QRSS - Laptörténet

HG2ECZ: Formázás + DFCW link

2009-01-09T22:44:43Z

Formázás + DFCW link

Gg630504, 2006. november 20., 21:37-n

2006-11-20T21:37:10Z

HA1DFO: /* Külső hivatkozások */

2006-11-20T11:48:08Z

Külső hivatkozások

HA1DFO: QRSS a ham.hu-rol

2006-11-20T11:45:44Z

QRSS a ham.hu-rol

Új lap

A klasszikus morze átvitel során a jeleket egy morzebillentyű segítségével kézzel adják és füllel veszik, általában 20 és 100 WPM közötti sebességgel.

Azonban van egy másik elterjedt lehetőség is, amit főleg lassú átvitelnél használnak: számítógép képernyőjére írják ki a rádiós csatorna egy szeletének amplitudóját az idő függvényében.
Ennek előnye, hogy láthatóak az előző szimbólumok is, másrészt az extrém lassú távírót füllel kivárni és emlékezni még a percekkel azelőtti betükre nem lenne egyszerű.

[[Kép:qrss.gif]]

Ehhez nem kell mást tenni, mint a csatornát Furier transzformálni, és a spektrumát az idő függvényében a képernyőre rajzoltatni. A fenti kép nem más, mint egy 90 fokkal elforgatott képű vízesés (Waterfall) diagram.

== QRSS ==

A QRSS extrém kis sebességet (ezáltal extrém kis sávszélességet) jelent.
Ennek szoros következménye, hogy ugyanakkora fajlagos teljesítménykibocsátáshoz (Watt/Hz) extrém kis teljesítmény elegendő (QRPP).

A gyakorlatban mára több QRSS sebesség válik elfogadottá. Az alábbiakban egy 4 WPM-es (4-szer a PARIS szó percenként, másszóval 20-as ütem, ahol a ponthossz 0.3 másodperc) sebességgel kerül összehasonlításra:

* QRSS3 (ponthossz 3 másodperc), amely 1/10-ednyi
* QRSS10 (ponthossz 10 másodperc), amely 1/30-adnyi
* QRSS30 (ponthossz 30 másodperc), amely 1/100-adnyi
* QRSS60 (ponthossz 60 másodperc), amely 1/200-adnyi kisugárzott teljesítménnyel nyújtja ugyanazt az eredményt.

== Miért érdemes lassú tempóban adni? ==

* A lassú tempó során sokkal kisebb a moduláció által felhasznált sávszélesség.
* Így sokkal nagyobb a fajlagos teljesítmény (Watt/Hz)
* Ezáltal a zajos csatornában biztosabb az átvitel.
* Kis teljesítményű rádió és rosszabb antenna illetve rosszabb QTH mellett is van esély meglepő DX-ekre. Például ha van egy 5 W-os adód egy 3 dBi nyereségű normál huzaldipól antennával és QRSS30-ban adsz, akkor az így áthidalható távolságot normális tempóban egy 100 W-os adóval és egy 3 elemes BEAM-el lehetne elérni.

== Hátrányai: ==

* Lassan lehet közölni az információt. Például a perces villám QSO helyett másfél óra a QRSS30, de lehetőség nyílik egymás melletti frekvencián multi QSO-ra is, azaz több állomás válaszát fogadod egyidejüleg, és csoportosan válaszolsz.
* Fül helyett célszerű grafikus kijelzőn megjeleníteni a morzejeleket, főleg multi QSO esetén.
* Célszerű automatával adni, mert a lassú morzejeleket nehéz kézzel hibamentesen adni, illetve a pontosabb jeleket könnyebb levenni.

Természetesen ennek ellenére gyakorlottak füllel is vehetik illetve kézzel is adhatják elvileg a jeleket, de ez már tényleg nem célszerű. Mindenesetre egy nagyon keskeny digitális szűrőt mindenképp érdemes a hangcsatornába a hangszóró meghajtása elé beépíteni. Enélkül ugyanis tényleg csak a zajt lehetne hallani.

== Külső hivatkozások ==

Bővebb információ: [http://www.qsl.net/on7yd/136narro.htm Extreme narrow bandwidth techniques] - ON7YD leírása

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 A klasszikus [[távíró]] átvitel során a jeleket egy morzebillentyű segítségével kézzel adják és füllel veszik, általában 17 és 83 baud (20 és 100 WPM<!-- PARIS -->) közötti sebességgel.
@@ 22. sor: / 24. sor: @@
 * QRSS60 (ponthossz 60 másodperc, 0.01666 [[baud]]), amely 1/200-adnyi
 kisugárzott teljesítménnyel nyújtja ugyanazt az eredményt.
 == Miért érdemes lassú tempóban adni? ==

← Régebbi változat		A lap 2006. november 20., 11:48-kori változata
39. sor:		39. sor:

	Bővebb információ: [http://www.qsl.net/on7yd/136narro.htm Extreme narrow bandwidth techniques] - ON7YD leírása		Bővebb információ: [http://www.qsl.net/on7yd/136narro.htm Extreme narrow bandwidth techniques] - ON7YD leírása
		+
		+
		+	[[Kategória: Rádióamatőr üzemmódok]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-A klasszikus morze átvitel során a jeleket egy morzebillentyű segítségével kézzel adják és füllel veszik, általában 20 és 100 WPM közötti sebességgel.
+A klasszikus [[távíró]] átvitel során a jeleket egy morzebillentyű segítségével kézzel adják és füllel veszik, általában 17 és 83 baud (20 és 100 WPM<!-- PARIS -->) közötti sebességgel.
 Azonban van egy másik elterjedt lehetőség is, amit főleg lassú átvitelnél használnak: számítógép képernyőjére írják ki a rádiós csatorna egy szeletének amplitudóját az idő függvényében.
-Ennek előnye, hogy láthatóak az előző szimbólumok is, másrészt az extrém lassú távírót füllel kivárni és emlékezni még a percekkel azelőtti betükre nem lenne egyszerű.
+Ennek előnye, hogy láthatóak az előző szimbólumok is, másrészt az extrém lassú távírót füllel kivárni és emlékezni még a percekkel azelőtti betűkre nem lenne egyszerű.
 [[Kép:qrss.gif]]
-Ehhez nem kell mást tenni, mint a csatornát Furier transzformálni, és a spektrumát az idő függvényében a képernyőre rajzoltatni. A fenti kép nem más, mint egy 90 fokkal elforgatott képű vízesés (Waterfall) diagram.
+Ehhez nem kell mást tenni, mint a csatornát Furier transzformálni, és a spektrumát az idő függvényében a képernyőre rajzoltatni.
 == QRSS ==
 A QRSS extrém kis sebességet (ezáltal extrém kis sávszélességet) jelent.
-Ennek szoros következménye, hogy ugyanakkora fajlagos teljesítménykibocsátáshoz (Watt/Hz) extrém kis teljesítmény elegendő (QRPP).
+Ennek szoros következménye, hogy ugyanakkora fajlagos teljesítménykibocsátáshoz (W/Hz) extrém kis teljesítmény elegendő (QRPP).
-A gyakorlatban mára több QRSS sebesség válik elfogadottá. Az alábbiakban egy 4 WPM-es (4-szer a PARIS szó percenként, másszóval 20-as ütem, ahol a ponthossz 0.3 másodperc) sebességgel kerül összehasonlításra:
+A gyakorlatban mára több QRSS sebesség válik elfogadottá.
-* QRSS3 (ponthossz 3 másodperc), amely 1/10-ednyi
+* QRSS3 (ponthossz 3 másodperc, 0.333 [[baud]]), amely 1/10-ednyi
-* QRSS10 (ponthossz 10 másodperc), amely 1/30-adnyi
+* QRSS10 (ponthossz 10 másodperc, 0.1 [[baud]]), amely 1/30-adnyi
-* QRSS30 (ponthossz 30 másodperc), amely 1/100-adnyi
+* QRSS30 (ponthossz 30 másodperc, 0.0333 [[baud]]), amely 1/100-adnyi
-* QRSS60 (ponthossz 60 másodperc), amely 1/200-adnyi kisugárzott teljesítménnyel nyújtja ugyanazt az eredményt.
+* QRSS60 (ponthossz 60 másodperc, 0.01666 [[baud]]), amely 1/200-adnyi
 == Miért érdemes lassú tempóban adni? ==
 * A lassú tempó során sokkal kisebb a moduláció által felhasznált sávszélesség.
-* Így sokkal nagyobb a fajlagos teljesítmény (Watt/Hz)
+* Így sokkal nagyobb a fajlagos teljesítmény (W/Hz).
 * Ezáltal a zajos csatornában biztosabb az átvitel.
 * Kis teljesítményű rádió és rosszabb antenna illetve rosszabb QTH mellett is van esély meglepő DX-ekre. Például ha van egy 5 W-os adód egy 3 dBi nyereségű normál huzaldipól antennával és QRSS30-ban adsz, akkor az így áthidalható távolságot normális tempóban egy 100 W-os adóval és egy 3 elemes BEAM-el lehetne elérni.
@@ 33. sor: / 36. sor: @@
 * Célszerű automatával adni, mert a lassú morzejeleket nehéz kézzel hibamentesen adni, illetve a pontosabb jeleket könnyebb levenni.
-Természetesen ennek ellenére gyakorlottak füllel is vehetik illetve kézzel is adhatják elvileg a jeleket, de ez már tényleg nem célszerű. Mindenesetre egy nagyon keskeny digitális szűrőt mindenképp érdemes a hangcsatornába a hangszóró meghajtása elé beépíteni. Enélkül ugyanis tényleg csak a zajt lehetne hallani.
+Természetesen ennek ellenére gyakorlottak füllel is vehetik illetve kézzel is adhatják elvileg a jeleket, de ez már tényleg nem célszerű.
 Mindenesetre egy nagyon keskeny digitális szűrőt mindenképp érdemes a hangcsatornába a hangszóró meghajtása elé beépíteni.
 == Külső hivatkozások ==
 Bővebb információ: [http://www.qsl.net/on7yd/136narro.htm Extreme narrow bandwidth techniques] - ON7YD leírása
 [[Kategória: Rádióamatőr üzemmódok]]