Antennák villámvédelme - Laptörténet

HA1SU: /* A villámvédelemre vonatkozó előírások */

2011-12-04T19:31:58Z

A villámvédelemre vonatkozó előírások

Gg630504: +link

2010-10-31T22:52:51Z

+link

HA1SU, 2008. március 22., 08:42-n

2008-03-22T08:42:07Z

HG2ECZ: kategória

2007-08-05T13:04:02Z

kategória

HA5CQZ, 2007. május 31., 20:30-n

2007-05-31T20:30:35Z

Gg630504: ++kapcsoló link

2006-11-23T23:54:03Z

++kapcsoló link

HG2ECZ: kategória

2006-10-09T11:51:38Z

kategória

Ha7jkf: /* Tapasztalat */ képáthelyezés

2006-07-05T17:14:26Z

Tapasztalat: képáthelyezés

Ha7jkf: /* Tapasztalat */ képhozzáadás

2006-07-05T17:12:43Z

Tapasztalat: képhozzáadás

HA1SU: /* Elektromágneses villámimpulzus elleni védelem */

2006-07-04T18:20:16Z

Elektromágneses villámimpulzus elleni védelem

@@ 16. sor: / 16. sor: @@
 == A villámvédelemre vonatkozó előírások ==
-* '''MSZ EN62305''' (Az MSZT az MSZ 274-s szabványsorozatot és az MSZ IEC 1312-1 -s szabványt 2009. február 01 határtidövel visszavonta) ''(MSZ 274-1:1977; MSZ 274-2:1981; MSZ 274-3:1981; MSZ 274-4:1977; MSZ 274-2:1981/1M:2001; MSZ 274-3:1981/2M:2001; MSZ IEC 1312-1:1977 Elektromágneses villámimpulzus elleni védelem. Általános alapelvek.)''
+* '''MSZ EN62305'''
-* '''9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról''' (a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba). ''A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet, valamint az azt módosító 9/2000. (II. 16.) BM rendelet és a 26/2005. (V. 28.) BM rendelet, továbbá a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról szóló 2/2002. (I. 23.) BM rendelet, valamint az azt módosító 43/2004. (VII. 7.) BM rendelet hatályát veszti.''
+* '''28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról''' (a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba). ''A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatálytalanította az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 9/2008. (IX. 6.) ÖTM rendeletet''
 == A villámcsapás káros hatásai ==

@@ 80. sor: / 80. sor: @@
 * acélsodrony minimum 8 mm-es átmérővel, amiből az elemi szálak legalább 1,6 mm-es átmérőjűek,
 * acélszalag minimum 10X3 mm-es,
-* acélrúd, cső, idomacél legalább 30 mm<sup>2</sup>-es kersztmetszettel és a falvastagság legalább 3 mm.
+* acélrúd, cső, idomacél legalább 30 mm<sup>2</sup>-es keresztmetszettel és a falvastagság legalább 3 mm.
 * Alumíniumhuzal minimum 8 mm-es átmérővel.
-* alumíniumsodrony minimum 50 mm<sup>2</sup>-es kersztmetszettel, amiből az elemi szálak legalább 2,1 mm átmérőjűek,
+* alumíniumsodrony minimum 50 mm<sup>2</sup>-es keresztmetszettel, amiből az elemi szálak legalább 2,1 mm átmérőjűek,
 * alumíniumszalag minimum 20X4 mm-es.
 * Rézhuzal minimum 8 mm-es átmérővel.
-* rézsodrony minimum 35 mm<sup>2</sup>-es kersztmetszettel, amiből az elemi szálak legalább 2,1 mm átmérőjűek,
+* rézsodrony minimum 35 mm<sup>2</sup>-es keresztmetszettel, amiből az elemi szálak legalább 2,1 mm átmérőjűek,
 * rézszalag minimum 10X3 mm-es.
@@ 116. sor: / 116. sor: @@
 A földelési ellenállás biztosan megfelelő, ha az értéke nem több mint 2 ohm. Ha ennél nagyobb akkor a minimálisan megkövetelt földelési ellenállás értéke a következő képlettel számolható:
 * Egyedi földelésnél <math>R<=\frac{6\rho}{\sqrt{A}}</math>,
-* csoportos földelésnél <math>R<=\frac{3\rho}{\sqrt{A}}</math>,
+* csoportos földelésnél <math>R<=\frac{3\rho}{\sqrt{A}}</math>, ahol
-* ahol <math>\rho</math> (ejtsd: ró)= talaj fajlagos ellenállása (ohmm), A = a védett épület alapterülete (m<sup>2</sup>)
+* <math>\rho</math> (ejtsd: ró)= talaj [[fajlagos ellenállás]]a (ohmm),
 == Gyakorlati tanácsok az adószoba kialakítására villámvédelmi szempontból ==
 Mint azt már korábban tárgyaltuk, a villámhárítóval a villámáram nagy részét elvezetjük a földbe, de egy része biztosan be fog hatolni az adószobába is.
-Alapvetően fontos, hogy az adószobában legyen egy EPH csomópont (Egyen Potenciálú Hálózati csomópont, ami nem más, mint rövidzárban lévő csavaros vezetékkötési lehetőségek sokasága, nulla vagy védővezető elosztóként is nevezik). Ide kötjük be az összes készülék testét, az összes, épp használaton kívüli antennakábel hideg és meleg erét (pl: csatlakozókkal, vagy [[kapcsoló]]kkal), a földelő vezetőt és az összes nagykiterjedésű fémtárgyat (pl: radiátor). Ha van a lakásban erősáramú EPH csomópont, akkor ezzel is kössük össze EPH gerincvezető alkalmazásával (10mm2–es zöld/sárga rézvezető).
+Alapvetően fontos, hogy az adószobában legyen egy EPH csomópont (Egyen Potenciálú Hálózati csomópont, ami nem más, mint rövidzárban lévő csavaros vezetékkötési lehetőségek sokasága, nulla vagy védővezető elosztóként is nevezik). Ide kötjük be az összes készülék testét, az összes, épp használaton kívüli antennakábel hideg és meleg erét (pl: csatlakozókkal, vagy [[kapcsoló]]kkal), a földelő vezetőt és az összes nagy kiterjedésű fémtárgyat (pl: radiátor). Ha van a lakásban erősáramú EPH csomópont, akkor ezzel is kössük össze EPH gerincvezető alkalmazásával (10mm2–es zöld/sárga rézvezető).
 A rövidhullámú antennáimat és készülékeimet izosztát [[kapcsoló]] sorral kapcsolgatom.
-Ennél a [[kapcsoló]] sornál kötöttöm be az EPH vezetéket, amely folyamatosan kapcsolatban van a koax kábelek hideg erével.
+Ennél a [[kapcsoló]] sornál kötöttem be az EPH vezetéket, amely folyamatosan kapcsolatban van a koax kábelek hideg erével.
 A [[kapcsoló]]k kikapcsolt állapotban rövidre zárják a kábeleket, bekapcsolt állapotban pedig egy közös vezetékre teszik rá a meleg eret, amely átmegy a készülékeket kapcsolgató izosztát [[kapcsoló]]sorhoz.
 Ennek szintén az a funkciója, hogy az éppen üzemelő készüléket rákapcsolja az antennakapcsoló felöl érkező vezetékre, a többi készülék bemenetét pedig rövidzárban tartja.
@@ 133. sor: / 134. sor: @@
 Ha folyamatosan üzemelő adóvevő készülékünk van, akkor a koax kábel adószobába belépő pontjánál célszerű szuppresszor diódás védelmet alkalmazni.
-A kerskedelmi forgalomban különféle RF csatlakozókkal 400 W-os adóteljesítményig lehet kapni.
+A kereskedelmi forgalomban különféle RF csatlakozókkal 400 W-os adóteljesítményig lehet kapni.
 Ezen eszköz köpeny csatlakozóját kell az EPH-ba bekötni.

@@ 16. sor: / 16. sor: @@
 == A villámvédelemre vonatkozó előírások ==
-* MSZ 274-1:1977; MSZ 274-2:1981; MSZ 274-3:1981; MSZ 274-4:1977; MSZ 274-2:1981/1M:2001; MSZ 274-3:1981/2M:2001  Villámvédelem (szabványsorozat)
+* '''MSZ EN62305''' (Az MSZT az MSZ 274-s szabványsorozatot és az MSZ IEC 1312-1 -s szabványt 2009. február 01 határtidövel visszavonta) ''(MSZ 274-1:1977; MSZ 274-2:1981; MSZ 274-3:1981; MSZ 274-4:1977; MSZ 274-2:1981/1M:2001; MSZ 274-3:1981/2M:2001; MSZ IEC 1312-1:1977 Elektromágneses villámimpulzus elleni védelem. Általános alapelvek.)''
-* MSZ IEC 1312-1:1977 Elektromágneses villámimpulzus elleni védelem. Általános alapelvek.
+* '''9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról''' (a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba). ''A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet, valamint az azt módosító 9/2000. (II. 16.) BM rendelet és a 26/2005. (V. 28.) BM rendelet, továbbá a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról szóló 2/2002. (I. 23.) BM rendelet, valamint az azt módosító 43/2004. (VII. 7.) BM rendelet hatályát veszti.''
 == A villámcsapás káros hatásai ==

← Régebbi változat		A lap 2007. augusztus 5., 13:04-kori változata
165. sor:		165. sor:

	[[Kategória:Antennák]]		[[Kategória:Antennák]]
−	~~[[Kategória:Vizsga - Biztonságtechnikai tárgykör]]~~

← Régebbi változat		A lap 2007. május 31., 20:30-kori változata
165. sor:		165. sor:

	[[Kategória:Antennák]]		[[Kategória:Antennák]]
		+	[[Kategória:Vizsga - Biztonságtechnikai tárgykör]]

@@ 122. sor: / 122. sor: @@
 == Gyakorlati tanácsok az adószoba kialakítására villámvédelmi szempontból ==
 Mint azt már korábban tárgyaltuk, a villámhárítóval a villámáram nagy részét elvezetjük a földbe, de egy része biztosan be fog hatolni az adószobába is.
-Alapvetően fontos, hogy az adószobában legyen egy EPH csomópont (Egyen Potenciálú Hálózati csomópont, ami nem más, mint rövidzárban lévő csavaros vezetékkötési lehetőségek sokasága, nulla vagy védővezető elosztóként is nevezik). Ide kötjük be az összes készülék testét, az összes, épp használaton kívüli antennakábel hideg és meleg erét (pl: csatlakozókkal, vagy kapcsolókkal), a földelő vezetőt és az összes nagykiterjedésű fémtárgyat (pl: radiátor). Ha van a lakásban erősáramú EPH csomópont, akkor ezzel is kössük össze EPH gerincvezető alkalmazásával (10mm2–es zöld/sárga rézvezető).
+Alapvetően fontos, hogy az adószobában legyen egy EPH csomópont (Egyen Potenciálú Hálózati csomópont, ami nem más, mint rövidzárban lévő csavaros vezetékkötési lehetőségek sokasága, nulla vagy védővezető elosztóként is nevezik). Ide kötjük be az összes készülék testét, az összes, épp használaton kívüli antennakábel hideg és meleg erét (pl: csatlakozókkal, vagy [[kapcsoló]]kkal), a földelő vezetőt és az összes nagykiterjedésű fémtárgyat (pl: radiátor). Ha van a lakásban erősáramú EPH csomópont, akkor ezzel is kössük össze EPH gerincvezető alkalmazásával (10mm2–es zöld/sárga rézvezető).
-A rövidhullámú antennáimat és készülékeimet izosztát kapcsoló sorral kapcsolgatom. Ennél a kapcsoló sornál kötöttöm be az EPH vezetéket, amely folyamatosan kapcsolatban van a koax kábelek hideg erével. A kapcsolók kikapcsolt állapotban rövidre zárják a kábeleket, bekapcsolt állapotban pedig egy közös vezetékre teszik rá a meleg eret, amely átmegy a készülékeket kapcsolgató izosztát kapcsolósorhoz. Ennek szintén az a funkciója, hogy az éppen üzemelő készüléket rákapcsolja az antennakapcsoló felöl érkező vezetékre, a többi készülék bemenetét pedig rövidzárban tartja. Ezekkel a kapcsolókkal tudom kiválasztani, hogy mely antenna és mely készülék üzemel épp, illetve kikapcsolt állapotban minden bejövő kábel és kkészülék bemenet egyen potenciálra van hozva. A rövidhullámú készülékeknél amatőr eszközökkel nem mérhető a beiktatott csillapítás, illetve az állóhullám arányt nem rontja. 144 MHz-en viszont ez a megoldás már nem használható, 1-ről 1,2-re rontotta le az SWR-t a beiktatott izosztát kapcsoló. UHF – VHF – SHF koax kábeleknél használhatunk koaxiális relét, vagy egyszerűen csak a koaxiális csatlakozót tesszük használat után a készülékről az EPH csomópontra.
+A rövidhullámú antennáimat és készülékeimet izosztát [[kapcsoló]] sorral kapcsolgatom.
-Ha folyamatosan üzemelő adóvevő készülékünk van, akkor a koax kábel adószobába belépő pontjánál célszerű szuppresszor diódás védelmet alkalmazni. A kerskedelmi forgalomban különféle RF csatlakozókkal 400 W-os adóteljesítményig lehet kapni. Ezen eszköz köpeny csatlakozóját kell az EPH-ba bekötni.
+Ha folyamatosan üzemelő adóvevő készülékünk van, akkor a koax kábel adószobába belépő pontjánál célszerű szuppresszor diódás védelmet alkalmazni.
 Az adószoba elhagyásakor célszerű az erősáramú vezetékeket is átkapcsolni földpotenciálra, persze nem a bejövő oldalt :-) .
@@ 135. sor: / 144. sor: @@
 A 23 m-es rácsos vasoszlopból kinyúló 2 m hosszú kétcolos forgató cső működött felfogó gyanánt, a rajta lévő Yagi antenna nem sérült. Az oszlop mellett kb 10 cm-re lévő dipólhoz szintén volt átívelés, a 2.5 mm2-es réz szál félig elfröccsent.
-Mindenkinek javaslom, hogy a villámvédelemről ne feledkezzen meg, a fentiek alapján már elkészíthető egy hatásosan működő védelem. Aki a védekezés módjáról többet és részletesebben szeretne tudni, annak javaslom, hogy olvassa el ''Dr, Horváth Tibor Villámvédelem felülvizsgálók, tervezők és kivitelezők kézikönyve'' című kiadványt. Nagyon olvasmányos és könnyen érthető.
+Mindenkinek javaslom, hogy a villámvédelemről ne feledkezzen meg, a fentiek alapján már elkészíthető egy hatásosan működő védelem. Aki a védekezés módjáról többet és részletesebben szeretne tudni, annak javaslom, hogy olvassa el ''Dr, Horváth Tibor Villámvédelem felülvizsgálók, tervezők és kivitelezők kézikönyve'' című kiadványt. Nagyon olvasmányos és könnyen érthető.<br>
 VY 73 HA1SU

← Régebbi változat		A lap 2006. október 9., 11:51-kori változata
155. sor:		155. sor:


−	~~[[Kategória:Technikai háttérismeretek]]~~
	[[Kategória:Antennák]]		[[Kategória:Antennák]]

@@ 131. sor: / 131. sor: @@
 == Tapasztalat ==
 A fent leírt megoldás nagyon hatásos, 2003 júniusában volt nálam egy villámcsapás, amelynek szemtanúja is voltam. Egyik este vihar miatt nem kapcsoltam be a készüléket, nyákrajzolással voltam épp elfoglalva, amikor a villám hatalmas durranással megérkezett. Az összes bejövő koax kábelem kékes fénnyel világított egy pillanatig, aztán sötétség lett a lakásban. Az erősáramú kismegszakítók mindegyike leoldott. A TV, videó és telefon készülékek mind meghibásodtak, mert nem volt védelmük. Az adószobában a radiátor nem volt bekötve az EPH-ba, ide a kb öt cm-re lévő koax áthúzott. Az átívelés energiáját jól jelezte, hogy a radiátor éléből, ahova áthúzott a villám, kb 2mm hosszan és 1 mm mélyen kifröccsent az anyag (persze a koax köpenyből is). Az adószobában semmilyen más kár nem keletkezett. A készülékeim épek maradtak, csak én nem tudtam megmozdulni egy kis ideig az ijedtségtől.
 A 23 m-es rácsos vasoszlopból kinyúló 2 m hosszú kétcolos forgató cső működött felfogó gyanánt, a rajta lévő Yagi antenna nem sérült. Az oszlop mellett kb 10 cm-re lévő dipólhoz szintén volt átívelés, a 2.5 mm2-es réz szál félig elfröccsent.
@@ 136. sor: / 137. sor: @@
 Mindenkinek javaslom, hogy a villámvédelemről ne feledkezzen meg, a fentiek alapján már elkészíthető egy hatásosan működő védelem. Aki a védekezés módjáról többet és részletesebben szeretne tudni, annak javaslom, hogy olvassa el ''Dr, Horváth Tibor Villámvédelem felülvizsgálók, tervezők és kivitelezők kézikönyve'' című kiadványt. Nagyon olvasmányos és könnyen érthető.
 VY 73 HA1SU
 == Antenna földelése ==

@@ 41. sor: / 41. sor: @@
 == Elektromágneses villámimpulzus elleni védelem ==
 Az elektromágneses villámimpulzus a villámcsapás másodlagos hatásainak összefoglaló neve, a védendő térbe vezetéssel, induktív vagy kapacitív módon csatolódhat.
 A megfelelő védelem elkészítéséhez a védendő teret villámvédelmi zónákra kell felosztani.
 * LPZ 0A közvetlen villámcsapásnak kitett hely, pl: antenna, légvezeték. Védekezés módja a földelés direkt, vagy szikraközön keresztül.
 * LPZ 0B nincs közvetlen villámcsapás, de az elektromágneses erőtér csillapítatlanul létrejöhet, pl: földkábel. Védekezésre Varisztort használunk.
-* LPZ 1, LPZ 2 az „A” és „B” zónákhoz képest gyengén vagy erősebben csillapítva van minden vezető szerkezeten az áram és az elektromágneses erőtér. Védekezésre általában szupresszor diódát használunk.
+* LPZ 1: Az a zóna, ahol a berendezések nincsenek közvetlen villámcsapásnak kitéve, de a zónán belül az áram minden vezetőszerkezetben korlátozva van a OA és a OB zónákhoz képest, továbbá az árnyékolástól függően az elektromágneses erőtér is csillapítva lehet. Védekezésre általában szupresszor diódát használunk.
 Minden egyes zónánál EPH csomópontot kell kiépíteni (később még lesz szó róla). Az egyes csomópontokat EPH gerincvezetővel kell összekötni. A zónák között legalább 4 m vezetői távolságnak kell lenni, ha ez nincs meg akkor mesterséges impedanciát kell beiktatni, hogy a működésbeli koordináció meglegyen az egyes eszközök között. Koordináció híján elsőként a szupresszor dióda szólalna meg, mert a legkisebb gyújtófeszültséggel rendelkezik, ez pedig az azonnali tönkremenetelét jelentené és nem védené meg a készüléket a villámtól.