<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://wiki.ham.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=F%C3%A9lvezet%C5%91</id>
	<title>Félvezető - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.ham.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=F%C3%A9lvezet%C5%91"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.ham.hu/index.php?title=F%C3%A9lvezet%C5%91&amp;action=history"/>
	<updated>2026-04-29T15:39:30Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.34.1</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.ham.hu/index.php?title=F%C3%A9lvezet%C5%91&amp;diff=7605&amp;oldid=prev</id>
		<title>HG7WFM, 2006. október 20., 09:43-n</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.ham.hu/index.php?title=F%C3%A9lvezet%C5%91&amp;diff=7605&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2006-10-20T09:43:54Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;A félvezető olyan anyag, amelynek a villamos vezetőképessége függ a hőmérsékletétől. Ez azt jelenti, hogy abszolut 0 fokon szigetelőnek tekinthetők és a hőmérséklet növekedésével (egyszóval, ha energiát közlünk velük) növekszik bennük a szabad töltéshordozók száma.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A legismertebb félvezető anyagok a szilícium, a germánium és a gallium-arzenid. Ma már ismertek amorf félvezetők is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A félvezetőknél a vegyértéksáv és a vezetési sáv közötti tiltott sáv mindössze pár elektronvolt (a germánium esetében 0.7 eV, a szilícium esetében 1.1 eV). Már szobahőmérsékleten is sok elektron rendelkezik akkora termikus energiával, hogy átugorjon a vezetési sávba, pozitív töltésű mozgékony lyukat hagyva maga után. Így a vezetési sávban az elektronok, a vegyértéksávban pedig a lyukak vezetik az áramot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A következő ábra a vegyértéksáv (kék) és vezetési sáv (sárga) közötti tiltott sáv szélességét mutatja meg eV-ban, a vezető, félvezető és szigetelő anyagok esetén:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kép:semiconductor.jpg]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A félvezető ellenállásának csökkentése érdekében a félvezetőt szennyezik. Az alkalmazott szennyezőatomnak eggyel több vagy kevesebb elektronja van, mint a félvezetőnek. Ha egyel több, akkor N típusú félvezetőről beszélünk (a szennyezőatomokat pedig donornak nevezik), ellenkező esetben P típusúról (a szennyezőatomokat pedig akceptoroknak nevezik). Az N típusú félvezetőben már alacsony hőmérsékleten is az összes donor elveszít egy elektront, és ezek a vezetési sávba kerülnek, így növelve a vezetőképességet. P típusú félvezető esetében az akceptorok a vegyértéksávból megkötnek egy-egy elektront, így növelve a lyukak koncentrációját és ezáltal növelve a vezetőképességet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A félvezetőket az elektronikában már több, mint 50 éve használják. Belőlük épül fel az egyenirányító dióda, a tranzisztor, és még sok más elem (tirisztor, LED, fotodióda).&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>HG7WFM</name></author>
		
	</entry>
</feed>