AM - Laptörténet

HA5CQZ: /* A jel frekvenciatartománybeli alakja */

2006-10-06T13:23:31Z

A jel frekvenciatartománybeli alakja

HA5CQZ: /* A jel frekvenciatartománybeli alakja */

2006-10-06T13:22:41Z

A jel frekvenciatartománybeli alakja

HA5CQZ: /* A jel frekvenciatartománybeli alakja */

2006-10-06T13:22:18Z

A jel frekvenciatartománybeli alakja

HA5CQZ: /* A jel frekvenciatartománybeli alakja */

2006-10-06T13:21:22Z

A jel frekvenciatartománybeli alakja

HA5CQZ: /* A jel frekvenciatartománybeli alakja */

2006-10-06T13:20:45Z

A jel frekvenciatartománybeli alakja

HA5CQZ, 2006. szeptember 29., 15:01-n

2006-09-29T15:01:48Z

HA5CQZ: /* A jel időbeli alakja */

2006-09-29T07:58:05Z

A jel időbeli alakja

HA5CQZ, 2006. szeptember 29., 07:56-n

2006-09-29T07:56:46Z

HG2ECZ: /* Az AM és a digitális világ kapcsolata */

2006-08-09T10:32:23Z

Az AM és a digitális világ kapcsolata

HA1DFO: /* A jel frekvenciatartománybeli alakja */

2006-07-25T10:00:50Z

A jel frekvenciatartománybeli alakja

← Régebbi változat		A lap 2006. október 6., 13:23-kori változata
54. sor:		54. sor:


−	Az ábrán látható egy esetünkben 60 %-os amplitudójú vivő, és a modulációként használt egyetlen színusz jel miatt csak egyetlen bal és egyetlen jobb oldali diszkrét spektrumvonal látható. A valóságban beszédátvitel esetén a vivőfrekvenciától lefelé és felfelé is a hangfrekvenciás jel frekvenciaösszetevőinek megfelelően fog a spektrumkép alakulni. Ezért az AM jel sávszélességigénye 2-szerese a legnagyobb moduláló frekvenciakomponensnek.	+	Az ábrán látható egy esetünkben 60 %-os amplitudójú vivő, és a modulációként használt egyetlen színusz jel miatt csak egyetlen bal és egyetlen jobb oldali diszkrét spektrumvonal látható. A valóságban beszédátvitel esetén a vivőfrekvenciától lefelé és felfelé is a hangfrekvenciás jel frekvenciaösszetevőinek megfelelően fog a spektrumkép alakulni (alsó és felső oldalsávok). Ezért az AM jel sávszélességigénye 2-szerese a legnagyobb moduláló frekvenciakomponensnek.

	A [[hosszúhullám\|hosszú]]- és [[középhullám]]ú rádió műsorsugárzásnál 9 kHz-enként vannak kiosztva a csatornák, a [[rövidhullám]]ú sávban 10 kHz-enként. Ez azt is jelenti, hogy az ezekben a sávokban üzemelő AM adók 4,5 kHz felett nem viszik át a hangot.		A [[hosszúhullám\|hosszú]]- és [[középhullám]]ú rádió műsorsugárzásnál 9 kHz-enként vannak kiosztva a csatornák, a [[rövidhullám]]ú sávban 10 kHz-enként. Ez azt is jelenti, hogy az ezekben a sávokban üzemelő AM adók 4,5 kHz felett nem viszik át a hangot.

@@ 50. sor: / 50. sor: @@
     set samples 1001
 #   g(x,a) = exp(-(x-a)*(x-a))
-    plot 0.5*exp(-(x-80)*(x-80)),1.1*exp(-(x-100)*(x-100))+0.5*exp(-(x-120)*(x-120)) w li 1,0.3*exp(-(x-20)*(x-20))
+    plot 0.5*exp(-(x-80)*(x-80)),1.1*exp(-(x-100)*(x-100))+0.5*exp(-(x-120)*(x-120)) w li 1,0.3*exp(-(x-20)*(x-20)) w li 2
 </gnuplot>

@@ 50. sor: / 50. sor: @@
     set samples 1001
 #   g(x,a) = exp(-(x-a)*(x-a))
-    plot 0.5*exp(-(x-80)*(x-80)),1.1*exp(-(x-100)*(x-100))+0.5*exp(-(x-120)*(x-120)) w linestyle 1,0.3*exp(-(x-20)*(x-20))
+    plot 0.5*exp(-(x-80)*(x-80)),1.1*exp(-(x-100)*(x-100))+0.5*exp(-(x-120)*(x-120)) w li 1,0.3*exp(-(x-20)*(x-20))
 </gnuplot>

@@ 50. sor: / 50. sor: @@
     set samples 1001
 #   g(x,a) = exp(-(x-a)*(x-a))
-    plot 0.5*exp(-(x-80)*(x-80))+1.101*exp(-(x-100)*(x-100))+0.5*exp(-(x-120)*(x-120)),0.3*exp(-(x-20)*(x-20))
+    plot 0.5*exp(-(x-80)*(x-80)),1.1*exp(-(x-100)*(x-100))+0.5*exp(-(x-120)*(x-120)) w linestyle 1,0.3*exp(-(x-20)*(x-20))
 </gnuplot>

@@ 50. sor: / 50. sor: @@
     set samples 1001
 #   g(x,a) = exp(-(x-a)*(x-a))
-    plot 0.5*exp(-(x-80)*(x-80))+1.1*exp(-(x-100)*(x-100))+0.5*exp(-(x-120)*(x-120)),0.3*exp(-(x-20)*(x-20))
+    plot 0.5*exp(-(x-80)*(x-80))+1.101*exp(-(x-100)*(x-100))+0.5*exp(-(x-120)*(x-120)),0.3*exp(-(x-20)*(x-20))
 </gnuplot>

@@ 30. sor: / 30. sor: @@
 U(t) = U_{\rm vivo}(t) \cdot (1 - m U_{\rm mod}(t)).
 </math>
 == A jel frekvenciatartománybeli alakja ==

@@ 26. sor: / 26. sor: @@
 </gnuplot>
-Mint az ábrából látható, a vivőfrekvencia pillanatnyi amplitudóját a moduláló(hangfrekvenciás) jel pillanatnyi amplitudója változtatja. Képlettel kifejezve:
+Mint az ábrából látható, a vivőfrekvencia (piros vonal) pillanatnyi amplitudóját a moduláló(hangfrekvenciás) jel pillanatnyi amplitudója (zöld vonal) változtatja. Képlettel kifejezve:
 <math>
 U(t) = U_{\rm vivo}(t) \cdot (1 - m U_{\rm mod}(t)).

@@ 23. sor: / 23. sor: @@
     unset key
     set samples 1001
-    plot 100*sin(x/2)*(1-0.3*(1+sin(x/50)))
+    plot 100*sin(x/2)*(1-0.2*(1+sin(x/50))),-30*sin(x/50)
 </gnuplot>

@@ 72. sor: / 72. sor: @@
 ==  Az AM és a digitális világ kapcsolata ==
-Az azonos frekvenciájú amplitúdómodulált jeleket amennyiben a vivőfrekvenciájukon túlmenően a fázisszögüket is ismerjük, fel lehet bontani egy 0 fokos és egy ettől teljesen független 90 fokos összetevőre. Ezt a módszert analóg technikában a színes televíziók színsegédvivőjének frekvenciatakarékos továbbításánál használták, továbbá a digitális adatátvitelnél jut a színuszos és koszínuszos összetevőknek nagy szerep ([[QPSK]], [[8PSK]], [[QAM-16]], [[QAM-64]], stb. modulációknál).
+Az azonos frekvenciájú amplitúdómodulált jeleket amennyiben a vivőfrekvenciájukon túlmenően a fázisszögüket is ismerjük, fel lehet bontani egy 0 fokos és egy ettől teljesen független 90 fokos összetevőre. Ezt a módszert analóg technikában a színes televíziók színsegédvivőjének frekvenciatakarékos továbbításánál használták, továbbá a digitális adatátvitelnél jut a színuszos és koszínuszos összetevőknek nagy szerep ([[PSK]], [[QAM]], stb. modulációknál).
 [[Kategória:Műsorszórási technikák]]