Elektromos mező - Laptörténet

Gg630504, 2009. július 25., 22:30-n

2009-07-25T22:30:19Z

Gg630504: vákuum

2009-07-25T21:52:04Z

vákuum

HG2ECZ: +Kategória

2006-07-07T14:06:01Z

+Kategória

HA1DFO, 2006. június 10., 23:31-n

2006-06-10T23:31:42Z

HA5KJ, 2006. június 6., 20:58-n

2006-06-06T20:58:34Z

HA1DFO, 2006. június 6., 19:12-n

2006-06-06T19:12:41Z

HA5KJ, 2006. június 6., 18:37-n

2006-06-06T18:37:34Z

HA5KJ, 2006. június 6., 18:25-n

2006-06-06T18:25:11Z

Új lap

Az elektromágneses jelenségeket két csoportba szokás sorolni. Az első csoportba az elektromos, a másodikba a mágneses jelenségek tartoznak. Ennek megfelelően elektromos és mágneses tereket lehet elképzelni.
Az elektromos tér erőhatást gyakorol a nyugvó és mozgó töltésekre, úgy, hogy ettől a mozgó töltések kinetikus energiája megváltozik. Az elektromos teret az erőhatás nagyságával lehet jellemezni.
:<math>F=qE </math>
ahol F erővektor, q egységnyi próbatöltés, E a térerősség.
Ha a jelenségeket csak vákumban vizsgálnánk, akkor az elektromos térerő a tér tetszőleges pontjában meghatározható lenne. A valóságos fizikai közegek megváltoztatják a térerősséget. Ezért az E vektortér helyett olyan D vektorteret kell elképzelni, mely figyelembe veszi a közeg úgynevezett dielektromos állandóját is. A D és E vektorterek közötti kapcsolat vákum esetén:
:<math>D=\varepsilon E </math>
ahol D az elektromos eltolás vektor, epszilon a vákum dielektromos állandója, E a térerővektor.
A vákum dielektromos állandója:
:<math> \varepsilon=8.854 10exp-12 /varfi/m </math>

Ezt most elmentem, amig rá nem jövök hogy kell epszilonnullát, nagyfi-t meg tizaminusztizenkettedikent irni. HA5KJ

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 <math>F=q E</math> , ahol
-* F erővektor,
+* F erővektor &#91;N&#93;,
-* q egységnyi próbatöltés,
+* q egységnyi próbatöltés &#91;C&#93;,
-* E a térerősség.
+* E a térerősség &#91;V/m&#93;.
-Ha a jelenségeket csak vákuumban vizsgálnánk, akkor az elektromos térerő a tér tetszőleges pontjában meghatározható lenne. A valóságos fizikai közegek megváltoztatják a térerősséget. Ezért az E vektortér helyett olyan D vektorteret kell elképzelni, mely figyelembe veszi a közeg úgynevezett dielektromos állandóját is. A D és E vektorterek közötti kapcsolat vákuum esetén:
 <math>D=\varepsilon E </math> , ahol
-* D az elektromos eltolás vektor,
+* D az elektromos eltolás vektor &#91;A*s*m<sup>-2</sup>&#93;,
-* &epsilon; a vákuum dielektromos állandója,
+* &epsilon; a vákuum dielektromos állandója &#91;A*s*V<sup>-1</sup>*m<sup>-1</sup>&#93;,
-* E a térerővektor.
+* E a térerővektor &#91;V/m&#93;.
 A vákuum dielektromos állandója:
-<math> \varepsilon=\frac{1}{36 \pi} 10^{-9}\frac{As}{Vm} = 8.854 10^{-12} \frac{As}{Vm} </math>
+<math> \varepsilon=\frac{1}{36 \pi} 10^{-9}\frac{As}{Vm} = 8.854 \cdot 10^{-12} \frac{As}{Vm} </math>
-A valóságos dielektrikumok esetéban azt szokás megadni, hogy hányszorosára növeli az adott anyag a térerőt a vákuumhoz képest. Ez a relatív dielektromos állandó. Például az üvegszálas nyáklemez 2.5 szeresére növeli a térerőt a vákuumhoz képest.
+A valóságos dielektrikumok esetében azt szokás megadni, hogy hányszorosára növeli az adott anyag a térerőt a vákuumhoz képest. Ez a relatív dielektromos állandó. Például az üvegszálas nyáklemez 2.5 szeresére növeli a térerőt a vákuumhoz képest.
 Ha feltételezzük, hogy változni kezd valamilyen térben az elektromos térerősség, akkor a töltéshordozók áramlásában is változás keletkezik. Ez mágneses jelenségeket okoz. Vagyis az elektromos tér változása mágneses tér változást is eredményez. Ha az elektromos és mágneses tér is változik, elektromágneses térről beszélünk.

@@ 2. sor: / 2. sor: @@
 Az elektromos tér erőhatást gyakorol a nyugvó és mozgó töltésekre, úgy, hogy ettől a mozgó töltések kinetikus energiája megváltozik. Az elektromos teret az erőhatás nagyságával lehet jellemezni.
-<math>F=qE </math>, ahol F erővektor, q egységnyi próbatöltés, E a térerősség.
+<math>F=q E</math> , ahol
-Ha a jelenségeket csak vákumban vizsgálnánk, akkor az elektromos térerő a tér tetszőleges pontjában meghatározható lenne. A valóságos fizikai közegek megváltoztatják a térerősséget. Ezért az E vektortér helyett olyan D vektorteret kell elképzelni, mely figyelembe veszi a közeg úgynevezett dielektromos állandóját is. A D és E vektorterek közötti kapcsolat vákum esetén:
+* F erővektor,
-<math>D=\varepsilon E </math> ,ahol D az elektromos eltolás vektor, epszilon a vákum dielektromos állandója, E a térerővektor.
+<math>D=\varepsilon E </math> , ahol
-A vákum dielektromos állandója:
+* D az elektromos eltolás vektor,
 <math> \varepsilon=\frac{1}{36 \pi} 10^{-9}\frac{As}{Vm} = 8.854 10^{-12} \frac{As}{Vm} </math>
-A valóságos dielektrikumok esetéban azt szokás megadni, hogy hányszorosára növeli az adott anyag a térerőt a vákumhoz képest. Ez a relatív dielektromos állandó. Például az üvegszálas nyáklemez 2.5 szeresére növeli a térerőt a vákumhoz képest.
+A valóságos dielektrikumok esetéban azt szokás megadni, hogy hányszorosára növeli az adott anyag a térerőt a vákuumhoz képest. Ez a relatív dielektromos állandó. Például az üvegszálas nyáklemez 2.5 szeresére növeli a térerőt a vákuumhoz képest.
 Ha feltételezzük, hogy változni kezd valamilyen térben az elektromos térerősség, akkor a töltéshordozók áramlásában is változás keletkezik. Ez mágneses jelenségeket okoz. Vagyis az elektromos tér változása mágneses tér változást is eredményez. Ha az elektromos és mágneses tér is változik, elektromágneses térről beszélünk.

← Régebbi változat		A lap 2006. július 7., 14:06-kori változata
13. sor:		13. sor:

	Ha feltételezzük, hogy változni kezd valamilyen térben az elektromos térerősség, akkor a töltéshordozók áramlásában is változás keletkezik. Ez mágneses jelenségeket okoz. Vagyis az elektromos tér változása mágneses tér változást is eredményez. Ha az elektromos és mágneses tér is változik, elektromágneses térről beszélünk.		Ha feltételezzük, hogy változni kezd valamilyen térben az elektromos térerősség, akkor a töltéshordozók áramlásában is változás keletkezik. Ez mágneses jelenségeket okoz. Vagyis az elektromos tér változása mágneses tér változást is eredményez. Ha az elektromos és mágneses tér is változik, elektromágneses térről beszélünk.
		+
		+
		+	[[Kategória:Fizikai háttér]]

← Régebbi változat		A lap 2006. június 6., 20:58-kori változata
9. sor:		9. sor:
	<math> \varepsilon=\frac{1}{36 \pi} 10^{-9}\frac{As}{Vm} = 8.854 10^{-12} \frac{As}{Vm} </math>		<math> \varepsilon=\frac{1}{36 \pi} 10^{-9}\frac{As}{Vm} = 8.854 10^{-12} \frac{As}{Vm} </math>

−	~~Ezt most elmentem, amig rá nem jövök hogy kell epszilonnullát, nagyfi-t meg tizaminusztizenkettedikent irni. HA5KJ~~
	A valóságos dielektrikumok esetéban azt szokás megadni, hogy hányszorosára növeli az adott anyag a térerőt a vákumhoz képest. Ez a relatív dielektromos állandó. Például az üvegszálas nyáklemez 2.5 szeresére növeli a térerőt a vákumhoz képest.		A valóságos dielektrikumok esetéban azt szokás megadni, hogy hányszorosára növeli az adott anyag a térerőt a vákumhoz képest. Ez a relatív dielektromos állandó. Például az üvegszálas nyáklemez 2.5 szeresére növeli a térerőt a vákumhoz képest.
		+
		+	Ha feltételezzük, hogy változni kezd valamilyen térben az elektromos térerősség, akkor a töltéshordozók áramlásában is változás keletkezik. Ez mágneses jelenségeket okoz. Vagyis az elektromos tér változása mágneses tér változást is eredményez. Ha az elektromos és mágneses tér is változik, elektromágneses térről beszélünk.

@@ 7. sor: / 7. sor: @@
 ahol D az elektromos eltolás vektor, epszilon a vákum dielektromos állandója, E a térerővektor.
 A vákum dielektromos állandója:
-:<math> \varepsilon=10exp-9/36Pi=8.854 10exp-12 /varfi/m </math>
+<math> \varepsilon=\frac{1}{36 \pi} 10^{-9}\frac{As}{Vm} = 8.854 10^{-12} \frac{As}{Vm} </math>
 Ezt most elmentem, amig rá nem jövök hogy kell epszilonnullát, nagyfi-t meg tizaminusztizenkettedikent irni. HA5KJ
 A valóságos dielektrikumok esetéban azt szokás megadni, hogy hányszorosára növeli az adott anyag a térerőt a vákumhoz képest. Ez a relatív dielektromos állandó. Például az üvegszálas nyáklemez 2.5 szeresére növeli a térerőt a vákumhoz képest.