<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://wiki.ham.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Logikai_%C3%A1ramk%C3%B6rcsal%C3%A1dok</id>
	<title>Logikai áramkörcsaládok - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.ham.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Logikai_%C3%A1ramk%C3%B6rcsal%C3%A1dok"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.ham.hu/index.php?title=Logikai_%C3%A1ramk%C3%B6rcsal%C3%A1dok&amp;action=history"/>
	<updated>2026-04-29T17:21:51Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.34.1</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.ham.hu/index.php?title=Logikai_%C3%A1ramk%C3%B6rcsal%C3%A1dok&amp;diff=9926&amp;oldid=prev</id>
		<title>HG2ECZ: Logikai árakörcsaládok lapot átneveztem Logikai áramkörcsaládok névre: ... nem csak a vitát</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.ham.hu/index.php?title=Logikai_%C3%A1ramk%C3%B6rcsal%C3%A1dok&amp;diff=9926&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2008-12-01T08:53:43Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;a href=&quot;/index.php?title=Logikai_%C3%A1rak%C3%B6rcsal%C3%A1dok&amp;amp;action=edit&amp;amp;redlink=1&quot; class=&quot;new&quot; title=&quot;Logikai árakörcsaládok (a lap nem létezik)&quot;&gt;Logikai árakörcsaládok&lt;/a&gt; lapot átneveztem &lt;a href=&quot;/index.php?title=Logikai_%C3%A1ramk%C3%B6rcsal%C3%A1dok&quot; title=&quot;Logikai áramkörcsaládok&quot;&gt;Logikai áramkörcsaládok&lt;/a&gt; névre: ... nem csak a vitát&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;hu&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;1&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #222; text-align: center;&quot;&gt;← Régebbi változat&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;1&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #222; text-align: center;&quot;&gt;A lap 2008. december 1., 08:53-kori változata&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-notice&quot; lang=&quot;hu&quot;&gt;&lt;div class=&quot;mw-diff-empty&quot;&gt;(Nincs különbség)&lt;/div&gt;
&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>HG2ECZ</name></author>
		
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.ham.hu/index.php?title=Logikai_%C3%A1ramk%C3%B6rcsal%C3%A1dok&amp;diff=9917&amp;oldid=prev</id>
		<title>HG2ECZ: kategória módosítás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.ham.hu/index.php?title=Logikai_%C3%A1ramk%C3%B6rcsal%C3%A1dok&amp;diff=9917&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2008-11-30T14:26:36Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;kategória módosítás&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;hu&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #222; text-align: center;&quot;&gt;← Régebbi változat&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #222; text-align: center;&quot;&gt;A lap 2008. november 30., 14:26-kori változata&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l55&quot; &gt;55. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;55. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&#039;diff-marker&#039;&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #222; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Az ECL logikával ritkábban találkozhatunk, de főleg GHz-es frekvenciaosztók és hasonló nagyon nagy frekvenciás egyszerűbb digitális áramkörök esetén ezt a technológiát a mai napig alkalmazzák.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&#039;diff-marker&#039;&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #222; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Az ECL logikával ritkábban találkozhatunk, de főleg GHz-es frekvenciaosztók és hasonló nagyon nagy frekvenciás egyszerűbb digitális áramkörök esetén ezt a technológiát a mai napig alkalmazzák.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&#039;diff-marker&#039;&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #222; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&#039;diff-marker&#039;&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #222; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&#039;diff-marker&#039;&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #222; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória: &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;Digitális &lt;/del&gt;áramkörök]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&#039;diff-marker&#039;&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #222; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Kategória: &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;Integrált &lt;/ins&gt;áramkörök]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>HG2ECZ</name></author>
		
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.ham.hu/index.php?title=Logikai_%C3%A1ramk%C3%B6rcsal%C3%A1dok&amp;diff=9915&amp;oldid=prev</id>
		<title>HG2ECZ: Kezdet + kategória</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.ham.hu/index.php?title=Logikai_%C3%A1ramk%C3%B6rcsal%C3%A1dok&amp;diff=9915&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2008-11-30T12:20:10Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Kezdet + kategória&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;Alábbiakban olyan [[logikai áramkörök]]ről olvashatunk, amelyekkel gyakrabban találkozhatunk a rádióamatőr gyakorlatban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== DTL - dióda-tranzisztor logika ==&lt;br /&gt;
[[Kép:DTL nand.png|thumb|Dióda-tranzisztor logikával megvalósított [[NAND]] logikai kapu]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Integrált áramkör formájában nem találkozunk már vele, azonban gyakran kell logikai kapcsolatot létrehozni, ahol célszerű két diódát beépíteni egy újabb integrált áramkör beforrasztása helyett, ezért érdemes néhány szót ejteni róla.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az áramköri megoldás lényege, hogy beépítünk egy felhúzóellenállást (vagy inverz működés esetén a földpont felé húzzuk le), majd a kettő- vagy több bemenőjelel esetén diódán keresztül vonjuk el a kimenő jel logikai feszültségszintjét a legalacsonyabb vonal kimenőfeszültségével, illetve inverz esetben összegezzük a kimenetet - azaz a rajzon látható diódák fordítva kerülnek beépítésre, az R1 tápfeszültség felöli vége a föld felé lesz kötve.&lt;br /&gt;
Ekkor [[NOR]] kapcsolást valósítottunk meg. Ha [[AND]] vagy [[OR]] kapcsolást szeretnénk, akkor az R2,R3,R4,Q1 alkatrészeket elhagyva közvetlenül az R1 és diódák találkozását vezetjük tovább.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== TTL - tranzisztor-tranzisztor logika ==&lt;br /&gt;
[[Kép:TTL nand.png|thumb|Tranzisztor-tranzisztor logikával megvalósított [[NAND]] logikai kapu]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 74xxx és 54xxx család ===&lt;br /&gt;
Egy elektronikai korszak igen kedvelt logikai áramkörtechnológiája volt. Kedveltsége az egyszerű gyártástechnológiájában, ezáltal olcsóságában rejlett. A 74xxx-es sorozat ezt a kapcsolástechnikát alkalmazta, az ábrán is egy 7400-ás [[NAND]] logikai kapu látható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az 54xxx-es áramkörcsalád megegyezik a klasszikus 74xxx-es áramkörcsaláddal, azonban tágabb a működési hőmérséklet tartománya.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== LS altípus ===&lt;br /&gt;
Közvetlenül az első TTL IC-k után megjelent az LS széria. Például: 74LS138. Az LS a &amp;#039;&amp;#039;low power shottky&amp;#039;&amp;#039; kifejezés rövidítése, amely technológiailag annyit jelent, hogy egy shottky diódát építettek a bázis és a kollektor közé. Ezáltal kisebb áramokkal hajtva a logikai kaput közel ugyanazt a sebességet érték el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== F altípus ===&lt;br /&gt;
Ennek ellentéte az F széria, például 74F93, amelynél megnövelve az áramfelvételt gyorsítottak a kapun.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== AC és ACT altípus ===&lt;br /&gt;
Igen gyors logikai kapuk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== HC és HCT altípus ===&lt;br /&gt;
A legfrissebb tagja a 74xxx integrált áramköröknek, azonban &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;ez a széria már nem TTL, hanem CMOS&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; technológiával készült. A HC tipikuan 2-6 (max 7) voltos tápfeszültségel működik, a HCT-nél a T utal a &amp;#039;&amp;#039;ttl kompatibilis&amp;#039;&amp;#039; szóra, amely azt jelenti, hogy 4,75 ... 5,25 V közötti logikára lett optimalizálva, itt gyorsabb működésű, mint a HC család.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Érdekessége, hogy a 40xxx-es CMOS szériát is átszámozzák a 74HCxxxxx ill. 74HCTxxxxx jelöléssé.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Például:&lt;br /&gt;
* 74HC00 -- 4 NAND kapu (egykori 7400 TTL IC), a 74HCT00 IC-vel teljes mértékben cserélhető a régi 7400.&lt;br /&gt;
* 74HC4011 -- ugyanaz a funkciója, mint a fentinek (egykori 4011 CMOS IC)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== NMOS - N csatornás MOS ==&lt;br /&gt;
Néhány digitális IC-vel találkozhatunk, amely NMOS technológiát használ. Ezek az áramkörök N csatornás MOSFET-eket és aktív ellenállásokat tartalmaznak. Előnye az olcsóság, hátránya hogy kis üzemi frekvencián járatva is nagy alapfogyasztással rendelkeznek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== CMOS - komplementer MOS logika ==&lt;br /&gt;
[[Kép:CMOS nand.png|thumb|Komplementer-MOST logikával megvalósított [[NAND]] logikai kapu]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Klasszikusan a 40xxx-es szériából emlékezhetünk rájuk, azonban amint a TTL fejezetben már szó esett róla, a HC és HCT&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gyártástechnológia nagyrésze (GHz-es órajelen járó áramkörök kivételével) napjainkra kizárólag CMOS.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Hatalmas előnye ennek a gyártástechnológiának, hogy 0 Hz-en elvileg közel nulla az áramfelvétele, a frekvencia növelésével az áramfelvétele egy határig közel lineárisan növekszik, ugyanis az átkapcsolásokkor rövid időre &amp;quot;összenyitnak&amp;quot; a MOSFET-ek, továbbá a jelváltás során a mindenhol jelen levő szórt kapacitásokat is fel kell tölteni illetve ki kell sütni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Összességében igen kedvelt felhasználási szempontból is. Az 500 MHz alatti üzemi frekvenciájú digitális áramkörök majdnem 100%-a erre a technológiára alapoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ECL - emitter csatolt logika ==&lt;br /&gt;
[[Kép:ECL nor.png|thumb|Emitter csatolt logikával megvalósított [[NOR]] logikai kapu]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az ECL logikával ritkábban találkozhatunk, de főleg GHz-es frekvenciaosztók és hasonló nagyon nagy frekvenciás egyszerűbb digitális áramkörök esetén ezt a technológiát a mai napig alkalmazzák.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória: Digitális áramkörök]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>HG2ECZ</name></author>
		
	</entry>
</feed>