https://wiki.ham.hu/api.php?action=feedcontributions&user=HA4YM&feedformat=atomHamWiki - Szerkesztő közreműködései [hu]2024-03-28T22:27:17ZSzerkesztő közreműködéseiMediaWiki 1.34.1https://wiki.ham.hu/index.php?title=Szerkeszt%C5%91vita:HA4YM&diff=11123Szerkesztővita:HA4YM2010-01-04T12:24:01Z<p>HA4YM: Az EH antenna elvi működése</p>
<hr />
<div><br />
Észrevételek az EH antennához<br />
<br />
Ez az ábra azt sugallja, mintha külön lehetne választani a dipól-karok között a H (mágneses) erőteret. <br />
<br />
<br />
<br />
1. Abból indulnak ki a „feltalálók”, hogy már az antennánál, akár annak belsejében (vagy az indukciós zónában) létrehozzák azokat a viszonyokat, amelyek a távol-térben, a sugárzótól 10-12 λ távolságban majd önmaguktól is kialakulnak. Ez fából vaskarika a javából.<br />
<br />
Ezt a nagy tévedést (még a szöveges részben is) kiemelik, megerősítik mint a találmány lényegét, új elmélet keletkezését.<br />
<br />
Ez olyan, mint az időutazás. Előre hozná azt az eseményt, ami időben később következik be. Ez ennek a „találmánynak”, az EH koncepciónak, a logikai- és fizikai képtelensége.<br />
Lásd: idő- és fázisviszonyok kialakulása ábráját a Hertz dipól és az EH antenna működésének összehasonlításánál. (6.old.).<br />
<br />
2. A másik nagy tévedés a Boucherot-híd, az impedancia illesztésre is használatos LATTICE FILTER ismeretének teljes hiánya.<br />
<br />
Vagy megtévesztő szándékkal igyekeznek ködösíteni, nehogy a szegény amatőr<br />
megismerje (felismerje) a valóságot ? <br />
<br />
De vajon miért hallgatnak ilyenkor a mérnökök?<br />
3. Ezt a célt szolgálják a nagy-nevű elődökre ( Maxwell, Pointing) nem teljes értékű, néhol hibás, vagy definiálatlan hivatkozások.<br />
Ide sorolhatjuk a megtévesztő, szakirodalomban sehol nem található képleteket <br />
is.<br />
A „feltalálók” így számítják a sugárzási ellenállást! Ez elképesztő.<br />
(R index jelentése: radiation)<br />
Mint tudjuk: a szabad tér hullámellenállása: Z0 = 120π vagyis 377 Ω. Sugárzási ellenállás RR = 6.28*377 = 2367 ohm lenne frekvenciasávtól, mindentől függetlenül minden EH antennánál, ami (azon túl, hogy irreálisan magas érték) hibás és elfogadhatatlan. <br />
<br />
Evvel a képlettel még az is a baj, hogy nem veszi figyelembe az antenna hossz (h/λ) értékét, csak egymás mellé tesz három számot, ami mindig 2367 Ω lesz.<br />
<br />
A sugárzási ellenállás helyes képlete: λ/4-nél rövidebb antennákra:<br />
Rrad = = <br />
Ennek értéke a STANDARD EH antennára közölt adatokkal: RR = 0.089 ohm. <br />
<br />
Antenna sugárzási teljesítménye: <br />
Nem csoda, hogy a dipól sugárzási teljesítménye csupán 0.019 Wattra jön ki.<br />
„c” a fénysebesség)<br />
Ez nem egy antennaszaggató teljesítmény, amitől olyan Joule hő keletkezik, hogy a készülékház megsüsse az ember kezét.<br />
<br />
Mutatós, ám hamis képletet adnak meg az illesztőkör kapacitására, ahol a változó elem csak a frekvencia. A számlálóban csupa fix értékek vannak. <br />
<br />
Eszerint így is megadhatták volna: C = 444.288 / f(MHz). <br />
<br />
Ted Hart nyomán, minden EH témában megszólaló a reaktáns elemeken fellépő fázis sietéssel, illetve fázis késéssel igyekszik magyarázni az EH antenna működési elvét. Ennek sokan bedőlnek nem tudják, hogy ez zsákutca, nem a lényegről szól. <br />
Mit illeszt az illesztőegység? Természetesen az eltérő bejövő és a kimenő impedanciákat kell egymáshoz illeszteni, nem a siető és késlekedő fázisokat. <br />
<br />
Ebből aztán nem lehet jól kijönni. <br />
Megosztott az amatőr tábor. Végül hitvitává fajulnak a dolgok, az EH pártolók meg az ellenzők racionális érvek helyett, kölcsönösen kiátkozzák egymást.<br />
Sok amatőrtárs aggályosnak tartja az antenna behangolását. Azt állítják, hogy ha az antenna elkészítési ideje egy nap, a behangolása legalább két napot vesz igénybe. <br />
Az alábbi rajzon látható illesztőegység viszonylag egyszerűen méretezhető hídkapcsolás, semmi új teória nincs benne. <br />
Vegyük észre, hogy a 120 számmal jelzett dobozban egy olyan hídkapcsolás van, ami a Rothammel „Antennakönyv„–ben is látható. Ott Yagi antenna illesztésére látunk példát, a méretezési képletekkel együtt. Itt is lásd: a 8.old.-on.<br />
<br />
Tudnunk kell, hogy az ilyen illesztőkör kapcsolás neve: BOUCHEROT-híd.<br />
Ejtsd: buseró-híd. <br />
<br />
Hasonlítsuk össze UA3AIO amatőrtársunk EH antenna illesztőkörét a fenti<br />
FIG 2 ábrával. Ez ugyanaz a kapcsolás kissé másképpen rajzolva. <br />
<br />
Ezt az ábrát HA7JCA (Gyula) amatőrtársam tette közzé, mint a Sztár-típusú (általa is megépített) EH antenna egy részletét.<br />
Több fajta EH antenna típussal is találkozhatunk a neten.<br />
Ezeknél többnyire másféle illeszőkör (maching network) is előfordul.<br />
<br />
T-típusú illesztő vázlatrajza<br />
<br />
<br />
<br />
Hibrid L- és Balun-típusú illesztőegység vázrajza<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
Ez az ábra nem más, mint egy párhuzamos rezgőkör tekercs leágazással.<br />
A a koax tápvonalon érkező bemeneti RF teljesítmény P=U*I. Az antennát a C-D jelű RC- tag képviseli, ahol R a sugárzási ellenállás. A sugárzási teljesítmény P=U*I itt is. A B pontban egy j-beű utal azinduktív reaktanciára ? <br />
<br />
<br />
<br />
Tednek fura elképzelése van a soros RC működését illetően. Azt hiszem ezt is szabadalmaztatnia kellene. Az a gyanúm, hogy az antennák működését illetően sem korlátozzák elméleti ismeretek a fantáziáját. <br />
HA5KJ Jóska<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
Az meg egy agyrém, hogy az elektronok forgómozgásba kezdenek, (úgy táncolnak ahogy a Ted fütyül), ebből lesz a nevenincs harmadik vektor és van sajnos olyan aki ezt el is hiszi.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
Időbeli fázis viszonyok összehasonlítása a két antenna típus között, ahogyan azt az EH antenna kitalálói elképzelik.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
Hát nem volt senki abban a szabadalmi hivatalban, aki vizsgálja a szabadalmi bejelentés újdonság tartalmát? Elképesztő hogy erre szabadalmi oltalmat adtak.<br />
<br />
<br />
Nézzük meg közelebbről a standard EH antenna és a Sztár típusú EH antenna (phasis matching) illesztőkörének kialakítását. <br />
<br />
Az illesztőkörnek már az angol nyelvű elnevezése is tendenciózus, félrevezető. <br />
Azt akarja elhitetni velünk, hogy az áramkör valamilyen „fázist illeszt” erről pedig szó sincs. <br />
A tápvonal felől bejövő- és az antenna betáplálási pontján levő impedanciát kell, egy arra alkalmas módon kialakított áramkörrel, kis veszteséggel öszekapcsolni. <br />
<br />
Az alkalmazott tápvonal, többnyire koaxiális kábel, melynek ismerjük a hullám-ellenállását, vagyis a karakterisztikus impedanciáját, ami 50-60-75 ohm. <br />
<br />
Az EH antenna betáplálási pontjában levő ellenállást (bemenő impedanciát) nem ismerjük. Azt tudhatjuk, hogy a bemeneti impedancia kapacitív jellegű, mint minden negyedhullámnál rövidebb antenna esetén. Ennél többet a leírásokból érdemben nem lehetett megtudni. <br />
Arra meg ami publikus, nem lehet támaszkodni. Pl. olyan, hogy az NAGY nem nyújt sok kapaszkodót.<br />
<br />
A „Standard ” EH antenna leírásából rekonstruálva:<br />
<br />
<br />
CA az antenna bemenetének kapacitása<br />
RA az antenna bemeneti ellenállásának ohmos összetevője<br />
C1=C2 és L1=L2<br />
Rs a tápvonal ellenállása<br />
<br />
A standard EH antenna huzalozását láthatjuk a jobboldali ábrán, az elválasztó tekercsekről (isolation coils) csak annyit írtak, hogy az a visszahatást csökkenti a koax tápvonal felé.<br />
<br />
A hídáramkör impedanciája mértani középarányos a Z1 üresjárási és Z2 rövidzárási impedanciák között.<br />
<br />
A Boucherot-híd: Bővebben a BME mindent áteresztő „Példatár a lineáris szűrő hálózatokhoz „ c. könyv 34.olodalán <br />
<br />
<br />
R1 = a tápvonal felőli oldal R2 = az antenna felőli oldal<br />
ZI = a híd soros impedanciája ZII = a keresztági impedancia<br />
<br />
ZI = ZII = <br />
<br />
hídviszony: csillapítás Neperben: a = <br />
L = Zo/ C = 1/Zo<br />
<br />
a fázis: b = 2 arc tg q dB = 8.7 a(Neper)<br />
<br />
MEGÉPÍTETT STANDARD – TÍPUSÚ EH ANTENNA KÉPE<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
Szimpla lattice illesztőegységet mutat a következő ábra, ahol TV szalagkábel impedanciáját illeszti 240 ohmról 20 ohmra egy Yagi antennához.<br />
( Rothammel: “Antenna Könyv”-ből).<br />
<br />
<br />
Z0 = <br />
C = 1/.Z0<br />
L = Z0 / <br />
ω = 2πf<br />
<br />
Az antennák reciprocitás elvéből adódik, hogy az EH antenna olyan jó vevő antennának, mint amilyen jó (vagy kevésbé jó), mint adóantenna. <br />
<br />
Gondoljuk meg, hogy a vételi helyen a térerősség dimenziója V/m. Azt jelenti, hogy 1 m hosszúságú antennán hány Volt villamos feszültség keletkezik. <br />
<br />
Mivel a sugárzórész igen kicsi, kevés erővonalat metsz ki a térből. Ezért vevőantennának is kifejezetten gyenge.<br />
<br />
Az amatőr leleményesség számos EH-hoz hasonló antennát alkotott:<br />
(Itt lemezek helyettesítik a csőből készült sugárzó karokat)<br />
<br />
<br />
<br />
Ennek a kapcsolásnak érdekessége, hogy az alsó sugárzó résznél egy ferritmagos hangoló elemet tartalmaz.<br />
<br />
<br />
<br />
Néhány gondolat a behangoláshoz:<br />
<br />
A BOUCHEROT-híd soros ágában tekercsek, jωL pozitív reaktanciák vannak.<br />
A keresztágban kondenzátorok, vagyis 1/jωC negatív reaktanciák vannak.<br />
<br />
A tekercsek induktívitása- és a kapacitások is, azonos értékűek.<br />
<br />
C = 1/.Z0 L = Z0 / ω = 2πf Z0 = <br />
<br />
R1 a rádió adókészüléktől jövő koaxiális kábel (vagy más) tápvonal hullámellenállása.<br />
R2 az antenna betáplálási pontja (feed point), mint a terhelés impedanciája. <br />
<br />
<br />
Ez a kapcsolás érzékeny a benne szereplő L és C elemek pontosságára.<br />
Hátránya, hogy nincs a földelésnek közvetlen összekötése a kimenettel.<br />
<br />
Ha a csillapítás menetét akarjuk megváltoztatni, akkor az induktívitásokat azonos értékkel megszorozzuk, a kapacitásokat ugyanolyan értékkel elosztjuk.<br />
<br />
Amint a soros- és a párhuzamos ág reaktanciája azonos jellegű (mindkettő kapacitív, vagy induktív) maximális lesz az ellenállás, a szűrő lezár. <br />
<br />
Tehát nem lehet találomra hangolgatni, hogy ezt is változtatom egy kicsit meg azt is, hátha bejön.<br />
<br />
<br />
A szimmetrikus (nem földelt sugárzó) reaktív ellenállása (XA):<br />
amikor a sugárzó rész hossza: h = 0.452 m, λ = 42.553 m <br />
<br />
= -177.5 ohm<br />
<br />
Minél rövidebb az antenna a hullámhosszhoz viszonyítva, annál kisebb a sugárzási ellenállás értéke.<br />
Az antenna hatásos magassága (λ/4-nél rövidebb antennákra) általában fele geometriai hossznak.<br />
Mivel az EH antennánál h = 0.452 m, innen az effektív magasság:<br />
= 22.6 cm<br />
(Hatásos magasság alatt értjük azt a képzeletben lerövidített antenna hosszat, melyen az áramerősség azonos az egész sugárzó mentén).<br />
Viszont kisméretű antennával is lehetséges nagy teljesítmény felvétel, mert az imax bevezetett áram megnövelésével elvben bármilyen nagy N teljesítmény értéket kaphatunk:<br />
<br />
<br />
A gyakorlatban az antennaáram növelésével megnőnek a tápvonal és az antenna saját veszteségei, (Joule hő keletkezik) ez korlátozza a kisméretű antennával kisugározható teljesítményt.<br />
<br />
Erről mint ha a feltalálók nem vennének tudomást. A melegedéseket tévesen <br />
a nagy kisugárzott energiának tulajdonítják. De akkor ez miért nem jó DX antennának? (Van aki szerint azért, mert túl lapos a kisugárzási szöge). <br />
<br />
<br />
Ted Hart az EH antenna és az USA szabadalom birtokosa,<br />
villamosmérnök és pecan farmer<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
Irodalom:<br />
<br />
Aki az elsőfokú mindent-áteresztő, (impedance-matching network)-ról és az impedancia transzformációról részletesebb ismereteket kíván szerezni, ajánlom<br />
figyelmébe:<br />
<br />
Anatol I. Zverev: „Handbook of filter synthesis” c. könyvét,<br />
hátha meg tudja szerezni.<br />
<br />
<br />
Géher Lároly: Lineáris hálózatok 437. old.<br />
<br />
<br />
Dr. Prónai Gábor – Dr. Solymosi János – Dr. Trón Tibor: <br />
BME Villamosmérnöki kar<br />
Példatár a lineáris hálózatokhoz 34. old.<br />
<br />
<br />
G. Rose: A rádiósok képlet gyüjteménye 180. old.<br />
<br />
<br />
Rothammel: Antennakönyv <br />
<br />
<br />
<br />
KEDVES AMATŐRTÁRSAK!<br />
<br />
<br />
Erre az írásra azért került sor, mert késztetést éreztem arra, hogy magam is tisztán lássak az EH antenna témában.<br />
<br />
Ugyanakkor amatőrtársaim szakmai ismereteinek elmélyítését is szem előtt tartottam.<br />
Elnézést kell kérnem azoktól, akik számára fejtegetéseim nem hatottak az újdonság erejével, vagy nehezen emészthetőnek bizonyultak.<br />
<br />
Mindenkor szívesen állok rendelkezésére mindazoknak, akik megkeresnek.<br />
<br />
Külön köszönetemet fejezem ki HA4YF Béla barátomnak a téma felvetéséért és értékes segítségéért.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
73 and DX<br />
HA4YM<br />
sandorbubla@gmail.com</div>HA4YMhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=Szerkeszt%C5%91vita:HA4YM&diff=11122Szerkesztővita:HA4YM2010-01-04T12:14:10Z<p>HA4YM: Az EH antenna elvi működése</p>
<hr />
<div><br />
<br />
Észrevételek az EH antennához<br />
<br />
Ez az ábra azt sugallja, mintha külön lehetne választani a dipól-karok között a H (mágneses) erőteret. <br />
<br />
<br />
<br />
1. Abból indulnak ki a „feltalálók”, hogy már az antennánál, akár annak belsejében (vagy az indukciós zónában) létrehozzák azokat a viszonyokat, amelyek a távol-térben, a sugárzótól 10-12 λ távolságban majd önmaguktól is kialakulnak. Ez fából vaskarika a javából.<br />
<br />
Ezt a nagy tévedést (még a szöveges részben is) kiemelik, megerősítik mint a találmány lényegét, új elmélet keletkezését.<br />
<br />
Ez olyan, mint az időutazás. Előre hozná azt az eseményt, ami időben később következik be. Ez ennek a „találmánynak”, az EH koncepciónak, a logikai- és fizikai képtelensége.<br />
Lásd: idő- és fázisviszonyok kialakulása ábráját a Hertz dipól és az EH antenna működésének összehasonlításánál. (6.old.).<br />
<br />
2. A másik nagy tévedés a Boucherot-híd, az impedancia illesztésre is használatos LATTICE FILTER ismeretének teljes hiánya.<br />
<br />
Vagy megtévesztő szándékkal igyekeznek ködösíteni, nehogy a szegény amatőr<br />
megismerje (felismerje) a valóságot ? <br />
<br />
De vajon miért hallgatnak ilyenkor a mérnökök?<br />
3. Ezt a célt szolgálják a nagy-nevű elődökre ( Maxwell, Pointing) nem teljes értékű, néhol hibás, vagy definiálatlan hivatkozások.<br />
Ide sorolhatjuk a megtévesztő, szakirodalomban sehol nem található képleteket <br />
is.<br />
A „feltalálók” így számítják a sugárzási ellenállást! Ez elképesztő.<br />
(R index jelentése: radiation)<br />
Mint tudjuk: a szabad tér hullámellenállása: Z0 = 120π vagyis 377 Ω. Sugárzási ellenállás RR = 6.28*377 = 2367 ohm lenne frekvenciasávtól, mindentől függetlenül minden EH antennánál, ami (azon túl, hogy irreálisan magas érték) hibás és elfogadhatatlan. <br />
<br />
Evvel a képlettel még az is a baj, hogy nem veszi figyelembe az antenna hossz (h/λ) értékét, csak egymás mellé tesz három számot, ami mindig 2367 Ω lesz.<br />
<br />
A sugárzási ellenállás helyes képlete: λ/4-nél rövidebb antennákra:<br />
Rrad = = <br />
Ennek értéke a STANDARD EH antennára közölt adatokkal: RR = 0.089 ohm. <br />
<br />
Antenna sugárzási teljesítménye: <br />
Nem csoda, hogy a dipól sugárzási teljesítménye csupán 0.019 Wattra jön ki.<br />
„c” a fénysebesség)<br />
Ez nem egy antennaszaggató teljesítmény, amitől olyan Joule hő keletkezik, hogy a készülékház megsüsse az ember kezét.<br />
<br />
Mutatós, ám hamis képletet adnak meg az illesztőkör kapacitására, ahol a változó elem csak a frekvencia. A számlálóban csupa fix értékek vannak. <br />
<br />
Eszerint így is megadhatták volna: C = 444.288 / f(MHz). <br />
<br />
Ted Hart nyomán, minden EH témában megszólaló a reaktáns elemeken fellépő fázis sietéssel, illetve fázis késéssel igyekszik magyarázni az EH antenna működési elvét. Ennek sokan bedőlnek nem tudják, hogy ez zsákutca, nem a lényegről szól. <br />
Mit illeszt az illesztőegység? Természetesen az eltérő bejövő és a kimenő impedanciákat kell egymáshoz illeszteni, nem a siető és késlekedő fázisokat. <br />
<br />
Ebből aztán nem lehet jól kijönni. <br />
Megosztott az amatőr tábor. Végül hitvitává fajulnak a dolgok, az EH pártolók meg az ellenzők racionális érvek helyett, kölcsönösen kiátkozzák egymást.<br />
Sok amatőrtárs aggályosnak tartja az antenna behangolását. Azt állítják, hogy ha az antenna elkészítési ideje egy nap, a behangolása legalább két napot vesz igénybe. <br />
Az alábbi rajzon látható illesztőegység viszonylag egyszerűen méretezhető hídkapcsolás, semmi új teória nincs benne. <br />
Vegyük észre, hogy a 120 számmal jelzett dobozban egy olyan hídkapcsolás van, ami a Rothammel „Antennakönyv„–ben is látható. Ott Yagi antenna illesztésére látunk példát, a méretezési képletekkel együtt. Itt is lásd: a 8.old.-on.<br />
<br />
Tudnunk kell, hogy az ilyen illesztőkör kapcsolás neve: BOUCHEROT-híd.<br />
Ejtsd: buseró-híd. <br />
<br />
Hasonlítsuk össze UA3AIO amatőrtársunk EH antenna illesztőkörét a fenti<br />
FIG 2 ábrával. Ez ugyanaz a kapcsolás kissé másképpen rajzolva. <br />
<br />
Ezt az ábrát HA7JCA (Gyula) amatőrtársam tette közzé, mint a Sztár-típusú (általa is megépített) EH antenna egy részletét.<br />
Több fajta EH antenna típussal is találkozhatunk a neten.<br />
Ezeknél többnyire másféle illeszőkör (maching network) is előfordul.<br />
<br />
T-típusú illesztő vázlatrajza<br />
<br />
<br />
<br />
Hibrid L- és Balun-típusú illesztőegység vázrajza<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
Ez az ábra nem más, mint egy párhuzamos rezgőkör tekercs leágazással.<br />
A a koax tápvonalon érkező bemeneti RF teljesítmény P=U*I. Az antennát a C-D jelű RC- tag képviseli, ahol R a sugárzási ellenállás. A sugárzási teljesítmény P=U*I itt is. A B pontban egy j-beű utal azinduktív reaktanciára ? <br />
<br />
<br />
<br />
Tednek fura elképzelése van a soros RC működését illetően. Azt hiszem ezt is szabadalmaztatnia kellene. Az a gyanúm, hogy az antennák működését illetően sem korlátozzák elméleti ismeretek a fantáziáját. <br />
HA5KJ Jóska<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
Az meg egy agyrém, hogy az elektronok forgómozgásba kezdenek, (úgy táncolnak ahogy a Ted fütyül), ebből lesz a nevenincs harmadik vektor és van sajnos olyan aki ezt el is hiszi.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
Időbeli fázis viszonyok összehasonlítása a két antenna típus között, ahogyan azt az EH antenna kitalálói elképzelik.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
Hát nem volt senki abban a szabadalmi hivatalban, aki vizsgálja a szabadalmi bejelentés újdonság tartalmát? Elképesztő hogy erre szabadalmi oltalmat adtak.<br />
<br />
<br />
Nézzük meg közelebbről a standard EH antenna és a Sztár típusú EH antenna (phasis matching) illesztőkörének kialakítását. <br />
<br />
Az illesztőkörnek már az angol nyelvű elnevezése is tendenciózus, félrevezető. <br />
Azt akarja elhitetni velünk, hogy az áramkör valamilyen „fázist illeszt” erről pedig szó sincs. <br />
A tápvonal felől bejövő- és az antenna betáplálási pontján levő impedanciát kell, egy arra alkalmas módon kialakított áramkörrel, kis veszteséggel öszekapcsolni. <br />
<br />
Az alkalmazott tápvonal, többnyire koaxiális kábel, melynek ismerjük a hullám-ellenállását, vagyis a karakterisztikus impedanciáját, ami 50-60-75 ohm. <br />
<br />
Az EH antenna betáplálási pontjában levő ellenállást (bemenő impedanciát) nem ismerjük. Azt tudhatjuk, hogy a bemeneti impedancia kapacitív jellegű, mint minden negyedhullámnál rövidebb antenna esetén. Ennél többet a leírásokból érdemben nem lehetett megtudni. <br />
Arra meg ami publikus, nem lehet támaszkodni. Pl. olyan, hogy az NAGY nem nyújt sok kapaszkodót.<br />
<br />
A „Standard ” EH antenna leírásából rekonstruálva:<br />
<br />
<br />
CA az antenna bemenetének kapacitása<br />
RA az antenna bemeneti ellenállásának ohmos összetevője<br />
C1=C2 és L1=L2<br />
Rs a tápvonal ellenállása<br />
<br />
A standard EH antenna huzalozását láthatjuk a jobboldali ábrán, az elválasztó tekercsekről (isolation coils) csak annyit írtak, hogy az a visszahatást csökkenti a koax tápvonal felé.<br />
<br />
A hídáramkör impedanciája mértani középarányos a Z1 üresjárási és Z2 rövidzárási impedanciák között.<br />
<br />
A Boucherot-híd: Bővebben a BME mindent áteresztő „Példatár a lineáris szűrő hálózatokhoz „ c. könyv 34.olodalán <br />
<br />
<br />
R1 = a tápvonal felőli oldal R2 = az antenna felőli oldal<br />
ZI = a híd soros impedanciája ZII = a keresztági impedancia<br />
<br />
ZI = ZII = <br />
<br />
hídviszony: csillapítás Neperben: a = <br />
L = Zo/ C = 1/Zo<br />
<br />
a fázis: b = 2 arc tg q dB = 8.7 a(Neper)<br />
<br />
MEGÉPÍTETT STANDARD – TÍPUSÚ EH ANTENNA KÉPE<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
Szimpla lattice illesztőegységet mutat a következő ábra, ahol TV szalagkábel impedanciáját illeszti 240 ohmról 20 ohmra egy Yagi antennához.<br />
( Rothammel: “Antenna Könyv”-ből).<br />
<br />
<br />
Z0 = <br />
C = 1/.Z0<br />
L = Z0 / <br />
ω = 2πf<br />
<br />
Az antennák reciprocitás elvéből adódik, hogy az EH antenna olyan jó vevő antennának, mint amilyen jó (vagy kevésbé jó), mint adóantenna. <br />
<br />
Gondoljuk meg, hogy a vételi helyen a térerősség dimenziója V/m. Azt jelenti, hogy 1 m hosszúságú antennán hány Volt villamos feszültség keletkezik. <br />
<br />
Mivel a sugárzórész igen kicsi, kevés erővonalat metsz ki a térből. Ezért vevőantennának is kifejezetten gyenge.<br />
<br />
Az amatőr leleményesség számos EH-hoz hasonló antennát alkotott:<br />
(Itt lemezek helyettesítik a csőből készült sugárzó karokat)<br />
<br />
<br />
<br />
Ennek a kapcsolásnak érdekessége, hogy az alsó sugárzó résznél egy ferritmagos hangoló elemet tartalmaz.<br />
<br />
<br />
<br />
Néhány gondolat a behangoláshoz:<br />
<br />
A BOUCHEROT-híd soros ágában tekercsek, jωL pozitív reaktanciák vannak.<br />
A keresztágban kondenzátorok, vagyis 1/jωC negatív reaktanciák vannak.<br />
<br />
A tekercsek induktívitása- és a kapacitások is, azonos értékűek.<br />
<br />
C = 1/.Z0 L = Z0 / ω = 2πf Z0 = <br />
<br />
R1 a rádió adókészüléktől jövő koaxiális kábel (vagy más) tápvonal hullámellenállása.<br />
R2 az antenna betáplálási pontja (feed point), mint a terhelés impedanciája. <br />
<br />
<br />
Ez a kapcsolás érzékeny a benne szereplő L és C elemek pontosságára.<br />
Hátránya, hogy nincs a földelésnek közvetlen összekötése a kimenettel.<br />
<br />
Ha a csillapítás menetét akarjuk megváltoztatni, akkor az induktívitásokat azonos értékkel megszorozzuk, a kapacitásokat ugyanolyan értékkel elosztjuk.<br />
<br />
Amint a soros- és a párhuzamos ág reaktanciája azonos jellegű (mindkettő kapacitív, vagy induktív) maximális lesz az ellenállás, a szűrő lezár. <br />
<br />
Tehát nem lehet találomra hangolgatni, hogy ezt is változtatom egy kicsit meg azt is, hátha bejön.<br />
<br />
<br />
A szimmetrikus (nem földelt sugárzó) reaktív ellenállása (XA):<br />
amikor a sugárzó rész hossza: h = 0.452 m, λ = 42.553 m <br />
<br />
= -177.5 ohm<br />
<br />
Minél rövidebb az antenna a hullámhosszhoz viszonyítva, annál kisebb a sugárzási ellenállás értéke.<br />
Az antenna hatásos magassága (λ/4-nél rövidebb antennákra) általában fele geometriai hossznak.<br />
Mivel az EH antennánál h = 0.452 m, innen az effektív magasság:<br />
= 22.6 cm<br />
(Hatásos magasság alatt értjük azt a képzeletben lerövidített antenna hosszat, melyen az áramerősség azonos az egész sugárzó mentén).<br />
Viszont kisméretű antennával is lehetséges nagy teljesítmény felvétel, mert az imax bevezetett áram megnövelésével elvben bármilyen nagy N teljesítmény értéket kaphatunk:<br />
<br />
<br />
A gyakorlatban az antennaáram növelésével megnőnek a tápvonal és az antenna saját veszteségei, (Joule hő keletkezik) ez korlátozza a kisméretű antennával kisugározható teljesítményt.<br />
<br />
Erről mint ha a feltalálók nem vennének tudomást. A melegedéseket tévesen <br />
a nagy kisugárzott energiának tulajdonítják. De akkor ez miért nem jó DX antennának? (Van aki szerint azért, mert túl lapos a kisugárzási szöge). <br />
<br />
<br />
Ted Hart az EH antenna és az USA szabadalom birtokosa,<br />
villamosmérnök és pecan farmer<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
Irodalom:<br />
<br />
Aki az elsőfokú mindent-áteresztő, (impedance-matching network)-ról és az impedancia transzformációról részletesebb ismereteket kíván szerezni, ajánlom<br />
figyelmébe:<br />
<br />
Anatol I. Zwerev: „Handbook of filter synthesis” c. könyvét,<br />
hátha meg tudja szerezni.<br />
<br />
<br />
Géher Lároly: Lineáris hálózatok 437. old.<br />
<br />
<br />
Dr. Prónai Gábor – Dr. Solymosi János – Dr. Trón Tibor: <br />
BME Villamosmérnöki kar<br />
Példatár a lineáris hálózatokhoz 34. old.<br />
<br />
<br />
G. Rose: A rádiósok képlet gyüjteménye 180. old.<br />
<br />
<br />
Rothammel: Antennakönyv <br />
<br />
<br />
<br />
KEDVES AMATŐRTÁRSAK!<br />
<br />
<br />
Erre az írásra azért került sor, mert késztetést éreztem arra, hogy magam is tisztán lássak az EH antenna témában.<br />
<br />
Ugyanakkor amatőrtársaim szakmai ismereteinek elmélyítését is szem előtt tartottam.<br />
Elnézést kell kérnem azoktól, akik számára fejtegetéseim nem hatottak az újdonság erejével, vagy nehezen emészthetőnek bizonyultak.<br />
<br />
Mindenkor szívesen állok rendelkezésére mindazoknak, akik megkeresnek.<br />
<br />
Külön köszönetemet fejezem ki HA4YF Béla barátomnak a téma felvetéséért és értékes segítségéért.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
73 and DX<br />
HA4YM<br />
sandorbubla@gmail.com</div>HA4YM