Csillapító - Laptörténet

Gg630504: betűjav.

2011-03-03T21:39:16Z

betűjav.

HG2ECZ: bevezető

2011-03-03T10:29:53Z

bevezető

HG2ECZ: /* Csillapító L taggal */

2011-03-03T10:24:18Z

Csillapító L taggal

HG2ECZ: /* Csillapító T taggal */

2011-03-03T09:51:06Z

Csillapító T taggal

HG2ECZ: Csillapító PI taggal - képlet tömörítés

2011-03-03T09:34:46Z

Csillapító PI taggal - képlet tömörítés

HG2ECZ: PI tag

2011-03-03T09:21:12Z

PI tag

Új lap

Gyakran előfordul, hogy méréshez vagy kísérletezéshez túl nagy a rádiónk által kiadott jel. Ekkor le kell osztanunk, csillapítanunk kell.

Azonban arra mindenképp ügyelni kell a csillapító méretezése során, hogy a csillapító impedanciája megeggyezzen a [[tápvonalak|tápvonal]] impedanciájával, ellenkező esetben [[állóhullám]] alakul ki a tápvonalban.

== Csillapító PI taggal ==

{| border="0" width="100%"
|<szamolo sor=5 oszlop=58 szoveg="imp impedanciájú hálózatban att dB csillapítás ellenállásértékei." bal>imp = 50;att = 20;;Rp=imp*(1+exp10(-att/20))/(1-exp10(-att/20));Rs=(((2*negyzet(imp))*Rp)/((negyzet(Rp))-(negyzet(imp))));</szamolo>
| [[Fájl:csillapito_pi.gif|right]]
|}

A gyakorlatban a csillapító megépítése során csak közelítő névleges értékekű ellenállásokat tudunk alkalmazni. Ám ez nem probléma, hiszen az alkalmazott ellenállás valódi értéke sem annyi, amennyi rá van írva, hanem például az átlagos 5 %-os ellenállás esetén névleges érték±5 %. Adott esetben kettő ellenállás párhuzamos vagy soros eredőjeként kapjuk meg pontosabban a kívánt értéket. Ügyeljünk arra, hogy indukciószegény (pl. SMD) ellenállásokat használjunk rádiófrekvencián.

== Csillapító T taggal ==

[[Kategória: Konstruktőri ismeretek]]

@@ 10. sor: / 10. sor: @@
 |}
-A gyakorlatban a csillapító megépítése során csak közelítő névleges értékekű ellenállásokat tudunk alkalmazni. Ám ez nem probléma, hiszen az alkalmazott ellenállás valódi értéke sem annyi, amennyi rá van írva, hanem például az átlagos 5 %-os ellenállás esetén névleges érték&plusmn;5 %. Adott esetben kettő ellenállás párhuzamos vagy soros eredőjeként kapjuk meg pontosabban a kívánt értéket. Ügyeljünk arra, hogy indukciószegény (pl. SMD) ellenállásokat használjunk rádiófrekvencián.
+A gyakorlatban a csillapító megépítése során csak közelítő névleges értékű ellenállásokat tudunk alkalmazni. Ám ez nem probléma, hiszen az alkalmazott ellenállás valódi értéke sem annyi, amennyi rá van írva, hanem például az átlagos 5 %-os ellenállás esetén névleges érték&plusmn;5 %. Adott esetben kettő ellenállás párhuzamos vagy soros eredőjeként kapjuk meg pontosabban a kívánt értéket. Ügyeljünk arra, hogy indukciószegény (pl. SMD) ellenállásokat használjunk rádiófrekvencián.
 Ügyeljünk arra is, hogy a meghajtó teljesítményből az adott ellenállásra jutó teljesítmény ( P_ell = U_ell^2 / R ) ne haladja meg az alkatrész által elviselhető maximális terhelést. Ellenkező esetben az alkalmazott ellenállás tönkremehet.

← Régebbi változat		A lap 2011. március 3., 10:24-kori változata
22. sor:		22. sor:

	Ebben az esetben is igazak a PI tagnál leírt alapelvek. Lásd feljebb.		Ebben az esetben is igazak a PI tagnál leírt alapelvek. Lásd feljebb.
		+
		+	== Csillapító L taggal ==
		+
		+	Az előzőekben ismertetett PI és T típusú csillapítók szimmetrikus felépítésűek voltak, a be/kimenet iránya teljesen mindegy, mindkét csatlakozópontján impedanciahelyesen illeszkedik. Alább ismertetendő L tagos csillapító ettől eltér.
		+
		+	* előny: kevesebb alkatrész kell a megépítéséhez.
		+	* hátrány: impedancia csak az egyik irányból helyes.
		+	* kompromisszum: törekszünk arra, hogy a fogyasztóként legyen helyes az impedanciája, mivel így nem alakul ki a tápvonalon [[állóhullám]]. Alább csak ez az elrendezés kerül ismertetésre.
		+
		+	{\| border="0" width="100%"
		+	\| [[Fájl:csillapito_L.gif]]
		+	\|<szamolo sor=6 oszlop=21 szoveg="imp impedanciájú hálózatban\\att dB csillapítás ellenállásértékei." kozep>imp = 50;att = 20;;K = exp10(att/20);Rs=imp*(K-1)/K;Rp=imp/(K-1);</szamolo>
		+	\|}
		+
		+	'''Figyelem: ''' az L tag aszimmetrikus, csak egyik irányból táplálva hozza az osztásarányt. Továbbá csak egyik irányból helyes az impedanciája.

	[[Kategória: Konstruktőri ismeretek]]		[[Kategória: Konstruktőri ismeretek]]

← Régebbi változat		A lap 2011. március 3., 09:51-kori változata
16. sor:		16. sor:
	== Csillapító T taggal ==		== Csillapító T taggal ==

		+	{\| border="0" width="100%"
		+	\| [[Fájl:csillapito_T.gif]]
		+	\|<szamolo sor=6 oszlop=21 szoveg="imp impedanciájú hálózatban\\att dB csillapítás ellenállásértékei." kozep>imp = 50;att = 20;;K = exp10(att/20);Rs=imp(K-1)/(K+1);Rp=imp(2K)/(KK-1);</szamolo>
		+	\|}
		+
		+	Ebben az esetben is igazak a PI tagnál leírt alapelvek. Lásd feljebb.

	[[Kategória: Konstruktőri ismeretek]]		[[Kategória: Konstruktőri ismeretek]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 Gyakran előfordul, hogy méréshez vagy kísérletezéshez túl nagy a rádiónk által kiadott jel. Ekkor le kell osztanunk, csillapítanunk kell.
-Azonban arra mindenképp ügyelni kell a csillapító méretezése során, hogy a csillapító impedanciája megeggyezzen a [[tápvonalak|tápvonal]] impedanciájával, ellenkező esetben [[állóhullám]] alakul ki a tápvonalban.
+Azonban arra mindenképp ügyelni kell a csillapító méretezése során, hogy a csillapító impedanciája megegyezzen a [[tápvonalak|tápvonal]] impedanciájával, ellenkező esetben [[állóhullám]] alakul ki a tápvonalban. Az is lényeges, hogy a csillapítót indukciószegény ellenállásból valósítsuk meg. Az [[SMD]] normál 5%-os ellenállás típusai ehhez ideális megoldást kínálnak - akár légszerelt formában is.
 == Csillapító PI taggal ==

@@ 6. sor: / 6. sor: @@
 {| border="0" width="100%"
-|<szamolo sor=5 oszlop=58 szoveg="imp impedanciájú hálózatban att dB csillapítás ellenállásértékei." bal>imp = 50;att = 20;;Rp=imp*(1+exp10(-att/20))/(1-exp10(-att/20));Rs=(((2*negyzet(imp))*Rp)/((negyzet(Rp))-(negyzet(imp))));</szamolo>
+| [[Fájl:csillapito_pi.gif]]
-| [[Fájl:csillapito_pi.gif|right]]
+|<szamolo sor=6 oszlop=21 szoveg="imp impedanciájú hálózatban\\att dB csillapítás ellenállásértékei." kozep>imp = 50;att = 20;;K = exp10(att/20);Rp=imp*(K+1)/(K-1);Rs=imp*(K*K-1)/(2*K);</szamolo>
 |}
 A gyakorlatban a csillapító megépítése során csak közelítő névleges értékekű ellenállásokat tudunk alkalmazni. Ám ez nem probléma, hiszen az alkalmazott ellenállás valódi értéke sem annyi, amennyi rá van írva, hanem például az átlagos 5 %-os ellenállás esetén névleges érték&plusmn;5 %. Adott esetben kettő ellenállás párhuzamos vagy soros eredőjeként kapjuk meg pontosabban a kívánt értéket. Ügyeljünk arra, hogy indukciószegény (pl. SMD) ellenállásokat használjunk rádiófrekvencián.
 == Csillapító T taggal ==