Egyszerű RLC mérő PC-vel - Laptörténet

Gg630504, 2009. február 17., 18:44-n

2009-02-17T18:44:46Z

Gg630504: ((csiszolgatás))

2008-10-17T22:00:07Z

((csiszolgatás))

HG2ECZ: /* Működési elv */

2008-10-17T04:51:45Z

Működési elv

HG2ECZ: ismertetés

2008-10-17T04:31:40Z

ismertetés

Új lap

== RLC mérő - PC hangkártyával ==

[[Kép:RLC_merohid_PC-vel.png‎]]

A fenti áramkör a PC hangkártyájának segítségével képes ellenállást, kapacitást, induktivitást mérni.

== Mérési tartománya ==

* Ellenállás: 5 Ω ...50 MΩ
* Kapacitás: 5 pF .. 5 μF
* Induktivitás: 5 μH ... 50 mH

== Hozzávaló PC szoftver ==

* Windows: http://www.rcl-meter.strobbe.eu/
* Linux:

== Működési elv ==

A hangkártya hangkimenetének a trimmerpotenciométerrel leosztott jele a generátorjel, amely a gyakorlatban egy átlagos 20 Hz ... 20 kHz-ig képes színuszos jel generálásra. A hangkártya vonali bemenetét (line in) pedig a színuszos jel elemi mintáinak digitalizálására használjuk.

A két csatorna közül a jobb (R) bemenet megkapja a vonali bemenet véges jelszintje miatt potméterrel lecsökkentett amplitudójú generátorjelet (= Ube az alábbiakban), míg a bal bemenet (L) a 10 kΩ 1%-os ellenállás és a mérendő alkatrész által felépített feszültségosztó kapcsolás jelét (= Uki az alábbiakban) kapja.

A mérés során rendelkezésére áll

* Ugenerátor generátorfeszültség időbeli pillanatnyi értékei
* Ux mérendő alkatrészen eső feszültség időbeli pillanatnyi értékei
* A fentiekből kiszámítható fáziskülönbség, azaz hogy hány foknyit siet vagy késik a színuszos jel a mérendő alkatrészen a generátorjelhez képest.

Vegyük végig példának okáért az R, L, C komponensek mérése során tapasztalható eredményeket:

* R esetén <math>U_{ki} = U_{be} \cdot \frac{R_x}{R_{10k} + R_x}</math>. Az egyenletből az összes többi paraméter ismeretében Rx kiszámítható.
* L esetén a [[komplex számábrázolás]] szabályainak ismeretében <math>U_{ki} = U_{be} \cdot \frac{X_L}{\sqrt{R_{10k}^2 + X_L^2}}</math>, ahol <math>X_L = 2 \pi f \cdot L</math>, ahol L az indultivitás (Henry), f a frekvencia (Hz).
* C esetén hasonlóan az induktivitásmérésnél ismertetetthez járunk el, azonban itt <math>X_c = \frac{1}{2 \pi f \cdot C}</math>, ahol C a kapacitás értéke Faradban, f a frekvencia Hz-ben.

És hogy egy lehetséges megoldást is találjunk arra, hogyan állapítható meg szoftverrel, hogy R, L, C szabályok melyike szerint számoljon a szoftver? Végezzük el a mérést két különböző frekvencián. R esetében a mérési eredmény változatlan, C esetén a nagyobb frekvencián Ux csökken, L esetén pedig nő.

== A mérés pontosítása, kalibrációk ==

* a generátorjel értéke nem haladhatja meg az A/D átalakító feszültségmaximumát, mert felette nem tudja a pontos értékre alakítani. Célszerű, ha a feszültségmaximumot a szoftver figyeli.
* a kalibráció során a jobb és bal csatorna analóg részén lévő erősítés és offset eltérést a szoftver a mérés során visszakompenzálva pontosítja a mérést.
* a szoftver a színuszos jelnek ha nem a csúcsát veszi alapul, hanem például a középértékétől való négyzetes eltéréseket összegzi, a pillanatnyi zajok hatásai szintén csökkenthetők.

[[Kategória: Egyszerű mérőműszerek rádióamatőröknek]]

← Régebbi változat		A lap 2009. február 17., 18:44-kori változata
46. sor:		46. sor:

	[[Kategória: Egyszerű mérőműszerek rádióamatőröknek]]		[[Kategória: Egyszerű mérőműszerek rádióamatőröknek]]
		+	[[Kategória:Rádióamatőr műszerek]]

← Régebbi változat		A lap 2008. október 17., 04:51-kori változata
17. sor:		17. sor:

	== Működési elv ==		== Működési elv ==
		+
		+	Alább a leg egyszerűbb elvet ismertetem, amely nem feltétlenül egyezik meg egy-egy internetről letöltött szoftver realizációval, azonban ha saját magad szeretnél egy ilyen szoftvert írni, a leg egyszerűbb megoldás a leg értékesebb.
		+

	A hangkártya hangkimenetének a trimmerpotenciométerrel leosztott jele a generátorjel, amely a gyakorlatban egy átlagos 20 Hz ... 20 kHz-ig képes színuszos jel generálásra. A hangkártya vonali bemenetét (line in) pedig a színuszos jel elemi mintáinak digitalizálására használjuk.		A hangkártya hangkimenetének a trimmerpotenciométerrel leosztott jele a generátorjel, amely a gyakorlatban egy átlagos 20 Hz ... 20 kHz-ig képes színuszos jel generálásra. A hangkártya vonali bemenetét (line in) pedig a színuszos jel elemi mintáinak digitalizálására használjuk.

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 [[Kép:RLC_merohid_PC-vel.png‎]]
-A fenti áramkör a PC hangkártyájának segítségével képes ellenállást, kapacitást, induktivitást mérni.
+A fenti áramkör a PC hangkártyájának segítségével képes [[ellenállás|ellenállást]], [[kondenzátor|kapacitást]], [[induktivitás|induktivitást]] mérni.
 == Mérési tartománya ==
@@ 13. sor: / 13. sor: @@
 == Hozzávaló PC szoftver ==
-* Windows: http://www.rcl-meter.strobbe.eu/
+* Windows: [http://www.rcl-meter.strobbe.eu/ http://www.rcl-meter.strobbe.eu/]
 * Linux:
 == Működési elv ==
-Alább a leg egyszerűbb elvet ismertetem, amely nem feltétlenül egyezik meg egy-egy internetről letöltött szoftver realizációval, azonban ha saját magad szeretnél egy ilyen szoftvert írni, a leg egyszerűbb megoldás a leg értékesebb.
+Alább a legegyszerűbb elvet ismertetem, amely nem feltétlenül egyezik meg egy-egy internetről letöltött szoftver realizációval, azonban ha saját magad szeretnél egy ilyen szoftvert írni, a legegyszerűbb megoldás a legértékesebb.
 A hangkártya hangkimenetének a trimmerpotenciométerrel leosztott jele a generátorjel, amely a gyakorlatban egy átlagos 20 Hz ... 20 kHz-ig képes színuszos jel generálásra. A hangkártya vonali bemenetét (line in) pedig a színuszos jel elemi mintáinak digitalizálására használjuk.
@@ 34. sor: / 33. sor: @@
 Vegyük végig példának okáért az R, L, C komponensek mérése során tapasztalható eredményeket:
-* R esetén <math>U_{ki} = U_{be} \cdot \frac{R_x}{R_{10k} + R_x}</math>. Az egyenletből az összes többi paraméter ismeretében R<sub>x</sub> kiszámítható.
+* R esetén <br> <math>U_{ki} = U_{be} \cdot \frac{R_x}{R_{10k} + R_x}</math>. <br> Az egyenletből az összes többi paraméter ismeretében R<sub>x</sub> kiszámítható.
-* L esetén a [[komplex számábrázolás]] szabályainak ismeretében <math>U_{ki} = U_{be} \cdot \frac{X_L}{\sqrt{R_{10k}^2 + X_L^2}}</math>, ahol <math>X_L = 2 \pi f \cdot L</math>, ahol L az indultivitás (Henry), f a frekvencia (Hz).
+* L esetén a [[komplex számábrázolás]] szabályainak ismeretében <br> <math>U_{ki} = U_{be} \cdot \frac{X_L}{\sqrt{R_{10k}^2 + X_L^2}}</math>, ahol <br> <math>X_L = 2 \pi f \cdot L</math>, ahol <br> L az indultivitás (henry), f a frekvencia (Hz).
-* C esetén hasonlóan az induktivitásmérésnél ismertetetthez járunk el, azonban itt <math>X_c = \frac{1}{2 \pi f \cdot C}</math>, ahol C a kapacitás értéke Faradban, f a frekvencia Hz-ben.
+* C esetén hasonlóan az induktivitásmérésnél ismertetetthez járunk el, azonban itt <br> <math>X_c = \frac{1}{2 \pi f \cdot C}</math>,  ahol <br> C a kapacitás értéke faradban, f a frekvencia Hz-ben.
-És hogy egy lehetséges megoldást is találjunk arra, hogyan állapítható meg szoftverrel, hogy R, L, C szabályok melyike szerint számoljon a szoftver? Végezzük el a mérést két különböző frekvencián. R esetében a mérési eredmény változatlan, C esetén a nagyobb frekvencián U<sub>x</sub> csökken, L esetén pedig nő.
+Íme egy lehetséges megoldás arra, hogyan állapítható meg szoftverrel, hogy R, L, C szabályok melyike szerint számoljon a program. Végezzük el a mérést két különböző frekvencián. R esetében a mérési eredmény változatlan, C esetén a nagyobb frekvencián U<sub>x</sub> csökken, L esetén pedig nő.
 == A mérés pontosítása, kalibrációk ==
@@ 44. sor: / 43. sor: @@
 * a generátorjel értéke nem haladhatja meg az A/D átalakító feszültségmaximumát, mert felette nem tudja a pontos értékre alakítani. Célszerű, ha a feszültségmaximumot a szoftver figyeli.
 * a kalibráció során a jobb és bal csatorna analóg részén lévő erősítés és offset eltérést a szoftver a mérés során visszakompenzálva pontosítja a mérést.
-* a szoftver a színuszos jelnek ha nem a csúcsát veszi alapul, hanem például a középértékétől való négyzetes eltéréseket összegzi, a pillanatnyi zajok hatásai szintén csökkenthetők.
+* a szoftver a színuszos jelnek - ha nem a csúcsát veszi alapul, hanem például a középértékétől való négyzetes eltéréseket összegzi - a pillanatnyi zajok hatásai szintén csökkenthetők.
 [[Kategória: Egyszerű mérőműszerek rádióamatőröknek]]