Apertúra antennák - Laptörténet

HG2ECZ: formázás

2011-02-06T09:27:10Z

formázás

HG2ECZ: +számoló

2011-02-06T09:25:12Z

+számoló

HG2ECZ: Bevezető - hivatkozások

2008-12-22T00:42:56Z

Bevezető - hivatkozások

HG2ECZ: Lencse antennák - nyereség

2008-12-21T14:19:58Z

Lencse antennák - nyereség

HG2ECZ: off-set előnye - javítás

2008-12-20T00:06:59Z

off-set előnye - javítás

HG2ECZ: kép link elírás

2008-12-20T00:03:26Z

kép link elírás

HG2ECZ: /* Egyéb trükkök */

2008-12-20T00:02:57Z

Egyéb trükkök

HG2ECZ: Lencse antennák - gyűrűszámító képlet

2008-12-19T23:33:06Z

Lencse antennák - gyűrűszámító képlet

HG2ECZ: Lencse antennák - Fresnel számítások

2008-12-19T01:17:14Z

Lencse antennák - Fresnel számítások

HG2ECZ: számítások

2008-12-18T23:39:04Z

számítások

@@ 60. sor: / 60. sor: @@
 A gyakorlatban alkalmazható visszaverő anyagok 2-3 dB-lel rontják ezt az értéket.
-Egy másik megfogalmazásban, amely a visszaverőképesség 2 dB-jét is beleszámítja: <math>G_{dBi} = 17,82 + 20 \cdot lg D + 20 \cdot lg F[GHz]</math>
+<szamolo sor=4 oszlop=36 szoveg="D: méter, F: GHz" jobb>D = 0.8;F = 1.2;;G_dBi=17.82+20*log10(D)+20*log10(F);</szamolo>
 ahol:
 * D a tükör átmérője méterben

@@ 62. sor: / 62. sor: @@
 Egy másik megfogalmazásban, amely a visszaverőképesség 2 dB-jét is beleszámítja: <math>G_{dBi} = 17,82 + 20 \cdot lg D + 20 \cdot lg F[GHz]</math>
 ahol:
 * D a tükör átmérője méterben

@@ 5. sor: / 5. sor: @@
 * rövidhullámon igen elterjedt az antennanyereség viszonyítási alapját adó [[dipól]] antenna, amely ezáltal 0 [[dBd]] nyereségű. Továbbá a hurokantennák jelentősek.
 * ultrarövid hullámú sávban a [[Yagi]] és a többelemes [[Quad]].
-* a mikrohullámú sáv felé átveszi az uralmat a parabolatükör, a mikrostrip antenna, de a frekvencia növekedtével a lencsés fókuszálás is egyre inkább képbe kerülhet.
+* a mikrohullámú sáv felé átveszi az uralmat a parabolatükör, a [[mikrostrip antenna]], de a frekvencia növekedtével a lencsés fókuszálás is egyre inkább képbe kerülhet.
 Többek között azért váltják fel a Yagi antennát az apertúra antennák, mert szeretnénk nagyobb nyereségű antennát, és
 * a Yagi antenna hosszának növelése nem hoz jelentős nyereségnövekedést, például 7 lambda hosszúság 16 dBd
-* csoportantenna elrendezéssel ugyan tudunk nyereséget növelni, de egy 4x4-es (16 Yagis) csoporttal sem haladjuk meg a 25-30 dBd nyereséget
+* [[csoportantenna]] elrendezéssel ugyan tudunk nyereséget növelni, de egy 4x4-es (16 Yagis) csoporttal sem haladjuk meg a 25-30 dBd nyereséget
 * ezzel szemben egy 10 lambda átmérőjű tükör, fókuszában egy dipóllal egyszerű felépítése ellenére is eléri ezt a nyereséget.

@@ 127. sor: / 127. sor: @@
 | [[Kép:Fresnel gyuru.gif|thumb|left|Fresnel gyűrűk, kitakarással]]
 |}
 Legyen ''f'' a fókusztávolság. Ekkor a gyűrűk kezdete és vége az alábbi képletből meghatározható: <math>r_n = \sqrt{2 n \lambda F} = \sqrt{\frac{0,6 \cdot F}{f[GHz]} \cdot n}</math>
@@ 134. sor: / 132. sor: @@
 ahol:
 * r<sub>n</sub>: az n-edik gyűrűváltozás távolsága a középpontól (méter). A gyűrű az egyik változástól a másik változásig tart, majd szünet és utána ismét gyűrű.
-* n: index, 1 ... N-ig.
+* n: index, 1 ... N-ig (N páros pozitív egész szám, ennek fele lesz a gyűrűszám).
 * λ: hullámhossz méterben
 * F: fókusztávolság méterben
 * f: frekvencia GHz-ben megadva
 Egy-két próbaszámítás után belátható, hogy a Fresnel-zónás lencsék szintén mikrohullámon nyújtanak izgalmas megoldást.
 [[Kategória:Antennák]]

@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 Többek között azért váltják fel a Yagi antennát az apertúra antennák, mert szeretnénk nagyobb nyereségű antennát, és
 * a Yagi antenna hosszának növelése nem hoz jelentős nyereségnövekedést, például 7 lambda hosszúság 16 dBd
-* csoportantenna elrendezéssel ugyan tudunk nyereséget növelni, de egy 4x4-es (16 Yagis) csoporttal sem érjük el a 30 dBd nyereséget
+* csoportantenna elrendezéssel ugyan tudunk nyereséget növelni, de egy 4x4-es (16 Yagis) csoporttal sem haladjuk meg a 25-30 dBd nyereséget
 * ezzel szemben egy 10 lambda átmérőjű tükör, fókuszában egy dipóllal egyszerű felépítése ellenére is eléri ezt a nyereséget.
@@ 80. sor: / 80. sor: @@
 Enek a megoldásnak több előnye is van:
 * a sugárforrás nem lóg bele a tükör által visszavert nyalábba
-* műholdvételkor nem az ég felé áll az antenna tükre, mint hófogó lavor, hanem közel függőlegesen, és a sugárzó alul van elhelyeve egy rövid merevítőkaron.
+* műholdvételkor nem az ég felé áll az antenna tükre, hanem közel függőlegesen, és a sugárzó alul van elhelyeve egy rövid merevítőkaron.
-* nem áll meg benne a hó, a jég.
+* ezáltal a műhold felé fordított antennában nem áll meg a csapadék. (Ne feledjük, egyenlítő felé közeledve erőteljesebben vannak az ég felé fordítva)
 Hátrányáról se feledkezzünk meg:
@@ 92. sor: / 92. sor: @@
 {|
 | [[Kép:Parabola antenna.jpg | thumb | &#8222;klasszikus&#8221; parabola]]
-| [[Kép:Offset parabola2.jpg | thumb | Offset parabola]]
+| [[Kép:Offset parabola2.jpg | thumb | Off-set parabola]]
 | [[Kép:Parabola cassegrain2.jpg | thumb | Cassegrain parabola]]
 |-

@@ 71. sor: / 71. sor: @@
 {| align="right"
-| [[Kép:Parabola cassegrain.jpg|thumb|Cassegrain antenna]] || [[Kép:Off-set parabola.jpg|thumb|Off-set parabola]]
+| [[Kép:Parabola cassegrain.jpg|thumb|Cassegrain antenna]] || [[Kép:Offset parabola.jpg|thumb|Off-set parabola]]
 |}

@@ 109. sor: / 109. sor: @@
 == Lencse antennák ==
-{| align="left"
+[[Kép:Lencse antenna.jpg|thumb|Lencse]]
-| [[Kép:Lencse antenna.jpg|thumb|Lencse]] || [[Kép:Lencse antenna fresnel.jpg|thumb|Fresnel lencse]]
 Nagyobb frekvenciákon - egészen a fényig, igen izgalmas téma a lencsével történő hatásos felület növelés. A lencse hallatán mindenki először az optikai üveglencsére, netán az étkezési lencsére gondol. Mikrohullám esetén azonban van még egy izgalmas megoldásra lehetőség: a Fresnel-lencsék alkalmazhatósága. A Fresnel lencséket kétféleképp lehet használni:
@@ 118. sor: / 117. sor: @@
 * a résen való elhajlást kiaknázó megoldással. Ekkor a lencse bizonyos távolságokra elhelyetett fémlemezek segítségével lesz megvalósítva.
-[[Kategória: antennák]]
+{| align="center"

← Régebbi változat		A lap 2008. december 18., 23:39-kori változata
50. sor:		50. sor:

	Ezzel szemben a hengerparaboloid hengeres síkjában elhelyezhető például egy nagyobb kiterjedésű dipól sugárzóelem.		Ezzel szemben a hengerparaboloid hengeres síkjában elhelyezhető például egy nagyobb kiterjedésű dipól sugárzóelem.
		+
		+	Egy 100% reflexióképességű anyagból készült forgásparaboloid antenna elvi nyeresége: <math>G_{dBi} = 20 \cdot lg \frac{ \pi \cdot D}{\lambda} = 10 \cdot lg \frac{4 \pi \cdot A}{\lambda^2}</math>
		+
		+	ahol:
		+	* D a tükör átmérője méterben
		+	* λ: hullámhossz méterben
		+	* A: tükör felülete négyzetméterben
		+
		+	A gyakorlatban alkalmazható visszaverő anyagok 2-3 dB-lel rontják ezt az értéket.
		+
		+	Egy másik megfogalmazásban, amely a visszaverőképesség 2 dB-jét is beleszámítja: <math>G_{dBi} = 17,82 + 20 \cdot lg D + 20 \cdot lg F[GHz]</math>
		+
		+	ahol:
		+	* D a tükör átmérője méterben
		+	* F a frekvencia GHz-ben megadva
		+
		+	A forgásparaboloid nyílásszöge a -3 dB-es pontok között: <math>\Delta\varphi=\frac{21,3}{D \cdot F[GHz]}</math>

	=== Egyéb trükkök ===		=== Egyéb trükkök ===