<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://wiki.ham.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Biztons%C3%A1gtechnika</id>
	<title>Biztonságtechnika - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://wiki.ham.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Biztons%C3%A1gtechnika"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.ham.hu/index.php?title=Biztons%C3%A1gtechnika&amp;action=history"/>
	<updated>2026-05-07T09:45:31Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.34.1</generator>
	<entry>
		<id>https://wiki.ham.hu/index.php?title=Biztons%C3%A1gtechnika&amp;diff=10931&amp;oldid=prev</id>
		<title>Gg630504: bizosító szó</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.ham.hu/index.php?title=Biztons%C3%A1gtechnika&amp;diff=10931&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2009-10-08T19:24:58Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;bizosító szó&lt;/p&gt;
&lt;a href=&quot;https://wiki.ham.hu/index.php?title=Biztons%C3%A1gtechnika&amp;amp;diff=10931&amp;amp;oldid=10903&quot;&gt;Változtatások megtekintése&lt;/a&gt;</summary>
		<author><name>Gg630504</name></author>
		
	</entry>
	<entry>
		<id>https://wiki.ham.hu/index.php?title=Biztons%C3%A1gtechnika&amp;diff=10903&amp;oldid=prev</id>
		<title>HA5LQ: Villamos biztonságtechnika, balesetelhárítás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://wiki.ham.hu/index.php?title=Biztons%C3%A1gtechnika&amp;diff=10903&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2009-09-28T08:43:15Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Villamos biztonságtechnika, balesetelhárítás&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;== A villamos áram hatása az emberi szervezetre ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Az emberi test maga is vezető, ezért ha a test különböző pontjai között potenciálkülönbség lép fel, a testen áram indul meg. Az emberi testen áthaladó áram élettani hatásai:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
- &amp;#039;&amp;#039;Az izmok összerándulása&amp;#039;&amp;#039;. Az agy a testet behálózó idegpályákon keresztül villamos ingerületek útján mozgatja az izmokat. Áramütés esetén az (áram be- és kilépési pontjaitól függő) idegeket és izmokat nagyon erős inger érheti, melynek hatására utóbbiak összerándulhatnak, el is szakadhatnak. A legveszélyesebb, ha az áram a szíven vagy a tüdőn halad keresztül, mert e létfontosságú szervek izmainak összerándulása a szerv görcsét, bénulását okozhatja. Az izomsejtek egy csoportja az áram bekapcsolásakor, más csoportja kikapcsoláskor ingerlődik, ezért az izmokra gyakorolt hatás tekintetében a váltakozóáram (amely minden félperiódusában kivált ilyen ingerületeket) hatása veszélyesebb.&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
- &amp;#039;&amp;#039;Vegyi hatás&amp;#039;&amp;#039;. Az emberi test szöveteinek igen nagy (kb. 70%) a nedvtartalma, e nedvek az oldott ásványi sók és más alkotók miatt áramot vezető elektrolitnak tekinthetők. A vegyi hatás szempontjából az egyenáramú áramütés a veszélyes, mert az ilyenkor kialakuló elektrolízis miatt a vér és a szövetnedvek veszélyes mértékben elbomolhatnak. A bontás során keletkező gázbuborékok is veszélyt jelentenek. A vérsejtek rögökké összeállva eldugíthatják az ereket.&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
- &amp;#039;&amp;#039;Hőhatás&amp;#039;&amp;#039;. A test ellenállásán áthaladó áram hőt termel. A keletkező hő az érrendszerre a legveszélyesebb, mert az erek fala „törékennyé” válik, utólag vérzések keletkezhetnek. A 45 C feletti felmelegedés – a fehérjék (vissza nem fordítható) kicsapódása miatt – halálos kimenetelű lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az áram hatása a be- és kilépési pontokon (tehát az áram útján) kívül az áram erősségétől, frekvenciájától, az áramütés időtartamától, és az emberi szervezet állapotától is függ. &lt;br /&gt;
Az áramütést okozó feszültség hatására kialakuló áram erőssége függ az emberi test ellenállásától. Ezt alapvetően a bőrfelület tulajdonságai ás állapota határozzák meg (száraz, érdes bőrfelület esetén az ellenállás nagyobb), valamint az érintkező felületek nagysága. A test ellenállása száraz bőrfelület esetén néhány száz kiloohm szokott lenni, de nedves bőrfelületnél, vagy ha az áramütést okozó feszültség átüti a bőr felső hámrétegét, néhány száz ohmra csökken. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A testen áthaladó áramot egy bizonyos érték (az ún. &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;érzetküszöb&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;) alatt nem is érzékeljük. Az érzetküszöb átlagos esetben, egyenáram esetén 5-6 mA. 15-25 mA áram hatására az izmok már összerándulnak, a testen áthaladó 25-100 mA már veszélyes, a 100 mA feletti áram halált okozhat. A megadott áramértékek hozzávetőlegesek, és erősen függenek az áram útjától és az emberi szervezet pillanatnyi állapotától.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A legveszélyesebb az, ha az áram a szíven, a légzőközpontokon, vagy a fejen halad keresztül. Veszélytelenebb az áramütés akkor, ha az áram útja ezeket a szerveket elkerüli (pl. a két lábon keresztül vezet).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Az áram hatása frekvenciájától is függ. Egyenáramú balesetnél az áram vegyi hatása a legveszélyesebb. Hálózati (50 Hz- es) áramütésnél az izmokra gyakorolt hatás a legjelentősebb. A frekvencia növekedtével a „szkin hatás” miatt az áram a test felületére szorul ki, és ott égési sérüléseket okozhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Minél hosszabb ideig halad át az áram a testen, annál súlyosabb következményeket okozhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Számít a szervezet állapota, a figyelem, és az áramütésre való „felkészültség” is. Ha a villamos árammal dolgozó figyelmes, és fel van készülve az esetleges áramütésre, az áram hatása gyengébb lehet. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az áramütés elleni megelőző intézkedések==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Néhány fogalommeghatározás:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
- &amp;#039;&amp;#039;Föld&amp;#039;&amp;#039;: A talaj vagy a talajjal jól érintkező minden vezető anyag.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
- &amp;#039;&amp;#039;Földelés&amp;#039;&amp;#039;: A testnek vagy valamilyen vezető résznek a tudatos összekötése a földdel.&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
- &amp;#039;&amp;#039;Földelő feszültség&amp;#039;&amp;#039;: Az a feszültség, amely a földelőn átfolyó áram hatására a földelő és nullpotenciálú hely között fellép.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
- &amp;#039;&amp;#039;Földzárlat&amp;#039;&amp;#039;: Üzemszerűen feszültség alatt álló vezetőnek a földdel való olyan záródása, amely rendellenesség következtében keletkezik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
- &amp;#039;&amp;#039;Érintési feszültség&amp;#039;&amp;#039;: A hibafeszültségnek (vagy a földelő feszültségnek) az a része, amelyet megérintéskor az ember testével áthidalhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
- &amp;#039;&amp;#039;Üzemi földelés&amp;#039;&amp;#039;: Az energiaszolgáltató vezetékrendszer valamely pontjának összekötése a földdel. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
- &amp;#039;&amp;#039;Védővezető&amp;#039;&amp;#039;: A földet és a készüléket összekötő vezető, amely az alapvető érintésvédelmet biztosítja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szabványok érintésvédelmi szempontból különböző feszültségszinteket határoznak meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;Törpefeszültségű&amp;#039;&amp;#039; az a berendezés, amelynek vezetői között (vagy bármely vezetője és a föld között) a feszültség nem nagyobb, mint 50V.&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;Kisfeszültségű&amp;#039;&amp;#039; az a berendezés, amelynek vezetői közt a feszültség 50V-nál nagyobb, de 1000V-nál kisebb, és közvetlenül földelt berendezésnél egyik vezetője és a föld közötti feszültség sem nagyobb, mint 600V. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;Nagyfeszültségű&amp;#039;&amp;#039; az a berendezés, melynek vezetői között a névleges feszültség nagyobb, mint 1000V, vagy közvetlenül földelt berendezésnél egyik vezetője és a föld közötti feszültség meghaladja a 600V-ot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Magyarországon a háztartásokba általában egyfázisú váltakozóáram van bevezetve. (A hálózati feszültség 230V, a frekvencia 50 Hz.) A beérkező két vezeték közül az egyik az üzemi földelés (ezt a transzformátorháznál és esetleg a légvezeték vagy földkábel más pontjain is leföldelik), a másik a fázis. Könnyen belátható, hogy a fázis megérintése áramütést okoz, ha egyidejűleg testünk valamely része a földdel érintkezik. A fázissal akkor is érintkezésbe kerülhetünk, ha valamely villamos berendezés meghibásodása folytán az megjelenik a készülék dobozán, általában valamely, a kezelő által megérinthető pontján (testzárlat). &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az érintésvédelem feladata az esetleges testzárlat által okozott életveszély megelőzése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az érintésvédelemnek vannak passzív és aktív megoldásai. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Passzív érintésvédelem===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Passzív megoldások: az elkerítés, védőelválasztás, elszigetelés, burkolás. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az &amp;#039;&amp;#039;elkerítés&amp;#039;&amp;#039; nem akadályozza meg, hogy üzemszerűen feszültségmentes részek a környezethez képest veszélyes feszültség alá kerüljenek, de ezek véletlen érintése ellen védelmet nyújt úgy, hogy a védendő (helyhez kötött) berendezést kerítéssel, korláttal stb. veszik körül. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;védőelválasztás&amp;#039;&amp;#039; alkalmazásakor minden egyes fogyasztó készüléket külön biztonsági transzformátorral előállított, földeletlen feszültséggel táplálnak. (A biztonsági elválasztó transzformátor két, egymástól elszigetelt primer és szekunder tekercsének feszültsége azonos, de a szekunder tekercs egyik kivezetése sincs leföldelve. Így a szekunder bármely pontjának és a földnek egyidejű érintése nem okoz áramütést).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az &amp;#039;&amp;#039;elszigetelés&amp;#039;&amp;#039; a meghibásodott készülék testének megérintése esetén kialakuló áram erősségét a veszélyes érték alá korlátozza az által, hogy az áramkörbe az emberi test ellenállásával sorba kapcsolva nagy ellenállást (szigetelést) iktat be. Egyik módja a készülék testének a kezelőtől kettős szigeteléssel való elszigetelése. A megkettőzött szigetelés az üzemi szigetelés meghibásodása esetén védelmet nyújt az áramütés ellen. A kettős szigetelésű (az 1. ábra szerint megjelölt) berendezést nem szabad leföldelni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Fájl:Kettős_szigetelés.jpg]] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
1. ábra&lt;br /&gt;
Kettős szigetelés jele&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az elszigetelés másik módja a kezelőnek a földtől és földpotenciálon lévő szerkezetektől (pl. szigetelő padlóval) való elszigetelése. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;burkolás&amp;#039;&amp;#039; – az elkerítéshez hasonló módon – azt akadályozza meg, hogy a helyhez kötött berendezést megérintsék. A védendő berendezést szekrénybe helyezik, beburkolják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Aktív érintésvédelem===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Az aktív érintésvédelem hatását úgy fejti ki, hogy a megengedettnél nagyobb érintési feszültséget okozó testzárlatos berendezést az előírt időn belül a hálózatról lekapcsolja. (A lekapcsolási idő alatt az érintési feszültséget nem csökkenti.) Fajtái: feszültségvédő kapcsolás, áramvédő kapcsolás, nullázás, védőföldelés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A &amp;#039;&amp;#039;feszültségvédő kapcsolás&amp;#039;&amp;#039; alkalmazásakor a védett berendezés teste, és egy, a testtől független potenciálú földelő szonda (segédföldelés) közé egy relét kapcsolnak. Ha a berendezés testpotenciálja a megengedett érintési feszültség fölé emelkedik, a relé 0,2 s alatt kikapcsol, és megszakítja a védett berendezés hálózati feszültség ellátását. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Az &amp;#039;&amp;#039;áramvédő kapcsolás&amp;#039;&amp;#039; figyeli a védendő berendezés hálózati áramfelvételét, és testzárlatkor a földelésen keresztül kialakuló áram hatására megszakítja a berendezés hálózati feszültség ellátását. A közvetlen fogyasztót védő áramvédő kapcsolónak 0,2 s alatt le kell kapcsolnia. Áramvédő kapcsolóként általában ún. kismegszakítót alkalmaznak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A &amp;#039;&amp;#039;nullázás&amp;#039;&amp;#039; az érintésvédelemnek az a módja, amikor a villamos berendezés testét a nullázóvezetőn keresztül a hálózat közvetlenül földelt nullavezetőjével kötik össze. Így a testzárlat egyfázisú rövidzárlattá alakul, azt pedig a rövidzárlat-védelem az előírt időn belül lekapcsolja. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A &amp;#039;&amp;#039;védőföldelés&amp;#039;&amp;#039; alkalmazásakor a villamos berendezés testét megfelelő földelési ellenállású földeléssel kötik össze. Így elérhető, hogy kisebb áramerősségű testzárlatok esetén az érintési feszültség nem lesz nagyobb a megengedettnél, nagyobb áramerősségű testzárlatok esetén pedig a berendezés zárlatvédelme az előírt időn belül kikapcsol.&lt;br /&gt;
A védőföldeléses hálózati csatlakozó aljzat védőföldelés érintkezőt is tartalmaz. A védőföldelés érintkezőhöz a berendezés hálózati kábelének zöld-sárga színjelölésű vezetékét kell csatlakoztatni. A védőföldelés vezetékének legalább olyan keresztmetszetűnek kell lennie, mint a hálózati áramot szállító vezetéknek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	&lt;br /&gt;
==Biztosíték==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	A berendezéseket nem csak érintésvédelmi okokból látják el túláramvédelemmel, hanem saját áramköreinek a védelme céljából is. A túláramvédelem (biztosíték) leold, ha bármely okból (pl. egy alkatrész meghibásodása miatt) a megengedettnél nagyobb tápáram folyik, és ezzel megvédi a túláram miatt veszélyeztetett többi alkatrészt, áramkört.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Az készüléken belüli túláramvédelemre az aktív áramvédelemnél már említett kismegszakítók is alkalmazhatók, de gyakoribb az olvadó biztosítók használata. Az ún. Wichmann-biztosító egy, a két végén fémkupakkal lezárt üveg (vagy kerámia) csőben elhelyezett ólomhuzal darab. A biztosítékot a védendő áramkörrel sorba kapcsolják. Az ólomhuzal átmérőjét úgy választják meg, hogy ha a biztosítékon a megadott áramerősség folyik keresztül, a huzal felizzik és elolvad, ezzel a vele soros áramkört is megszakítva. A biztosíték kialakításától függően lehet nagyon gyors (FF), gyors (F), normál (N), vagy lassú (T) kiolvadású. Ugyanakkora túláram esetén a gyors biztosító rövidebb idő alatt olvad ki, mint a lassú. (Lassú kiolvadású biztosítót pl. olyan berendezéseknél használnak, amelyek bekapcsoláskor rövid ideig nagy áramot vesznek fel, majd áramfelvételük lényegesen csökken.) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Ha egy olvadó biztosító cserére szorul, először a teljes készüléket feszültségmentesíteni kell, ez után kerülhet sor a hibás biztosító megkeresésére, és azonos típusúval (és értékűvel) való kicserélésére, majd a készülék feszültség alá helyezésére.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Kisfeszültségű hálózatokban végzett munkákkal kapcsolatos biztonsági szabályok:==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
- A hálózatban munkát végezni csak feszültségmentesítés, megfelelő szakképzettség és a szükséges biztonsági előírások betartása mellett szabad.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
- Villamos fogyasztó hálózati csatlakozó vezetékét nem szabad megtoldani (de az erre a célra készült hosszabbító vagy elosztó alkalmazásával meghosszabbítható).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
- Kisfeszültségű villamos hálózat légvezetékén akkor sem szabad egyedül munkát végezni, ha a hálózat feszültségmentesítve van. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
- A készülék tápegységében lévő nagy kapacitású kondenzátorok a berendezés kikapcsolása után is hosszú ideig feltöltött állapotban lehetnek, és így (ha a készülékben javítást végzünk, és ezért burkolatát eltávolítjuk) áramütést okozhatnak. Ezért e kondenzátorokat a munka megkezdése előtt célszerű egy ellenálláson keresztül kisütni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Villámvédelem==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Zivatarkor a különböző légrétegek erős villamos töltést nyernek, és e töltések villámcsapás útján sülnek ki. A kisülés létrejöhet két légréteg, vagy egy légréteg és a föld felszínén lévő tárgy között. A villámcsapáskorkor fellépő áramerősség több ezer A.&lt;br /&gt;
A nagy áramú villámot sokszor kisebb kisülés előzi meg, amely ionizálja a levegőt, így mintegy előkészíti a következő, nagy áramú villám útját. A villám a legkisebb ellenállású áramutat keresi, és (megfelelő magasságban telepített villámhárító híján) főként magas épületekbe, fába, vagy antennába csap bele. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Így az amatőr rádióantennák is erősen veszélyeztettek. A levezető kábelen keresztül a villám a lakótérbe is eljuthat, és ott komoly károkat okozhat. A közelben lecsapó villám az épület belsejében lévő (különösen az antenna levezető kábellel párhuzamos) vezetőkben (akár a hálózati, vagy távbeszélő vezetékben) is nagy feszültséget indukálhat, amely a hozzá csatlakoztatott berendezéseket tönkreteheti.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az esetleges villámcsapás okozta károk elkerülése ill. csökkentése céljából villámvédelmi rendszert (földelést) kell kialakítani. Az antennaárboc mindig legyen leföldelve. Megjegyzendő, hogy a villámvédelmi hálózat földelését nem szabad érintésvédelmi földelésre felhasználni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Zivatar közeledésekor az összeköttetést haladéktalanul be kell fejezni, és az antennát le kell földelni. Az antenna levezető kábelét távolítsuk el a rádióberendezésünktől. &lt;br /&gt;
A közelben lecsapó villám által a házban lévő vezetékekben indukált (illetve kapacitív úton keletkezett) feszültség káros hatásainak elkerülésére berendezéseinket célszerű a villamos hálózatról (távbeszélő hálózatról) is leválasztani. Ez a „&amp;#039;&amp;#039;másodlagos&amp;#039;&amp;#039;” villámvédelem. &lt;br /&gt;
Ha olyan antennánk van, amelynél a levezető kábel árnyékolása nem a földhöz (hanem pl. a dipól antenna egyik vezetékéhez, vagy GP antenna ellensúlyához) csatlakozik, a kábel belső erét és az árnyékolást kössük össze, és így földeljük le.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ha a közelben (pl. az antennaárbocba) villám csap le, annak földelt talppontjában a rendkívül nagy áram hatására akkor is magas feszültség alakul ki, ha jó (kis ellenállású) földelése van. Ilyenkor ez a feszültség a földben az antennától távolodva rohamosan csökken. Ha ekkor közelítjük meg, &lt;br /&gt;
vagy távolodunk az árboctól, egyetlen lépésünkkel akár életveszélyes feszültségkülönbségű távolságot hidalhatunk át a földön (lépésfeszültség), és áramütést szenvedhetünk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Teendők villamos áramütés esetén==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Villamos áramütéses baleset esetén a sérültet (ha még az áram hatása alatt van), azonnal ki kell szabadítani. Ez történhet a helyiség, vagy a megérintett berendezés áramtalanításával, vagy a sérült elmozdításával (ilyenkor ügyelni kell arra, hogy a sérültet megérintő segítségnyújtó maga ne szenvedjen közben áramütést, illetve hogy az áram hatása alól kiszabadított sérült pl. a magasból ne essen le.) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az áramütés következtében szív-és légzésbénulás következhet be, ilyen esetben 4 percen belül meg kell kezdeni az újraélesztési kísérletet (szájon keresztül lélegeztetve és felváltva szívmasszázst alkalmazva). A balesetest hanyatt fektetve kemény helyre kell helyezni, ruháját meglazítani, a fejét hátrahajtani, hogy a nyelv által elzárt légút szabaddá váljon. Ez után percenként 16-20 befúvásütemmel néhány szájbafúvás következik, majd a szegycsonton két tenyerünket egymásra helyezve végzünk erős nyomásokat a szívre. A befúvást és a szívmasszázst felváltva alkalmazva egy idő után megindulhat a balesetes légzése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Minden áramütéses balesetnél orvost kell hívni. Az orvos engedélye nélkül az áramütéses sérülttel nem szabad folyadékot itatni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Ha az áramütött ember (vagy ruhája) ég, a tüzet betakarással (pl. egy kabáttal betakarva, az égéstől az oxigént elvonva) kell oltani.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>HA5LQ</name></author>
		
	</entry>
</feed>