Keverők - Laptörténet

Gg630504: képlet += ()

2023-09-25T13:40:40Z

képlet += ()

HG2ECZ: /* Analóg kapcsolós keverés */

2014-08-31T18:55:21Z

Analóg kapcsolós keverés

HG2ECZ: /* Dióda gyűrűs keverő */

2014-08-31T18:45:21Z

Dióda gyűrűs keverő

HG2ECZ: /* Poljakov keverő */

2014-08-31T18:31:09Z

Poljakov keverő

HG2ECZ: /* Poljakov keverő */

2014-08-31T18:29:54Z

Poljakov keverő

HG2ECZ: /* Egyszerű, tranzisztoros keverő */

2014-08-31T18:14:09Z

Egyszerű, tranzisztoros keverő

HG2ECZ: /* Dióda nemlineáris karakterisztikáját alkalmazó keverő */

2014-08-31T18:07:43Z

Dióda nemlineáris karakterisztikáját alkalmazó keverő

HG2ECZ: /* Tranzisztor bázis-emitter diódájának nemlineáris karakterisztikáját alkalmazó keverő */

2014-08-31T17:55:58Z

Tranzisztor bázis-emitter diódájának nemlineáris karakterisztikáját alkalmazó keverő

HG2ECZ: Keverők alap

2014-08-31T08:08:37Z

Keverők alap

Új lap

A keverők (mixer) rádiófrekvencián a frekvencia más frekvenciára történő átalakítására szolgálnak.

= Alapok =

A keverés során kettő különböző frekvenciából (f1 és f2) szeretnénk előállítani a kimenő (fki) frekvenciát. A keverés során összeg és különbözet is létrejön az alábbiak szerint:

<math>U_{ki} = U_1 sin(\omega_1 t) * U_2 sin(\omega_2 t) = \frac{U_1 U_2}{2} cos(\omega_1 - \omega_2)t - cos(\omega_1 + \omega_2)t</math>

= Keverők csoportosítása feladat szerint =

;Lekeverő: például a bejövő rádiófrekvenciás jelet középfrekvenciás fokozatra. Ez egy szimpla keverő és aluláteresztő ''(vagy a kölönbségi frekvenciára sáváteresztő)'' szűrő együtteséből áll.
;Felkeverő: például a középfrekvenciás fokozat jelét a kimenő rádiófrekvenciára. Ez egy szimpla keverő és felüláteresztő ''(vagy az összeg frekvenciára sáváteresztő)'' szűrő együtteséből áll.
;Null KF-re keverő: a bejövő RF jellel egyező keverőjellel közvetlenül 0 Hz környékére kever, itt RC aluláteresztő szűrővel szűrik a jelet.
;I/Q lekeverő: a bejövő RF jellel egyező, ám 0 fokos és 90 fokos jellel végzett kettős keverés, melynek eredménye például a 0 Hz környékére keverés, ám az így kapott kettő jelből megkülönböztethető a negatív és pozitív forgásfrekvencia. A keverés eredménye szintén RC aluláteresztő szűrővel szűrve.
;I/Q felkeverő: ugyanaz, mint az előző, ám ebben az esetben az I/Q jelet keverik fel RF-re, ott összegzik és az előálló frekvenciát sáváteresztő szűrővel szűrik.

= Keverők csoportosítása kivitelezés szerint =

== Dióda nemlineáris karakterisztikáját alkalmazó keverő ==

[[Fájl:Dioda karakterisztika.png|right|thumb|Dióda karakterisztika]]
A mellékelt ábra jobb oldalán látható a dióda nyitóirányú karakterisztikája. A dióda enyhén nyitott állapotában a feszültség növelésével az átfolyó áram közel exponenciális jelleget mutat, ezáltal ezen a munkaponton alkalmas két jel szorzókeverésére.

== Tranzisztor bázis-emitter diódájának nemlineáris karakterisztikáját alkalmazó keverő ==

=== Egyszerű, tranzisztoros keverő ===

Az előző részben említett diódás keverő továbbfejlesztéseként a bejövő jelet a bázisra vezetjük, a keverőjelet az emitterre. A tranzisztor bázis-emitter diódájának kisáramú nemlineáris karakterisztikája miatt a kollektor áram a két jel pillanatnyi értékével közel exponenciális jelleget mutat, így a kollektoron a keverés termékei kinyerhetőek.

=== Gilbert cella ===

[[Fájl:Gilbert cella.png|thumb|Gilbert cella]]
A Gilbert cella az előzőekben ismertetett egyszerű analóg keverőkhöz képest nagyobb linearitással rendelkezik, így jobb keverő építhető belőle.

A Gilbert cellát sok keverésre használt IC-ben megtalálhatjuk. Például az SA612 keverő IC-ben is ezzel a módszerrel történik a keverés.

== Kapcsolóüzemű keverők ==

=== Poljakov keverő ===

=== Gyűrűs modulátor ===

=== Analóg kapcsolós keverés ===

[[Kategória: Konstruktőri ismeretek]]

@@ 5. sor: / 5. sor: @@
 A keverés során kettő különböző frekvenciából (f<sub>1</sub> és f<sub>2</sub>) szeretnénk előállítani a kimenő (f<sub>ki</sub>) frekvenciát. A keverés során összeg és különbözet is létrejön az alábbiak szerint:
-<math>U_{ki} = U_1 sin(\omega_1 t) * U_2 sin(\omega_2 t) = \frac{U_1 U_2}{2} cos(\omega_1 - \omega_2)t - cos(\omega_1 + \omega_2)t</math>
+<math>U_{ki} = U_1 sin(\omega_1 t) \cdot U_2 sin(\omega_2 t) = \dfrac{U_1 U_2}{2} \cdot( cos(\omega_1 - \omega_2)t - cos(\omega_1 + \omega_2)t )</math>
 = Keverők csoportosítása feladat szerint =

← Régebbi változat		A lap 2014. augusztus 31., 18:55-kori változata
59. sor:		59. sor:

	=== Analóg kapcsolós keverés ===		=== Analóg kapcsolós keverés ===
		+
		+	Analóg kapcsolókkal (pl. 74HC4066) illetve analóg multiplexerek (pl. 74HC4052, FST3125, FST3126, FST3253) segítségével megvalósított kapcsoló üzemű keverés. Igen népszerűvé vált az utóbbi években, mert nem kell hozzá tekercs és közvetlenül a digitális áramkörről hajtható meg a keverő kapcsolóeleme.
		+
		+	Az I/Q keveréshez általában ezt a megoldást használják.
		+

	[[Kategória: Konstruktőri ismeretek]]		[[Kategória: Konstruktőri ismeretek]]

← Régebbi változat		A lap 2014. augusztus 31., 18:31-kori változata
44. sor:		44. sor:

	[[Fájl:Poljakov kevero.png\|frame\|Példa: Poljakov keverő és környezete]]		[[Fájl:Poljakov kevero.png\|frame\|Példa: Poljakov keverő és környezete]]
		+
		+
		+
	Ez a keverő soros antiparallel diódás megoldás, ahol a bemenőoldalon érkezik az első erősítőfokozatról az RF jel, a kimeneti oldalon pedig a helyi oszcillátor jele van rácsatolva, továbbá a valódi kimenet és szűrői felé a jel továbbvíve.		Ez a keverő soros antiparallel diódás megoldás, ahol a bemenőoldalon érkezik az első erősítőfokozatról az RF jel, a kimeneti oldalon pedig a helyi oszcillátor jele van rácsatolva, továbbá a valódi kimenet és szűrői felé a jel továbbvíve.

← Régebbi változat		A lap 2014. augusztus 31., 18:29-kori változata
42. sor:		42. sor:

	=== Poljakov keverő ===		=== Poljakov keverő ===
		+
		+	[[Fájl:Poljakov kevero.png\|frame\|Példa: Poljakov keverő és környezete]]
		+	Ez a keverő soros antiparallel diódás megoldás, ahol a bemenőoldalon érkezik az első erősítőfokozatról az RF jel, a kimeneti oldalon pedig a helyi oszcillátor jele van rácsatolva, továbbá a valódi kimenet és szűrői felé a jel továbbvíve.
		+
		+	Az egydiódás keverővel ellentétben itt nincs nyitóirányú exponenciális karakterisztikájú munkapontra előfeszítés, helyette a nagyjelű helyi oszcillátor kapcsolóelemként használja fel a diódákat. Ráadásul az antiparallel diódák miatt mindkét félperiódusban nyitás fog történni, így a helyi oszcillátor frekvenciája éppen a fele kell legyen a valós keverési frekvenciának.
		+
		+	Ha a keverőfrekvenciával megegyező keverőjelet kívánunk alkalmazni, akkor egyetlen diódára kell cserélni az antiparallel diódát és a föld felöl biztosítani az egyenáramú komponenst (tekercs vagy ellenállás vagy dióda segítségével).

	=== Gyűrűs modulátor ===		=== Gyűrűs modulátor ===

@@ 29. sor: / 29. sor: @@
 === Egyszerű, tranzisztoros keverő ===
-[[Fájl:Egytranzisztoros kevero.gif|thumb|Tranzisztoros keverő példa]]
+[[Fájl:Egytranzisztoros kevero.gif|left|frame|Tranzisztoros keverő példa]]
 Az előző részben említett diódás keverő továbbfejlesztéseként a bejövő jelet a bázisra vezetjük, a keverőjelet az emitterre. A tranzisztor bázis-emitter diódájának kisáramú nemlineáris karakterisztikája miatt a kollektor áram a két jel pillanatnyi értékével közel exponenciális jelleget mutat, így a kollektoron a keverés termékei kinyerhetőek.

@@ 53. sor: / 53. sor: @@
 Ha a keverőfrekvenciával megegyező keverőjelet kívánunk alkalmazni, akkor egyetlen diódára kell cserélni az antiparallel diódát és a föld felöl biztosítani az egyenáramú komponenst (tekercs vagy ellenállás vagy dióda segítségével).
-=== Gyűrűs modulátor ===
+=== Dióda gyűrűs keverő ===
 === Analóg kapcsolós keverés ===
 [[Kategória: Konstruktőri ismeretek]]

@@ 19. sor: / 19. sor: @@
 == Dióda nemlineáris karakterisztikáját alkalmazó keverő ==
-[[Fájl:Dioda karakterisztika.png|right|thumb|Dióda karakterisztika]]
+[[Fájl:Dioda karakterisztika.png|left|thumb|Dióda karakterisztika]]
 A mellékelt ábra jobb oldalán látható a dióda nyitóirányú karakterisztikája. A dióda enyhén nyitott állapotában a feszültség növelésével az átfolyó áram közel exponenciális jelleget mutat, ezáltal ezen a munkaponton alkalmas két jel szorzókeverésére.
 == Tranzisztor bázis-emitter diódájának nemlineáris karakterisztikáját alkalmazó keverő ==

@@ 26. sor: / 26. sor: @@
 === Egyszerű, tranzisztoros keverő ===
 Az előző részben említett diódás keverő továbbfejlesztéseként a bejövő jelet a bázisra vezetjük, a keverőjelet az emitterre. A tranzisztor bázis-emitter diódájának kisáramú nemlineáris karakterisztikája miatt a kollektor áram a két jel pillanatnyi értékével közel exponenciális jelleget mutat, így a kollektoron a keverés termékei kinyerhetőek.
@@ 31. sor: / 32. sor: @@
 [[Fájl:Gilbert cella.png|thumb|Gilbert cella]]
-A Gilbert cella az előzőekben ismertetett egyszerű analóg keverőkhöz képest nagyobb linearitással rendelkezik, így jobb keverő építhető belőle.
+A Gilbert cella egy 6 tranzisztorból álló ügyes kapcsolás. Ez az előzőekben ismertetett egyszerű analóg keverőkhöz képest nagyobb linearitással rendelkezik, így jobb keverő építhető belőle.
 A Gilbert cellát sok keverésre használt IC-ben megtalálhatjuk. Például az SA612 keverő IC-ben is ezzel a módszerrel történik a keverés.