Lineáris adóvégfokozatok - Laptörténet

HG2ECZ: formázás

2010-07-31T15:08:25Z

formázás

HG2ECZ: Formázás (+alfejezet)

2010-07-31T15:06:05Z

Formázás (+alfejezet)

HG2ECZ: +számoló

2010-07-31T14:58:02Z

+számoló

HG2ECZ: kategória

2006-10-09T19:39:11Z

kategória

Gg630504: /* Egyoldalsávos jelek erősítése */ betű javítás

2006-09-10T23:02:14Z

Egyoldalsávos jelek erősítése: betű javítás

HG2ECZ: kategória

2006-06-27T05:41:29Z

kategória

HG2ECZ, 2006. június 27., 00:00-n

2006-06-27T00:00:04Z

HG2ECZ: kategória

2006-06-23T07:54:17Z

kategória

HA5KJ, 2006. június 21., 21:49-n

2006-06-21T21:49:35Z

HA5CQZ: /* Egyoldalsávos jelek erősítése */

2006-06-21T13:58:26Z

Egyoldalsávos jelek erősítése

@@ 7. sor: / 7. sor: @@
 A szükséges erősítés eléréséhez többnyire két-három fokozatot kell használni. Ezek mindegyikére teljesülni kell a linearitás feltételének. A jó linearitás és a jó hatásfok egymással ellentétes feltételek, így az erősítő tervezése során az ésszerű kompromisszumok megkeresése a feladat.
-Az üzemi beállítások főként a vezérlőrács negatív előfeszültségével és az arra adott meghajtó feszültséggel jellemezhetők. Az alacsony szintű [[SSB]] jeleket A osztályú erősítővel szokás erősíteni. Az ilyen beállítású erősítők linearitása jó, de hatásfokuk alacsony. A hatásfok elméletileg 0,5, de a gyakorlatban 0,3-0,25 értékekre lehet számítani. Az anódáram formája ezekben az erősítőkben követi a vezérlőfeszültség formáját. Az anódkörbe iktatott árammérő konstans értéket mutat, a bemenőjel értékétől függetlenül. Ez azt jelenti, hogy a fokozatból kivehető teljesítmény nem haladhatja meg a csőre maximálisan megengedett anóddisszipációt. A vezérlőrácson a meghajtás során nem alakulhat ki a katódhoz képest pozitiv feszültség, igy rácsáram sem folyhat.
+Az erősítőket üzemi beállításaik alapján osztályokba szokás sorolni (A, B, C, AB stb).
 === Hatásfok és adóteljesítmény A, AB, B, C osztályú erősítőknél ===
 A hatásfok és a teljesítmény között az alábbi összefüggés áll fenn:

@@ 10. sor: / 10. sor: @@
 (A, B, C, AB stb).
-Az üzemi beállítások főként a vezérlőrács negatív előfeszültségével és az arra adott meghajtó feszültséggel jellemezhetők. Az alacsony szintű [[SSB]] jeleket A osztályú erősítővel szokás erősíteni. Az ilyen beállítású erősítők linearitása jó, de hatásfokuk alacsony. A hatásfok elméletileg 0,5, de a gyakorlatban 0,3-0,25 értékekre lehet számítani. Az anódáram formája ezekben az erősítőkben követi a vezérlőfeszültség formáját. Az anódkörbe iktatott árammérő konstans értéket mutat, a bemenőjel értékétől függetlenül. Ez azt jelenti, hogy a fokozatból kivehető teljesítmény nem haladhatja meg a csőre maximálisan megengedett anóddisszipációt. A vezérlőrácson a meghajtás során nem alakulhat ki a katódhoz képest pozitiv feszültség, igy rácsáram sem folyhat. A hatásfok és a teljesítmény között az alábbi összefüggés áll fenn:
+Az üzemi beállítások főként a vezérlőrács negatív előfeszültségével és az arra adott meghajtó feszültséggel jellemezhetők. Az alacsony szintű [[SSB]] jeleket A osztályú erősítővel szokás erősíteni. Az ilyen beállítású erősítők linearitása jó, de hatásfokuk alacsony. A hatásfok elméletileg 0,5, de a gyakorlatban 0,3-0,25 értékekre lehet számítani. Az anódáram formája ezekben az erősítőkben követi a vezérlőfeszültség formáját. Az anódkörbe iktatott árammérő konstans értéket mutat, a bemenőjel értékétől függetlenül. Ez azt jelenti, hogy a fokozatból kivehető teljesítmény nem haladhatja meg a csőre maximálisan megengedett anóddisszipációt. A vezérlőrácson a meghajtás során nem alakulhat ki a katódhoz képest pozitiv feszültség, igy rácsáram sem folyhat.
 <szamolo sor=4 oszlop=27 jobb>Pa = 40;hatasfok = 0,25;;P=Pa*hatasfok/(1-hatasfok)</szamolo>

← Régebbi változat		A lap 2010. július 31., 14:58-kori változata
12. sor:		12. sor:
	Az üzemi beállítások főként a vezérlőrács negatív előfeszültségével és az arra adott meghajtó feszültséggel jellemezhetők. Az alacsony szintű [[SSB]] jeleket A osztályú erősítővel szokás erősíteni. Az ilyen beállítású erősítők linearitása jó, de hatásfokuk alacsony. A hatásfok elméletileg 0,5, de a gyakorlatban 0,3-0,25 értékekre lehet számítani. Az anódáram formája ezekben az erősítőkben követi a vezérlőfeszültség formáját. Az anódkörbe iktatott árammérő konstans értéket mutat, a bemenőjel értékétől függetlenül. Ez azt jelenti, hogy a fokozatból kivehető teljesítmény nem haladhatja meg a csőre maximálisan megengedett anóddisszipációt. A vezérlőrácson a meghajtás során nem alakulhat ki a katódhoz képest pozitiv feszültség, igy rácsáram sem folyhat. A hatásfok és a teljesítmény között az alábbi összefüggés áll fenn:		Az üzemi beállítások főként a vezérlőrács negatív előfeszültségével és az arra adott meghajtó feszültséggel jellemezhetők. Az alacsony szintű [[SSB]] jeleket A osztályú erősítővel szokás erősíteni. Az ilyen beállítású erősítők linearitása jó, de hatásfokuk alacsony. A hatásfok elméletileg 0,5, de a gyakorlatban 0,3-0,25 értékekre lehet számítani. Az anódáram formája ezekben az erősítőkben követi a vezérlőfeszültség formáját. Az anódkörbe iktatott árammérő konstans értéket mutat, a bemenőjel értékétől függetlenül. Ez azt jelenti, hogy a fokozatból kivehető teljesítmény nem haladhatja meg a csőre maximálisan megengedett anóddisszipációt. A vezérlőrácson a meghajtás során nem alakulhat ki a katódhoz képest pozitiv feszültség, igy rácsáram sem folyhat. A hatásfok és a teljesítmény között az alábbi összefüggés áll fenn:

		+	<szamolo sor=4 oszlop=27 jobb>Pa = 40;hatasfok = 0,25;;P=Pa*hatasfok/(1-hatasfok)</szamolo>
	<math> P={P_a}{\eta\over{1-\eta}}</math>		<math> P={P_a}{\eta\over{1-\eta}}</math>

← Régebbi változat		A lap 2006. október 9., 19:39-kori változata
60. sor:		60. sor:


−	~~[[Kategória:Konstruktőri ismeretek]]~~
	[[Kategória:Rádióamatőr kapcsolások]]		[[Kategória:Rádióamatőr kapcsolások]]

@@ 20. sor: / 20. sor: @@
 Az anódon fellépő teljesítmény mindkét esetben 40 W, vagyis ha a hatásfok háromszorosára növelhető, akkor a kivehető teljesitmény majdnem megtízszereződik. Ezért a lineáris teljesítményerősítők nem A osztályú beállításban dolgoznak. Az AB1 beállításban kevesebb a rács negatív előfeszítése, igy a hatásfok kb 55%-ra javul, de a linearitás kissé romlik. Rácsáram ebben a beállításban sem folyhat. Az AB2 beállítás az AB1 és B osztályú beállítás közé esik. Az ilyen erősítőkben a vezérlőjel pozitív csúcsai környékén rácsáram is megjelenhet. Az anódáram mérő műszer kivezérlés nélkül sokkal kevesebbet mutat mint vezérlés esetén. A B osztályú beállítás esetén a nyugalmi anódáram nulla. A kivezérlés során az anódáram megszakad a vezérlőjel negatív félperiódusaiban, és csak a pozitiv félperiódus alatt folyik. Az anódáram folyási szöge θ=90 %. Az ilyen erősítő elméleti hatásfoka η=π/4 vagyis 78.5 %. Gyakorlatban 60-70 % hatásfok érhető el.
-A [[C osztályú adóvégfokozatok|C osztályú beállítás]] a [[táviró]] és [[FM]] üzemmódra kedvező, megfelelő linearitás ilyen beállításban nem érhető el.
+A [[C osztályú adóvégfokozatok|C osztályú beállítás]] a [[távíró]] és [[FM]] üzemmódra kedvező, megfelelő linearitás ilyen beállításban nem érhető el.
 == A lineáris erősítő torzításának hatása ==

← Régebbi változat		A lap 2006. június 27., 05:41-kori változata
60. sor:		60. sor:


		+	[[Kategória:Konstruktőri ismeretek]]
	[[Kategória:Rádióamatőr kapcsolások]]		[[Kategória:Rádióamatőr kapcsolások]]

← Régebbi változat		A lap 2006. június 27., 00:00-kori változata
60. sor:		60. sor:


−	Kategória: [[Rádióamatőr kapcsolások]]	+	[[Kategória:Rádióamatőr kapcsolások]]

← Régebbi változat		A lap 2006. június 23., 07:54-kori változata
58. sor:		58. sor:

	Ha a vizsgálatot egy moduláló frekvenciával végezzük, a nagyfrekvenciás jel lefutása mindig szinuszos, ezért ezzel lineáris torzítás nem kiértékelhető. A riportok alapján megállapított torzításmentes működés még tájékoztató információnak sem elfogadható.		Ha a vizsgálatot egy moduláló frekvenciával végezzük, a nagyfrekvenciás jel lefutása mindig szinuszos, ezért ezzel lineáris torzítás nem kiértékelhető. A riportok alapján megállapított torzításmentes működés még tájékoztató információnak sem elfogadható.
		+
		+
		+	Kategória: [[Rádióamatőr kapcsolások]]

← Régebbi változat		A lap 2006. június 21., 21:49-kori változata
49. sor:		49. sor:

	Ha a burkoló pozitív és negatív oldalának lefutása nem egyezik, akkor a cső nem az optimális terhelésre dolgozik. Ez segédrácsfeszültség vagy anódfeszültség megváltoztatásával korrigálható.		Ha a burkoló pozitív és negatív oldalának lefutása nem egyezik, akkor a cső nem az optimális terhelésre dolgozik. Ez segédrácsfeszültség vagy anódfeszültség megváltoztatásával korrigálható.
		+
		+	[[Kép:szemüvegábra.jpg]]
		+

	Látható, hogy a vizsgálathoz [[oszcilloszkóp]] szükséges. A szemüvegábra gyors elemzésekhez alkalmasabb. De a vizszintes lemezpárra adva a meghajtójelet, a függőlegesre pedig az egyenirányított és szűrt burkolót, egy 45 fokos egyenes fog látszani a képernyőn, ha lineáris az erősítő. A görbe, kanyarodó végű ferde vonal azt jelzi, hogy a lineárunk még nincs kész.		Látható, hogy a vizsgálathoz [[oszcilloszkóp]] szükséges. A szemüvegábra gyors elemzésekhez alkalmasabb. De a vizszintes lemezpárra adva a meghajtójelet, a függőlegesre pedig az egyenirányított és szűrt burkolót, egy 45 fokos egyenes fog látszani a képernyőn, ha lineáris az erősítő. A görbe, kanyarodó végű ferde vonal azt jelzi, hogy a lineárunk még nincs kész.

@@ 10. sor: / 10. sor: @@
 (A, B, C, AB stb).
-Az üzemi beállítások főként a vezérlőrács negatív előfeszültségével és az arra adott meghajtó feszültséggel jellemezhetők. Az alacsony szintű [[SSB]] jeleket A osztályú erősítővel szokás erősíteni. Az ilyen beállítású erősítők linearitása jó, de hatásfokuk alacsony. A hatásfok elméletileg 0.5, de a gyakorlatban 0.3-0.25 értékekre lehet számítani. Az anódáram formája ezekben az erősítőkben követi a vezérlőfeszültség formáját. Az anódkörbe iktatott árammérő konstans értéket mutat, a bemenőjel értékétől függetlenül. Ez azt jelenti, hogy a fokozatból kivehető teljesítmény nem haladhatja meg a csőre maximálisan megengedett anóddisszipációt. A vezérlőrácson a meghajtás során nem alakulhat ki a katódhoz képest pozitiv feszültség, igy rácsáram sem folyhat. A hatásfok és a teljesítmény között az alábbi összefüggés áll fenn:
+Az üzemi beállítások főként a vezérlőrács negatív előfeszültségével és az arra adott meghajtó feszültséggel jellemezhetők. Az alacsony szintű [[SSB]] jeleket A osztályú erősítővel szokás erősíteni. Az ilyen beállítású erősítők linearitása jó, de hatásfokuk alacsony. A hatásfok elméletileg 0,5, de a gyakorlatban 0,3-0,25 értékekre lehet számítani. Az anódáram formája ezekben az erősítőkben követi a vezérlőfeszültség formáját. Az anódkörbe iktatott árammérő konstans értéket mutat, a bemenőjel értékétől függetlenül. Ez azt jelenti, hogy a fokozatból kivehető teljesítmény nem haladhatja meg a csőre maximálisan megengedett anóddisszipációt. A vezérlőrácson a meghajtás során nem alakulhat ki a katódhoz képest pozitiv feszültség, igy rácsáram sem folyhat. A hatásfok és a teljesítmény között az alábbi összefüggés áll fenn:
 <math> P={P_a}{\eta\over{1-\eta}}</math>
-Ahol P a leadott teljesítmény, Pa a csőre megengedhető anódteljesítmény, η a hatásfok. Például ha Pa = 40 W ([http://en.wikipedia.org/wiki/GU-50 GU50]) és a hatásfok 0,25 (25 %), akkor az erősítő által leadott teljesítmény : P = 40*0,25/(1-0,25) = 13,3 W
+Ahol P a leadott teljesítmény, Pa a csőre megengedhető anódteljesítmény, η a hatásfok. Például ha Pa = 40 W ([http://en.wikipedia.org/wiki/GU-50 GU50]) és a hatásfok 0,25 (25 %), akkor az erősítő által leadott teljesítmény: P = 40*0,25/(1-0,25) = 13,3 W.
 Ha a hatásfok 0,75 (tipikus B osztályú erősítő),
 akkor a leadott teljesítmény P = 40*0,75/(1-0,75) = 120 W.