Rádióhullám - Laptörténet

HA5CQZ, 2008. január 17., 21:21-n

2008-01-17T21:21:19Z

HA5CQZ: formazas

2008-01-17T21:19:11Z

formazas

HA5LQ: Új oldal, tartalma: „=Rádióhullámok (elektromágneses hullámok)= A nyugvó elektromos töltések villamos teret, az állandó sebességgel, egy irányban haladó töltések (= egyenáram)...”

2008-01-16T12:04:36Z

Új oldal, tartalma: „=Rádióhullámok (elektromágneses hullámok)= A nyugvó elektromos töltések villamos teret, az állandó sebességgel, egy irányban haladó töltések (= egyenáram)...”

Új lap

=Rádióhullámok (elektromágneses hullámok)=

A nyugvó elektromos töltések villamos teret, az állandó sebességgel, egy irányban haladó töltések (= egyenáram) mágneses teret hoznak létre. A gyorsuló (sebességük nagyságát ill. irányát változtató) töltések (= váltakozóáram) pedig elektromágneses teret létesítenek, azaz olyan teret, amelynek villamos és mágneses komponense is van.

A rezgőkörben ilyen elektromágneses tér jön létre. A zárt rezgőkörben (1. ábra) az erőterek szóródása, így kisugárzása kicsiny.

[[Kép:EH1.jpg|center]]
:::::::::::::::1. ábra

Ha a kondenzátor lemezeit egymástól eltávolítjuk (2. ábra), nyitott rezgőkör jön létre, amely szintén rezgőképes, de az erővonalak a rezgőkörből kiléphetnek, és mint elektromágneses hullámok, (vákuumban vagy a levegőben) közel a fény sebességével terjednek, elektromágneses teret hozva létre.

[[Kép:EH2.jpg|center]]
::::::::::::::2. ábra

A nyitott rezgőkört antennának nevezik. A 3. ábrán látható (ún. dipól) antennáról az elektromágneses hullámok a következő módon szakadnak le:

A kiinduláskor (t=0) az antenna ágai által képzett kondenzátor töltetlen. Ha a kialakuló rezgés periódusideje T, a rezgés következő fázisában (t1 < T/4) a felső ág pozitív, az alsó ág negatív töltést nyer. A kialakuló villamos erőtér felülről lefelé mutat. A töltés maximális értékét t2 = T/4 időpontban éri el. Ez után a töltés csökkenni kezd (t3 > T/4), a kialakuló erővonalak összehúzódnak. A töltés megszűnésekor (t4 = T/2) az erővonalak kapcsolata az antennával megszűnik, önálló zárt kört alkotnak. Amikor pedig T5 > T/2 időpontban megkezdődik az antenna ágainak ellenkező polaritású töltődése, a keletkező erőtér a leszakadt erőtereket eltaszítja, és azok a fény sebességével távolodnak.

[[Kép:EH3.jpg|center]]
:::::::::::::::3. ábra

A villamos erőtérrel egyidejűleg mágneses erőtér is kialakul, amely ugyanúgy változik és hagyja el az antennát, de síkja merőleges a villamos erőtér síkjára. Így a kisugárzott elektromágneses hullám egymáshoz kapcsolt, egymásra merőleges villamos és mágneses erőtérből áll (4. ábra).

[[Kép:EH4.jpg|center]]
:::::::::::::::4. ábra

Az elektromágneses hullám erősségét a villamos összetevő térerősségével (E, mértékegysége: V/m, a gyakorlatban ennek törtrészei: a mV/m vagy μV/m is használatosak) szokták jellemezni. Kimutatható, hogy egy pontban az elektromágneses hullám térerőssége fordítottan arányos a sugárzótól mért távolsággal, és arányos a kisugárzott teljesítmény négyzetgyökével.

A kisugárzott elektromágneses hullámok polarizációja megállapodás szerint a kisugárzott elektromágneses rezgés villamos erőterének a síkja. A polarizáció síkjának azért van jelentősége, mert a vevőantennában (mint rezonáns rezgőkörben) a maximális energia akkor keletkezik, amikor az antenna polarizációs síkja megegyezik a vett jel polarizációjával.

Megjegyzés: A polarizációs sík a terjedés során megváltozhat. Pl. a rövidhullámú, térhullámokkal létesített összeköttetések során (ld. később) rendszerint ez a helyzet, így rövidhullámú antenna esetén nincs jelentősége, hogy milyen annak a polarizációja. A szokásos (pont-pont közötti) ultrarövidhullámú összeköttetéskor azonban a polarizációs sík nem fordul el, ezért fontos, hogy az adó- és vevőantenna polarizációs síkja azonos legyen.

← Régebbi változat		A lap 2008. január 17., 21:21-kori változata
1. sor:		1. sor:
−	A nyugvó elektromos [[töltés]]ek villamos teret, az állandó sebességgel, egy irányban haladó töltések (= [[egyenáram]]) mágneses teret hoznak létre. A gyorsuló (sebességük nagyságát ill. irányát változtató) töltések (= [[váltakozóáram]]) pedig elektromágneses teret létesítenek, azaz olyan teret, amelynek villamos és mágneses komponense is van.	+	A nyugvó elektromos [[töltés]]ek villamos teret, az állandó sebességgel, egy irányban haladó töltések (= [[egyenáram]]) mágneses teret hoznak létre. A gyorsuló (sebességük nagyságát ill. irányát változtató) töltések (= [[váltakozóáram]]) pedig ''elektromágneses teret'' létesítenek, azaz olyan teret, amelynek ''villamos'' és ''mágneses'' komponense is van.

	A [[rezgőkör]]ben ilyen elektromágneses tér jön létre. A ''zárt rezgőkörben'' (1. ábra) az erőterek szóródása, így kisugárzása kicsiny.		A [[rezgőkör]]ben ilyen elektromágneses tér jön létre. A ''zárt rezgőkörben'' (1. ábra) az erőterek szóródása, így kisugárzása kicsiny.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-=Rádióhullámok (elektromágneses hullámok)=
+A nyugvó elektromos [[töltés]]ek villamos teret, az állandó sebességgel, egy irányban haladó töltések (= [[egyenáram]]) mágneses teret hoznak létre. A gyorsuló (sebességük nagyságát ill. irányát változtató) töltések (= [[váltakozóáram]]) pedig elektromágneses teret létesítenek, azaz olyan teret, amelynek villamos és mágneses komponense is van.
-A nyugvó elektromos töltések villamos teret, az állandó sebességgel, egy irányban haladó töltések (= egyenáram) mágneses teret hoznak létre. A gyorsuló (sebességük nagyságát ill. irányát változtató) töltések (= váltakozóáram) pedig elektromágneses teret létesítenek, azaz olyan teret, amelynek villamos és mágneses komponense is van.
+A [[rezgőkör]]ben ilyen elektromágneses tér jön létre. A ''zárt rezgőkörben'' (1. ábra) az erőterek szóródása, így kisugárzása kicsiny.
-A rezgőkörben ilyen elektromágneses tér jön létre. A zárt rezgőkörben (1. ábra) az erőterek szóródása, így kisugárzása kicsiny.
+[[Kép:EH1.jpg|center|thumb|300px|1. ábra]]
 A villamos erőtérrel egyidejűleg mágneses erőtér is kialakul, amely ugyanúgy változik és hagyja el az antennát, de síkja merőleges a villamos erőtér síkjára. Így a kisugárzott elektromágneses hullám egymáshoz kapcsolt, egymásra merőleges villamos és mágneses erőtérből áll (4. ábra).
+Az elektromágneses hullám erősségét a villamos összetevő ''térerősségével'' (E, mértékegysége: V/m, a gyakorlatban ennek törtrészei: a mV/m vagy μV/m is használatosak) szokták jellemezni. Kimutatható, hogy egy pontban az elektromágneses hullám térerőssége fordítottan arányos a sugárzótól mért távolsággal, és arányos a kisugárzott teljesítmény négyzetgyökével.
-A kisugárzott elektromágneses hullámok polarizációja megállapodás szerint a kisugárzott elektromágneses rezgés villamos erőterének a síkja. A polarizáció síkjának azért van jelentősége, mert a vevőantennában (mint rezonáns rezgőkörben) a maximális energia akkor keletkezik, amikor az antenna polarizációs síkja megegyezik a vett jel polarizációjával.
+A kisugárzott elektromágneses hullámok polarizációja megállapodás szerint a kisugárzott elektromágneses rezgés villamos erőterének a síkja. A ''polarizáció síkjának'' azért van jelentősége, mert a vevőantennában (mint rezonáns rezgőkörben) a maximális energia akkor keletkezik, amikor az antenna polarizációs síkja megegyezik a vett jel polarizációjával.
-Megjegyzés: A polarizációs sík a terjedés során megváltozhat. Pl. a rövidhullámú, térhullámokkal létesített összeköttetések során (ld. később) rendszerint ez a helyzet, így rövidhullámú antenna esetén nincs jelentősége, hogy milyen annak a polarizációja. A szokásos (pont-pont közötti) ultrarövidhullámú összeköttetéskor azonban a polarizációs sík nem fordul el, ezért fontos, hogy az adó- és vevőantenna polarizációs síkja azonos legyen.
+''Megjegyzés'': A polarizációs sík a terjedés során megváltozhat. Pl. a [[rövidhullám]]ú, [[térhullám]]okkal létesített összeköttetések során rendszerint ez a helyzet, így rövidhullámú antenna esetén nincs jelentősége, hogy milyen annak a polarizációja. A szokásos (pont-pont közötti) [[ultrarövidhullám]]ú összeköttetéskor azonban a polarizációs sík nem fordul el, ezért fontos, hogy az adó- és vevőantenna polarizációs síkja azonos legyen.