https://wiki.ham.hu/index.php?action=history&feed=atom&title=Oldals%C3%A1v 2026-04-28T20:31:54Z Az oldal laptörténete a wikiben MediaWiki 1.34.1 https://wiki.ham.hu/index.php?title=Oldals%C3%A1v&diff=8932&oldid=prev 2008-01-22T14:00:16Z

<p>Új oldal, tartalma: „==Amplitúdómodulált (AM) jel oldalsávjai== Az amplitúdómodulált jel kialakulását a 1. ábrán láthatjuk. Fölül látható az átvinni kívánt alapsávi jel,...”</p> <p><b>Új lap</b></p><div>==Amplitúdómodulált (AM) jel oldalsávjai==<br /> <br /> <br /> Az amplitúdómodulált jel kialakulását a 1. ábrán láthatjuk. Fölül látható az átvinni kívánt alapsávi jel, a moduláló jel (um), melynek csúcsértékét az ábrán Um jelöli. Középen a nagyfrekvenciás vivő (uv) időfüggvényét láthatjuk, melynek amplitúdója Uv. A moduláció során a vivő amplitúdójához hozzáadódik a moduláló jel pillanatértéke, és e két jel összege lesz a modulált uam jel pillanatnyi amplitúdója.<br /> <br /> A moduláló jel csúcsértékének (Um) és a vivő csúcsértékének (Uv) a hányadosát modulációs mélységnek nevezik, és m –el jelölik:<br /> <br /> <br /> m = Um / Uv<br /> <br /> A moduláló jel (um) amplitúdójának változásakor változik a modulált jel (uam) burkolójának amplitúdója, a moduláló jel frekvenciájának változásakor pedig a burkoló frekvenciája.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:Rad1.jpg|center|thumb|300px|1.ábra]]<br /> <br /> <br /> <br /> Számítással kimutatható, hogy amplitúdómodulált jelünk három, különböző frekvenciájú komponensből áll:<br /> <br /> Uv amplitúdójú, &amp;omega;v körfrekvenciájú szinuszjelből (ez maga a vivő),<br /> ½ Um amplitúdójú, &amp;omega;v - &amp;omega;m körfrekvenciájú szinuszjelből (ez az alsó oldalfrekvencia),<br /> ½ Um amplitúdójú, &amp;omega;v + &amp;omega;m körfrekvenciájú szinuszjelből (ez a felső oldalfrekvencia).<br /> <br /> E jeleket úgy is ábrázolhatjuk, hogy a grafikon vízszintes tengelyére nem az időt, hanem a frekvenciát mérjük fel (2. ábra). Ez a jel frekvenciaspektruma.<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:Rad2.jpg|center|thumb|300px|2.ábra]]<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> Ha a moduláló jel valamilyen hangforrásból (emberi beszéd, hangszer stb.) származik, akkor nem egyetlen szinuszjelből áll, hanem a hangfrekvenciás tartományba eső, különböző frekvenciájú és amplitudójú szinuszjelek összességéből. Ennek megfelelően a modulált jel spektruma sem csak három komponensből áll, hanem tartalmaz komponenseket a vivőfrekvencia és a moduláló jel valamennyi összetevőjének megfelelő összeg- és különbségi frekvencián. Így nem két oldalfrekvencia jelenik meg, hanem két (alsó és felső), oldalfrekvenciák sokaságából álló &#039;&#039;&#039;oldalsáv&#039;&#039;&#039; (3. ábra).<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:Rad3.jpg|center|thumb|300px|3.ábra]]<br /> <br /> <br /> <br /> Az ábra felső részének bal oldalán az alapsávi jelet láthatjuk. Három komponensből áll, melyek amplitúdója is különböző. Jobb oldalon a modulált jel spektruma látható. Megfigyelhető, hogy az adó a frekvenciatartományban B = 2 fmax szélességű sávot foglal el.<br /> <br /> Az alapsávi jel legkisebb frekvenciájú komponense (legnagyobb amplitúdója alapján felismerhető a modulált jel spektrumában is) mindkét oldalsávban a vivőhöz a legközelebb esik (a vivő és a legkisebb frekvencia összege ill. különbsége), így az alsó oldalsáv a felső tükörképe, mintegy „kifordulva” tartalmazza a moduláló jel spektrumát. <br /> A sávok „fekvését” sokszor a középső ábra szerinti módon jelzik: a kis moduláló frekvenciát kisebb, a nagyot nagyobb amplitúdóval ábrázolva, az alapsávi jel és a modulált jel oldalsávjai mint háromszögek jelennek meg.<br /> <br /> Az ábra alsó része az oldalsávok egy másik, szokásos ábrázolási módját mutatja. <br /> <br /> A bemutatott modulációs módot – utalva arra, hogy a modulált jel két oldalsávot tartalmaz – kétoldalsávos amplitúdómodulációnak (AM-DSB, DSB = Double Side Band) nevezik.<br /> Az alsó oldalsáv jele LSB (Lower Side Band), a felső oldalsávé USB (Upper Side Band).<br /> <br /> <br /> Az AM-DSB jel előnye, hogy az ilyen jelből lehet a vevőkészülékben a legegyszerűbb áramkörrel visszanyerni a moduláló jelet (ez az eljárás a demoduláció), ezért a hosszú-, közép-, és rövidhullámú műsorszórásban kétoldalsávos amplitúdómodulációt alkalmaznak. <br /> <br /> Két hátránya is van azonban ennek a modulációs eljárásnak: <br /> <br /> a) Mint a jel spektrumából látható, maga a vivő állandó amplitudójú, azaz a moduláló jelre vonatkozóan semmilyen információt nem tartalmaz (azt az oldalsávok hordozzák). Így vivő kisugárzásához (illetve még előtte, az előállításához) felhasznált teljesítmény mintegy veszendőbe megy.<br /> <br /> b) Az alsó és felső oldalsáv (bár fordított fekvésben) ugyanazt az információt tartalmazzák, így az adó kétszer annyi helyet foglal el a frekvenciatartományban, mint amennyire okvetlenül szükség lenne. Elegendő lenne az egyik oldalsáv kisugárzása.<br /> E hátrányokat küszöböli ki az egyoldalsávos (SSB = Single Side Band) amplitudómoduláció, a vivő elnyomásával (/SC = Supressed Carrier) kombinálva. Az AM-DSB jelből pl. nagy jóságú kristály sávszűrővel választhatjuk ki az egyik oldalsávot; a jel többi komponensét a szűrő nem engedi a kimenetére (4. ábra). Az ábra felső részén a kiindulási AM-DSB jel és (vékonyabb vonallal) a sávszűrő átviteli görbéje látható, az alsó ábrán az AM-SSB/SC jel: sávszűrő által átengedett felső oldalsáv (USB).<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:Rad4.jpg|center|thumb|300px|4.ábra]]<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> Abban az esetben, ha a vivő frekvenciája fv, a moduláló jel pedig egyetlen, fm frekvenciájú szinuszjel, a kiválasztott felső oldalsáv egyetlen oldalfrekvenciát tartalmaz, melynek frekvenciája fv + fm. Ebben az esetben az AM-SSB/SC (USB) jel időképe is egyetlen, fv + fm frekvenciájú szinuszjel. (5. ábra).<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> [[Kép:Rad5.jpg|center|thumb|300px|5.ábra]]<br /> <br /> <br /> <br /> A moduláló jel (um) amplitúdójának változásakor változik a modulált jel (uAM-SSB/SC) jel amplitudója is, a moduláló jel frekvenciájának változása pedig a modulált jel frekvenciájának változását idézi elő.<br /> <br /> <br /> ==Frekvenciamodulált jel oldalsávjai==<br /> <br /> <br /> <br /> A frekvenciamoduláció során a vivő frekvenciáját változtatjuk a moduláló jel pillanatértékével arányosan. A moduláló jel maximális értékénél a legnagyobb a vivő frekvenciájának megváltozása; ez a maximális vivőfrekvencia változás a frekvencialöket (&amp;Delta;f). Frekvenciamodulációnál az ún. modulációs index a frekvencialöket és a moduláló jel frekvenciájának hányadosa:<br /> <br /> <br /> m = &amp;Delta;f/fm<br /> <br /> <br /> Szinuszos moduláló jel esetén a frekvenciamodulált jel alakulását a 6. ábra mutatja.<br /> <br /> <br /> [[Kép:Rad6.jpg|center|thumb|300px|6.ábra]]<br /> <br /> <br /> <br /> A frekvenciamodulált ufm jel amplitudója állandó, frekvenciája pedig a moduláló jel pillanatértékétől függ: az ábrán a moduláló jel amplitúdójának növekedésekor a modulált jel frekvenciája nő.<br /> <br /> A moduláló jel (um) amplitúdójának változása a frekvenciamodulált jel (ufm) frekvenciájának változását okozza, a moduláló jel frekvenciája azt határozza meg, hogy a modulált jel frekvenciája milyen időközönként változik.<br /> <br /> Számítással kimutatható, hogy a frekvenciamodulált jel is egy sávot foglal el a frekvenciatartományból. A &#039;&#039;&#039;sávszélesség&#039;&#039;&#039; a modulációs indextől függ:<br /> <br /> - Keskeny sávú frekvenciamodulációnál (NBFM = Narrow Band Frequency Modulation) m &lt; 1, ekkor a sávszélesség B = 2 fm, azaz a moduláló jel legnagyobb frekvenciájának kétszerese.<br /> <br /> - Széles sávú frekvenciamodulációnál (WBFM = Wide Band Frequency Modulation) m &gt; 1, a sávszélesség pedig B = 2 &amp;Delta;f, azaz a löket kétszerese.</div>

HA5LQ