Impedanciaillesztés - Laptörténet

HG2ECZ: kategória

2006-10-09T19:23:04Z

kategória

HA1DFO: /* Impedanciaillesztés szerepe a hullámhosszal összemérhető tápvonal esetén */

2006-07-24T02:06:51Z

Impedanciaillesztés szerepe a hullámhosszal összemérhető tápvonal esetén

HA1DFO: /* Impedanciaillesztés szerepe a kinyerhető teljesítmény szempontjából */

2006-07-24T02:04:59Z

Impedanciaillesztés szerepe a kinyerhető teljesítmény szempontjából

HG2ECZ: mondat pontosítás

2006-07-13T19:58:39Z

mondat pontosítás

HG2ECZ: szóhasználat

2006-07-13T19:56:58Z

szóhasználat

HG2ECZ: Konkrét számok: max teljesítmény és hatásfok..

2006-07-13T19:53:04Z

Konkrét számok: max teljesítmény és hatásfok..

HG2ECZ: szóhasználat

2006-07-03T00:00:30Z

szóhasználat

HG2ECZ: nagy SWR készülékmeghibásodáshoz vezethet.

2006-07-02T23:53:35Z

nagy SWR készülékmeghibásodáshoz vezethet.

HG2ECZ: szóhasználat

2006-07-02T22:59:45Z

szóhasználat

HG2ECZ: szóhasználat

2006-07-02T22:59:10Z

szóhasználat

← Régebbi változat		A lap 2006. október 9., 19:23-kori változata
75. sor:		75. sor:


−	~~[[Kategória:Konstruktőri ismeretek]]~~
	[[Kategória:Műszaki alapfogalmak]]		[[Kategória:Műszaki alapfogalmak]]

@@ 60. sor: / 60. sor: @@
     set xrange [8.33:300]
     set log x
-    set xlabel "Terhelo impedancia"
+    set xlabel "Terhelő impedancia"
-    set ylabel "Allohullam arany"
+    set ylabel "Állóhullám arány"
     r(x)=(50-x)/(50+x)
     plot (1+abs(r(x)))/(1-abs(r(x))) title "Z0=50 ohm"

@@ 11. sor: / 11. sor: @@
     set xrange [0.01:100]
     set log x
-    set xlabel "Impedancia arany"
+    set xlabel "Impedancia arány"
-    set ylabel "Leveheto teljesitmeny (%)"
+    set ylabel "Levehető teljesítmény (%)"
 #  Uki=Ube*Rt/(Rb+Rt); I=Ube/(Rb+Rt)
 #  Pki=Ube^2*Rt/(Rb+Rt)^2 nu=Pki/Pki+Ptap  Rt/(Rt+rb)
-    plot 400*x/(1+x)/(1+x) title "Kiveheto teljesitmeny", 100*x/(1+x) title "Hatasfok"
+    plot 400*x/(1+x)/(1+x) title "Kivehető teljesítmény", 100*x/(1+x) title "Hatásfok"
 </gnuplot>

@@ 29. sor: / 29. sor: @@
 Egyenáramú körben tehát a terhelés ellenállását és a generátor belső ellenállását azonosra célszerű választani. Ekkor a generátor terheletlen kimenőfeszültségéhez képest fele feszültség jelenik meg a kapcsain, a hatásfok 50% lesz, ellenben ekkor vehető ki belőle a legnagyobb teljesítmény.
-Váltakozóáramú körökben a generátor belső impedanciájának [[komplex számábrázolás|konjugáltjára]] célszerű választani illetve hangolni a terhelés impedanciáját.
+Váltakozóáramú körökben a generátor belső impedanciájának [[komplex számábrázolás|konjugáltjára]] célszerű választani illetve hangolni a terhelés impedanciáját a maximálisan kivehető teljesítmény érdekében.
 '''Példa:'''

@@ 18. sor: / 18. sor: @@
 </gnuplot>
-A fenti ábra szerint ha a fogyasztó ellenállása nagyobb, mint a jelforrásé, a hatásfok javul, de a levehető teljesítmény csökken.
+A fenti ábra szerint ha a fogyasztó ellenállása nagyobb, mint a jelforrásé, a hatásfok javul, de a kivehető teljesítmény csökken.
 Az elvileg maximálisan levehető teljesítmény a forrásfeszültségből és a generátor belső ellenállásából meghatározható, mivel tudjuk, hogy a maximum akkor áll fenn, ha a belső ellenállás értékével egyezik a terhelőellenállás értéke. Így adott generátor esetén a terhelés teljesítményre optimalizálásával <math> P_{max}=\frac{{U_0}^2}{4 R_b}</math> watt teljesítmény vehető maximálisan ki, ahol U<sub>0</sub> az üresjárási feszültség, R<sub>b</sub> pedig a belső ellenállás. Lásd ábrán a piros színű görbét.
-A hatásfok pedig <math>\eta=\frac{R_t}{R_b+R_t}</math> kifejezéssel számítható ki, ahol R<sub>b</sub> a generátor belső ellenállása, az R<sub>t</sub> pedig a terhelő ellenállás. Ebből látszik, hogy ha R<sub>t</sub>-hez képest eltörpül R<sub>b</sub> értéke, akkor a forrásból kivett teljes teljesítmény a terhelésen hasznosul, és nem a generátor belső ellenállását melegíti.
+A hatásfok pedig <math>\eta=\frac{R_t}{R_b+R_t}</math> kifejezéssel számítható ki, ahol R<sub>b</sub> a generátor belső ellenállása, az R<sub>t</sub> pedig a terhelő ellenállás. Ebből látszik, hogy ha R<sub>t</sub>-hez képest eltörpül R<sub>b</sub> értéke, akkor a forrásból kivett teljes teljesítmény a terhelésen hasznosul, és nem a generátor belső ellenállását melegítésére pazarlódik el.
 == Impedanciaillesztés ==

@@ 63. sor: / 63. sor: @@
 A fenti ábra szemlélteti az állóhullámarány-változást 50 ohmos koaxiális kábelt feltételezve különböző terhelő impedanciák esetén.
-Rádióamatőr viszonylatban törekedjünk arra, hogy az SWR 2 alatt maradjon. Felette nagy adóteljesítmény esetén tönkremehet a rádiófrekvenciás végfokozat.
+Rádióamatőr viszonylatban törekedjünk arra, hogy az SWR 2 alatt maradjon.
-Oka: az SWR feszültségabszolutértékes leírásából látszik, hogy a tápvonalon az eredeti feszültség 1-r ... 1+r -szerese lesz megtalálható. Ez annyit jelent, hogy például 2-es SWR-nél, ahol r=0.333, ott a végerősítőre visszajutó jel 33%-kal megemelheti a feszültséget, illetve 33%-kal a normális szint alá "szívhatja" (távolságtól függően). Az előző hatás túlzott mértéke a félvezető által maximálisan elviselt feszültség miatt okozhat meghibásodást, az utóbbi pedig a járulékos többletterhelésével okozott túláram miatt okozhat végfok meghibásodást.
+Oka: az SWR feszültség abszolutértékes leírásából látszik, hogy a tápvonalon az eredeti feszültség 1-r ... 1+r -szerese lesz megtalálható. Ez annyit jelent, hogy például 2-es SWR-nél, ahol r=0.333, ott a végerősítőre visszajutó jel 33%-kal megemelheti a feszültséget, illetve 33%-kal a normális szint alá "szívhatja" (egész hullámhossztól való távolságtól függően). Az előző hatás túlzott mértéke a félvezető által maximálisan elviselt feszültség miatt okozhat meghibásodást, az utóbbi pedig a többletterhelés miatt felvett nagyobb áramerősség miatt okozhat végfok meghibásodást.
-Ezért ezt a 33%-ot ne lépjük túl, azaz '''2-esnél magasabb állóhullámarány esetén ne erőltessük a forgalmazást, mert végfog meghibásodáshoz vezethet.'''
+Ezért ezt a 33%-ot ne lépjük túl, azaz '''2-esnél magasabb állóhullámarány esetén ne eröltessük a forgalmazást, mert a rádiófrekvenciás végfokozat meghibásodáshoz vezethet.'''
 [[Kategória:Konstruktőri ismeretek]]
 [[Kategória:Műszaki alapfogalmak]]

@@ 40. sor: / 40. sor: @@
 Vezessük be a reflexiós tényező fogalmát, amelyet a fogyasztó felöli kapcson tapasztalható beeső (+) és visszavert (-) feszültségből származtatunk: <math>r=\frac{{U_2}^-}{{U_2}^+}=\frac{Z-Z_0}{Z+Z_0}</math>
-Ebből az állóhullámarany (SWR): <math>\sigma=\frac{1+|r|}{1-|r|}</math>.
+Ebből az állóhullámarany (SWR): <math>\sigma=\frac{|U|_{max}}{|U|_{min}}=\frac{1+|r|}{1-|r|}</math>.
 '''Példa:''' Mekkora lesz a maximális állóhullámom, ha egy 75 ohmos koaxkábelen keresztül egy 50 ohmos fogyasztót hajtok meg?
@@ 62. sor: / 62. sor: @@
 A fenti ábra szemlélteti az állóhullámarány-változást 50 ohmos koaxiális kábelt feltételezve különböző terhelő impedanciák esetén.
 [[Kategória:Konstruktőri ismeretek]]
 [[Kategória:Műszaki alapfogalmak]]

@@ 30. sor: / 30. sor: @@
 * Ha a generátorunk 50 ohm + j40 ohm impedanciával rendelkezik, akkor 50 ohm -j40 ohmos [[komplex számábrázolás|komplex]] impedanciával tudjuk levenni belőle a maximális teljesítményt. Ha egyszerűen csak egy 50 ohmos ellenállást kapcsolunk rá, akkor csak 77%-a lenne kivehető az elméleti maximumnak, miközben a hatásfok is csak 43,8%-os lenne az 50% helyett.
-== Impedanciaillesztés szerepe a hullámhosszal összemérhető [[tapvonalak|tápvonal]] esetén ==
+== Impedanciaillesztés szerepe a hullámhosszal összemérhető [[Tápvonalak|tápvonal]] esetén ==
 Amennyiben a jelforrás és a fogyasztó közt a jel hullámhosszával összemérhető hosszúságú tápvonal van, akkor az impedanciaillesztés a kivehető maximális teljesítmény mellett egy másik fontos tényező miatt is fontos. Ez a tényező az állóhullám.