Rádiófrekvenciás hullámterjedés - Laptörténet

HA7UQ, 2011. szeptember 18., 14:19-n

2011-09-18T14:19:28Z

HA7UQ, 2011. szeptember 18., 14:14-n

2011-09-18T14:14:01Z

HA7UQ, 2011. szeptember 18., 14:02-n

2011-09-18T14:02:26Z

HA7UQ, 2011. szeptember 18., 13:56-n

2011-09-18T13:56:35Z

HG2ECZ: betűjavítás

2011-09-11T10:43:11Z

betűjavítás

HG2ECZ: Légköri réteg ábra, apró korrekció

2011-09-11T10:40:38Z

Légköri réteg ábra, apró korrekció

HG2ECZ: Ionoszféra - ábra beillesztés

2011-09-10T19:43:26Z

Ionoszféra - ábra beillesztés

HG2ECZ: /* Troposzféra-hullámok */

2010-04-26T07:34:31Z

Troposzféra-hullámok

HG2ECZ: Lap formázása

2010-04-26T06:58:16Z

Lap formázása

Gg630504: /* D réteg */ kilo

2010-04-26T06:57:25Z

D réteg: kilo

@@ 96. sor: / 96. sor: @@
 ;Hogyan válasszuk meg az ''optimális üzemi frekvenciát''?:
-mivel általánosságban elmondható, hogy minél magasabb frekvenciával (rövidebb hullámhosszal) dolgozunk, az ionoszférában annál magasabb rétegről verődik vissza a jelünk. A magasabb rétegről való visszaverődések szerencsések, hiszen a D réteg egyre kevésbé nyeli el a jelünket és ráadásul a magasabb rétegről ugyanannyiszor visszapattanó jel nagyobb távolság áthidalását jelenti. Azonban azt is tudjuk, hogy a MUF felett pedig kisugárzódik a világűrbe.<br>A MUF értéke sajnos változik a hely függvényében is, így ökölszabályként elmondható, hogy a legoptimálisabb sáv a DX összeköttetésre a MUF alatt 15%-kal található, elnevezése FOT ('''F'''requency '''O'''ptimal '''T'''ransmission).
+Mivel általánosságban elmondható, hogy minél magasabb frekvenciával (rövidebb hullámhosszal) dolgozunk, az ionoszférában annál magasabb rétegről verődik vissza a jelünk. A magasabb rétegről való visszaverődések szerencsések, hiszen a D réteg egyre kevésbé nyeli el a jelünket és ráadásul a magasabb rétegről ugyanannyiszor visszapattanó jel nagyobb távolság áthidalását jelenti. Azonban azt is tudjuk, hogy a MUF felett pedig kisugárzódik a világűrbe.<br>A MUF értéke sajnos változik a hely függvényében is, így ökölszabályként elmondható, hogy a legoptimálisabb sáv a DX összeköttetésre a MUF alatt 15%-kal található, elnevezése FOT ('''F'''requency '''O'''ptimal '''T'''ransmission).
 = Hullámterjedés hullámsávok szerint =

@@ 96. sor: / 96. sor: @@
 ;Hogyan válasszuk meg az ''optimális üzemi frekvenciát''?:
-mivel általánosságban elmondható, hogy minél magasabb frekvenciával (rövidebb hullámhosszal) dolgozunk, az ionoszférában annál magasabb rétegről verődik vissza a jelünk. A magasabb rétegről való visszaverődések szerencsések, hiszen a D réteg egyre kevésbé nyeli el a jelünket és ráadásul a magasabb rétegről ugyanannyiszor visszapattanó jel nagyobb távolság áthidalását jelenti. Azonban azt is tudjuk, hogy a MUF felett pedig kisugárzódik a világűrbe.<br>A MUF értéke sajnos változik a hely függvényében is, így ökölszabályként elmondható, hogy a leg optimálisabb sáv a DX összeköttetésre a MUF alatt 15%-kal található, elnevezése FOT ('''F'''requency '''O'''ptimal '''T'''ransmission).
+mivel általánosságban elmondható, hogy minél magasabb frekvenciával (rövidebb hullámhosszal) dolgozunk, az ionoszférában annál magasabb rétegről verődik vissza a jelünk. A magasabb rétegről való visszaverődések szerencsések, hiszen a D réteg egyre kevésbé nyeli el a jelünket és ráadásul a magasabb rétegről ugyanannyiszor visszapattanó jel nagyobb távolság áthidalását jelenti. Azonban azt is tudjuk, hogy a MUF felett pedig kisugárzódik a világűrbe.<br>A MUF értéke sajnos változik a hely függvényében is, így ökölszabályként elmondható, hogy a legoptimálisabb sáv a DX összeköttetésre a MUF alatt 15%-kal található, elnevezése FOT ('''F'''requency '''O'''ptimal '''T'''ransmission).
 = Hullámterjedés hullámsávok szerint =
@@ 102. sor: / 102. sor: @@
 == [[VLF]] ==
-– 30 kHz (100 km – 10 km hullámhossz): évszaktól és napszaktól függetlenül igen nagy távolságra terjedő felületi hullám, nappal a talaj és a D-réteg között  isterjed. Rádióamatőr sáv nem található itt.
+– 30 kHz (100 km – 10 km hullámhossz): évszaktól és napszaktól függetlenül igen nagy távolságra terjedő felületi hullám, nappal a talaj és a D-réteg között  is terjed. Rádióamatőr sáv nem található itt.
 == [[LF]] - hosszúhullám ==
@@ 110. sor: / 110. sor: @@
 == [[MF]] - középhullám ==
-– 3000 kHz (1000 m – 100 m hullámhossz): szintén felületi hullám. Azonban az E és F-réteg visszaveri éjjel, amikor a D-réteg kevésbé nyeli el. Térhullámú terjedése igen veszteséges. Ezzel a jelenséggel kísérletezni a [[160 méter]]es sávban lehetséges.
+– 3000 kHz (1000 m – 100 m hullámhossz): szintén felületi hullám. Azonban éjjel az E és F-réteg visszaveri, amikor a D-réteg gyakorlatilag megszünik. Térhullámú terjedése igen veszteséges. Ezzel a jelenséggel kísérletezni a [[160 méter]]es sávban lehetséges.
 == [[HF]] - rövidhullám ==

@@ 56. sor: / 56. sor: @@
 Érdekesség: a sarki fény 200 km magasságban alakul ki.
-Szporadikus E-réteg
+;Szporadikus E-réteg:
 Az E-réteg magasságában sokszor megjelenik egy tőle függetlenül keletkező, az E-rétegnél legtöbbször jóval nagyobb sűrűségű, de nem egyenletesen takaró ionfelhőzet. Jelölése Es. Eddigi legmagasabb visszaverődése Magyarország felett függőleges beesésnél 15 MHz volt. Létezése és a visszaverődés időtartama teljesen bizonytalan.

@@ 27. sor: / 27. sor: @@
 * Az ISS ürállomás (350 km), az alacsonypályás (LEO) [[műhold]]ak (kb. 500-1500 km) találhatók itt.
 * Igen sok elektromosan töltöt részecske (ion, elektron) található benne, amit a sugárzás és meteoritzápor okoz.
-* Az elektomosan töltött részecskék miatt vezetővé vált rétegről visszaverődnek a rádiófrekvenciás hullámok. Azonban a visszaverődés mértéke függ a hullámhossztól.
+* Az elektomosan töltött részecskék miatt vezetővé vált rétegről visszaverődnek a rádiófrekvenciás hullámok. Azonban a visszaverődés mértéke függ a hullámhossztól és a beesési szögtől.
-* Az ionizált réteg sűrüsödésmaximumai alapján alrétegekre bontjuk az ionoszférát.
+* Az ionizált réteg sűrűsödés maximumai alapján alrétegekre bontjuk az ionoszférát.
 = Az Ionoszféra rétegei =
@@ 38. sor: / 38. sor: @@
 ..90 kilométer magasságban napközben alakul ki, éjjel eltűnik.
-* A [[10 méter]]es, [[15 méter]]es, és [[20 méter]]es méteres hullámok terjedését alig akadályozza
+* A [[10 méter]]es,[[12 méter]]es,  [[15 méter]]es,[[17 méter]]es, [[20 méter]]es és [[30 méter]]es,  hullámokat csekély veszteséggel átengedi
-* a [[40 méter]]es hullámterjedést rontja
+* a [[40 méter]]es hullámterjedést erősebben csillapítja
-* a [[80 méter]]es és [[160 méter]]es hullámterjedést akadályozza.
+* a [[80 méter]]es és [[160 méter]]es hullámterjedést számottevőbb abszorpciónak teszi ki.
-;E réteg:
+;E-réteg:
 ..125 km magasságban a legnagyobb az elektron koncentrációja
 * a napsugárzástól függ, déltájt a legerősebb. Éjjel eltűnik.
-* az alacsonyabb frekvenciák verődnek vissza róla.
+* az alacsonyabb frekvenciákat veri vissza, közepes napfoltszámnál 6-7 MHz-ig. Térhullámú összeköttetésre felhasználható, de sűrűsége okozta abszorpciójaként ötször akkora teljesítmény szükséges a vele történő közvetítéshez ugyanakkora térerősség elérésére, mint a magasabb rétegek használatához. Így főként a nagyobb teljesítményű (50-250 kW-os) műsorszóró adók nappali rétege..
 ;F réteg:
-Nyáron a nappali órákban kettébomlik F<sub>1</sub> és F<sub>2</sub> rétegekre, éjjel azonban egy réteget alkotnak. Az ionizáció maximumai: 200..230 km F<sub>1</sub>, 300..400 km F<sub>2</sub> réteg esetén.
+Nyáron a nappali órákban kettébomlik F1 és F2-rétegre, éjjel azonban egy réteget alkot. Az ionizáció maximumai: 200..230 km F1, 300..400 km F2-réteg esetén.
-* Az F<sub>2</sub> réteget a rövidhullámú DX-ek miatt szeretjük.
+* Az F2-réteget a rövidhullámú DX-ek miatt szeretjük. Nyáron 400 km magasra húzódik, télen 250..300 km-re.
-* Az F<sub>2</sub> réteg nyáron 400 km magasra húzódik, télen 250..300 km-re.
+Érdekesség: a sarki fény 200 km magasságban alakul ki.
-Érdekesség: a sarki fény 200 km magasságban alakul ki.
+Az E-réteg magasságában sokszor megjelenik egy tőle függetlenül keletkező, az E-rétegnél legtöbbször jóval nagyobb sűrűségű, de nem egyenletesen takaró ionfelhőzet. Jelölése Es. Eddigi legmagasabb visszaverődése Magyarország felett függőleges beesésnél 15 MHz volt. Létezése és a visszaverődés időtartama teljesen bizonytalan.
 = Hullámterjedés-fajták =
@@ 87. sor: / 88. sor: @@
 Függőlegesen sugároznak az ionoszféra felé rövid impulzusokat és detektálják a visszaverődést. A visszaverődési időből azt is kiszámíthatjuk, hogy milyen rétegről verődött vissza. A frekvencia növekedésével ez a visszaverődés egy pont elérésekor már a következő rétegről jön vissza, majd egy pont elérésekor már a világűrbe sugárzódik ki, azaz a visszaverődés megszűnik. Egyébként ezt a közel függőleges kisugárzást nem csak mérésre, hanem [[NVIS]] alapú, nagyjából 200 km sugarú körben történő holtzóna nélküli összeköttetésre is felhasználhatjuk.
 ;Legmagasabb használható frekvencia:
 (MUF, '''M'''aximal '''U'''sable '''F'''requency): laposabb szögben sugározva az ionoszféra felé és a frekvenciát növelve egyre magasabban levő rétegekről verődik vissza a jelünk. A frekvenciát növelve lesz egy pont, ahol már a visszaverődés helyett jelentős mértékben kisugárzódik a világűrbe. Ezt hívjuk legmagasabb használható frekvenciának. Érdekességképp ez 3..5-szöröse a kritikus frekvenciának, amely arány függ attól, mely réteg vert vissza és milyen beesési szöggel sugároztunk az ionoszférára.
 ;Hogyan válasszuk meg az ''optimális üzemi frekvenciát''?:
-mivel általánosságban elmondható, hogy minél magasabb frekvenciával (rövidebb hullámhosszal) dolgozunk, az ionoszférában annál magasabb rétegről verődik vissza a jelünk. A magasabb rétegről való visszaverődések szerencsések, hiszen a D réteg egyre kevésbé nyeli el a jelünket és ráadásul a magasabb rétegről ugyanannyiszor visszapattanó jel nagyobb távolság áthidalását jelenti. Azonban azt is tudjuk, hogy a MUF felett pedig kisugárzódik a világűrbe.<br>A MUF értéke sajnos változik a hely függvényében is, így ökölszabályként elmondható, hogy a leg optimálisabb sáv a DX összeköttetésre a MUF alatt körülbelül 20%-kal található.
+mivel általánosságban elmondható, hogy minél magasabb frekvenciával (rövidebb hullámhosszal) dolgozunk, az ionoszférában annál magasabb rétegről verődik vissza a jelünk. A magasabb rétegről való visszaverődések szerencsések, hiszen a D réteg egyre kevésbé nyeli el a jelünket és ráadásul a magasabb rétegről ugyanannyiszor visszapattanó jel nagyobb távolság áthidalását jelenti. Azonban azt is tudjuk, hogy a MUF felett pedig kisugárzódik a világűrbe.<br>A MUF értéke sajnos változik a hely függvényében is, így ökölszabályként elmondható, hogy a leg optimálisabb sáv a DX összeköttetésre a MUF alatt 15%-kal található, elnevezése FOT ('''F'''requency '''O'''ptimal '''T'''ransmission).
 = Hullámterjedés hullámsávok szerint =
@@ 101. sor: / 102. sor: @@
 == [[VLF]] ==
-– 30 kHz (100 km – 10 km hullámhossz): a talaj és az ionoszféra között terjed. Rádióamatőr sáv nem található itt.
+– 30 kHz (100 km – 10 km hullámhossz): évszaktól és napszaktól függetlenül igen nagy távolságra terjedő felületi hullám, nappal a talaj és a D-réteg között  isterjed. Rádióamatőr sáv nem található itt.
 == [[LF]] - hosszúhullám ==
-– 300 kHz (10 km – 1 km hullámhossz): a talaj és a D réteg között terjedő felületi hullám. Ezzel kísérletezni a [[2200 méter]]es rádióamatőr sávban lehet.
+– 300 kHz (10 km – 1 km hullámhossz): főleg felületi hullám, nappal a talaj és a D-réteg között is terjed. Ezzel kísérletezni a [[2200 méter]]es rádióamatőr sávban lehet.
 == [[MF]] - középhullám ==
-– 3000 kHz (1000 m – 100 m hullámhossz): szintén felületi hullám. Azonban az E és F réteg visszaveri éjjel, amikor a D réteg kevésbé nyeli el. Ezzel a jelenséggel kísérletezni a [[160 méter]]es sávban lehetséges.
+– 3000 kHz (1000 m – 100 m hullámhossz): szintén felületi hullám. Azonban az E és F-réteg visszaveri éjjel, amikor a D-réteg kevésbé nyeli el. Térhullámú terjedése igen veszteséges. Ezzel a jelenséggel kísérletezni a [[160 méter]]es sávban lehetséges.
 == [[HF]] - rövidhullám ==
@@ 128. sor: / 129. sor: @@
 == [[VHF]]- ultrarövid hullám ==
-– 300 MHz (10 m – 1 m hullámhossz): Néha-néha E rétegbeli visszaverődést tapasztalhatunk. Különleges esetekben (például erős napfolt-tevékenységek alkalmával) pedig F1, F2 rétegbeli visszaverődés is elképzelhető 80 MHz alatt.
+– 300 MHz (10 m – 1 m hullámhossz): Néha-néha E-rétegű visszaverődést tapasztalhatunk. Különleges esetekben (például erős napfolt-tevékenységek alkalmával) pedig F1, F2-rétegű visszaverődés is elképzelhető 80 MHz alatt.
 Általában közvetlen hullámterjedés, tereptárgyakról való visszaverődéssel a jellemző. Néha troposzférikus vezetés is tapasztalható.

@@ 126. sor: / 126. sor: @@
 * [[10 méter]]:
-== [[VHF]]- Ultrarövid hullám ==
+== [[VHF]]- ultrarövid hullám ==
 – 300 MHz (10 m – 1 m hullámhossz): Néha-néha E rétegbeli visszaverődést tapasztalhatunk. Különleges esetekben (például erős napfolt-tevékenységek alkalmával) pedig F1, F2 rétegbeli visszaverődés is elképzelhető 80 MHz alatt.
@@ 140. sor: / 140. sor: @@
 A kísérletezéshez a [[70 cm]]-es, [[23 cm]]-es és [[13 cm]]-es sávok állnak rendelkezésünkre.
-== [[SHF]] - Mikrohullám ==
+== [[SHF]] - mikrohullám ==
 GHz – 30 GHz (10 cm – 1 cm): közvetlen hullámterjedés. Eső jelentős mértékű [[szakaszcsillapítás]]t okoz, ugyanakkor visszaverődést is. Ezáltal elterjedt játék a [[rain scatter]], az esőfelhőről való visszaverődés jelenségét kihasználó akár 1000 km-es összeköttetés létesítése.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 = Bolygónk légkörének felosztása =
-== Troposzféra ==
+[[Fájl:Legkori_retegek.png|right]]
 km alatt elhelyezkedő réteg.
@@ 11. sor: / 13. sor: @@
 * A troposzféra a méteres hullámok ([[6 méter]], [[2 méter]], [[70 cm]]) terjedésében különös szerepet kap.
-== Sztratoszféra ==
+;Sztratoszféra
 -80 km magasságban elhelyezkedő réteg. Vízgőz nincs benne.
@@ 18. sor: / 20. sor: @@
 * Meteorológiai ballonokat tartalmazhat a sztratoszféra.
-== Ionoszféra ==
+;Ionoszféra:
-..800 km magasságig ionoszféráról beszélünk (felette már bolygóközi térről). Mint látható, az ionoszféra magassága egy kicsit átlapolódik a sztratoszféra (11..80 km) tetejével.
+..400 km magasságig ionoszféráról beszélünk.
 * Hőmérséklete 80..100 km magasságban a -50 ˚C-ról +50 ˚C-ra növekszik.
@@ 28. sor: / 30. sor: @@
 * Az ionizált réteg sűrüsödésmaximumai alapján alrétegekre bontjuk az ionoszférát.
 [[Fájl:Ionoszfera retegei.png|right]]
-=== D réteg ===
+;D réteg:
 ..90 kilométer magasságban napközben alakul ki, éjjel eltűnik.
@@ 39. sor: / 42. sor: @@
 * a [[80 méter]]es és [[160 méter]]es hullámterjedést akadályozza.
-=== E réteg ===
+;E réteg:
 ..125 km magasságban a legnagyobb az elektron koncentrációja
@@ 47. sor: / 50. sor: @@
 * a 2..4 MHz közötti frekvenciákat visszaveri.
-=== F réteg ===
+Nyáron a nappali órákban kettébomlik F<sub>1</sub> és F<sub>2</sub> rétegekre, éjjel azonban egy réteget alkotnak. Az ionizáció maximumai: 200..230 km F<sub>1</sub>, 300..400 km F<sub>2</sub> réteg esetén.
 * Az F<sub>2</sub> réteget a rövidhullámú DX-ek miatt szeretjük.
@@ 124. sor: / 126. sor: @@
 * [[10 méter]]:
-== [[VHF]] ==
+== [[VHF]]- Ultrarövid hullám ==
 – 300 MHz (10 m – 1 m hullámhossz): Néha-néha E rétegbeli visszaverődést tapasztalhatunk. Különleges esetekben (például erős napfolt-tevékenységek alkalmával) pedig F1, F2 rétegbeli visszaverődés is elképzelhető 80 MHz alatt.
@@ 138. sor: / 140. sor: @@
 A kísérletezéshez a [[70 cm]]-es, [[23 cm]]-es és [[13 cm]]-es sávok állnak rendelkezésünkre.
-== [[SHF]] ==
+== [[SHF]] - Mikrohullám ==
 GHz – 30 GHz (10 cm – 1 cm): közvetlen hullámterjedés. Eső jelentős mértékű [[szakaszcsillapítás]]t okoz, ugyanakkor visszaverődést is. Ezáltal elterjedt játék a [[rain scatter]], az esőfelhőről való visszaverődés jelenségét kihasználó akár 1000 km-es összeköttetés létesítése.

← Régebbi változat		A lap 2010. április 26., 07:34-kori változata
64. sor:		64. sor:

	== Troposzféra-hullámok ==		== Troposzféra-hullámok ==
		+
		+	30 MHz felett egyre jelentősebb a troposzférikus terjedés hatása, amely következtében
		+
		+	* nagyobb távolság hidalható át, mint amekkorát az optikai rálátás sugallna (akár 1000 kilométereket is!)
		+	* néha a rádióhullám a troposzféra csapdájába kerül, fel-le pattogva benne, majd valahol a távolban visszaverődik a földre. Ezt troposzférikus vezetésnek nevezzük. Negatív hatása: a profi hírközlő rendszereknél kellemetlen nagy távolságból érkező zavar előidézői lehetnek.
		+
		+	Közvetlen hullámterjedés számításakor a Föld átlagos 6370 km-es sugara helyett 8500 km-es sugárral számolhatunk. Ennek oka, hogy a bolygónkhoz közelebb található levegő sűrűbb, törésmutatója nagyobb. Így ez bolygónk felé való elhajlást okoz.
		+
		+	A troposzferikus vezetés általában úgy alakul ki, hogy egy meleg légréteg felett egy másik, hideg légréteg található és ezek törésmutatója egymáshoz képest igen erőteljes. Így viszaverődés lép fel a két légréteg közötti térben. Ezzel a jelenséggel találkozva akár 2-3000 km-es távolságú DX-re is van lehetőségünk.
		+
		+	'''Elhalványulás (''fading'')''': több különböző úton, különböző úthosszat megtevő jelek a vevő antennájánál nem azonos fázisban találkoznak. Az ellenfázisú jelek gyengítik, legrosszabb esetben teljesen ki is olthatják egymást. A fading az antenna helyének megváltoztatásával (másik antennára kapcsolással) illetve a frekvencia kismértékű megváltoztatásával is orvosolható, hiszen utóbbi esetben éppen a vevőantennán érzékelhető jelek találkozási fázisszögét toltuk el.

	== Térhullámok ==		== Térhullámok ==

@@ 67. sor: / 67. sor: @@
 == Térhullámok ==
-=== LUF és MUF fogalma ===
+Ha ionoszférikus visszaverődésre számítunk nem mindegy, hogyan választjuk meg adási frekvenciánkat.
-Ha ionoszférikus visszaverődésre számítunk nem mindegy, hogyan választjuk meg adási frekvenciánkat.
+; Kritikus frekvencia:
-;Kritikus frekvencia: függőlegesen sugároznak az ionoszféra felé rövid impulzusokat és detektálják a visszaverődést. A visszaverődési időből azt is kiszámíthatjuk, hogy milyen rétegről verődött vissza. A frekvencia növekedésével ez a visszaverődés egy pont elérésekor már a következő rétegről jön vissza, majd egy pont elérésekor már a világűrbe sugárzódik ki, azaz a visszaverődés megszűnik. Egyébként ezt a közel függőleges kisugárzást nem csak mérésre, hanem [[NVIS]] alapú, nagyjából 200 km sugarú körben történő holtzóna nélküli összeköttetésre is felhasználhatjuk.
+Függőlegesen sugároznak az ionoszféra felé rövid impulzusokat és detektálják a visszaverődést. A visszaverődési időből azt is kiszámíthatjuk, hogy milyen rétegről verődött vissza. A frekvencia növekedésével ez a visszaverődés egy pont elérésekor már a következő rétegről jön vissza, majd egy pont elérésekor már a világűrbe sugárzódik ki, azaz a visszaverődés megszűnik. Egyébként ezt a közel függőleges kisugárzást nem csak mérésre, hanem [[NVIS]] alapú, nagyjából 200 km sugarú körben történő holtzóna nélküli összeköttetésre is felhasználhatjuk.
-;Legalacsonyabb használható frekvencia ('''L'''owest '''U'''sable '''F'''requency): laposabb szögben sugározva az ionoszféra felé és a frekvenciát csökkentve az ionoszféra visszaverő képessége csökken, mivel a D réteg elnyelő hatása növekszik. Egy bizonyos ponton, ahol jelentőssé válik ez a D rétegbeli elnyelődés, ott húzunk meg egy határt, az a legalacsonyabb használható frekvencia. A LUF függ a napszaktól és sok egyéb tényezőtől. Ugyanakkor nem éles határ, a kimenő teljesítmény növelésével és [[keskenysávú üzemmódok]] használatával a publikált LUF frekvenciája alá is tekerhetünk kisebb-nagyobb mértékben.
+;Legalacsonyabb használható frekvencia:
-;Legmagasabb használható frekvencia ('''M'''aximal '''U'''sable '''F'''requency): laposabb szögben sugározva az ionoszféra felé és a frekvenciát növelve egyre magasabban levő rétegekről verődik vissza a jelünk. A frekvenciát növelve lesz egy pont, ahol már a visszaverődés helyett jelentős mértékben kisugárzódik a világűrbe. Ezt hívjuk legmagasabb használható frekvenciának. Érdekességképp ez 3..5-szöröse a kritikus frekvenciának, amely arány függ attól, mely réteg vert vissza és milyen beesési szöggel sugároztunk az ionoszférára.
+;Legmagasabb használható frekvencia:
-;Hogyan válasszuk meg az ''optimális üzemi frekvenciát''?: mivel általánosságban elmondható, hogy minél magasabb frekvenciával (rövidebb hullámhosszal) dolgozunk, az ionoszférában annál magasabb rétegről verődik vissza a jelünk. A magasabb rétegről való visszaverődések szerencsések, hiszen a D réteg egyre kevésbé nyeli el a jelünket és ráadásul a magasabb rétegről ugyanannyiszor visszapattanó jel nagyobb távolság áthidalását jelenti. Azonban azt is tudjuk, hogy a MUF felett pedig kisugárzódik a világűrbe.<br>A MUF értéke sajnos változik a hely függvényében is, így ökölszabályként elmondható, hogy a leg optimálisabb sáv a DX összeköttetésre a MUF alatt körülbelül 20%-kal található.
+;Hogyan válasszuk meg az ''optimális üzemi frekvenciát''?:
 = Hullámterjedés hullámsávok szerint =