https://wiki.ham.hu/api.php?action=feedcontributions&user=LANcoSCH&feedformat=atom
HamWiki - Szerkesztő közreműködései [hu]
2024-03-28T19:59:23Z
Szerkesztő közreműködései
MediaWiki 1.34.1
https://wiki.ham.hu/index.php?title=Fizikai_h%C3%A1tt%C3%A9r&diff=2011
Fizikai háttér
2006-06-08T20:35:41Z
<p>LANcoSCH: </p>
<hr />
<div>; [[Elektromágnesség]]<br />
: [[Elektromosság]]<br />
: [[Mágnesség]] <br />
<br />
; [[Elektrosztatika]] <br />
: [[Elektromos töltés]]<br />
: [[Coulomb-törvény]]<br />
: [[Elektromos mező]]<br />
: [[Gauss-törvény]]<br />
: [[Villamos potenciál]]<br />
<br />
; [[Magnetosztatika]]<br />
: [[Elektromos áram]]<br />
: [[Ampere-törvény]]<br />
: [[Mágneses mező]]<br />
: [[Mágneses momentum]]<br />
<br />
; [[Elektrodinamika]]<br />
: [[Lorenz-törvény]]<br />
: [[Elektromos erő]]<br />
: [[Elektromágneses indukció]]<br />
: [[Faraday-Lenz törvény]]<br />
: [[Maxwell-egyenletek]]<br />
: [[Mágneses erő]]<br />
: [[Elektromágneses sugárzás]]<br />
: [[Kvantumelektrodinamika]]<br />
<br />
; [[Elektromos áramkörök]]<br />
: [[Elektromos vezetés]]<br />
: [[Elektromos ellenállás]]<br />
: [[Elektromos kapacitás]]<br />
: [[Elektromos indukció]]<br />
: [[Impedancia]]<br />
: [[Rezgőkörök]]<br />
: [[Hullámtan]]</div>
LANcoSCH
https://wiki.ham.hu/index.php?title=Vita:Fizikai_h%C3%A1tt%C3%A9r&diff=2010
Vita:Fizikai háttér
2006-06-08T20:34:42Z
<p>LANcoSCH: </p>
<hr />
<div>Egy javaslat: lehet hogy a fizikai háttér részben inkább csak közvetlen a rádióamatőr-technikát érintő háttérrel kellene foglalkoznunk. Ellenkező esetben "a végtelen világban" elvész a rádióamatőr-információ.<br />
<br />
Gondoljunk arra, hogy ez a magyar átlag rádióamatőr számára lenne egy segítő lap.<br />
<br />
hg2ecz Zsolt<br />
<br />
----<br />
<br />
Ez még csak vázlat, minden cikk két részből fog állni, egy kimondottan rádióamatőröket érintő részből, és egy általánosból. Ez persze fel lesz tüntetve jól láthatóan, egyenlőre a TeX modult teszteltem erősen... :) Amúgy a jelenlegi szövegek 90%-át átírom, csak bevágtam hogy legyen valami.<br />
<br />
Albin<br />
<br />
----<br />
Nekem mind1, csak szedd ki belole a linkeket, amik nem is lesznek feltoltve ide, mert a wantedpages teljesen hasznalhatatlanna valik.<br />
<br />
[[User:Ha1dfo|ha1dfo]] 2006. június 5., 23:45 (CEST)<br />
<br />
----<br />
<br />
Előbb-utóbb csak kialakul a közös álláspont. A lényeg, hogy tényleg szorítkozzunk a szűken vett rádióamatőr-témákra és a tömör fogalmazásra. A nem idevaló "tudományos" témát inkább a hu.wikipedia.org -ra rakjuk. Itt tényleg az lenne a jó, ha minél több "hétköznapi" rádióamatőr élvezettel csemegézhetne, mert csak neki szóló információkat talál.<br />
<br />
[[User:HG2ECZ|hg2ecz]] 2006. június 6., 10:42 (CEST)<br />
<br />
----<br />
<br />
Rendben, ebben a szellemben fogom majd irogatni.<br />
<br />
[[User:LANcoSCH|LANcoSCH]] 2006. június 8., 22:34 (CEST)</div>
LANcoSCH
https://wiki.ham.hu/index.php?title=Vita:Fizikai_h%C3%A1tt%C3%A9r&diff=2009
Vita:Fizikai háttér
2006-06-08T20:34:14Z
<p>LANcoSCH: </p>
<hr />
<div>Egy javaslat: lehet hogy a fizikai háttér részben inkább csak közvetlen a rádióamatőr-technikát érintő háttérrel kellene foglalkoznunk. Ellenkező esetben "a végtelen világban" elvész a rádióamatőr-információ.<br />
<br />
Gondoljunk arra, hogy ez a magyar átlag rádióamatőr számára lenne egy segítő lap.<br />
<br />
hg2ecz Zsolt<br />
<br />
----<br />
<br />
Ez még csak vázlat, minden cikk két részből fog állni, egy kimondottan rádióamatőröket érintő részből, és egy általánosból. Ez persze fel lesz tüntetve jól láthatóan, egyenlőre a TeX modult teszteltem erősen... :) Amúgy a jelenlegi szövegek 90%-át átírom, csak bevágtam hogy legyen valami.<br />
<br />
Albin<br />
<br />
----<br />
Nekem mind1, csak szedd ki belole a linkeket, amik nem is lesznek feltoltve ide, mert a wantedpages teljesen hasznalhatatlanna valik.<br />
<br />
[[User:Ha1dfo|ha1dfo]] 2006. június 5., 23:45 (CEST)<br />
<br />
----<br />
<br />
Előbb-utóbb csak kialakul a közös álláspont. A lényeg, hogy tényleg szorítkozzunk a szűken vett rádióamatőr-témákra és a tömör fogalmazásra. A nem idevaló "tudományos" témát inkább a hu.wikipedia.org -ra rakjuk. Itt tényleg az lenne a jó, ha minél több "hétköznapi" rádióamatőr élvezettel csemegézhetne, mert csak neki szóló információkat talál.<br />
<br />
[[User:HG2ECZ|hg2ecz]] 2006. június 6., 10:42 (CEST)<br />
<br />
----<br />
<br />
Rendben, ebben a szellemben fogom majd irogatni.<br />
<br />
--[[User:LANcoSCH|LANcoSCH]] 2006. június 8., 22:34 (CEST)</div>
LANcoSCH
https://wiki.ham.hu/index.php?title=Elektrodinamika&diff=2008
Elektrodinamika
2006-06-08T20:31:16Z
<p>LANcoSCH: </p>
<hr />
<div>==Az elektromosság és mágnesség története==<br />
Főcikk: [[Elektromágnesség]]<br />
<br />
Az elektromos és mágneses jelenségek már az ókorban is ismertek voltak, de valódi természetüket felismerni és tulajdonságaikat matematikai formába önteni csak az újkorban sikerült. Coulomb felfedezte az elektrosztatika alaptörvényét, Volta és Galvai az elektromos áramok jelenségét. A mágnességet már a középkorban Petrus Peregrinus kísérletileg vizsgálta, munkáját a Föld mágnességének vizsgálatával az újkorban William Gilbert folytatta. Oersted fedezte fel az elektromos és mágneses jelenségek kapcsolatát, Ampère az áramok kölcsönhatását, Faraday a mágneses indukciót. A koronát munkásságukra Maxwell a 19. század legnagyobb elméleti fizikusa tette fel az elektromágnesség egységes elméletének megalkotásával.<br />
<br />
==Maxwell-egyenletek==<br />
Főcikk: [[Maxwell-egyenletek]]<br />
<br />
Maxwell az Ampère-törvényt kiegészítette ai időben változó elektromos tér keltette mágneses térrel, és a további egységesítésként Coulomb elektrosztatikus potenciálja mintájára bevezette a vektorpotenciál fogalmát. Egyenleteivel megjósolta az elektromágneses hullámok létezését, amiket később Hertz fedezett fel.<br />
<br />
==Mértékszabadság==<br />
<br />
A Maxwell-egyenletek elektromos és mágneses erőtereit származtathatjuk a skalárpotenciálból (elektrosztatikus potenciálból) és a vektorpotenciálból. Ezek a potenciálok azonban nem szigorúan meghatározott mennyiségek. Régóta ismert, hogy az elektrosztikus potenciálhoz hozzá lehet adni egy tetszőleges állandó mennyiséget, ezzel mintegy eltolva a helyzeti energia nullpontját. Az elektromos erőtér és a Maxwell-egyenletek változatlanok maradnak.<br />
<br />
Ennél általánosabb szabadság is létezik a potenciálok megválasztásában. Tetszőleges hely- és időfüggésű <math>\psi(\mathbf{x},t)</math> függvényből kiindulva ennek gradiensét a vektropoteciálhoz adva, ugyanakkor az inverz fénysebességgel szorzott parciális időderiváltját a skalárpotenciálból levonva az erőterek és a Maxwell-egyenletek változatlanok maradnak. Ezt hívjuk az elektrodinamika '''mértékszabadságának''', a felvázolt transzformációt pedig '''mértéktranszformációjának'''.<br />
<br />
==Kvantumelektrodinamika==<br />
Főcikk: [[Kvantumelektrodinamika]]<br />
<br />
A kvantumelmélet elméleti alapjain, a [[Maxwell-egyenletek|klasszikus elektrodinamika]] mértékszabadságát az elektromágneses térről az anyagi (töltött) részecskékre is kiterjesztve jött létre az első sikeres kvantumtérelmélet, a kvantumelektrodinamika, amiért Feynman, Tomonaga és Schwinger 1965-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott. A kvantumelektrodinamika kiterjesztése, az elektrogyenge elmélet a részecskefizika standard modelljének egyik alappillére.</div>
LANcoSCH
https://wiki.ham.hu/index.php?title=Elektrom%C3%A1gneses_sug%C3%A1rz%C3%A1s&diff=1630
Elektromágneses sugárzás
2006-06-05T22:45:14Z
<p>LANcoSCH: </p>
<hr />
<div>Az '''elektromágneses sugárzás''' egymásra merőlegesen haladó oszcilláló elektromos és mágneses tér, mely a térben hullám formájában terjed energiát és impulzust szállítva. Részecskéi (kvantumai) a fotonok. A 380 nm és 780 nm közötti hullámhosszú elektromágneses sugárzás az emberi szem számára is látható, emiatt látható fénynek nevezik. Az összes elektromágneses sugárzás elrendezhető frekvencia (hullámhossz, energia) szerint, ekkor kapjuk az '''elektromágneses spektrumot'''. Az elektromágneses sugárzás fizikáját az elektrodinamika írja le.<br />
<br />
==Megismerésének története==<br />
Az elektromágneses hullámok elméletét James Clark Maxwell (1831 - 1878) skót fizikus dolgozta ki 1873-ban. A „Tanulmány az elektromos és mágneses térről” című munkájában közzétett [[Maxwell-egyenletek]] megjósolták az elektromágneses hullámok létezését. Az elmélet magában foglalta a nagyon rövid ill. nagy hosszú hullámhosszok létezését, vagyis az elektromágneses hullámoknak nincs felső ill. alsó hullámhossszhatára. Ezzel a feltételezéssel Maxwell olyan elektromágneses sugárzások létére következtetett, amelyeket csak a halála után fedeztek fel. A Maxwell-egyenleteket helyességét Heinrich Hertz bizonyította be a szikragenerátorral végzett kísérletei alapján.<br />
<br />
William Herschel (1738 - 1822) német csillagász észrevette, hogy a kísérleteiben használt fényforrás hőmérsékletváltozást idéz elő. Ezzel felfedezte az infravörös (IR - infra red) hősugarakat. (Egy villanykörte sugárzásának 90 %-át ebben a tartományban bocsátja ki!).<br />
<br />
Johann Ritter (1776 - 1829) 1801-ben kémiai vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a (látható) kék hullámhosszú fény frekvenciájánál létezik kisebb frekvencia, amely atomi szinten hat; ezzel felfedezte az ultraibolya (UV - ultraviolet) sugárzást.<br />
<br />
Az elektromágneses spektrum tartományaiból a földi légkör csak a látható fényt és a hozzá csatlakozó hullámhossznak kis részét, valamint az 1 mm - 20 m hullámhosszú rádiósugárzást engedi át. Ennek a tartománynak a kiaknázására született meg a rádiócsillagászat.<br />
<br />
==Elektromágneses spektrum==<br />
<br />
{||border=0 cellpadding="4" cellspacing="1"<br />
|-----<br />
| style="background:#FFD39B" align="center" rowspan="2" |'''Elnevezés'''<br />
| style="background:#CAE1FF" align="center" rowspan="2" | '''[[Hullámhossz]]'''<br />
| style="background:#CAE1FF" align="center" rowspan="2" | '''[[Frekvencia]]'''<br />
| style="background:#CAE1FF" align="center" rowspan="2" | '''[[Foton]]-[[energia]]'''<br />
| style="background:#CAE1FF" align="center" rowspan="2" | '''[[elektronvolt|eV]]-ban'''<br />
| style="background:#FFD39C" align="center" rowspan="2" | '''Előállítás'''<br />
| style="background:#FFD39C" align="center" rowspan="2" | '''Műszaki felhasználás'''<br />
| style="background:#FFD39C" align="center" rowspan="2" | '''Kiváltó jelenség'''<br />
|-----<br />
|<br />
|<br />
|<br />
|<br />
|<br />
|<br />
|<br />
|<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| '''[[Kisfrekvencia]]'''<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;3000&nbsp;km<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;100&nbsp;Hz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| elektr. [[rezgőkör]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| Audio-technika<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| [[Váltóáram]]<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;3000&nbsp;km<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;100&nbsp;Hz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;6,6&nbsp;·&nbsp;10<sup>-32</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;410&nbsp;feV<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| [[Váltóáram|Hangfrekvenciás váltóáram]]<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;3000&nbsp;km<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;100&nbsp;Hz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;6,6&nbsp;·&nbsp;10<sup>-32</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;410&nbsp;feV<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| [[Rádiófrekvencia|Hosszúhullámok]]<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;30&nbsp;km<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;10&nbsp;kHz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;6,6&nbsp;·&nbsp;10<sup>-30</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;41&nbsp;peV<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| '''[[Rádióhullám]]'''<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;10&nbsp;km<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;30&nbsp;kHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| elektr. [[rezgőkör]] + [[antenna]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Rádiófrekvencia|Hosszúhullám]] (LW)<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;10&nbsp;km<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;30&nbsp;kHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-29</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;120&nbsp;peV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Hosszúhullámú rádió]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Rádiófrekvencia|Középhullám]] (MW)<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;650 m<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;650&nbsp;kHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;4,3&nbsp;·&nbsp;10<sup>-28</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,7 neV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Középhullámú rádió]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Rádiófrekvencia|Rövidhullám]] (KW)<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;180 m<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;1,7&nbsp;MHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;1,1&nbsp;·&nbsp;10<sup>-27</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;6,9 neV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Rövidhullámú rádió]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Rádiófrekvencia|Ultrarövid hullám]] (URH)<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;10 m<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;30&nbsp;MHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-26</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;120 neV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Rádió]], [[TV]], [[radar]], [[mágnesrezonanciás-tomográfia]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Magspin-rezonancia]]<br />
|-----<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Rádiófrekvencia|Deciméteres hullám]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 10&nbsp;cm&nbsp;-&nbsp;1&nbsp;m<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 300&nbsp;MHz-&nbsp;3&nbsp;GHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-25</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;1,2 µeV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Mágnesesrezonancia-tomográfia]], [[mobiltelefon]], [[TV]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Magspin-rezonancia]]<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Centiméteres hullám]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 1&nbsp;cm&nbsp;-&nbsp;10&nbsp;cm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 3&nbsp;-&nbsp;30&nbsp;GHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-24</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;12&nbsp;µeV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Rádiócsillagászat]], [[távközlés]], [[műholdas televizióadás]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Milliméteres hullám]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 1&nbsp;mm&nbsp;-&nbsp;1&nbsp;cm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 30&nbsp;-&nbsp;300&nbsp;GHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-23</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;120&nbsp;µeV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Rádiócsillagászat]], [[távközlés]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| '''[[Mikrohullám]]'''<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 300&nbsp;µm&nbsp;-&nbsp;30&nbsp;cm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 1&nbsp;GHz&nbsp;-&nbsp;1&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;6,6&nbsp;·&nbsp;10<sup>-25</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;4,1 µeV<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| [[Magnetron]], [[klisztron]], [[maser]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| [[Mikrohullámú sütő]], [[radar]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Elektronspin-rezonancia]]<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| '''[[Terahertz-es sugárzás]]'''<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 30&nbsp;µm&nbsp;-&nbsp;3&nbsp;mm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 0,1&nbsp;THz&nbsp;-&nbsp;10&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;6,6&nbsp;·&nbsp;10<sup>-23</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;0.4&nbsp;meV<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Szinkrotron]], [[infravörös]]-[[lézer]], <br />
[[FEL]]([[undulátor|szabadelektron-lézer]])<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Rádiócsillagászat]], [[spektroszkópia]]<!-- [[Medizinische Abbildungsverfahren|Abbildungsverfahren]] --><br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| '''[[Infravörös sugárzás]]''' (IR)<br>(Hősugárzás)<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;1,0 mm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;300&nbsp;GHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Feketetest sugárzás|Hősugárzó]], [[Lézerdióda]], [[Szinkrotron]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| IR-[[spektroszkópia]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Molekularezgések]], [[Molekulaforgások]]<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| Távoli [[Hősugárzás|infravörös]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;1,0&nbsp;mm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;300&nbsp;GHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-22</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;1,2 meV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| Közepes [[Hősugárzás|infravörös]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;50&nbsp;µm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;6,00&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;4,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-21</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;25 meV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Széndioxid-lézer]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| Közeli [[Hősugárzás|infravörös]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;2,5&nbspµm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;120&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;8,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-20</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;500 meV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Nd:YAG-lézer]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Távközlés]], Adatátvitel ([[IRDA]])<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| '''[[Fény]]'''<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;780&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;384&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;2,6&nbsp;·&nbsp;10<sup>-19</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;1,6&nbsp;eV<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Fekete test|Hősugárzó]] ([[Izzó]]),<br> [[Gasentladung]] ([[Fénycső]]), [[Laserdióda]], [[Festéklézer]], [[Szinkrotron]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Világítás]], [[Színmérés]], [[Fényességmérés]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Vegyértékelektron]]ok<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| Vörös<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 640&nbsp;-&nbsp;780&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 384&nbsp;-&nbsp;468&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Hélium-Neon-lézer]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[DVD]], [[Compact_Disc|CD]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| Narancs<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 600&nbsp;-&nbsp;640&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 468&nbsp;-&nbsp;500&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| Sárga<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 570&nbsp;-&nbsp;600&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 500&nbsp;-&nbsp;526 &nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| Zöld<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 490&nbsp;-&nbsp;570&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 526&nbsp;-&nbsp;612 &nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| Kék<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 430&nbsp;-&nbsp;490&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 612&nbsp;-&nbsp;697&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| Ibolya<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 380&nbsp;-&nbsp;430&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 697&nbsp;-&nbsp;789&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Blu-ray Disc]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| '''[[Ultraibolya sugárzás]]''' (UV)<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;380&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;789 &nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;5,2&nbsp;·&nbsp;10<sup>-19</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;3,3&nbsp;eV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[fertőtlenítés]], UV-fény, [[spektroszkópia]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[vegyértékelektron]]ok<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| Lágy [[Ultraibolya sugárzás|UV-sugárzás]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;380&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;789 &nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;5,2&nbsp;·&nbsp;10<sup>-19</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;3,3&nbsp;eV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Fénycső]], [[Szinkrotron]], [[Excimerlaser]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| Schwarzlicht?? [[fluoreszcencia]], [[foszforeszcencia]], pénzérmék eredetiségvizsgálata, [[fotolitográfia]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| Kemény [[Ultraibolya sugárzás|UV-sugárzás]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;200&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;1,5&nbsp;PHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-19</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;6,2&nbsp;eV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Fénycső]], [[szinkrotron]], [[Excimerlézer]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp; <br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[EUV]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 13.5&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 30&nbsp;PHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-17</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 90&nbsp;eV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Szinkrotron]], <br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| EUV-[[litográfia]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[XUV]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 1&nbsp;-&nbsp;50&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 300&nbsp;PHz&nbsp;-&nbsp;1&nbsp;PHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-16</sup>&nbsp;-&nbsp;5,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-18</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 20&nbsp;-&nbsp;1000&nbsp;eV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| XUV- és EUV-források; XUV-csövek, [[szinkrotron]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| EUV-litográfia, Röntgen-mikroszkópia, Nanoszkópia<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| '''[[Röntgen-sugárzás]]'''<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;1&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;300&nbsp;PHz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-16</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;1&nbsp;keV<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| Röntgen-cső<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| orvosi diagnosztika, biztonságtechnika, Röntgen-szerkezetanalízis, Röntgen-hajlítás<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| belső elektronok, Auger-elektronok<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| '''[[Gamma-sugárzás]]'''<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;10 pm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;30&nbsp;EHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-14</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;120&nbsp;keV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Radioaktivitás]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|}<br />
<br />
==Forrás==<br />
A német Wikipédia [http://de.wikipedia.org/wiki/Elektromagnetisches_Spektrum Elektromagnetisches Spektrum] a forrása a táblázatnak<br />
<br />
==Külső hivatkozások==<br />
<br />
* [http://www.szgti.bmf.hu/opto/2_EM_Spektr_files/OK_02.pdf Hudoba György: Elektromágneses spektrum] (műszaki főiskolai jegyzet, PDF)</div>
LANcoSCH
https://wiki.ham.hu/index.php?title=Elektrom%C3%A1gneses_sug%C3%A1rz%C3%A1s&diff=1629
Elektromágneses sugárzás
2006-06-05T22:42:50Z
<p>LANcoSCH: /* Megismerésének története */</p>
<hr />
<div>Az '''elektromágneses sugárzás''' egymásra merőlegesen haladó [[oszcillálció|oszcilláló]] [[elektromos tér|elektromos]] és [[mágneses tér]], mely a térben [[hullám]] formájában terjed [[energia|energiát]] és [[impulzus]]t szállítva. [[Kvantum|Részecskéi]] (kvantumai) a [[foton]]ok. A 380 [[nanométer|nm]] és 780 nm közötti [[hullámhossz]]ú elektromágneses sugárzás az [[ember]]i [[szem]] számára is látható, emiatt látható [[fény]]nek nevezik. Az összes elektromágneses sugárzás elrendezhető [[frekvencia]] ([[hullámhossz]], [[energia]]) szerint, ekkor kapjuk az '''elektromágneses spektrumot'''. Az elektromágneses sugárzás [[fizika|fizikáját]] az [[elektrodinamika]] írja le.<br />
<br />
==Megismerésének története==<br />
Az elektromágneses hullámok elméletét James Clark Maxwell (1831 - 1878) skót fizikus dolgozta ki 1873-ban. A „Tanulmány az elektromos és mágneses térről” című munkájában közzétett [[Maxwell-egyenletek]] megjósolták az elektromágneses hullámok létezését. Az elmélet magában foglalta a nagyon rövid ill. nagy hosszú hullámhosszok létezését, vagyis az elektromágneses hullámoknak nincs felső ill. alsó hullámhossszhatára. Ezzel a feltételezéssel Maxwell olyan elektromágneses sugárzások létére következtetett, amelyeket csak a halála után fedeztek fel. A Maxwell-egyenleteket helyességét Heinrich Hertz bizonyította be a szikragenerátorral végzett kísérletei alapján.<br />
<br />
William Herschel (1738 - 1822) német csillagász észrevette, hogy a kísérleteiben használt fényforrás hőmérsékletváltozást idéz elő. Ezzel felfedezte az infravörös (IR - infra red) hősugarakat. (Egy villanykörte sugárzásának 90 %-át ebben a tartományban bocsátja ki!).<br />
<br />
Johann Ritter (1776 - 1829) 1801-ben kémiai vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a (látható) kék hullámhosszú fény frekvenciájánál létezik kisebb frekvencia, amely atomi szinten hat; ezzel felfedezte az ultraibolya (UV - ultraviolet) sugárzást.<br />
<br />
Az elektromágneses spektrum tartományaiból a földi légkör csak a látható fényt és a hozzá csatlakozó hullámhossznak kis részét, valamint az 1 mm - 20 m hullámhosszú rádiósugárzást engedi át. Ennek a tartománynak a kiaknázására született meg a rádiócsillagászat.<br />
<br />
==Elektromágneses spektrum==<br />
<br />
{||border=0 cellpadding="4" cellspacing="1"<br />
|-----<br />
| style="background:#FFD39B" align="center" rowspan="2" |'''Elnevezés'''<br />
| style="background:#CAE1FF" align="center" rowspan="2" | '''[[Hullámhossz]]'''<br />
| style="background:#CAE1FF" align="center" rowspan="2" | '''[[Frekvencia]]'''<br />
| style="background:#CAE1FF" align="center" rowspan="2" | '''[[Foton]]-[[energia]]'''<br />
| style="background:#CAE1FF" align="center" rowspan="2" | '''[[elektronvolt|eV]]-ban'''<br />
| style="background:#FFD39C" align="center" rowspan="2" | '''Előállítás'''<br />
| style="background:#FFD39C" align="center" rowspan="2" | '''Műszaki felhasználás'''<br />
| style="background:#FFD39C" align="center" rowspan="2" | '''Kiváltó jelenség'''<br />
|-----<br />
|<br />
|<br />
|<br />
|<br />
|<br />
|<br />
|<br />
|<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| '''[[Kisfrekvencia]]'''<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;3000&nbsp;km<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;100&nbsp;Hz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| elektr. [[rezgőkör]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| Audio-technika<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| [[Váltóáram]]<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;3000&nbsp;km<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;100&nbsp;Hz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;6,6&nbsp;·&nbsp;10<sup>-32</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;410&nbsp;feV<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| [[Váltóáram|Hangfrekvenciás váltóáram]]<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;3000&nbsp;km<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;100&nbsp;Hz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;6,6&nbsp;·&nbsp;10<sup>-32</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;410&nbsp;feV<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| [[Rádiófrekvencia|Hosszúhullámok]]<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;30&nbsp;km<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;10&nbsp;kHz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;6,6&nbsp;·&nbsp;10<sup>-30</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;41&nbsp;peV<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| '''[[Rádióhullám]]'''<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;10&nbsp;km<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;30&nbsp;kHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| elektr. [[rezgőkör]] + [[antenna]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Rádiófrekvencia|Hosszúhullám]] (LW)<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;10&nbsp;km<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;30&nbsp;kHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-29</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;120&nbsp;peV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Hosszúhullámú rádió]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Rádiófrekvencia|Középhullám]] (MW)<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;650 m<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;650&nbsp;kHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;4,3&nbsp;·&nbsp;10<sup>-28</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,7 neV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Középhullámú rádió]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Rádiófrekvencia|Rövidhullám]] (KW)<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;180 m<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;1,7&nbsp;MHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;1,1&nbsp;·&nbsp;10<sup>-27</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;6,9 neV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Rövidhullámú rádió]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Rádiófrekvencia|Ultrarövid hullám]] (URH)<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;10 m<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;30&nbsp;MHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-26</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;120 neV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Rádió]], [[TV]], [[radar]], [[mágnesrezonanciás-tomográfia]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Magspin-rezonancia]]<br />
|-----<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Rádiófrekvencia|Deciméteres hullám]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 10&nbsp;cm&nbsp;-&nbsp;1&nbsp;m<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 300&nbsp;MHz-&nbsp;3&nbsp;GHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-25</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;1,2 µeV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Mágnesesrezonancia-tomográfia]], [[mobiltelefon]], [[TV]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Magspin-rezonancia]]<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Centiméteres hullám]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 1&nbsp;cm&nbsp;-&nbsp;10&nbsp;cm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 3&nbsp;-&nbsp;30&nbsp;GHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-24</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;12&nbsp;µeV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Rádiócsillagászat]], [[távközlés]], [[műholdas televizióadás]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Milliméteres hullám]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 1&nbsp;mm&nbsp;-&nbsp;1&nbsp;cm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 30&nbsp;-&nbsp;300&nbsp;GHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-23</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;120&nbsp;µeV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Rádiócsillagászat]], [[távközlés]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| '''[[Mikrohullám]]'''<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 300&nbsp;µm&nbsp;-&nbsp;30&nbsp;cm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 1&nbsp;GHz&nbsp;-&nbsp;1&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;6,6&nbsp;·&nbsp;10<sup>-25</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;4,1 µeV<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| [[Magnetron]], [[klisztron]], [[maser]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| [[Mikrohullámú sütő]], [[radar]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Elektronspin-rezonancia]]<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| '''[[Terahertz-es sugárzás]]'''<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 30&nbsp;µm&nbsp;-&nbsp;3&nbsp;mm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 0,1&nbsp;THz&nbsp;-&nbsp;10&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;6,6&nbsp;·&nbsp;10<sup>-23</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;0.4&nbsp;meV<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Szinkrotron]], [[infravörös]]-[[lézer]], <br />
[[FEL]]([[undulátor|szabadelektron-lézer]])<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Rádiócsillagászat]], [[spektroszkópia]]<!-- [[Medizinische Abbildungsverfahren|Abbildungsverfahren]] --><br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| '''[[Infravörös sugárzás]]''' (IR)<br>(Hősugárzás)<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;1,0 mm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;300&nbsp;GHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Feketetest sugárzás|Hősugárzó]], [[Lézerdióda]], [[Szinkrotron]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| IR-[[spektroszkópia]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Molekularezgések]], [[Molekulaforgások]]<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| Távoli [[Hősugárzás|infravörös]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;1,0&nbsp;mm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;300&nbsp;GHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-22</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;1,2 meV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| Közepes [[Hősugárzás|infravörös]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;50&nbsp;µm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;6,00&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;4,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-21</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;25 meV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Széndioxid-lézer]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| Közeli [[Hősugárzás|infravörös]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;2,5&nbspµm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;120&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;8,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-20</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;500 meV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Nd:YAG-lézer]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Távközlés]], Adatátvitel ([[IRDA]])<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| '''[[Fény]]'''<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;780&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;384&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;2,6&nbsp;·&nbsp;10<sup>-19</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;1,6&nbsp;eV<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Fekete test|Hősugárzó]] ([[Izzó]]),<br> [[Gasentladung]] ([[Fénycső]]), [[Laserdióda]], [[Festéklézer]], [[Szinkrotron]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Világítás]], [[Színmérés]], [[Fényességmérés]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Vegyértékelektron]]ok<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| Vörös<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 640&nbsp;-&nbsp;780&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 384&nbsp;-&nbsp;468&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Hélium-Neon-lézer]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[DVD]], [[Compact_Disc|CD]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| Narancs<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 600&nbsp;-&nbsp;640&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 468&nbsp;-&nbsp;500&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| Sárga<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 570&nbsp;-&nbsp;600&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 500&nbsp;-&nbsp;526 &nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| Zöld<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 490&nbsp;-&nbsp;570&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 526&nbsp;-&nbsp;612 &nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| Kék<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 430&nbsp;-&nbsp;490&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 612&nbsp;-&nbsp;697&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| Ibolya<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 380&nbsp;-&nbsp;430&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 697&nbsp;-&nbsp;789&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Blu-ray Disc]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| '''[[Ultraibolya sugárzás]]''' (UV)<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;380&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;789 &nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;5,2&nbsp;·&nbsp;10<sup>-19</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;3,3&nbsp;eV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[fertőtlenítés]], UV-fény, [[spektroszkópia]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[vegyértékelektron]]ok<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| Lágy [[Ultraibolya sugárzás|UV-sugárzás]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;380&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;789 &nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;5,2&nbsp;·&nbsp;10<sup>-19</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;3,3&nbsp;eV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Fénycső]], [[Szinkrotron]], [[Excimerlaser]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| Schwarzlicht?? [[fluoreszcencia]], [[foszforeszcencia]], pénzérmék eredetiségvizsgálata, [[fotolitográfia]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| Kemény [[Ultraibolya sugárzás|UV-sugárzás]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;200&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;1,5&nbsp;PHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-19</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;6,2&nbsp;eV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Fénycső]], [[szinkrotron]], [[Excimerlézer]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp; <br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[EUV]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 13.5&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 30&nbsp;PHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-17</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 90&nbsp;eV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Szinkrotron]], <br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| EUV-[[litográfia]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[XUV]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 1&nbsp;-&nbsp;50&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 300&nbsp;PHz&nbsp;-&nbsp;1&nbsp;PHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-16</sup>&nbsp;-&nbsp;5,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-18</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 20&nbsp;-&nbsp;1000&nbsp;eV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| XUV- és EUV-források; XUV-csövek, [[szinkrotron]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| EUV-litográfia, Röntgen-mikroszkópia, Nanoszkópia<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| '''[[Röntgen-sugárzás]]'''<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;1&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;300&nbsp;PHz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-16</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;1&nbsp;keV<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| Röntgen-cső<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| orvosi diagnosztika, biztonságtechnika, Röntgen-szerkezetanalízis, Röntgen-hajlítás<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| belső elektronok, Auger-elektronok<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| '''[[Gamma-sugárzás]]'''<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;10 pm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;30&nbsp;EHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-14</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;120&nbsp;keV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Radioaktivitás]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|}<br />
<br />
==Forrás==<br />
A német Wikipédia [http://de.wikipedia.org/wiki/Elektromagnetisches_Spektrum Elektromagnetisches Spektrum] a forrása a táblázatnak<br />
<br />
==Külső hivatkozások==<br />
<br />
* [http://www.szgti.bmf.hu/opto/2_EM_Spektr_files/OK_02.pdf Hudoba György: Elektromágneses spektrum] (műszaki főiskolai jegyzet, [[PDF]])</div>
LANcoSCH
https://wiki.ham.hu/index.php?title=Elektrom%C3%A1gneses_indukci%C3%B3&diff=1628
Elektromágneses indukció
2006-06-05T22:41:00Z
<p>LANcoSCH: </p>
<hr />
<div>Az '''elektromágneses indukció''' [[elektromágneses kölcsönhatás]], mely során egy [[vezető]]ben villamos feszültség keletkezik. Felfedezése Michael Faraday nevéhez fűződik (1831). <br />
Az elektromágneses indukció jelenségét két csoportra oszthatjuk: ''' Mozgási indukció''' és ''' Nyugalmi indukció'''.<br />
<br />
== Mozgási indukció ==<br />
<br />
'''A mozgási indukció''' során vagy a mágneses mező, vagy a vezető, vagy mind a kettő mozog egymáshoz viszonyítva. Leggyakoribb mozgásforma a forgómozgás (generátor elv), de előfordul a haladó mozgással létrehozott elektomágneses indukció is (általában -de nem csak- szemléltető eszközök esetében alkalmazzák).<br />
<br />
Ha az indukált feszültség egy egyenes vezetőben jön létre úgy, hogy a vezető mozgása merőleges az indukció vonalakra, akkor az indukált feszültség nagysága: '''<math>U_i=B*l*v</math>,''' ahol B:a mágneses indukció (Vs/m2), l:a vezető hatásos hossza (m), v:a mozgatás sebessége (m/s). Ha a "B" indukciójú mágneses mezőben "N" menetszámú tekercset mozgatunk, akkor az indukált feszültség: '''<math>U_i=N*B*l*v.</math>''' Mozgási indukció esetében az indukált feszültség irányát Lenz törvény-ének a segítségével határozhatjuk meg.<br />
<br />
== Nyugalmi indukció ==<br />
<br />
'''A nyugalmi indukció''' során sem a vezető, sem a mágneses mező nem mozog. Ebben az esetben az indukciót az időben változó fluxus hozza létre. A nyugalmi indukció során keletkezett feszültség nagysága egymenetes tekercs (vezető) esetén: '''<math>U_i={d\Phi}/{dt}.</math>''' Ha "N" menetű tekercsre vonatkoztatjuk, akkor: '''<math>U_i=N*{d\Phi}/{dt}.</math>'''<br />
<br />
==Indukált feszültség ==<br />
<br />
'''Indukált feszültség'''ről beszélünk akkor, ha egy vezetőben -tekercsben- az elektromágneses indukció hatására jön létre feszültség. Ez a feszültség mint neve is mutatja - előállítása szempontjából - nem azonos a galvánelemek, akkumulátorok által szolgáltatott - vegyi energiának villamos energiává történő átalakítása során nyert - feszültséggel.<br />
<br />
Fontos megjegyezni, hogy elektrotechnikai szempontból csak és kizárólag indukált feszültségről beszélünk, és nem indukált áramról! A feszültség indukálódik, és ez hajt át egy zárt áramkörben (zárt vezetőben) áramot.<br />
<br />
A feszültség jele: U, mértékegysége: V,<br />
<br />
==Külső hivatkozások ==<br />
* [http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/21het/fizika/fizika21.html Elektromágneses indukció fogalma a Sulineten]</div>
LANcoSCH
https://wiki.ham.hu/index.php?title=Elektrodinamika&diff=1625
Elektrodinamika
2006-06-05T22:38:04Z
<p>LANcoSCH: </p>
<hr />
<div>==Az elektromosság és mágnesség története==<br />
Főcikk: [[Elektromágnesség]]<br />
<br />
Az elektromos és mágneses jelenségek már az ókorban is ismertek voltak, de valódi természetüket felismerni és tulajdonságaikat matematikai formába önteni csak az újkorban sikerült. Coulomb felfedezte az elektrosztatika alaptörvényét, Volta és Galvai az elektromos áramok jelenségét. A mágnességet már a középkorban Petrus Peregrinus kísérletileg vizsgálta, munkáját a Föld mágnességének vizsgálatával az újkorban William Gilbert folytatta. Oersted fedezte fel az elektromos és mágneses jelenségek kapcsolatát, Ampère az áramok kölcsönhatását, Faraday a mágneses indukciót. A koronát munkásságukra Maxwell a 19. század legnagyobb elméleti fizikusa tette fel az elektromágnesség egységes elméletének megalkotásával.<br />
<br />
==Maxwell-egyenletek==<br />
Főcikk: [[Maxwell-egyenletek]]<br />
<br />
Maxwell az Ampère-törvényt kiegészítette ai időben változó elektromos tér keltette mágneses térrel, és a további egységesítésként Coulomb elektrosztatikus potenciálja mintájára bevezette a vektorpotenciál fogalmát. Egyenleteivel megjósolta az elektromágneses hullámok létezését, amiket később Hertz fedezett fel.<br />
<br />
==Mértékszabadság==<br />
Főcikk: [[Mértékszabadság]]<br />
<br />
A Maxwell-egyenletek elektromos és mágneses erőtereit származtathatjuk a skalárpotenciálból (elektrosztatikus potenciálból) és a vektorpotenciálból. Ezek a potenciálok azonban nem szigorúan meghatározott mennyiségek. Régóta ismert, hogy az elektrosztikus potenciálhoz hozzá lehet adni egy tetszőleges állandó mennyiséget, ezzel mintegy eltolva a helyzeti energia nullpontját. Az elektromos erőtér és a Maxwell-egyenletek változatlanok maradnak.<br />
<br />
Ennél általánosabb szabadság is létezik a potenciálok megválasztásában. Tetszőleges hely- és időfüggésű <math>\psi(\mathbf{x},t)</math> függvényből kiindulva ennek gradiensét a vektropoteciálhoz adva, ugyanakkor az inverz fénysebességgel szorzott parciális időderiváltját a skalárpotenciálból levonva az erőterek és a Maxwell-egyenletek változatlanok maradnak. Ezt hívjuk az elektrodinamika '''mértékszabadságának''', a felvázolt transzformációt pedig '''mértéktranszformációjának'''.<br />
<br />
==Kvantumelektrodinamika==<br />
Főcikk: [[Kvantumelektrodinamika]]<br />
<br />
A kvantumelmélet elméleti alapjain, a [[Maxwell-egyenletek|klasszikus elektrodinamika]] mértékszabadságát az elektromágneses térről az anyagi (töltött) részecskékre is kiterjesztve jött létre az első sikeres kvantumtérelmélet, a kvantumelektrodinamika, amiért Feynman, Tomonaga és Schwinger 1965-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott. A kvantumelektrodinamika kiterjesztése, az elektrogyenge elmélet a részecskefizika standard modelljének egyik alappillére.</div>
LANcoSCH
https://wiki.ham.hu/index.php?title=Elektromos_%C3%A1ram&diff=1624
Elektromos áram
2006-06-05T22:32:52Z
<p>LANcoSCH: </p>
<hr />
<div>Az '''elektromos áram''' (vagy régies, a műszaki életben használt nevén '''villamos áram''') a [[elektromos töltés|töltéssel]] rendelkező részecskék áramlása. Lényegében minden rendezett töltésmozgást elektromos áramnak nevezünk, de mégis különbséget teszünk a fémekben az elektronok által létrehozott konduktív áram és a folyadékokban, gázokban szabad töltéshordozók (ionok) mozgása során létrejövő konvektív áram között.<br />
<br />
==Elektromos áramerősség==<br />
<br />
Az áram mennyiségi jellemzésére az '''áramerősség''' nevű fizikai SI-alapegységet használjuk. Definíció szerint áramerősségen az áramvezető keresztmetszetén időegység alatt áthaladó töltés nagyságát értjük. Jele: ''I'', általában ill. egyenfeszültség estén vagy ''i'' váltakozófeszültség esetén, de az ''i'' jelentheti az egyenáramú összetevő leválasztása után maradó váltóáramú összetevőt is.<br />
<br />
Mértékegysége az '''amper''', melynek jele ''A'', André-Marie Ampère francia fizikus tiszteletére.<br />
<br />
A definíció alapján tehát a következő összefüggést írhatjuk fel a vezető keresztmetszetén &Delta;''t'' időtartam alatt átáramló töltések &Delta;''Q'' nagysága és az elektromos áram erőssége között:<br />
:<math>I=\frac{\Delta Q}{\Delta t}</math><br />
<br />
== Az áramerősség egységének definíciójáról ==<br />
1 '''A''' az áram erőssége, ha két párhuzamos, egyenes, végtelen hosszúságú, elhanyagolhatóan kicsiny kör keresztmetszetű és vákuumban, egymástól 1 m távolságban lévő vezető között méterenként <math>2x10^{-7} </math> '''N''' erőt hoz létre.<br />
<br />
==Kiszámítása==<br />
<br />
<math>I={Q \over t} = {[C] \over [s]} = [A]</math><br />
(ahol '''Q''' a villamos töltés, a '''t''' az idő jele; amit '''C''' Coulomb és '''s''' a secundum egységekben fejezünk ki)<br />
<br />
==Az áram iránya==<br />
* Technikai áramirány: a pozitív pólustól a negatív pólus irányába (a villamos szakmák hagyományosan ezt használják)<br />
* Fizikai áramirány: a negatív pólustól a pozitív pólus irányába (az elektronok valós haladási iránya)<br />
<br />
==A villamos áram hatásai==<br />
===Hőhatás===<br />
Joule törvénye kimondja, hogy az ellenáláson átfolyó áram villamos teljesítményének megfelelő hőt termel. A fejlődő hő a Joule-hő.<br />
===Vegyi hatás===<br />
*folyadékok vezetése:<br />
**elektrolízis,Faraday törvénye<br />
**galvánelemek<br />
**akkumlátorok<br />
**tüzelőanyag-cellák<br />
**korrózió<br />
===Mágneses hatás===<br />
*villamos tér<br />
===Fényhatás===<br />
*fényforrások (izzólámpák, fénycsővek)<br />
*villámlás<br />
===Élettani (fizológiai) hatás===<br />
Az emberi test vezeti a villamos áramot; ellenállása általálban 200-3000 &Omega;. A szervezeten áthaladó áram károsodást,sőt halált is okozhat. A károsodás mértékét az áram erőssége és típusa, a hatás ideje, és az áram testen belüli útja határozza meg.<br />
<br />
==Források==<br />
* Molodványi Gyula: Az SI mértékegységekről ISBN 10 2256 0</div>
LANcoSCH
https://wiki.ham.hu/index.php?title=Elektromos_t%C3%B6lt%C3%A9s&diff=1623
Elektromos töltés
2006-06-05T22:29:45Z
<p>LANcoSCH: /* Töltés a részecskefizikában */</p>
<hr />
<div>Az '''elektromos töltés''' néhány elemi részecske alapvető megmaradó tulajdonsága, mely meghatározza, hogy milyen mértékben vesz részt az elektromágneses kölcsönhatásban, ami egyike az alpvető kölcsönhatásoknak. Az elektromosan töltött anyag elektromágneses teret hoz létre, és a külső elektromágneses tér befolyásolja a mozgását. <br />
<br />
==Áttekintés==<br />
<br />
Az elektromos töltés kvantált, azaz minden test töltése egy legkisebb töltés többszöröse. Az kvarkok feltételezéséig úgy tűnt, ez a legkisebb egység az elektron töltése, amit így konvencionálisan -1-nek mondunk, miután az ún. elemi töltés mínusz egyszerese. A többi közvetlenül megfigyelhető részecske ezzel a konvencióval egész szám. A kvarkok és antikvarkok töltése azonban 1/3, 2/3 vagy ezek -1-szerese lehet. Az azonos előjelű töltések taszítják, az ellentétesek vonzzák egymást. Az elektromos töltések diszkrét (kvantált) voltát Millikan-kísérlet demonstrálta először.<br />
<br />
A makroszkopikus testek töltése a benne levő részecskék töltésének összege, ami gyakran nulla, ha a pozitív és negatív töltések semlegesítik egymást. Ha az összeg nem nulla, azt gyakran ''sztatikus elektromosságnak'' hívjuk. A töltések eloszlása az anyagban lehet egyenletes, ilyenkor mindenhol nulla az eredő töltés, és lehet egyenlőtlen, amikor a különböző előjelű töltések más-más helyen vannak többségben. Ez utóbbi helyzetben ''töltéspolarizációról'' beszélünk. Az elektromos töltések mozgását ''elektromos áramnak'' hívjuk.<br />
<br />
==Története==<br />
<br />
Milétoszi Thalész az i.e. 6. században leírta, hogy elektromosság kelthető számos anyagnak, pl. borostyánkőnek szőrme való megdörzsölésével. A görögök észrevették, hogy a töltött borostyángombok magukhoz vonzanak könnyű anyagokat, mint a szőrszálakat. Azt is megfigyelték, hogy elég hosszú dörzsöléssel szikrát is tudnak pattintani. Ez a triboelektromos jelenség vagy elektrosztatikus feltöltődés eredménye.<br />
<br />
1600-ban az angol William Gilbert visszatért ehhez a jelenséghez a ''De Magnete'' c. munkájában és megalkotta modern latin nyelv ''electricus'' szót a görög nyelv ''ηλεκτρον'' (''elektron'', "borostyán") szóból, ami hamarosan az angol "electric, electricity" szavak megszületéséhez vezetett. 1660-ban Otto von Guericke feltalálta a valószínűleg első ''elektrosztatikus generátort''. 1675-ben Robert Boyle kijelentette, hogy az elektromos vonzás és taszítás vákuumon keresztül is hat. Stephen Grey 1729-ben osztályozta az anyagokat mint vezetőket és szigetelőket. C. F. Du Fay 1733-ban javasolta, hogy az elektromosságnak két fajtája van, amik kioltják egymást (azaz a pozitív és negatív töltések létét jelezte), amit ő "kétfolyadék-elméletnek" nevezett. Amikor üveget dörzsöltek selyemmel, akkor Du Fay azt mondta, hogy az üveg "üveges" elektromossággal töltődött, és amikor szőrmével borostyánt, akkor a borostyán "gyantás" elektromossággal.<br />
<br />
A 18. században Benjamin Franklin volt az elektromosság egyik legjobb szakértője, aki az "egyfolyadék-elmélet" mellett érvelt. Franklin olyan folyadéknak képzelte az elektromosságot, ami minden anyagban jelen van, mint a gáz a Leideni palackban. Azt állította, hogy a szigetelő felületek összedörzsölése ezt a folyadékot helyváltoztatásra kényszeríti és a folyadék áramlása [[elektromos áram]]ot hoz létre. Azt is kijelentette, hogy ha egy anyagban túl kevés a folyadék, akkor a töltése ''negatív'', ha pedig túl sok akkor ''pozitív''. Önkényesen vagy fel nem jegyzett okból a "pozitív" kifejezést az "üveges" elektromossággal, a "negatívot" pedig a "gyantás" elektromossággal azonosította. William Watson ugyanerre a magyarázatra jutott nagyjából ugyanebben az időben.<br />
<br />
Ma tudjuk, hogy a Franklin-Watson modell közel volt az igazsághoz, de túlegyszerűsített. Az anyag sokféle töltött részecskéből áll, zömében a pozitív töltésű protonból és a negatív töltésű elektronból. Egyféle [[elektromos áram]] helyett sokféle van: elektronok árama, "elektronlyukak" árama, amelyek pozitív részecskeként viselkednek, vagy elektrolitikus oldatokban mind negatív, mind pozitiv ionok ellentétes irányú árama. Ezt az összetettséget egyszerűsítve az elektromos szakemberek még mindig Franklin konvencióját követik és úgy képzelik, hogy az elektromos áram kizárólag pozitív részecskék áramlása. Ezt a modellt ''konvencionális áramnak'' hívják. A konvencionális áram egyszerűsíti az elektromos elveket és számolásokat, de figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy egyes vezetőkben (elektrolitokban, félvezetőkben, plazma|plazmában két- vagy többféle elektromos töltés áramlik ellentétes irányban. A ''konvencionális áram'' iránya ellentétes az elektronok tényleges áramlási irányával fémekben, a tipikus elektromos vezetőkben, ami félreértések forrása az [[elektronika]] kezdői számára.<br />
<br />
==Töltés a részecskefizikában==<br />
<br />
Az elektromos töltés egy kvantumszám. A részecskefizikában általában a töltést az elemi töltés többszörösében mérjük, és nem írunk egységet. Az elektronnak van elektromos töltése, melyet a hagyomány miatt &minus;1-nek veszünk. A protoné hasonlóan +1. A kvarkoknak van csak tört töltésük &minus;1/3 or +2/3, ezek viszont egész töltésű hadronokba vannak „bezárva”. Mindegyik antirészecskéje azonos, de ellentétes elektromos töltésű. Ezek csak a legismertebb töltött részecskék, vannak továbbiak is.<br />
<br />
A részecskefizikában az elektromos töltés megmaradása egy belső szimmetria következménye, amiből az elektromosság mértékelméleti leírása, a kvantumelektrodinamika származtatható.<br />
<br />
==Töltés az elektrotechnikában==<br />
Az SI egysége a coulomb, amely az elemi töltés 6,24&middot; 10<sup>18</sup>-szorosa. A coulomb a definíciója szerint az egy amper áram esetén egy másodperc alatt a vezető keresztmetszetén átáramló töltésmennyiség.<br />
<br />
Kifejezései: '''As''' (amperszekundum) és az '''Ah''' (amperóra)<br><br />
Átszámítása: 1 Ah = 3600 C<br />
<br />
A '''próbatöltés''' egységnyi pozitív töltés.</div>
LANcoSCH
https://wiki.ham.hu/index.php?title=Elektromos_t%C3%B6lt%C3%A9s&diff=1622
Elektromos töltés
2006-06-05T22:29:04Z
<p>LANcoSCH: </p>
<hr />
<div>Az '''elektromos töltés''' néhány elemi részecske alapvető megmaradó tulajdonsága, mely meghatározza, hogy milyen mértékben vesz részt az elektromágneses kölcsönhatásban, ami egyike az alpvető kölcsönhatásoknak. Az elektromosan töltött anyag elektromágneses teret hoz létre, és a külső elektromágneses tér befolyásolja a mozgását. <br />
<br />
==Áttekintés==<br />
<br />
Az elektromos töltés kvantált, azaz minden test töltése egy legkisebb töltés többszöröse. Az kvarkok feltételezéséig úgy tűnt, ez a legkisebb egység az elektron töltése, amit így konvencionálisan -1-nek mondunk, miután az ún. elemi töltés mínusz egyszerese. A többi közvetlenül megfigyelhető részecske ezzel a konvencióval egész szám. A kvarkok és antikvarkok töltése azonban 1/3, 2/3 vagy ezek -1-szerese lehet. Az azonos előjelű töltések taszítják, az ellentétesek vonzzák egymást. Az elektromos töltések diszkrét (kvantált) voltát Millikan-kísérlet demonstrálta először.<br />
<br />
A makroszkopikus testek töltése a benne levő részecskék töltésének összege, ami gyakran nulla, ha a pozitív és negatív töltések semlegesítik egymást. Ha az összeg nem nulla, azt gyakran ''sztatikus elektromosságnak'' hívjuk. A töltések eloszlása az anyagban lehet egyenletes, ilyenkor mindenhol nulla az eredő töltés, és lehet egyenlőtlen, amikor a különböző előjelű töltések más-más helyen vannak többségben. Ez utóbbi helyzetben ''töltéspolarizációról'' beszélünk. Az elektromos töltések mozgását ''elektromos áramnak'' hívjuk.<br />
<br />
==Története==<br />
<br />
Milétoszi Thalész az i.e. 6. században leírta, hogy elektromosság kelthető számos anyagnak, pl. borostyánkőnek szőrme való megdörzsölésével. A görögök észrevették, hogy a töltött borostyángombok magukhoz vonzanak könnyű anyagokat, mint a szőrszálakat. Azt is megfigyelték, hogy elég hosszú dörzsöléssel szikrát is tudnak pattintani. Ez a triboelektromos jelenség vagy elektrosztatikus feltöltődés eredménye.<br />
<br />
1600-ban az angol William Gilbert visszatért ehhez a jelenséghez a ''De Magnete'' c. munkájában és megalkotta modern latin nyelv ''electricus'' szót a görög nyelv ''ηλεκτρον'' (''elektron'', "borostyán") szóból, ami hamarosan az angol "electric, electricity" szavak megszületéséhez vezetett. 1660-ban Otto von Guericke feltalálta a valószínűleg első ''elektrosztatikus generátort''. 1675-ben Robert Boyle kijelentette, hogy az elektromos vonzás és taszítás vákuumon keresztül is hat. Stephen Grey 1729-ben osztályozta az anyagokat mint vezetőket és szigetelőket. C. F. Du Fay 1733-ban javasolta, hogy az elektromosságnak két fajtája van, amik kioltják egymást (azaz a pozitív és negatív töltések létét jelezte), amit ő "kétfolyadék-elméletnek" nevezett. Amikor üveget dörzsöltek selyemmel, akkor Du Fay azt mondta, hogy az üveg "üveges" elektromossággal töltődött, és amikor szőrmével borostyánt, akkor a borostyán "gyantás" elektromossággal.<br />
<br />
A 18. században Benjamin Franklin volt az elektromosság egyik legjobb szakértője, aki az "egyfolyadék-elmélet" mellett érvelt. Franklin olyan folyadéknak képzelte az elektromosságot, ami minden anyagban jelen van, mint a gáz a Leideni palackban. Azt állította, hogy a szigetelő felületek összedörzsölése ezt a folyadékot helyváltoztatásra kényszeríti és a folyadék áramlása [[elektromos áram]]ot hoz létre. Azt is kijelentette, hogy ha egy anyagban túl kevés a folyadék, akkor a töltése ''negatív'', ha pedig túl sok akkor ''pozitív''. Önkényesen vagy fel nem jegyzett okból a "pozitív" kifejezést az "üveges" elektromossággal, a "negatívot" pedig a "gyantás" elektromossággal azonosította. William Watson ugyanerre a magyarázatra jutott nagyjából ugyanebben az időben.<br />
<br />
Ma tudjuk, hogy a Franklin-Watson modell közel volt az igazsághoz, de túlegyszerűsített. Az anyag sokféle töltött részecskéből áll, zömében a pozitív töltésű protonból és a negatív töltésű elektronból. Egyféle [[elektromos áram]] helyett sokféle van: elektronok árama, "elektronlyukak" árama, amelyek pozitív részecskeként viselkednek, vagy elektrolitikus oldatokban mind negatív, mind pozitiv ionok ellentétes irányú árama. Ezt az összetettséget egyszerűsítve az elektromos szakemberek még mindig Franklin konvencióját követik és úgy képzelik, hogy az elektromos áram kizárólag pozitív részecskék áramlása. Ezt a modellt ''konvencionális áramnak'' hívják. A konvencionális áram egyszerűsíti az elektromos elveket és számolásokat, de figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy egyes vezetőkben (elektrolitokban, félvezetőkben, plazma|plazmában két- vagy többféle elektromos töltés áramlik ellentétes irányban. A ''konvencionális áram'' iránya ellentétes az elektronok tényleges áramlási irányával fémekben, a tipikus elektromos vezetőkben, ami félreértések forrása az [[elektronika]] kezdői számára.<br />
<br />
==Töltés a részecskefizikában==<br />
<br />
Az elektromos töltés egy kvantumszám. A részecskefizikában általában a töltést az elemi töltés többszörösében mérjük, és nem írunk egységet. Az elektronnak van elektromos töltése, melyet a hagyomány miatt &minus;1-nek veszünk. A protoné hasonlóan +1. A kvarkoknak van csak tört töltésük &minus;1/3 or +2/3, ezek viszont egész töltésű hadronokba vannak „bezárva”. Mindegyik antirészecskéje azonos, de ellentétes elektromos töltésű. Ezek csak a legismertebb töltött részecskék, vannak továbbiak is.<br />
<br />
A részecskefizikában az elektromos töltés megmaradása egy belső szimmetria következménye, amiből az elektromosság [[mértékelmélet]]i leírása, a [[kvantumelektrodinamika]] származtatható.<br />
<br />
==Töltés az elektrotechnikában==<br />
Az SI egysége a coulomb, amely az elemi töltés 6,24&middot; 10<sup>18</sup>-szorosa. A coulomb a definíciója szerint az egy amper áram esetén egy másodperc alatt a vezető keresztmetszetén átáramló töltésmennyiség.<br />
<br />
Kifejezései: '''As''' (amperszekundum) és az '''Ah''' (amperóra)<br><br />
Átszámítása: 1 Ah = 3600 C<br />
<br />
A '''próbatöltés''' egységnyi pozitív töltés.</div>
LANcoSCH
https://wiki.ham.hu/index.php?title=Vita:Fizikai_h%C3%A1tt%C3%A9r&diff=1608
Vita:Fizikai háttér
2006-06-05T21:19:14Z
<p>LANcoSCH: </p>
<hr />
<div>Egy javaslat: lehet hogy a fizikai háttér részben inkább csak közvetlen a rádióamatőr-technikát érintő háttérrel kellene foglalkoznunk. Ellenkező esetben "a végtelen világban" elvész a rádióamatőr-információ.<br />
<br />
Gondoljunk arra, hogy ez a magyar átlag rádióamatőr számára lenne egy segítő lap.<br />
<br />
hg2ecz Zsolt<br />
<br />
----<br />
<br />
Ez még csak vázlat, minden cikk két részből fog állni, egy kimondottan rádióamatőröket érintő részből, és egy általánosból. Ez persze fel lesz tüntetve jól láthatóan, egyenlőre a TeX modult teszteltem erősen... :) Amúgy a jelenlegi szövegek 90%-át átírom, csak bevágtam hogy legyen valami.<br />
<br />
Albin</div>
LANcoSCH
https://wiki.ham.hu/index.php?title=Vita:Fizikai_h%C3%A1tt%C3%A9r&diff=1607
Vita:Fizikai háttér
2006-06-05T21:17:23Z
<p>LANcoSCH: </p>
<hr />
<div>Egy javaslat: lehet hogy a fizikai háttér részben inkább csak közvetlen a rádióamatőr-technikát érintő háttérrel kellene foglalkoznunk. Ellenkező esetben "a végtelen világban" elvész a rádióamatőr-információ.<br />
<br />
Gondoljunk arra, hogy ez a magyar átlag rádióamatőr számára lenne egy segítő lap.<br />
<br />
hg2ecz Zsolt<br />
<br />
----<br />
<br />
Ez még csak vázlat, minden cikk két részből fog állni, egy kimondottan rádióamatőröket érintő részből, és egy általánosból. Ez persze fel lesz tüntetve jól láthatóan, egyenlőre a TeX modult teszteltem erősen... :)<br />
<br />
Albin</div>
LANcoSCH
https://wiki.ham.hu/index.php?title=Fizikai_h%C3%A1tt%C3%A9r&diff=1568
Fizikai háttér
2006-06-05T10:46:18Z
<p>LANcoSCH: </p>
<hr />
<div>; [[Elektromágnesség]]<br />
: [[Elektronosság]]<br />
: [[Mágnesség]] <br />
<br />
; [[Elektrosztatika]] <br />
: [[Elektromos töltés]]<br />
: [[Coulomb-törvény]]<br />
: [[Elektromos mező]]<br />
: [[Gauss-törvény]]<br />
: [[Villamos potenciál]]<br />
<br />
; [[Magnetosztatika]]<br />
: [[Elektromos áram]]<br />
: [[Ampere-törvény]]<br />
: [[Mágneses mező]]<br />
: [[Mágneses momentum]]<br />
<br />
; [[Elektrodinamika]]<br />
: [[Lorenz-törvény]]<br />
: [[Elektromos erő]]<br />
: [[Elektromágneses indukció]]<br />
: [[Faraday-Lenz törvény]]<br />
: [[Maxwell-egyenletek]]<br />
: [[Mágneses erő]]<br />
: [[Elektromágneses sugárzás]]<br />
: [[Mértékszabadság]]<br />
: [[Kvantumelektrodinamika]]<br />
<br />
; [[Elektromos áramkörök]]<br />
: [[Elektromos vezetés]]<br />
: [[Elektromos ellenállás]]<br />
: [[Elektromos kapacitás]]<br />
: [[Elektromos indukció]]<br />
: [[Impedancia]]<br />
: [[Rezgőkörök]]<br />
: [[Hullámtan]]</div>
LANcoSCH
https://wiki.ham.hu/index.php?title=Elektrodinamika&diff=1566
Elektrodinamika
2006-06-05T10:38:07Z
<p>LANcoSCH: </p>
<hr />
<div>==Az elektromosság és mágnesség története==<br />
Főcikk: [[Elektromágnesség]]<br />
<br />
Az elektromos és mágneses jelenségek már az [[ókor]]ban is ismertek voltak, de valódi természetüket felismerni és tulajdonságaikat matematikai formába önteni csak az [[újkor]]ban sikerült. [[Charles Augustin de Coulomb|Coulomb]] felfedezte az elektrosztatika alaptörvényét, [[Alessandro Volta|Volta]] és [[Luigi Galvani|Galvai]] az elektromos áramok jelenségét. A mágnességet már a [[középkor]]ban [[Petrus Peregrinus]] kísérletileg vizsgálta, munkáját a Föld mágnességének vizsgálatával az újkorban [[William Gilbert]] folytatta. [[Hans Christian Ørsted|Oersted]] fedezte fel az elektromos és mágneses jelenségek kapcsolatát, [[André-Marie Ampère|Ampère]] az áramok kölcsönhatását, [[Michael Faraday|Faraday]] a mágneses indukciót. A koronát munkásságukra [[James Clerk Maxwell|Maxwell]] a [[19. század]] legnagyobb elméleti fizikusa tette fel az elektromágnesség egységes elméletének megalkotásával.<br />
<br />
==Maxwell-egyenletek==<br />
Főcikk: [[Maxwell-egyenletek]]<br />
<br />
Maxwell az Ampère-törvényt kiegészítette ai időben változó elektromos tér keltette mágneses térrel, és a további egységesítésként Coulomb [[elektrosztatikus potenciál]]ja mintájára bevezette a [[vektorpotenciál]] fogalmát. Egyenleteivel megjósolta az [[elektromágneses hullám]]ok létezését, amiket később [[Heinrich Rudolf Hertz|Hertz]] fedezett fel.<br />
<br />
==Mértékszabadság==<br />
Főcikk: [[Mértékszabadság]]<br />
<br />
A Maxwell-egyenletek elektromos és mágneses erőtereit származtathatjuk a skalárpotenciálból ([[elektrosztatikus potenciál]]ból) és a [[vektorpotenciál]]ból. Ezek a potenciálok azonban nem szigorúan meghatározott mennyiségek. Régóta ismert, hogy az elektrosztikus potenciálhoz hozzá lehet adni egy tetszőleges állandó mennyiséget, ezzel mintegy eltolva a [[helyzeti energia]] [[nullpont]]ját. Az elektromos erőtér és a Maxwell-egyenletek változatlanok maradnak.<br />
<br />
Ennél általánosabb szabadság is létezik a potenciálok megválasztásában. Tetszőleges hely- és időfüggésű <math>\psi(\mathbf{x},t)</math> függvényből kiindulva ennek [[gradiens]]ét a vektropoteciálhoz adva, ugyanakkor az inverz fénysebességgel szorzott parciális időderiváltját a skalárpotenciálból levonva az erőterek és a Maxwell-egyenletek változatlanok maradnak. Ezt hívjuk az elektrodinamika '''mértékszabadságának''', a felvázolt transzformációt pedig '''mértéktranszformációjának'''.<br />
<br />
==Kvantumelektrodinamika==<br />
Főcikk: [[Kvantumelektrodinamika]]<br />
<br />
A [[kvantumelmélet]] elméleti alapjain, a [[Maxwell-egyenletek|klasszikus elektrodinamika]] [[mértékszabadság]]át az elektromágneses térről az anyagi (töltött) részecskékre is kiterjesztve jött létre az első sikeres [[kvantumtérelmélet]], a [[kvantumelektrodinamika]], amiért [[Feynman]], [[Tomonaga]] és [[Schwinger]] [[1965]]-ben megosztott [[fizikai Nobel-díj]]at kapott. A kvantumelektrodinamika kiterjesztése, az [[elektrogyenge elmélet]] a [[részecskefizika]] [[standard modell]]jének egyik alappillére.</div>
LANcoSCH
https://wiki.ham.hu/index.php?title=Elektrom%C3%A1gneses_sug%C3%A1rz%C3%A1s&diff=1565
Elektromágneses sugárzás
2006-06-05T10:29:53Z
<p>LANcoSCH: /* Elektromágneses spektrum */</p>
<hr />
<div>Az '''elektromágneses sugárzás''' egymásra merőlegesen haladó [[oszcillálció|oszcilláló]] [[elektromos tér|elektromos]] és [[mágneses tér]], mely a térben [[hullám]] formájában terjed [[energia|energiát]] és [[impulzus]]t szállítva. [[Kvantum|Részecskéi]] (kvantumai) a [[foton]]ok. A 380 [[nanométer|nm]] és 780 nm közötti [[hullámhossz]]ú elektromágneses sugárzás az [[ember]]i [[szem]] számára is látható, emiatt látható [[fény]]nek nevezik. Az összes elektromágneses sugárzás elrendezhető [[frekvencia]] ([[hullámhossz]], [[energia]]) szerint, ekkor kapjuk az '''elektromágneses spektrumot'''. Az elektromágneses sugárzás [[fizika|fizikáját]] az [[elektrodinamika]] írja le.<br />
<br />
==Megismerésének története==<br />
Az elektromágneses hullámok elméletét [[James Clark Maxwell]] (1831 - 1878) skót fizikus dolgozta ki 1873-ban. A „Tanulmány az elektromos és mágneses térről” című munkájában közzétett [[Maxwell-egyenletek]] megjósolták az elektromágneses hullámok létezését. Az elmélet magában foglalta a nagyon rövid ill. nagy hosszú hullámhosszok létezését, vagyis az elektromágneses hullámoknak nincs felső ill. alsó hullámhossszhatára. Ezzel a feltételezéssel Maxwell olyan elektromágneses sugárzások létére következtetett, amelyeket csak a halála után fedeztek fel. A Maxwell-egyenleteket helyességét Heinrich Hertz bizonyította be a szikragenerátorral végzett kísérletei alapján.<br />
<br />
[[William Herschel]] ([[1738]] - [[1822]]) [[németek|német]] [[csillagász]] észrevette, hogy a kísérleteiben használt fényforrás hőmérsékletváltozást idéz elő. Ezzel felfedezte az infravörös (IR - infra red) hősugarakat. (Egy villanykörte sugárzásának 90 %-át ebben a tartományban bocsátja ki!).<br />
<br />
[[Johann Ritter]] ([[1776]] - [[1829]]) [[1801]]-ben kémiai vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a (látható) kék hullámhosszú fény frekvenciájánál létezik kisebb frekvencia, amely atomi szinten hat; ezzel felfedezte az ultraibolya (UV - ultraviolet) sugárzást.<br />
<br />
Az elektromágneses spektrum tartományaiból a földi légkör csak a látható fényt és a hozzá csatlakozó hullámhossznak kis részét, valamint az 1 mm - 20 m hullámhosszú rádiósugárzást engedi át. Ennek a tartománynak a kiaknázására született meg a rádiócsillagászat.<br />
<br />
==Elektromágneses spektrum==<br />
<br />
{||border=0 cellpadding="4" cellspacing="1"<br />
|-----<br />
| style="background:#FFD39B" align="center" rowspan="2" |'''Elnevezés'''<br />
| style="background:#CAE1FF" align="center" rowspan="2" | '''[[Hullámhossz]]'''<br />
| style="background:#CAE1FF" align="center" rowspan="2" | '''[[Frekvencia]]'''<br />
| style="background:#CAE1FF" align="center" rowspan="2" | '''[[Foton]]-[[energia]]'''<br />
| style="background:#CAE1FF" align="center" rowspan="2" | '''[[elektronvolt|eV]]-ban'''<br />
| style="background:#FFD39C" align="center" rowspan="2" | '''Előállítás'''<br />
| style="background:#FFD39C" align="center" rowspan="2" | '''Műszaki felhasználás'''<br />
| style="background:#FFD39C" align="center" rowspan="2" | '''Kiváltó jelenség'''<br />
|-----<br />
|<br />
|<br />
|<br />
|<br />
|<br />
|<br />
|<br />
|<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| '''[[Kisfrekvencia]]'''<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;3000&nbsp;km<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;100&nbsp;Hz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| elektr. [[rezgőkör]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| Audio-technika<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| [[Váltóáram]]<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;3000&nbsp;km<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;100&nbsp;Hz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;6,6&nbsp;·&nbsp;10<sup>-32</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;410&nbsp;feV<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| [[Váltóáram|Hangfrekvenciás váltóáram]]<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;3000&nbsp;km<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;100&nbsp;Hz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;6,6&nbsp;·&nbsp;10<sup>-32</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;410&nbsp;feV<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| [[Rádiófrekvencia|Hosszúhullámok]]<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;30&nbsp;km<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;10&nbsp;kHz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;6,6&nbsp;·&nbsp;10<sup>-30</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;41&nbsp;peV<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| '''[[Rádióhullám]]'''<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;10&nbsp;km<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;30&nbsp;kHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| elektr. [[rezgőkör]] + [[antenna]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Rádiófrekvencia|Hosszúhullám]] (LW)<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;10&nbsp;km<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;30&nbsp;kHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-29</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;120&nbsp;peV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Hosszúhullámú rádió]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Rádiófrekvencia|Középhullám]] (MW)<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;650 m<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;650&nbsp;kHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;4,3&nbsp;·&nbsp;10<sup>-28</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,7 neV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Középhullámú rádió]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Rádiófrekvencia|Rövidhullám]] (KW)<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;180 m<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;1,7&nbsp;MHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;1,1&nbsp;·&nbsp;10<sup>-27</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;6,9 neV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Rövidhullámú rádió]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Rádiófrekvencia|Ultrarövid hullám]] (URH)<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;10 m<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;30&nbsp;MHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-26</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;120 neV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Rádió]], [[TV]], [[radar]], [[mágnesrezonanciás-tomográfia]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Magspin-rezonancia]]<br />
|-----<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Rádiófrekvencia|Deciméteres hullám]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 10&nbsp;cm&nbsp;-&nbsp;1&nbsp;m<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 300&nbsp;MHz-&nbsp;3&nbsp;GHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-25</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;1,2 µeV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Mágnesesrezonancia-tomográfia]], [[mobiltelefon]], [[TV]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Magspin-rezonancia]]<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Centiméteres hullám]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 1&nbsp;cm&nbsp;-&nbsp;10&nbsp;cm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 3&nbsp;-&nbsp;30&nbsp;GHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-24</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;12&nbsp;µeV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Rádiócsillagászat]], [[távközlés]], [[műholdas televizióadás]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Milliméteres hullám]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 1&nbsp;mm&nbsp;-&nbsp;1&nbsp;cm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 30&nbsp;-&nbsp;300&nbsp;GHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-23</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;120&nbsp;µeV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Rádiócsillagászat]], [[távközlés]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| '''[[Mikrohullám]]'''<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 300&nbsp;µm&nbsp;-&nbsp;30&nbsp;cm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 1&nbsp;GHz&nbsp;-&nbsp;1&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;6,6&nbsp;·&nbsp;10<sup>-25</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;4,1 µeV<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| [[Magnetron]], [[klisztron]], [[maser]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| [[Mikrohullámú sütő]], [[radar]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Elektronspin-rezonancia]]<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| '''[[Terahertz-es sugárzás]]'''<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 30&nbsp;µm&nbsp;-&nbsp;3&nbsp;mm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 0,1&nbsp;THz&nbsp;-&nbsp;10&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;6,6&nbsp;·&nbsp;10<sup>-23</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;0.4&nbsp;meV<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Szinkrotron]], [[infravörös]]-[[lézer]], <br />
[[FEL]]([[undulátor|szabadelektron-lézer]])<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Rádiócsillagászat]], [[spektroszkópia]]<!-- [[Medizinische Abbildungsverfahren|Abbildungsverfahren]] --><br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| '''[[Infravörös sugárzás]]''' (IR)<br>(Hősugárzás)<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;1,0 mm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;300&nbsp;GHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Feketetest sugárzás|Hősugárzó]], [[Lézerdióda]], [[Szinkrotron]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| IR-[[spektroszkópia]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Molekularezgések]], [[Molekulaforgások]]<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| Távoli [[Hősugárzás|infravörös]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;1,0&nbsp;mm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;300&nbsp;GHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-22</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;1,2 meV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| Közepes [[Hősugárzás|infravörös]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;50&nbsp;µm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;6,00&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;4,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-21</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;25 meV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Széndioxid-lézer]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| Közeli [[Hősugárzás|infravörös]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;2,5&nbspµm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;120&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;8,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-20</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;500 meV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Nd:YAG-lézer]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Távközlés]], Adatátvitel ([[IRDA]])<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| '''[[Fény]]'''<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;780&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;384&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;2,6&nbsp;·&nbsp;10<sup>-19</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;1,6&nbsp;eV<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Fekete test|Hősugárzó]] ([[Izzó]]),<br> [[Gasentladung]] ([[Fénycső]]), [[Laserdióda]], [[Festéklézer]], [[Szinkrotron]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Világítás]], [[Színmérés]], [[Fényességmérés]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Vegyértékelektron]]ok<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| Vörös<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 640&nbsp;-&nbsp;780&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 384&nbsp;-&nbsp;468&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Hélium-Neon-lézer]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[DVD]], [[Compact_Disc|CD]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| Narancs<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 600&nbsp;-&nbsp;640&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 468&nbsp;-&nbsp;500&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| Sárga<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 570&nbsp;-&nbsp;600&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 500&nbsp;-&nbsp;526 &nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| Zöld<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 490&nbsp;-&nbsp;570&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 526&nbsp;-&nbsp;612 &nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| Kék<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 430&nbsp;-&nbsp;490&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 612&nbsp;-&nbsp;697&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| Ibolya<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 380&nbsp;-&nbsp;430&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 697&nbsp;-&nbsp;789&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Blu-ray Disc]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| '''[[Ultraibolya sugárzás]]''' (UV)<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;380&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;789 &nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;5,2&nbsp;·&nbsp;10<sup>-19</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;3,3&nbsp;eV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[fertőtlenítés]], UV-fény, [[spektroszkópia]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[vegyértékelektron]]ok<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| Lágy [[Ultraibolya sugárzás|UV-sugárzás]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;380&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;789 &nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;5,2&nbsp;·&nbsp;10<sup>-19</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;3,3&nbsp;eV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Fénycső]], [[Szinkrotron]], [[Excimerlaser]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| Schwarzlicht?? [[fluoreszcencia]], [[foszforeszcencia]], pénzérmék eredetiségvizsgálata, [[fotolitográfia]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| Kemény [[Ultraibolya sugárzás|UV-sugárzás]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;200&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;1,5&nbsp;PHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-19</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;6,2&nbsp;eV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Fénycső]], [[szinkrotron]], [[Excimerlézer]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp; <br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[EUV]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 13.5&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 30&nbsp;PHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-17</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 90&nbsp;eV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Szinkrotron]], <br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| EUV-[[litográfia]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[XUV]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 1&nbsp;-&nbsp;50&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 300&nbsp;PHz&nbsp;-&nbsp;1&nbsp;PHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-16</sup>&nbsp;-&nbsp;5,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-18</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 20&nbsp;-&nbsp;1000&nbsp;eV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| XUV- és EUV-források; XUV-csövek, [[szinkrotron]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| EUV-litográfia, Röntgen-mikroszkópia, Nanoszkópia<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| '''[[Röntgen-sugárzás]]'''<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;1&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;300&nbsp;PHz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-16</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;1&nbsp;keV<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| Röntgen-cső<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| orvosi diagnosztika, biztonságtechnika, Röntgen-szerkezetanalízis, Röntgen-hajlítás<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| belső elektronok, Auger-elektronok<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| '''[[Gamma-sugárzás]]'''<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;10 pm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;30&nbsp;EHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-14</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;120&nbsp;keV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Radioaktivitás]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|}<br />
<br />
==Forrás==<br />
A német Wikipédia [http://de.wikipedia.org/wiki/Elektromagnetisches_Spektrum Elektromagnetisches Spektrum] a forrása a táblázatnak<br />
<br />
==Külső hivatkozások==<br />
<br />
* [http://www.szgti.bmf.hu/opto/2_EM_Spektr_files/OK_02.pdf Hudoba György: Elektromágneses spektrum] (műszaki főiskolai jegyzet, [[PDF]])</div>
LANcoSCH
https://wiki.ham.hu/index.php?title=Elektromos_t%C3%B6lt%C3%A9s&diff=1519
Elektromos töltés
2006-06-04T22:52:47Z
<p>LANcoSCH: </p>
<hr />
<div>Az '''elektromos töltés''' néhány [[elemi részecske]] alapvető megmaradó tulajdonsága, mely meghatározza, hogy milyen mértékben vesz részt az [[elektromágneses kölcsönhatás]]ban, ami egyike az [[alpvető kölcsönhatások]]nak. Az elektromosan töltött anyag elektromágneses teret hoz létre, és a külső elektromágneses tér befolyásolja a mozgását. <br />
<br />
==Áttekintés==<br />
<br />
Az elektromos töltés kvantált, azaz minden test töltése egy legkisebb töltés többszöröse. Az [[kvark]]ok feltételezéséig úgy tűnt, ez a legkisebb egység az [[elektron]] töltése, amit így konvencionálisan -1-nek mondunk, miután az ún. [[elemi töltés]] mínusz egyszerese. A többi közvetlenül megfigyelhető részecske ezzel a konvencióval egész szám. A kvarkok és antikvarkok töltése azonban 1/3, 2/3 vagy ezek -1-szerese lehet. Az azonos előjelű töltések taszítják, az ellentétesek vonzzák egymást. Az elektromos töltések diszkrét (kvantált) voltát [[Millikan-kísérlet|Millikan kísérlete]] demonstrálta először.<br />
<br />
A makroszkopikus testek töltése a benne levő részecskék töltésének összege, ami gyakran nulla, ha a pozitív és negatív töltések semlegesítik egymást. Ha az összeg nem nulla, azt gyakran ''sztatikus elektromosságnak'' hívjuk. A töltések eloszlása az anyagban lehet egyenletes, ilyenkor mindenhol nulla az eredő töltés, és lehet egyenlőtlen, amikor a különböző előjelű töltések más-más helyen vannak többségben. Ez utóbbi helyzetben ''töltéspolarizációról'' beszélünk. Az elektromos töltések mozgását ''[[elektromos áram]]nak'' hívjuk.<br />
<br />
==Története==<br />
<br />
[[Milétoszi Thalész]] az [[i.e. 6. század]]ban leírta, hogy elektromosság kelthető számos anyagnak, pl. [[borostyánkő]]nek [[szőrme|szőrmével]] való megdörzsölésével. A [[görögök]] észrevették, hogy a töltött borostyángombok magukhoz vonzanak könnyű anyagokat, mint a szőrszálakat. Azt is megfigyelték, hogy elég hosszú dörzsöléssel szikrát is tudnak pattintani. Ez a [[triboelektromos jelenség]] vagy [[elektrosztatikus feltöltődés]] eredménye.<br />
<br />
[[1600]]-ban az angol [[William Gilbert]] visszatért ehhez a jelenséghez a ''De Magnete'' c. munkájában és megalkotta [[modern latin nyelv|modern latin]] ''electricus'' szót a [[görög nyelv|görög]] ''ηλεκτρον'' (''elektron'', "borostyán") szóból, ami hamarosan az angol "electric, electricity" szavak megszületéséhez vezetett. [[1660]]-ban [[Otto von Guericke]] feltalálta a valószínűleg első ''elektrosztatikus generátort''. [[1675]]-ben [[Robert Boyle]] kijelentette, hogy az elektromos vonzás és taszítás [[vákuum]]on keresztül is hat. [[Stephen Grey]] [[1729]]-ben osztályozta az anyagokat mint [[vezető]]ket és [[szigetelő]]ket. [[C. F. Du Fay]] [[1733]]-ban javasolta, hogy az elektromosságnak két fajtája van, amik kioltják egymást (azaz a pozitív és negatív töltések létét jelezte), amit ő "kétfolyadék-elméletnek" nevezett. Amikor üveget dörzsöltek selyemmel, akkor Du Fay azt mondta, hogy az üveg "üveges" elektromossággal töltődött, és amikor szőrmével borostyánt, akkor a borostyán "gyantás" elektromossággal.<br />
<br />
A [[18. század]]ban [[Benjamin Franklin]] volt az [[elektromosság]] egyik legjobb szakértője, aki az "egyfolyadék-elmélet" mellett érvelt. Franklin olyan folyadéknak képzelte az elektromosságot, ami minden anyagban jelen van, mint a gáz a [[Leideni palack]]ban. Azt állította, hogy a szigetelő felületek összedörzsölése ezt a folyadékot helyváltoztatásra kényszeríti és a folyadék áramlása [[elektromos áram]]ot hoz létre. Azt is kijelentette, hogy ha egy anyagban túl kevés a folyadék, akkor a töltése ''negatív'', ha pedig túl sok akkor ''pozitív''. Önkényesen vagy fel nem jegyzett okból a "pozitív" kifejezést az "üveges" elektromossággal, a "negatívot" pedig a "gyantás" elektromossággal azonosította. [[William Watson]] ugyanerre a magyarázatra jutott nagyjából ugyanebben az időben.<br />
<br />
Ma tudjuk, hogy a Franklin-Watson modell közel volt az igazsághoz, de túlegyszerűsített. Az anyag sokféle töltött részecskéből áll, zömében a pozitív töltésű [[proton]]ból és a negatív töltésű [[elektron]]ból. Egyféle [[elektromos áram]] helyett sokféle van: elektronok árama, "elektronlyukak" árama, amelyek pozitív részecskeként viselkednek, vagy [[elektrolit]]ikus [[oldat]]okban mind negatív, mind pozitiv [[ion]]ok ellentétes irányú árama. Ezt az összetettséget egyszerűsítve az elektromos szakemberek még mindig Franklin konvencióját követik és úgy képzelik, hogy az elektromos áram kizárólag pozitív részecskék áramlása. Ezt a modellt ''[[konvencionális áram]]nak'' hívják. A konvencionális áram egyszerűsíti az elektromos elveket és számolásokat, de figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy egyes vezetőkben (elektrolitokban, félvezetőkben, [[plazma|plazmában]] két- vagy többféle elektromos töltés áramlik ellentétes irányban. A ''konvencionális áram'' iránya ellentétes az elektronok tényleges áramlási irányával fémekben, a tipikus elektromos vezetőkben, ami félreértések forrása az [[elektronika]] kezdői számára.<br />
<br />
==Töltés a részecskefizikában==<br />
<br />
Az elektromos töltés egy [[kvantumszám]]. A [[részecskefizika|részecskefizikában]] általában a töltést az [[elemi töltés]] többszörösében mérjük, és nem írunk egységet. Az [[elektron]]nak van elektromos töltése, melyet a hagyomány miatt &minus;1-nek veszünk. A [[proton]]é hasonlóan +1. A [[kvark]]oknak van csak tört töltésük &minus;1/3 or +2/3, ezek viszont egész töltésű [[hadron]]okba vannak „bezárva”. Mindegyik [[antirészecske|antirészecskéje]] azonos, de ellentétes elektromos töltésű. Ezek csak a legismertebb töltött részecskék, vannak továbbiak is.<br />
<br />
A részecskefizikában az elektromos töltés megmaradása egy belső [[szimmetria]] következménye, amiből az elektromosság [[mértékelmélet]]i leírása, a [[kvantumelektrodinamika]] származtatható.<br />
<br />
==Töltés az elektrotechnikában==<br />
Az [[SI]] egysége a [[coulomb]], amely az elemi töltés 6,24&middot; 10<sup>18</sup>-szorosa. A [[coulomb]] a definíciója szerint az egy [[amper]] áram esetén egy [[másodperc]] alatt a vezető keresztmetszetén átáramló töltésmennyiség.<br />
<br />
Kifejezései: '''As''' (amperszekundum) és az '''Ah''' (amperóra)<br><br />
Átszámítása: 1 Ah = 3600 C<br />
<br />
A '''próbatöltés''' egységnyi pozitív töltés.</div>
LANcoSCH
https://wiki.ham.hu/index.php?title=Elektrom%C3%A1gneses_indukci%C3%B3&diff=1518
Elektromágneses indukció
2006-06-04T22:45:13Z
<p>LANcoSCH: </p>
<hr />
<div>Az '''elektromágneses indukció''' [[elektromágneses kölcsönhatás]], mely során egy [[vezető]]ben villamos feszültség keletkezik. Felfedezése [[Michael Faraday]] nevéhez fűződik ([[1831]]). <br />
Az elektromágneses indukció jelenségét két csoportra oszthatjuk: ''' Mozgási indukció''' és ''' Nyugalmi indukció'''.<br />
<br />
== Mozgási indukció ==<br />
<br />
'''A mozgási indukció''' során vagy a [[mágneses mező]], vagy a vezető, vagy mind a kettő mozog egymáshoz viszonyítva. Leggyakoribb mozgásforma a forgómozgás (generátor elv), de előfordul a haladó mozgással létrehozott elektomágneses indukció is (általában -de nem csak- szemléltető eszközök esetében alkalmazzák).<br />
<br />
Ha az indukált feszültség egy egyenes vezetőben jön létre úgy, hogy a vezető mozgása merőleges az indukció vonalakra, akkor az indukált feszültség nagysága: '''<math>U_i=B*l*v</math>,''' ahol B:a mágneses indukció (Vs/m2), l:a vezető hatásos hossza (m), v:a mozgatás sebessége (m/s). Ha a "B" indukciójú mágneses mezőben "N" menetszámú tekercset mozgatunk, akkor az indukált feszültség: '''<math>U_i=N*B*l*v.</math>''' Mozgási indukció esetében az indukált feszültség irányát [[Lenz törvény]]-ének a segítségével határozhatjuk meg.<br />
<br />
== Nyugalmi indukció ==<br />
<br />
'''A nyugalmi indukció''' során sem a vezető, sem a [[mágneses mező]] nem mozog. Ebben az esetben az [[indukciót]] az időben változó [[fluxus]] hozza létre. A nyugalmi indukció során keletkezett feszültség nagysága egymenetes [[tekercs]] (vezető) esetén: '''<math>U_i={d\Phi}/{dt}.</math>''' Ha "N" menetű tekercsre vonatkoztatjuk, akkor: '''<math>U_i=N*{d\Phi}/{dt}.</math>'''<br />
<br />
==Indukált feszültség ==<br />
<br />
'''Indukált feszültség'''ről beszélünk akkor, ha egy vezetőben -tekercsben- az [[elektromágneses indukció]] hatására jön létre feszültség. Ez a feszültség mint neve is mutatja - előállítása szempontjából - nem azonos a galvánelemek, akkumulátorok által szolgáltatott - vegyi energiának villamos energiává történő átalakítása során nyert - feszültséggel.<br />
<br />
Fontos megjegyezni, hogy elektrotechnikai szempontból csak és kizárólag indukált feszültségről beszélünk, és nem indukált áramról! A feszültség indukálódik, és ez hajt át egy zárt áramkörben (zárt vezetőben) áramot.<br />
<br />
A feszültség jele: U, mértékegysége: V,<br />
<br />
==Külső hivatkozások ==<br />
* [http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/21het/fizika/fizika21.html Elektromágneses indukció fogalma a Sulineten]</div>
LANcoSCH
https://wiki.ham.hu/index.php?title=Elektromos_%C3%A1ram&diff=1517
Elektromos áram
2006-06-04T22:42:52Z
<p>LANcoSCH: </p>
<hr />
<div>Az '''elektromos áram''' (vagy régies, a műszaki életben használt nevén '''villamos áram''') a [[elektromos töltés|töltéssel]] rendelkező részecskék áramlása. Lényegében minden rendezett töltésmozgást elektromos áramnak nevezünk, de mégis különbséget teszünk a fémekben az elektronok által létrehozott [[konduktív áram]] és a folyadékokban, gázokban szabad töltéshordozók ([[ion]]ok) mozgása során létrejövő [[konvektív áram]] között.<br />
<br />
==Elektromos áramerősség==<br />
<br />
Az áram mennyiségi jellemzésére az '''áramerősség''' nevű fizikai [[SI-alapegység]]et használjuk. Definíció szerint áramerősségen az áramvezető keresztmetszetén [[idő]]egység alatt áthaladó töltés nagyságát értjük. Jele: ''I'', általában ill. egyenfeszültség estén vagy ''i'' váltakozófeszültség esetén, de az ''i'' jelentheti az egyenáramú összetevő leválasztása után maradó váltóáramú összetevőt is.<br />
<br />
Mértékegysége az '''amper''', melynek jele ''A'', [[André-Marie Ampère]] francia fizikus tiszteletére.<br />
<br />
A definíció alapján tehát a következő összefüggést írhatjuk fel a vezető keresztmetszetén &Delta;''t'' időtartam alatt átáramló töltések &Delta;''Q'' nagysága és az elektromos áram erőssége között:<br />
:<math>I=\frac{\Delta Q}{\Delta t}</math><br />
<br />
== Az áramerősség egységének definíciójáról ==<br />
1 '''A''' az áram erőssége, ha két párhuzamos, egyenes, végtelen hosszúságú, elhanyagolhatóan kicsiny kör keresztmetszetű és vákuumban, egymástól 1 m távolságban lévő vezető között méterenként <math>2x10^{-7} </math> '''N''' erőt hoz létre.<br />
<br />
==Kiszámítása==<br />
<br />
<math>I={Q \over t} = {[C] \over [s]} = [A]</math><br />
(ahol '''Q''' a villamos töltés, a '''t''' az idő jele; amit '''C''' Coulomb és '''s''' a secundum egységekben fejezünk ki)<br />
<br />
==Az áram iránya==<br />
* Technikai áramirány: a pozitív pólustól a negatív pólus irányába (a villamos szakmák hagyományosan ezt használják)<br />
* Fizikai áramirány: a negatív pólustól a pozitív pólus irányába (az [[elektron]]ok valós haladási iránya)<br />
<br />
==A villamos áram hatásai==<br />
===Hőhatás===<br />
[[Joule]] törvénye kimondja, hogy az ellenáláson átfolyó áram villamos teljesítményének megfelelő hőt termel. A fejlődő [[hő]] a Joule-hő.<br />
===Vegyi hatás===<br />
*folyadékok vezetése:<br />
**[[elektrolízis]],[[Faraday]] törvénye<br />
**[[galvánelem]]ek<br />
**[[akkumlátor]]ok<br />
**[[tüzelőanyag-cella|tüzelőanyag-cellák]]<br />
**[[korrózió]]<br />
===Mágneses hatás===<br />
*[[villamos tér]]<br />
===Fényhatás===<br />
*fényforrások (izzólámpák, fénycsővek)<br />
*[[villám]]lás<br />
===Élettani (fizológiai) hatás===<br />
Az [[emberi test]] vezeti a villamos áramot; [[elektromos ellenállás|ellenállása]] általálban 200-3000 &Omega;. A szervezeten áthaladó áram károsodást,sőt halált is okozhat. A károsodás mértékét az áram erőssége és típusa, a hatás ideje, és az áram testen belüli útja határozza meg.<br />
<br />
==Források==<br />
* Molodványi Gyula: Az SI mértékegységekről ISBN 10 2256 0</div>
LANcoSCH
https://wiki.ham.hu/index.php?title=Elektrom%C3%A1gneses_sug%C3%A1rz%C3%A1s&diff=1516
Elektromágneses sugárzás
2006-06-04T22:40:19Z
<p>LANcoSCH: </p>
<hr />
<div>Az '''elektromágneses sugárzás''' egymásra merőlegesen haladó [[oszcillálció|oszcilláló]] [[elektromos tér|elektromos]] és [[mágneses tér]], mely a térben [[hullám]] formájában terjed [[energia|energiát]] és [[impulzus]]t szállítva. [[Kvantum|Részecskéi]] (kvantumai) a [[foton]]ok. A 380 [[nanométer|nm]] és 780 nm közötti [[hullámhossz]]ú elektromágneses sugárzás az [[ember]]i [[szem]] számára is látható, emiatt látható [[fény]]nek nevezik. Az összes elektromágneses sugárzás elrendezhető [[frekvencia]] ([[hullámhossz]], [[energia]]) szerint, ekkor kapjuk az '''elektromágneses spektrumot'''. Az elektromágneses sugárzás [[fizika|fizikáját]] az [[elektrodinamika]] írja le.<br />
<br />
==Megismerésének története==<br />
Az elektromágneses hullámok elméletét [[James Clark Maxwell]] (1831 - 1878) skót fizikus dolgozta ki 1873-ban. A „Tanulmány az elektromos és mágneses térről” című munkájában közzétett [[Maxwell-egyenletek]] megjósolták az elektromágneses hullámok létezését. Az elmélet magában foglalta a nagyon rövid ill. nagy hosszú hullámhosszok létezését, vagyis az elektromágneses hullámoknak nincs felső ill. alsó hullámhossszhatára. Ezzel a feltételezéssel Maxwell olyan elektromágneses sugárzások létére következtetett, amelyeket csak a halála után fedeztek fel. A Maxwell-egyenleteket helyességét Heinrich Hertz bizonyította be a szikragenerátorral végzett kísérletei alapján.<br />
<br />
[[William Herschel]] ([[1738]] - [[1822]]) [[németek|német]] [[csillagász]] észrevette, hogy a kísérleteiben használt fényforrás hőmérsékletváltozást idéz elő. Ezzel felfedezte az infravörös (IR - infra red) hősugarakat. (Egy villanykörte sugárzásának 90 %-át ebben a tartományban bocsátja ki!).<br />
<br />
[[Johann Ritter]] ([[1776]] - [[1829]]) [[1801]]-ben kémiai vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a (látható) kék hullámhosszú fény frekvenciájánál létezik kisebb frekvencia, amely atomi szinten hat; ezzel felfedezte az ultraibolya (UV - ultraviolet) sugárzást.<br />
<br />
Az elektromágneses spektrum tartományaiból a földi légkör csak a látható fényt és a hozzá csatlakozó hullámhossznak kis részét, valamint az 1 mm - 20 m hullámhosszú rádiósugárzást engedi át. Ennek a tartománynak a kiaknázására született meg a rádiócsillagászat.<br />
<br />
==Elektromágneses spektrum==<br />
<br />
{||border=0 cellpadding="4" cellspacing="1"<br />
|-----<br />
| style="background:#FFD39B" align="center" rowspan="2" |'''Elnevezés'''<br />
| style="background:#CAE1FF" align="center" rowspan="2" | '''[[Hullámhossz]]'''<br />
| style="background:#CAE1FF" align="center" rowspan="2" | '''[[Frekvencia]]'''<br />
| style="background:#CAE1FF" align="center" rowspan="2" | '''[[Foton]]-[[energia]]'''<br />
| style="background:#CAE1FF" align="center" rowspan="2" | '''[[elektronvolt|eV]]-ban'''<br />
| style="background:#FFD39C" align="center" rowspan="2" | '''Előállítás'''<br />
| style="background:#FFD39C" align="center" rowspan="2" | '''Műszaki felhasználás'''<br />
| style="background:#FFD39C" align="center" rowspan="2" | '''Kiváltó jelenség'''<br />
|-----<br />
|<br />
|<br />
|<br />
|<br />
|<br />
|<br />
|<br />
|<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| '''[[Kisfrekvencia]]'''<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;3000&nbsp;km<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;100&nbsp;Hz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| elektr. [[rezgőkör]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| Audio-technika<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| [[Váltóáram]]<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;3000&nbsp;km<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;100&nbsp;Hz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;6,6&nbsp;·&nbsp;10<sup>-32</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;410&nbsp;feV<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| [[Váltóáram|Hangfrekvenciás váltóáram]]<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;3000&nbsp;km<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;100&nbsp;Hz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;6,6&nbsp;·&nbsp;10<sup>-32</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;410&nbsp;feV<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| [[Rádiófrekvencia|Hosszúhullámok]]<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;30&nbsp;km<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;10&nbsp;kHz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;6,6&nbsp;·&nbsp;10<sup>-30</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;41&nbsp;peV<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| '''[[Rádióhullám]]'''<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;10&nbsp;km<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;30&nbsp;kHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| elektr. [[rezgőkör]] + [[antenna]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Rádiófrekvencia|Hosszúhullám]] (LW)<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;10&nbsp;km<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;30&nbsp;kHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-29</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;120&nbsp;peV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Hosszúhullámú rádió]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Rádiófrekvencia|Középhullám]] (MW)<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;650 m<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;650&nbsp;kHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;4,3&nbsp;·&nbsp;10<sup>-28</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,7 neV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Középhullámú rádió]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Rádiófrekvencia|Rövidhullám]] (KW)<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;180 m<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;1,7&nbsp;MHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;1,1&nbsp;·&nbsp;10<sup>-27</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;6,9 neV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Rövidhullámú rádió]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Rádiófrekvencia|Ultrarövid hullám]] (URH)<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;10 m<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;30&nbsp;MHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-26</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;120 neV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Rádió]], [[TV]], [[radar]], [[mágnesrezonanciás-tomográfia]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Magspin-rezonancia]]<br />
|-----<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Rádiófrekvencia|Deciméteres hullám]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 10&nbsp;cm&nbsp;-&nbsp;1&nbsp;m<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 300&nbsp;MHz-&nbsp;3&nbsp;GHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-25</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;1,2 µeV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Mágnesesrezonancia-tomográfia]], [[mobiltelefon]], [[TV]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Magspin-rezonancia]]<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Centiméteres hullám]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 1&nbsp;cm&nbsp;-&nbsp;10&nbsp;cm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 3&nbsp;-&nbsp;30&nbsp;GHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-24</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;12&nbsp;µeV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Rádiócsillagászat]], [[távközlés]], [[műholdas televizióadás]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Milliméteres hullám]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 1&nbsp;mm&nbsp;-&nbsp;1&nbsp;cm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 30&nbsp;-&nbsp;300&nbsp;GHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-23</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;120&nbsp;µeV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Rádiócsillagászat]], [[távközlés]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| '''[[Mikrohullám]]'''<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 300&nbsp;µm&nbsp;-&nbsp;30&nbsp;cm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 1&nbsp;GHz&nbsp;-&nbsp;1&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;6,6&nbsp;·&nbsp;10<sup>-25</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;4,1 µeV<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| [[Magnetron]], [[klisztron]], [[maser]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| [[Mikrohullámú sütő]], [[radar]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Elektronspin-rezonancia]]<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| '''[[Terahertz-es sugárzás]]'''<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 30&nbsp;µm&nbsp;-&nbsp;3&nbsp;mm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 0,1&nbsp;THz&nbsp;-&nbsp;10&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;6,6&nbsp;·&nbsp;10<sup>-23</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;0.4&nbsp;meV<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Szinkrotron]], [[infravörös]]-[[lézer]], <br />
[[FEL]]([[undulátor|szabadelektron-lézer]])<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Rádiócsillagászat]], [[spektroszkópia]]<!-- [[Medizinische Abbildungsverfahren|Abbildungsverfahren]] --><br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| '''[[Infravörös sugárzás]]''' (IR)<br>(Hősugárzás)<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;1,0 mm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;300&nbsp;GHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Feketetest sugárzás|Hősugárzó]], [[Lézerdióda]], [[Szinkrotron]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| IR-[[spektroszkópia]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Molekularezgések]], [[Molekulaforgások]]<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| Távoli [[Hősugárzás|infravörös]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;1,0&nbsp;mm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;300&nbsp;GHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-22</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;1,2 meV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| Közepes [[Hősugárzás|infravörös]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;50&nbsp;µm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;6,00&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;4,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-21</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;25 meV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Széndioxid-lézer]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| Közeli [[Hősugárzás|infravörös]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;2,5&nbspµm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;120&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;8,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-20</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;500 meV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Nd:YAG-lézer]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Távközlés]], Adatátvitel ([[IRDA]])<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| '''[[Fény]]'''<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;780&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;384&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;2,6&nbsp;·&nbsp;10<sup>-19</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;1,6&nbsp;eV<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Fekete test|Hősugárzó]] ([[Izzó]]),<br> [[Gasentladung]] ([[Fénycső]]), [[Laserdióda]], [[Festéklézer]], [[Szinkrotron]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Világítás]], [[Színmérés]], [[Fényességmérés]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Vegyértékelektron]]ok<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| Vörös<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 640&nbsp;-&nbsp;780&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 384&nbsp;-&nbsp;468&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Hélium-Neon-lézer]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[DVD]], [[Compact_Disc|CD]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| Narancs<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 600&nbsp;-&nbsp;640&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 468&nbsp;-&nbsp;500&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| Sárga<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 570&nbsp;-&nbsp;600&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 500&nbsp;-&nbsp;526 &nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| Zöld<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 490&nbsp;-&nbsp;570&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 526&nbsp;-&nbsp;612 &nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| Kék<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 430&nbsp;-&nbsp;490&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 612&nbsp;-&nbsp;697&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| Ibolya<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 380&nbsp;-&nbsp;430&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 697&nbsp;-&nbsp;789&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Blu-ray Disc]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| '''[[Ultraibolya sugárzás]]''' (UV)<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;380&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;789 &nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;5,2&nbsp;·&nbsp;10<sup>-19</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;3,3&nbsp;eV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[fertőtlenítés]], UV-fény, [[spektroszkópia]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[vegyértékelektron]]ok<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| Lágy [[Ultraibolya sugárzás|UV-sugárzás]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;380&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;789 &nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;5,2&nbsp;·&nbsp;10<sup>-19</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;3,3&nbsp;eV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Fénycső]], [[Szinkrotron]], [[Excimerlaser]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| Schwarzlicht?? [[fluoreszcencia]], [[foszforeszcencia]], pénzérmék eredetiségvizsgálata, [[fotolitográfia]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| Kemény [[Ultraibolya sugárzás|UV-sugárzás]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;200&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;1,5&nbsp;PHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-19</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;6,2&nbsp;eV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Fénycső]], [[szinkrotron]], [[Excimerlézer]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp; <br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[EUV]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 13.5&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 30&nbsp;PHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-17</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 90&nbsp;eV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Szinkrotron]], <br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| EUV-[[litográfia]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[XUV]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 1&nbsp;-&nbsp;50&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 300&nbsp;PHz&nbsp;-&nbsp;1&nbsp;PHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-16</sup>&nbsp;-&nbsp;5,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-18</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 20&nbsp;-&nbsp;1000&nbsp;eV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| XUV- és EUV-források; XUV-csövek, [[szinkrotron]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| EUV-litográfia, Röntgen-mikroszkópia, Nanoszkópia<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| '''[[Röntgen-sugárzás]]'''<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;1&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;300&nbsp;PHz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-16</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;1&nbsp;keV<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Röntgen-cső]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| orvosi [[diagnosztika]], biztonságtechnika, [[Röntgen-szerkezetanalízis]], [[Röntgen-Beugung]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[belső elektronok]], [[Auger-elektron]]ok<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| '''[[Gamma-sugárzás]]'''<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;10 pm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;30&nbsp;EHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-14</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;120&nbsp;keV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Radioaktivitás]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|}<br />
<br />
<br />
==Forrás==<br />
A német Wikipédia [http://de.wikipedia.org/wiki/Elektromagnetisches_Spektrum Elektromagnetisches Spektrum] a forrása a táblázatnak<br />
<br />
==Külső hivatkozások==<br />
<br />
* [http://www.szgti.bmf.hu/opto/2_EM_Spektr_files/OK_02.pdf Hudoba György: Elektromágneses spektrum] (műszaki főiskolai jegyzet, [[PDF]])</div>
LANcoSCH
https://wiki.ham.hu/index.php?title=Elektrom%C3%A1gneses_sug%C3%A1rz%C3%A1s&diff=1515
Elektromágneses sugárzás
2006-06-04T22:28:46Z
<p>LANcoSCH: </p>
<hr />
<div>Az '''elektromágneses sugárzás''' egymásra merőlegesen haladó [[oszcillálció|oszcilláló]] [[elektromos tér|elektromos]] és [[mágneses tér]], mely a térben [[hullám]] formájában terjed [[energia|energiát]] és [[impulzus]]t szállítva. [[Kvantum|Részecskéi]] (kvantumai) a [[foton]]ok. A 380 [[nanométer|nm]] és 780 nm közötti [[hullámhossz]]ú elektromágneses sugárzás az [[ember]]i [[szem]] számára is látható, emiatt látható [[fény]]nek nevezik. Az összes elektromágneses sugárzás elrendezhető [[frekvencia]] ([[hullámhossz]], [[energia]]) szerint, ekkor kapjuk az '''elektromágneses spektrumot'''. Az elektromágneses sugárzás [[fizika|fizikáját]] az [[elektrodinamika]] írja le.<br />
<br />
==Megismerésének története==<br />
Az elektromágneses hullámok elméletét [[James Clark Maxwell]] (1831 - 1878) skót fizikus dolgozta ki 1873-ban. A „Tanulmány az elektromos és mágneses térről” című munkájában közzétett [[Maxwell-egyenletek]] megjósolták az elektromágneses hullámok létezését. Az elmélet magában foglalta a nagyon rövid ill. nagy hosszú hullámhosszok létezését, vagyis az elektromágneses hullámoknak nincs felső ill. alsó hullámhossszhatára. Ezzel a feltételezéssel Maxwell olyan elektromágneses sugárzások létére következtetett, amelyeket csak a halála után fedeztek fel. A Maxwell-egyenleteket helyességét Heinrich Hertz bizonyította be a szikragenerátorral végzett kísérletei alapján.<br />
<br />
[[William Herschel]] ([[1738]] - [[1822]]) [[németek|német]] [[csillagász]] észrevette, hogy a kísérleteiben használt fényforrás hőmérsékletváltozást idéz elő. Ezzel felfedezte az infravörös (IR - infra red) hősugarakat. (Egy villanykörte sugárzásának 90 %-át ebben a tartományban bocsátja ki!).<br />
<br />
[[Johann Ritter]] ([[1776]] - [[1829]]) [[1801]]-ben kémiai vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a (látható) kék hullámhosszú fény frekvenciájánál létezik kisebb frekvencia, amely atomi szinten hat; ezzel felfedezte az ultraibolya (UV - ultraviolet) sugárzást.<br />
<br />
Az elektromágneses spektrum tartományaiból a földi légkör csak a látható fényt és a hozzá csatlakozó hullámhossznak kis részét, valamint az 1 mm - 20 m hullámhosszú rádiósugárzást engedi át. Ennek a tartománynak a kiaknázására született meg a rádiócsillagászat.<br />
<br />
==Elektromágneses spektrum==<br />
<br />
{||border=0 cellpadding="4" cellspacing="1"<br />
|-----<br />
| style="background:#FFD39B" align="center" rowspan="2" |'''Elnevezés'''<br />
| style="background:#CAE1FF" align="center" rowspan="2" | '''[[Hullámhossz]]'''<br />
| style="background:#CAE1FF" align="center" rowspan="2" | '''[[Frekvencia]]'''<br />
| style="background:#CAE1FF" align="center" rowspan="2" | '''[[Foton]]-[[energia]]'''<br />
| style="background:#CAE1FF" align="center" rowspan="2" | '''[[elektronvolt|eV]]-ban'''<br />
| style="background:#FFD39C" align="center" rowspan="2" | '''Előállítás'''<br />
| style="background:#FFD39C" align="center" rowspan="2" | '''Műszaki felhasználás'''<br />
| style="background:#FFD39C" align="center" rowspan="2" | '''Kiváltó jelenség'''<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| '''[[Kisfrekvencia]]'''<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;3000&nbsp;km<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;100&nbsp;Hz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| elektr. [[rezgőkör]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| Audio-technika<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| [[Váltóáram]]<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;3000&nbsp;km<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;100&nbsp;Hz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;6,6&nbsp;·&nbsp;10<sup>-32</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;410&nbsp;feV<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| [[Váltóáram|Hangfrekvenciás váltóáram]]<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;3000&nbsp;km<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;100&nbsp;Hz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;6,6&nbsp;·&nbsp;10<sup>-32</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;410&nbsp;feV<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| [[Rádiófrekvencia|Hosszúhullámok]]<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;30&nbsp;km<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;10&nbsp;kHz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;6,6&nbsp;·&nbsp;10<sup>-30</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;41&nbsp;peV<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| '''[[Rádióhullám]]'''<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;10&nbsp;km<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;30&nbsp;kHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| elektr. [[rezgőkör]] + [[antenna]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Rádiófrekvencia|Hosszúhullám]] (LW)<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;10&nbsp;km<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;30&nbsp;kHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-29</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;120&nbsp;peV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Hosszúhullámú rádió]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Rádiófrekvencia|Középhullám]] (MW)<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;650 m<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;650&nbsp;kHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;4,3&nbsp;·&nbsp;10<sup>-28</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,7 neV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Középhullámú rádió]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Rádiófrekvencia|Rövidhullám]] (KW)<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;180 m<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;1,7&nbsp;MHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;1,1&nbsp;·&nbsp;10<sup>-27</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;6,9 neV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Rövidhullámú rádió]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Rádiófrekvencia|Ultrarövid hullám]] (URH)<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;10 m<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;30&nbsp;MHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-26</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;120 neV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Rádió]], [[TV]], [[radar]], [[mágnesrezonanciás-tomográfia]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Magspin-rezonancia]]<br />
|-----<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Rádiófrekvencia|Deciméteres hullám]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 10&nbsp;cm&nbsp;-&nbsp;1&nbsp;m<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 300&nbsp;MHz-&nbsp;3&nbsp;GHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-25</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;1,2 µeV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Mágnesesrezonancia-tomográfia]], [[mobiltelefon]], [[TV]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Magspin-rezonancia]]<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Centiméteres hullám]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 1&nbsp;cm&nbsp;-&nbsp;10&nbsp;cm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 3&nbsp;-&nbsp;30&nbsp;GHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-24</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;12&nbsp;µeV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Rádiócsillagászat]], [[távközlés]], [[műholdas televizióadás]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Milliméteres hullám]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 1&nbsp;mm&nbsp;-&nbsp;1&nbsp;cm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 30&nbsp;-&nbsp;300&nbsp;GHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-23</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;120&nbsp;µeV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Rádiócsillagászat]], [[távközlés]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| '''[[Mikrohullám]]'''<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 300&nbsp;µm&nbsp;-&nbsp;30&nbsp;cm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 1&nbsp;GHz&nbsp;-&nbsp;1&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;6,6&nbsp;·&nbsp;10<sup>-25</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;4,1 µeV<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| [[Magnetron]], [[klisztron]], [[maser]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| [[Mikrohullámú sütő]], [[radar]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Elektronspin-rezonancia]]<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| '''[[Terahertz-es sugárzás]]'''<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 30&nbsp;µm&nbsp;-&nbsp;3&nbsp;mm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 0,1&nbsp;THz&nbsp;-&nbsp;10&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;6,6&nbsp;·&nbsp;10<sup>-23</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;0.4&nbsp;meV<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Szinkrotron]], [[infravörös]]-[[lézer]], <br />
[[FEL]]([[undulátor|szabadelektron-lézer]])<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Rádiócsillagászat]], [[spektroszkópia]]<!-- [[Medizinische Abbildungsverfahren|Abbildungsverfahren]] --><br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| '''[[Infravörös sugárzás]]''' (IR)<br>(Hősugárzás)<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;1,0 mm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;300&nbsp;GHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Feketetest sugárzás|Hősugárzó]], [[Lézerdióda]], [[Szinkrotron]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| IR-[[spektroszkópia]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Molekularezgések]], [[Molekulaforgások]]<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| Távoli [[Hősugárzás|infravörös]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;1,0&nbsp;mm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;300&nbsp;GHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-22</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;1,2 meV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| Közepes [[Hősugárzás|infravörös]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;50&nbsp;µm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;6,00&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;4,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-21</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;25 meV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Széndioxid-lézer]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| Közeli [[Hősugárzás|infravörös]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;2,5&nbspµm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;120&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;8,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-20</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;500 meV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Nd:YAG-lézer]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Távközlés]], Adatátvitel ([[IRDA]])<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| '''[[Fény]]'''<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;780&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;384&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;2,6&nbsp;·&nbsp;10<sup>-19</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;1,6&nbsp;eV<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Fekete test|Hősugárzó]] ([[Izzó]]),<br> [[Gasentladung]] ([[Fénycső]]), [[Laserdióda]], [[Festéklézer]], [[Szinkrotron]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Világítás]], [[Színmérés]], [[Fényességmérés]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Vegyértékelektron]]ok<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| Vörös<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 640&nbsp;-&nbsp;780&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 384&nbsp;-&nbsp;468&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Hélium-Neon-lézer]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[DVD]], [[Compact_Disc|CD]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| Narancs<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 600&nbsp;-&nbsp;640&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 468&nbsp;-&nbsp;500&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| Sárga<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 570&nbsp;-&nbsp;600&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 500&nbsp;-&nbsp;526 &nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| Zöld<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 490&nbsp;-&nbsp;570&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 526&nbsp;-&nbsp;612 &nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| Kék<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 430&nbsp;-&nbsp;490&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 612&nbsp;-&nbsp;697&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| Ibolya<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 380&nbsp;-&nbsp;430&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 697&nbsp;-&nbsp;789&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Blu-ray Disc]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| '''[[Ultraibolya sugárzás]]''' (UV)<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;380&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;789 &nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;5,2&nbsp;·&nbsp;10<sup>-19</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;3,3&nbsp;eV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[fertőtlenítés]], UV-fény, [[spektroszkópia]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[vegyértékelektron]]ok<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| Lágy [[Ultraibolya sugárzás|UV-sugárzás]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;380&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;789 &nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;5,2&nbsp;·&nbsp;10<sup>-19</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;3,3&nbsp;eV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Fénycső]], [[Szinkrotron]], [[Excimerlaser]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| Schwarzlicht?? [[fluoreszcencia]], [[foszforeszcencia]], pénzérmék eredetiségvizsgálata, [[fotolitográfia]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| Kemény [[Ultraibolya sugárzás|UV-sugárzás]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;200&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;1,5&nbsp;PHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-19</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;6,2&nbsp;eV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Fénycső]], [[szinkrotron]], [[Excimerlézer]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp; <br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[EUV]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 13.5&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 30&nbsp;PHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-17</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 90&nbsp;eV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Szinkrotron]], <br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| EUV-[[litográfia]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[XUV]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 1&nbsp;-&nbsp;50&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 300&nbsp;PHz&nbsp;-&nbsp;1&nbsp;PHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-16</sup>&nbsp;-&nbsp;5,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-18</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 20&nbsp;-&nbsp;1000&nbsp;eV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| XUV- és EUV-források; XUV-csövek, [[szinkrotron]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| EUV-litográfia, Röntgen-mikroszkópia, Nanoszkópia<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| '''[[Röntgen-sugárzás]]'''<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;1&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;300&nbsp;PHz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-16</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;1&nbsp;keV<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Röntgen-cső]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| orvosi [[diagnosztika]], biztonságtechnika, [[Röntgen-szerkezetanalízis]], [[Röntgen-Beugung]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[belső elektronok]], [[Auger-elektron]]ok<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| '''[[Gamma-sugárzás]]'''<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;10 pm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;30&nbsp;EHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-14</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;120&nbsp;keV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Radioaktivitás]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|}<br />
<br />
<br />
==Forrás==<br />
A német Wikipédia [[:de:Elektromagnetisches Spektrum|elektromágneses spektrum szócikke]] a forrása a táblázatnak<br />
<br />
==Külső hivatkozások==<br />
<br />
* [http://www.szgti.bmf.hu/opto/2_EM_Spektr_files/OK_02.pdf Hudoba György: Elektromágneses spektrum] (műszaki főiskolai jegyzet, [[PDF]])</div>
LANcoSCH
https://wiki.ham.hu/index.php?title=Elektrom%C3%A1gneses_sug%C3%A1rz%C3%A1s&diff=1514
Elektromágneses sugárzás
2006-06-04T22:26:09Z
<p>LANcoSCH: </p>
<hr />
<div>Az '''elektromágneses sugárzás''' egymásra merőlegesen haladó [[oszcillálció|oszcilláló]] [[elektromos tér|elektromos]] és [[mágneses tér]], mely a térben [[hullám]] formájában terjed [[energia|energiát]] és [[impulzus]]t szállítva. [[Kvantum|Részecskéi]] (kvantumai) a [[foton]]ok. A 380 [[nanométer|nm]] és 780 nm közötti [[hullámhossz]]ú elektromágneses sugárzás az [[ember]]i [[szem]] számára is látható, emiatt látható [[fény]]nek nevezik. Az összes elektromágneses sugárzás elrendezhető [[frekvencia]] ([[hullámhossz]], [[energia]]) szerint, ekkor kapjuk az '''elektromágneses spektrumot'''. Az elektromágneses sugárzás [[fizika|fizikáját]] az [[elektrodinamika]] írja le.<br />
<br />
==Megismerésének története==<br />
Az elektromágneses hullámok elméletét [[James Clark Maxwell]] (1831 - 1878) skót fizikus dolgozta ki 1873-ban. A „Tanulmány az elektromos és mágneses térről” című munkájában közzétett [[Maxwell-egyenletek]] megjósolták az elektromágneses hullámok létezését. Az elmélet magában foglalta a nagyon rövid ill. nagy hosszú hullámhosszok létezését, vagyis az elektromágneses hullámoknak nincs felső ill. alsó hullámhossszhatára. Ezzel a feltételezéssel Maxwell olyan elektromágneses sugárzások létére következtetett, amelyeket csak a halála után fedeztek fel. A Maxwell-egyenleteket helyességét Heinrich Hertz bizonyította be a szikragenerátorral végzett kísérletei alapján.<br />
<br />
[[William Herschel]] ([[1738]] - [[1822]]) [[németek|német]] [[csillagász]] észrevette, hogy a kísérleteiben használt fényforrás hőmérsékletváltozást idéz elő. Ezzel felfedezte az infravörös (IR - infra red) hősugarakat. (Egy villanykörte sugárzásának 90 %-át ebben a tartományban bocsátja ki!).<br />
<br />
[[Johann Ritter]] ([[1776]] - [[1829]]) [[1801]]-ben kémiai vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a (látható) kék hullámhosszú fény frekvenciájánál létezik kisebb frekvencia, amely atomi szinten hat; ezzel felfedezte az ultraibolya (UV - ultraviolet) sugárzást.<br />
<br />
Az elektromágneses spektrum tartományaiból a földi légkör csak a látható fényt és a hozzá csatlakozó hullámhossznak kis részét, valamint az 1 mm - 20 m hullámhosszú rádiósugárzást engedi át. Ennek a tartománynak a kiaknázására született meg a rádiócsillagászat.<br />
<br />
==Elektromágneses spektrum==<br />
<br />
{||border=0 cellpadding="4" cellspacing="1"<br />
|-----<br />
| style="background:#FFD39B" align="center" rowspan="2" |'''Elnevezés'''<br />
| style="background:#CAE1FF" align="center" rowspan="2" | '''[[Hullámhossz]]'''<br />
| style="background:#CAE1FF" align="center" rowspan="2" | '''[[Frekvencia]]'''<br />
| style="background:#CAE1FF" align="center" rowspan="2" | '''[[Foton]]-[[energia]]'''<br />
| style="background:#CAE1FF" align="center" rowspan="2" | '''[[elektronvolt|eV]]-ban'''<br />
| style="background:#FFD39C" align="center" rowspan="2" | '''Előállítás'''<br />
| style="background:#FFD39C" align="center" rowspan="2" | '''Műszaki felhasználás'''<br />
| style="background:#FFD39C" align="center" rowspan="2" | '''Kiváltó jelenség'''<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| '''[[Kisfrekvencia]]'''<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;3000&nbsp;km<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;100&nbsp;Hz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| elektr. [[rezgőkör]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Audio]]-technika<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| [[Váltóáram]]<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;3000&nbsp;km<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;100&nbsp;Hz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;6,6&nbsp;·&nbsp;10<sup>-32</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;410&nbsp;feV<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| [[Váltóáram|Hangfrekvenciás váltóáram]]<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;3000&nbsp;km<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;100&nbsp;Hz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;6,6&nbsp;·&nbsp;10<sup>-32</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;410&nbsp;feV<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| [[Rádiófrekvencia|Hosszúhullámok]]<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;30&nbsp;km<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;10&nbsp;kHz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;6,6&nbsp;·&nbsp;10<sup>-30</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;41&nbsp;peV<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| '''[[Rádióhullám]]'''<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;10&nbsp;km<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;30&nbsp;kHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| elektr. [[rezgőkör]] + [[antenna]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Rádiófrekvencia|Hosszúhullám]] (LW)<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;10&nbsp;km<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;30&nbsp;kHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-29</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;120&nbsp;peV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Hosszúhullámú rádió]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Rádiófrekvencia|Középhullám]] (MW)<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;650 m<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;650&nbsp;kHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;4,3&nbsp;·&nbsp;10<sup>-28</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,7 neV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Középhullámú rádió]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Rádiófrekvencia|Rövidhullám]] (KW)<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;180 m<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;1,7&nbsp;MHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;1,1&nbsp;·&nbsp;10<sup>-27</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;6,9 neV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Rövidhullámú rádió]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Rádiófrekvencia|Ultrarövid hullám]] (URH)<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;10 m<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;30&nbsp;MHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-26</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;120 neV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Rádió]], [[TV]], [[radar]], [[mágnesrezonanciás-tomográfia]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Magspin-rezonancia]]<br />
|-----<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Rádiófrekvencia|Deciméteres hullám]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 10&nbsp;cm&nbsp;-&nbsp;1&nbsp;m<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 300&nbsp;MHz-&nbsp;3&nbsp;GHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-25</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;1,2 µeV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Mágnesesrezonancia-tomográfia]], [[mobiltelefon]], [[TV]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Magspin-rezonancia]]<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Centiméteres hullám]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 1&nbsp;cm&nbsp;-&nbsp;10&nbsp;cm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 3&nbsp;-&nbsp;30&nbsp;GHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-24</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;12&nbsp;µeV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Rádiócsillagászat]], [[távközlés]], [[műholdas televizióadás]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[Milliméteres hullám]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 1&nbsp;mm&nbsp;-&nbsp;1&nbsp;cm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 30&nbsp;-&nbsp;300&nbsp;GHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-23</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;120&nbsp;µeV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Rádiócsillagászat]], [[távközlés]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| '''[[Mikrohullám]]'''<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 300&nbsp;µm&nbsp;-&nbsp;30&nbsp;cm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 1&nbsp;GHz&nbsp;-&nbsp;1&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;6,6&nbsp;·&nbsp;10<sup>-25</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;4,1 µeV<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| [[Magnetron]], [[klisztron]], [[maser]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| [[Mikrohullámú sütő]], [[radar]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Elektronspin-rezonancia]]<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| '''[[Terahertz-es sugárzás]]'''<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 30&nbsp;µm&nbsp;-&nbsp;3&nbsp;mm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 0,1&nbsp;THz&nbsp;-&nbsp;10&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;6,6&nbsp;·&nbsp;10<sup>-23</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;0.4&nbsp;meV<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Szinkrotron]], [[infravörös]]-[[lézer]], <br />
[[FEL]]([[undulátor|szabadelektron-lézer]])<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Rádiócsillagászat]], [[spektroszkópia]]<!-- [[Medizinische Abbildungsverfahren|Abbildungsverfahren]] --><br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| '''[[Infravörös sugárzás]]''' (IR)<br>(Hősugárzás)<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;1,0 mm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;300&nbsp;GHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Feketetest sugárzás|Hősugárzó]], [[Lézerdióda]], [[Szinkrotron]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| IR-[[spektroszkópia]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Molekularezgések]], [[Molekulaforgások]]<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| Távoli [[Hősugárzás|infravörös]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;1,0&nbsp;mm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;300&nbsp;GHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-22</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;1,2 meV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| Közepes [[Hősugárzás|infravörös]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;50&nbsp;µm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;6,00&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;4,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-21</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;25 meV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Széndioxid-lézer]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| Közeli [[Hősugárzás|infravörös]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;2,5&nbspµm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;120&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;8,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-20</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;500 meV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Nd:YAG-lézer]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Távközlés]], Adatátvitel ([[IRDA]])<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| '''[[Fény]]'''<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;780&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;384&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;2,6&nbsp;·&nbsp;10<sup>-19</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;1,6&nbsp;eV<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Fekete test|Hősugárzó]] ([[Izzó]]),<br> [[Gasentladung]] ([[Fénycső]]), [[Laserdióda]], [[Festéklézer]], [[Szinkrotron]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Világítás]], [[Színmérés]], [[Fényességmérés]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Vegyértékelektron]]ok<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| Vörös<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 640&nbsp;-&nbsp;780&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 384&nbsp;-&nbsp;468&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Hélium-Neon-lézer]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[DVD]], [[Compact_Disc|CD]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| Narancs<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 600&nbsp;-&nbsp;640&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 468&nbsp;-&nbsp;500&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| Sárga<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 570&nbsp;-&nbsp;600&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 500&nbsp;-&nbsp;526 &nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| Zöld<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 490&nbsp;-&nbsp;570&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 526&nbsp;-&nbsp;612 &nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| Kék<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 430&nbsp;-&nbsp;490&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 612&nbsp;-&nbsp;697&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| Ibolya<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 380&nbsp;-&nbsp;430&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| 697&nbsp;-&nbsp;789&nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Blu-ray Disc]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| '''[[Ultraibolya sugárzás]]''' (UV)<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;380&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;789 &nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;5,2&nbsp;·&nbsp;10<sup>-19</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;3,3&nbsp;eV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[fertőtlenítés]], UV-fény, [[spektroszkópia]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[vegyértékelektron]]ok<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| Lágy [[Ultraibolya sugárzás|UV-sugárzás]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;380&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;789 &nbsp;THz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;5,2&nbsp;·&nbsp;10<sup>-19</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;3,3&nbsp;eV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Fénycső]], [[Szinkrotron]], [[Excimerlaser]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| Schwarzlicht?? [[fluoreszcencia]], [[foszforeszcencia]], pénzérmék eredetiségvizsgálata, [[fotolitográfia]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| Kemény [[Ultraibolya sugárzás|UV-sugárzás]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;200&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;1,5&nbsp;PHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-19</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;6,2&nbsp;eV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Fénycső]], [[szinkrotron]], [[Excimerlézer]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp; <br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[EUV]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 13.5&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 30&nbsp;PHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-17</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 90&nbsp;eV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Szinkrotron]], <br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| EUV-[[litográfia]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| [[XUV]]<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 1&nbsp;-&nbsp;50&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 300&nbsp;PHz&nbsp;-&nbsp;1&nbsp;PHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-16</sup>&nbsp;-&nbsp;5,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-18</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| 20&nbsp;-&nbsp;1000&nbsp;eV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| XUV- és EUV-források; XUV-csövek, [[szinkrotron]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| EUV-litográfia, Röntgen-mikroszkópia, Nanoszkópia<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#EECFA1"| '''[[Röntgen-sugárzás]]'''<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &lt;&nbsp;1&nbsp;nm<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;300&nbsp;PHz<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-16</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#BCD2EE"| &gt;&nbsp;1&nbsp;keV<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[Röntgen-cső]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| orvosi [[diagnosztika]], biztonságtechnika, [[Röntgen-szerkezetanalízis]], [[Röntgen-Beugung]]<br />
| valign="top" style="background:#EECFA2"| [[belső elektronok]], [[Auger-elektron]]ok<br />
|-----<br />
| valign="top" style="background:#FFD39A"| '''[[Gamma-sugárzás]]'''<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &lt;&nbsp;10 pm<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;30&nbsp;EHz<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;2,0&nbsp;·&nbsp;10<sup>-14</sup>&nbsp;J<br />
| valign="top" style="background:#CAE1FE"| &gt;&nbsp;120&nbsp;keV<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| [[Radioaktivitás]]<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
| valign="top" style="background:#FFD39D"| &nbsp;<br />
|}<br />
<br />
<br />
==Forrás==<br />
A német Wikipédia [[:de:Elektromagnetisches Spektrum|elektromágneses spektrum szócikke]] a forrása a táblázatnak<br />
<br />
==Külső hivatkozások==<br />
<br />
* [http://www.szgti.bmf.hu/opto/2_EM_Spektr_files/OK_02.pdf Hudoba György: Elektromágneses spektrum] (műszaki főiskolai jegyzet, [[PDF]])</div>
LANcoSCH
https://wiki.ham.hu/index.php?title=Maxwell-egyenletek&diff=1512
Maxwell-egyenletek
2006-06-04T10:24:51Z
<p>LANcoSCH: </p>
<hr />
<div>Bebizonyítható, hogy a Maxwell egyenletek ellentmondásmentes rendszert alkotnak....<br />
== A Maxwell egyenletek integrális alakja ==<br />
<br />
Az elektromágneses tér egyenleteit először Maxwell állította össze:<br><br />
# Az eltolási árammal kiegészített gerjesztési törvény: <math> \oint_{l} H\, dl=\int_{A}J\, dA+\int_{A}\frac{\partial D}{\partial t}\, dA</math><br><br />
# Faraday indukció törvénye: <math>\oint_{l}E\, dl=-\int_{A}\frac{\partial B}{\partial t}\, dA</math><br><br />
# Fluxusmegmaradás törvénye: <math>\oint_{A}B\, dA=0</math><br><br />
# Gauss-törvény: <math>\oint_{A}D\, dA=\int_{V}\rho\, dV</math><br><br />
# Gerjesztettségi mennyiségek: <math>D=\varepsilon E ~~~ H=\frac{1}{\mu}B ~~~ J=\sigma(E+E_b)</math><br><br />
# Energiasűrűség: <math>w=\frac{1}{2}\varepsilon E^2+\frac{1}{2}\mu H^2</math><br><br />
<br />
== A Maxwell egyenletek differenciális alakja ==<br />
<br />
# Az eltolási árammal kiegészített gerjesztési törvény: <math>\operatorname{rot}H=J+\frac{\partial D}{\partial t}</math><br><br />
# Faraday indukció törvénye: <math>\operatorname{rot}E=-\frac{\partial B}{\partial t}</math><br><br />
# Fluxusmegmaradás törvénye: <math>\operatorname{div}B=0</math><br><br />
# Gauss-törvény: <math>\operatorname{div}D=\rho</math><br><br />
# Gerjesztettségi mennyiségek: <math>D=\varepsilon E ~~~ H=\frac{1}{\mu}B ~~~ J=\sigma(E+E_b)</math><br><br />
# Energiasűrűség: <math>w=\frac{1}{2}\varepsilon E^2+\frac{1}{2}\mu H^2</math><br></div>
LANcoSCH
https://wiki.ham.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Southlancosch.jpg&diff=1508
Fájl:Southlancosch.jpg
2006-06-04T00:25:31Z
<p>LANcoSCH: </p>
<hr />
<div></div>
LANcoSCH
https://wiki.ham.hu/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:LANcoSCH&diff=1507
Szerkesztő:LANcoSCH
2006-06-04T00:25:12Z
<p>LANcoSCH: </p>
<hr />
<div>Majd írok egyszer...<br><br />
<br />
[[Kép:southlancosch.jpg]]</div>
LANcoSCH
https://wiki.ham.hu/index.php?title=Maxwell-egyenletek&diff=1505
Maxwell-egyenletek
2006-06-04T00:16:38Z
<p>LANcoSCH: </p>
<hr />
<div>Bebizonyítható, hogy a Maxwell egyenletek ellentmondásmentes rendszert alkotnak....<br />
== A Maxwell egyenletek integrális alakja ==<br />
<br />
Az elektromágneses tér egyenleteit először Maxwell állította össze:<br><br />
# Az eltolási árammal kiegészített gerjesztési törvény: <math> \oint_{l} H\, dl=\int_{A}J\, dA+\int_{A}\frac{\partial D}{\partial t}\, dA</math><br><br />
# Faraday indukció törvénye: <math>\oint_{l}E\, dl=-\int_{A}\frac{\partial B}{\partial t}\, dA</math><br><br />
# Fluxusmegmaradás törvénye: <math>\oint_{A}B\, dA=0</math><br><br />
# Gauss-törvény: <math>\oint_{A}D\, dA=\int_{V}\rho\, dV</math><br><br />
# Gerjesztettségi mennyiségek: <math>D=\epsilon E ~~~ H=\frac{1}{\mu}B ~~~ J=\sigma(E+E_b)</math><br><br />
# Energiasűrűség: <math>w=\frac{1}{2}\epsilon E^2+\frac{1}{2}\mu H^2</math><br><br />
<br />
== A Maxwell egyenletek differenciális alakja ==<br />
<br />
# Az eltolási árammal kiegészített gerjesztési törvény: <math>rot\, H=J+\frac{\partial D}{\partial t}</math><br><br />
# Faraday indukció törvénye: <math>rot\, E=-\frac{\partial B}{\partial t}</math><br><br />
# Fluxusmegmaradás törvénye: <math>div\, B=0</math><br><br />
# Gauss-törvény: <math>div\, D=\rho</math><br><br />
# Gerjesztettségi mennyiségek: <math>D=\epsilon E ~~~ H=\frac{1}{\mu}B ~~~ J=\sigma(E+E_b)</math><br><br />
# Energiasűrűség: <math>w=\frac{1}{2}\epsilon E^2+\frac{1}{2}\mu H^2</math><br></div>
LANcoSCH
https://wiki.ham.hu/index.php?title=Maxwell-egyenletek&diff=1504
Maxwell-egyenletek
2006-06-04T00:07:15Z
<p>LANcoSCH: </p>
<hr />
<div>== A Maxwell egyenletek integrális alakja ==<br />
<br />
Az elektromágneses tér egyenleteit először Maxwell állította össze:<br><br />
# Az eltolási árammal kiegészített gerjesztési törvény: <math> \oint_{l} H\, dl=\int_{A}J\, dA+\int_{A}\frac{\partial D}{\partial t}\, dA</math><br><br />
# Faraday indukció törvénye: <math>\oint_{l}E\, dl=-\int_{A}\frac{\partial B}{\partial t}\, dA</math><br><br />
# Fluxusmegmaradás törvénye: <math>\oint_{A}B\, dA=0</math><br><br />
# Gauss-törvény: <math>\oint_{A}D\, dA=\int_{V}\rho\, dV</math><br><br />
# Gerjesztettségi mennyiségek: <math>D=\epsilon E ~~~ H=\frac{1}{\mu}B ~~~ J=\sigma(E+E_b)</math><br><br />
# Energiasűrűség: <math>w=\frac{1}{2}\epsilon E^2+\frac{1}{2}\mu H^2</math><br></div>
LANcoSCH
https://wiki.ham.hu/index.php?title=Fizikai_h%C3%A1tt%C3%A9r&diff=1501
Fizikai háttér
2006-06-03T21:41:35Z
<p>LANcoSCH: </p>
<hr />
<div>; [[Elektromágnesség]]<br />
: [[Elektronosság]]<br />
: [[Mágnesség]] <br />
<br />
; [[Elektrosztatika]] <br />
: [[Elektromos töltés]]<br />
: [[Coulomb-törvény]]<br />
: [[Elektromos mező]]<br />
: [[Gauss-törvény]]<br />
: [[Villamos potenciál]]<br />
<br />
; [[Magnetosztatika]]<br />
: [[Elektromos áram]]<br />
: [[Ampere-törvény]]<br />
: [[Mágneses mező]]<br />
: [[Mágneses momentum]]<br />
<br />
; [[Elektrodinamika]]<br />
: [[Lorenz-törvény]]<br />
: [[Elektromos erő]]<br />
: [[Elektromágneses indukció]]<br />
: [[Faraday-Lenz törvény]]<br />
: [[Maxwell-egyenletek]]<br />
: [[Mágneses erő]]<br />
: [[Elektromágneses sugárzás]]<br />
<br />
; [[Elektromos áramkörök]]<br />
: [[Elektromos vezetés]]<br />
: [[Elektromos ellenállás]]<br />
: [[Elektromos kapacitás]]<br />
: [[Elektromos indukció]]<br />
: [[Impedancia]]<br />
: [[Rezgőkörök]]<br />
: [[Hullámtan]]</div>
LANcoSCH
https://wiki.ham.hu/index.php?title=Fizikai_h%C3%A1tt%C3%A9r&diff=1497
Fizikai háttér
2006-06-03T21:26:23Z
<p>LANcoSCH: </p>
<hr />
<div>=== Elektromágnesség ===<br />
<br />
==== Elektronosság ====<br />
==== Mágnesség ====<br />
<br />
=== Elektrosztatika ===<br />
<br />
==== Elektromos töltés ====<br />
==== Coulomb-törvény ====<br />
==== Elektromos mező ====<br />
==== Gauss-törvény ====<br />
==== Villamos potenciál ====<br />
<br />
=== Magnetosztatika ===<br />
==== Elektromos áram ====<br />
==== Ampere-törvény ====<br />
==== Mágneses mező ====<br />
==== Mágneses momentum ====<br />
<br />
=== Elektrodinamika ===<br />
==== Lorenz-törvény ====<br />
==== Elektromos erő ====<br />
==== Elektromágneses indukció ====<br />
==== Faraday-Lenz törvény ====<br />
==== Maxwell-egyenletek ====<br />
==== Mágneses erő ====<br />
==== Elektromágneses sugárzás ====<br />
<br />
=== Elektromos áramkörök ===<br />
==== Elektromos vezetés ====<br />
==== Elektromos ellenállás ====<br />
==== Elektromos kapacitás ====<br />
==== Elektromos indukció ====<br />
==== Impedancia ====<br />
==== Rezgőkörök ====<br />
==== Hullámtan ====</div>
LANcoSCH
https://wiki.ham.hu/index.php?title=Fizikai_h%C3%A1tt%C3%A9r&diff=1492
Fizikai háttér
2006-06-03T21:08:46Z
<p>LANcoSCH: </p>
<hr />
<div>[[Elektromágnesség]]<br />
<br />
[[Elektrosztatika]]<br />
<br />
[[Magnetosztatika]]<br />
<br />
[[Elektrodinamika]]<br />
<br />
[[Elektromos áramkörök]]</div>
LANcoSCH
https://wiki.ham.hu/index.php?title=Kezd%C5%91lap&diff=1491
Kezdőlap
2006-06-03T21:07:03Z
<p>LANcoSCH: /* Navigáció */</p>
<hr />
<div><font size=5>Légy üdvözölve a [[wiki.ham.hu:Névjegy|wiki.ham.hu]]-tesztüzemén!</font><br />
<br />
A publikussa valas, es a stabil uzem kb. hetfore varhato, mar csak 1 tesztet kell elvegeznem addig.<br />
----<br />
== Jótanácsok: ==<br />
<br />
<b>Szerkesztéshez tanácsos regisztrálni magad. Érdemes a hívójelet NAGYBETŰVEL írni a regisztrációkor, mert az első betű nagy lesz. A Ha1dfo-nál pedig szebb a HA1DFO :). Továbbá mindenki számára hasznos információk: '''[[Hogyan szerkessz egy lapot]]'''. Igen hasznos olvasmány az első cikk közlése előtt, illetve amikor elakadsz - például egy táblázat összeállítása során.</b><br />
<br />
== Navigáció ==<br />
[[Általános]]<br />
<br />
[[Forgalmazás]]<br />
<br />
[[Versenyek]]<br />
<br />
[[Rádióépités]]<br />
<br />
[[Antennák]]<br />
<br />
[[Műszaki ismeretek]]<br />
<br />
[[Fizikai háttér]]<br />
<br />
[[Aktivitások]]<br />
<br />
A lista folyamatosan bővül olyan pontokkal, amik nem bekategorizálhatók ezen témák valamelyikébe. A többit kérem szépen ezeken belül elhelyezni.<br />
<br />
== Rövid infók az [[User:ha1dfo|admin]]tól: ==<br />
* Az adatok megmaradásáról a napi differenciális mentés gondoskodik.<br />
* A benntmaradt angol szövegek folyamatosan "magyaritódnak".<br />
* A wiki.ham.hu szervere: egy 2x300Mhz Sun Ultra2, 1.5Gb RAMmal, amit HA8FN Lászlótól kaptunk. Az operációs rendszer Solaris 10, aminek a bekonfigurálásánál sokat segitett nekünk Laci. Itt szeretnék külön köszönetet mondani érte.<br />
<br />
==Egyéb témák==<br />
[[wiki.ham.hu logó]]<br />
<br />
ham.hu és wiki.ham.hu logóterveket tobábbra is várunk. A legjobb logóterv elkészitőjének a nyereménye: 2 üveg // doboz sör.<br />
<br />
----<br />
Telepitettem egy kiegészitőt, aminek a segitségével lehet függvények képét kirajzoltatni, ha olyan témában ir valaki. Itt van erre egy példa:<br />
<br />
<nowiki><gnuplot><br />
set output 'quadFuncs.png'<br />
set size 0.4,0.4<br />
set grid<br />
set xlabel "x"<br />
set ylabel "y"<br />
plot [x=-4:4] x**2-3, -x**2<br />
</gnuplot></nowiki><br />
<br />
Amit kötelező megadni: az a '''set output ' ''' ''filenev'' ''' ' ''', es a '''plot [''' ''tartomány'' ''']''' ''függvény''<br />
<br />
<gnuplot><br />
set output 'quadFuncs.png'<br />
set size 0.5,0.5<br />
set grid<br />
set xlabel "x"<br />
set ylabel "y"<br />
plot [x=-4:4] x**2-3, -x**2<br />
</gnuplot></div>
LANcoSCH
https://wiki.ham.hu/index.php?title=Kezd%C5%91lap&diff=1490
Kezdőlap
2006-06-03T21:05:40Z
<p>LANcoSCH: /* Navigáció */</p>
<hr />
<div><font size=5>Légy üdvözölve a [[wiki.ham.hu:Névjegy|wiki.ham.hu]]-tesztüzemén!</font><br />
<br />
A publikussa valas, es a stabil uzem kb. hetfore varhato, mar csak 1 tesztet kell elvegeznem addig.<br />
----<br />
== Jótanácsok: ==<br />
<br />
<b>Szerkesztéshez tanácsos regisztrálni magad. Érdemes a hívójelet NAGYBETŰVEL írni a regisztrációkor, mert az első betű nagy lesz. A Ha1dfo-nál pedig szebb a HA1DFO :). Továbbá mindenki számára hasznos információk: '''[[Hogyan szerkessz egy lapot]]'''. Igen hasznos olvasmány az első cikk közlése előtt, illetve amikor elakadsz - például egy táblázat összeállítása során.</b><br />
<br />
== Navigáció ==<br />
[[Általános]]<br />
<br />
[[Forgalmazás]]<br />
<br />
[[Versenyek]]<br />
<br />
[[Rádióépités]]<br />
<br />
[[Antennák]]<br />
<br />
[[Műszaki ismeretek]]<br />
<br />
[[Elektromágnesség]]<br />
<br />
[[Aktivitások]]<br />
<br />
A lista folyamatosan bővül olyan pontokkal, amik nem bekategorizálhatók ezen témák valamelyikébe. A többit kérem szépen ezeken belül elhelyezni.<br />
<br />
== Rövid infók az [[User:ha1dfo|admin]]tól: ==<br />
* Az adatok megmaradásáról a napi differenciális mentés gondoskodik.<br />
* A benntmaradt angol szövegek folyamatosan "magyaritódnak".<br />
* A wiki.ham.hu szervere: egy 2x300Mhz Sun Ultra2, 1.5Gb RAMmal, amit HA8FN Lászlótól kaptunk. Az operációs rendszer Solaris 10, aminek a bekonfigurálásánál sokat segitett nekünk Laci. Itt szeretnék külön köszönetet mondani érte.<br />
<br />
==Egyéb témák==<br />
[[wiki.ham.hu logó]]<br />
<br />
ham.hu és wiki.ham.hu logóterveket tobábbra is várunk. A legjobb logóterv elkészitőjének a nyereménye: 2 üveg // doboz sör.<br />
<br />
----<br />
Telepitettem egy kiegészitőt, aminek a segitségével lehet függvények képét kirajzoltatni, ha olyan témában ir valaki. Itt van erre egy példa:<br />
<br />
<nowiki><gnuplot><br />
set output 'quadFuncs.png'<br />
set size 0.4,0.4<br />
set grid<br />
set xlabel "x"<br />
set ylabel "y"<br />
plot [x=-4:4] x**2-3, -x**2<br />
</gnuplot></nowiki><br />
<br />
Amit kötelező megadni: az a '''set output ' ''' ''filenev'' ''' ' ''', es a '''plot [''' ''tartomány'' ''']''' ''függvény''<br />
<br />
<gnuplot><br />
set output 'quadFuncs.png'<br />
set size 0.5,0.5<br />
set grid<br />
set xlabel "x"<br />
set ylabel "y"<br />
plot [x=-4:4] x**2-3, -x**2<br />
</gnuplot></div>
LANcoSCH