IP cím - Laptörténet

HG2ECZ: kategória

2010-04-02T17:37:30Z

kategória

HG2ECZ: IP lapot átneveztem IP cím névre: Mert az IP címmel foglalkozik. Egy másik szócikk a TCP/IP hálózatokkal.

2010-04-02T17:35:58Z

IP lapot átneveztem IP cím névre: Mert az IP címmel foglalkozik. Egy másik szócikk a TCP/IP hálózatokkal.

HG2ECZ: kiegészítés, IPv6

2010-04-02T16:07:17Z

kiegészítés, IPv6

Gg630504: apró formázás

2010-04-01T23:15:12Z

apró formázás

HG1DUQ: Új oldal, tartalma: „Az IP-cím (Internet Protocol-cím) egy egyedi hálózati azonosító, amelyet az Internet Protocol segítségével kommunikáló számítógépek egymás azonosítására…”

2010-04-01T16:56:19Z

Új oldal, tartalma: „Az IP-cím (Internet Protocol-cím) egy egyedi hálózati azonosító, amelyet az Internet Protocol segítségével kommunikáló számítógépek egymás azonosítására…”

Új lap

Az IP-cím (Internet Protocol-cím) egy egyedi hálózati azonosító, amelyet az Internet Protocol segítségével kommunikáló számítógépek egymás azonosítására használnak. Minden, az internetre kapcsolt számítógépnek van IP-címe, de egy-egy konkrét cím nem kötődik feltétlenül egy-egy géphez: egyes gépeknek több címük is lehet (ilyenkor a különböző címek rendszerint a számítógép különböző hálózati eszközeit azonosítják), vagy több gép osztozhat egy címen (például NAT vagy proxy használata esetén), vagy a gép IP-címe rendszeresen változhat (ez különösen a lakossági internetszolgáltatón keresztül kapcsolódó otthoni számítógépekre jellemző).

Az IPv4 szerinti IP-címek 32 bites egész számok, amelyeket hagyományosan négy darab egy bájtos, azaz 0 és 255 közé eső, ponttal elválasztott decimális számmal írunk le a könnyebb olvashatóság kedvéért (pl: 192.168.42.1).

Az IPv6 szabvány jelentősen kiterjesztette a címteret, mert a 32 bit, ami a hetvenes években bőségesen elegendőnek tűnt a jellemzően tudományos és kutatói hálózat számára, az internet robbanásszerű vállalati és lakossági elterjedése nyomán kevésnek bizonyult. Az IPv6-os címek 128 bitesek, és már nem lenne praktikus decimálisan jelölni őket, ezért kompaktabb, hexadecimális számokkal írjuk le, 16 bites csoportosításban. (Pl. 2001:610:240:11:0:0:C100:1319)

Az internetet használó számítógépek minden tranzakció során (például egy weboldal megjelenítésekor) megadják IP-címüket, ami révén elvileg be lehet azonosítani az adott gép helyét és tulajdonosát, illetve egy adott géppel végzett tevékenységekről sok információt lehet gyűjteni. A gyakorlatban a számítógépek jelentős része az internetszolgáltatójától rendszeresen új IP-címet kap, így azonosítása csak a szolgáltató együttműködésével lehetséges, aki csak rendőri megkeresésre és más jól meghatározott esetekben adhatja ki az információkat. Ezzel együtt az IP-cím számos országban, többek között Magyarországon is személyes adatnak számít.

IPv4 privát címtartomány [szerkesztés]

Azoknak a számítógépeknek, amelyek nincsenek direkt módon az Internetre kapcsolva, például belső hálózatra kapcsolt vállalati gépek, nem szükséges globálisan egyedi IP-címmel rendelkezniük. Ezeknek a gépeknek három IPv4 címtartomány van fenntartva az RFC 1918 szerint. Ezek a címek nem routolódnak az Interneten, és nem lehet őket regisztrálni sem. A privát IP-címeket tehát egyszerre számos gép használhatja a saját hálózatában anélkül, hogy ez konfliktushoz vezetne.
Privát IP címtartományok Tartomány kezdete Tartomány vége Címek száma
24 bites tömb (/8 prefix) 10.0.0.0 10.255.255.255 16 777 216
20 bites tömb (/12 prefix) 172.16.0.0 172.31.255.255 1 048 576
16 bites tömb (/16 prefix) 192.168.0.0 192.168.255.255 65 536

Számos program és protokoll létezik, amelynek célja az IP-cím elrejtése; ezek rendszerint köztes gépeken irányítják át a forgalmat. Ilyen például a TOR, vagy az anonim proxyk és remailerek.

← Régebbi változat		A lap 2010. április 2., 17:37-kori változata
73. sor:		73. sor:
	* http://[2001:0db8:85a3:08d3:1319:8a2e:0370:7348]/		* http://[2001:0db8:85a3:08d3:1319:8a2e:0370:7348]/
	* https://[2001:0db8:85a3:08d3:1319:8a2e:0370:7348]:4555/ --- a 4555 itt a portszámot jelöli, amely éppen nem az általánosan https-re használt 443.		* https://[2001:0db8:85a3:08d3:1319:8a2e:0370:7348]:4555/ --- a 4555 itt a portszámot jelöli, amely éppen nem az általánosan https-re használt 443.
		+
		+	[[Kategória:Internetes technológiák]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 Az IP-cím (Internet Protocol-cím) egy egyedi hálózati azonosító, amelyet az Internet Protocol segítségével kommunikáló számítógépek egymás azonosítására használnak.
 Minden, az internetre  kapcsolt számítógépnek van IP-címe, de egy-egy konkrét cím nem kötődik feltétlenül egy-egy géphez: egyes gépeknek több címük is lehet (ilyenkor a különböző címek rendszerint a számítógép különböző hálózati eszközeit azonosítják), vagy több gép osztozhat egy címen (például NAT  vagy proxy  használata esetén), vagy a gép IP-címe rendszeresen változhat (ez különösen a lakossági internetszolgáltatón  keresztül kapcsolódó otthoni számítógépekre jellemző).
@@ 7. sor: / 13. sor: @@
 Az IPv6-os címek 128 bitesek, és már nem lenne praktikus decimálisan jelölni őket, ezért kompaktabb, hexadecimális számokkal írjuk le, 16 bites csoportosításban. (Pl. 2001:610:240:11:0:0:C100:1319)
-Az internetet használó számítógépek minden tranzakció során (például egy weboldal megjelenítésekor) megadják IP-címüket, ami révén elvileg be lehet azonosítani az adott gép helyét és tulajdonosát, illetve egy adott géppel végzett tevékenységekről sok információt lehet gyűjteni.
+Az internetet használó számítógépek minden tranzakció során (például egy weboldal megjelenítésekor) IP címével veszik fel egymással a kapcsolatot. Hogy egyszerűbb legyen az élet, számítógépre nevével hivatkozhatunk, amiből névszerverekhez fordulva kérdezheti le a számítógépünk, hogy a megadott számítógép név kapcsán melyik IP című géphez kell kapcsolódnia. Az IP cím révén elvileg be lehet azonosítani az adott gép helyét és tulajdonosát, illetve egy adott géppel végzett tevékenységekről sok információt lehet gyűjteni.
-A gyakorlatban a számítógépek jelentős része az internetszolgáltatójától rendszeresen új IP-címet kap, így azonosítása csak a szolgáltató együttműködésével lehetséges, aki csak rendőri megkeresésre és más jól meghatározott esetekben adhatja ki az információkat.
+A gyakorlatban a számítógépek nagy része az internetszolgáltatójától rendszeresen új IP-címet kap, így azonosítása csak a szolgáltató együttműködésével lehetséges, aki csak rendőri megkeresésre és más jól meghatározott esetekben adhatja ki az információkat.
 Ezzel együtt az IP-cím számos országban, többek között Magyarországon is személyes adatnak számít.
@@ 18. sor: / 25. sor: @@
 A privát IP-címeket tehát egyszerre számos gép használhatja a saját hálózatában anélkül, hogy ez konfliktushoz vezetne.
-{|
+{| border="1"
-|Privát IP címtartományok|| 	Tartomány kezdete|| 	Tartomány vége|| 	Címek száma
+|- style="background-color: lightgray"
 |-
 |24 bites tömb (/8 prefix)|| 	10.0.0.0|| 	10.255.255.255|| 	16 777 216
@@ 30. sor: / 38. sor: @@
 Számos program és protokoll létezik, amelynek célja az IP-cím elrejtése; ezek rendszerint köztes gépeken irányítják át a forgalmat.
 Ilyen például a TOR, vagy az anonim proxyk és remailerek.

← Régebbi változat	A lap 2010. április 2., 17:35-kori változata
(Nincs különbség)

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-Az IP-cím (Internet Protocol-cím) egy egyedi hálózati azonosító, amelyet az Internet Protocol segítségével kommunikáló számítógépek egymás azonosítására használnak. Minden, az internetre  kapcsolt számítógépnek van IP-címe, de egy-egy konkrét cím nem kötődik feltétlenül egy-egy géphez: egyes gépeknek több címük is lehet (ilyenkor a különböző címek rendszerint a számítógép különböző hálózati eszközeit azonosítják), vagy több gép osztozhat egy címen (például NAT  vagy proxy  használata esetén), vagy a gép IP-címe rendszeresen változhat (ez különösen a lakossági internetszolgáltatón  keresztül kapcsolódó otthoni számítógépekre jellemző).
+Az IP-cím (Internet Protocol-cím) egy egyedi hálózati azonosító, amelyet az Internet Protocol segítségével kommunikáló számítógépek egymás azonosítására használnak.
 Az IPv4 szerinti IP-címek 32 bites egész számok, amelyeket hagyományosan négy darab egy bájtos, azaz 0 és 255 közé eső, ponttal elválasztott decimális számmal írunk le a könnyebb olvashatóság kedvéért (pl: 192.168.42.1).
-Az IPv6 szabvány jelentősen kiterjesztette a címteret, mert a 32 bit, ami a hetvenes években bőségesen elegendőnek tűnt a jellemzően tudományos és kutatói hálózat számára, az internet robbanásszerű vállalati és lakossági elterjedése nyomán kevésnek bizonyult. Az IPv6-os címek 128 bitesek, és már nem lenne praktikus decimálisan jelölni őket, ezért kompaktabb, hexadecimális számokkal írjuk le, 16 bites csoportosításban. (Pl. 2001:610:240:11:0:0:C100:1319)
+Az IPv6 szabvány jelentősen kiterjesztette a címteret, mert a 32 bit, ami a hetvenes években bőségesen elegendőnek tűnt a jellemzően tudományos és kutatói hálózat számára, az internet robbanásszerű vállalati és lakossági elterjedése nyomán kevésnek bizonyult.
-Az internetet használó számítógépek minden tranzakció során (például egy weboldal megjelenítésekor) megadják IP-címüket, ami révén elvileg be lehet azonosítani az adott gép helyét és tulajdonosát, illetve egy adott géppel végzett tevékenységekről sok információt lehet gyűjteni. A gyakorlatban a számítógépek jelentős része az internetszolgáltatójától rendszeresen új IP-címet kap, így azonosítása csak a szolgáltató együttműködésével lehetséges, aki csak rendőri megkeresésre és más jól meghatározott esetekben adhatja ki az információkat. Ezzel együtt az IP-cím számos országban, többek között Magyarországon is személyes adatnak számít.
+Az internetet használó számítógépek minden tranzakció során (például egy weboldal megjelenítésekor) megadják IP-címüket, ami révén elvileg be lehet azonosítani az adott gép helyét és tulajdonosát, illetve egy adott géppel végzett tevékenységekről sok információt lehet gyűjteni.
- IPv4 privát címtartomány  [szerkesztés]
+== IPv4 privát címtartomány ==
-Azoknak a számítógépeknek, amelyek nincsenek direkt módon az Internetre kapcsolva, például belső hálózatra kapcsolt vállalati gépek, nem szükséges globálisan egyedi IP-címmel rendelkezniük. Ezeknek a gépeknek három IPv4 címtartomány van fenntartva az RFC 1918 szerint. Ezek a címek nem routolódnak az Interneten, és nem lehet őket regisztrálni sem. A privát IP-címeket tehát egyszerre számos gép használhatja a saját hálózatában anélkül, hogy ez konfliktushoz vezetne.
+Azoknak a számítógépeknek, amelyek nincsenek direkt módon az Internetre kapcsolva, például belső hálózatra kapcsolt vállalati gépek, nem szükséges globálisan egyedi IP-címmel rendelkezniük.
-Privát IP címtartományok 	Tartomány kezdete 	Tartomány vége 	Címek száma
+Ezeknek a gépeknek három IPv4 címtartomány van fenntartva az RFC 1918 szerint.
-bites tömb (/8 prefix) 	10.0.0.0 	10.255.255.255 	16 777 216
+Ezek a címek nem routolódnak az Interneten, és nem lehet őket regisztrálni sem.
-bites tömb (/12 prefix) 	172.16.0.0 	172.31.255.255 	1 048 576
+A privát IP-címeket tehát egyszerre számos gép használhatja a saját hálózatában anélkül, hogy ez konfliktushoz vezetne.
-Számos program és protokoll létezik, amelynek célja az IP-cím elrejtése; ezek rendszerint köztes gépeken irányítják át a forgalmat. Ilyen például a TOR, vagy az anonim proxyk és remailerek.
+{|