<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://wiki.ham.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Elektroncs%C5%91-di%C3%B3da</id>
	<title>Elektroncső-dióda - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.ham.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Elektroncs%C5%91-di%C3%B3da"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.ham.hu/index.php?title=Elektroncs%C5%91-di%C3%B3da&amp;action=history"/>
	<updated>2026-04-28T21:33:54Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.34.1</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.ham.hu/index.php?title=Elektroncs%C5%91-di%C3%B3da&amp;diff=9577&amp;oldid=prev</id>
		<title>HG2ECZ: dióda szócikkból kivágva + kategória</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.ham.hu/index.php?title=Elektroncs%C5%91-di%C3%B3da&amp;diff=9577&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2008-10-26T20:41:18Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;dióda szócikkból kivágva + kategória&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;Az elektroncsövek napjainkra kiszorultak a mindennapokból (ezért is indokolt a külön jelző a dióda szó elé), de érdemes velük kisebb-nagyobb mértékben foglalkozni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Működése ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A legegyszerűbb elektroncső a dióda. A dióda villamos áram által izzított, elektronokat emittáló katódból, és az elektronokat felfogó anódból áll. A dióda elektródái légritkított (10&amp;lt;sup&amp;gt;-6&amp;lt;/sup&amp;gt; Hgmm, 10&amp;lt;sup&amp;gt;-4&amp;lt;/sup&amp;gt; Pa ) üvegburában helyezkednek el. (A katódot izzító áramot egy fűtőszálon vezetik keresztül. Ha a fűtőszál maga emittálja az elektronokat, azaz maga a katód, közvetlen fűtésű csőről beszélünk, ha pedig a fűtőszál szerepe csak az, hogy a körülötte hengeresen elhelyezkedő katódot izzítsa, közvetett fűtésű csőről van szó.) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ha az anódra a katódhoz képest pozitív feszültséget kapcsolunk, az elektrosztatikusan magához vonzza a katódból kilépő elektronokat, így az elektroncsövön keresztül áram indul meg. A negatív töltésű elektronok a katódtól az anód felé haladnak, így az áram iránya (a pozitív töltések elképzelt haladási iránya) az anódtól a katód felé mutat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ha az anódra a katódhoz képest negatív feszültséget kapcsolunk, az taszítja a katódból kilépett elektronokat. Nagyon kis negatív anódfeszültség esetén még néhány elektron eljut az anódra, a negatív anódfeszültség növelésével viszont az anódáram megszűnik, a cső lezár.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ilyen formán az elektroncső dióda az anódnak a katódhoz képesti feszültségétől függően ugyanúgy „nyit” vagy „zár”, mint a félvezető dióda.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az elektroncső dióda általános jelölését, illetve a közvetlen és közvetett fűtésű dióda rajzjelét a 18. ábra mutatja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kép:DI7.jpg|center|thumb|400px]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Példa alkalmazás ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--- megírandó ---&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória: Elektronikai alkatrészek]] [[Kategória: Félvezetők]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>HG2ECZ</name></author>
		
	</entry>
</feed>