Elektroncső - Laptörténet

Gg630504, 2009. július 25., 22:08-n

2009-07-25T22:08:09Z

HG2ECZ: +félvezetők kategória

2008-10-26T18:47:36Z

+félvezetők kategória

HA5LQ: /* Katódsugárcső (CRT = Cathode Ray Tube) */

2008-06-15T11:19:10Z

Katódsugárcső (CRT = Cathode Ray Tube)

HA5LQ, 2008. június 15., 11:12-n

2008-06-15T11:12:04Z

HA5LQ: /* Katódsugárcső (CRT) */

2008-06-15T11:03:21Z

Katódsugárcső (CRT)

HA5CQZ, 2006. november 24., 12:24-n

2006-11-24T12:24:23Z

HA5CQZ: /* Számkijelző cső (Nixie-cső) */

2006-10-26T12:55:37Z

Számkijelző cső (Nixie-cső)

HA5CQZ: /* Számkijelző cső (Nixie-cső) */

2006-10-26T12:48:15Z

Számkijelző cső (Nixie-cső)

HA5CQZ: /* Számkijelző cső (Nixie-cső) */

2006-10-26T12:46:07Z

Számkijelző cső (Nixie-cső)

HA5CQZ: /* Számkijelző cső (Nixie-cső) */

2006-10-26T12:40:43Z

Számkijelző cső (Nixie-cső)

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 [[Kép:trioda_dia.jpg|right|thumbnail|300px|Részlet egy korabeli ismeretterjesztő [http://server.kossuth-saujhely.sulinet.hu/diafilm/main9.htm diafilmből].]]
 Az '''elektroncsövek''' (ang. electron tubes/valves, ném. Elektronenröhre)
-légritka térben lezajló eletronfizikai jelenségeken alapuló eszközök.
+légritka térben lezajló elektronfizikai jelenségeken alapuló eszközök.
-Az elktroncsövek fénykora a XX. század első felére esett.
+Az elektroncsövek fénykora a XX. század első felére esett.
 Első aktív eszközként meghatározták az elektronika, a rádiótechnika
 fejlődését.
 A csövek legalább két elektródával rendelkeznek: a ''katóddal'' és az ''anóddal''.
-A legtöbb elekroncső elektromosan fűtött katóddal rendelkezik.
+A legtöbb elektroncső elektromosan fűtött katóddal rendelkezik.
 A forró katódból elektronok lépnek ki (ez a
 [http://en.wikipedia.org/wiki/Thermionic termikus elektronemisszió])
@@ 44. sor: / 44. sor: @@
 Az korszerűbb csövekben a katód anyagát egy szigetelő hengerre viszik fel, és ebben a hengerben fut a ''fűtőszál'' (''közvetett fűtésű'' csövek). Így a két kör el van egymástól szigetelve, ami egyszerűsíti az áramköri felhasználást (csak a fűtés-katód kapacitásra kell figyelni). Arra is ügyelni kell, hogy a fűtőkör meghatározott potenciálon legyen (ne lebegjen), ellenkező esetben a fűtés-katód szigetelés átüthet. A közvetett fűtés további előnye, hogy a fűtőszál-katód rendszer tömege és ezáltal a hőtehetetlensége megnő, ami által csak alig lesz érzékeny a váltóáramú fűtés lüktetéseire.
-A csövek adatlapján mindig megadják a szükséges fűtőfeszültséget vagy -áramot. Az előírt értéket mindig be kell tartani. Amennyiben kisebb teljesítménnyt kap a fűtés (''alulfűtés''), akkor a katód eletronkibocsájtó képessége csökken és egyenetlen lesz. Ezáltal a cső paraméterei romlanak és a katódon kráterek képződnek, ami hosszútávon a cső tönkremeneteléhez vezet. Nagyobb fűtőteljesítmény (''túlfűtés'') nagyon igénybe veszi a katódot, anélkül, hogy az emisszió növekedne. Ezáltal rendkívüli módon csökken a cső élettartama.
+A csövek adatlapján mindig megadják a szükséges fűtőfeszültséget vagy -áramot. Az előírt értéket mindig be kell tartani. Amennyiben kisebb teljesítményt kap a fűtés (''alulfűtés''), akkor a katód elektronkibocsájtó képessége csökken és egyenetlen lesz. Ezáltal a cső paraméterei romlanak és a katódon kráterek képződnek, ami hosszútávon a cső tönkremeneteléhez vezet. Nagyobb fűtőteljesítmény (''túlfűtés'') nagyon igénybe veszi a katódot, anélkül, hogy az emisszió növekedne. Ezáltal rendkívüli módon csökken a cső élettartama.
 A fűtés kapcsolása két csoportra osztható
@@ 60. sor: / 60. sor: @@
 Kételektródás elektroncső, mely anóddal és katóddal rendelkezik. Ha az anódra a katódhoz képest pozitív feszültséget kapcsolnak, akkor vezet. Különben lezár, azaz egyenirányításra alkalmas.
-Érdekes megjegyezni, hogy a (vákum)diódán (ellentétben a félvezető diódával) akkor is folyik áram, ha az anód feszültsége nulla. Ennek oka az, hogy a katódból kilépő elektronok az anód gyorsító hatásának hiányában is rendelkeznek akkora sebességgel, hogy elrepüljenek az anódig, azaz áramot hoznak létre. Ezt nevezik ''indulóáramnak''.
+Érdekes megjegyezni, hogy a (vákuum)diódán (ellentétben a félvezető diódával) akkor is folyik áram, ha az anód feszültsége nulla. Ennek oka az, hogy a katódból kilépő elektronok az anód gyorsító hatásának hiányában is rendelkeznek akkora sebességgel, hogy elrepüljenek az anódig, azaz áramot hoznak létre. Ezt nevezik ''indulóáramnak''.
-A dióda nyitófeszültsége nem olyan jól meghatározott, mint a félvezetőknél. Az vákuumdióda anódárama közelítőleg így függ az anód-katód feszöltségtől:
+A dióda nyitófeszültsége nem olyan jól meghatározott, mint a félvezetőknél. Az vákuumdióda anódárama közelítőleg így függ az anód-katód feszültségtől:
 <math>
-I_{\rm a} = U_{\rm ak}^{3/2}.
+<math>I_{\rm a} = U_{\rm ak}^{3/2}.</math>
 <gnuplot>
@@ 228. sor: / 227. sor: @@
 |}
-'''Példa:''' [http://www.radiomuseum.org/tubes/tube_eabc80.html EABC80] egy 6,3 V fűtőfeszültségű cső, amely tartalmaz egy diodát, egy kettős diódát és egy triódát.
+'''Példa:''' [http://www.radiomuseum.org/tubes/tube_eabc80.html EABC80] egy 6,3 V fűtőfeszültségű cső, amely tartalmaz egy diódát, egy kettős diódát és egy triódát.
 === Amerikai (számjelzésű) rendszer ===
@@ 237. sor: / 236. sor: @@
 === Orosz (szovjet) rendszer ===
-Felépítésében hasonlít az ameriaki rendszerre. Vevőcsövek esetén első szám ugyanúgy a fűtést jellemzi. Adócsöveknél a jelölés első tagja a felhasználásra utal:
+Felépítésében hasonlít az amerikai rendszerre. Vevőcsövek esetén első szám ugyanúgy a fűtést jellemzi. Adócsöveknél a jelölés első tagja a felhasználásra utal:
 {| border="1"

← Régebbi változat		A lap 2008. október 26., 18:47-kori változata
283. sor:		283. sor:


−	[[Kategória:Elektronikai alkatrészek]]	+	[[Kategória:Elektronikai alkatrészek]] [[Kategória: Félvezetők]]

← Régebbi változat		A lap 2008. június 15., 11:19-kori változata
117. sor:		117. sor:

	=== Katódsugárcső (CRT = Cathode Ray Tube) ===		=== Katódsugárcső (CRT = Cathode Ray Tube) ===
		+
		+	[[Kép:CRT.jpg]]

	A katódsugárcső olyan elektroncső, melynek katódjából nagy sebességű, fókuszált elektronok haladnak az ernyő felé. Az ernyő belső felülete un. fényporral van bevonva. A nagy sebességű elektronok mozgási energiája a fényporba történő becsapódáskor részben fény - részben pedig hőenergiává alakul át, így a becsapódás helyén egy fénypont válik láthatóvá.		A katódsugárcső olyan elektroncső, melynek katódjából nagy sebességű, fókuszált elektronok haladnak az ernyő felé. Az ernyő belső felülete un. fényporral van bevonva. A nagy sebességű elektronok mozgási energiája a fényporba történő becsapódáskor részben fény - részben pedig hőenergiává alakul át, így a becsapódás helyén egy fénypont válik láthatóvá.

@@ 116. sor: / 116. sor: @@
 === Varázsszem ===
-=== Katódsugárcső (CRT) ===
+=== Katódsugárcső (CRT = Cathode Ray Tube) ===
 A katódsugárcső olyan elektroncső, melynek katódjából nagy sebességű, fókuszált  elektronok haladnak az ernyő felé. Az ernyő belső felülete un. fényporral van bevonva. A nagy sebességű elektronok mozgási energiája a fényporba történő becsapódáskor részben fény - részben pedig hőenergiává alakul át, így a becsapódás helyén egy fénypont válik láthatóvá.
@@ 130. sor: / 130. sor: @@
-== A fénypor ==
+==== A fénypor ====
 A fénypor feladata, hogy az elektronok becsapódása (gerjesztés) hatására fényt bocsátson ki. Elkerülhetetlen azonban, hogy a becsapódó elektronok energiájának egy része hővé alakuljon. Azt, hogy a becsapódott elektronok energiájának hány %-a alakul fénnyé, a fénypor hatásfoka adja meg. Ez - a fénypor összetételétől függően - 5% és 25% között van, tehát az energia nagyobb része hővé alakul.
@@ 147. sor: / 147. sor: @@
-== Skála ==
+==== Skála ====
 A leolvasást a katódsugárcső ernyője előtt elhelyezett („külső”) vagy az ernyő belső felületére felvitt („belső”) vízszintes és függőleges osztásvonalakból (graticules) álló skála teszi lehetővé.

@@ 116. sor: / 116. sor: @@
 === Varázsszem ===
 === Katódsugárcső (CRT) ===
 === Magnetron, klisztron ===

← Régebbi változat		A lap 2006. november 24., 12:24-kori változata
123. sor:		123. sor:

	A ''röntgencsöveket'' röntgensugarak, azaz nagyenergiájú (1..100 keV, 1..0,01 nm) [[elektromágneses sugárzás]] előállítására használják.		A ''röntgencsöveket'' röntgensugarak, azaz nagyenergiájú (1..100 keV, 1..0,01 nm) [[elektromágneses sugárzás]] előállítására használják.
		+
		+	[[Kép:Xray_anim.gif\|right\|thumbnail\|300px\|]]

	A röntgesugarak keltése azon alapszik, hogy nagy energiájú elektronokkal bombázzák az anódot. Ezek az nagyon gyors elektronok beleütközve az anód anyagába megközelítik a benne található atommagokat és eltérülnek rajtuk vagy elektronokat löknek ki az anód atomjainak belső elektronhéjáról. Az első esetben keletkezik a folytonos spektrumú ''fékezési sugárzás'', a második esetben pedig a vonalas ''karakterisztikus sugárzás''. Mindkettő a röntgen tartományba esik.		A röntgesugarak keltése azon alapszik, hogy nagy energiájú elektronokkal bombázzák az anódot. Ezek az nagyon gyors elektronok beleütközve az anód anyagába megközelítik a benne található atommagokat és eltérülnek rajtuk vagy elektronokat löknek ki az anód atomjainak belső elektronhéjáról. Az első esetben keletkezik a folytonos spektrumú ''fékezési sugárzás'', a második esetben pedig a vonalas ''karakterisztikus sugárzás''. Mindkettő a röntgen tartományba esik.

@@ 99. sor: / 99. sor: @@
 [[Kép:nixie.png|right|thumbnail|300px|Számkijelző cső felépítése (1: anód-háló, 2: kijelző katódok).]]
-A ''számkijelző csöveket'' (elterjedt nevükön Nixie-csöveket) számjegyek és más szimbólumok kijelzésére használják. Működési elvük a glimmlápáéval egyezik meg. Az anód hálós kialakítású, hogy át lehessen rajta látni. Az egymás mögött elhelyezkedő vékony katódok formázzák a kijelzendő karakteretek. A kijelzés attól függ, hogy melyik katódra kerül az anódhoz képest negatív feszültség. Azon a katódon ködfénykisülés indul be, ami által a katód körvonala láthatóvá válik.
+A ''számkijelző csöveket'' (elterjedt nevükön Nixie-csöveket) számjegyek és más szimbólumok kijelzésére használják.
 Legtöbbször 99% neon töltéssel rendelkeznek és piros színű kijelzést adnak. A kijelzés kontrasztját sok esetben a búrára felvitt sötét bevonattal (lakkal) növelik meg.

← Régebbi változat		A lap 2006. október 26., 12:48-kori változata
103. sor:		103. sor:
	Legtöbbször 99% neon töltéssel rendelkeznek és piros színű kijelzést adnak. A kijelzés kontrasztját sok esetben a búrára felvitt sötét bevonattal (lakkal) növelik meg.		Legtöbbször 99% neon töltéssel rendelkeznek és piros színű kijelzést adnak. A kijelzés kontrasztját sok esetben a búrára felvitt sötét bevonattal (lakkal) növelik meg.

−	A tipikus feszültségigényük 170-200 V 2-4 mA áram mellett. Egyes típusoknál (mint az ábrán is) a kijelzést a búra vége felől kell nézni, más típusok esetén oldalirányú az kijelzés.	+	A tipikus feszültségigényük 170-200 V 2-4 mA áram mellett. Egyes típusoknál (mint az ábrán is) a kijelzést a búra vége felől kell nézni, más típusok esetén oldalirányú a kijelzés.

@@ 104. sor: / 104. sor: @@
 A tipikus feszültségigényük 170-200 V 2-4 mA áram mellett. Egyes típusoknál (mint az ábrán is) a kijelzést a búra vége felől kell nézni, más típusok esetén oldalirányú az kijelzés.
 Érdekes történeti adalék, hogy ugyan már az 1930-as évektől léteztek  számkijelző csövek, de az első igazán megbízható konstrukciót a Newark-beli
-[http://www.warrennj.org/wths/haydu.htm Haydu Brothers Laboratories] fejlesztette ki. Ezt a céget 1936-ban alapították a magyar származású Haydu testvérek, Zoltan és George. 1954-ben a Burroughs Corporation vásárolta meg a céget és vele együtt a kifejlesztett eszközöket. Az ő bejegyzett névjegyük lett a ''Nixie'', ami a "''N''umeric ''I''ndicator (Ex)=''X'' perimental No. ''I''" rövidítéséből származik.
+[http://www.warrennj.org/wths/haydu.htm Haydu Brothers Laboratories] fejlesztette ki. Ezt a céget 1936-ban alapították a magyar származású Haydu testvérek, Zoltan és George. 1954-ben a Burroughs Corporation vásárolta meg a céget és vele együtt a kifejlesztett eszközöket. Az ő bejegyzett névjegyük lett az 1954-ben megjelent ''Nixie'', ami a "''N''umeric ''I''ndicator (Ex)=''X'' perimental No. ''I''" rövidítéséből származik.
 === Varázsszem ===

@@ 95. sor: / 95. sor: @@
 === Glimmlámpa ===
 === Számkijelző cső (Nixie-cső) ===
 === Varázsszem ===