DFCW - Laptörténet

Gg630504: /* Még több frekvencián */ 49 50

2009-01-11T12:45:02Z

Még több frekvencián: 49 50

HG2ECZ: idők ...

2009-01-10T21:58:36Z

idők ...

Gg630504: /* Előnyei a CW-vel szemben */ pontosítás

2009-01-10T16:18:24Z

Előnyei a CW-vel szemben: pontosítás

Gg630504: /* Előnyei a CW-vel szemben */ a szóköz 7 T hosszú

2009-01-10T16:12:22Z

Előnyei a CW-vel szemben: a szóköz 7 T hosszú

HG2ECZ: apróbb átírások

2009-01-10T03:12:10Z

apróbb átírások

HG2ECZ: kezdő szócikk

2009-01-10T01:21:56Z

kezdő szócikk

Új lap

A DFCW a Duál Frequency CW rövidítése. Alkalmazását a [[QRSS]] üzemmód hozta előtérbe.

== Előnyei a CW-vel szemben ==

CW esetén Samuel Morse által kitalált kódtáblát időben kódoljuk.

* a ti ideje 1 hosszú, majd 1 hossznyi szünet.
* a tá ideje 3 hosszú, majd 1 hossznyi szünet.
* betük közt tá hosszú szünet (betü utáni+2)
* szó végén két tá hosszú szünet.

Ezzel szemben a ti és tá illetve szünetei kiesnek a duál frekvenciás kódolás hatására. A betük közti tá szünete ti-re rövidül, a szóvégi pedig ennek duplájára. Nézzük meg például a PARIS szót:

{| border="1"
! rowspan="2" | Kódolás típusa<br>és ideje !! P !! A !! R !! I !! S !! szóköz
|-
! • – – • || • – || • – • || • • || • • • || tá hosszú szünet
|-
| Klasszikus ideje || 2+4+4+2+2 || 2+4+2 || 2+4+2+2 || 2+2+2 || 2+2+2+2 || +3 szóvég = 49 hossz
|-
| Duál frekvenciás || 1+1+1+1+1 || 1+1+1 || 1+1+1+1 || 1+1+1 || 1+1+1+1 || +2 szóvég = 21 hossz
|-
| 7 (vagy 6) frekvenciás || 1+1+1 || 1+1 || 1+1 || 1+1 || 1+1 || +1 szóvég = 12 hossz
|-
| 8 frekvenciás || colspan="5" | 14 morze jel + 4 betűköz + 1 dupla szóvég || = 20 elemi jel, összesen 10 hossz.
|-
| [[Varicode]] (PSK31 szerinti) || 6+2 bit || 4+2 bit || 5+2 bit || 4+2 bit || 5+2 bit || +1+2 bit szóköz = 37 bit, 8 frekvencián 12,3 hossz.
|}

Látható, hogy a DFCW alkalmazásával majdnem két és félszeres sebességnövekedést értünk el úgy, hogy közben az elemi sávszélességet nem növeltük meg, csak kettő, alacsony szinten függetlennek tekinthető vételi frekvenciát alkalmaztunk, majd ezt logikáztuk össze. Ugyanakkor az is látszik, hogy további frekvenciák alkalmazásával további javulás érhető el.

== További gyorsítási lehetőségek ==

=== 7 (vagy 6) frekvencián ===

A DFCW elvén foglalhatunk 7 (vagy 6) frekvenciát, ahol külön frekvencia jelenti

# ti ti
# ti tá
# tá ti
# tá tá
# ti semmi
# tá semmi
# átvihető extra semmi a szóközhöz - zajosabb csatornán segíti a döntési algoritmust.

frekvenciáit. A 7. frekvenciának zajosabb esetben lehet szerepe. Ezzel a trükkel a PARIS szó átvitele tovább gyorsul. Lásd táblázat.

=== 8 frekvencián ===

# ti ti
# ti tá
# tá ti
# tá tá
# ti semmi
# tá semmi
# semmi ti
# semmi tá

=== Még több frekvencián ===

Látszik, hogy az elv tovább bővíthető. Azonban az is belátható, hogy a fejben illetve „kockás lapon” kézzel történő dekódolása egyre nehézkesebb lesz, a 8 frekvenciával körülbelül elértük a fejben való dekódolhatóság határát.

A továbbfejlesztés során egyre inkább szakítani célszerű a klasszikus morze kódtáblával, bár az alapelv marad. Például a szóközt önálló szimbólum helyett célszerű beépíteni a kódtáblába, méghozzá olyan módon, hogy az E betütől eggyel hátrébb mozgatva mindent, a szóköz kerüljön a legelső hegyre, ugyanis még az E betűnél is gyakoribb. Innentől kezdve pedig például 64 vivővel realizálva, hogy melyik vivőn van a jel, az 6 szimbólumot jelent, azaz a PARIS szó 3 időegység alatt átvihetővé vált, miközben nem adtuk fel a keskeny sáv adja jó jel-zaj viszonyt.

A dolog hátulütője azonban például az ionoszféra turbulenciája általi doppler-hatás, amely rángatja a frekvenciát, hibát okozva ezzel.
Ezt megelőzendő lehetséges [[gray-kódolás]]t bevezetni és erős [[hibajavító kódolás]] bevezetésével védekezni.

A leírtakból azonban látszik, hogy a technika kínálta jobbítási trükkök alkalmazásával a csatorna egyre inkább elveszíti a kézi módszerrel történő dekódolhatóságát, azaz egyre inkább nem látjuk, halljuk benne a sávzajt, helyette maximum csak paraméterreket olvashatunk le egy kijelzőről.

[[Kategória: Rádióamatőr üzemmódok]]

@@ 73. sor: / 73. sor: @@
 A továbbfejlesztés során egyre inkább szakítani célszerű a klasszikus morze kódtáblával, bár az alapelv marad. Például a szóközt önálló szimbólum helyett célszerű beépíteni a kódtáblába, méghozzá olyan módon, hogy az E betütől eggyel hátrébb mozgatva mindent, a szóköz kerüljön a legelső hegyre, ugyanis még az E betűnél is gyakoribb. Lásd még [[varicode]] szócikket.
-Ettől kezdve lehetőség nyílik például 64 vivővel realizálva, amely vivők egyikén van egyidejűleg jel, 6 bitet átvinni időegységenként, azaz a PARIS szó 5,5 időegység alatt átvihetővé vált, miközben nem adtuk fel a keskeny sáv adja jó jel-zaj viszonyt. Összevetve az eredeti CW 49 időegységnyi idejével, közel 10-szeres sebességnövekedés, miközben a jel-zaj viszony nem romlik.
+Ettől kezdve lehetőség nyílik például 64 vivővel realizálva, amely vivők egyikén van egyidejűleg jel, 6 bitet átvinni időegységenként, azaz a PARIS szó 5,5 időegység alatt átvihetővé vált, miközben nem adtuk fel a keskeny sáv adja jó jel-zaj viszonyt. Összevetve az eredeti CW 50 időegységnyi idejével, közel 10-szeres sebességnövekedés, miközben a jel-zaj viszony nem romlik.
 A dolog hátulütője azonban például az ionoszféra turbulenciája általi doppler-hatás, amely rángatja a frekvenciát, hibát okozva ezzel.

@@ 7. sor: / 7. sor: @@
 * a ti ideje 1 hosszú, majd 1 hossznyi szünet.
 * a tá ideje 3 hosszú, majd 1 hossznyi szünet.
-* betűk közt 3 tá hosszú szünet (betű utáni 1 + 2).
+* betűk közt 3 hosszú szünet (betű utáni 1 + 2).
-* szó végén 7 tá hosszú szünet (betű utáni 1 + betű közi 2 + 4).
+* szó végén 7 hosszú szünet (betű utáni 1 + betű közi 2 + 4).
 Ezzel szemben a duál frekvenciás kódolás hatására.
@@ 15. sor: / 15. sor: @@
 * a ti és tá utáni egységnyi szünet is elmarad.
 * betük közti szünet egy egységnyi ("ti") lesz
-* szó végén két ti hosszú szünet.
+* szó végén két ti hosszú szünet (betű utáni 1 + 1).
 * gépi adással adva géppel is megbízhatóbban vehető az egyfrekvenciásnál.
@@ 27. sor: / 27. sor: @@
 | [[Távíró|Klasszikus]] ideje || 2+4+4+2''+2'' || 2+4''+2'' || 2+4+2''+2'' || 2+2''+2'' || 2+2+2''+2'' || +4 szóvég = 50 időegység
 |-
-| Duál frekvenciás || 1+1+1+1+1 || 1+1+1 || 1+1+1+1 || 1+1+1 || 1+1+1+1 || +2 szóvég = 21 időegység
+| Duál frekvenciás || 1+1+1+1+1 || 1+1+1 || 1+1+1+1 || 1+1+1 || 1+1+1+1 || +1 szóvég = 20 időegység
 |-
 | 7 (vagy 6) frekvenciás || 1+1+1 || 1+1 || 1+1 || 1+1 || 1+1 || +1 szóvég = 12 időegység

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 == Előnyei a CW-vel szemben ==
-CW esetén Samuel Morse által kitalált kódtáblát időben kódoljuk.
+[[Távíró|CW]] esetén Samuel Morse által kitalált kódtáblát időben kódoljuk.
 * a ti ideje 1 hosszú, majd 1 hossznyi szünet.
 * a tá ideje 3 hosszú, majd 1 hossznyi szünet.
-* betűk közt tá hosszú szünet (betü utáni+2)
+* betűk közt 3 tá hosszú szünet (betű utáni 1 + 2).
-* szó végén két tá hosszú szünet.
+* szó végén 7 tá hosszú szünet (betű utáni 1 + betű közi 2 + 4).
 Ezzel szemben a duál frekvenciás kódolás hatására.
@@ 25. sor: / 25. sor: @@
 ! • – – • ||  • – || • – • || • • || • • • || tá hosszú szünet
 |-
-| Klasszikus ideje || 2+4+4+2+2 || 2+4+2 || 2+4+2+2 || 2+2+2 || 2+2+2+2 || +4 szóvég = 50 időegység
+| [[Távíró|Klasszikus]] ideje || 2+4+4+2''+2'' || 2+4''+2'' || 2+4+2''+2'' || 2+2''+2'' || 2+2+2''+2'' || +4 szóvég = 50 időegység
 |-
 | Duál frekvenciás || 1+1+1+1+1 || 1+1+1 || 1+1+1+1 || 1+1+1 || 1+1+1+1 || +2 szóvég = 21 időegység

@@ 25. sor: / 25. sor: @@
 ! • – – • ||  • – || • – • || • • || • • • || tá hosszú szünet
 |-
-| Klasszikus ideje || 2+4+4+2+2 || 2+4+2 || 2+4+2+2 || 2+2+2 || 2+2+2+2 || +3 szóvég = 49 időegység
+| Klasszikus ideje || 2+4+4+2+2 || 2+4+2 || 2+4+2+2 || 2+2+2 || 2+2+2+2 || +4 szóvég = 50 időegység
 |-
 | Duál frekvenciás || 1+1+1+1+1 || 1+1+1 || 1+1+1+1 || 1+1+1 || 1+1+1+1 || +2 szóvég = 21 időegység

@@ 7. sor: / 7. sor: @@
 * a ti ideje 1 hosszú, majd 1 hossznyi szünet.
 * a tá ideje 3 hosszú, majd 1 hossznyi szünet.
-* betük közt tá hosszú szünet (betü utáni+2)
+* betűk közt tá hosszú szünet (betü utáni+2)
 * szó végén két tá hosszú szünet.
-Ezzel szemben a ti és tá illetve szünetei kiesnek a duál frekvenciás kódolás hatására. A betük közti tá szünete ti-re rövidül, a szóvégi pedig ennek duplájára. Nézzük meg például a PARIS szót:
+Ezzel szemben a duál frekvenciás kódolás hatására.
 {| border="1"
@@ 17. sor: / 25. sor: @@
 ! • – – • ||  • – || • – • || • • || • • • || tá hosszú szünet
 |-
-| Klasszikus ideje || 2+4+4+2+2 || 2+4+2 || 2+4+2+2 || 2+2+2 || 2+2+2+2 || +3 szóvég = 49 hossz
+| Klasszikus ideje || 2+4+4+2+2 || 2+4+2 || 2+4+2+2 || 2+2+2 || 2+2+2+2 || +3 szóvég = 49 időegység
 |-
-| Duál frekvenciás || 1+1+1+1+1 || 1+1+1 || 1+1+1+1 || 1+1+1 || 1+1+1+1 || +2 szóvég = 21 hossz
+| 7 (vagy 6) frekvenciás || 1+1+1 || 1+1 || 1+1 || 1+1 || 1+1 || +1 szóvég = 12 időegység
 |-
-| 7 (vagy 6) frekvenciás || 1+1+1 || 1+1 || 1+1 || 1+1 || 1+1 || +1 szóvég = 12 hossz
+| 8 frekvenciás || colspan="5" | 14 morze jel + 4 betűköz + 1 dupla szóvég || = 20 elemi jel, összesen 10 időegység.
 |-
-| 8 frekvenciás || colspan="5" | 14 morze jel + 4 betűköz + 1 dupla szóvég || = 20 elemi jel, összesen 10 hossz.
+| [[Varicode]] (PSK31 szerinti) || 6+2 bit || 4+2 bit || 5+2 bit || 4+2 bit || 5+2 bit || +1+2 bit szóköz = 37 bit, 8 frekvencián 12,3 időegység.
 |-
-| [[Varicode]] (PSK31 szerinti) || 6+2 bit || 4+2 bit || 5+2 bit || 4+2 bit || 5+2 bit || +1+2 bit szóköz = 37 bit, 8 frekvencián 12,3 hossz.
+| [[Varicode]] (Megengedő) || 6+2 bit || 3+2 bit || 4+2 bit || 3+2 bit || 4+2 bit || +1+2 bit szóköz = 33 bit, 8 frekvencián 11 időegység.
 |}
@@ 61. sor: / 71. sor: @@
 Látszik, hogy az elv tovább bővíthető. Azonban az is belátható, hogy a fejben illetve &#8222;kockás lapon&#8221; kézzel történő dekódolása egyre nehézkesebb lesz, a 8 frekvenciával körülbelül elértük a fejben való dekódolhatóság határát.
-A továbbfejlesztés során egyre inkább szakítani célszerű a klasszikus morze kódtáblával, bár az alapelv marad. Például a szóközt önálló szimbólum helyett célszerű beépíteni a kódtáblába, méghozzá olyan módon, hogy az E betütől eggyel hátrébb mozgatva mindent, a szóköz kerüljön a legelső hegyre, ugyanis még az E betűnél is gyakoribb. Innentől kezdve pedig például 64 vivővel realizálva, hogy melyik vivőn van a jel, az 6 szimbólumot jelent, azaz a PARIS szó 3 időegység alatt átvihetővé vált, miközben nem adtuk fel a keskeny sáv adja jó jel-zaj viszonyt.
+A továbbfejlesztés során egyre inkább szakítani célszerű a klasszikus morze kódtáblával, bár az alapelv marad. Például a szóközt önálló szimbólum helyett célszerű beépíteni a kódtáblába, méghozzá olyan módon, hogy az E betütől eggyel hátrébb mozgatva mindent, a szóköz kerüljön a legelső hegyre, ugyanis még az E betűnél is gyakoribb. Lásd még [[varicode]] szócikket.
 A dolog hátulütője azonban például az ionoszféra turbulenciája általi doppler-hatás, amely rángatja a frekvenciát, hibát okozva ezzel.