Rövidülési tényező - Laptörténet

Gg630504: URL frissítés

2021-05-24T20:29:26Z

URL frissítés

Gg630504: /* A rövidülési tényező fizikai háttere */

2013-07-26T16:26:56Z

A rövidülési tényező fizikai háttere

Gg630504: /* A rövidülési tényező fizikai háttere */ + számoló link

2010-06-27T21:19:02Z

A rövidülési tényező fizikai háttere: + számoló link

HG2ECZ: kategória

2006-10-09T20:01:44Z

kategória

HA5CQZ: /* A rövidülési tényező fizikai háttere */

2006-06-28T06:29:36Z

A rövidülési tényező fizikai háttere

HA5CQZ, 2006. június 28., 06:28-n

2006-06-28T06:28:32Z

HA5CQZ: /* A rövidülési tényező fizikai háttére */

2006-06-28T06:09:32Z

A rövidülési tényező fizikai háttére

193.68.54.17: /* Félhullámú tranzformátorok -> s betü kimaradt */

2006-06-27T13:38:35Z

Félhullámú tranzformátorok -> s betü kimaradt

193.68.54.17: /* Negyedhullámú tranzformátorok -> s betü*/

2006-06-27T13:38:03Z

Negyedhullámú tranzformátorok -> s betü

HG2ECZ: formázás, félhullámú hurok illesztő

2006-06-26T10:54:30Z

formázás, félhullámú hurok illesztő

@@ 20. sor: / 20. sor: @@
 Ennyivel rövidebb lesz a hullámhossz a kábelban mint levegőben (vagy vákuumban).
-* Hullámhosszt &nbsp; frekvenciából és rövidülési tényezőből [http://hg9ieg.uw.hu/szamolo/_sz/l_efk.html számoló].
+* Hullámhosszt &nbsp; frekvenciából és rövidülési tényezőből [https://hg9ieg.hu/szamolo/_sz/l_efk.html számoló].
-* Frekvenciát &nbsp; hullámhosszból és rövidülési tényezőből [http://hg9ieg.uw.hu/szamolo/_sz/f_ekl.html számoló].
+* Frekvenciát &nbsp; hullámhosszból és rövidülési tényezőből [https://hg9ieg.hu/szamolo/_sz/f_ekl.html számoló].
 == A rövidülési tényező a gyakorlatban ==

@@ 20. sor: / 20. sor: @@
 Ennyivel rövidebb lesz a hullámhossz a kábelban mint levegőben (vagy vákuumban).
-* Hullámhosszt &nbsp; frekvenciából és rövidülési tényezőből [http://hg9ieg.uw.hu/szamolo/_sz/l_fk.html számoló].
+* Hullámhosszt &nbsp; frekvenciából és rövidülési tényezőből [http://hg9ieg.uw.hu/szamolo/_sz/l_efk.html számoló].
-* Frekvenciát &nbsp; hullámhosszból és rövidülési tényezőből [http://hg9ieg.uw.hu/szamolo/_sz/f_kl.html számoló].
+* Frekvenciát &nbsp; hullámhosszból és rövidülési tényezőből [http://hg9ieg.uw.hu/szamolo/_sz/f_ekl.html számoló].
 == A rövidülési tényező a gyakorlatban ==

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 <!--  *** ez majd a tapvonalakhoz kerul ***
-Az egyszerűség kedvéért képzeljünk el egy koaxkábelt. Az egyik végén zárja le egy generátor, a másik végén terhelés. A generátor váltakozó feszültséget állít elő, más szavakkal [[térerő]]t idéz elő a kapcsait jelentő fémben. Ez elmozdolásra kényszeríti az ott jelen lévő szabad elektronokat.
+Az egyszerűség kedvéért képzeljünk el egy koaxkábelt. Az egyik végén zárja le egy generátor, a másik végén terhelés. A generátor váltakozó feszültséget állít elő, más szavakkal [[térerő]]t idéz elő a kapcsait jelentő fémben. Ez elmozdulásra kényszeríti az ott jelen lévő szabad elektronokat.
 Mivel a feszültség és így az eletromos tér is többnyire szinuszos lefolyású, az eletronokra ható térerő gyorsuló mozgást okoz. Az elmozdulás iránya és sebessége tehát változik.
@@ 11. sor: / 11. sor: @@
 -->
-Az [[elktromágneses hullám]]ok (pl. fény, rádióhullám) terjedési sebessége légüres térben 300.000 km/s, ezáltal 300 MHz-en a hullámhossz 1 méter, 150 MHz-en 2 méter és így tovább. A kábelek azonban többnyire [[dielektrikum]]mal vannak kitöltve,
+Az [[elktromágneses hullám]]ok (pl. fény, rádióhullám) terjedési sebessége légüres térben 300.000 km/s, ezáltal 300 MHz-en a hullámhossz 1 méter, 150 MHz-en 2 méter és így tovább.
-ez biztosítja például a levegőnél jóval nagyobb átütési feszültséget, vagy a mechanikai stabilitást. A hullám a kábelben tehát nem vákumban halad, hanem a dielektrikumban. (''Megjegyzés:'' ugyan a fém vezeti az áramot,
+A kábelek azonban többnyire [[dielektrikum]]mal vannak kitöltve, ez biztosítja például a levegőnél jóval nagyobb átütési feszültséget, vagy a mechanikai stabilitást.
-de a hullám (az energia) a szigetelőben (dielektrikumban) halad!)
+A hullám a kábelben tehát nem vákuumban halad, hanem a dielektrikumban.
-A kábelben tehát lassabban halad a hullám, mégpedig annál lassabban, minél nagyobb a dielektrikum [[dielektromos állandó]]ja. Ezáltal, ha például fél hullámhossznyi kábelt szeretnénk készíteni 145 MHz-re, akkor a levegőre vonatkoztatott
+A kábelben tehát lassabban halad a hullám, mégpedig annál lassabban, minél nagyobb a dielektrikum [[dielektromos állandó]]ja.
-hullámhossz (2,07 méter) felét még be kell szorozni a ''rövidülési tényezővel''. Ennyivel rövidebb lesz a hullámhossz a kábelban mint levegőben (vagy vákumban).
+Ezáltal, ha például fél hullámhossznyi kábelt szeretnénk készíteni 145 MHz-re, akkor a levegőre vonatkoztatott hullámhossz (2,07 méter) felét még be kell szorozni a ''rövidülési tényezővel''.
 == A rövidülési tényező a gyakorlatban ==

← Régebbi változat		A lap 2006. október 9., 20:01-kori változata
51. sor:		51. sor:

	-- antenna csonkos illesztése - hogyan? --		-- antenna csonkos illesztése - hogyan? --
		+
		+
		+	[[Kategória:Műszaki alapfogalmak]]

@@ 15. sor: / 15. sor: @@
 de a hullám (az energia) a szigetelőben (dielektrikumban) halad!)
-A kábelben tehát lassabban halad a hullám, mégpedig annál lassabban minél nagyobb a dielektrikum [[dielektromos állandó]]ja. Ezáltal, ha például fél hullámhossznyi kábelt szeretnénk készíteni 145 MHz-re, akkor a levegőre vonatkoztatott
+A kábelben tehát lassabban halad a hullám, mégpedig annál lassabban, minél nagyobb a dielektrikum [[dielektromos állandó]]ja. Ezáltal, ha például fél hullámhossznyi kábelt szeretnénk készíteni 145 MHz-re, akkor a levegőre vonatkoztatott
 hullámhossz (2,07 méter) felét még be kell szorozni a ''rövidülési tényezővel''. Ennyivel rövidebb lesz a hullámhossz a kábelban mint levegőben (vagy vákumban).

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-A [[tápvonalak]]nál, illetve a koaxiális kábeleknél létezik az úgynevezett ''rövidülési tényező'' fogalma. Ennek a megértéséhez elöbb azt kell megéreni, hogyan működik egy tápvonal.
+A '''rövidülési tényező''' fogalma a [[tápvonalak]]hoz kapcsolódik. Ennek a megértéséhez előbb azt kell megéreni, hogyan működik egy tápvonal.
-== A rövidülési tényező fizikai háttére ==
+== A rövidülési tényező fizikai háttere ==
 <!--  *** ez majd a tapvonalakhoz kerul ***
@@ 11. sor: / 11. sor: @@
 -->
-Az elktromágneses hullámok (pl. fény, rádióhullám) terjedési sebessége légüres térben 300.000 km/s, ezáltal 300 MHz-en a hullámhossz 1 méter, 150 MHz-en 2 méter és így tovább. A kábelek azonban többnyire [[dielektrikum]]mal vannak kitöltve,
+Az [[elktromágneses hullám]]ok (pl. fény, rádióhullám) terjedési sebessége légüres térben 300.000 km/s, ezáltal 300 MHz-en a hullámhossz 1 méter, 150 MHz-en 2 méter és így tovább. A kábelek azonban többnyire [[dielektrikum]]mal vannak kitöltve,
 ez biztosítja például a levegőnél jóval nagyobb átütési feszültséget, vagy a mechanikai stabilitást. A hullám a kábelben tehát nem vákumban halad, hanem a dielektrikumban. (''Megjegyzés:'' ugyan a fém vezeti az áramot,
 de a hullám (az energia) a szigetelőben (dielektrikumban) halad!)
@@ 18. sor: / 18. sor: @@
 hullámhossz (2,07 méter) felét még be kell szorozni a ''rövidülési tényezővel''. Ennyivel rövidebb lesz a hullámhossz a kábelban mint levegőben (vagy vákumban).
-== Rövidülési tényező a gyakorlatban ==
+== A rövidülési tényező a gyakorlatban ==
-Ha a szabad térben egy elektromágneses hullám 1 métert tesz meg, akkor pédául az RG58 koaxkábelben ugyanannyi idő a csak 66 cm-re jut el. Ezt a jelenséget nevezik rövidülésnek, és a 0.66-os rövidülési tényező is ezt jelenti. Általában mindegy, hogy egy kábel végén mikor jön ki az energia. Ugyis ezt az utat nagyon rövid idő alatt megteszi. Szemléletesség kedvéért egy 100 méter hosszú kábelben 335...500 ns idő alatt.
+Ha a szabad térben egy elektromágneses hullám 1 métert tesz meg, akkor pédául az [[RG58]] [[koaxkábel]]ben ugyanannyi idő alatt a csak 66 cm-re jut el. Ezt a jelenséget nevezik rövidülésnek, és a 0,66-os rövidülési tényező is ezt jelenti. Általában mindegy, hogy egy kábel végén mikor jön ki az energia, ezt az utat nagyon rövid idő alatt megteszi. Szemléletesség kedvéért egy 100 méter hosszú kábelben 335...500 ns idő alatt halad végig a hullám.
-== Mire jó a rövidülési tényező ismerete? ==
+A dolog akkor kezd fontossá válni, ha a kábel hossza és a hullámhossz közötti valamilyen törvényszerűséget kell kihasználni. Ez előfordulhat például akkor, ha az antennák táplálása során meghatározott fázistolást akarunk előidézni a sugárzási tulajdonságok befolyásolása céljából.
 === Két antenna egyszerre történő táplálása ===
-Például két HB9CV antennát akarunk párhuzamosan táplálni úgy, hogy az előre sugárzás erősödjön, a hátra irányban pedig kölcsönösen gyengítse egymást a két antenna, akkor célszerű az egyik antennát negyed hullámmal előrébb elhelyezni. Ha a szabad térben a negyed hullámhossz 52 cm ( kétméteres sáv ), akkor a két antenna táplálásának fázisában 90 fok eltérés lenne. A rövidülési tényezőt figyelembevéve a hátul levő antennának a kábelét 34 cm-el hosszabbra hagyva a két antenna előre azonos, hátra pedig ellenfázisban fog sugározni. Ezáltal ez az elrendezés az antennarendszer [[előre-hátra viszony]]át jelentősen megnöveli.
+Például két HB9CV antennát akarunk párhuzamosan táplálni úgy, hogy az előre sugárzás erősödjön, a hátra irányban pedig kölcsönösen gyengítse egymást a két antenna, akkor célszerű az egyik antennát negyed hullámmal előrébb elhelyezni. Ha a szabad térben a negyed hullámhossz 52 cm (kétméteres sáv), akkor a két antenna táplálásának fázisában 90 fok eltérés lenne. A rövidülési tényezőt figyelembevéve a hátul levő antennának a kábelét 34 cm-el hosszabbra hagyva a két antenna előre azonos, hátra pedig ellenfázisban fog sugározni. Ezáltal ez az elrendezés az antennarendszer [[előre-hátra viszony]]át jelentősen megnöveli.
 Amennyiben a két antennát egymás mellett (illetve felett) helyezzük el, akkor azonos hosszúságú koaxkábellel kell közösítenünk őket. Ekkor azonban az [[előre-hátra viszony]]uk ugyanakkora marad, mint egyetlen antenna esetén.
@@ 34. sor: / 32. sor: @@
 === Félhullámú transzformátorok ===
-Ha egy koaxkábel elektromos hossza ( ami a rövidülési tényezővel figyelebe vett hossza ) a hullámhossz fele, vagy annak egész számú többszöröse, akkor a kábel érdekes tulajdonságot mutat. Az egyik végén rákapcsolt tetszőleges ellenállás jelenik meg a másik végén, de csak a hullámhossznak megfelelő frekvencián. Ezt a jelenséget például arra lehet használni, hogy az antenna talpponti impedanciáját lehozzuk a kábel alsó végére. Igy a rádió mellől is lehet hangolni az antennát.
+Ha egy koaxkábel ''elektromos hossza'' (ami a rövidülési tényezővel figyelebe vett hossza) a hullámhossz fele, vagy annak egész számú többszöröse, akkor a kábel érdekes tulajdonságot mutat. Az egyik végén rákapcsolt tetszőleges ellenállás jelenik meg a másik végén, de csak a hullámhossznak megfelelő frekvencián. Ezt a jelenséget például arra lehet használni, hogy az antenna talpponti impedanciáját lehozzuk a kábel alsó végére. Igy a rádió mellől is lehet hangolni az antennát.
 === Negyedhullámú transzformátorok ===

@@ 31. sor: / 31. sor: @@
 Ha egy koaxkábel elektromos hossza ( ami a rövidülési tényezővel figyelebe vett hossza ) a hullámhossz fele, vagy annak egész számú többszöröse, akkor a kábel érdekes tulajdonságot mutat. Az egyik végén rákapcsolt tetszőleges ellenállás jelenik meg a másik végén, de csak a hullámhossznak megfelelő frekvencián. Ezt a jelenséget például arra lehet használni, hogy az antenna talpponti impedanciáját lehozzuk a kábel alsó végére. Igy a rádió mellől is lehet hangolni az antennát.
-=== Negyedhullámú tranzformátorok ===
+=== Negyedhullámú transzformátorok ===
 Az elektromosan negyed hullámhosszú kábeleket impedancia transzformátornak lehet használni. Ha adott egy antenna talpponti ellenállása, amely nem egyezik az adó kimeneti ellenállásával, akkor negyedhullámú kábellel mégis lehet helyesen táplálni az antennát, ha a ''kábel hullámellenállása az antenna talpponti és az adó kimeneti ellenállásának mértani közepe''.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-A [[tápvonalak]]nál, illetve a koaxiális kábeleknél előfordul a rövidülési tényező fogalma. Ennek a megértéséhez elöbb azt kell megéreni, hogyan működik egy tápvonal.
+A [[tápvonalak]]nál, illetve a koaxiális kábeleknél létezik az úgynevezett ''rövidülési tényező'' fogalma. Ennek a megértéséhez elöbb azt kell megéreni, hogyan működik egy tápvonal.
-Például két HB9CV antennát akarunk párhuzamosan táplálni úgy, hogy az előre sugárzás erősödjön, a hátra irányban pedig kölcsönösen gyengítse egymást a két antenna.
+== A rövidülési tényező fizikai háttére ==
-Ha egy koax kábel elektromos hossza ( igy nevezik a rövidülési tényezővel figyelebe vett hosszt ) a hullámhossz fele, akkor a kábel érdekes tulajdonságot mutat.
+Az egyszerűség kedvéért képzeljünk el egy koaxkábelt. Az egyik végén zárja le egy generátor, a másik végén terhelés. A generátor váltakozó feszültséget állít elő, más szavakkal [[térerő]]t idéz elő a kapcsait jelentő fémben. Ez elmozdolásra kényszeríti az ott jelen lévő szabad elektronokat.
 Az egyik végén rákapcsolt tetszőleges ellenállás jelenik meg a másik végén, de csak a hullámhossznak megfelelő frekvencián.
-Ez a félhullámhossz egész számu többszöröseire is igaz.
+Mivel a feszültség és így az eletromos tér is többnyire szinuszos lefolyású, az eletronokra ható térerő gyorsuló mozgást okoz. Az elmozdulás iránya és sebessége tehát változik.
-Ez a jelenség arra jó, hogy például az antenna talpponti impedanciáját lehozza a kábel alsó végére.
-Igy a rádió mellől is lehet hangolni az antennát.
+Az elektromos és mágneses tereknél leírtakból megtudható, hogy gyorsuló töltéshordozók környezetében elektromágneses hullám keletkezik. A koaxkábel mentén tehát kialakul egy hullám, ami a generátortól a terhelés felé halad. Ez a hullám a rádióhullámokhoz hasonlóan mágneses és elektromos térből tevődik össze. Az elektromos mező úgy alakul, hogy az erővonalai a központi vezető és az árnyékolóharisnya között sugárirányban haladnak. Az erővonalak iránya folyton változik, a hullám pillanatnyi fázisának megfelelően. A mágneses mező pedig erre merőlegesen, a központi ér körül kialakuló koncentrikus körökként képzelhető el. A hullám, illetve az energia pedig a központi ér és az árnyékolóharisnya közötti térben halad.
 Az elektromosan negyed hullámhosszú kábeleket impedancia transzformátornak lehet használni.
-Ha adott egy antenna talpponti ellenállás, amely nem egyezik az adó kimeneti ellenállásával, akkor negyedhullámú kábellel mégis lehet helyesen táplálni az antennát, ha a kábel hullámellenállása az antenna talpponti és az adó kimeneti ellenállásának mértani közepe.
+Tudjuk, hogy az elektromágneses hullámok terjedési sebessége mennyi vákumban. A koaxkábel viszont valamilyen dielektrikummal van kitöltve. Ez biztosítja például a levegőnél jóval nagyobb átütési feszültséget, vagy a mechanikai stabilitást. A dielektrikum egyik fontos jellemzője a dielektromos állandó. A hullám tehát nem vákumban halad, hanem a dielektrikumban.
 Például egy 120 Ohmos loop antennát lehet 75 Ohmos kábellel helyesen táplálni 50 Ohm kimenetű adóval, ha a 75 Ohmos kábel elektromos hossza negyed hullámnyi.
-A negyedhullámú koax transzformátor hullámellenállása tehát: <math>W=\sqrt{Z_1 Z_2}</math> <!--(négyzetgyök alatt a két végén lévő ellenállás szorzata)-->.
+A terjedési sebessége tehát a dielektromos állandótól függ. Ha a dielektromos állandó nagyobb egynél, akkor a terjedési sebesség kisebb, mint a vákumban. Ezért ugyanannyi idő alatt rövidebb utat tud megtenni.