Elektromos térerősség - Laptörténet

Gg630504, 2009. július 25., 22:34-n

2009-07-25T22:34:39Z

HG2ECZ: képlet formázás (TeX)

2008-02-04T18:47:37Z

képlet formázás (TeX)

HA5LQ: Új oldal, tartalma: „Ha a tér adott pontján Q1 töltés villamos erőteret létesített, úgy tekinthetjük, hogy a tér e pontján lévő Q2 töltésre a villamos erőtér miatt hat erő. ...”

2008-02-04T18:21:38Z

Új oldal, tartalma: „Ha a tér adott pontján Q1 töltés villamos erőteret létesített, úgy tekinthetjük, hogy a tér e pontján lévő Q2 töltésre a villamos erőtér miatt hat erő. ...”

Új lap

Ha a tér adott pontján Q1 töltés villamos erőteret létesített, úgy tekinthetjük, hogy a tér e pontján lévő Q2 töltésre a villamos erőtér miatt hat erő.

A villamos tér adott pontján térerősségnek (E) az egységnyi (1 As) töltésre ható erőt nevezik.
A Q2 töltés 1 As-nyi részére jutó erőt az alábbi képlet adja meg:

E = Q1 / (4 Π ε0 r2)

ahol

E a villamos térerősség (mértékegysége V/m)

Q1 az erőteret létrehozó töltés nagysága (As)

r az erőteret létrehozó töltés távolsága (m)

ε0 a vákuum dielektromos állandója, 8,86  10-12 (As/Vm)

A térerősségnek nagyságán kívül iránya is van (azaz vektormennyiség). Q1 töltés terében a térerősség iránya mindig Q1 és Q2 összekötő egyenesébe esik, és megállapodás szerint abba az irányba mutat, amely irányú erő egy pozitív Q2 töltésre hatna (tehát, ha Q1 pozitív, akkor egy másik pozitív töltést taszítana, ezért az általa létrehozott villamos tér iránya Q1-től elfelé mutat).

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 A Q2 töltés 1 As-nyi részére jutó erőt az alábbi képlet adja meg:
-<math>E = \frac{Q_1}{4 \pi \cdot \varepsilon_0 \cdot r^2}</math>
+<math>E = \frac{Q_1}{4 \pi \cdot \varepsilon_0 \cdot r^2}</math>, ahol
+* E a villamos térerősség &#91;V/m&#93;
+* Q<sub>1</sub> az erőteret létrehozó töltés nagysága &#91;As=C&#93;
-ahol
+* &epsilon;<sub>0</sub> a vákuum dielektromos állandója, 8,86 * 10<sup>-12</sup> &#91;A*s*V<sup>-1</sup>*m<sup>-1</sup>&#93;
-:E	a villamos térerősség (mértékegysége V/m)
+* r az erőteret létrehozó töltés távolsága &#91;m&#93;
 A térerősségnek nagyságán kívül iránya is van (azaz vektormennyiség). Q<sub>1</sub> töltés terében a térerősség iránya mindig Q<sub>1</sub> és Q<sub>2</sub> összekötő egyenesébe esik, és megállapodás szerint abba az irányba mutat, amely irányú erő egy pozitív Q<sub>2</sub> töltésre hatna (tehát, ha Q<sub>1</sub> pozitív, akkor egy másik pozitív töltést taszítana, ezért az általa létrehozott villamos tér iránya Q<sub>1</sub>-től elfelé mutat).

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-Ha a tér adott pontján Q1 töltés villamos erőteret létesített, úgy tekinthetjük, hogy a tér e pontján lévő Q2 töltésre a villamos erőtér miatt hat erő.
+Ha a tér adott pontján Q<sub>1</sub> töltés villamos erőteret létesített, úgy tekinthetjük, hogy a tér e pontján lévő Q<sub>2</sub> töltésre a villamos erőtér miatt hat erő.
 A villamos tér adott pontján térerősségnek (E) az egységnyi (1 As) töltésre ható erőt nevezik.
 A Q2 töltés 1 As-nyi részére jutó erőt az alábbi képlet adja meg:
- E = Q1 / (4 &Pi; &epsilon;<sub>0</sub> r<sup>2</sup>)
+<math>E = \frac{Q_1}{4 \pi \cdot \varepsilon_0 \cdot r^2}</math>
 ahol
-E	a villamos térerősség (mértékegysége V/m)
+A térerősségnek nagyságán kívül iránya is van (azaz vektormennyiség). Q<sub>1</sub> töltés terében a térerősség iránya mindig Q<sub>1</sub> és Q<sub>2</sub> összekötő egyenesébe esik, és megállapodás szerint abba az irányba mutat, amely irányú erő egy pozitív Q<sub>2</sub> töltésre hatna (tehát, ha Q<sub>1</sub> pozitív, akkor egy másik pozitív töltést taszítana, ezért az általa létrehozott villamos tér iránya Q<sub>1</sub>-től elfelé mutat).