Karakter alapú soros interfészek - Laptörténet

HG2ECZ: Pszeudó terminál

2007-08-29T22:19:56Z

Pszeudó terminál

HG2ECZ: RS-232-E (1991) és az RTS/CTS megváltozott szerepe

2006-12-23T04:35:42Z

RS-232-E (1991) és az RTS/CTS megváltozott szerepe

HG2ECZ: /* EIA-232 (RS232) */

2006-10-19T08:05:05Z

EIA-232 (RS232)

HG2ECZ: bővítés

2006-10-19T07:43:23Z

bővítés

HG2ECZ: Táblázat javítása

2006-10-18T22:17:11Z

Táblázat javítása

HG2ECZ, 2006. október 18., 22:13-n

2006-10-18T22:13:30Z

Új lap

Alábbiakban a legfontosabb, ipari jelentőséggel is bíró karakter orientált soros interfészek lettek összegyűjtve. A csomag orientált alacsonyszintű interfészek külön szócikkben találhatók.

== EIA-232 (RS232) ==

[[Kép:RS232 jel.png|thumb|RS232 logikai és fizikai jele]]

A legnépszerűbb interfész rádió és egyéb berendezés illesztésére. Elterjedését egyszerűségének köszönheti. A szabványos EIA232 ±12 V-os jelszinttel dolgozik, így a +5 V-os áramkörhöz illeszteni kell. Alapjában véve elmondható, hogy egy EIA-232 RxD és TxD lábat leszámítva 2 bitszinten programozható kimenete és 4 bitszinten lekérdezhető bemenete van. Az RxD és TxD lábak 50, 300, 1200, 2400, 4800, 9600, 19200, 38400, 57600, 115200 baud-ra programozhatók fel.

A fenti szimbólumsebességgel kiadott jel az ábrán látható módon épül fel:
* Startbittel kezd, amely a stopbittel (illetve a várakozó állapot jelszintjével) ellentétes irányú
* A startbit után a beállításától függően 5,6,7,8 bitnyi adatot továbbít
* Az adatok után vagy van paritásbit, amely értéke páros vagy páratlan lehet, vagy nincs. Ez beállítás kérdése. A paritásbit az előttel küldött adatbitek egyetlen hibáját képes detektálni.
* Végezetül a stopbit következik, amely minimális hossza beállítástól függően 1 vagy 2 bitidőnyi. Amennyiben nincs újabb küldendő karakter, akkor a vonal ezen a jelszinten marad.

{| border="1"
<caption>Lábkiosztása</caption>
! Láb !! Neve !! Végberendezés<br>ki/bemenet !! Felhasználása
|-
| 1 || DCD (Data Carrier Detected) || bemenet || A kommunikációs eszköz jelezheti a végberendezésnek, hogy adatot vesz. Gyakorlatban alig használt láb.
|-
| 2 || RxD (Receive Data) || bemenet || A végberendezés EIA232 szabványú adatbemenete.
|-
| 3 || TxD (Transmit Data) || kimenet || A végberendezés EIA232 szabványú adatkimenete.
|-
| 4 || DTR (Data Terminal Ready) || kimenet || A végberendezés üzemkész. Felhasználható például a kommunikációs eszköz energiatakarékos módra kapcsolására.
|-
| 5 || GND (Ground) || föld || Földelő vezető - amely nem azonos az árnyékolással. Utóbbit csak egyik oldalon illik összekötni a csatlakozó fémes részével.
|-
| 6 || DSR (Dataset Ready) || bemenet || Kommunikációs eszköz üzemkész (bekapcsolva).
|-
| 7 || RTS (Request to Send) || RTS-CTS hardveres adatfolyamvezérlésre tervezve,
|-
| 8 || CTS (Clear to Send) || bemenet || azaz ha a végberendezés foglalt, akkor ezzel a lábpárral megakaszthatja az adatáramlást.
|-
| 9 || RI (Ring Indicator) || bemenet || Az adatkommunikációs berendezés figyelmeztetheti a végberendezést például csengetésre vagy CTCSS zajzár kinyitására
|}

Adatátvitelhez például két végberendezés között minimálisan az RxD-TxD és TxD-RxD összeköttetés szükséges. Ha adatfolyam-felfüggesztésre is szükségünk lehet, akkor RTS-CTS összeköttetés is szükséges. A foglalt eszköz RTS lábon keresztül megakaszthatja a CTS lábat figyelő ellenállomást.

Rádióamatőr felhasználása a fenti csatlakozásnak:
* DTR bitszinten programozható kimenet, így a [[Baycom-fajtájú modem]] esetén az adott jelszint (H/L) ezen lábon hagyta el a végberendezést.
* CTS a lábára adott jelszintet reprezentálja szoftver oldalról, így a [[Baycom-fajtájú modem]] estén a pillanatnyi jelszint (H/L) átvételére alkalmas.
* RTS bitszinten programozható kimenet. Gyakran rádiókészülék adás-vétel (PTT) vezérlésre használjuk.

== EIA-422 (RS422) ==

== EIA-422 (RS422) ==

== EIA-485 (RS422) ==

== I2C (I<sup>2</sup>C, IIC) ==

== SPI ==

[[Kategória:Rádióamatőr adatátvitel]]

← Régebbi változat		A lap 2007. augusztus 29., 22:19-kori változata
51. sor:		51. sor:

	Az RS232 eredetileg két eszköz közt alkalmas adatcserére. Ha több eszközt szeretnénk meghajtani, akkor gyűrü topológiával lehet kialakítani, azaz az egyik eszköz amit vesz és nem neki szól, azt már adja is tovább a mögötte levő eszköz felé. A legutolsó eszköz után pedig a TX-et az RX felé visszahurkolva opcionálisan záródhat a gyűrü. Természetesen a gyűrüs elrendezésre az eszközöknek is alkalmasaknak kell lenni. Lásd [[KISS]] eszközök ''token ring''-es változatát.		Az RS232 eredetileg két eszköz közt alkalmas adatcserére. Ha több eszközt szeretnénk meghajtani, akkor gyűrü topológiával lehet kialakítani, azaz az egyik eszköz amit vesz és nem neki szól, azt már adja is tovább a mögötte levő eszköz felé. A legutolsó eszköz után pedig a TX-et az RX felé visszahurkolva opcionálisan záródhat a gyűrü. Természetesen a gyűrüs elrendezésre az eszközöknek is alkalmasaknak kell lenni. Lásd [[KISS]] eszközök ''token ring''-es változatát.
		+
		+	=== Pszeudó terminál ===
		+
		+	Főként Linux/UNIX klónokban találkozhatunk ezzel a kifejezéssel. Ez egy olyan virtuális soros port, melynek „belső” és „külső” része egyaránt szoftveroldalon van.
		+
		+	Hogyan működik? Ezt egy igen jó példán keresztül mutatjuk be:
		+
		+	* akaszkodjunk rá egy tetszőleges alkalmazással (minicom -s) példáult a /dev/'''p'''tyr5 pszeudó terminálra.
		+	* majd csatlakozzunk rá egy másik RS232-t igénylő alkalmazással (például: minicom -s) a /dev/'''t'''tyr5 interfészre.
		+
		+	Ekkor amit az egyik soros terminálprogramon (minicom) begépeltünk, azt a másikban látjuk, mivel a fenti megoldás ugyanaz, mintha a /dev/ttyS0 (== COM1) soros csatlakozóra küldtük volna az információt, ami egy nullmodemkábellel össze van kötve egy másik számítógéppel, ahol szintén egy terminálprogram fut.
		+
		+	Mire használható?
		+
		+	* szoftvertesztelésre, hisz az RS232 „külvilági” párja is ugyanebben a számítógépben lehet szoftverből emulálva.
		+	* több azonos, soros porton keresztül egymással kommunikálni vágyó szoftver számítógépen belüli összekötésére
		+
		+	Rádióamatőr csomagrádió esetén [[KISS]] csomagok több alkalmazás közt történő szétosztására [[kissnetd]] programocska segítségével.

	== RS-422 ==		== RS-422 ==

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 Alábbiakban a legfontosabb, ipari jelentőséggel is bíró karakter orientált soros interfészek lettek összegyűjtve. A csomag orientált alacsonyszintű interfészek külön szócikkben találhatók.
-== EIA-232 (RS232) ==
+== RS-232-E ==
 [[Kép:RS232 jel.png|thumb|RS232 logikai és fizikai jele]]
-A legnépszerűbb interfész rádió és egyéb berendezés illesztésére. Elterjedését egyszerűségének köszönheti. A szabványos EIA232 &plusmn;12 V-os jelszinttel dolgozik, így a +5 V-os áramkörhöz illeszteni kell. Alapjában véve elmondható, hogy egy EIA-232 RxD és TxD lábat leszámítva 2 bitszinten programozható kimenete és 4 bitszinten lekérdezhető bemenete van. Az RxD és TxD lábak 50, 300, 1200, 2400, 4800, 9600, 19200, 38400, 57600, 115200 baud-ra programozhatók fel.
+A legnépszerűbb interfész rádió és egyéb berendezés illesztésére. Már az 1960-as években használták. Nagyobb népszerűségnek az 1969-ben kiadott RS-232-C szabvány örvendett. De 1987-ben kiadták az RS-232-D szabványt, majd 1991-ben az RS-232-E szabványt.
 A fenti szimbólumsebességgel kiadott jel az ábrán látható módon épül fel:
@@ 30. sor: / 32. sor: @@
 | 6 || DSR (Dataset Ready) || bemenet || Kommunikációs eszköz üzemkész (bekapcsolva).
 |-
-| 7 || RTS (Request to Send) || kimenet || RTS-CTS hardveres adatfolyamvezérlésre tervezve,
+| 7 || RTS (Eredetileg: Request to Send<br>Napjainkban: Ready For Receiving) || kimenet || RTS-CTS hardveres adatfolyamvezérlésre tervezve,
 |-
 | 8 || CTS (Clear to Send) || bemenet || azaz ha a végberendezés foglalt, akkor ezzel a lábpárral megakaszthatja az adatáramlást.
@@ 37. sor: / 39. sor: @@
 |}
-Adatátvitelhez például két végberendezés között minimálisan az RxD-TxD és TxD-RxD összeköttetés szükséges. Ha adatfolyam-felfüggesztésre is szükségünk lehet, akkor RTS-CTS összeköttetés is szükséges. A foglalt eszköz RTS lábon keresztül megakaszthatja a CTS lábat figyelő ellenállomást.
+Adatátvitelhez például két végberendezés között minimálisan az RxD-TxD és TxD-RxD összeköttetés szükséges. Ha adatfolyam-felfüggesztésre is szükségünk lehet, akkor vagy Xon/Xoff protokollt választunk, aholis a 0x11 az oké, a 0x13 pedig a várj (Xoff) parancs. Ezen értékű adatbyte-oket helyettesíteni kell az adatfolyamban.
 Rádióamatőr felhasználása a fenti csatlakozásnak:
@@ 46. sor: / 52. sor: @@
 Az RS232 eredetileg két eszköz közt alkalmas adatcserére. Ha több eszközt szeretnénk meghajtani, akkor gyűrü topológiával lehet kialakítani, azaz az egyik eszköz amit vesz és nem neki szól, azt már adja is tovább a mögötte levő eszköz felé. A legutolsó eszköz után pedig a TX-et az RX felé visszahurkolva opcionálisan záródhat a gyűrü. Természetesen a gyűrüs elrendezésre az eszközöknek is alkalmasaknak kell lenni. Lásd [[KISS]] eszközök ''token ring''-es változatát.
-== EIA-422 (RS422) ==
+== RS-422 ==
 Az RS232-vel ellentétben ez szimmetrikus érpárral dolgozik, ezáltal kevésbé zavarható, nagyobb távolságra vezethető el. RS232 konvertálható speciális meghajtó IC-vel RS422-re.
-== EIA-485 (RS485) ==
+== RS-485 ==
 Az RS422 továbbfejlesztése. Sokállomásos címzett soros busz fejleszthető ki segítségével.

@@ 12. sor: / 12. sor: @@
 * Az adatok után vagy van paritásbit, amely értéke páros vagy páratlan lehet, vagy nincs. Ez beállítás kérdése. A paritásbit az előttel küldött adatbitek egyetlen hibáját képes detektálni.
 * Végezetül a stopbit következik, amely minimális hossza beállítástól függően 1 vagy 2 bitidőnyi. Amennyiben nincs újabb küldendő karakter, akkor a vonal ezen a jelszinten marad.
 {| border="1"
 ! Láb !! Neve !! Végberendezés<br>ki/bemenet !! Felhasználása
 |-
@@ 39. sor: / 40. sor: @@
 Rádióamatőr felhasználása a fenti csatlakozásnak:
-* DTR bitszinten programozható kimenet, így a [[Baycom-típusú modem]] esetén az adott jelszint (H/L) ezen lábon hagyta el a végberendezést.
+* DTR bitszinten programozható kimenet, így a [[Baycom típusú modem]] esetén az adott jelszint (H/L) ezen lábon hagyta el a végberendezést.
-* CTS a lábára adott jelszintet reprezentálja szoftver oldalról, így a [[Baycom-fajtájú modem]] estén a pillanatnyi jelszint (H/L) átvételére alkalmas.
+* CTS a lábára adott jelszintet reprezentálja szoftver oldalról, így a [[Baycom típusú modem]] estén a pillanatnyi jelszint (H/L) átvételére alkalmas.
 * RTS bitszinten programozható kimenet. Gyakran rádiókészülék adás-vétel (PTT) vezérlésre használjuk.