https://wiki.ham.hu/index.php?action=history&feed=atom&title=R%C3%A1di%C3%B3vev%C5%91k_param%C3%A9terei 2026-04-28T23:17:50Z Az oldal laptörténete a wikiben MediaWiki 1.34.1 https://wiki.ham.hu/index.php?title=R%C3%A1di%C3%B3vev%C5%91k_param%C3%A9terei&diff=11826&oldid=prev 2010-07-30T08:15:28Z

<p>+kategória</p> <table class="diff diff-contentalign-left" data-mw="interface"> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <tr class="diff-title" lang="hu"> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #222; text-align: center;">← Régebbi változat</td> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #222; text-align: center;">A lap 2010. július 30., 08:15-kori változata</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l40" >40. sor:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">40. sor:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #222; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #222; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #222; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Ugyanennek a fokozatnak a nemlinearitása következtében az is előfordulhat, hogy egyik adóállomás frekvenciáján a saját jele mellett (csökkent szinten)  megjelenik egy másik adóállomás jele és viszont, azaz az egyik adásban hallható a másik is, az adók „keresztbe” modulálják egymást. Ez a keresztmoduláció.</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #222; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Ugyanennek a fokozatnak a nemlinearitása következtében az is előfordulhat, hogy egyik adóállomás frekvenciáján a saját jele mellett (csökkent szinten)  megjelenik egy másik adóállomás jele és viszont, azaz az egyik adásban hallható a másik is, az adók „keresztbe” modulálják egymást. Ez a keresztmoduláció.</div></td></tr> <tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color: #222; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div><ins style="font-weight: bold; text-decoration: none;"></ins></div></td></tr> <tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color: #222; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div><ins style="font-weight: bold; text-decoration: none;">[[Kategória: Műszaki alapfogalmak]][[Kategória: Rádióamatőr készülékek]]</ins></div></td></tr> </table>

HG2ECZ https://wiki.ham.hu/index.php?title=R%C3%A1di%C3%B3vev%C5%91k_param%C3%A9terei&diff=8766&oldid=prev 2008-01-15T13:46:45Z

<p>Új oldal, tartalma: „==Szelektivítás== A szelektivitás jellemzi azt, hogy a készülék milyen mértékben képes kiválasztani a venni kívánt adó jelét a közeli frekvencián dolgozó...”</p> <p><b>Új lap</b></p><div>==Szelektivítás==<br /> <br /> A szelektivitás jellemzi azt, hogy a készülék milyen mértékben képes kiválasztani a venni kívánt adó jelét a közeli frekvencián dolgozó más adók jelei közül. A középhullámú műsorszórásban nemzetközi megállapodás szerint a szomszédos adóállomások frekvenciája 9 kHz-el tér el egymástól, ezért a szomszédos csatornára vonatkoztatott szelektivitás alatt azt értik, hogy a vevőkészülék milyen mértékben (hány dB-el) csillapítja a vételi frekvenciától 9 kHz-re eltérő frekvenciájú adók jeleit. <br /> <br /> <br /> ==Jellel határolt érzékenység==<br /> <br /> A vevőkészülék jellel határolt érzékenységének azt az antenna bemenetre kapcsolandó rádiófrekvenciás bemenő feszültséget értik, amelynek hatására (maximális hangerőt beállítva) a készülék hangszóró kimenetén az adott készülék kategóriájának megfelelő kimenő teljesítmény jelenik meg. (A bemenő jel az üzemmódtól függ, pl. AM-DSB esetén 1 kHz-al 30%-ban modulált RF jelet kell az antenna bemenetre kapcsolni.) <br /> <br /> <br /> ==A vevőkészülék zaja, zajjal határolt érzékenység==<br /> <br /> Az alkatrészeken (ellenállásokon, félvezetőkön) nagyszámú elektron áthaladása jelenti az áramot. Az áthaladó elektronok száma azonban (az adott alkatrész működésének fizikájából adódóan) pillanatról pillanatra változik, és ez a különbség kis áramingadozásokat okozhat.<br /> Egy T hőmérsékletű, R értékű ellenállás kapcsain (a töltéshordozók rendezetlen hőmozgása miatt) így akkor is mérhetünk csekély váltakozófeszültséget, ha a hálózatban nincs feszültségforrás. Ez a termikus zaj. <br /> <br /> A vevőkészülék bemeneti fokozataiban alkalmazott ellenállásokon keletkező termikus zajt a további fokozatok erősítik, így különösen fontos, hogy ezek az ellenállások kiszajúak (pl. fémréteg ellenállás) legyenek. Az ideális erősítőnek csak termikus zaja van. A valóságos erősítőben más eredetű zajok is jelentkeznek (pl. az erősítő elemeken magukon is keletkezik zaj). A vevőkészülék zajtényezője mutatja, hogy a valóságos vevő hányszor zajosabb az ideálisnál (a zajtényező jele F, értékét dB-ben adják meg). A felsoroltak miatt ezért a vevőkészülék hangszórójában akkor is hallatszik zaj, ha az antenna bemenetet leföldeljük (rövidre zárjuk). A vevőkészülék saját zaját a zajjal határolt érzékenység jellemzi. <br /> <br /> A rádióvevő zajjal határolt érzékenysége az az antenna bemenetre kapcsolandó RF jelszint, amely mellett a hangfrekvenciás kimeneten 26 dB jel/zaj viszony jön létre. (Azaz a jelfeszültség 20-szorosa a zajfeszültségnek.)<br /> <br /> A vevőkészülék által vehető legkisebb jelszintet (azt az RF bemenő feszültséget, amikor a hasznos jel még nem „vész el” a készülék saját zajában, a rádióvevő zajjal határolt érzékenysége határozza meg. <br /> <br /> Leföldelt (rövidre zárt) antenna bemenetnél a hangszórón a vevőkészülék saját zaját hallhatjuk. Ha az antennabemenetre rövidzár helyett antennát kapcsolunk, a vevő hangszórójában hallható zaj felerősödik. Ennek oka az, hogy antennában a különféle légköri zavarok, zajok miatt akkor is indukálódik feszültség, ha nem működik rádióadó a vételi frekvencián (sávzaj). Ez a zajfeszültség minden frekvencián tartalmaz komponenseket, ezért minél nagyobb a vevő vételi sávszélessége, annál több zajt hallhatunk a hangszóróból. Ezért célszerű a vevő sávszélességét az adott üzemmódhoz alkalmas legkisebb értékre beállítani, mert így a vételi sávba eső zaj teljesítménye kisebb, azaz a jel/zaj viszony javul. A vételi sávszélességet a középfrekvenciás jelútba iktatott szűrőkkel szokás beállítani (pl. CW üzemben B = 500Hz-es, vagy B = 250Hz-es szűrő beiktatása szokásos).<br /> <br /> <br /> ==Tükörszelektivitás==<br /> <br /> A tükörszelektivitás megadja, hogy a vevőkészülék milyen mértékben (hány dB-el) csökkenti a venni kívánt adótól kétszeres KF frekvencia távolságra (a tükörfrekvencián) működő adóállomás jeleit. <br /> <br /> <br /> ==Frekvenciastabilitás==<br /> <br /> Frekvenciastabilitás alatt azt értjük, hogy a rádióvevő vételi frekvenciája (vagy általában egy oszcillátor frekvenciája) bizonyos idő alatt, meghatározott körülmények között (pl. adott hőmérséklethatárok között vagy a tápfeszültség adott ingadozása mellett) milyen mértékben tér el a névleges frekvenciától. Szokás megadni Hz-ben vagy relatív egységben (pl. %-ban) is.<br /> <br /> Megjegyzés: A helyi oszcillátor rövid idejű (periódusról periódusra változó) stabilitását a fáziszaja határozza meg. A fáziszaj tulajdonképpen egy véletlenszerű fázismoduláció, amely következtében az oszcillátor frekvenciaspektrumában az előállított frekvencia spektrumvonalán („carrier” = vivő) kívül két „zajoldalsáv” is megjelenik. A fáziszajt úgy jellemzik, hogy az egyik zajoldalsáv teljesítményét viszonyítják az vivő teljesítményéhez, az így adódó viszonyszámot dBc-ben adják meg (c = vivőre vonatkoztatott). Szokás a zajteljesítményt 1 Hz sávszélességre vonatkoztatva megadni, ekkor az eredmény dBc/Hz-ben adódik.<br /> <br /> <br /> ==Intermoduláció, keresztmoduláció==<br /> <br /> A rádió vevőkészülék nagyfrekvenciás áramkörei ideális esetben lineáris működésűek, a valóságban azonban – mivel az erősítő elemek (pl. tranzisztorok) karakterisztikái nemlineárisak – mindig van bizonyos torzításuk. Ez ahhoz vezet, hogy ha több, különböző frekvencián adó rádióállomás jele egyidejűleg kerül az antennabemenetre, akkor a nagyfrekvenciás erősítő kimenetén a bemenetre adott frekvenciákból kikeveredő, ún. kombinációs frekvenciákon (pl. az egyik frekvencia kétszerese + a másik frekvencia háromszorosa) is jelek jelenhetnek meg, vagyis úgy érzékeljük, hogy olyan frekvencián is „vesz” a vevőkészülék, ahol nem működik adóállomás. Ez a jelenség az intermoduláció.<br /> <br /> Ugyanennek a fokozatnak a nemlinearitása következtében az is előfordulhat, hogy egyik adóállomás frekvenciáján a saját jele mellett (csökkent szinten) megjelenik egy másik adóállomás jele és viszont, azaz az egyik adásban hallható a másik is, az adók „keresztbe” modulálják egymást. Ez a keresztmoduláció.</div>

HA5LQ