https://wiki.ham.hu/api.php?action=feedcontributions&user=HA1DFO&feedformat=atomHamWiki - Szerkesztő közreműködései [hu]2024-03-29T14:32:03ZSzerkesztő közreműködéseiMediaWiki 1.34.1https://wiki.ham.hu/index.php?title=Antenna_hangol%C3%B3&diff=8172Antenna hangoló2007-03-04T13:59:37Z<p>HA1DFO: /* Antenna hangolók csoportosítása */</p>
<hr />
<div>== Célja és felhasználása ==<br />
<br />
Az antennahangolók célja az névleges impedanciától eltérő antenna impedancija és a névleges impedanciájú adóberencezés és az antenna közt impedanciát transzformálni.<br />
<br />
A leghatásosabb a tuner működése, ha közvetlenül az antenna talppontjában müködtetjük. Ekkor a tápláló koaxkábelben sem alakul ki [[állóhullám]], aminek következtében nem növekszik meg a kábelben a veszteség.<br />
<br />
== Működési elve ==<br />
<br />
<br />
== Antenna hangolók csoportosítása ==<br />
<br />
Elhelyezkedés alapján:<br />
<br />
* antennánál található (kültéri)<br />
** automata<br />
*** folyamatos ( motoros )<br />
*** szakaszos ( relés kivitel ) <br />
** távhangolt<br />
<br />
* rádiókészüléknél található (beltéri)<br />
** automata<br />
** kézi <br />
<br />
Kapcsolás alapján: mindegyikről elmondható, hogy LC taggal kompenzálnak. Azonban más-más elven.<br />
<br />
* L tagot tartalmazó<br />
* T tagot tartalmazó<br />
* &pi; tagot tartalmazó<br />
<br />
Hangolás mechanizmusa alapján<br />
<br />
* kézi<br />
* automata<br />
<br />
== Antenna hangoló kapcsolások ==<br />
<br />
=== Rövidhullámú sávra ===<br />
<br />
[[Kép:Tuner.jpg|thumb|left|[[User:DL2JTE|DL2JTE Laci]] tunerje közelről]]<br />
[[Kép:Antenna.jpg|thumb|right|[[User:DL2JTE|DL2JTE Laci]]; QTH: JO60PU]]<br />
<br />
[[User:DL2JTE|DL2JTE Laci]] sokat kísérletezett antennahangolókkal. Tapasztalatai alapján van még egy sor tényezö, amit a szakirodalom sem taglal, s akár 20 dB is veszíthetö. Például ha valaki nem figyel oda a szerelési kapacitásokból eredö veszteségekre. Az antenna hangolók adás és vétel oldalon is aktívan müködnek, óriási jel/zaj viszony javulást lehet velük produkálni.<br />
A gyári tunerok általában nagy szerelési kapacitással vannak kivitelezve, ezáltal, amit nyernének vele annak a 2/3-át elviszi a szórt kapacitásból eredö veszteség.<br />
<br />
Az ábrán látható [[User:DL2JTE|DL2JTE Laci]] által megépített közel 1 méter hosszú fémmentes dobozba tett igen jó paraméterű kültéri antennahangoló. A hangoló tekercs [[Q]]-ja terheletlen állapotban most 185-ös.<br />
<br />
Az utánépítéshez nagy segítség, hogy az internetröl le lehet tölteni ingyen léptetö moror vezérlö programot, így ezzel a résszel nem kell sokat dolgozni, inkább csak a mechanikai konstrukcióval.<br />
<br />
További információ: http://www.dl2jte.de.vu<br />
<br />
=== Ultrarövidhullámú sávra ===<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Rádióamatőr műszerek]]</div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=Vita:Kapcsol%C3%B3&diff=8005Vita:Kapcsoló2007-01-08T16:03:52Z<p>HA1DFO: </p>
<hr />
<div>{|border="1"<br />
|SPST [[Kép:Kapcsoló SPST NO.png]]<br />
|SPST [[Kép:Nyomógomb SPST NO.png]]<br />
|DPST [[Kép:Kapcsoló DPST NO.png]]<br />
|...NO<br />
|-<br />
|SPST [[Kép:Kapcsoló SPST NC.png]]<br />
|SPST [[Kép:Nyomógomb SPST NC.png]]<br />
|DPST [[Kép:Kapcsoló DPST NC.png]]<br />
|...NC<br />
|-<br />
|SPDT [[Kép:Kapcsoló SPDT.png]]<br />
|SPDT [[Kép:Nyomógomb SPDT.png]]<br />
|DPDT [[Kép:Kapcsoló DPDT.png]]<br />
|&nbsp;<br />
|}<br />
<br />
----<br />
<br />
Jól látom, hogy a grafikának Spectrum beütése van? ;-)<br />
<br />
--[[User:HA5CQZ|HA5CQZ]] 2007. január 8., 15:36 (CET)<br />
<br />
Szerintem türelmes paintbrush :)<br />
[[User:Ha1dfo|ha1dfo]] 2007. január 8., 17:03 (CET)</div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=SWR_m%C3%A9r%C5%91&diff=7984SWR mérő2007-01-06T21:03:33Z<p>HA1DFO: /* SVR mérú kapcsolások */</p>
<hr />
<div>-- alapcélja --<br />
<br />
== Működési elve és felhasználása ==<br />
<br />
<br />
''' Az SWR mérő, és működési elve'''<br />
<br />
Az SWR az angol állóhullám arány rövidítése. Az SWR mérő tápvonalak illesztési viszonyairól ad tájékoztatást.<br />
Ha egy tápvonal lezárása nem pontos, akkor azon állóhullámok alakulnak ki, mert a terheléstől a hullám egy része visszaverődhet. A haladó és visszavert hullám megkülönböztethető, mert a visszavert hullám esetén az E vektor 180 fokot fordul. A tápvonalon haladó hullám energiájából el lehet venni mérési célra kapacitív vagy induktív csatolással. Ha kapacitív és induktiv csatolás is van egyidejüleg, akkor a H illetve E vektorok révén keltett feszültségek összeadhatók, vagy kivonhatók egymásból, például a mágneses csatolóhurok kapcsainak felcserélésével.<br />
Az ilyen kapcsolásokat iránycsatolóknak nevezik. Ezekkel a hullám haladási iránya megállapítható. Az SWR mérő két iránycsatolót tartalmaz. Az egyik összegzi a haladó, amásik pedig a visszavert hullám által keltett feszültségeket. Egy átkapcsolóval váltható a két iránycsatoló, és igy megfigyelhető a haladó illetve visszavert hullámok erőssége. Fontos, hogy a két iránycsatolóban a hullám mágneses és elektromos tere azonos feszültséget keltsen. Ezt gyakran úgy oldják meg, hogy az E vektor becsatolása trimmerkondenzátoron keresztül történik, és igy a becsatolt feszültség beállítható ugyanakkorára, mint a mágneses csatolás miatt bejutó feszültség. Az indikátor műszer számára egyenirányítani kell a hullám által keltett feszültségeket. A műszer érzékenysége egy soros potméterrel beállítható. Gyakran két műszert alkalmaznak az SWR mérőkben. Ilyenkor az érzékenység kettős, és lehetőleg pontosan együttfutó potméterrel valósítható meg. A potméter kalibrálható a tápvonalon haladó teljesítményre, de a leolvasott érték csak akkor pontos, ha nincs visszaverődés.<br />
<br />
''' A SWR mérő felhasználási lehetőségei.'''<br />
<br />
Ha a generátor ellenállása nem egyezik meg a terhelés ellenállásával, Akkor a terhelésről a generátor által leadott energia egy része visszaverődhet. Ez nemkívánatos állapot, mert a teljes teljesítmény nem a terhelésen<br />
lép fel. A rádióamatőr gyakorlatban fontos, hogy az adó teljesítménye lehetőleg eljusson az antennára, és annak talpponti ellenállásán fejtse ki hatását. Ha egy adó kimenetére végfokot kapcsolunk, ugyanolyan fontos, hogy az adóbó kivehető teljesítmény lehetőleg teljesen a végfok meghajtására fordítódjon. Az érzékeny vevő bemenetének pontosan kell illeszkedni az antennától lehozott tápvonalhoz. Tápvonalak hosszának megváltoztatása során, például meghosszabbítás után szintén célszerű az illesztettséget ellenőrizni. Mindezekre alkalmasak az SWR mérők. Fontos tudni, hogy az SWR mérő egy bizonyos hullámellenállásra készül. Csak ilyen hullámellenállású bemenetek illetve kimenetek közé lehet beiktatni őket. Az SWR mérők konstrukciós kialakításuk alapján bizonyos teljesítményhatárok között képesek működni. Nagyteljesítményű végfokozatokhoz kialakított SWR mérők nem elég érzékenyek kézi rádiók illesztésének értékelésére, az érzékenyebbek pedig meghibásodhatnak a rajtuk átengedett nagyobb teljesítményektől, mert túl sok energiát vesznek át a tápvonalból.<br />
Az SWR mérők iránycsatolóinak mérete alkalmazkodik a hullámhosszhoz. Ezért a rövidhullámú sávokra készült SWR mérők nem optimálisak az URH sávokra. A 144 és 432 MHz sávokra is érdemes külön SWR mérőt használni.<br />
<br />
<br />
=== Felhasználása antenna illesztéshez ===<br />
<br />
== SWR mérő kapcsolások ==<br />
<br />
=== Rövidhullámú sávra ===<br />
<br />
=== Ultrarövidhullámú sávra ===<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Rádióamatőr műszerek]]</div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=Szerkeszt%C5%91vita:HA1DFO&diff=7965Szerkesztővita:HA1DFO2007-01-04T13:06:23Z<p>HA1DFO: </p>
<hr />
<div>Ez itt az én vitalapomon kivül a wiki egyes funkcióinak tesztoldala. Arra használom, hogy bizonyos változások után le tudjam ellenőrizni az egyes bővitőmodulok (gnuplot, képletek, syntaxhighlight, stb.) helyes működését. Információtartalma nincs.<br />
<br />
<gnuplot><br />
set output 'arvizturo_5.png'<br />
set size 1.2, 0.4<br />
set grid<br />
set xlabel "Periódus"<br />
set ylabel "Pillanatnyi értek"<br />
plot [-10*pi:10*pi] sin(x)/x title "Árvíztűrő tükörfúrógép"<br />
</gnuplot><br />
<br />
----<br />
<br />
<math>\int f(x)g(x) dx</math><br />
----<br />
<HIGHLIGHTSYNTAX language="c"> for (i=0;i<=10;i++){<br />
printf("%i\n",i);<br />
}<br />
</HIGHLIGHTSYNTAX><br />
<br />
<br />
----<br />
<!--<br />
Szia.<br />
Nézegetem azért a lapot. Megkaptam hogy mit tettem én. Nem sértődtem meg. Úgy látom nem vetted észre. Tulajdonképpen nekem tök mindegy, hogy az interneten hányan nézegetnek egy lapot. Azért térek vissza erre az oldalra mégis, mert az alapötletet igen jónak és szükségszerűnek tartom. Engem az érdekelne igazán, hogy ha valaki erre a lapra téved, legyen oka böngészgetni, és azt találja amit keres. Sőt olyat is találjon, amit ugyan nem keres, de épülésére szolgál. Szóval jegyezze meg, hogy a wiki.ham.hu nem rossz lap. Én egész életeben, -és ez nem kevés idő- szívtam az z elektrotechnikával. Folyton azt hittem már értem a dolgokat és mindíg bebizonyították az áramkörök, hogy tévedek. Az a szép a rádiótechnikában, hogy nem lehet kampányolni ilyen vagy olyan eredmény érdekében. Egyszerüen vagy elfogadja az ember a szabályokat, mert megismerte őket, vagy mondjon le a sikerről. <br />
Nem kioktatásnak szánom ezt. Nem tudom a neved, csak a hívójeled, és a szándékodat, hogy segíteni akarsz egy helyzeten, amit magam is szomorúnak tartok. Azért spekulálok most igy a gép mellett ülve, hogy mit írjak. Sok más dologgal is foglalkozhatnák, de ez fontosnak látszik. Azért fontos, mert úgy gondolom, hogy miért járja végig más azokat a zsákutcákat, amibe én betévedtem. <br />
Például, hogy amit ma leírok, azt két hét múlva nem feltétlenül fogom érteni, ha újra elolvasom. Ezért kezdtem -elismerem cinikusan és dühösen, kritizálni az oldalon megjelent írásokat. Mert végiggondoltam, hogy mit olvastam. Megpróbáltam a leírt dolgok mögött azt felismerni, hogy mit akar az oldal adni nekem. Ne legyenek illúzióid, más is igy fog ehhez viszonyulni. Ha kitalálod mi kell az oldalra, nyerő vagy. Ha csak szórakozol, mert a wiki egy szenzációs lehetőség, akkor ne csodálkozz, ha megnézed a látogatások, vagy hozzászólások történetét. A kitalálás nem egyszerű feladat, ha azt hiszed, akkor nyeld le a keserű pirulát, hogy hárman maradtatok. Akkor fogadd részvétem a felesleges munka ( tudom mekkora ) miatt. <br />
Aki véletlenül elkezdi szisztematikusan végégnézni, hogy mi minden van ezen a vebhelyen, feltételezem mániákus rádióamatőr. A sok szöveg eleve riasztó. Aki arra vetemedik, hogy mégis meg akar valamit tudni, annak viszont mindegy hogyan jut hozzá az információhoz. De az hamar feltűnik mindenkinek, hogy megkapja ezen a helyen, vagy vegye a kereső következő helyét. Ezért azt gondolom, jobban át kellene gondolni a főoldalon megjelenő címszavakat.<br />
Úgy kellene átgondolni, hogy később ne kelljen módosítani. Hogy eléggé általános legyen, de irányítsa a keresőt az általa megtudni kívánt dologhoz. Én például három napig gondolkodtam, hogy hogyan lehetne egy kezdő rádióamatőrt megismertetni a tápvonal fogalmával. Mire kezdett bennem körvonalazódni, ez a címszó meg is szűnt. <br />
Helyette lett koax kábel. Próbáltam kitalálni, mit mondjak annak aki azt hiszi, egy tápvonal áram vezetésére szolgáló drót. Ez is elég persze. Csak nem a tudáshoz. Ez pont arra jó, hogy valaki eldönthesse, tovább nem kell neki a témával foglalkozni, megállhat. Dehát tudod magad is, ez bonyolultabb probléma. A dolgok leegyszerüsítése sokszor belépőjegy a sikertelenséghez.<br />
A mérnök mindíg feltételez olyan tényezőket is, amik elkerülték a figyelmét. Csak a taxisofőrők meg a fodrászok tudják biztosan hogy működik a televíziós készülék. <br />
Megkeresett a Zsolt email-ben. Azt válaszoltam neki, hogy elöttem van a rádiótechnikai zsebkönyv, amit egy Magyari Béla nevü fazon adott ki 1959-ben. 22 doktor tette benne össze a tudását. Egymást lektorálták, mert a doktorok tudják, hogy tévedhetnek. De amit végül leírtak, az igaznak tekinthető. Nem baj, mindannyian tudunk olyan dolgokat, amit a doktorok akkor nem tudtak. A BME tankönyveiben is hemzsegnek a műszaki baromságok. Hidd el, régóta gyüjtöm őket. <br />
Én nem biztos hogy rádióamatőr vagyok a szó általános értelmében. Nekem a dolog azt jelenti, hogy megismerjem az általam használt, vagy konstruált berendezések működését. Semmi esetre sem éptenék olyan berendezést, mint a kenwood vagy yaesu, mert üzleti szempontok hidegen hagynak. Próbálom kiszűrni a müszaki megfontolásokat az ezekben alkalmazottak közül, mert a mérnöki gondolatokból soha nem elég. Az üzlet is tudás, de engem az nem érdekel. A feleségem intézi ezeket a dolgokat. <br />
Sokat írtam. Lehet, nem feleslegesen. Jobb lett volna például a lineár végfokozatok linearitásának ellenőrzése témában megosztani a tapasztalataimat valakikkel, akiket érdekel. Vagy az antennákkal kapcsolatos tévhitek eloszlatásával foglalkozni. De félek, ha nagynehezen megfogalmaznák valamit, kitörölné valaki aki nem is érti miről van szó. <br />
Dehát ez még odébb lenne...<br />
HA5KJ - Jóska<br />
<br />
----<br />
<br />
Szervusz, Kedves Jóska!<br />
<br />
A nevem Néher Márton, elnézést, hogy korábban nem derült ki. Nem szeretem a Mártont, nem is használom. <br />
Valóban azért csináltam ezt a honlapot, hogy maradandó értéket teremthessünk.<br />
És én nagyon szivesen változtatok a dolgokon, ha azokkal tényleg a lap sikerét szolgálhatom. Amint mondtad, valóban nem könnyű kitalálni, hogy mit, hogyan kell.<br />
Arra szeretnélek kérni nagy tisztelettel, mint már sokmindent látott amatőr kollégát, hogy ha van konkrét elképzelésed, vagy ötleted, kérlek ird meg, és végrehajtom. Ha gondolod, zárolhatjuk a kezdőlapot, ha már kialakultak rajta a jó cimszavak.<br />
Egészen pontosan talán az volt ennek az oldalnak az elinditásának az első gondolata, hogy HB9CV antenna leirást, és hogyan csináljunk-ot kerestem, illetve kollineárantennát. Arra gondoltam, milyen jó lenne ezt egyben tudni mindet. Sajnos azóta sincs se kollineár, se HB9CV, de még egy egyszerű dipól sincs.<br />
Én még reménykedek, hogy lesz belőlünk valami.<br />
<br />
Remélem együtt sikerül kitalálni, hogyan legyenek a dolgok, és akkor Neked is, és minden eddig csendben maradt kollégának meg tudunk felelni.<br />
<br />
73 de HA1DFO, Néher Márton<br />
--><br />
----<br />
<br />
Szia Döme! <br />
<br />
Kíváncsi a család arra, hogy mekkora most a wiki ham hu ( megabyte-ban )? Pre tnx.<br />
<br />
--[[User:Gg630504|Gg630504]] 2006. augusztus 2., 01:09 (CEST)<br />
<br />
----<br />
Az adatbázis 16 Mega tömörítés nélkül (sqldump), és ehhez jönnek még hozzá a képek, ami 19 megát tesz ki. Tehát összesen 36Mb.<br />
<br />
Üdv: [[User:Ha1dfo|ha1dfo]] 2006. augusztus 4., 01:28 (CEST)<br />
<br />
Tnx [[User:Gg630504|Gg630504]] 2006. augusztus 4., 01:33 (CEST)<br />
<br />
----<br />
<br />
<!--<br />
Szia!<br />
<br />
Nem találtam a panaszkönyvet HI, ezért írok ide.<br />
<br />
Nekem ilyet ír ki:<br />
<br />
Adatbázis hiba<br />
Adatbázis formai hiba történt. Az utolsó lekérési próbálkozás az alábbi volt: <br />
(SQL query hidden)<br />
a "SearchMySQL4::update" függvényből. A MySQL hiba "1034: Incorrect key file for table: 'mw2_searchindex'. Try to repair it (localhost)".<br />
<br />
Jó ez így?<br />
<br />
--[[User:HA5CQZ|HA5CQZ]] 2006. november 20., 14:10 (CET)<br />
----<br />
-----<br />
Szervusz!<br />
<br />
Igen, ismerem a hibát, és egyáltalán nem természetes, javitható, de sajnos nem lesz gyors. Elvileg adat nem veszik el, se akkor, ha ezt a hibát dobja, se akkor, amikor ezt kijavitjuk.<br />
<br />
Türelmeteket kérem ezzel kapcsolatban, dolgozunk a problémán.<br />
----<br />
<br />
<br />
Jah, kérdés: nnem emlékszel, hogy mit mentettél volna, amire ezt dobta? Kategóriát? Vagy csak simán szöveget? Ez érdekes volna. Amugy most reszelgettem rajta, ha ez nem segit neki, remelem segit. (avagy lehet nekiallni nyuzni)<br />
<br />
[[User:Ha1dfo|ha1dfo]] 2006. november 20., 19:52 (CET)<br />
<br />
Sima szocikket(es ezt a vitalapot) mentettem, amikor ezt mondta. Mindjart meglatjuk, hogy javult-e.<br />
<br />
Most mukod.<br />
<br />
((Hova lett a hibabejelento oldal? Nem talaltam sehol.))<br />
<br />
--[[User:HA5CQZ|HA5CQZ]] 2006. november 20., 20:15 (CET)<br />
<br />
Hmm. Valószinüleg akkor tünhetett el, amikor Krüpl-mester ([[User:HG2ECZ|hg2ecz]]) szépitgetett a kezdőlapon. Megkeresem, amint találtam valami hasonlót, belinkelem.<br />
<br />
73 de [[User:Ha1dfo|ha1dfo]] 2006. november 20., 23:03 (CET)<br />
--><br />
<br />
Bocsánat, láthatatlanná tettem innét sok-sok irást. Ha valaki kéri, visszarakom.<br />
<br />
Hirek a wikiről: a régi szerver nem működött üzembisztosan, hogy kiszolgáljon sok-sok rádióamatőrt, igy a wikit átköltözettük egy másik szerverre. Az átállás ugy néz ki megtörtént, minden működik ami eddig, kivéve a statisztikát, azon még dolgozok. Használjátok egészséggel.<br />
<br />
És nemutolsósorban gyorsabb is lett!<br />
<br />
73 de [[User:Ha1dfo|ha1dfo]] 2007. január 2., 02:18 (CET)</div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=HamWiki:BugReport&diff=7942HamWiki:BugReport2007-01-03T11:24:42Z<p>HA1DFO: </p>
<hr />
<div>* Igen, tudom, hogy a wiki néha le-leáll. Nagy valószinüséggel a hálózati feszültségingadozást nem szereti a tápegysége. A megoldáson dolgozunk. Addig is a türelmeteket kérem ilyen esetekben.<br />
[[User:Ha1dfo|ha1dfo]] 2006. december 28., 00:07 (CET)<br />
* Január 2-án reggeltől már új vason fut tovább a Wiki.<br />
<br />
----<br />
Tovabbra is a keresessel vannak gondjaim: ha "Civitas"-ra keresek,<br />
akkor nem talalja meg a [[Civitas Fidelissima aktivitási verseny]] szocikket.<br />
Miert?<br />
<br />
--[[User:HA5CQZ|HA5CQZ]] 2007. január 2., 13:03 (CET)<br />
<br />
Döme! Valami az indexekkel nem stimmel. Szerkesztőablakba dobtam és elmentettem a Civitas cikkeket és megjelent a keresésben. Szerintem az indexekből is veszítettél az SQL műveletek során. Már csak az a kérdés hogy melyeket és miért?<br />
<br />
Sőt: a "verseny" szóra keresve most ez megjelenik, de az összes többi verseny nem. Azt hiszem, most fogsz sokat tanulni SQL terén is.<br />
<br />
--[[User:HG2ECZ|HG2ECZ Zsolt]] 2007. január 2., 13:16 (CET)<br />
<br />
<br />
* Hmm.. Ronda sztochasztikus dolgok ezek. Holnap reggel vizsgazok, utana dolgozok rajta amig nem lesz jo.<br />
Bocsanat a kenyelmetlensegekert.<br />
<br />
* Szerintem nincs ezzel semmi baj. Egesz pofasul mukodik itt minden. Megneztem a nagy wikipediat, ott sem lehet szotoredekre keresni, csak az egesz szavakat talalja meg a rendszer.<br />
<br />
[[User:Ha1dfo|ha1dfo]] 2007. január 2., 13:59 (CET)</div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=HamWiki:BugReport&diff=7941HamWiki:BugReport2007-01-02T12:59:32Z<p>HA1DFO: </p>
<hr />
<div>* Igen, tudom, hogy a wiki néha le-leáll. Nagy valószinüséggel a hálózati feszültségingadozást nem szereti a tápegysége. A megoldáson dolgozunk. Addig is a türelmeteket kérem ilyen esetekben.<br />
[[User:Ha1dfo|ha1dfo]] 2006. december 28., 00:07 (CET)<br />
* Január 2-án reggeltől már új vason fut tovább a Wiki.<br />
<br />
----<br />
Tovabbra is a keresessel vannak gondjaim: ha "Civitas"-ra keresek,<br />
akkor nem talalja meg a [[Civitas Fidelissima aktivitási verseny]] szocikket.<br />
Miert?<br />
<br />
--[[User:HA5CQZ|HA5CQZ]] 2007. január 2., 13:03 (CET)<br />
<br />
Döme! Valami az indexekkel nem stimmel. Szerkesztőablakba dobtam és elmentettem a Civitas cikkeket és megjelent a keresésben. Szerintem az indexekből is veszítettél az SQL műveletek során. Már csak az a kérdés hogy melyeket és miért?<br />
<br />
Sőt: a "verseny" szóra keresve most ez megjelenik, de az összes többi verseny nem. Azt hiszem, most fogsz sokat tanulni SQL terén is.<br />
<br />
--[[User:HG2ECZ|HG2ECZ Zsolt]] 2007. január 2., 13:16 (CET)<br />
<br />
<br />
* Hmm.. Ronda sztochasztikus dolgok ezek. Holnap reggel vizsgazok, utana dolgozok rajta amig nem lesz jo.<br />
Bocsanat a kenyelmetlensegekert.<br />
<br />
[[User:Ha1dfo|ha1dfo]] 2007. január 2., 13:59 (CET)</div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=HamWiki:K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9gi_Port%C3%A1l&diff=7936HamWiki:Közösségi Portál2007-01-02T01:22:25Z<p>HA1DFO: /* A HamWiki kialakulásáról dióhéjban */</p>
<hr />
<div>= HamWiki: A rádióamatőr tudásbázis =<br />
<br />
== A wiki rendszerekről dióhéjban ==<br />
<br />
A wiki egy olyan tartalomkezelő rendszer, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók a laphoz új tartalmakat adjanak, vagy azon tartalmat módosítsanak. A wiki nem egy szoftver, hanem egyik speciális fajtája a hipertext (értsd: webes) rendszereknek. Több jól használható wiki szoftver létezik.<br />
<br />
Lásd: [http://hu.wikipedia.org/wiki/Wiki http://hu.wikipedia.org/wiki/Wiki]<br />
<br />
== A HamWiki kialakulásáról dióhéjban ==<br />
<br />
Ennek a rádióamatőr tudásbázisnak a története 2005. nyarára vezethető vissza, amikor HG2ECZ Zsolt alaposan megismerkedett a magyar, német és angol Wikipédiával és közel egy éven keresztül tanulmányozta őket. Tetszett az ötlet, illetve az hogy végeredményképp szinte kivétel nélkül tökéletesednek rajta a cikkek, mintsem romlanak.<br />
<br />
Azonban nem igazán célszerű a fent említett enciklopédiába beledolgozni, mivel a témáink általában a közember számára értelmetlenek, azonban a rádióamatőröket annál jobban érdeklik. Jó példa erre a rádióamatőr sávfelosztás, ami rajtunk kívül senki mást nem érdekel.<br />
<br />
Az idei év tavaszán HA1DFO Döme ezen gondolaton fellelkesülve szintén elkezdett foglalkozni a gondolattal, majd HA8FN Laci is besegített egy erre a célra alkalmas SUN, és egy ProLiant szerverrel. És HA1DFO nekiállt kidolgozni a részleteket. Így mostanra a rádióamatőr wiki már egy működő rendszer.<br />
<br />
= Miért jó ez nekünk, rádióamatőröknek? =<br />
<br />
Az interneten keresztül elérhető rádióamatőr tudásbázis azért nagy előrelépés számunkra, mert végre van hol összegyűjteni a rádióamatőrök számára fontos információkat, amit eddig sok-sok lelkes rádióamatőr a saját honlapján töredékek formájában gyűjtött és publikált. Ráadásul ebben a rendszerben a cikkek egymásra hivatkozása nagyon jó átjárhatóságot biztosít a cikkek között.<br />
<br />
== Hogyan működne ideálisan a rádióamatőr Wiki? ==<br />
<br />
Nyilván mindannyiunk tanulni szeretne ezt-azt belőle. Ezért kézenfekvő, hogy olvasgatjuk az ott levő cikkeket. Azonban a céljaink eléréséhez az lenne jó, ha például 10-20 elolvasott cikkenként mi is hozzátennénk vagy legalább elkezdenénk egy-egy érdekes cikket. Illetve egy már elkezdett cikket folytatnánk, csiszolnánk.<br />
<br />
Így reményeink szerint a http://wikipedia.org esetében már igen jól körvonalazódó siker érhető el, a „kollektív erő” képes lesz összehozni az idők folyamán egy olyan elektronikus tudástárat, amely a régi idők „Rádióamatőr zsebkönyv” kiadványát pótolná illetve túl is szárnyalná. Ugyanis ennek az elektronikus tudástárnak számtalan előnye létezik a régi könyvhöz képest. Ezek közül elegendő, ha a két legfontosabb dologra gondolunk. Naprakész az információ, továbbá napjainkban egyre szélesebb körben vált elérhetővé az internet, mint amennyire az ilyen jellegű információt nyomtatott anyagokkal terjeszteni tudnánk.<br />
<br />
Tehát ez az oldal alkalmas arra, hogy a hatósági vizsgakövetelmények letétele után az itt látható rádióamatőr tudásbázisra támaszkodva tetszőleges mélységben önképzést folytathassunk. Ennek azonban feltétele az, hogy ami minket érdekel és mégsem található meg itt, azt máshonnan megszerezve vegyük a fáradságot és írjunk a témáról egy szócikket, hogy a jövőben ugyanezzel a témával foglalkozni kívánó rádióamatőr önképző tevékenységét ezzel is elősegítsük, felgyorsítsuk.<br />
<br />
== Az adatbiztonságról dióhéjban ==<br />
<br />
Kritikus kérdésnek tekintettük az adatbiztonságot, ezért a legjobb tudásunk szerint több módon is bebiztosítottuk a rendszert.<br />
<br />
* Meghibásodás ellen több lemezen tároljuk az információt és naponta másolatot készítünk a tudásbázisról egy másik szerverre.<br />
* Véletlen törlés és vandalizmus ellen pedig úgy védekezünk, hogy az anyag régebbi állapota is publikus, illetve az alkalmazott wiki-szoftver lehetőséget biztosít rá, hogy visszaállítsuk egy régebbi verziót, illetve a verziók közt megtekintsük, hogy mit változtattak rajta.<br />
<br />
= Hogyan tudsz az információ összehordásában segíteni? =<br />
<br />
Miután megnyitottuk a http://wiki.ham.hu oldalt, a megjelenő lap jobb felső sarkában található egy „Belépés” menü. Ide kattintva megjelenik egy belépő űrlap.<br />
<br />
Mivel nem vagyunk még regisztrált tagok, ezért az „Új hozzáférés létrehozása” (jelenleg még „Create an account”) linkre kattintva értelemszerűen létrehozunk egy saját felhasználónevet. Felhasználónévnek célszerű a hívójelünket végig nagybetűvel írva megadni. Az email cím pedig legyen valós, mert oda megerősítést kérő emailt fog küldeni a rendszer, illetve ha elfelejtjük a jelszót, akkor kérhetjük, hogy küldje el számunkra az eredetileg megadott email címre.<br />
<br />
Miután beléptünk, a fentebb látott ábrán látható képernyő fogad azzal a különbséggel, hogy a „Rádiófrekvenciás csatlakozók” helyett a nyitólap látható.<br />
<br />
Ezek után a képernyő bal odalán látható „Segítség” menüpontot kiválasztva egy „gyorstalpaló” illetve részletes leírások segítenek minket a cikk megszerkesztésében. Illetve ha például egy képletet vagy táblázatot mégsem sikerülne úgy elkészítenünk, ahogy jól nézne ki, akkor sem kell elcsüggednünk, mert ideális esetben rövid időn belül egy másik rádióamatőr kollégánk szépre formázza helyettünk. Ez a kollektív információrendezés előnye.<br />
<br />
== Néhány alapelv a cikkek írásához ==<br />
<br />
A HamWiki célja – mint már az előzőekben is említettük – egy rádióamatőr tudástár létrehozása. Tehát az ide szánt cikkek nem a rádióamatőr fórumok villámkérdései (ezáltal a fórumokat nem is helyettesítik), hanem a hosszú távon érvényes „örökifjú” elméletek és gyakorlati útmutatók tárháza.<br />
Ez alól talán egyetlen kivétel az „Aktuális események” lap, ahol egy rövid bejegyzéssel az aktuális eseményre hívjuk fel a figyelmet. Például a soron következő rádióstalálkozóra.<br />
<br />
A cikkeknek tehát célszerű olyan formát ölteniük, ami nem lejárati határidőhöz kötött. Például rossz példaként vettem észre az egyik szócikkben, hogy „az idei BURABU-t 2006. xx. xx-án fogjuk megtartani”. Ha e helyett a „minden év június 2. hétvégéje” szerepel, az sokkal praktikusabb.<br />
<br />
A HamWiki nem reklámgyűjtemény, tehát a rendezvények szponzorainak felsorolása sem a tudástárba való.<br />
<br />
Próbáljunk meg röviden és ugyanakkor kerek mondatokban és magyar nyelven végigvezetett gondolatokkal fogalmazni a szócikkeket. Azaz minél érthetőbb legyen, ugyanakkor ne legyen feleslegesen hosszú. Ezáltal aki tanulni akar belőle, az gyorsan jut információhoz.<br />
<br />
== Szerkesztők számára biztosított segítség ==<br />
<br />
A lapot szerkesztők munkáját több dolog segíti. Egyrészt egy szintén a közösség által szerkeszthető, most már igen jól használható „Segítség” oldal. Ezen kívül a rendszer is számos segítséget biztosít. Alább a leglényegesebbeket próbálom összefoglalni:<br />
<br />
* Web felületen keresztüli végezhető cikk (article) szerkesztés<br />
* Web felületen keresztül szerkeszthető vita (discussion) lap, ahol megbeszélhetjük az adott lappal kapcsolatos bizonytalan dolgokat, lapfejlesztési célokat, irányokat.<br />
* Laptörténet, ahol régebbi verziókat tekinthetünk meg illetve hasonlíthatunk össze egymással.<br />
* Lap átmozgatása (move) opció segítségével korrigálhatjuk a hibás szócikk nevét egy ideálisabb névre. A rendszer alapértelmezetten biztosítja, hogy a régi névre hivatkozó oldalak automatikusan az új oldalra kerüljenek.<br />
* Lap figyelése (watch). Ez az opció lehetőséget ad arra, hogy az adott lapot megjelölve értesítést kapjunk arról, ha a lapot valaki továbbszerkesztette illetve megváltoztatta.<br />
* RSS szolgáltatás: a megváltozott lapokról RSS-ben is képes tájékoztatni minket a rendszer. Ehhez csak egy RSS megjelenítő szoftverre van szükségünk.<br />
<br />
= Összefoglalás =<br />
<br />
http://wiki.ham.hu oldalon egyre bővül az információ mennyisége, de a bővülés ütemét nagyban befolyásolja az, hogy hányan tesznek hozzá akárcsak egy gondolatot is. Azaz ha több érdekes olvasmányt szeretnél megtekinteni, akkor az alábbiakkal tudsz hozzájárulni az előrelépéshez:<br />
<br />
* javíts illetve folytass egy meglévő cikket még tökéletesebbre<br />
* írj egy cikket, amit majd más fog tovább javítani<br />
* legalább kezdj el egy érdekes témát, alapozd meg a cikk vázát - amit valaki folytatni fog<br />
* segíts rendezni a tematikát, létesíts a cikkek közt még több értelmes kereszthivatkozást.<br />
* a „vita” lapon pedig olyan hozzászólások gyülekeznek az adott oldallal kapcsolatban, amely a szerkesztőket segíti a munkájában.<br />
<br />
Mindezen változtatásokat szabadon megteheted az oldalon. És a hatékony információ-összehordás következtében egyre több érdekes szócikket olvashatsz Te is egy másik rádióamatőr tollából, miközben ő is talál érdekességet, amit lehet hogy (részben) Te írtál.</div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=HamWiki:N%C3%A9vjegy&diff=7935HamWiki:Névjegy2007-01-02T01:21:40Z<p>HA1DFO: /* Technikai háttér */</p>
<hr />
<div>== Célok ==<br />
<br />
Ezen az egyre bővülő lapon '''közös erővel próbálunk összeállítani egy''' olyan '''rádióamatőr-tudásbázist''', ahol bármelyik rádióamatőr kielégítheti a jövőben ''tudásvágyát''. Ez egy interaktív honlap, ahol az olvasás mellett szócikket is tudsz írni. Ezért ha valamit nem találsz, vagy találsz javítanivalót benne, a másik idetévedő rádióamatőr segítése érdekében vedd légyszíves a fáradságot és '''írjál róla te is egy értelmes szócikket!''' Könnyebbség: a félkész vagy hibás gondolatot tartalmazó cikkedet valaki más ugyanúgy jóra fogja itt javítani, ahogy te is '''javíthatod itt a mások által összeállított szócikkek hiányosságait'''. Tehát az összkép olyan lesz, amilyenre a közösség formázza.<br />
<br />
Szerkesztési segédlet a bal oldali ''[[HamWiki:Segítség|'''Segítség''']]'' menüpontban található.<br />
<br />
Ha írsz egy szócikket, és valamit nem tudsz, akkor ne ijedj meg, hagyd nyugodtan üresen vagy tégy oda valami utalást arra, hogy kiegészítendő illetve ellenőrizendő és biztosan lesz valaki, aki rövidesen kijavítja. Elvégre is valami ilyesmiről szól ez az egész [[HamWiki:Közösségi Portál|'''HamWiki''']].<br />
<br />
== Technikai háttér ==<br />
<br />
* A wiki.ham.hu szervere egy <!--2x300MHz Sun UltraSparc2, 1.5GB RAM--> Compaq ProLiant 2x1,3Ghz Xeon, 1.8Gb RAM, amit HA8FN Lacitól kaptunk.<br />
* Az operációs rendszere Debian linux.<!--Solaris 10, aminek a bekonfigurálásánál sokat segitett nekünk Laci.--><br />
* Az adatbiztonságról egyidejűleg több lemezre történő adatrögzítés és több független számítógépre naponta történő biztonsági mentés gondoskodik.<br />
<br />
== Szerverüzemeltetők ==<br />
<br />
* [[User:ha1dfo|HA1DFO]] Döme<br />
* [[User:HG2ECZ|HG2ECZ]] Zsolt<br />
<br />
== Lapszerkesztők ==<br />
<br />
Lásd a szócikkek felett a "Laptörténet" fülön. Köszönet nekik az anyagok publikálásáért, javításáért.<br />
<br />
== Hibavisszajelzés ==<br />
<br />
Ha valamilyen hibát találsz, akkor kérlek itt jelezd: '''[[HamWiki:BugReport|hibabejelentés]]'''.</div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=Szerkeszt%C5%91vita:HA1DFO&diff=7934Szerkesztővita:HA1DFO2007-01-02T01:18:11Z<p>HA1DFO: </p>
<hr />
<div>GNUplot teszt. Szerintem ez így már jó lesz...<br />
<br />
<gnuplot><br />
set output 'arvizturo_5.png'<br />
set size 1.2, 0.4<br />
set grid<br />
set xlabel "Periódus"<br />
set ylabel "Pillanatnyi értek"<br />
plot [-1:1] sin(1/x) title "Árvíztűrő tükörfúrógép"<br />
</gnuplot><br />
<br />
----<br />
<br />
<math>\int f(x)g(x) dx</math><br />
----<br />
<!--<br />
Szia.<br />
Nézegetem azért a lapot. Megkaptam hogy mit tettem én. Nem sértődtem meg. Úgy látom nem vetted észre. Tulajdonképpen nekem tök mindegy, hogy az interneten hányan nézegetnek egy lapot. Azért térek vissza erre az oldalra mégis, mert az alapötletet igen jónak és szükségszerűnek tartom. Engem az érdekelne igazán, hogy ha valaki erre a lapra téved, legyen oka böngészgetni, és azt találja amit keres. Sőt olyat is találjon, amit ugyan nem keres, de épülésére szolgál. Szóval jegyezze meg, hogy a wiki.ham.hu nem rossz lap. Én egész életeben, -és ez nem kevés idő- szívtam az z elektrotechnikával. Folyton azt hittem már értem a dolgokat és mindíg bebizonyították az áramkörök, hogy tévedek. Az a szép a rádiótechnikában, hogy nem lehet kampányolni ilyen vagy olyan eredmény érdekében. Egyszerüen vagy elfogadja az ember a szabályokat, mert megismerte őket, vagy mondjon le a sikerről. <br />
Nem kioktatásnak szánom ezt. Nem tudom a neved, csak a hívójeled, és a szándékodat, hogy segíteni akarsz egy helyzeten, amit magam is szomorúnak tartok. Azért spekulálok most igy a gép mellett ülve, hogy mit írjak. Sok más dologgal is foglalkozhatnák, de ez fontosnak látszik. Azért fontos, mert úgy gondolom, hogy miért járja végig más azokat a zsákutcákat, amibe én betévedtem. <br />
Például, hogy amit ma leírok, azt két hét múlva nem feltétlenül fogom érteni, ha újra elolvasom. Ezért kezdtem -elismerem cinikusan és dühösen, kritizálni az oldalon megjelent írásokat. Mert végiggondoltam, hogy mit olvastam. Megpróbáltam a leírt dolgok mögött azt felismerni, hogy mit akar az oldal adni nekem. Ne legyenek illúzióid, más is igy fog ehhez viszonyulni. Ha kitalálod mi kell az oldalra, nyerő vagy. Ha csak szórakozol, mert a wiki egy szenzációs lehetőség, akkor ne csodálkozz, ha megnézed a látogatások, vagy hozzászólások történetét. A kitalálás nem egyszerű feladat, ha azt hiszed, akkor nyeld le a keserű pirulát, hogy hárman maradtatok. Akkor fogadd részvétem a felesleges munka ( tudom mekkora ) miatt. <br />
Aki véletlenül elkezdi szisztematikusan végégnézni, hogy mi minden van ezen a vebhelyen, feltételezem mániákus rádióamatőr. A sok szöveg eleve riasztó. Aki arra vetemedik, hogy mégis meg akar valamit tudni, annak viszont mindegy hogyan jut hozzá az információhoz. De az hamar feltűnik mindenkinek, hogy megkapja ezen a helyen, vagy vegye a kereső következő helyét. Ezért azt gondolom, jobban át kellene gondolni a főoldalon megjelenő címszavakat.<br />
Úgy kellene átgondolni, hogy később ne kelljen módosítani. Hogy eléggé általános legyen, de irányítsa a keresőt az általa megtudni kívánt dologhoz. Én például három napig gondolkodtam, hogy hogyan lehetne egy kezdő rádióamatőrt megismertetni a tápvonal fogalmával. Mire kezdett bennem körvonalazódni, ez a címszó meg is szűnt. <br />
Helyette lett koax kábel. Próbáltam kitalálni, mit mondjak annak aki azt hiszi, egy tápvonal áram vezetésére szolgáló drót. Ez is elég persze. Csak nem a tudáshoz. Ez pont arra jó, hogy valaki eldönthesse, tovább nem kell neki a témával foglalkozni, megállhat. Dehát tudod magad is, ez bonyolultabb probléma. A dolgok leegyszerüsítése sokszor belépőjegy a sikertelenséghez.<br />
A mérnök mindíg feltételez olyan tényezőket is, amik elkerülték a figyelmét. Csak a taxisofőrők meg a fodrászok tudják biztosan hogy működik a televíziós készülék. <br />
Megkeresett a Zsolt email-ben. Azt válaszoltam neki, hogy elöttem van a rádiótechnikai zsebkönyv, amit egy Magyari Béla nevü fazon adott ki 1959-ben. 22 doktor tette benne össze a tudását. Egymást lektorálták, mert a doktorok tudják, hogy tévedhetnek. De amit végül leírtak, az igaznak tekinthető. Nem baj, mindannyian tudunk olyan dolgokat, amit a doktorok akkor nem tudtak. A BME tankönyveiben is hemzsegnek a műszaki baromságok. Hidd el, régóta gyüjtöm őket. <br />
Én nem biztos hogy rádióamatőr vagyok a szó általános értelmében. Nekem a dolog azt jelenti, hogy megismerjem az általam használt, vagy konstruált berendezések működését. Semmi esetre sem éptenék olyan berendezést, mint a kenwood vagy yaesu, mert üzleti szempontok hidegen hagynak. Próbálom kiszűrni a müszaki megfontolásokat az ezekben alkalmazottak közül, mert a mérnöki gondolatokból soha nem elég. Az üzlet is tudás, de engem az nem érdekel. A feleségem intézi ezeket a dolgokat. <br />
Sokat írtam. Lehet, nem feleslegesen. Jobb lett volna például a lineár végfokozatok linearitásának ellenőrzése témában megosztani a tapasztalataimat valakikkel, akiket érdekel. Vagy az antennákkal kapcsolatos tévhitek eloszlatásával foglalkozni. De félek, ha nagynehezen megfogalmaznák valamit, kitörölné valaki aki nem is érti miről van szó. <br />
Dehát ez még odébb lenne...<br />
HA5KJ - Jóska<br />
<br />
----<br />
<br />
Szervusz, Kedves Jóska!<br />
<br />
A nevem Néher Márton, elnézést, hogy korábban nem derült ki. Nem szeretem a Mártont, nem is használom. <br />
Valóban azért csináltam ezt a honlapot, hogy maradandó értéket teremthessünk.<br />
És én nagyon szivesen változtatok a dolgokon, ha azokkal tényleg a lap sikerét szolgálhatom. Amint mondtad, valóban nem könnyű kitalálni, hogy mit, hogyan kell.<br />
Arra szeretnélek kérni nagy tisztelettel, mint már sokmindent látott amatőr kollégát, hogy ha van konkrét elképzelésed, vagy ötleted, kérlek ird meg, és végrehajtom. Ha gondolod, zárolhatjuk a kezdőlapot, ha már kialakultak rajta a jó cimszavak.<br />
Egészen pontosan talán az volt ennek az oldalnak az elinditásának az első gondolata, hogy HB9CV antenna leirást, és hogyan csináljunk-ot kerestem, illetve kollineárantennát. Arra gondoltam, milyen jó lenne ezt egyben tudni mindet. Sajnos azóta sincs se kollineár, se HB9CV, de még egy egyszerű dipól sincs.<br />
Én még reménykedek, hogy lesz belőlünk valami.<br />
<br />
Remélem együtt sikerül kitalálni, hogyan legyenek a dolgok, és akkor Neked is, és minden eddig csendben maradt kollégának meg tudunk felelni.<br />
<br />
73 de HA1DFO, Néher Márton<br />
--><br />
----<br />
<br />
Szia Döme! <br />
<br />
Kíváncsi a család arra, hogy mekkora most a wiki ham hu ( mebibyte-ban )? Pre tnx.<br />
<br />
--[[User:Gg630504|Gg630504]] 2006. augusztus 2., 01:09 (CEST)<br />
<br />
----<br />
Az adatbázis 16 Mega tömörítés nélkül (sqldump), és ehhez jönnek még hozzá a képek, ami 19 megát tesz ki. Tehát összesen 36Mb.<br />
<br />
Üdv: [[User:Ha1dfo|ha1dfo]] 2006. augusztus 4., 01:28 (CEST)<br />
<br />
Tnx [[User:Gg630504|Gg630504]] 2006. augusztus 4., 01:33 (CEST)<br />
<br />
----<br />
<br />
<!--<br />
Szia!<br />
<br />
Nem találtam a panaszkönyvet HI, ezért írok ide.<br />
<br />
Nekem ilyet ír ki:<br />
<br />
Adatbázis hiba<br />
Adatbázis formai hiba történt. Az utolsó lekérési próbálkozás az alábbi volt: <br />
(SQL query hidden)<br />
a "SearchMySQL4::update" függvényből. A MySQL hiba "1034: Incorrect key file for table: 'mw2_searchindex'. Try to repair it (localhost)".<br />
<br />
Jó ez így?<br />
<br />
--[[User:HA5CQZ|HA5CQZ]] 2006. november 20., 14:10 (CET)<br />
----<br />
-----<br />
Szervusz!<br />
<br />
Igen, ismerem a hibát, és egyáltalán nem természetes, javitható, de sajnos nem lesz gyors. Elvileg adat nem veszik el, se akkor, ha ezt a hibát dobja, se akkor, amikor ezt kijavitjuk.<br />
<br />
Türelmeteket kérem ezzel kapcsolatban, dolgozunk a problémán.<br />
----<br />
<br />
<br />
Jah, kérdés: nnem emlékszel, hogy mit mentettél volna, amire ezt dobta? Kategóriát? Vagy csak simán szöveget? Ez érdekes volna. Amugy most reszelgettem rajta, ha ez nem segit neki, remelem segit. (avagy lehet nekiallni nyuzni)<br />
<br />
[[User:Ha1dfo|ha1dfo]] 2006. november 20., 19:52 (CET)<br />
<br />
Sima szocikket(es ezt a vitalapot) mentettem, amikor ezt mondta. Mindjart meglatjuk, hogy javult-e.<br />
<br />
Most mukod.<br />
<br />
((Hova lett a hibabejelento oldal? Nem talaltam sehol.))<br />
<br />
--[[User:HA5CQZ|HA5CQZ]] 2006. november 20., 20:15 (CET)<br />
<br />
Hmm. Valószinüleg akkor tünhetett el, amikor Krüpl-mester ([[User:HG2ECZ|hg2ecz]]) szépitgetett a kezdőlapon. Megkeresem, amint találtam valami hasonlót, belinkelem.<br />
<br />
73 de [[User:Ha1dfo|ha1dfo]] 2006. november 20., 23:03 (CET)<br />
--><br />
<br />
Bocsánat, láthatatlanná tettem innét sok-sok irást. Ha valaki kéri, visszarakom.<br />
<br />
Hirek a wikiről: a régi szerver nem működött üzembisztosan, hogy kiszolgáljon sok-sok rádióamatőrt, igy a wikit átköltözettük egy másik szerverre. Az átállás ugy néz ki megtörtént, minden működik ami eddig, kivéve a statisztikát, azon még dolgozok. Használjátok egészséggel.<br />
<br />
És nemutolsósorban gyorsabb is lett!<br />
<br />
73 de [[User:Ha1dfo|ha1dfo]] 2007. január 2., 02:18 (CET)</div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=Szerkeszt%C5%91vita:HA1DFO&diff=7933Szerkesztővita:HA1DFO2007-01-02T00:31:25Z<p>HA1DFO: </p>
<hr />
<div>GNUplot teszt. Szerintem ez így már jó lesz...<br />
<br />
<gnuplot><br />
set output 'arvizturo_5.png'<br />
set size 1.2, 0.4<br />
set grid<br />
set xlabel "Periódus"<br />
set ylabel "Pillanatnyi értek"<br />
plot [-1:1] sin(1/x) title "Árvíztűrő tükörfúrógép"<br />
</gnuplot><br />
<br />
----<br />
<br />
<math>\int f(x)g(x) dx</math><br />
----<br />
<br />
Szia.<br />
Nézegetem azért a lapot. Megkaptam hogy mit tettem én. Nem sértődtem meg. Úgy látom nem vetted észre. Tulajdonképpen nekem tök mindegy, hogy az interneten hányan nézegetnek egy lapot. Azért térek vissza erre az oldalra mégis, mert az alapötletet igen jónak és szükségszerűnek tartom. Engem az érdekelne igazán, hogy ha valaki erre a lapra téved, legyen oka böngészgetni, és azt találja amit keres. Sőt olyat is találjon, amit ugyan nem keres, de épülésére szolgál. Szóval jegyezze meg, hogy a wiki.ham.hu nem rossz lap. Én egész életeben, -és ez nem kevés idő- szívtam az z elektrotechnikával. Folyton azt hittem már értem a dolgokat és mindíg bebizonyították az áramkörök, hogy tévedek. Az a szép a rádiótechnikában, hogy nem lehet kampányolni ilyen vagy olyan eredmény érdekében. Egyszerüen vagy elfogadja az ember a szabályokat, mert megismerte őket, vagy mondjon le a sikerről. <br />
Nem kioktatásnak szánom ezt. Nem tudom a neved, csak a hívójeled, és a szándékodat, hogy segíteni akarsz egy helyzeten, amit magam is szomorúnak tartok. Azért spekulálok most igy a gép mellett ülve, hogy mit írjak. Sok más dologgal is foglalkozhatnák, de ez fontosnak látszik. Azért fontos, mert úgy gondolom, hogy miért járja végig más azokat a zsákutcákat, amibe én betévedtem. <br />
Például, hogy amit ma leírok, azt két hét múlva nem feltétlenül fogom érteni, ha újra elolvasom. Ezért kezdtem -elismerem cinikusan és dühösen, kritizálni az oldalon megjelent írásokat. Mert végiggondoltam, hogy mit olvastam. Megpróbáltam a leírt dolgok mögött azt felismerni, hogy mit akar az oldal adni nekem. Ne legyenek illúzióid, más is igy fog ehhez viszonyulni. Ha kitalálod mi kell az oldalra, nyerő vagy. Ha csak szórakozol, mert a wiki egy szenzációs lehetőség, akkor ne csodálkozz, ha megnézed a látogatások, vagy hozzászólások történetét. A kitalálás nem egyszerű feladat, ha azt hiszed, akkor nyeld le a keserű pirulát, hogy hárman maradtatok. Akkor fogadd részvétem a felesleges munka ( tudom mekkora ) miatt. <br />
Aki véletlenül elkezdi szisztematikusan végégnézni, hogy mi minden van ezen a vebhelyen, feltételezem mániákus rádióamatőr. A sok szöveg eleve riasztó. Aki arra vetemedik, hogy mégis meg akar valamit tudni, annak viszont mindegy hogyan jut hozzá az információhoz. De az hamar feltűnik mindenkinek, hogy megkapja ezen a helyen, vagy vegye a kereső következő helyét. Ezért azt gondolom, jobban át kellene gondolni a főoldalon megjelenő címszavakat.<br />
Úgy kellene átgondolni, hogy később ne kelljen módosítani. Hogy eléggé általános legyen, de irányítsa a keresőt az általa megtudni kívánt dologhoz. Én például három napig gondolkodtam, hogy hogyan lehetne egy kezdő rádióamatőrt megismertetni a tápvonal fogalmával. Mire kezdett bennem körvonalazódni, ez a címszó meg is szűnt. <br />
Helyette lett koax kábel. Próbáltam kitalálni, mit mondjak annak aki azt hiszi, egy tápvonal áram vezetésére szolgáló drót. Ez is elég persze. Csak nem a tudáshoz. Ez pont arra jó, hogy valaki eldönthesse, tovább nem kell neki a témával foglalkozni, megállhat. Dehát tudod magad is, ez bonyolultabb probléma. A dolgok leegyszerüsítése sokszor belépőjegy a sikertelenséghez.<br />
A mérnök mindíg feltételez olyan tényezőket is, amik elkerülték a figyelmét. Csak a taxisofőrők meg a fodrászok tudják biztosan hogy működik a televíziós készülék. <br />
Megkeresett a Zsolt email-ben. Azt válaszoltam neki, hogy elöttem van a rádiótechnikai zsebkönyv, amit egy Magyari Béla nevü fazon adott ki 1959-ben. 22 doktor tette benne össze a tudását. Egymást lektorálták, mert a doktorok tudják, hogy tévedhetnek. De amit végül leírtak, az igaznak tekinthető. Nem baj, mindannyian tudunk olyan dolgokat, amit a doktorok akkor nem tudtak. A BME tankönyveiben is hemzsegnek a műszaki baromságok. Hidd el, régóta gyüjtöm őket. <br />
Én nem biztos hogy rádióamatőr vagyok a szó általános értelmében. Nekem a dolog azt jelenti, hogy megismerjem az általam használt, vagy konstruált berendezések működését. Semmi esetre sem éptenék olyan berendezést, mint a kenwood vagy yaesu, mert üzleti szempontok hidegen hagynak. Próbálom kiszűrni a müszaki megfontolásokat az ezekben alkalmazottak közül, mert a mérnöki gondolatokból soha nem elég. Az üzlet is tudás, de engem az nem érdekel. A feleségem intézi ezeket a dolgokat. <br />
Sokat írtam. Lehet, nem feleslegesen. Jobb lett volna például a lineár végfokozatok linearitásának ellenőrzése témában megosztani a tapasztalataimat valakikkel, akiket érdekel. Vagy az antennákkal kapcsolatos tévhitek eloszlatásával foglalkozni. De félek, ha nagynehezen megfogalmaznák valamit, kitörölné valaki aki nem is érti miről van szó. <br />
Dehát ez még odébb lenne...<br />
HA5KJ - Jóska<br />
<br />
----<br />
<br />
Szervusz, Kedves Jóska!<br />
<br />
A nevem Néher Márton, elnézést, hogy korábban nem derült ki. Nem szeretem a Mártont, nem is használom. <br />
Valóban azért csináltam ezt a honlapot, hogy maradandó értéket teremthessünk.<br />
És én nagyon szivesen változtatok a dolgokon, ha azokkal tényleg a lap sikerét szolgálhatom. Amint mondtad, valóban nem könnyű kitalálni, hogy mit, hogyan kell.<br />
Arra szeretnélek kérni nagy tisztelettel, mint már sokmindent látott amatőr kollégát, hogy ha van konkrét elképzelésed, vagy ötleted, kérlek ird meg, és végrehajtom. Ha gondolod, zárolhatjuk a kezdőlapot, ha már kialakultak rajta a jó cimszavak.<br />
Egészen pontosan talán az volt ennek az oldalnak az elinditásának az első gondolata, hogy HB9CV antenna leirást, és hogyan csináljunk-ot kerestem, illetve kollineárantennát. Arra gondoltam, milyen jó lenne ezt egyben tudni mindet. Sajnos azóta sincs se kollineár, se HB9CV, de még egy egyszerű dipól sincs.<br />
Én még reménykedek, hogy lesz belőlünk valami.<br />
<br />
Remélem együtt sikerül kitalálni, hogyan legyenek a dolgok, és akkor Neked is, és minden eddig csendben maradt kollégának meg tudunk felelni.<br />
<br />
73 de HA1DFO, Néher Márton<br />
<br />
----<br />
<br />
Szia Döme! <br />
<br />
Kíváncsi a család arra, hogy mekkora most a wiki ham hu ( mebibyte-ban )? Pre tnx.<br />
<br />
--[[User:Gg630504|Gg630504]] 2006. augusztus 2., 01:09 (CEST)<br />
<br />
----<br />
Az adatbázis 16 Mega tömörítés nélkül (sqldump), és ehhez jönnek még hozzá a képek, ami 19 megát tesz ki. Tehát összesen 36Mb.<br />
<br />
Üdv: [[User:Ha1dfo|ha1dfo]] 2006. augusztus 4., 01:28 (CEST)<br />
<br />
Tnx [[User:Gg630504|Gg630504]] 2006. augusztus 4., 01:33 (CEST)<br />
<br />
----<br />
<br />
Szia!<br />
<br />
Nem találtam a panaszkönyvet HI, ezért írok ide.<br />
<br />
Nekem ilyet ír ki:<br />
<br />
Adatbázis hiba<br />
Adatbázis formai hiba történt. Az utolsó lekérési próbálkozás az alábbi volt: <br />
(SQL query hidden)<br />
a "SearchMySQL4::update" függvényből. A MySQL hiba "1034: Incorrect key file for table: 'mw2_searchindex'. Try to repair it (localhost)".<br />
<br />
Jó ez így?<br />
<br />
--[[User:HA5CQZ|HA5CQZ]] 2006. november 20., 14:10 (CET)<br />
<br />
-----<br />
Szervusz!<br />
<br />
Igen, ismerem a hibát, és egyáltalán nem természetes, javitható, de sajnos nem lesz gyors. Elvileg adat nem veszik el, se akkor, ha ezt a hibát dobja, se akkor, amikor ezt kijavitjuk.<br />
<br />
Türelmeteket kérem ezzel kapcsolatban, dolgozunk a problémán.<br />
----<br />
Jah, kérdés: nnem emlékszel, hogy mit mentettél volna, amire ezt dobta? Kategóriát? Vagy csak simán szöveget? Ez érdekes volna. Amugy most reszelgettem rajta, ha ez nem segit neki, remelem segit. (avagy lehet nekiallni nyuzni)<br />
<br />
[[User:Ha1dfo|ha1dfo]] 2006. november 20., 19:52 (CET)<br />
<br />
Sima szocikket(es ezt a vitalapot) mentettem, amikor ezt mondta. Mindjart meglatjuk, hogy javult-e.<br />
<br />
Most mukod.<br />
<br />
((Hova lett a hibabejelento oldal? Nem talaltam sehol.))<br />
<br />
--[[User:HA5CQZ|HA5CQZ]] 2006. november 20., 20:15 (CET)<br />
<br />
Hmm. Valószinüleg akkor tünhetett el, amikor Krüpl-mester ([[User:HG2ECZ|hg2ecz]]) szépitgetett a kezdőlapon. Megkeresem, amint találtam valami hasonlót, belinkelem.<br />
<br />
73 de [[User:Ha1dfo|ha1dfo]] 2006. november 20., 23:03 (CET)</div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=Szerkeszt%C5%91vita:HA1DFO&diff=7932Szerkesztővita:HA1DFO2007-01-02T00:30:04Z<p>HA1DFO: </p>
<hr />
<div>GNUplot teszt. Szerintem ez így már jó lesz...<br />
<br />
<gnuplot><br />
set output 'arvizturo_4.png'<br />
set size 1.2, 0.4<br />
set grid<br />
set xlabel "Periódus"<br />
set ylabel "Pillanatnyi értek"<br />
plot [-1:1] sin(6.283*x) title "Árvíztűrő tükörfúrógép"<br />
</gnuplot><br />
<br />
----<br />
<br />
<math>\int f(x)g(x) dx</math><br />
----<br />
<br />
Szia.<br />
Nézegetem azért a lapot. Megkaptam hogy mit tettem én. Nem sértődtem meg. Úgy látom nem vetted észre. Tulajdonképpen nekem tök mindegy, hogy az interneten hányan nézegetnek egy lapot. Azért térek vissza erre az oldalra mégis, mert az alapötletet igen jónak és szükségszerűnek tartom. Engem az érdekelne igazán, hogy ha valaki erre a lapra téved, legyen oka böngészgetni, és azt találja amit keres. Sőt olyat is találjon, amit ugyan nem keres, de épülésére szolgál. Szóval jegyezze meg, hogy a wiki.ham.hu nem rossz lap. Én egész életeben, -és ez nem kevés idő- szívtam az z elektrotechnikával. Folyton azt hittem már értem a dolgokat és mindíg bebizonyították az áramkörök, hogy tévedek. Az a szép a rádiótechnikában, hogy nem lehet kampányolni ilyen vagy olyan eredmény érdekében. Egyszerüen vagy elfogadja az ember a szabályokat, mert megismerte őket, vagy mondjon le a sikerről. <br />
Nem kioktatásnak szánom ezt. Nem tudom a neved, csak a hívójeled, és a szándékodat, hogy segíteni akarsz egy helyzeten, amit magam is szomorúnak tartok. Azért spekulálok most igy a gép mellett ülve, hogy mit írjak. Sok más dologgal is foglalkozhatnák, de ez fontosnak látszik. Azért fontos, mert úgy gondolom, hogy miért járja végig más azokat a zsákutcákat, amibe én betévedtem. <br />
Például, hogy amit ma leírok, azt két hét múlva nem feltétlenül fogom érteni, ha újra elolvasom. Ezért kezdtem -elismerem cinikusan és dühösen, kritizálni az oldalon megjelent írásokat. Mert végiggondoltam, hogy mit olvastam. Megpróbáltam a leírt dolgok mögött azt felismerni, hogy mit akar az oldal adni nekem. Ne legyenek illúzióid, más is igy fog ehhez viszonyulni. Ha kitalálod mi kell az oldalra, nyerő vagy. Ha csak szórakozol, mert a wiki egy szenzációs lehetőség, akkor ne csodálkozz, ha megnézed a látogatások, vagy hozzászólások történetét. A kitalálás nem egyszerű feladat, ha azt hiszed, akkor nyeld le a keserű pirulát, hogy hárman maradtatok. Akkor fogadd részvétem a felesleges munka ( tudom mekkora ) miatt. <br />
Aki véletlenül elkezdi szisztematikusan végégnézni, hogy mi minden van ezen a vebhelyen, feltételezem mániákus rádióamatőr. A sok szöveg eleve riasztó. Aki arra vetemedik, hogy mégis meg akar valamit tudni, annak viszont mindegy hogyan jut hozzá az információhoz. De az hamar feltűnik mindenkinek, hogy megkapja ezen a helyen, vagy vegye a kereső következő helyét. Ezért azt gondolom, jobban át kellene gondolni a főoldalon megjelenő címszavakat.<br />
Úgy kellene átgondolni, hogy később ne kelljen módosítani. Hogy eléggé általános legyen, de irányítsa a keresőt az általa megtudni kívánt dologhoz. Én például három napig gondolkodtam, hogy hogyan lehetne egy kezdő rádióamatőrt megismertetni a tápvonal fogalmával. Mire kezdett bennem körvonalazódni, ez a címszó meg is szűnt. <br />
Helyette lett koax kábel. Próbáltam kitalálni, mit mondjak annak aki azt hiszi, egy tápvonal áram vezetésére szolgáló drót. Ez is elég persze. Csak nem a tudáshoz. Ez pont arra jó, hogy valaki eldönthesse, tovább nem kell neki a témával foglalkozni, megállhat. Dehát tudod magad is, ez bonyolultabb probléma. A dolgok leegyszerüsítése sokszor belépőjegy a sikertelenséghez.<br />
A mérnök mindíg feltételez olyan tényezőket is, amik elkerülték a figyelmét. Csak a taxisofőrők meg a fodrászok tudják biztosan hogy működik a televíziós készülék. <br />
Megkeresett a Zsolt email-ben. Azt válaszoltam neki, hogy elöttem van a rádiótechnikai zsebkönyv, amit egy Magyari Béla nevü fazon adott ki 1959-ben. 22 doktor tette benne össze a tudását. Egymást lektorálták, mert a doktorok tudják, hogy tévedhetnek. De amit végül leírtak, az igaznak tekinthető. Nem baj, mindannyian tudunk olyan dolgokat, amit a doktorok akkor nem tudtak. A BME tankönyveiben is hemzsegnek a műszaki baromságok. Hidd el, régóta gyüjtöm őket. <br />
Én nem biztos hogy rádióamatőr vagyok a szó általános értelmében. Nekem a dolog azt jelenti, hogy megismerjem az általam használt, vagy konstruált berendezések működését. Semmi esetre sem éptenék olyan berendezést, mint a kenwood vagy yaesu, mert üzleti szempontok hidegen hagynak. Próbálom kiszűrni a müszaki megfontolásokat az ezekben alkalmazottak közül, mert a mérnöki gondolatokból soha nem elég. Az üzlet is tudás, de engem az nem érdekel. A feleségem intézi ezeket a dolgokat. <br />
Sokat írtam. Lehet, nem feleslegesen. Jobb lett volna például a lineár végfokozatok linearitásának ellenőrzése témában megosztani a tapasztalataimat valakikkel, akiket érdekel. Vagy az antennákkal kapcsolatos tévhitek eloszlatásával foglalkozni. De félek, ha nagynehezen megfogalmaznák valamit, kitörölné valaki aki nem is érti miről van szó. <br />
Dehát ez még odébb lenne...<br />
HA5KJ - Jóska<br />
<br />
----<br />
<br />
Szervusz, Kedves Jóska!<br />
<br />
A nevem Néher Márton, elnézést, hogy korábban nem derült ki. Nem szeretem a Mártont, nem is használom. <br />
Valóban azért csináltam ezt a honlapot, hogy maradandó értéket teremthessünk.<br />
És én nagyon szivesen változtatok a dolgokon, ha azokkal tényleg a lap sikerét szolgálhatom. Amint mondtad, valóban nem könnyű kitalálni, hogy mit, hogyan kell.<br />
Arra szeretnélek kérni nagy tisztelettel, mint már sokmindent látott amatőr kollégát, hogy ha van konkrét elképzelésed, vagy ötleted, kérlek ird meg, és végrehajtom. Ha gondolod, zárolhatjuk a kezdőlapot, ha már kialakultak rajta a jó cimszavak.<br />
Egészen pontosan talán az volt ennek az oldalnak az elinditásának az első gondolata, hogy HB9CV antenna leirást, és hogyan csináljunk-ot kerestem, illetve kollineárantennát. Arra gondoltam, milyen jó lenne ezt egyben tudni mindet. Sajnos azóta sincs se kollineár, se HB9CV, de még egy egyszerű dipól sincs.<br />
Én még reménykedek, hogy lesz belőlünk valami.<br />
<br />
Remélem együtt sikerül kitalálni, hogyan legyenek a dolgok, és akkor Neked is, és minden eddig csendben maradt kollégának meg tudunk felelni.<br />
<br />
73 de HA1DFO, Néher Márton<br />
<br />
----<br />
<br />
Szia Döme! <br />
<br />
Kíváncsi a család arra, hogy mekkora most a wiki ham hu ( mebibyte-ban )? Pre tnx.<br />
<br />
--[[User:Gg630504|Gg630504]] 2006. augusztus 2., 01:09 (CEST)<br />
<br />
----<br />
Az adatbázis 16 Mega tömörítés nélkül (sqldump), és ehhez jönnek még hozzá a képek, ami 19 megát tesz ki. Tehát összesen 36Mb.<br />
<br />
Üdv: [[User:Ha1dfo|ha1dfo]] 2006. augusztus 4., 01:28 (CEST)<br />
<br />
Tnx [[User:Gg630504|Gg630504]] 2006. augusztus 4., 01:33 (CEST)<br />
<br />
----<br />
<br />
Szia!<br />
<br />
Nem találtam a panaszkönyvet HI, ezért írok ide.<br />
<br />
Nekem ilyet ír ki:<br />
<br />
Adatbázis hiba<br />
Adatbázis formai hiba történt. Az utolsó lekérési próbálkozás az alábbi volt: <br />
(SQL query hidden)<br />
a "SearchMySQL4::update" függvényből. A MySQL hiba "1034: Incorrect key file for table: 'mw2_searchindex'. Try to repair it (localhost)".<br />
<br />
Jó ez így?<br />
<br />
--[[User:HA5CQZ|HA5CQZ]] 2006. november 20., 14:10 (CET)<br />
<br />
-----<br />
Szervusz!<br />
<br />
Igen, ismerem a hibát, és egyáltalán nem természetes, javitható, de sajnos nem lesz gyors. Elvileg adat nem veszik el, se akkor, ha ezt a hibát dobja, se akkor, amikor ezt kijavitjuk.<br />
<br />
Türelmeteket kérem ezzel kapcsolatban, dolgozunk a problémán.<br />
----<br />
Jah, kérdés: nnem emlékszel, hogy mit mentettél volna, amire ezt dobta? Kategóriát? Vagy csak simán szöveget? Ez érdekes volna. Amugy most reszelgettem rajta, ha ez nem segit neki, remelem segit. (avagy lehet nekiallni nyuzni)<br />
<br />
[[User:Ha1dfo|ha1dfo]] 2006. november 20., 19:52 (CET)<br />
<br />
Sima szocikket(es ezt a vitalapot) mentettem, amikor ezt mondta. Mindjart meglatjuk, hogy javult-e.<br />
<br />
Most mukod.<br />
<br />
((Hova lett a hibabejelento oldal? Nem talaltam sehol.))<br />
<br />
--[[User:HA5CQZ|HA5CQZ]] 2006. november 20., 20:15 (CET)<br />
<br />
Hmm. Valószinüleg akkor tünhetett el, amikor Krüpl-mester ([[User:HG2ECZ|hg2ecz]]) szépitgetett a kezdőlapon. Megkeresem, amint találtam valami hasonlót, belinkelem.<br />
<br />
73 de [[User:Ha1dfo|ha1dfo]] 2006. november 20., 23:03 (CET)</div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=HamWiki:BugReport&diff=7931HamWiki:BugReport2006-12-27T23:07:35Z<p>HA1DFO: </p>
<hr />
<div>Hibák jelentése itt:<br />
<br />
* RSS feed http://atv/ -t ad http://wiki.ham.hu/ helyett<br />
** Javitva: [[User:Ha1dfo|ha1dfo]]<br />
----<br />
* Mozillával nézve a speciális lapok között nem jelenik megy minden.<br />
** Workaround: Shift+Refresh. [[User:Ha1dfo|ha1dfo]]<br />
----<br />
* SVG állományok nem tölthetők fel. Kérlek javítsd.<br />
<br />
Lásd még:<br />
<br />
http://de.wikipedia.org/wiki/Bild:Diode-Symbol.svg<br />
<br />
--[[User:HG2ECZ|HG2ECZ]] 2006. június 14., 00:28 (CEST)<br />
<br />
:* Már feltölthető, de még nem használható. A problémán még dolgozok. [[User:Ha1dfo|ha1dfo]]<br />
----<br />
<br />
*Eleddig felment GIF, most hibát ír. Jó ez így? PNG-vel ok.[[User:Gg630504|Gg630504]] 2006. június 22., 01:43 (CEST)<br />
**OK, Javitva. Egy konfigurációs file-ba kell listába megadni az engedélyezett file formákat, és bizony én sem gondolhatok mindenre. De már megy.<br />
----<br />
<br />
A gnuplot fontja nem tud ekezeteket (jo-jo, most en sem irtam...)<br />
<br />
Pedig jo lenne. Ld. fokabel vs. főkábel vs. fókabél.<br />
* Igen, utánanéztünk. A javítása kissé hosszadalmasabb lesz. Kérjük türelmedet. HG2ECZ<br />
* Küzdök vele, lehet rendetlenkedni fognap egy picit a meglévő gnuplot képek, de maradandó kár nem keletkezik. Csütörtökig vagy sikerül megoldanom, vagy majd odakinntről valami...<br />
<br />
--[[User:HA5CQZ|HA5CQZ]] 2006. július 3., 14:39 (CEST)<br />
<br />
A gnuplot már tudja az ékezeteket. Bocsánat a késlekedés miatt, nem volt egyszerű a probléma, egész mélyre kellett ásnom, mire rájöttem. Másrészt külföldön vagyok, de azért rajta tartom a szemem a wikin!<br />
<br />
<br />
Tnx! Ki fogom probalni. --> Mukod.<br />
<br />
Mas, meg mindig gnuplot: az [[AM]]-ben a masodik abran vajon miert nem latszanak az oldalsavok? Vagy en szurtam el vmit?<br />
<br />
--[[User:HA5CQZ|HA5CQZ]] 2006. július 24., 09:59 (CEST)<br />
<br />
Nem tudom. Esetleg a nagyságrendek Log. skála? Otthon jól müködik?<br />
<br />
Igen. Kikopipeszteztem egy "igazi" gnuplotba, es ott jol mukodik.<br />
<br />
--[[User:HA5CQZ|HA5CQZ]] 2006. július 25., 14:07 (CEST)<br />
<br />
Akkor nem tudom mi lehet a baja, ránézek, ha több időm lesz... (Amugy ez is igazi, csak egy ügyes szkripttel el van kapva a kimenet, és be van illesztve ide.)<br />
<br />
[[User:Ha1dfo|ha1dfo]] 2006. július 28., 04:22 (CEST)<br />
<br />
Vilagos. Nekem ezzel ment:<br />
<br />
G N U P L O T<br />
Version 4.0 patchlevel 0<br />
last modified Thu Apr 15 14:44:22 CEST 2004<br />
System: Linux 2.6.7<br />
<br />
--[[User:HA5CQZ|HA5CQZ]] 2006. július 28., 08:20 (CEST)<br />
<br />
----<br />
<br />
Jol lattam, hogy a tobbszoros REDIRECT nem megy?<br />
Azt akartam megcsinalni, hogy<br />
<br />
dB --> decibel --> Log. egysegek<br />
<br />
Nem sikerult.<br />
<br />
(a lenyeg az lenne, hogy a szovegben ne kelljen "decibel|dB"-t irni)<br />
<br />
* Megoldás: egyszeres redirekt... Elég sokat kínlódtam többszörös redirektek felszámolásával. Ez akkor fordul elő, amikor kétszer mozgatsz át egy cikket és az eredetire hivatkozol. De egyszeres redirekt elégséges, a kétszeres azonban láncszakadási veszélyeket rejt magában. Nem véletlenül nem engedi a láncolt redirektálást a wiki... HG2ECZ<br />
<br />
--[[User:HA5CQZ|HA5CQZ]] 2006. július 11., 16:31 (CEST)<br />
<br />
----<br />
<br />
Javascriptet nem enged a wiki. Pedig jó lenne automatikus számításokat végző form-hoz.<br />
<br />
* Tudok róla :) - megoldás: speciális számításgenerátor modul készül a háttérben (<nowiki><kalkulator>...</kalkulator></nowiki>), mert a Javascriptet biztonsági okokból nem engedi a wiki. HG2ECZ<br />
<br />
--[[User:HG2ECZ|HG2ECZ]] 2006. július 11., 16:38 (CEST)<br />
<br />
----<br />
<br />
Kereses: ha "elektron"-t irok be, akkor az "elektroncso"-vet miert nem talalja?<br />
<br />
Ugy tunik, hogy a szocikk szovegeben megtalal szoreszleteket, de a cimben nem.<br />
<br />
Meg az is jo lenne, ha ekezet nelkul is tudna keresni (pontosabban talalni HI). Hatha vkinek nincs ekezetes billentyuzete.<br />
<br />
--[[User:HA5CQZ|HA5CQZ]] 2006. július 24., 10:18 (CEST)<br />
* Ez sajnos már tényleg nem az én területem, de ha megfogalmaz valaki levelet, akár magyarul is (ezesetben forditok), elküldhetem a mediawiki fejlesztőgárdájának.<br />
[[User:Ha1dfo|ha1dfo]] 2006. november 20., 23:10 (CET)<br />
<br />
----<br />
* Igen, tudom, hogy a wiki néha le-leáll. Nagy valószinüséggel a hálózati feszültségingadozást nem szereti a tápegysége. A megoldáson dolgozunk. Addig is a türelmeteket kérem ilyen esetekben.<br />
[[User:Ha1dfo|ha1dfo]] 2006. december 28., 00:07 (CET)<br />
----</div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=GDO&diff=7760GDO2006-11-21T00:43:15Z<p>HA1DFO: /* A GDO működési elve és felhasználása */</p>
<hr />
<div>-- alapcélja --<br />
<br />
== A GDO működési elve és felhasználása ==<br />
<br />
A GDO a rácsáram mélypont oszcillátor angol nevének rövidítése. Az elnevezés onnan ered, hogy amikor egy elektroncsöves oszcillátor -többnyire hárompont kapcsolású- berezeg, a jel amplitúdója addig nő, amíg meg nem indul a rácsáram. A rácsáram növekedése során a GDO rezgőköre egyre jobban terhelődik, végül beáll egy stabil amplitúdó. Amikor a GDO rezgőkörét csatolásba hozzuk valamilyen másik rezgőkörrel, a csatolás révén bevitt terhelés csökkentené a rezgések amplitúdóját, emiatt a rácsáram, és így a cső által bevitt csillapítás csökken.<br />
Ezért az amplitúdó bizonyos határok között stabil marad. <br />
A GDO tehát egy olyan oszcillátor, mely hangolható, stabilizált kimenőfeszültséget állít elő, és működése cserélhető tekercsekkel kiterjeszthető akár az URH tartományra is.<br />
<br />
[[Kép:gdo_tekercskeszlet.jpg|thumb|Tekercskészlet GDO-hoz (N1AL Gate-Dip-Oszcillátora)]]<br />
<br />
Ha az oszcillátort kiegészítik egy műszerrel, mely a rácsáram változását indikálja, akkor a műszer skáláján észrevehető, amikor egy a GDO tekercsével csatolásba hozott külső rezgőkőr energiát von el az oszcillátorból. A külső rezgőkőr akkor von el energiát a vele csatolásban lévő tekercstől, ha a GDO frekvenciát úgy változtatjuk, hogy megegyezzék a külső rezgőkőr rezonancia frekvenciájával. Így a műszer külső rezgőkörök rezonanciafrekvenciájának megállapítására, illetve azok kívánt frekvenciára hangolására alkalmas. A rácsáram változásának indikálására érzékeny műszer szükséges, ezért a GDO gyakran tartalmaz egyenáramú erősítőt is, az érzékenység megnövelése céljából. <br />
<br />
Mivel az elektroncsöves GDO-k tápellátása nehézkes, sok kapcsolás ismeretes melyekben félvezetők szolgálnak az oszcillátorban aktiv elemként. Ezekben is megoldható az amplitúdóstabilizálás, valamint a stabilizáló áramkör működésének követése műszerrel. Így az energiaelvonás jelensége megfigyelhető. Gyakran találkozhatunk egyszerűbb kapcsolásokkal is. Ezekben az oszcillátor jelét egyenirányítják, és az indikáló műszerre vezetik. <br />
A rezonanciára az amplitúdó csökkenéséből, vagy túl erős csatoláskor a rezgés leszakadásából lehet következtetni. Ezeket a készülékeket is sokan GDO-nak nevezik, annak ellenére, hogy a félvezetőkben nincs rács, és így rácsáram mélypont sem. Ezek inkább rezonancia indikátornak nevezhetők.<br />
<br />
A GDO a rádióamatőr konstruktőr legfontosabb műszere. Segítségével rezgőkörök oszcillátorok vizsgálatán túl akár ismeretlen hosszúságú koax kábel elektromos hosszúságát is meg lehet mérni az egyik végről. <br />
<br />
<br />
=== Felhasználása LC kör rezonanciára hangolásához ===<br />
<br />
=== Felhasználása LC körben jelen levő jelszint kimutatásához ===<br />
<br />
== GDO kapcsolások ==<br />
<br />
=== GDO kapcsolás a rövidhullámú sávra ===<br />
<br />
=== GDO kapcsolás az ultrarövidhullámú sávra ===<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Rádióamatőr műszerek]]</div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Gdo_tekercskeszlet.jpg&diff=7759Fájl:Gdo tekercskeszlet.jpg2006-11-21T00:41:23Z<p>HA1DFO: </p>
<hr />
<div></div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=GDO&diff=7758GDO2006-11-21T00:40:57Z<p>HA1DFO: /* A GDO működési elve és felhasználása */</p>
<hr />
<div>-- alapcélja --<br />
<br />
== A GDO működési elve és felhasználása ==<br />
<br />
A GDO a rácsáram mélypont oszcillátor angol nevének rövidítése. Az elnevezés onnan ered, hogy amikor egy elektroncsöves oszcillátor -többnyire hárompont kapcsolású- berezeg, a jel amplitúdója addig nő, amíg meg nem indul a rácsáram. A rácsáram növekedése során a GDO rezgőköre egyre jobban terhelődik, végül beáll egy stabil amplitúdó. Amikor a GDO rezgőkörét csatolásba hozzuk valamilyen másik rezgőkörrel, a csatolás révén bevitt terhelés csökkentené a rezgések amplitúdóját, emiatt a rácsáram, és így a cső által bevitt csillapítás csökken.<br />
Ezért az amplitúdó bizonyos határok között stabil marad. <br />
A GDO tehát egy olyan oszcillátor, mely hangolható, stabilizált kimenőfeszültséget állít elő, és működése cserélhető tekercsekkel kiterjeszthető akár az URH tartományra is.<br />
<br />
[[Kép:gdo_tekercskeszlet.jpg]]<br />
<br />
Ha az oszcillátort kiegészítik egy műszerrel, mely a rácsáram változását indikálja, akkor a műszer skáláján észrevehető, amikor egy a GDO tekercsével csatolásba hozott külső rezgőkőr energiát von el az oszcillátorból. A külső rezgőkőr akkor von el energiát a vele csatolásban lévő tekercstől, ha a GDO frekvenciát úgy változtatjuk, hogy megegyezzék a külső rezgőkőr rezonancia frekvenciájával. Így a műszer külső rezgőkörök rezonanciafrekvenciájának megállapítására, illetve azok kívánt frekvenciára hangolására alkalmas. A rácsáram változásának indikálására érzékeny műszer szükséges, ezért a GDO gyakran tartalmaz egyenáramú erősítőt is, az érzékenység megnövelése céljából. <br />
<br />
Mivel az elektroncsöves GDO-k tápellátása nehézkes, sok kapcsolás ismeretes melyekben félvezetők szolgálnak az oszcillátorban aktiv elemként. Ezekben is megoldható az amplitúdóstabilizálás, valamint a stabilizáló áramkör működésének követése műszerrel. Így az energiaelvonás jelensége megfigyelhető. Gyakran találkozhatunk egyszerűbb kapcsolásokkal is. Ezekben az oszcillátor jelét egyenirányítják, és az indikáló műszerre vezetik. <br />
A rezonanciára az amplitúdó csökkenéséből, vagy túl erős csatoláskor a rezgés leszakadásából lehet következtetni. Ezeket a készülékeket is sokan GDO-nak nevezik, annak ellenére, hogy a félvezetőkben nincs rács, és így rácsáram mélypont sem. Ezek inkább rezonancia indikátornak nevezhetők.<br />
<br />
A GDO a rádióamatőr konstruktőr legfontosabb műszere. Segítségével rezgőkörök oszcillátorok vizsgálatán túl akár ismeretlen hosszúságú koax kábel elektromos hosszúságát is meg lehet mérni az egyik végről. <br />
<br />
<br />
=== Felhasználása LC kör rezonanciára hangolásához ===<br />
<br />
=== Felhasználása LC körben jelen levő jelszint kimutatásához ===<br />
<br />
== GDO kapcsolások ==<br />
<br />
=== GDO kapcsolás a rövidhullámú sávra ===<br />
<br />
=== GDO kapcsolás az ultrarövidhullámú sávra ===<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Rádióamatőr műszerek]]</div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=RTTY&diff=7757RTTY2006-11-20T22:32:51Z<p>HA1DFO: Az s nem volt benne...</p>
<hr />
<div>Az '''RTTY''' a ''Radio Teletype'' (rádió távgépíró) szóból származik.<br />
A [[rádióamatőr]]ök 45 [[baud]] <br />
<!-- OK, bar nem ugyanaz, mert a baud az jelvaltozas/sec, es 1 jelvaltozassal tobb bitet is at lehet vinni. Itt mondjuk ugyanaz... <br />
gg630504: szerintem a szimbólumsebesség ( elemi idő ) a fontos nem az adatátviteli sebesség<br />
--> <br />
sebességgel használják [[FSK]] üzemmódban.<br />
A professzionális berendezések 45-300 [[baud]] sebességtartományban működtek.<br />
<br />
== Bitek ==<br />
<br />
Az alábbi ábrán látható, hogy az [[Karakter alapú soros interfészek|RS232]]-höz hasonlóan startbittel kezdődik, majd ezt követi az 5 adatbit, ahol a legalsó bittel kezdik a továbbítást, majd végül 2 (néhol 1,5) bitidő hosszúságban a stopbit.<br />
<br />
[[Kép:RTTY.GIF]]<br />
<br />
A [[bináris]] '1'-es bitet MARK-nak, a '0' bitet SPACE-nak nevezik.<br />
A MARK frekvenciáját szokás megadni, a SPACE [[rádióamatőr]] RTTY átvitelnél 170 Hz-el kisebb frekvencián található.<br />
<br />
== Frekvenciák ==<br />
<br />
{| border="1"<br />
!Sáv:!!160m||80m||40m||30m||20m||17m||15m||12m||10m<br />
|- <br />
|'''Frekvencia (kHz)''':||?||3580-3650||7080-7100||10110-||14080-14099||?||21080-21100||?||28080-28100<br />
|}<br />
<br />
== Karakterek ==<br />
<br />
Alább látható az RTTY forgalomban használt 2. számú Nemzetközi Távíró ABC ("Baudot kód") 5 bites értékeinek megfeleltetési táblázata.<br />
Nincsenek ékezetes karakterek, a kis- és nagybetűk sincsenek megkülönböztetve.<br />
<br />
Érdekessége, hogy a LET és FIG kóddal két kódtábla közül lehet váltogatni, ahol az egyikben van a 26 betű, szóköz és soremelés, a másikban a 10 számjegy és az írásjelek. <br />
Például HG9IEG egy lehetséges kódolása: LET H G FIG 9 LET I E G.<br />
<br />
Az adattovábbítás a legalsó bittel (LSB) kezdve történik.<br />
<br />
[[Kép:ita2.png|right|thumbnail|300px|A 2. sz. Nemzetközi Táviró ABC.]]<br />
<br />
{| border="1"<br />
! Kód!!Betű!!Szám<br />
|-<br />
|00000||üres||üres<br />
|-<br />
|00001||E||3<br />
|-<br />
|00010||LF||LF<br />
|-<br />
|00011||A||-<br />
|-<br />
|00100||Space||Space<br />
|-<br />
|00101||S||'<br />
|-<br />
|00110||I||8<br />
|-<br />
|00111||U||7<br />
|-<br />
|01000||CR||CR<br />
|-<br />
|01001||D||#<br />
|-<br />
|01010||R||4<br />
|-<br />
|01011||J||BELL<br />
|-<br />
|01100||N||,<br />
|-<br />
|01101||F||@<br />
|-<br />
|01110||C||:<br />
|-<br />
|01111||K||(<br />
|-<br />
|10000||T||5<br />
|-<br />
|10001||Z||+<br />
|-<br />
|10010||L||)<br />
|-<br />
|10011||W||2<br />
|-<br />
|10100||H||$<br />
|-<br />
|10101||Y||6<br />
|-<br />
|10110||P||0<br />
|-<br />
|10111||Q||1<br />
|-<br />
|11000||O||9<br />
|-<br />
|11001||B||?<br />
|-<br />
|11010||G||*<br />
|-<br />
|11011||FIG||FIG<br />
|-<br />
|11100||M||.<br />
|-<br />
|11101||X||/<br />
|-<br />
|11110||V||=<br />
|-<br />
|11111||LET||LET<br />
|}<br />
<br />
* LET: betűváltó kód<br />
* FIG: számváltó kód<br />
* a # a 'Ki vagy?' kérdés jele<br />
* továbbá a '@' '$' és '*' nem szabványos karakterek<br />
<br />
== Tesztszövegek ==<br />
<br />
* RYRYRYRY... ( 101010 010101 )<br />
* The quick brown fox jumps over the lazy dog. ( minden agol betű )<br />
<br />
[[Kategória:Digitális modulációk]]</div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=HamWiki:BugReport&diff=7755HamWiki:BugReport2006-11-20T22:10:53Z<p>HA1DFO: </p>
<hr />
<div>Hibák jelentése itt:<br />
<br />
* RSS feed http://atv/ -t ad http://wiki.ham.hu/ helyett<br />
** Javitva: [[User:Ha1dfo|ha1dfo]]<br />
----<br />
* Mozillával nézve a speciális lapok között nem jelenik megy minden.<br />
** Workaround: Shift+Refresh. [[User:Ha1dfo|ha1dfo]]<br />
----<br />
* SVG állományok nem tölthetők fel. Kérlek javítsd.<br />
<br />
Lásd még:<br />
<br />
http://de.wikipedia.org/wiki/Bild:Diode-Symbol.svg<br />
<br />
--[[User:HG2ECZ|HG2ECZ]] 2006. június 14., 00:28 (CEST)<br />
<br />
:* Már feltölthető, de még nem használható. A problémán még dolgozok. [[User:Ha1dfo|ha1dfo]]<br />
----<br />
<br />
*Eleddig felment GIF, most hibát ír. Jó ez így? PNG-vel ok.[[User:Gg630504|Gg630504]] 2006. június 22., 01:43 (CEST)<br />
**OK, Javitva. Egy konfigurációs file-ba kell listába megadni az engedélyezett file formákat, és bizony én sem gondolhatok mindenre. De már megy.<br />
----<br />
<br />
A gnuplot fontja nem tud ekezeteket (jo-jo, most en sem irtam...)<br />
<br />
Pedig jo lenne. Ld. fokabel vs. főkábel vs. fókabél.<br />
* Igen, utánanéztünk. A javítása kissé hosszadalmasabb lesz. Kérjük türelmedet. HG2ECZ<br />
* Küzdök vele, lehet rendetlenkedni fognap egy picit a meglévő gnuplot képek, de maradandó kár nem keletkezik. Csütörtökig vagy sikerül megoldanom, vagy majd odakinntről valami...<br />
<br />
--[[User:HA5CQZ|HA5CQZ]] 2006. július 3., 14:39 (CEST)<br />
<br />
A gnuplot már tudja az ékezeteket. Bocsánat a késlekedés miatt, nem volt egyszerű a probléma, egész mélyre kellett ásnom, mire rájöttem. Másrészt külföldön vagyok, de azért rajta tartom a szemem a wikin!<br />
<br />
<br />
Tnx! Ki fogom probalni. --> Mukod.<br />
<br />
Mas, meg mindig gnuplot: az [[AM]]-ben a masodik abran vajon miert nem latszanak az oldalsavok? Vagy en szurtam el vmit?<br />
<br />
--[[User:HA5CQZ|HA5CQZ]] 2006. július 24., 09:59 (CEST)<br />
<br />
Nem tudom. Esetleg a nagyságrendek Log. skála? Otthon jól müködik?<br />
<br />
Igen. Kikopipeszteztem egy "igazi" gnuplotba, es ott jol mukodik.<br />
<br />
--[[User:HA5CQZ|HA5CQZ]] 2006. július 25., 14:07 (CEST)<br />
<br />
Akkor nem tudom mi lehet a baja, ránézek, ha több időm lesz... (Amugy ez is igazi, csak egy ügyes szkripttel el van kapva a kimenet, és be van illesztve ide.)<br />
<br />
[[User:Ha1dfo|ha1dfo]] 2006. július 28., 04:22 (CEST)<br />
<br />
Vilagos. Nekem ezzel ment:<br />
<br />
G N U P L O T<br />
Version 4.0 patchlevel 0<br />
last modified Thu Apr 15 14:44:22 CEST 2004<br />
System: Linux 2.6.7<br />
<br />
--[[User:HA5CQZ|HA5CQZ]] 2006. július 28., 08:20 (CEST)<br />
<br />
----<br />
<br />
Jol lattam, hogy a tobbszoros REDIRECT nem megy?<br />
Azt akartam megcsinalni, hogy<br />
<br />
dB --> decibel --> Log. egysegek<br />
<br />
Nem sikerult.<br />
<br />
(a lenyeg az lenne, hogy a szovegben ne kelljen "decibel|dB"-t irni)<br />
<br />
* Megoldás: egyszeres redirekt... Elég sokat kínlódtam többszörös redirektek felszámolásával. Ez akkor fordul elő, amikor kétszer mozgatsz át egy cikket és az eredetire hivatkozol. De egyszeres redirekt elégséges, a kétszeres azonban láncszakadási veszélyeket rejt magában. Nem véletlenül nem engedi a láncolt redirektálást a wiki... HG2ECZ<br />
<br />
--[[User:HA5CQZ|HA5CQZ]] 2006. július 11., 16:31 (CEST)<br />
<br />
----<br />
<br />
Javascriptet nem enged a wiki. Pedig jó lenne automatikus számításokat végző form-hoz.<br />
<br />
* Tudok róla :) - megoldás: speciális számításgenerátor modul készül a háttérben (<nowiki><kalkulator>...</kalkulator></nowiki>), mert a Javascriptet biztonsági okokból nem engedi a wiki. HG2ECZ<br />
<br />
--[[User:HG2ECZ|HG2ECZ]] 2006. július 11., 16:38 (CEST)<br />
<br />
----<br />
<br />
Kereses: ha "elektron"-t irok be, akkor az "elektroncso"-vet miert nem talalja?<br />
<br />
Ugy tunik, hogy a szocikk szovegeben megtalal szoreszleteket, de a cimben nem.<br />
<br />
Meg az is jo lenne, ha ekezet nelkul is tudna keresni (pontosabban talalni HI). Hatha vkinek nincs ekezetes billentyuzete.<br />
<br />
--[[User:HA5CQZ|HA5CQZ]] 2006. július 24., 10:18 (CEST)<br />
* Ez sajnos már tényleg nem az én területem, de ha megfogalmaz valaki levelet, akár magyarul is (ezesetben forditok), elküldhetem a mediawiki fejlesztőgárdájának.<br />
[[User:Ha1dfo|ha1dfo]] 2006. november 20., 23:10 (CET)<br />
<br />
----</div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=Sablon:Kezd%C5%91lapSzerkeszt%C5%91k&diff=7754Sablon:KezdőlapSzerkesztők2006-11-20T22:08:28Z<p>HA1DFO: hebabejelentes</p>
<hr />
<div><p>És végül álljon itt egy lista, [[HamWiki:Lapszerkesztők | mely rádióamatőröknek köszönhetjük]] ezen lap fejlődését.<br/><br />
Ha te is hozzá kívánsz tenni valamit a közösen szerkesztett rádióamatőr kézikönyvhöz, tedd meg bátran, a szerkesztés lehetősége számodra is adott.</p><br />
<br />
<p>A szerkesztők számára létre lett hozva egy [http://levlista.ham.hu/mailman/listinfo/hamwiki levelezési lista] is, ahol a HamWiki-vel kapcsolatos nagyobb lélegzetvételű dolgok illetve az egyéb ügyes-bajos dolgok megvitatására nyílik lehetőség.</p><br />
<br />
Ha valamilyen hibát találsz, akkor kérlek itt jelezd: '''[[HamWiki:BugReport|hibabejelentés]]'''.</div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=Szerkeszt%C5%91vita:HA1DFO&diff=7753Szerkesztővita:HA1DFO2006-11-20T22:03:25Z<p>HA1DFO: </p>
<hr />
<div>GNUplot teszt. Szerintem ez így már jó lesz...<br />
<br />
<gnuplot><br />
set output 'arvizturo_4.png'<br />
set size 1.2, 0.4<br />
set grid<br />
set xlabel "Periódus"<br />
set ylabel "Pillanatnyi értek"<br />
plot [-1:1] sin(6.283*x) title "Árvíztűrő tükörfúrógép"<br />
</gnuplot><br />
<br />
----<br />
<br />
<math>\int f(x) dx</math><br />
----<br />
<br />
Szia.<br />
Nézegetem azért a lapot. Megkaptam hogy mit tettem én. Nem sértődtem meg. Úgy látom nem vetted észre. Tulajdonképpen nekem tök mindegy, hogy az interneten hányan nézegetnek egy lapot. Azért térek vissza erre az oldalra mégis, mert az alapötletet igen jónak és szükségszerűnek tartom. Engem az érdekelne igazán, hogy ha valaki erre a lapra téved, legyen oka böngészgetni, és azt találja amit keres. Sőt olyat is találjon, amit ugyan nem keres, de épülésére szolgál. Szóval jegyezze meg, hogy a wiki.ham.hu nem rossz lap. Én egész életeben, -és ez nem kevés idő- szívtam az z elektrotechnikával. Folyton azt hittem már értem a dolgokat és mindíg bebizonyították az áramkörök, hogy tévedek. Az a szép a rádiótechnikában, hogy nem lehet kampányolni ilyen vagy olyan eredmény érdekében. Egyszerüen vagy elfogadja az ember a szabályokat, mert megismerte őket, vagy mondjon le a sikerről. <br />
Nem kioktatásnak szánom ezt. Nem tudom a neved, csak a hívójeled, és a szándékodat, hogy segíteni akarsz egy helyzeten, amit magam is szomorúnak tartok. Azért spekulálok most igy a gép mellett ülve, hogy mit írjak. Sok más dologgal is foglalkozhatnák, de ez fontosnak látszik. Azért fontos, mert úgy gondolom, hogy miért járja végig más azokat a zsákutcákat, amibe én betévedtem. <br />
Például, hogy amit ma leírok, azt két hét múlva nem feltétlenül fogom érteni, ha újra elolvasom. Ezért kezdtem -elismerem cinikusan és dühösen, kritizálni az oldalon megjelent írásokat. Mert végiggondoltam, hogy mit olvastam. Megpróbáltam a leírt dolgok mögött azt felismerni, hogy mit akar az oldal adni nekem. Ne legyenek illúzióid, más is igy fog ehhez viszonyulni. Ha kitalálod mi kell az oldalra, nyerő vagy. Ha csak szórakozol, mert a wiki egy szenzációs lehetőség, akkor ne csodálkozz, ha megnézed a látogatások, vagy hozzászólások történetét. A kitalálás nem egyszerű feladat, ha azt hiszed, akkor nyeld le a keserű pirulát, hogy hárman maradtatok. Akkor fogadd részvétem a felesleges munka ( tudom mekkora ) miatt. <br />
Aki véletlenül elkezdi szisztematikusan végégnézni, hogy mi minden van ezen a vebhelyen, feltételezem mániákus rádióamatőr. A sok szöveg eleve riasztó. Aki arra vetemedik, hogy mégis meg akar valamit tudni, annak viszont mindegy hogyan jut hozzá az információhoz. De az hamar feltűnik mindenkinek, hogy megkapja ezen a helyen, vagy vegye a kereső következő helyét. Ezért azt gondolom, jobban át kellene gondolni a főoldalon megjelenő címszavakat.<br />
Úgy kellene átgondolni, hogy később ne kelljen módosítani. Hogy eléggé általános legyen, de irányítsa a keresőt az általa megtudni kívánt dologhoz. Én például három napig gondolkodtam, hogy hogyan lehetne egy kezdő rádióamatőrt megismertetni a tápvonal fogalmával. Mire kezdett bennem körvonalazódni, ez a címszó meg is szűnt. <br />
Helyette lett koax kábel. Próbáltam kitalálni, mit mondjak annak aki azt hiszi, egy tápvonal áram vezetésére szolgáló drót. Ez is elég persze. Csak nem a tudáshoz. Ez pont arra jó, hogy valaki eldönthesse, tovább nem kell neki a témával foglalkozni, megállhat. Dehát tudod magad is, ez bonyolultabb probléma. A dolgok leegyszerüsítése sokszor belépőjegy a sikertelenséghez.<br />
A mérnök mindíg feltételez olyan tényezőket is, amik elkerülték a figyelmét. Csak a taxisofőrők meg a fodrászok tudják biztosan hogy működik a televíziós készülék. <br />
Megkeresett a Zsolt email-ben. Azt válaszoltam neki, hogy elöttem van a rádiótechnikai zsebkönyv, amit egy Magyari Béla nevü fazon adott ki 1959-ben. 22 doktor tette benne össze a tudását. Egymást lektorálták, mert a doktorok tudják, hogy tévedhetnek. De amit végül leírtak, az igaznak tekinthető. Nem baj, mindannyian tudunk olyan dolgokat, amit a doktorok akkor nem tudtak. A BME tankönyveiben is hemzsegnek a műszaki baromságok. Hidd el, régóta gyüjtöm őket. <br />
Én nem biztos hogy rádióamatőr vagyok a szó általános értelmében. Nekem a dolog azt jelenti, hogy megismerjem az általam használt, vagy konstruált berendezések működését. Semmi esetre sem éptenék olyan berendezést, mint a kenwood vagy yaesu, mert üzleti szempontok hidegen hagynak. Próbálom kiszűrni a müszaki megfontolásokat az ezekben alkalmazottak közül, mert a mérnöki gondolatokból soha nem elég. Az üzlet is tudás, de engem az nem érdekel. A feleségem intézi ezeket a dolgokat. <br />
Sokat írtam. Lehet, nem feleslegesen. Jobb lett volna például a lineár végfokozatok linearitásának ellenőrzése témában megosztani a tapasztalataimat valakikkel, akiket érdekel. Vagy az antennákkal kapcsolatos tévhitek eloszlatásával foglalkozni. De félek, ha nagynehezen megfogalmaznák valamit, kitörölné valaki aki nem is érti miről van szó. <br />
Dehát ez még odébb lenne...<br />
HA5KJ - Jóska<br />
<br />
----<br />
<br />
Szervusz, Kedves Jóska!<br />
<br />
A nevem Néher Márton, elnézést, hogy korábban nem derült ki. Nem szeretem a Mártont, nem is használom. <br />
Valóban azért csináltam ezt a honlapot, hogy maradandó értéket teremthessünk.<br />
És én nagyon szivesen változtatok a dolgokon, ha azokkal tényleg a lap sikerét szolgálhatom. Amint mondtad, valóban nem könnyű kitalálni, hogy mit, hogyan kell.<br />
Arra szeretnélek kérni nagy tisztelettel, mint már sokmindent látott amatőr kollégát, hogy ha van konkrét elképzelésed, vagy ötleted, kérlek ird meg, és végrehajtom. Ha gondolod, zárolhatjuk a kezdőlapot, ha már kialakultak rajta a jó cimszavak.<br />
Egészen pontosan talán az volt ennek az oldalnak az elinditásának az első gondolata, hogy HB9CV antenna leirást, és hogyan csináljunk-ot kerestem, illetve kollineárantennát. Arra gondoltam, milyen jó lenne ezt egyben tudni mindet. Sajnos azóta sincs se kollineár, se HB9CV, de még egy egyszerű dipól sincs.<br />
Én még reménykedek, hogy lesz belőlünk valami.<br />
<br />
Remélem együtt sikerül kitalálni, hogyan legyenek a dolgok, és akkor Neked is, és minden eddig csendben maradt kollégának meg tudunk felelni.<br />
<br />
73 de HA1DFO, Néher Márton<br />
<br />
----<br />
<br />
Szia Döme! <br />
<br />
Kíváncsi a család arra, hogy mekkora most a wiki ham hu ( mebibyte-ban )? Pre tnx.<br />
<br />
--[[User:Gg630504|Gg630504]] 2006. augusztus 2., 01:09 (CEST)<br />
<br />
----<br />
Az adatbázis 16 Mega tömörítés nélkül (sqldump), és ehhez jönnek még hozzá a képek, ami 19 megát tesz ki. Tehát összesen 36Mb.<br />
<br />
Üdv: [[User:Ha1dfo|ha1dfo]] 2006. augusztus 4., 01:28 (CEST)<br />
<br />
Tnx [[User:Gg630504|Gg630504]] 2006. augusztus 4., 01:33 (CEST)<br />
<br />
----<br />
<br />
Szia!<br />
<br />
Nem találtam a panaszkönyvet HI, ezért írok ide.<br />
<br />
Nekem ilyet ír ki:<br />
<br />
Adatbázis hiba<br />
Adatbázis formai hiba történt. Az utolsó lekérési próbálkozás az alábbi volt: <br />
(SQL query hidden)<br />
a "SearchMySQL4::update" függvényből. A MySQL hiba "1034: Incorrect key file for table: 'mw2_searchindex'. Try to repair it (localhost)".<br />
<br />
Jó ez így?<br />
<br />
--[[User:HA5CQZ|HA5CQZ]] 2006. november 20., 14:10 (CET)<br />
<br />
-----<br />
Szervusz!<br />
<br />
Igen, ismerem a hibát, és egyáltalán nem természetes, javitható, de sajnos nem lesz gyors. Elvileg adat nem veszik el, se akkor, ha ezt a hibát dobja, se akkor, amikor ezt kijavitjuk.<br />
<br />
Türelmeteket kérem ezzel kapcsolatban, dolgozunk a problémán.<br />
----<br />
Jah, kérdés: nnem emlékszel, hogy mit mentettél volna, amire ezt dobta? Kategóriát? Vagy csak simán szöveget? Ez érdekes volna. Amugy most reszelgettem rajta, ha ez nem segit neki, remelem segit. (avagy lehet nekiallni nyuzni)<br />
<br />
[[User:Ha1dfo|ha1dfo]] 2006. november 20., 19:52 (CET)<br />
<br />
Sima szocikket(es ezt a vitalapot) mentettem, amikor ezt mondta. Mindjart meglatjuk, hogy javult-e.<br />
<br />
Most mukod.<br />
<br />
((Hova lett a hibabejelento oldal? Nem talaltam sehol.))<br />
<br />
--[[User:HA5CQZ|HA5CQZ]] 2006. november 20., 20:15 (CET)<br />
<br />
Hmm. Valószinüleg akkor tünhetett el, amikor Krüpl-mester ([[User:HG2ECZ|hg2ecz]]) szépitgetett a kezdőlapon. Megkeresem, amint találtam valami hasonlót, belinkelem.<br />
<br />
73 de [[User:Ha1dfo|ha1dfo]] 2006. november 20., 23:03 (CET)</div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=QTH_sz%C3%A1mol%C3%B3_programok&diff=7745QTH számoló programok2006-11-20T18:58:47Z<p>HA1DFO: </p>
<hr />
<div>[[User:Ha1dfo|HA1DFO]] írt egy kis szkriptet, ami kijelzi a Google Map-en a [[QTH lokátor]] négyszöget. <br><br />
Link: [http://www.ham.hu/radiosatvitel/terkep/map.php QTH számitó szkript]<br />
<br />
[[QTH számoló program C]] nyelven (függvénykészlet).<br />
<br />
[[Kategória:Rádióamatőr szoftverek]]</div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=QTH_sz%C3%A1mol%C3%B3_program_C&diff=7744QTH számoló program C2006-11-20T18:55:43Z<p>HA1DFO: </p>
<hr />
<div>C forrásnyelvű függvénykészlet<br />
* földrajzi koordináták és [[QTH lokátor]] oda-vissza konvertálására,<br />
* földrajzi koordináták ás [[APRS]] formátum oda-vissza konvertálására,<br />
* távolság és irány számolására.<br />
<br />
<HIGHLIGHTSYNTAX language="c"><br />
/* ul.h */<br />
/* gg630504 */<br />
<br />
#define _dEarthr 6371200.0 /* Föld sugara m */<br />
#define cchAprsLim 19 /* APRS mező hossza chEos-sal */<br />
#define cchUlLim 9 /* UL mező hossza chEos-sal */<br />
#define chEos '\0' /* szöveg vége karakter */<br />
#define DegFromRad ( 180.0/M_PI )<br />
#define dEps 1.0e-100<br />
#define RadFromSec ( M_PI/648000.0 )<br />
#define rFail ( -2) /* sikertelen */<br />
#define rSucced 0 /* sikeres */<br />
<br />
typedef double _A; /* szög rad radián qte */<br />
typedef double _D; /* távolság m méter qrb */<br />
typedef double D; /* duplapontos */<br />
typedef signed int R; /* visszatérési kód */<br />
typedef signed int W; /* előjeles egész */<br />
typedef signed long int LW; /* előjeles hosszú egész */<br />
typedef unsigned char CH; /* karakter */<br />
typedef unsigned char F; /* logikai */<br />
typedef unsigned char * SZ; /* szöveg chEos-sal */<br />
typedef unsigned int U; /* előjel nélküli egész */<br />
typedef unsigned long int LU; /* előjel nélküli hosszú egész */<br />
<br />
typedef struct {<br />
W wSig; /* előjel -1 0 1 */<br />
LU luDeg; /* fok 0 ... */<br />
U uMin; /* perc 0..60 */<br />
U uSec; /* másodperc 0..60 */<br />
} _DMS;<br />
<br />
typedef struct {<br />
W wSig; /* előjel -1 0 1 */<br />
LU luDeg; /* fok 0 ... */<br />
D dMin; /* perc 0.0 ...*/<br />
} _DM;<br />
<br />
typedef struct {<br />
_A _aLon; /* hosszúság + kelet; - nyugat */<br />
_A _aLat; /* szélesség + észak; - dél */<br />
} _GEOA; /* földrajzi koordináták radiánban */<br />
<br />
typedef struct {<br />
_DMS _dmsLon; /* hosszúság */<br />
_DMS _dmsLat; /* szélesség */<br />
} _GEODMS; /* földrajzi koordináták */<br />
<br />
typedef struct {<br />
_DM _dmLon; /* hosszúság */<br />
_DM _dmLat; /* szélesség */<br />
} _GEODM; /* földrajzi koordináták */<br />
<br />
typedef struct { /* UL koordináták */<br />
_GEOA _geoaMp[4]; /* sarkok: dny, dk, ény, ék */<br />
_GEOA _geoa; /* középpont */<br />
} _GEOAUL0;<br />
<br />
typedef struct {<br />
CH chType; /* ' ' 'a' 'u' */<br />
_GEOA * p_geoa;<br />
<br />
CH szAprs[cchAprsLim]; /* ellenőrzött APRS */<br />
R rAprs; /* ellenőrzés eredménye */<br />
_GEOA _geoaAprs; /* koordináták */<br />
<br />
CH szUl[cchUlLim]; /* ellenőrzött UL */<br />
W wUl; /* UL ellenőrzés eredménye */<br />
_GEOAUL0 _geoaulMp[4]; /* koordináták klf pontossággal */<br />
} _GEOX;<br />
<br />
typedef _DM * P_DM;<br />
typedef _DMS * P_DMS;<br />
typedef _GEOA * P_GEOA;<br />
typedef _GEOX * P_GEOX;<br />
typedef _GEODM * P_GEODM;<br />
typedef _GEODMS * P_GEODMS;<br />
<br />
/* szög átszámolás */<br />
_A _AFromPdm( P_DM );<br />
_A _AFromPdms( P_DMS );<br />
P_DM PdmAdjPdmF( P_DM, F );<br />
P_DM PdmFromPdmA( P_DM, _A );<br />
P_DM PdmFromPdmPdms( P_DM, P_DMS );<br />
P_DMS PdmsAdjPdmsF( P_DMS, F );<br />
P_DMS PdmsFromPdmsA( P_DMS, _A );<br />
P_DMS PdmsFromPdmsPdm( P_DMS, P_DM );<br />
<br />
/* QRB - Földrajzi távolság */<br />
_D _DQrbPgeoaPgeoa( P_GEOA, P_GEOA );<br />
<br />
/* QTE - Földrajzi irány */<br />
_A _AQtePgeoaPgeoa( P_GEOA, P_GEOA );<br />
<br />
/* UL */<br />
SZ SzUlSzPgeoa( SZ, P_GEOA );<br />
<br />
/* APRS */<br />
SZ SzAprsSzPgeoa( SZ, P_GEOA );<br />
<br />
/* UL & APRS */<br />
R RFromPgeoxSz( P_GEOX, SZ );<br />
R RPosPgeox2( P_GEOX, P_GEOX );<br />
</HIGHLIGHTSYNTAX><br />
<br />
<HIGHLIGHTSYNTAX language="c"><br />
/* ul.c */<br />
/* gg630504 */<br />
<br />
#include <math.h><br />
#include <stdio.h><br />
<br />
#include "ul.h"<br />
<br />
/*--------------------------------------------------------------------*/<br />
/* APRS formátumú koordináták <- radián<br />
ddmm.mmN/dddmm.mmE<br />
012345678901234567<br />
*/<br />
<br />
SZ SzAprsSzPgeoa( sz_, pgeo_ )<br />
SZ sz_; /* ki; APRS; cchAprsLim hosszú */<br />
P_GEOA pgeo_; /* be; radián */<br />
<br />
{<br />
W wSig;<br />
D dDeg;<br />
D dMin;<br />
D dFloor;<br />
CH szDeg[12];<br />
CH szMin[12];<br />
_A a;<br />
<br />
a = pgeo_->_aLat;<br />
<br />
if( a<0.0 )<br />
{<br />
a = -a;<br />
wSig = 1;<br />
}<br />
else wSig = 0;<br />
<br />
dDeg = DegFromRad * a;<br />
dFloor = floor(dDeg);<br />
dMin = (dDeg-dFloor)*60.0;<br />
dDeg = dFloor;<br />
sprintf( szMin, "%05.2lf", dMin );<br />
if( szMin[0]=='6' )<br />
{<br />
dMin = 0.0;<br />
dDeg += 1.0;<br />
sprintf( szMin, "%05.2lf", dMin );<br />
}<br />
sprintf( szDeg, "%02.0lf", dDeg );<br />
sprintf( sz_, "%s%s%s/", szDeg, szMin, wSig ? "S" : "N" );<br />
<br />
a = pgeo_->_aLon;<br />
<br />
if( a<0.0 )<br />
{<br />
a = -a;<br />
wSig = 1;<br />
}<br />
else wSig = 0;<br />
<br />
dDeg = DegFromRad * a;<br />
dFloor = floor(dDeg);<br />
dMin = (dDeg-dFloor)*60.0;<br />
dDeg = dFloor;<br />
sprintf( szMin, "%05.2lf", dMin );<br />
if( szMin[0]=='6' )<br />
{<br />
dMin = 0.0;<br />
dDeg += 1.0;<br />
sprintf( szMin, "%05.2lf", dMin );<br />
}<br />
sprintf( szDeg, "%03.0lf", dDeg );<br />
sprintf( sz_+9, "%s%s%s", szDeg, szMin, wSig ? "W" : "E" );<br />
<br />
return( sz_ );<br />
}<br />
<br />
/*--------------------------------------------------------------------*/<br />
/* radián <- fok, tizedes perc */<br />
<br />
_A _AFromPdm( p_ )<br />
P_DM p_; /* be; fok, tizedes perc */<br />
<br />
{<br />
_A a;<br />
<br />
a = p_->luDeg*(M_PI/180.0);<br />
a += p_->dMin*(M_PI/10800.0);<br />
return( p_->wSig>=0 ? a : -a );<br />
}<br />
<br />
/*--------------------------------------------------------------------*/<br />
/* radián <- fok, perc, másodperc */<br />
<br />
_A _AFromPdms( p_ )<br />
P_DMS p_; /* be; fok, perc, másodperc */<br />
<br />
{<br />
_A a;<br />
<br />
a = p_->luDeg*(M_PI/180.0);<br />
a += p_->uMin*(M_PI/10800.0);<br />
a += p_->uSec*(M_PI/648000.0);<br />
return( p_->wSig>=0 ? a : -a );<br />
}<br />
<br />
/*--------------------------------------------------------------------*/<br />
/* fok, tizedes perc <- radián */<br />
<br />
P_DM PdmFromPdmA( p_, a_ )<br />
P_DM p_; /* ki; fok, tizedes perc */<br />
_A a_; /* be; radián */<br />
<br />
{<br />
D dDeg;<br />
D dMin;<br />
<br />
if( a_<0.0 )<br />
{<br />
p_->wSig = -1;<br />
a_ = -a_;<br />
}<br />
else if( a_>0.0 )<br />
p_->wSig = 1;<br />
else p_->wSig = 0;<br />
<br />
dDeg = a_*180.0/M_PI;<br />
dMin = modf( dDeg, &dDeg );<br />
p_->luDeg = dDeg;<br />
p_->dMin = dMin*60.0;<br />
return( p_ );<br />
}<br />
<br />
/*--------------------------------------------------------------------*/<br />
/* fok, perc, másodperc <- radián */<br />
<br />
P_DMS PdmsFromPdmsA( p_, a_ )<br />
P_DMS p_; /* ki; fok, perc, másodperc */<br />
_A a_; /* be; radián */<br />
<br />
{<br />
D dDeg;<br />
D dMin;<br />
D dSec;<br />
<br />
if( a_<0.0 )<br />
{<br />
p_->wSig = -1;<br />
a_ = -a_;<br />
}<br />
else if( a_>0.0 )<br />
p_->wSig = 1;<br />
else p_->wSig = 0;<br />
<br />
dDeg = a_*180.0/M_PI;<br />
dMin = modf( dDeg, &dDeg );<br />
p_->luDeg = dDeg;<br />
dMin *= 60.0;<br />
dSec = modf( dMin, &dMin );<br />
p_->uMin = dMin;<br />
dSec *= 60.0;<br />
modf( dSec, &dSec );<br />
p_->uSec = dSec;<br />
return( p_ );<br />
}<br />
<br />
/*--------------------------------------------------------------------*/<br />
/* fok, perc, másodperc <- fok, tizedes perc */<br />
<br />
P_DMS PdmsFromPdmsPdm( pdms_, pdm_ )<br />
P_DMS pdms_; /* ki; fok, perc, másodperc */<br />
P_DM pdm_; /* be; fok, tizedes perc */<br />
<br />
{<br />
D dMin;<br />
D dSec;<br />
<br />
pdms_->wSig = pdm_->wSig;<br />
pdms_->luDeg = pdm_->luDeg;<br />
dSec = modf( pdm_->dMin, &dMin );<br />
pdms_->uMin = dMin;<br />
dSec *= 60.0;<br />
modf( dSec, &dSec );<br />
pdms_->uSec = dSec;<br />
return( pdms_ );<br />
}<br />
<br />
/*--------------------------------------------------------------------*/<br />
/* fok, tizedes perc <- fok, perc, másodperc */<br />
<br />
P_DM PdmFromPdmPdms( pdm_, pdms_ )<br />
P_DM pdm_; /* ki; fok, tizedes perc */<br />
P_DMS pdms_; /* be; fok, perc, másodperc */<br />
<br />
{<br />
pdm_->wSig = pdms_->wSig;<br />
pdm_->luDeg = pdms_->luDeg;<br />
pdm_->dMin = pdms_->uMin + pdms_->uSec/60.0;<br />
return( pdm_ );<br />
}<br />
<br />
/*--------------------------------------------------------------------*/<br />
/* fok, tizedes percet állít<br />
f_: fFalse -> -360 .. +360<br />
f_: fTrue -> 0 .. +360 közé */<br />
<br />
P_DM PdmAdjPdmF( pdm_, f_ )<br />
P_DM pdm_; /* be&ki: fok, tizedes perc */<br />
F f_; /* be; */<br />
<br />
{<br />
LU luDeg;<br />
D dMin;<br />
<br />
luDeg = pdm_->luDeg;<br />
dMin = fabs(pdm_->dMin);<br />
<br />
luDeg = luDeg+(dMin / 3600.0);<br />
luDeg %= 360l;<br />
dMin = fmod( dMin, 3600.0 );<br />
if( dMin<dEps )<br />
dMin = 0.0;<br />
<br />
if( f_ && pdm_->wSig<0 )<br />
{<br />
if( dMin==0.0 )<br />
{<br />
if( luDeg>0l )<br />
luDeg = 360l - luDeg;<br />
}<br />
else {<br />
dMin = 60.0-dMin;<br />
if( dMin<dEps )<br />
dMin = 0.0;<br />
luDeg = 359l-luDeg;<br />
}<br />
}<br />
<br />
if( luDeg!=0 || dMin>0.0 )<br />
{<br />
if( !f_ )<br />
pdm_->wSig = 1;<br />
}<br />
else pdm_->wSig = 0;<br />
<br />
pdm_->luDeg = luDeg;<br />
pdm_->dMin = dMin;<br />
<br />
return( pdm_ );<br />
}<br />
<br />
/*--------------------------------------------------------------------*/<br />
/* fok, perc, másodpercet állít<br />
f_: fFalse -> -360 .. +360<br />
f_: fTrue -> 0 .. +360 közé */<br />
<br />
P_DMS PdmsAdjPdmsF( pdms_, f_ )<br />
P_DMS pdms_; /* be&ki; fok, perc, másodperc */<br />
F f_; /* be; */<br />
<br />
{<br />
LU luDeg;<br />
LU luMin;<br />
LU luSec;<br />
<br />
luSec = ((pdms_->luDeg%360l)*3600l+(LU)pdms_->uMin*60l+(LU)pdms_->uSec)%1296000l;<br />
<br />
if( f_ && pdms_->wSig<0 )<br />
{<br />
luSec = 1296000l-luSec;<br />
luSec %= 1296000l;<br />
}<br />
<br />
luDeg = luSec / 3600l;<br />
luSec %= 3600l;<br />
luMin = luSec / 60l;<br />
luSec %= 60l;<br />
<br />
if( luDeg!=0 || luMin!=0 || luSec!=0 )<br />
{<br />
if( !f_ )<br />
pdms_->wSig = 1;<br />
}<br />
else pdms_->wSig = 0;<br />
<br />
pdms_->luDeg = luDeg;<br />
pdms_->uMin = (U)luMin;<br />
pdms_->uSec = (U)luSec;<br />
<br />
return( pdms_ );<br />
}<br />
<br />
/*-------------------------------------------------------------------*/<br />
/* segédtáblázat UL típusú szöveg karaktereinek ellenőrzéséhez */<br />
<br />
#define bbUlDig 0x01<br />
#define bbUlar 0x10<br />
#define bbUlAR 0x20<br />
#define bbUlax 0x40<br />
#define bbUlAX 0x80<br />
<br />
CH bbUlMp[] = {<br />
/* 00 */ 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00,<br />
/* 08 */ 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00,<br />
/* 10 */ 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00,<br />
/* 18 */ 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00,<br />
/* 20 */ 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00,<br />
/* 28 */ 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00,<br />
/* 30 */ 0x01, 0x01, 0x01, 0x01, 0x01, 0x01, 0x01, 0x01,<br />
/* 38 */ 0x01, 0x01, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00,<br />
/* 40 */ 0x00, 0xa0, 0xa0, 0xa0, 0xa0, 0xa0, 0xa0, 0xa0,<br />
/* 48 */ 0xa0, 0xa0, 0xa0, 0xa0, 0xa0, 0xa0, 0xa0, 0xa0,<br />
/* 50 */ 0xa0, 0xa0, 0xa0, 0x80, 0x80, 0x80, 0x80, 0x80,<br />
/* 58 */ 0x80, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00,<br />
/* 60 */ 0x00, 0x50, 0x50, 0x50, 0x50, 0x50, 0x50, 0x50,<br />
/* 68 */ 0x50, 0x50, 0x50, 0x50, 0x50, 0x50, 0x50, 0x50,<br />
/* 70 */ 0x50, 0x50, 0x50, 0x40, 0x40, 0x40, 0x40, 0x40,<br />
/* 78 */ 0x40, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00,<br />
/* 80 */ 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00,<br />
/* 88 */ 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00,<br />
/* 90 */ 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00,<br />
/* 98 */ 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00,<br />
/* a0 */ 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00,<br />
/* a8 */ 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00,<br />
/* b0 */ 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00,<br />
/* b8 */ 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00,<br />
/* c0 */ 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00,<br />
/* c8 */ 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00,<br />
/* d0 */ 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00,<br />
/* d8 */ 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00,<br />
/* e0 */ 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00,<br />
/* e8 */ 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00,<br />
/* f0 */ 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00,<br />
/* f8 */ 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00, 0x00 };<br />
<br />
/*-------------------------------------------------------------------*/<br />
/* Radiános koordináták ( GEOX ) <- UL vagy APRS szöveg<br />
<br />
p_->chType<br />
'u' UL típusú szöveg volt<br />
'a' APRS típusú szöveg volt<br />
' ' hibás bemenő adat<br />
<br />
p_->wUl UL pontossága<br />
3 RR99XX99<br />
2 RR99XX??<br />
1 RR99????<br />
0 RR??????<br />
-1 ????????<br />
*/<br />
<br />
R RFromPgeoxSz( p_, sz_ )<br />
P_GEOX p_; /* ki; típus, radiános koordináták, stb. */<br />
SZ sz_; /* be; UL vagy APRS szöveg */<br />
<br />
{<br />
_GEOAUL0 * pgeo;<br />
CH ch0;<br />
CH ch1;<br />
CH ch;<br />
LW lw0;<br />
LW lw1;<br />
LW lw;<br />
LW lwc;<br />
<br />
/* UL szerinti ellenőrzés --------------------------------------------*/<br />
ch0 = sz_[0];<br />
ch1 = sz_[1];<br />
<br />
if( bbUlMp[ch0] & bbUlar )<br />
ch0 -= 'a'-'A';<br />
else if( !(bbUlMp[ch0] & bbUlAR) )<br />
{ p_->wUl = -1; goto L0; }<br />
<br />
if( bbUlMp[ch1] & bbUlar )<br />
ch1 -= 'a'-'A';<br />
else if( !(bbUlMp[ch1] & bbUlAR) )<br />
{ p_->wUl = -1; goto L0; }<br />
<br />
p_->szUl[0] = ch0;<br />
p_->szUl[1] = ch1;<br />
<br />
ch0 = sz_[2];<br />
ch1 = sz_[3];<br />
<br />
if( !(bbUlMp[ch0] & bbUlDig) )<br />
{ p_->wUl = 0; goto L1; }<br />
<br />
if( !(bbUlMp[ch1] & bbUlDig) )<br />
{ p_->wUl = 0; goto L1; }<br />
<br />
p_->szUl[2] = ch0;<br />
p_->szUl[3] = ch1;<br />
<br />
ch0 = sz_[4];<br />
ch1 = sz_[5];<br />
<br />
if( bbUlMp[ch0] & bbUlax )<br />
ch0 -= 'a'-'A';<br />
else if( !(bbUlMp[ch0] & bbUlAX) )<br />
{ p_->wUl = 1; goto L2; }<br />
<br />
if( bbUlMp[ch1] & bbUlax )<br />
ch1 -= 'a'-'A';<br />
else if( !(bbUlMp[ch1] & bbUlAX) )<br />
{ p_->wUl = 1; goto L2; }<br />
<br />
p_->szUl[4] = ch0;<br />
p_->szUl[5] = ch1;<br />
<br />
ch0 = sz_[6];<br />
ch1 = sz_[7];<br />
<br />
if( !(bbUlMp[ch0] & bbUlDig) )<br />
{ p_->wUl = 2; goto L3; }<br />
<br />
if( !(bbUlMp[ch1] & bbUlDig) )<br />
{ p_->wUl = 2; goto L3; }<br />
<br />
p_->szUl[6] = ch0;<br />
p_->szUl[7] = ch1;<br />
p_->wUl = 3; goto L4;<br />
<br />
L0: p_->szUl[0] = p_->szUl[1] = '?';<br />
L1: p_->szUl[2] = p_->szUl[3] = '?';<br />
L2: p_->szUl[4] = p_->szUl[5] = '?';<br />
L3: p_->szUl[6] = p_->szUl[7] = '?';<br />
L4: p_->szUl[8] = chEos;<br />
<br />
if( p_->wUl>=0 )<br />
{ /* geoa <- UL konvertálás -------------------------------------*/<br />
if( p_->wUl >= 0 )<br />
{<br />
pgeo = &p_->_geoaulMp[0];<br />
lw0 = 72000l*(p_->szUl[0]-'A') - 648000l;<br />
lw1 = lw0+72000l;<br />
lwc = lw0+36000l;<br />
pgeo->_geoaMp[0]._aLon = pgeo->_geoaMp[2]._aLon = RadFromSec*lw0;<br />
pgeo->_geoaMp[1]._aLon = pgeo->_geoaMp[3]._aLon = RadFromSec*lw1;<br />
pgeo->_geoa._aLon = RadFromSec*lwc;<br />
lw0 = 36000l*(p_->szUl[1]-'A') - 324000l;<br />
lw1 = lw0+36000l;<br />
lwc = lw0+18000l;<br />
pgeo->_geoaMp[0]._aLat = pgeo->_geoaMp[1]._aLat = RadFromSec*lw0;<br />
pgeo->_geoaMp[2]._aLat = pgeo->_geoaMp[3]._aLat = RadFromSec*lw1;<br />
pgeo->_geoa._aLat = RadFromSec*lwc;<br />
}<br />
if( p_->wUl >= 1 )<br />
{<br />
pgeo = &p_->_geoaulMp[1];<br />
lw0 = 72000l*(p_->szUl[0]-'A')+ 7200l*(p_->szUl[2]-'0') - 648000l;<br />
lw1 = lw0+7200l;<br />
lwc = lw0+3600l;<br />
pgeo->_geoaMp[0]._aLon = pgeo->_geoaMp[2]._aLon = RadFromSec*lw0;<br />
pgeo->_geoaMp[1]._aLon = pgeo->_geoaMp[3]._aLon = RadFromSec*lw1;<br />
pgeo->_geoa._aLon = RadFromSec*lwc;<br />
lw0 = 36000l*(p_->szUl[1]-'A')+ 3600l*(p_->szUl[3]-'0') - 324000l;<br />
lw1 = lw0+3600l;<br />
lwc = lw0+1800l;<br />
pgeo->_geoaMp[0]._aLat = pgeo->_geoaMp[1]._aLat = RadFromSec*lw0;<br />
pgeo->_geoaMp[2]._aLat = pgeo->_geoaMp[3]._aLat = RadFromSec*lw1;<br />
pgeo->_geoa._aLat = RadFromSec*lwc;<br />
}<br />
if( p_->wUl >= 2 )<br />
{<br />
pgeo = &p_->_geoaulMp[2];<br />
lw0 = 72000l*(p_->szUl[0]-'A')+ 7200l*(p_->szUl[2]-'0')+<br />
300l*(p_->szUl[4]-'A')- 648000l;<br />
lw1 = lw0+300l;<br />
lwc = lw0+150l;<br />
pgeo->_geoaMp[0]._aLon = pgeo->_geoaMp[2]._aLon = RadFromSec*lw0;<br />
pgeo->_geoaMp[1]._aLon = pgeo->_geoaMp[3]._aLon = RadFromSec*lw1;<br />
pgeo->_geoa._aLon = RadFromSec*lwc;<br />
lw0 = 36000l*(p_->szUl[1]-'A')+ 3600l*(p_->szUl[3]-'0')+ <br />
150l*(p_->szUl[5]-'A') - 324000l;<br />
lw1 = lw0+150l;<br />
lwc = lw0+75l;<br />
pgeo->_geoaMp[0]._aLat = pgeo->_geoaMp[1]._aLat = RadFromSec*lw0;<br />
pgeo->_geoaMp[2]._aLat = pgeo->_geoaMp[3]._aLat = RadFromSec*lw1;<br />
pgeo->_geoa._aLat = RadFromSec*lwc;<br />
}<br />
if( p_->wUl >= 3 )<br />
{<br />
pgeo = &p_->_geoaulMp[3];<br />
lw0 = 72000l*(p_->szUl[0]-'A')+ 7200l*(p_->szUl[2]-'0')+ <br />
300l*(p_->szUl[4]-'A')+ 30l*(p_->szUl[6]-'0')- 648000l;<br />
lw1 = lw0+30l;<br />
lwc = lw0+15l;<br />
pgeo->_geoaMp[0]._aLon = pgeo->_geoaMp[2]._aLon = RadFromSec*lw0;<br />
pgeo->_geoaMp[1]._aLon = pgeo->_geoaMp[3]._aLon = RadFromSec*lw1;<br />
pgeo->_geoa._aLon = RadFromSec*lwc;<br />
lw0 = 36000l*(p_->szUl[1]-'A')+ 3600l*(p_->szUl[3]-'0')+ <br />
150l*(p_->szUl[5]-'A')+ 15l*(p_->szUl[7]-'0') - 324000l;<br />
lw1 = lw0+15l;<br />
lwc = lw0+7l;<br />
pgeo->_geoaMp[0]._aLat = pgeo->_geoaMp[1]._aLat = RadFromSec*lw0;<br />
pgeo->_geoaMp[2]._aLat = pgeo->_geoaMp[3]._aLat = RadFromSec*lw1;<br />
pgeo->_geoa._aLat = RadFromSec*(lwc+0.5);<br />
}<br />
p_->chType = 'u';<br />
p_->p_geoa = &p_->_geoaulMp[p_->wUl]._geoa;<br />
return( rSucced );<br />
}<br />
<br />
/* APRS szerinti ellenőrzés ------------------------------------------*/<br />
p_->rAprs = rSucced;<br />
ch = sz_[ 0]; if( ch< '0' || ch> '9' ) { ch = '?'; p_->rAprs = rFail; }<br />
p_->szAprs[ 0] = ch;<br />
ch = sz_[ 1]; if( ch< '0' || ch> '9' ) { ch = '?'; p_->rAprs = rFail; }<br />
p_->szAprs[ 1] = ch;<br />
ch = sz_[ 2]; if( ch< '0' || ch> '5' ) { ch = '?'; p_->rAprs = rFail; }<br />
p_->szAprs[ 2] = ch;<br />
ch = sz_[ 3]; if( ch< '0' || ch> '9' ) { ch = '?'; p_->rAprs = rFail; }<br />
p_->szAprs[ 3] = ch;<br />
ch = sz_[ 4]; if( ch!='.' ) { ch = '?'; p_->rAprs = rFail; }<br />
p_->szAprs[ 4] = ch;<br />
ch = sz_[ 5]; if( ch< '0' || ch> '9' ) { ch = '?'; p_->rAprs = rFail; }<br />
p_->szAprs[ 5] = ch;<br />
ch = sz_[ 6]; if( ch< '0' || ch> '9' ) { ch = '?'; p_->rAprs = rFail; }<br />
p_->szAprs[ 6] = ch;<br />
/* max. 90 00 00 */<br />
if( sz_[0]=='9' )<br />
{<br />
if( sz_[1]!='0' || sz_[2]!='0' || sz_[3]!='0' || sz_[5]!='0' || sz_[6]!='0' )<br />
p_->rAprs = rFail;<br />
}<br />
ch = sz_[ 7]; if( ch=='n' ) ch = 'N'; else<br />
if( ch=='s' ) ch = 'S'; else<br />
if( ch!='N' && ch!='S' ) { ch = '?'; p_->rAprs = rFail; }<br />
p_->szAprs[ 7] = ch;<br />
ch = sz_[ 8]; if( ch=='\\' ) ch = '/'; else<br />
if( ch!='/' ) { ch = '?'; p_->rAprs = rFail; }<br />
p_->szAprs[ 8] = ch;<br />
ch = sz_[ 9]; if( ch< '0' || ch> '1' ) { ch = '?'; p_->rAprs = rFail; }<br />
p_->szAprs[ 9] = ch;<br />
ch = sz_[10]; if( ch< '0' || ch> '8' ) { ch = '?'; p_->rAprs = rFail; }<br />
p_->szAprs[10] = ch;<br />
ch = sz_[11]; if( ch< '0' || ch> '9' ) { ch = '?'; p_->rAprs = rFail; }<br />
p_->szAprs[11] = ch;<br />
ch = sz_[12]; if( ch< '0' || ch> '5' ) { ch = '?'; p_->rAprs = rFail; }<br />
p_->szAprs[12] = ch;<br />
ch = sz_[13]; if( ch< '0' || ch> '9' ) { ch = '?'; p_->rAprs = rFail; }<br />
p_->szAprs[13] = ch;<br />
ch = sz_[14]; if( ch!='.' ) { ch = '?'; p_->rAprs = rFail; }<br />
p_->szAprs[14] = ch;<br />
ch = sz_[15]; if( ch< '0' || ch> '9' ) { ch = '?'; p_->rAprs = rFail; }<br />
p_->szAprs[15] = ch;<br />
ch = sz_[16]; if( ch< '0' || ch> '9' ) { ch = '?'; p_->rAprs = rFail; }<br />
p_->szAprs[16] = ch;<br />
/* max 180 00 00 */<br />
if( sz_[9]=='1' && sz_[10]=='8' )<br />
{<br />
if( sz_[11]!='0' || sz_[12]!='0' || sz_[12]!='0' ||<br />
sz_[15]!='0' || sz_[16]!='0' )<br />
p_->rAprs = rFail;<br />
}<br />
ch = sz_[17]; if( ch=='e' ) ch = 'E'; else<br />
if( ch=='w' ) ch = 'W'; else<br />
if( ch!='E' && ch!='W' ) { ch = '?'; p_->rAprs = rFail; }<br />
p_->szAprs[17] = ch;<br />
<br />
<br />
p_->szAprs[18] = chEos;<br />
<br />
if( p_->rAprs == rSucced )<br />
{ /* geoa <- APRS konvertálás -----------------------------------*/<br />
lw = 10l *(p_->szAprs[ 0]-'0')+ (p_->szAprs[ 1]-'0');<br />
lw *= 6000;<br />
lw += 1000l *(p_->szAprs[ 2]-'0')+ 100l *(p_->szAprs[ 3]-'0')+ <br />
10l *(p_->szAprs[ 5]-'0')+ (p_->szAprs[ 6]-'0');<br />
if( p_->szAprs[7] !='N' )<br />
lw = -lw;<br />
p_->_geoaAprs._aLat = lw*(M_PI/1080000.0);<br />
lw = 100l *(p_->szAprs[ 9]-'0')+ 10l *(p_->szAprs[10]-'0')+(p_->szAprs[11]-'0');<br />
lw *= 6000;<br />
lw += 1000l *(p_->szAprs[12]-'0')+ 100l *(p_->szAprs[13]-'0')+ <br />
10l *(p_->szAprs[15]-'0')+ (p_->szAprs[16]-'0');<br />
if( p_->szAprs[17] !='E' )<br />
lw = -lw;<br />
p_->_geoaAprs._aLon = lw*(M_PI/1080000.0);<br />
p_->chType = 'a';<br />
p_->p_geoa = &p_->_geoaAprs;<br />
return( rSucced );<br />
}<br />
<br />
p_->chType = ' ';<br />
return( rFail );<br />
}<br />
<br />
/* -------------------------------------------------------------------<br />
Távolság és irányszámoláshoz<br />
geox formátumból összeválogat koordinátákat,<br />
hogy azonos pontosságúak legyenek.<br />
Előtte: 2*RFromPgeoaxSz() kell.<br />
ki; p0_->p_geoa, p1_->p_geoa<br />
*/<br />
<br />
R RPosPgeox2( p0_, p1_ )<br />
P_GEOX p0_; /* be&ki; */<br />
P_GEOX p1_; /* be&ki; */<br />
<br />
{<br />
W w;<br />
<br />
switch( p0_->chType ) {<br />
case 'a':<br />
switch( p1_->chType ) {<br />
case 'a':<br />
p0_->p_geoa = &p0_->_geoaAprs;<br />
p1_->p_geoa = &p1_->_geoaAprs;<br />
break;<br />
case 'u':<br />
p0_->p_geoa = &p0_->_geoaAprs;<br />
p1_->p_geoa = &p1_->_geoaulMp[p1_->wUl]._geoa;<br />
break;<br />
default: return( rFail );<br />
}<br />
break;<br />
case 'u':<br />
switch( p1_->chType ) {<br />
case 'a':<br />
p0_->p_geoa = &p0_->_geoaulMp[p0_->wUl]._geoa;<br />
p1_->p_geoa = &p1_->_geoaAprs;<br />
break;<br />
case 'u': /* közös pontosság */<br />
w = p0_->wUl;<br />
if( p1_->wUl<w )<br />
w = p1_->wUl;<br />
p0_->p_geoa = &p0_->_geoaulMp[w]._geoa;<br />
p1_->p_geoa = &p1_->_geoaulMp[w]._geoa;<br />
break;<br />
default: return( rFail );<br />
}<br />
break;<br />
default: return( rFail );<br />
}<br />
<br />
return( rSucced );<br />
}<br />
<br />
/*--------------------------------------------------------------------*/<br />
/* QRB <- radiános koordináták<br />
ki; távolság: méter */<br />
<br />
_D _DQrbPgeoaPgeoa( pgeo0_, pgeo1_ )<br />
P_GEOA pgeo0_; /* be; radiános koordináták */<br />
P_GEOA pgeo1_; /* be; radiános koordináták */<br />
<br />
{<br />
return acos ( sin(pgeo0_->_aLat) * sin(pgeo1_->_aLat) +<br />
cos(pgeo0_->_aLat) * cos(pgeo1_->_aLat) *<br />
cos(pgeo1_->_aLon-pgeo0_->_aLon) ) * _dEarthr;<br />
}<br />
<br />
/*--------------------------------------------------------------------*/<br />
/* QTE <- radiános koordináták<br />
ki; irány: radián */<br />
<br />
_A _AQtePgeoaPgeoa( pgeo0_, pgeo1_ )<br />
P_GEOA pgeo0_; /* be; saját radiános koordináták */<br />
P_GEOA pgeo1_; /* be; másik radiános koordináták */<br />
<br />
{<br />
_A _aLonD;<br />
double dTmp0;<br />
double dTmp1;<br />
<br />
_aLonD = pgeo1_->_aLon - pgeo0_->_aLon;<br />
<br />
if( _aLonD <= -M_PI )<br />
_aLonD += 2.0*M_PI;<br />
<br />
dTmp0 = tan(pgeo1_->_aLat) * cos(pgeo0_->_aLat) -<br />
sin(pgeo0_->_aLat) * cos(_aLonD);<br />
<br />
if( fabs( dTmp0 ) < dEps )<br />
return 0.0;<br />
<br />
dTmp1 = fabs(atan( sin(_aLonD)/dTmp0 ));<br />
<br />
if( dTmp0<0.0 )<br />
dTmp1 = M_PI - dTmp1;<br />
<br />
if( _aLonD<0.0 )<br />
dTmp1 = (2.0*M_PI) - dTmp1;<br />
<br />
return( dTmp1 );<br />
}<br />
<br />
/*--------------------------------------------------------------------*/<br />
/* UL formátumú koordináták <- radián */<br />
<br />
SZ SzUlSzPgeoa( szul_, pgeo_ )<br />
SZ szul_; /* ki; UL; cchUlLim hosszú */<br />
P_GEOA pgeo_; /* be; radián */<br />
<br />
{<br />
LW lw;<br />
<br />
lw = (648000.0/M_PI)*pgeo_->_aLon+648000.5;<br />
lw %= 1296000l;<br />
szul_[0] = 'A' + (CH)( lw / 72000l );<br />
lw %= 72000l;<br />
szul_[2] = '0' + (CH)( lw / 7200l );<br />
lw %= 7200l;<br />
szul_[4] = 'A' + (CH)( lw / 300l );<br />
lw %= 300;<br />
szul_[6] = '0' + (CH)( lw / 30l );<br />
<br />
lw = (648000.0/M_PI)*pgeo_->_aLat+ 324000.5;<br />
lw %= 1296000l;<br />
szul_[1] = 'A' + (CH)( lw / 36000l );<br />
lw %= 36000l;<br />
szul_[3] = '0' + (CH)( lw / 3600l );<br />
lw %= 3600l;<br />
szul_[5] = 'A' + (CH)( lw / 150l );<br />
lw %= 150;<br />
szul_[7] = '0' + (CH)( lw / 15l );<br />
<br />
szul_[8] = chEos;<br />
return( szul_ );<br />
}<br />
</HIGHLIGHTSYNTAX><br />
<br />
Példaprogram: a paraméterként megadott két [[QTH lokátor]]ból és/vagy [[APRS]] koordinátából távolságot és irányt számol.<br />
<br />
<HIGHLIGHTSYNTAX language="c"><br />
/* main.c */<br />
/* gg630504 */<br />
<br />
#include <stdio.h><br />
#include <math.h><br />
#include "ul.h"<br />
<br />
typedef SZ * PSZ;<br />
<br />
_GEOX _geoxMp[2];<br />
<br />
R cdecl main( cv_, pszv_, psze_ )<br />
W cv_;<br />
PSZ pszv_; /* két QTH lokátor és/vagy APRS koordináta */<br />
PSZ psze_;<br />
<br />
{<br />
/* Ellenőrzések és konvertálások */<br />
if( cv_>=3 &&<br />
RFromPgeoxSz( &_geoxMp[0], pszv_[1] )==rSucced &&<br />
RFromPgeoxSz( &_geoxMp[1], pszv_[2] )==rSucced<br />
)<br />
{<br />
RPosPgeox2( &_geoxMp[0], &_geoxMp[1] ); /* azonos pontosság */<br />
fprintf( stdout, "QRB %f km\n",<br />
_DQrbPgeoaPgeoa( _geoxMp[0].p_geoa, _geoxMp[1].p_geoa )/1000.0 );<br />
fprintf( stdout, "QTE %f fok\n",<br />
DegFromRad*_AQtePgeoaPgeoa( _geoxMp[0].p_geoa, _geoxMp[1].p_geoa ) );<br />
}<br />
else fputs( "Hiba.\n", stdout );<br />
<br />
return( 0 );<br />
}<br />
</HIGHLIGHTSYNTAX><br />
<br />
[[Kategória:Rádióamatőr szoftverek]]</div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=DCF77&diff=7743DCF772006-11-20T18:53:55Z<p>HA1DFO: /* A bitek jelentése */</p>
<hr />
<div>A DCF77 egy egész Európából vehető időszinkronozó jel, amit rádiófrekvencián sugároznak.<br />
A legjobb ebben a rendszerben, hogy közvetlenül a közép-európai időt adja (téli ill. nyári időszámításnak megfelelően), percenként szinkronozza a vevő idejét, miközben a teljes pontos időt is leadja, így egy frissen bekapcsolt DCF77-es vevő elvileg 1 percen belül képes a teljes időt és a teljes dátumot levenni.<br />
<br />
== Specifikációk ==<br />
<br />
* '''Az adó helye:''' Mainflingen (50:01N, 09:00E), Frankfurttól 25 km-re délkeleti irányban.<br />
* '''Rádióadó frekvenciája:''' 77.5 kHz.<br />
* '''Kimenőteljesítménye:''' 50kW<br />
* '''Antenna:''' 150 méter magas, vertikál polarizációval.<br />
* '''A szolgaltatás:''' atomoráról, a nap 24 órájában, esetleg néha egy periódus kimaradhat, például ha át kell kapcsolniuk a tartalékadóra.<br />
* '''Pontosság:''' Atomóra pontossága. De Magyarországon kb. 4 ms-es hullámterjedési késleltetéssel kell számolnunk.<br />
<br />
A jel [[AM|amplitudómodulált]].<br />
Az amplitudó minden másodperc elso 0.1 illetve 0.2 másodpercében 25%-ára esik (kivéve az 59. másdpercet).<br />
Így ez egyben másodperc szinkront szolgáltat, ugyanakkor az 59. másodperc modulációhiánya a percszikron.<br />
<br />
A pontos ido karaktersorozatanak átvitele: Mint az elobbiekbol már látható, a percszinkront az 59. másodperc kimaradó modulációja adja meg.<br />
Viszont hogy hány óra/perc van, illetve mely nap van, azt BCD kódolással adják le.<br />
<br />
Az elobbiekben szó volt a 0.1 illetve 0.2 másodperces 25%-os amplitudóról és arról is, hogy a 0.1s a bináris 0, a 0.2s a binaris 1.<br />
<br />
== A bitek jelentése ==<br />
<br />
{| border="0"<br />
|'''0'''||Perckezdet. Értéke mindig 0 (0.1s).<br />
|-<br />
|'''1-14'''||Jövőbeli célokra foglalt.<br />
|-<br />
|'''15'''||0: Normál antenna, 1: tartalék antenna.<br />
|-<br />
|'''16'''||1: Közeledik az óraátállítás... (téli-nyári ill. viszont)<br />
|-<br />
|'''17-18'''||Időzóna: 01:téli, 10: nyári.<br />
|-<br />
|'''19'''||??? Szökőmásodperc. Az előző órában van kódolva ???<br />
|-<br />
|'''20'''||Az idősztring startkódja. Mindig 1.<br />
|-<br />
|'''21-27'''||21:1, 22:2, 23:4, 24:8, 25:10, 26:20, 27:40 perc (BCD)<br />
|-<br />
|'''28'''||Páros paritásbit a 21-27-re.<br />
|-<br />
|'''29-34'''||29:1, 30:2, 31:4, 32:8, 33:10, 34:20 ora (BCD)<br />
|-<br />
|'''35'''||Páros paritásbit a 29-34-re.<br />
|-<br />
|'''36-41'''||A hónap napja. (1, 2, 4, 8, 10, 20)<br />
|-<br />
|'''42-44'''||A hét napja (1, 2, 4)<br />
|-<br />
|'''45-49'''||Melyik hónap (1, 2, 4, 8, 10)<br />
|-<br />
|'''50-57'''||Év utolsó két számjegye. (1, 2, 4, 8, 10, 20, 40, 80)<br />
|-<br />
|'''58'''||Páros paritás a 36-57-re.<br />
|-<br />
|'''59'''||ITT NINCS SEMMI MODULACIÓ !!!<br />
|}<br />
<br />
<!-- Kategoria??? --><br />
<br />
[[Kategória:Technikai háttérismeretek]]</div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=Szerkeszt%C5%91vita:HA1DFO&diff=7742Szerkesztővita:HA1DFO2006-11-20T18:52:16Z<p>HA1DFO: </p>
<hr />
<div>GNUplot teszt. Szerintem ez így már jó lesz...<br />
<br />
<gnuplot><br />
set output 'arvizturo_4.png'<br />
set size 1.2, 0.4<br />
set grid<br />
set xlabel "Periódus"<br />
set ylabel "Pillanatnyi értek"<br />
plot [-1:1] sin(6.283*x) title "Árvíztűrő tükörfúrógép"<br />
</gnuplot><br />
<br />
----<br />
<br />
<math>\int f(x) dx</math><br />
----<br />
<br />
Szia.<br />
Nézegetem azért a lapot. Megkaptam hogy mit tettem én. Nem sértődtem meg. Úgy látom nem vetted észre. Tulajdonképpen nekem tök mindegy, hogy az interneten hányan nézegetnek egy lapot. Azért térek vissza erre az oldalra mégis, mert az alapötletet igen jónak és szükségszerűnek tartom. Engem az érdekelne igazán, hogy ha valaki erre a lapra téved, legyen oka böngészgetni, és azt találja amit keres. Sőt olyat is találjon, amit ugyan nem keres, de épülésére szolgál. Szóval jegyezze meg, hogy a wiki.ham.hu nem rossz lap. Én egész életeben, -és ez nem kevés idő- szívtam az z elektrotechnikával. Folyton azt hittem már értem a dolgokat és mindíg bebizonyították az áramkörök, hogy tévedek. Az a szép a rádiótechnikában, hogy nem lehet kampányolni ilyen vagy olyan eredmény érdekében. Egyszerüen vagy elfogadja az ember a szabályokat, mert megismerte őket, vagy mondjon le a sikerről. <br />
Nem kioktatásnak szánom ezt. Nem tudom a neved, csak a hívójeled, és a szándékodat, hogy segíteni akarsz egy helyzeten, amit magam is szomorúnak tartok. Azért spekulálok most igy a gép mellett ülve, hogy mit írjak. Sok más dologgal is foglalkozhatnák, de ez fontosnak látszik. Azért fontos, mert úgy gondolom, hogy miért járja végig más azokat a zsákutcákat, amibe én betévedtem. <br />
Például, hogy amit ma leírok, azt két hét múlva nem feltétlenül fogom érteni, ha újra elolvasom. Ezért kezdtem -elismerem cinikusan és dühösen, kritizálni az oldalon megjelent írásokat. Mert végiggondoltam, hogy mit olvastam. Megpróbáltam a leírt dolgok mögött azt felismerni, hogy mit akar az oldal adni nekem. Ne legyenek illúzióid, más is igy fog ehhez viszonyulni. Ha kitalálod mi kell az oldalra, nyerő vagy. Ha csak szórakozol, mert a wiki egy szenzációs lehetőség, akkor ne csodálkozz, ha megnézed a látogatások, vagy hozzászólások történetét. A kitalálás nem egyszerű feladat, ha azt hiszed, akkor nyeld le a keserű pirulát, hogy hárman maradtatok. Akkor fogadd részvétem a felesleges munka ( tudom mekkora ) miatt. <br />
Aki véletlenül elkezdi szisztematikusan végégnézni, hogy mi minden van ezen a vebhelyen, feltételezem mániákus rádióamatőr. A sok szöveg eleve riasztó. Aki arra vetemedik, hogy mégis meg akar valamit tudni, annak viszont mindegy hogyan jut hozzá az információhoz. De az hamar feltűnik mindenkinek, hogy megkapja ezen a helyen, vagy vegye a kereső következő helyét. Ezért azt gondolom, jobban át kellene gondolni a főoldalon megjelenő címszavakat.<br />
Úgy kellene átgondolni, hogy később ne kelljen módosítani. Hogy eléggé általános legyen, de irányítsa a keresőt az általa megtudni kívánt dologhoz. Én például három napig gondolkodtam, hogy hogyan lehetne egy kezdő rádióamatőrt megismertetni a tápvonal fogalmával. Mire kezdett bennem körvonalazódni, ez a címszó meg is szűnt. <br />
Helyette lett koax kábel. Próbáltam kitalálni, mit mondjak annak aki azt hiszi, egy tápvonal áram vezetésére szolgáló drót. Ez is elég persze. Csak nem a tudáshoz. Ez pont arra jó, hogy valaki eldönthesse, tovább nem kell neki a témával foglalkozni, megállhat. Dehát tudod magad is, ez bonyolultabb probléma. A dolgok leegyszerüsítése sokszor belépőjegy a sikertelenséghez.<br />
A mérnök mindíg feltételez olyan tényezőket is, amik elkerülték a figyelmét. Csak a taxisofőrők meg a fodrászok tudják biztosan hogy működik a televíziós készülék. <br />
Megkeresett a Zsolt email-ben. Azt válaszoltam neki, hogy elöttem van a rádiótechnikai zsebkönyv, amit egy Magyari Béla nevü fazon adott ki 1959-ben. 22 doktor tette benne össze a tudását. Egymást lektorálták, mert a doktorok tudják, hogy tévedhetnek. De amit végül leírtak, az igaznak tekinthető. Nem baj, mindannyian tudunk olyan dolgokat, amit a doktorok akkor nem tudtak. A BME tankönyveiben is hemzsegnek a műszaki baromságok. Hidd el, régóta gyüjtöm őket. <br />
Én nem biztos hogy rádióamatőr vagyok a szó általános értelmében. Nekem a dolog azt jelenti, hogy megismerjem az általam használt, vagy konstruált berendezések működését. Semmi esetre sem éptenék olyan berendezést, mint a kenwood vagy yaesu, mert üzleti szempontok hidegen hagynak. Próbálom kiszűrni a müszaki megfontolásokat az ezekben alkalmazottak közül, mert a mérnöki gondolatokból soha nem elég. Az üzlet is tudás, de engem az nem érdekel. A feleségem intézi ezeket a dolgokat. <br />
Sokat írtam. Lehet, nem feleslegesen. Jobb lett volna például a lineár végfokozatok linearitásának ellenőrzése témában megosztani a tapasztalataimat valakikkel, akiket érdekel. Vagy az antennákkal kapcsolatos tévhitek eloszlatásával foglalkozni. De félek, ha nagynehezen megfogalmaznák valamit, kitörölné valaki aki nem is érti miről van szó. <br />
Dehát ez még odébb lenne...<br />
HA5KJ - Jóska<br />
<br />
----<br />
<br />
Szervusz, Kedves Jóska!<br />
<br />
A nevem Néher Márton, elnézést, hogy korábban nem derült ki. Nem szeretem a Mártont, nem is használom. <br />
Valóban azért csináltam ezt a honlapot, hogy maradandó értéket teremthessünk.<br />
És én nagyon szivesen változtatok a dolgokon, ha azokkal tényleg a lap sikerét szolgálhatom. Amint mondtad, valóban nem könnyű kitalálni, hogy mit, hogyan kell.<br />
Arra szeretnélek kérni nagy tisztelettel, mint már sokmindent látott amatőr kollégát, hogy ha van konkrét elképzelésed, vagy ötleted, kérlek ird meg, és végrehajtom. Ha gondolod, zárolhatjuk a kezdőlapot, ha már kialakultak rajta a jó cimszavak.<br />
Egészen pontosan talán az volt ennek az oldalnak az elinditásának az első gondolata, hogy HB9CV antenna leirást, és hogyan csináljunk-ot kerestem, illetve kollineárantennát. Arra gondoltam, milyen jó lenne ezt egyben tudni mindet. Sajnos azóta sincs se kollineár, se HB9CV, de még egy egyszerű dipól sincs.<br />
Én még reménykedek, hogy lesz belőlünk valami.<br />
<br />
Remélem együtt sikerül kitalálni, hogyan legyenek a dolgok, és akkor Neked is, és minden eddig csendben maradt kollégának meg tudunk felelni.<br />
<br />
73 de HA1DFO, Néher Márton<br />
<br />
----<br />
<br />
Szia Döme! <br />
<br />
Kíváncsi a család arra, hogy mekkora most a wiki ham hu ( mebibyte-ban )? Pre tnx.<br />
<br />
--[[User:Gg630504|Gg630504]] 2006. augusztus 2., 01:09 (CEST)<br />
<br />
----<br />
Az adatbázis 16 Mega tömörítés nélkül (sqldump), és ehhez jönnek még hozzá a képek, ami 19 megát tesz ki. Tehát összesen 36Mb.<br />
<br />
Üdv: [[User:Ha1dfo|ha1dfo]] 2006. augusztus 4., 01:28 (CEST)<br />
<br />
Tnx [[User:Gg630504|Gg630504]] 2006. augusztus 4., 01:33 (CEST)<br />
<br />
----<br />
<br />
Szia!<br />
<br />
Nem találtam a panaszkönyvet HI, ezért írok ide.<br />
<br />
Nekem ilyet ír ki:<br />
<br />
Adatbázis hiba<br />
Adatbázis formai hiba történt. Az utolsó lekérési próbálkozás az alábbi volt: <br />
(SQL query hidden)<br />
a "SearchMySQL4::update" függvényből. A MySQL hiba "1034: Incorrect key file for table: 'mw2_searchindex'. Try to repair it (localhost)".<br />
<br />
Jó ez így?<br />
<br />
--[[User:HA5CQZ|HA5CQZ]] 2006. november 20., 14:10 (CET)<br />
<br />
-----<br />
Szervusz!<br />
<br />
Igen, ismerem a hibát, és egyáltalán nem természetes, javitható, de sajnos nem lesz gyors. Elvileg adat nem veszik el, se akkor, ha ezt a hibát dobja, se akkor, amikor ezt kijavitjuk.<br />
<br />
Türelmeteket kérem ezzel kapcsolatban, dolgozunk a problémán.<br />
----<br />
Jah, kérdés: nnem emlékszel, hogy mit mentettél volna, amire ezt dobta? Kategóriát? Vagy csak simán szöveget? Ez érdekes volna. Amugy most reszelgettem rajta, ha ez nem segit neki, remelem segit. (avagy lehet nekiallni nyuzni)<br />
<br />
[[User:Ha1dfo|ha1dfo]] 2006. november 20., 19:52 (CET)</div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=Szerkeszt%C5%91vita:HA1DFO&diff=7741Szerkesztővita:HA1DFO2006-11-20T15:54:05Z<p>HA1DFO: SQL hiba</p>
<hr />
<div>GNUplot teszt. Szerintem ez így már jó lesz...<br />
<br />
<gnuplot><br />
set output 'arvizturo_4.png'<br />
set size 1.2, 0.4<br />
set grid<br />
set xlabel "Periódus"<br />
set ylabel "Pillanatnyi értek"<br />
plot [-1:1] sin(6.283*x) title "Árvíztűrő tükörfúrógép"<br />
</gnuplot><br />
<br />
----<br />
<br />
<math>\int f(x) dx</math><br />
----<br />
<br />
Szia.<br />
Nézegetem azért a lapot. Megkaptam hogy mit tettem én. Nem sértődtem meg. Úgy látom nem vetted észre. Tulajdonképpen nekem tök mindegy, hogy az interneten hányan nézegetnek egy lapot. Azért térek vissza erre az oldalra mégis, mert az alapötletet igen jónak és szükségszerűnek tartom. Engem az érdekelne igazán, hogy ha valaki erre a lapra téved, legyen oka böngészgetni, és azt találja amit keres. Sőt olyat is találjon, amit ugyan nem keres, de épülésére szolgál. Szóval jegyezze meg, hogy a wiki.ham.hu nem rossz lap. Én egész életeben, -és ez nem kevés idő- szívtam az z elektrotechnikával. Folyton azt hittem már értem a dolgokat és mindíg bebizonyították az áramkörök, hogy tévedek. Az a szép a rádiótechnikában, hogy nem lehet kampányolni ilyen vagy olyan eredmény érdekében. Egyszerüen vagy elfogadja az ember a szabályokat, mert megismerte őket, vagy mondjon le a sikerről. <br />
Nem kioktatásnak szánom ezt. Nem tudom a neved, csak a hívójeled, és a szándékodat, hogy segíteni akarsz egy helyzeten, amit magam is szomorúnak tartok. Azért spekulálok most igy a gép mellett ülve, hogy mit írjak. Sok más dologgal is foglalkozhatnák, de ez fontosnak látszik. Azért fontos, mert úgy gondolom, hogy miért járja végig más azokat a zsákutcákat, amibe én betévedtem. <br />
Például, hogy amit ma leírok, azt két hét múlva nem feltétlenül fogom érteni, ha újra elolvasom. Ezért kezdtem -elismerem cinikusan és dühösen, kritizálni az oldalon megjelent írásokat. Mert végiggondoltam, hogy mit olvastam. Megpróbáltam a leírt dolgok mögött azt felismerni, hogy mit akar az oldal adni nekem. Ne legyenek illúzióid, más is igy fog ehhez viszonyulni. Ha kitalálod mi kell az oldalra, nyerő vagy. Ha csak szórakozol, mert a wiki egy szenzációs lehetőség, akkor ne csodálkozz, ha megnézed a látogatások, vagy hozzászólások történetét. A kitalálás nem egyszerű feladat, ha azt hiszed, akkor nyeld le a keserű pirulát, hogy hárman maradtatok. Akkor fogadd részvétem a felesleges munka ( tudom mekkora ) miatt. <br />
Aki véletlenül elkezdi szisztematikusan végégnézni, hogy mi minden van ezen a vebhelyen, feltételezem mániákus rádióamatőr. A sok szöveg eleve riasztó. Aki arra vetemedik, hogy mégis meg akar valamit tudni, annak viszont mindegy hogyan jut hozzá az információhoz. De az hamar feltűnik mindenkinek, hogy megkapja ezen a helyen, vagy vegye a kereső következő helyét. Ezért azt gondolom, jobban át kellene gondolni a főoldalon megjelenő címszavakat.<br />
Úgy kellene átgondolni, hogy később ne kelljen módosítani. Hogy eléggé általános legyen, de irányítsa a keresőt az általa megtudni kívánt dologhoz. Én például három napig gondolkodtam, hogy hogyan lehetne egy kezdő rádióamatőrt megismertetni a tápvonal fogalmával. Mire kezdett bennem körvonalazódni, ez a címszó meg is szűnt. <br />
Helyette lett koax kábel. Próbáltam kitalálni, mit mondjak annak aki azt hiszi, egy tápvonal áram vezetésére szolgáló drót. Ez is elég persze. Csak nem a tudáshoz. Ez pont arra jó, hogy valaki eldönthesse, tovább nem kell neki a témával foglalkozni, megállhat. Dehát tudod magad is, ez bonyolultabb probléma. A dolgok leegyszerüsítése sokszor belépőjegy a sikertelenséghez.<br />
A mérnök mindíg feltételez olyan tényezőket is, amik elkerülték a figyelmét. Csak a taxisofőrők meg a fodrászok tudják biztosan hogy működik a televíziós készülék. <br />
Megkeresett a Zsolt email-ben. Azt válaszoltam neki, hogy elöttem van a rádiótechnikai zsebkönyv, amit egy Magyari Béla nevü fazon adott ki 1959-ben. 22 doktor tette benne össze a tudását. Egymást lektorálták, mert a doktorok tudják, hogy tévedhetnek. De amit végül leírtak, az igaznak tekinthető. Nem baj, mindannyian tudunk olyan dolgokat, amit a doktorok akkor nem tudtak. A BME tankönyveiben is hemzsegnek a műszaki baromságok. Hidd el, régóta gyüjtöm őket. <br />
Én nem biztos hogy rádióamatőr vagyok a szó általános értelmében. Nekem a dolog azt jelenti, hogy megismerjem az általam használt, vagy konstruált berendezések működését. Semmi esetre sem éptenék olyan berendezést, mint a kenwood vagy yaesu, mert üzleti szempontok hidegen hagynak. Próbálom kiszűrni a müszaki megfontolásokat az ezekben alkalmazottak közül, mert a mérnöki gondolatokból soha nem elég. Az üzlet is tudás, de engem az nem érdekel. A feleségem intézi ezeket a dolgokat. <br />
Sokat írtam. Lehet, nem feleslegesen. Jobb lett volna például a lineár végfokozatok linearitásának ellenőrzése témában megosztani a tapasztalataimat valakikkel, akiket érdekel. Vagy az antennákkal kapcsolatos tévhitek eloszlatásával foglalkozni. De félek, ha nagynehezen megfogalmaznák valamit, kitörölné valaki aki nem is érti miről van szó. <br />
Dehát ez még odébb lenne...<br />
HA5KJ - Jóska<br />
<br />
----<br />
<br />
Szervusz, Kedves Jóska!<br />
<br />
A nevem Néher Márton, elnézést, hogy korábban nem derült ki. Nem szeretem a Mártont, nem is használom. <br />
Valóban azért csináltam ezt a honlapot, hogy maradandó értéket teremthessünk.<br />
És én nagyon szivesen változtatok a dolgokon, ha azokkal tényleg a lap sikerét szolgálhatom. Amint mondtad, valóban nem könnyű kitalálni, hogy mit, hogyan kell.<br />
Arra szeretnélek kérni nagy tisztelettel, mint már sokmindent látott amatőr kollégát, hogy ha van konkrét elképzelésed, vagy ötleted, kérlek ird meg, és végrehajtom. Ha gondolod, zárolhatjuk a kezdőlapot, ha már kialakultak rajta a jó cimszavak.<br />
Egészen pontosan talán az volt ennek az oldalnak az elinditásának az első gondolata, hogy HB9CV antenna leirást, és hogyan csináljunk-ot kerestem, illetve kollineárantennát. Arra gondoltam, milyen jó lenne ezt egyben tudni mindet. Sajnos azóta sincs se kollineár, se HB9CV, de még egy egyszerű dipól sincs.<br />
Én még reménykedek, hogy lesz belőlünk valami.<br />
<br />
Remélem együtt sikerül kitalálni, hogyan legyenek a dolgok, és akkor Neked is, és minden eddig csendben maradt kollégának meg tudunk felelni.<br />
<br />
73 de HA1DFO, Néher Márton<br />
<br />
----<br />
<br />
Szia Döme! <br />
<br />
Kíváncsi a család arra, hogy mekkora most a wiki ham hu ( mebibyte-ban )? Pre tnx.<br />
<br />
--[[User:Gg630504|Gg630504]] 2006. augusztus 2., 01:09 (CEST)<br />
<br />
----<br />
Az adatbázis 16 Mega tömörítés nélkül (sqldump), és ehhez jönnek még hozzá a képek, ami 19 megát tesz ki. Tehát összesen 36Mb.<br />
<br />
Üdv: [[User:Ha1dfo|ha1dfo]] 2006. augusztus 4., 01:28 (CEST)<br />
<br />
Tnx [[User:Gg630504|Gg630504]] 2006. augusztus 4., 01:33 (CEST)<br />
<br />
----<br />
<br />
Szia!<br />
<br />
Nem találtam a panaszkönyvet HI, ezért írok ide.<br />
<br />
Nekem ilyet ír ki:<br />
<br />
Adatbázis hiba<br />
Adatbázis formai hiba történt. Az utolsó lekérési próbálkozás az alábbi volt: <br />
(SQL query hidden)<br />
a "SearchMySQL4::update" függvényből. A MySQL hiba "1034: Incorrect key file for table: 'mw2_searchindex'. Try to repair it (localhost)".<br />
<br />
Jó ez így?<br />
<br />
--[[User:HA5CQZ|HA5CQZ]] 2006. november 20., 14:10 (CET)<br />
<br />
-----<br />
Szervusz!<br />
<br />
Igen, ismerem a hibát, és egyáltalán nem természetes, javitható, de sajnos nem lesz gyors. Elvileg adat nem veszik el, se akkor, ha ezt a hibát dobja, se akkor, amikor ezt kijavitjuk.<br />
<br />
Türelmeteket kérem ezzel kapcsolatban, dolgozunk a problémán.</div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=DCF77&diff=7738DCF772006-11-20T12:12:32Z<p>HA1DFO: </p>
<hr />
<div>A DCF77 egy egész Európából vehető időszinkronozó jel, amit rádiófrekvencián sugároznak.<br />
A legjobb ebben a rendszerben, hogy közvetlenül a közép-európai időt adja (téli ill. nyári időszámításnak megfelelően), percenként szinkronozza a vevő idejét, miközben a teljes pontos időt is leadja, így egy frissen bekapcsolt DCF77-es vevő elvileg 1 percen belül képes a teljes időt és a teljes dátumot levenni.<br />
<br />
== Specifikációk ==<br />
<br />
* '''Az adó helye:''' Mainflingen (50:01N, 09:00E), Frankfurttól 25 km-re délkeleti irányban.<br />
* '''Rádióadó frekvenciája:''' 77.5 kHz.<br />
* '''Kimenőteljesítménye:''' 50kW<br />
* '''Antenna:''' 150 méter magas, vertikál polarizációval.<br />
* '''A szolgaltatás:''' atomoráról, a nap 24 órájában, esetleg néha egy periódus kimaradhat, például ha át kell kapcsolniuk a tartalékadóra.<br />
* '''Pontosság:''' Atomóra pontossága. De Magyarországon kb. 4 ms-es hullámterjedési késleltetéssel kell számolnunk.<br />
<br />
A jel [[AM|amplitudómodulált]].<br />
Az amplitudó minden másodperc elso 0.1 illetve 0.2 másodpercében 25%-ára esik (kivéve az 59. másdpercet).<br />
Így ez egyben másodperc szinkront szolgáltat, ugyanakkor az 59. másodperc modulációhiánya a percszikron.<br />
<br />
A pontos ido karaktersorozatanak átvitele: Mint az elobbiekbol már látható, a percszinkront az 59. másodperc kimaradó modulációja adja meg.<br />
Viszont hogy hány óra/perc van, illetve mely nap van, azt BCD kódolással adják le.<br />
<br />
Az elobbiekben szó volt a 0.1 illetve 0.2 másodperces 25%-os amplitudóról és arról is, hogy a 0.1s a bináris 0, a 0.2s a binaris 1.<br />
<br />
== A bitek jelentése ==<br />
<br />
{| border="0"<br />
|'''0'''||Perckezdet. Értéke mindig 0 (0.1s).<br />
|-<br />
|'''1-14'''||Jövőbeli célokra foglalt.<br />
|-<br />
|'''15'''||0: Normál antenna, 1: tartalék antenna.<br />
|-<br />
|'''16'''||1: Közeledik az óraátállítás... (téli-nyári ill. viszont)<br />
|-<br />
|'''17-18'''||Időzóna: 01:téli, 10: nyári.<br />
|-<br />
|'''19'''||??? Szökőmásodperc. Az előző órában van kódolva ???<br />
|-<br />
|'''20'''||Az idősztring startkódja. Mindig 1.<br />
|-<br />
|'''21-27'''||21:1, 22:2, 23:4, 24:8, 25:10, 26:20, 27:40 perc (BCD)<br />
|-<br />
|'''28'''||Páros paritásbit a 21-27-re.<br />
|-<br />
|'''29-34'''||29:1, 30:2, 31:4, 32:8, 33:10, 34:20 ora (BCD)<br />
|-<br />
|'''35'''||Páros paritásbit a 29-34-re.<br />
|-<br />
|'''36-41'''||A hónap napja. (1, 2, 4, 8, 10, 20)<br />
|-<br />
|'''42-44'''||A hét napja (1, 2, 4)<br />
|-<br />
|'''45-49'''||Melyik hónap (1, 2, 4, 8, 10)<br />
|-<br />
|'''50-57'''||Év utolsó két számjegye. (1, 2, 4, 8, 10, 20, 40, 80)<br />
|-<br />
|'''58'''||Páros paritás a 36-57-re.<br />
|-<br />
|'''59'''||ITT NINCS SEMMI MODULACIÓ !!!<br />
|}<br />
<br />
<!-- Kategoria??? --></div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=RTTY&diff=7737RTTY2006-11-20T11:56:40Z<p>HA1DFO: baud, bit/sec</p>
<hr />
<div>Az '''RTTY''' a ''Radio Teletype'' (rádió távgépíró) szóból származik.<br />
A [[rádióamatőr]]ök 45 [[Baud|bit/másodperces]] <!-- OK, bar nem ugyanaz, mert a baud az jelvaltozas/sec, es 1 jelvaltozassal tobb bitet is at lehet vinni. Itt mondjuk ugyanaz...--> sebességgel használják [[FSK]] üzemmódban.<br />
A professzionális berendezések 45-300 bps sebességtartományban működtek.<br />
<br />
== Bitek ==<br />
<br />
Az alábbi ábrán látható, hogy az [[Karakter alapú soros interfészek|RS232]]-höz hasonlóan startbittel kezdődik, majd ezt követi az 5 adatbit, ahol a legalsó bittel kezdik a továbbítást, majd végül 2 (néhol 1,5) bitidő hosszúságban a stopbit.<br />
<br />
[[Kép:RTTY.GIF]]<br />
<br />
A [[bináris]] '1'-es bitet MARK-nak, a '0' bitet SPACE-nak nevezik.<br />
A MARK frekvenciáját szokás megadni, a SPACE [[rádióamatőr]] RTTY átvitelnél 170 Hz-el kisebb frekvencián található.<br />
<br />
== Frekvenciák ==<br />
<br />
{| border="1"<br />
!Sáv:!!160m||80m||40m||30m||20m||17m||15m||12m||10m<br />
|- <br />
|'''Frekvencia (kHz)''':||?||3580-3650||7080-7100||10110-||14080-14099||?||21080-21100||?||28080-28100<br />
|}<br />
<br />
== Karakterek ==<br />
<br />
<br />
<br />
Alább látható az RTTY fogralomban használt 2. számú Nemzetközi Távíró ABC ("Baudot kód") 5 bites értékeinek megfeleltetési táblázata.<br />
Érdekessége, hogy a LET és FIG kóddal két kódtábla közül lehet váltogatni, ahol az egyikben van a 26 betű, szóköz és soremelés, a másikban a 10 számjegy és az írásjelek.<br />
Az adattovábbítás a legalsó bittel (LSB) kezdve történik.<br />
[[Kép:ita2.png|right|thumbnail|300px|A 2. sz. Nemzetközi Táviró ABC.]]<br />
{| border="1"<br />
! Kód!!Betű!!Szám<br />
|-<br />
| 00000||üres||üres<br />
|-<br />
| 00001||E||3<br />
|-<br />
| 00010||LF||LF<br />
|-<br />
|00011||A||-<br />
|-<br />
|00100||Space||Space<br />
|-<br />
|00101||S||'<br />
|-<br />
|00110||I||8<br />
|-<br />
|00111||U||7<br />
|-<br />
|01000||CR||CR<br />
|-<br />
|01001||D||#<br />
|-<br />
|01010||R||4<br />
|-<br />
|01011||J||BELL<br />
|-<br />
|01100||N||,<br />
|-<br />
|01101||F||@<br />
|-<br />
|01110||C||:<br />
|-<br />
|01111||K||(<br />
|-<br />
|10000||T||5<br />
|-<br />
|10001||Z||+<br />
|-<br />
|10010||L||)<br />
|-<br />
|10011||W||2<br />
|-<br />
|10100||H||$<br />
|-<br />
|10101||Y||6<br />
|-<br />
|10110||P||0<br />
|-<br />
|10111||Q||1<br />
|-<br />
|11000||O||9<br />
|-<br />
|11001||B||?<br />
|-<br />
|11010||G||*<br />
|-<br />
|11011||FIG||FIG<br />
|-<br />
|11100||M||.<br />
|-<br />
|11101||X||/<br />
|-<br />
|11110||V||=<br />
|-<br />
|11111||LET||LET<br />
|}<br />
<br />
* LET: betűváltó kód<br />
* FIG: számváltó kód<br />
* a # a 'Ki vagy?' kérdés jele<br />
* továbbá a '@' '$' és '*' nem szabványos karakterek<br />
<br />
[[Kategória:Digitális modulációk]]</div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=QRSS&diff=7736QRSS2006-11-20T11:48:08Z<p>HA1DFO: /* Külső hivatkozások */</p>
<hr />
<div>A klasszikus morze átvitel során a jeleket egy morzebillentyű segítségével kézzel adják és füllel veszik, általában 20 és 100 WPM közötti sebességgel.<br />
<br />
Azonban van egy másik elterjedt lehetőség is, amit főleg lassú átvitelnél használnak: számítógép képernyőjére írják ki a rádiós csatorna egy szeletének amplitudóját az idő függvényében.<br />
Ennek előnye, hogy láthatóak az előző szimbólumok is, másrészt az extrém lassú távírót füllel kivárni és emlékezni még a percekkel azelőtti betükre nem lenne egyszerű.<br />
<br />
[[Kép:qrss.gif]]<br />
<br />
Ehhez nem kell mást tenni, mint a csatornát Furier transzformálni, és a spektrumát az idő függvényében a képernyőre rajzoltatni. A fenti kép nem más, mint egy 90 fokkal elforgatott képű vízesés (Waterfall) diagram.<br />
<br />
== QRSS ==<br />
<br />
A QRSS extrém kis sebességet (ezáltal extrém kis sávszélességet) jelent.<br />
Ennek szoros következménye, hogy ugyanakkora fajlagos teljesítménykibocsátáshoz (Watt/Hz) extrém kis teljesítmény elegendő (QRPP).<br />
<br />
A gyakorlatban mára több QRSS sebesség válik elfogadottá. Az alábbiakban egy 4 WPM-es (4-szer a PARIS szó percenként, másszóval 20-as ütem, ahol a ponthossz 0.3 másodperc) sebességgel kerül összehasonlításra:<br />
<br />
* QRSS3 (ponthossz 3 másodperc), amely 1/10-ednyi<br />
* QRSS10 (ponthossz 10 másodperc), amely 1/30-adnyi<br />
* QRSS30 (ponthossz 30 másodperc), amely 1/100-adnyi<br />
* QRSS60 (ponthossz 60 másodperc), amely 1/200-adnyi kisugárzott teljesítménnyel nyújtja ugyanazt az eredményt.<br />
<br />
== Miért érdemes lassú tempóban adni? ==<br />
<br />
* A lassú tempó során sokkal kisebb a moduláció által felhasznált sávszélesség.<br />
* Így sokkal nagyobb a fajlagos teljesítmény (Watt/Hz)<br />
* Ezáltal a zajos csatornában biztosabb az átvitel.<br />
* Kis teljesítményű rádió és rosszabb antenna illetve rosszabb QTH mellett is van esély meglepő DX-ekre. Például ha van egy 5 W-os adód egy 3 dBi nyereségű normál huzaldipól antennával és QRSS30-ban adsz, akkor az így áthidalható távolságot normális tempóban egy 100 W-os adóval és egy 3 elemes BEAM-el lehetne elérni.<br />
<br />
== Hátrányai: ==<br />
<br />
* Lassan lehet közölni az információt. Például a perces villám QSO helyett másfél óra a QRSS30, de lehetőség nyílik egymás melletti frekvencián multi QSO-ra is, azaz több állomás válaszát fogadod egyidejüleg, és csoportosan válaszolsz.<br />
* Fül helyett célszerű grafikus kijelzőn megjeleníteni a morzejeleket, főleg multi QSO esetén.<br />
* Célszerű automatával adni, mert a lassú morzejeleket nehéz kézzel hibamentesen adni, illetve a pontosabb jeleket könnyebb levenni.<br />
<br />
Természetesen ennek ellenére gyakorlottak füllel is vehetik illetve kézzel is adhatják elvileg a jeleket, de ez már tényleg nem célszerű. Mindenesetre egy nagyon keskeny digitális szűrőt mindenképp érdemes a hangcsatornába a hangszóró meghajtása elé beépíteni. Enélkül ugyanis tényleg csak a zajt lehetne hallani.<br />
<br />
<br />
== Külső hivatkozások ==<br />
<br />
Bővebb információ: [http://www.qsl.net/on7yd/136narro.htm Extreme narrow bandwidth techniques] - ON7YD leírása<br />
<br />
<br />
[[Kategória: Rádióamatőr üzemmódok]]</div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Qrss.gif&diff=7735Fájl:Qrss.gif2006-11-20T11:46:49Z<p>HA1DFO: </p>
<hr />
<div></div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=QRSS&diff=7734QRSS2006-11-20T11:45:44Z<p>HA1DFO: QRSS a ham.hu-rol</p>
<hr />
<div>A klasszikus morze átvitel során a jeleket egy morzebillentyű segítségével kézzel adják és füllel veszik, általában 20 és 100 WPM közötti sebességgel.<br />
<br />
Azonban van egy másik elterjedt lehetőség is, amit főleg lassú átvitelnél használnak: számítógép képernyőjére írják ki a rádiós csatorna egy szeletének amplitudóját az idő függvényében.<br />
Ennek előnye, hogy láthatóak az előző szimbólumok is, másrészt az extrém lassú távírót füllel kivárni és emlékezni még a percekkel azelőtti betükre nem lenne egyszerű.<br />
<br />
[[Kép:qrss.gif]]<br />
<br />
Ehhez nem kell mást tenni, mint a csatornát Furier transzformálni, és a spektrumát az idő függvényében a képernyőre rajzoltatni. A fenti kép nem más, mint egy 90 fokkal elforgatott képű vízesés (Waterfall) diagram.<br />
<br />
== QRSS ==<br />
<br />
A QRSS extrém kis sebességet (ezáltal extrém kis sávszélességet) jelent.<br />
Ennek szoros következménye, hogy ugyanakkora fajlagos teljesítménykibocsátáshoz (Watt/Hz) extrém kis teljesítmény elegendő (QRPP).<br />
<br />
A gyakorlatban mára több QRSS sebesség válik elfogadottá. Az alábbiakban egy 4 WPM-es (4-szer a PARIS szó percenként, másszóval 20-as ütem, ahol a ponthossz 0.3 másodperc) sebességgel kerül összehasonlításra:<br />
<br />
* QRSS3 (ponthossz 3 másodperc), amely 1/10-ednyi<br />
* QRSS10 (ponthossz 10 másodperc), amely 1/30-adnyi<br />
* QRSS30 (ponthossz 30 másodperc), amely 1/100-adnyi<br />
* QRSS60 (ponthossz 60 másodperc), amely 1/200-adnyi kisugárzott teljesítménnyel nyújtja ugyanazt az eredményt.<br />
<br />
== Miért érdemes lassú tempóban adni? ==<br />
<br />
* A lassú tempó során sokkal kisebb a moduláció által felhasznált sávszélesség.<br />
* Így sokkal nagyobb a fajlagos teljesítmény (Watt/Hz)<br />
* Ezáltal a zajos csatornában biztosabb az átvitel.<br />
* Kis teljesítményű rádió és rosszabb antenna illetve rosszabb QTH mellett is van esély meglepő DX-ekre. Például ha van egy 5 W-os adód egy 3 dBi nyereségű normál huzaldipól antennával és QRSS30-ban adsz, akkor az így áthidalható távolságot normális tempóban egy 100 W-os adóval és egy 3 elemes BEAM-el lehetne elérni.<br />
<br />
== Hátrányai: ==<br />
<br />
* Lassan lehet közölni az információt. Például a perces villám QSO helyett másfél óra a QRSS30, de lehetőség nyílik egymás melletti frekvencián multi QSO-ra is, azaz több állomás válaszát fogadod egyidejüleg, és csoportosan válaszolsz.<br />
* Fül helyett célszerű grafikus kijelzőn megjeleníteni a morzejeleket, főleg multi QSO esetén.<br />
* Célszerű automatával adni, mert a lassú morzejeleket nehéz kézzel hibamentesen adni, illetve a pontosabb jeleket könnyebb levenni.<br />
<br />
Természetesen ennek ellenére gyakorlottak füllel is vehetik illetve kézzel is adhatják elvileg a jeleket, de ez már tényleg nem célszerű. Mindenesetre egy nagyon keskeny digitális szűrőt mindenképp érdemes a hangcsatornába a hangszóró meghajtása elé beépíteni. Enélkül ugyanis tényleg csak a zajt lehetne hallani.<br />
<br />
<br />
== Külső hivatkozások ==<br />
<br />
Bővebb információ: [http://www.qsl.net/on7yd/136narro.htm Extreme narrow bandwidth techniques] - ON7YD leírása</div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=RTTY&diff=7727RTTY2006-11-20T01:17:36Z<p>HA1DFO: kategoria</p>
<hr />
<div>Az RTTY a Radio Teletype szóból származik.<br />
45 bit/másodperces sebességgel adták a rádióamatőrők [[FSK]] üzemmódban.<br />
A professzionális berendezések 45-300 bps sebességtartományban működtek.<br />
<br />
== Bitek ==<br />
<br />
Az alábbi ábrán látható, hogy az [[Karakter alapú soros interfészek|RS232]]-höz hasonlóan startbittel kezdődik, majd ezt követi az 5 adatbit, ahol a legalsó bittel kezdik a továbbítást, majd végül 2 (néhol 1,5) bitidő hosszúságban a stopbit.<br />
<br />
[[Kép:RTTY.GIF]]<br />
<br />
A [[bináris]] '1'-es bitet MARK-nak, a '0' bitet SPACE-nak nevezik.<br />
A MARK frekvenciáját szokás megadni, a SPACE [[rádióamatőr]] RTTY átvitelnél 170 Hz-el kisebb frekvencián található.<br />
<br />
== Frekvenciák ==<br />
<br />
{| border="1"<br />
!Sáv:!!160m||80m||40m||30m||20m||17m||15m||12m||10m<br />
|- <br />
|'''Frekvencia (kHz)''':||?||3580-3650||7080-7100||10110-||14080-14099||?||21080-21100||?||28080-28100<br />
|}<br />
<br />
== Karakterek ==<br />
<br />
Alább látható az 5 bites értékek megfeleltetési táblázata.<br />
Érdekessége, hogy egy LET és FIG kóddal két kódtábla közül lehet váltogatni, ahol az egyikben volt a 26 betű, szóköz és soremelés, a másikban a 10 számjegy és az írásjelek.<br />
Az adattovábbítás a legalsó bittel (LSB) kezdve történik.<br />
<br />
{| border="1"<br />
! Kód!!Letters!!Figures<br />
|-<br />
| 00000||Blank||Blank<br />
|-<br />
| 00001||E||3<br />
|-<br />
| 00010||LF||LF<br />
|-<br />
|00011||A||-<br />
|-<br />
|00100||Space||Space<br />
|-<br />
|00101||S||'<br />
|-<br />
|00110||I||8<br />
|-<br />
|00111||U||7<br />
|-<br />
|01000||CR||CR<br />
|-<br />
|01001||D||#<br />
|-<br />
|01010||R||4<br />
|-<br />
|01011||J||BELL<br />
|-<br />
|01100||N||,<br />
|-<br />
|01101||F||@<br />
|-<br />
|01110||C||:<br />
|-<br />
|01111||K||(<br />
|-<br />
|10000||T||5<br />
|-<br />
|10001||Z||+<br />
|-<br />
|10010||L||)<br />
|-<br />
|10011||W||2<br />
|-<br />
|10100||H||$<br />
|-<br />
|10101||Y||6<br />
|-<br />
|10110||P||0<br />
|-<br />
|10111||Q||1<br />
|-<br />
|11000||O||9<br />
|-<br />
|11001||B||?<br />
|-<br />
|11010||G||*<br />
|-<br />
|11011||FIG||FIG<br />
|-<br />
|11100||M||.<br />
|-<br />
|11101||X||/<br />
|-<br />
|11110||V||=<br />
|-<br />
|11111||LET||LET<br />
|}<br />
<br />
* LET (LTRS): Letters shift<br />
* FIG (FIGS): Figures shift<br />
* a # a 'Ki vagy?' kérdés jele<br />
* továbbá a '@' '$' és '*' nem szabványos karakterek<br />
<br />
[[Kategória:Digitális modulációk]]</div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=RTTY&diff=7726RTTY2006-11-19T20:38:43Z<p>HA1DFO: rs232</p>
<hr />
<div>Az RTTY a Radio Teletype szóból származik.<br />
45 bit/másodperces sebességgel adták a rádióamatőrők [[FSK]] üzemmódban.<br />
A professzionális berendezések 45-300 bps sebességtartományban működtek.<br />
<br />
== Bitek ==<br />
<br />
Az alábbi ábrán látható, hogy az [[Karakter alapú soros interfészek|RS232]]-höz hasonlóan startbittel kezdődik, majd ezt követi az 5 adatbit, ahol a legalsó bittel kezdik a továbbítást, majd végül 2 (néhol 1,5) bitidő hosszúságban a stopbit.<br />
<br />
[[Kép:RTTY.GIF]]<br />
<br />
A [[bináris]] '1'-es bitet MARK-nak, a '0' bitet SPACE-nak nevezik.<br />
A MARK frekvenciáját szokás megadni, a SPACE [[rádióamatőr]] RTTY átvitelnél 170 Hz-el kisebb frekvencián található.<br />
<br />
== Frekvenciák ==<br />
<br />
{| border="1"<br />
!Sáv:!!160m||80m||40m||30m||20m||17m||15m||12m||10m<br />
|- <br />
|'''Frekvencia (kHz)''':||?||3580-3650||7080-7100||10110-||14080-14099||?||21080-21100||?||28080-28100<br />
|}<br />
<br />
== Karakterek ==<br />
<br />
Alább látható az 5 bites értékek megfeleltetési táblázata.<br />
Érdekessége, hogy egy LET és FIG kóddal két kódtábla közül lehet váltogatni, ahol az egyikben volt a 26 betű, szóköz és soremelés, a másikban a 10 számjegy és az írásjelek.<br />
Az adattovábbítás a legalsó bittel (LSB) kezdve történik.<br />
<br />
{| border="1"<br />
! Kód!!Letters!!Figures<br />
|-<br />
| 00000||Blank||Blank<br />
|-<br />
| 00001||E||3<br />
|-<br />
| 00010||LF||LF<br />
|-<br />
|00011||A||-<br />
|-<br />
|00100||Space||Space<br />
|-<br />
|00101||S||'<br />
|-<br />
|00110||I||8<br />
|-<br />
|00111||U||7<br />
|-<br />
|01000||CR||CR<br />
|-<br />
|01001||D||#<br />
|-<br />
|01010||R||4<br />
|-<br />
|01011||J||BELL<br />
|-<br />
|01100||N||,<br />
|-<br />
|01101||F||@<br />
|-<br />
|01110||C||:<br />
|-<br />
|01111||K||(<br />
|-<br />
|10000||T||5<br />
|-<br />
|10001||Z||+<br />
|-<br />
|10010||L||)<br />
|-<br />
|10011||W||2<br />
|-<br />
|10100||H||$<br />
|-<br />
|10101||Y||6<br />
|-<br />
|10110||P||0<br />
|-<br />
|10111||Q||1<br />
|-<br />
|11000||O||9<br />
|-<br />
|11001||B||?<br />
|-<br />
|11010||G||*<br />
|-<br />
|11011||FIG||FIG<br />
|-<br />
|11100||M||.<br />
|-<br />
|11101||X||/<br />
|-<br />
|11110||V||=<br />
|-<br />
|11111||LET||LET<br />
|}<br />
<br />
* LET (LTRS): Letters shift<br />
* FIG (FIGS): Figures shift<br />
* a # a 'Ki vagy?' kérdés jele<br />
* továbbá a '@' '$' és '*' nem szabványos karakterek</div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=RTTY&diff=7725RTTY2006-11-19T20:37:20Z<p>HA1DFO: </p>
<hr />
<div>Az RTTY a Radio Teletype szóból származik.<br />
45 bit/másodperces sebességgel adták a rádióamatőrők [[FSK]] üzemmódban.<br />
A professzionális berendezések 45-300 bps sebességtartományban működtek.<br />
<br />
== Bitek ==<br />
<br />
Az alábbi ábrán látható, hogy az [[RS232]]-höz hasonlóan startbittel kezdődik, majd ezt követi az 5 adatbit, ahol a legalsó bittel kezdik a továbbítást, majd végül 2 (néhol 1,5) bitidő hosszúságban a stopbit.<br />
<br />
[[Kép:RTTY.GIF]]<br />
<br />
A [[bináris]] '1'-es bitet MARK-nak, a '0' bitet SPACE-nak nevezik.<br />
A MARK frekvenciáját szokás megadni, a SPACE [[rádióamatőr]] RTTY átvitelnél 170 Hz-el kisebb frekvencián található.<br />
<br />
== Frekvenciák ==<br />
<br />
{| border="1"<br />
!Sáv:!!160m||80m||40m||30m||20m||17m||15m||12m||10m<br />
|- <br />
|'''Frekvencia (kHz)''':||?||3580-3650||7080-7100||10110-||14080-14099||?||21080-21100||?||28080-28100<br />
|}<br />
<br />
== Karakterek ==<br />
<br />
Alább látható az 5 bites értékek megfeleltetési táblázata.<br />
Érdekessége, hogy egy LET és FIG kóddal két kódtábla közül lehet váltogatni, ahol az egyikben volt a 26 betű, szóköz és soremelés, a másikban a 10 számjegy és az írásjelek.<br />
Az adattovábbítás a legalsó bittel (LSB) kezdve történik.<br />
<br />
{| border="1"<br />
! Kód!!Letters!!Figures<br />
|-<br />
| 00000||Blank||Blank<br />
|-<br />
| 00001||E||3<br />
|-<br />
| 00010||LF||LF<br />
|-<br />
|00011||A||-<br />
|-<br />
|00100||Space||Space<br />
|-<br />
|00101||S||'<br />
|-<br />
|00110||I||8<br />
|-<br />
|00111||U||7<br />
|-<br />
|01000||CR||CR<br />
|-<br />
|01001||D||#<br />
|-<br />
|01010||R||4<br />
|-<br />
|01011||J||BELL<br />
|-<br />
|01100||N||,<br />
|-<br />
|01101||F||@<br />
|-<br />
|01110||C||:<br />
|-<br />
|01111||K||(<br />
|-<br />
|10000||T||5<br />
|-<br />
|10001||Z||+<br />
|-<br />
|10010||L||)<br />
|-<br />
|10011||W||2<br />
|-<br />
|10100||H||$<br />
|-<br />
|10101||Y||6<br />
|-<br />
|10110||P||0<br />
|-<br />
|10111||Q||1<br />
|-<br />
|11000||O||9<br />
|-<br />
|11001||B||?<br />
|-<br />
|11010||G||*<br />
|-<br />
|11011||FIG||FIG<br />
|-<br />
|11100||M||.<br />
|-<br />
|11101||X||/<br />
|-<br />
|11110||V||=<br />
|-<br />
|11111||LET||LET<br />
|}<br />
<br />
* LET (LTRS): Letters shift<br />
* FIG (FIGS): Figures shift<br />
* a # a 'Ki vagy?' kérdés jele<br />
* továbbá a '@' '$' és '*' nem szabványos karakterek</div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:RTTY.GIF&diff=7724Fájl:RTTY.GIF2006-11-19T20:35:00Z<p>HA1DFO: </p>
<hr />
<div></div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=RTTY&diff=7723RTTY2006-11-19T20:34:23Z<p>HA1DFO: </p>
<hr />
<div>Az RTTY a Radio Teletype szóból származik.<br />
45 bit/másodperces sebességgel adták a rádióamatőrők [[FSK]] üzemmódban.<br />
A professzionális berendezések 45-300 bps sebességtartományban működtek.<br />
<br />
Az alábbi ábrán látható, hogy az [[RS232]]-höz hasonlóan startbittel kezdődik, majd ezt követi az 5 adatbit, ahol a legalsó bittel kezdik a továbbítást, majd végül 2 (néhol 1,5) bitidő hosszúságban a stopbit.<br />
<br />
[[Kép:RTTY.GIF]]<br />
<br />
A [[bináris]] '1'-es bitet MARK-nak, a '0' bitet SPACE-nak nevezik.<br />
A MARK frekvenciáját szokás megadni, a SPACE [[rádióamatőr]] RTTY átvitelnél 170 Hz-el kisebb frekvencián található.<br />
<br />
{| border="1"<br />
!Sáv:!!160m||80m||40m||30m||20m||17m||15m||12m||10m<br />
|- <br />
|'''Frekvencia (kHz)''':||?||3580-3650||7080-7100||10110-||14080-14099||?||21080-21100||?||28080-28100<br />
|}<br />
<br />
Alább látható az 5 bites értékek megfeleltetési táblázata.<br />
Érdekessége, hogy egy LET és FIG kóddal két kódtábla közül lehet váltogatni, ahol az egyikben volt a 26 betű, szóköz és soremelés, a másikban a 10 számjegy és az írásjelek.<br />
Az adattovábbítás a legalsó bittel (LSB) kezdve történik.<br />
<br />
{| border="1"<br />
! Kód!!Letters!!Figures<br />
|-<br />
| 00000||Blank||Blank<br />
|-<br />
| 00001||E||3<br />
|-<br />
| 00010||LF||LF<br />
|-<br />
|00011||A||-<br />
|-<br />
|00100||Space||Space<br />
|-<br />
|00101||S||'<br />
|-<br />
|00110||I||8<br />
|-<br />
|00111||U||7<br />
|-<br />
|01000||CR||CR<br />
|-<br />
|01001||D||#<br />
|-<br />
|01010||R||4<br />
|-<br />
|01011||J||BELL<br />
|-<br />
|01100||N||,<br />
|-<br />
|01101||F||@<br />
|-<br />
|01110||C||:<br />
|-<br />
|01111||K||(<br />
|-<br />
|10000||T||5<br />
|-<br />
|10001||Z||+<br />
|-<br />
|10010||L||)<br />
|-<br />
|10011||W||2<br />
|-<br />
|10100||H||$<br />
|-<br />
|10101||Y||6<br />
|-<br />
|10110||P||0<br />
|-<br />
|10111||Q||1<br />
|-<br />
|11000||O||9<br />
|-<br />
|11001||B||?<br />
|-<br />
|11010||G||*<br />
|-<br />
|11011||FIG||FIG<br />
|-<br />
|11100||M||.<br />
|-<br />
|11101||X||/<br />
|-<br />
|11110||V||=<br />
|-<br />
|11111||LET||LET<br />
|}<br />
<br />
* LET (LTRS): Letters shift<br />
* FIG (FIGS): Figures shift<br />
* a # a 'Ki vagy?' kérdés jele<br />
* továbbá a '@' '$' és '*' nem szabványos karakterek</div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=RTTY&diff=7722RTTY2006-11-19T20:33:31Z<p>HA1DFO: táblázatok</p>
<hr />
<div>Az RTTY a Radio Teletype szóból származik.<br />
45 bit/másodperces sebességgel adták a rádióamatőrők [[FSK]] üzemmódban.<br />
A professzionális berendezések 45-300 bps sebességtartományban működtek.<br />
<br />
Az alábbi ábrán látható, hogy az [[RS232]]-höz hasonlóan startbittel kezdődik, majd ezt követi az 5 adatbit, ahol a legalsó bittel kezdik a továbbítást, majd végül 2 (néhol 1,5) bitidő hosszúságban a stopbit.<br />
<br />
[[Kép:rtty.jpg]]<br />
<br />
A [[bináris]] '1'-es bitet MARK-nak, a '0' bitet SPACE-nak nevezik.<br />
A MARK frekvenciáját szokás megadni, a SPACE [[rádióamatőr]] RTTY átvitelnél 170 Hz-el kisebb frekvencián található.<br />
<br />
{| border="1"<br />
!Sáv:!!160m||80m||40m||30m||20m||17m||15m||12m||10m<br />
|- <br />
|'''Frekvencia (kHz)''':||?||3580-3650||7080-7100||10110-||14080-14099||?||21080-21100||?||28080-28100<br />
|}<br />
<br />
Alább látható az 5 bites értékek megfeleltetési táblázata.<br />
Érdekessége, hogy egy LET és FIG kóddal két kódtábla közül lehet váltogatni, ahol az egyikben volt a 26 betű, szóköz és soremelés, a másikban a 10 számjegy és az írásjelek.<br />
Az adattovábbítás a legalsó bittel (LSB) kezdve történik.<br />
<br />
{| border="1"<br />
! Kód!!Letters!!Figures<br />
|-<br />
| 00000||Blank||Blank<br />
|-<br />
| 00001||E||3<br />
|-<br />
| 00010||LF||LF<br />
|-<br />
|00011||A||-<br />
|-<br />
|00100||Space||Space<br />
|-<br />
|00101||S||'<br />
|-<br />
|00110||I||8<br />
|-<br />
|00111||U||7<br />
|-<br />
|01000||CR||CR<br />
|-<br />
|01001||D||#<br />
|-<br />
|01010||R||4<br />
|-<br />
|01011||J||BELL<br />
|-<br />
|01100||N||,<br />
|-<br />
|01101||F||@<br />
|-<br />
|01110||C||:<br />
|-<br />
|01111||K||(<br />
|-<br />
|10000||T||5<br />
|-<br />
|10001||Z||+<br />
|-<br />
|10010||L||)<br />
|-<br />
|10011||W||2<br />
|-<br />
|10100||H||$<br />
|-<br />
|10101||Y||6<br />
|-<br />
|10110||P||0<br />
|-<br />
|10111||Q||1<br />
|-<br />
|11000||O||9<br />
|-<br />
|11001||B||?<br />
|-<br />
|11010||G||*<br />
|-<br />
|11011||FIG||FIG<br />
|-<br />
|11100||M||.<br />
|-<br />
|11101||X||/<br />
|-<br />
|11110||V||=<br />
|-<br />
|11111||LET||LET<br />
|}<br />
<br />
* LET (LTRS): Letters shift<br />
* FIG (FIGS): Figures shift<br />
* a # a 'Ki vagy?' kérdés jele<br />
* továbbá a '@' '$' és '*' nem szabványos karakterek</div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=RTTY&diff=7721RTTY2006-11-19T20:22:40Z<p>HA1DFO: </p>
<hr />
<div>Az RTTY a Radio Teletype szóból származik.<br />
45 bit/másodperces sebességgel adták a rádióamatőrők [[FSK]] üzemmódban.<br />
A professzionális berendezések 45-300 bps sebességtartományban működtek.<br />
<br />
Az alábbi ábrán látható, hogy az [[RS232]]-höz hasonlóan startbittel kezdődik, majd ezt követi az 5 adatbit, ahol a legalsó bittel kezdik a továbbítást, majd végül 2 (néhol 1,5) bitidő hosszúságban a stopbit.<br />
<br />
[[Kép:rtty.jpg]]<br />
<br />
A [[bináris]] '1'-es bitet MARK-nak, a '0' bitet SPACE-nak nevezik.<br />
A MARK frekvenciáját szokás megadni, a SPACE [[rádióamatőr]] RTTY átvitelnél 170 Hz-el kisebb frekvencián található.<br />
<br />
<!-- tablazat --><br />
<br />
Alább látható az 5 bites értékek megfeleltetési táblázata.<br />
Érdekessége, hogy egy LET és FIG kóddal két kódtábla közül lehet váltogatni, ahol az egyikben volt a 26 betű, szóköz és soremelés, a másikban a 10 számjegy és az írásjelek.<br />
Az adattovábbítás a legalsó bittel (LSB) kezdve történik.<br />
<br />
* LET (LTRS): Letters shift<br />
* FIG (FIGS): Figures shift<br />
* a # a 'Ki vagy?' kérdés jele<br />
* továbbá a '@' '$' és '*' nem szabványos karakterek</div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=%C3%89rz%C3%A9kel%C5%91&diff=7719Érzékelő2006-11-10T08:03:35Z<p>HA1DFO: /* Szög */</p>
<hr />
<div>__NOTOC__<br />
<br />
Az '''érzékelő''' (szenzor, sensor) a külvilág valamilyen jellemzőjét elektomos jellé alakítja át. Elv: célszerűen kiválasztott anyag a mérendő jellemzőre határozott elektromos jellel reagál. Bár az érzékelő gyakran valamilyen energiát alakít át elektromossá - például a termoelem hőenergiát -, de célja ''nem'' az energiatermelés.<br />
<br />
Néhány érzékelő működéséhez tápfeszültség kell ( szénmikrofon, Hall, GM-cső ). Gyakran van valamilyen átalakító az értékelő előtt ( például hosszúság értéket szög értékké átalakító egyszerű mechanika ). Az érzékelő mérőműszerhez, automatikához, adatátviteli berendezéshez kapcsolódik.<br />
<br />
{|<br />
|- valign="top"<br />
| width="50%" |<br />
<br />
== Elemi érzékelők ==<br />
<br />
* '''Antenna''' ( rádióhullám ).<br />
* '''Elektróda''' ( EKG, EEG ).<br />
* '''Elektrokémiai cella''' ( anyag ).<br />
* '''Ellenállás''' ( helyzet, potenciométer, nyálásmérő bélyeg ).<br />
* '''Fotodióda elektroncső''' ( fény ).<br />
* '''Fotodióda félvezető, fototranzisztor''' ( fény ).<br />
* '''Fotoellenállás''' ( fény ).<br />
* '''GM-cső''' ( radiokatív sugárzás ).<br />
* '''Hall''' ( mágneses tér ).<br />
* '''Kapcsoló''' ( helyzet, erőmentes ).<br />
* '''Kondenzátor''' ( elektromos tér ).<br />
* '''Piezo elem''' ( nyomás, hajlítás ).<br />
* '''Tekercs''' ( változó mágneses tér ).<br />
* '''Termisztor''' ( hőmérséklet ).<br />
* '''Termoelem''' ( hőmérséklet ).<br />
<br />
== Anyag ==<br />
<br />
=== Tömeg ===<br />
<br />
* Gravitáció + rugó + távolság.<br />
* Rugó + rezonancia-frekvencia mérés.<br />
<br />
* Radioaktív sugárforrás + anyag + GM-cső.<br />
* Fémkereső, örvényáramos közelítés-kapcsoló.<br />
* Szenzor, kapacitív közelítés-kapcsoló.<br />
* Infravörös detektor.<br />
* Ultrahang detektor.<br />
* Radar.<br />
<br />
=== Szelektív ===<br />
<br />
* Fűtött termisztor vagy félvezető + katalizátor bevonat.<br />
<br />
* Szénmonoxid ( CO ):<br />
** Biomimetic.<br />
** Félvezető cellás.<br />
** Elektrokémiai cellás ( elektrolit + elektróda ).<br />
* Alkohol:<br />
<br />
== Anyag áramlási sebesség ==<br />
<br />
* Propeller + tachométer.<br />
* Termisztor (fűtött ellenállás-szál hűlése, gázsebesség).<br />
* Indukciós (csőben áramló folyadék).<br />
<br />
== Elektromágneses sugárzás ==<br />
<br />
* Antenna.<br />
<br />
== Elektromos áram, feszültség ==<br />
<br />
* Elektróda ( EKG, EEG ).<br />
<br />
== Erő ==<br />
<br />
Általában rugó + hosszúság vagy rugó + szög.<br />
<br />
* Nyomógomb (rugó + kapcsoló).<br />
* Rugó + nyúlásmérő bélyeg.<br />
* Piezo elem rezonanciafrekvencia mérés.<br />
<br />
== Fény, infravörös, ultraibolya sugárzás ==<br />
<br />
* Fotoellenállás.<br />
* Fotodióda ( elektroncső, félvezető, LED ).<br />
* Fototranzisztor.<br />
* Fototirisztor.<br />
<br />
Irányérzékenység külső optikai alkatrésszel befolyásolható.<br />
Szelektivitás külső szűrővel illetve az érzékelő anyagának megválasztásával tervezhető.<br />
<br />
=== Kép ===<br />
<br />
* Elektroncsöves (Niplow, ionoszkóp, vidicon...)<br />
* CCD.<br />
<br />
== Fordulatszám ==<br />
<br />
Szög és időmérésre vezetik vissza.<br />
<br />
* Generátor (tachométer).<br />
* Dinamó.<br />
* Fényforrás + redőny + fényérzékelő (optokapu) + idő.<br />
<br />
== Frekvencia ==<br />
<br />
Általában a periódusidő mérésével.<br />
<br />
* Rezonancia (adott frekvencia detektálása):<br />
** Tömeg + rugó (rezgőnyelv) amplitúdója (hang: "Heki").<br />
** RC oszcillátor + PLL.<br />
** LC rezgőkör ([[GDO]]).<br />
** Hangolt tápvonal, üreg.<br />
<br />
|<br />
<br />
== Gyorsulás ==<br />
<br />
Általában: tömeg + rugó + távolság.<br />
<br />
== Hosszúság ==<br />
<br />
=== Diszkrét, helyzet ===<br />
<br />
* Kapcsoló ( erőmentes ).<br />
* Mágnes + lágyvas + rugó + kapcsoló. Lásd reed kapcsoló.<br />
* Fényforrás + redőny + fényérzékelő ( optokapu ).<br />
<br />
=== Analóg ===<br />
<br />
* Tolópotméter, változtatható ellenállás, nyúlásmérő bélyeg.<br />
* Változtatható induktivitás.<br />
* Változtatható kapacitás.<br />
* Ultrahangos távolságérzékelő, sonar.<br />
* Radar.<br />
<br />
== Hőmérséklet ==<br />
<br />
* Termisztor.<br />
* Termoelem.<br />
* Félvezető (dióda).<br />
* Hőtágulás + kapcsoló (higanyos hőkapcsoló).<br />
* Hőtágulás-különbség + kapcsoló (bimetal).<br />
* Ötvözet (Curie-pont) + mágnes + rugó + kapcsoló.<br />
* Emlékező fém (+ rugó) + kapcsoló.<br />
<br />
== Idő ==<br />
<br />
=== Folyamatos ===<br />
<br />
* RC, LC oszcillátor.<br />
* Kvarcoszcillátor.<br />
* Hangvilla.<br />
<br />
+ összehasonlító áramkör ami megszámolja, az eltelt idő hányszorosa az órajelnek.<br />
<br />
=== Időpont ===<br />
<br />
* [[DCF77]]<br />
* GPS<br />
<br />
== Mágneses tér ==<br />
<br />
=== Állandó ===<br />
<br />
* Hall-elem.<br />
* Reed kapcsoló (lágyvas + rugó + kapcsoló).<br />
<br />
=== Változó ===<br />
<br />
* [[Tekercs]].<br />
<br />
== Radioaktív sugárzás ==<br />
<br />
* Geiger-Müller cső.<br />
<br />
== Rezgés ==<br />
<br />
=== Hang ===<br />
<br />
* Dinamikus [[mikrofon]], dinamikus hangszóró: membrán + mágnes + [[tekercs]].<br />
* Kristály [[mikrofon]]: membrán + piezo.<br />
* Elektret [[mikrofon]]: membrán + [[kondenzátor]].<br />
* Szénmikrofon: membrán + [[ellenállás]] ( szénpor ).<br />
<br />
A membránt rugó tartja nyugalmi helyzetben.<br />
<br />
=== Lemezjátszó hangszedő ===<br />
<br />
* Piezo.<br />
* Mágneses ( álló tekercs mozgó mágnes ).<br />
* Dinamikus ( álló mágnes mozgó tekercs ).<br />
<br />
== Sebesség ==<br />
<br />
Általában távolság- és időmérésre vezetik vissza.<br />
<br />
* Doppler radar.<br />
<br />
== Szög ==<br />
<br />
* Forgópotméter, változtatható ellenállás.<br />
* Forgókondenzátor, változtatható kondenzátor.<br />
* Higanykapcsoló ( gravitáció irányával bezárt szög ).<br />
* Fényforrás + redőny + fényérzékelő ( optokapu ).<br />
* Rotary encoder (abszolút) <!-- Ennek mi a szep magyar neve??? Amugy lattam mar ipari alkalmazasban 19 bit pontosság/körfordulatosat is. :) --><br />
<br />
== Teljesítmény ==<br />
<br />
Általában áramerősség- és feszültségmérésre vezetik vissza.<br />
<br />
* Fűtőellenállás + termoelem (termokereszt).<br />
<br />
|}<br />
<br />
[[Kategória:Elektronikai alkatrészek]]</div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=%C3%89rz%C3%A9kel%C5%91&diff=7718Érzékelő2006-11-10T07:56:48Z<p>HA1DFO: /* Szög */</p>
<hr />
<div>__NOTOC__<br />
<br />
Az '''érzékelő''' (szenzor, sensor) a külvilág valamilyen jellemzőjét elektomos jellé alakítja át. Elv: célszerűen kiválasztott anyag a mérendő jellemzőre határozott elektromos jellel reagál. Bár az érzékelő gyakran valamilyen energiát alakít át elektromossá - például a termoelem hőenergiát -, de célja ''nem'' az energiatermelés.<br />
<br />
Néhány érzékelő működéséhez tápfeszültség kell ( szénmikrofon, Hall, GM-cső ). Gyakran van valamilyen átalakító az értékelő előtt ( például hosszúság értéket szög értékké átalakító egyszerű mechanika ). Az érzékelő mérőműszerhez, automatikához, adatátviteli berendezéshez kapcsolódik.<br />
<br />
{|<br />
|- valign="top"<br />
| width="50%" |<br />
<br />
== Elemi érzékelők ==<br />
<br />
* '''Antenna''' ( rádióhullám ).<br />
* '''Elektróda''' ( EKG, EEG ).<br />
* '''Elektrokémiai cella''' ( anyag ).<br />
* '''Ellenállás''' ( helyzet, potenciométer, nyálásmérő bélyeg ).<br />
* '''Fotodióda elektroncső''' ( fény ).<br />
* '''Fotodióda félvezető, fototranzisztor''' ( fény ).<br />
* '''Fotoellenállás''' ( fény ).<br />
* '''GM-cső''' ( radiokatív sugárzás ).<br />
* '''Hall''' ( mágneses tér ).<br />
* '''Kapcsoló''' ( helyzet, erőmentes ).<br />
* '''Kondenzátor''' ( elektromos tér ).<br />
* '''Piezo elem''' ( nyomás, hajlítás ).<br />
* '''Tekercs''' ( változó mágneses tér ).<br />
* '''Termisztor''' ( hőmérséklet ).<br />
* '''Termoelem''' ( hőmérséklet ).<br />
<br />
== Anyag ==<br />
<br />
=== Tömeg ===<br />
<br />
* Gravitáció + rugó + távolság.<br />
* Rugó + rezonancia-frekvencia mérés.<br />
<br />
* Radioaktív sugárforrás + anyag + GM-cső.<br />
* Fémkereső, örvényáramos közelítés-kapcsoló.<br />
* Szenzor, kapacitív közelítés-kapcsoló.<br />
* Infravörös detektor.<br />
* Ultrahang detektor.<br />
* Radar.<br />
<br />
=== Szelektív ===<br />
<br />
* Fűtött termisztor vagy félvezető + katalizátor bevonat.<br />
<br />
* Szénmonoxid ( CO ):<br />
** Biomimetic.<br />
** Félvezető cellás.<br />
** Elektrokémiai cellás ( elektrolit + elektróda ).<br />
* Alkohol:<br />
<br />
== Anyag áramlási sebesség ==<br />
<br />
* Propeller + tachométer.<br />
* Termisztor (fűtött ellenállás-szál hűlése, gázsebesség).<br />
* Indukciós (csőben áramló folyadék).<br />
<br />
== Elektromágneses sugárzás ==<br />
<br />
* Antenna.<br />
<br />
== Elektromos áram, feszültség ==<br />
<br />
* Elektróda ( EKG, EEG ).<br />
<br />
== Erő ==<br />
<br />
Általában rugó + hosszúság vagy rugó + szög.<br />
<br />
* Nyomógomb (rugó + kapcsoló).<br />
* Rugó + nyúlásmérő bélyeg.<br />
* Piezo elem rezonanciafrekvencia mérés.<br />
<br />
== Fény, infravörös, ultraibolya sugárzás ==<br />
<br />
* Fotoellenállás.<br />
* Fotodióda ( elektroncső, félvezető, LED ).<br />
* Fototranzisztor.<br />
* Fototirisztor.<br />
<br />
Irányérzékenység külső optikai alkatrésszel befolyásolható.<br />
Szelektivitás külső szűrővel illetve az érzékelő anyagának megválasztásával tervezhető.<br />
<br />
=== Kép ===<br />
<br />
* Elektroncsöves (Niplow, ionoszkóp, vidicon...)<br />
* CCD.<br />
<br />
== Fordulatszám ==<br />
<br />
Szög és időmérésre vezetik vissza.<br />
<br />
* Generátor (tachométer).<br />
* Dinamó.<br />
* Fényforrás + redőny + fényérzékelő (optokapu) + idő.<br />
<br />
== Frekvencia ==<br />
<br />
Általában a periódusidő mérésével.<br />
<br />
* Rezonancia (adott frekvencia detektálása):<br />
** Tömeg + rugó (rezgőnyelv) amplitúdója (hang: "Heki").<br />
** RC oszcillátor + PLL.<br />
** LC rezgőkör ([[GDO]]).<br />
** Hangolt tápvonal, üreg.<br />
<br />
|<br />
<br />
== Gyorsulás ==<br />
<br />
Általában: tömeg + rugó + távolság.<br />
<br />
== Hosszúság ==<br />
<br />
=== Diszkrét, helyzet ===<br />
<br />
* Kapcsoló ( erőmentes ).<br />
* Mágnes + lágyvas + rugó + kapcsoló. Lásd reed kapcsoló.<br />
* Fényforrás + redőny + fényérzékelő ( optokapu ).<br />
<br />
=== Analóg ===<br />
<br />
* Tolópotméter, változtatható ellenállás, nyúlásmérő bélyeg.<br />
* Változtatható induktivitás.<br />
* Változtatható kapacitás.<br />
* Ultrahangos távolságérzékelő, sonar.<br />
* Radar.<br />
<br />
== Hőmérséklet ==<br />
<br />
* Termisztor.<br />
* Termoelem.<br />
* Félvezető (dióda).<br />
* Hőtágulás + kapcsoló (higanyos hőkapcsoló).<br />
* Hőtágulás-különbség + kapcsoló (bimetal).<br />
* Ötvözet (Curie-pont) + mágnes + rugó + kapcsoló.<br />
* Emlékező fém (+ rugó) + kapcsoló.<br />
<br />
== Idő ==<br />
<br />
=== Folyamatos ===<br />
<br />
* RC, LC oszcillátor.<br />
* Kvarcoszcillátor.<br />
* Hangvilla.<br />
<br />
+ összehasonlító áramkör ami megszámolja, az eltelt idő hányszorosa az órajelnek.<br />
<br />
=== Időpont ===<br />
<br />
* [[DCF77]]<br />
* GPS<br />
<br />
== Mágneses tér ==<br />
<br />
=== Állandó ===<br />
<br />
* Hall-elem.<br />
* Reed kapcsoló (lágyvas + rugó + kapcsoló).<br />
<br />
=== Változó ===<br />
<br />
* [[Tekercs]].<br />
<br />
== Radioaktív sugárzás ==<br />
<br />
* Geiger-Müller cső.<br />
<br />
== Rezgés ==<br />
<br />
=== Hang ===<br />
<br />
* Dinamikus [[mikrofon]], dinamikus hangszóró: membrán + mágnes + [[tekercs]].<br />
* Kristály [[mikrofon]]: membrán + piezo.<br />
* Elektret [[mikrofon]]: membrán + [[kondenzátor]].<br />
* Szénmikrofon: membrán + [[ellenállás]] ( szénpor ).<br />
<br />
A membránt rugó tartja nyugalmi helyzetben.<br />
<br />
=== Lemezjátszó hangszedő ===<br />
<br />
* Piezo.<br />
* Mágneses ( álló tekercs mozgó mágnes ).<br />
* Dinamikus ( álló mágnes mozgó tekercs ).<br />
<br />
== Sebesség ==<br />
<br />
Általában távolság- és időmérésre vezetik vissza.<br />
<br />
* Doppler radar.<br />
<br />
== Szög ==<br />
<br />
* Forgópotméter, változtatható ellenállás.<br />
* Forgókondenzátor, változtatható kondenzátor.<br />
* Higanykapcsoló ( gravitáció irányával bezárt szög ).<br />
* Fényforrás + redőny + fényérzékelő ( optokapu ).<br />
* Rotary encoder (abszolűt) <!-- Ennek mi a szep magyar neve??? Amugy lattam mar ipari alkalmazasban 19 bit pontosság/körfordulatosat is. :) --><br />
<br />
== Teljesítmény ==<br />
<br />
Általában áramerősség- és feszültségmérésre vezetik vissza.<br />
<br />
* Fűtőellenállás + termoelem (termokereszt).<br />
<br />
|}<br />
<br />
[[Kategória:Elektronikai alkatrészek]]</div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=%C3%89rz%C3%A9kel%C5%91&diff=7713Érzékelő2006-11-08T09:11:12Z<p>HA1DFO: /* Anyag áramlási sebesség */</p>
<hr />
<div>Az '''érzékelő''' a külvilág valamilyen jellemzőjét elektomos jellé alakítja át.<br />
Elv: célszerűen kiválasztott anyag a mérendő jellemzőre határozott elektromos jellel reagál.<br />
<br />
Bár az érzékelő gyakran valamilyen energiát alakít át elektromossá - például a termoelem hőenergiát -, de célja ''nem'' az energiatermelés.<br />
<br />
Néhány érzékelő működéséhez tápfeszültség kell ( szénmikrofon, Hall, GM-cső ).<br />
<br />
Gyakran van valamilyen átalakító az értékelő előtt ( például hosszúság értéket szög értékké átalakító egyszerű mechanika ).<br />
<br />
Az érzékelő mérőműszerhez, automatikához kapcsolódik.<br />
<br />
== Elemi érzékelők ==<br />
<br />
* '''Elektróda''' ( EKG, EEG ).<br />
* '''Kapcsoló''' ( helyzet, erőmentes ).<br />
* '''Ellenállás''' ( helyzet, potenciométer, nyálásmérő bélyeg ).<br />
* '''Piezo elem''' ( nyomás, hajlítás ).<br />
* '''Termisztor''' ( hőmérséklet ).<br />
* '''Termoelem''' ( hőmérséklet ).<br />
* '''Kondenzátor''' ( elektromos tér ).<br />
* '''Tekercs''' ( változó mágneses tér ).<br />
* '''Hall''' ( mágneses tér ).<br />
* '''Antenna''' ( rádióhullám ).<br />
* '''Fotoellenállás''' ( fény ).<br />
* '''Fotodióda félvezető, fototranzisztor''' ( fény ).<br />
* '''Fotodióda elektroncső''' ( fény ).<br />
* '''GM-cső''' ( radiokatív sugárzás ).<br />
* '''Elektrokémiai cella''' ( anyag ).<br />
<br />
== Szög ==<br />
<br />
* Forgópotméter, változtatható ellenállás.<br />
* Forgókondenzátor, változtatható kondenzátor.<br />
* Higanykapcsoló ( gravitáció irányával bezárt szög ).<br />
* Fényforrás + redőny + fényérzékelő ( optokapu ).<br />
<br />
== Hosszúság ==<br />
<br />
=== Hosszúság (diszkrét), helyzet ===<br />
<br />
* Kapcsoló ( erőmentes ).<br />
* Mágnes + lágyvas + rugó + kapcsoló. Lásd reed kapcsoló.<br />
* Fényforrás + redőny + fényérzékelő ( optokapu ).<br />
<br />
=== Hosszúság (analóg) ===<br />
<br />
* Tolópotméter, változtatható ellenállás, nyúlásmérő bélyeg.<br />
* Változtatható induktivitás.<br />
* Változtatható kapacitás.<br />
* Ultrahangos távolságérzékelő, sonar.<br />
* Radar.<br />
<br />
== Idő ==<br />
<br />
=== Idő (folyamatos) ===<br />
<br />
* RC, LC oszcillátor.<br />
* Kvarcoszcillátor.<br />
* Hangvilla.<br />
<br />
+ összehasonlító áramkör ami megszámolja, az eltelt idő hányszorosa az órajelnek.<br />
<br />
=== Idő (időpont) ===<br />
<br />
* [[DCF77]]<br />
* GPS<br />
<br />
== Fordulatszám ==<br />
<br />
Szög és időmérésre vezetik vissza.<br />
<br />
* Generátor (tachométer).<br />
* Dinamó.<br />
* Fényforrás + redőny + fényérzékelő (optokapu) + idő.<br />
<br />
== Sebesség ==<br />
<br />
Távolság és időmérésre vezetik vissza.<br />
<br />
* Doppler radar.<br />
<br />
== Erő ==<br />
<br />
Általában rugó + hosszúság vagy rugó + szög.<br />
<br />
* Nyomógomb (rugó + kapcsoló).<br />
* Rugó + nyúlásmérő bélyeg.<br />
* Piezo elem rezonanciafrekvencia mérés.<br />
<br />
== Gyorsulás ==<br />
<br />
Általában: tömeg + rugó + távolság.<br />
<br />
== Rezgés ==<br />
<br />
=== Hang ===<br />
<br />
* Dinamikus [[mikrofon]], dinamikus hangszóró: membrán + mágnes + [[tekercs]].<br />
* Kristály [[mikrofon]]: membrán + piezo.<br />
* Elektret [[mikrofon]]: membrán + [[kondenzátor]].<br />
* Szénmikrofon: membrán + [[ellenállás]] ( szénpor ).<br />
<br />
A membránt rugó tartja nyugalmi helyzetben.<br />
<br />
=== Lemezjátszó hangszedő ===<br />
<br />
* Piezo.<br />
* Mágneses ( álló tekercs mozgó mágnes ).<br />
* Dinamikus ( álló mágnes mozgó tekercs ).<br />
<br />
== Elektromos áram, feszültség ==<br />
<br />
* Elektróda ( EKG, EEG ).<br />
<br />
== Mágneses tér ==<br />
<br />
=== Mágneses tér (állandó) ===<br />
<br />
* Hall-elem.<br />
* Reed kapcsoló (lágyvas + rugó + kapcsoló).<br />
<br />
=== Mágneses tér ( változó ) ===<br />
<br />
* [[Tekercs]].<br />
<br />
== Radioaktív sugárzás ==<br />
<br />
* Geiger-Müller cső.<br />
<br />
== Elektromágneses sugárzás ==<br />
<br />
* Antenna.<br />
<br />
== Fény, infravörös, ultraibolya sugárzás ==<br />
<br />
* Fotoellenállás.<br />
* Fotodióda ( elektroncső, félvezető, LED ).<br />
* Fototranzisztor.<br />
* Fototirisztor.<br />
<br />
Irányérzékenység külső optikai alkatrésszel befolyásolható.<br />
Szelektivitás külső szűrővel illetve az érzékelő anyagának megválasztásával tervezhető.<br />
<br />
== Hőmérséklet ==<br />
<br />
* Termisztor.<br />
* Termoelem.<br />
* Félvezető (dióda).<br />
* Hótágulás + kapcsoló (higanyos hőkapcsoló).<br />
* Hőtágulás-különbség + kapcsoló (bimetall).<br />
<br />
== Anyag áramlási sebesség ==<br />
<br />
* Propeller + tachométer.<br />
* Termisztor (fűtött ellenállás-szál hűlése, gázsebesség).<br />
* Indukciós (csőben áramló folyadék)<br />
<br />
== Anyag ==<br />
<br />
* Gravizáció + rugó + távolság.<br />
* Radioaktív sugárforrás + anyag + GM-cső.<br />
* Fémkereső, örvényáramos közelítés-kapcsoló.<br />
* Szenzor, kapacitív közelítés-kapcsoló.<br />
<br />
=== Anyag elosztás ===<br />
<br />
* Infravörös detektor.<br />
* Ultrahang detektor.<br />
* Radar.<br />
<br />
=== Szelektív anyagmennyiség ===<br />
<br />
* Fűtött termisztor vagy félvezető + katalizátor bevonat.<br />
<br />
* Szénmonoxid ( CO ):<br />
** Biomimetic.<br />
** Félvezető cellás.<br />
** Elektrokémiai cellás ( elektrolit + elektróda ).<br />
* Alkohol:<br />
<br />
<br />
<!-- http://epa.oszk.hu/00000/00025/00002/torok.html --></div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=%C3%89rz%C3%A9kel%C5%91&diff=7712Érzékelő2006-11-08T09:09:49Z<p>HA1DFO: /* Mágneses tér ( változó ) */</p>
<hr />
<div>Az '''érzékelő''' a külvilág valamilyen jellemzőjét elektomos jellé alakítja át.<br />
Elv: célszerűen kiválasztott anyag a mérendő jellemzőre határozott elektromos jellel reagál.<br />
<br />
Bár az érzékelő gyakran valamilyen energiát alakít át elektromossá - például a termoelem hőenergiát -, de célja ''nem'' az energiatermelés.<br />
<br />
Néhány érzékelő működéséhez tápfeszültség kell ( szénmikrofon, Hall, GM-cső ).<br />
<br />
Gyakran van valamilyen átalakító az értékelő előtt ( például hosszúság értéket szög értékké átalakító egyszerű mechanika ).<br />
<br />
Az érzékelő mérőműszerhez, automatikához kapcsolódik.<br />
<br />
== Elemi érzékelők ==<br />
<br />
* '''Elektróda''' ( EKG, EEG ).<br />
* '''Kapcsoló''' ( helyzet, erőmentes ).<br />
* '''Ellenállás''' ( helyzet, potenciométer, nyálásmérő bélyeg ).<br />
* '''Piezo elem''' ( nyomás, hajlítás ).<br />
* '''Termisztor''' ( hőmérséklet ).<br />
* '''Termoelem''' ( hőmérséklet ).<br />
* '''Kondenzátor''' ( elektromos tér ).<br />
* '''Tekercs''' ( változó mágneses tér ).<br />
* '''Hall''' ( mágneses tér ).<br />
* '''Antenna''' ( rádióhullám ).<br />
* '''Fotoellenállás''' ( fény ).<br />
* '''Fotodióda félvezető, fototranzisztor''' ( fény ).<br />
* '''Fotodióda elektroncső''' ( fény ).<br />
* '''GM-cső''' ( radiokatív sugárzás ).<br />
* '''Elektrokémiai cella''' ( anyag ).<br />
<br />
== Szög ==<br />
<br />
* Forgópotméter, változtatható ellenállás.<br />
* Forgókondenzátor, változtatható kondenzátor.<br />
* Higanykapcsoló ( gravitáció irányával bezárt szög ).<br />
* Fényforrás + redőny + fényérzékelő ( optokapu ).<br />
<br />
== Hosszúság ==<br />
<br />
=== Hosszúság (diszkrét), helyzet ===<br />
<br />
* Kapcsoló ( erőmentes ).<br />
* Mágnes + lágyvas + rugó + kapcsoló. Lásd reed kapcsoló.<br />
* Fényforrás + redőny + fényérzékelő ( optokapu ).<br />
<br />
=== Hosszúság (analóg) ===<br />
<br />
* Tolópotméter, változtatható ellenállás, nyúlásmérő bélyeg.<br />
* Változtatható induktivitás.<br />
* Változtatható kapacitás.<br />
* Ultrahangos távolságérzékelő, sonar.<br />
* Radar.<br />
<br />
== Idő ==<br />
<br />
=== Idő (folyamatos) ===<br />
<br />
* RC, LC oszcillátor.<br />
* Kvarcoszcillátor.<br />
* Hangvilla.<br />
<br />
+ összehasonlító áramkör ami megszámolja, az eltelt idő hányszorosa az órajelnek.<br />
<br />
=== Idő (időpont) ===<br />
<br />
* [[DCF77]]<br />
* GPS<br />
<br />
== Fordulatszám ==<br />
<br />
Szög és időmérésre vezetik vissza.<br />
<br />
* Generátor (tachométer).<br />
* Dinamó.<br />
* Fényforrás + redőny + fényérzékelő (optokapu) + idő.<br />
<br />
== Sebesség ==<br />
<br />
Távolság és időmérésre vezetik vissza.<br />
<br />
* Doppler radar.<br />
<br />
== Erő ==<br />
<br />
Általában rugó + hosszúság vagy rugó + szög.<br />
<br />
* Nyomógomb (rugó + kapcsoló).<br />
* Rugó + nyúlásmérő bélyeg.<br />
* Piezo elem rezonanciafrekvencia mérés.<br />
<br />
== Gyorsulás ==<br />
<br />
Általában: tömeg + rugó + távolság.<br />
<br />
== Rezgés ==<br />
<br />
=== Hang ===<br />
<br />
* Dinamikus [[mikrofon]], dinamikus hangszóró: membrán + mágnes + [[tekercs]].<br />
* Kristály [[mikrofon]]: membrán + piezo.<br />
* Elektret [[mikrofon]]: membrán + [[kondenzátor]].<br />
* Szénmikrofon: membrán + [[ellenállás]] ( szénpor ).<br />
<br />
A membránt rugó tartja nyugalmi helyzetben.<br />
<br />
=== Lemezjátszó hangszedő ===<br />
<br />
* Piezo.<br />
* Mágneses ( álló tekercs mozgó mágnes ).<br />
* Dinamikus ( álló mágnes mozgó tekercs ).<br />
<br />
== Elektromos áram, feszültség ==<br />
<br />
* Elektróda ( EKG, EEG ).<br />
<br />
== Mágneses tér ==<br />
<br />
=== Mágneses tér (állandó) ===<br />
<br />
* Hall-elem.<br />
* Reed kapcsoló (lágyvas + rugó + kapcsoló).<br />
<br />
=== Mágneses tér ( változó ) ===<br />
<br />
* [[Tekercs]].<br />
<br />
== Radioaktív sugárzás ==<br />
<br />
* Geiger-Müller cső.<br />
<br />
== Elektromágneses sugárzás ==<br />
<br />
* Antenna.<br />
<br />
== Fény, infravörös, ultraibolya sugárzás ==<br />
<br />
* Fotoellenállás.<br />
* Fotodióda ( elektroncső, félvezető, LED ).<br />
* Fototranzisztor.<br />
* Fototirisztor.<br />
<br />
Irányérzékenység külső optikai alkatrésszel befolyásolható.<br />
Szelektivitás külső szűrővel illetve az érzékelő anyagának megválasztásával tervezhető.<br />
<br />
== Hőmérséklet ==<br />
<br />
* Termisztor.<br />
* Termoelem.<br />
* Félvezető (dióda).<br />
* Hótágulás + kapcsoló (higanyos hőkapcsoló).<br />
* Hőtágulás-különbség + kapcsoló (bimetall).<br />
<br />
== Anyag áramlási sebesség ==<br />
<br />
* Propeller + tachométer.<br />
* Termisztor (fűtött ellenállás-szál hűlése, gázsebesség).<br />
<br />
== Anyag ==<br />
<br />
* Gravizáció + rugó + távolság.<br />
* Radioaktív sugárforrás + anyag + GM-cső.<br />
* Fémkereső, örvényáramos közelítés-kapcsoló.<br />
* Szenzor, kapacitív közelítés-kapcsoló.<br />
<br />
=== Anyag elosztás ===<br />
<br />
* Infravörös detektor.<br />
* Ultrahang detektor.<br />
* Radar.<br />
<br />
=== Szelektív anyagmennyiség ===<br />
<br />
* Fűtött termisztor vagy félvezető + katalizátor bevonat.<br />
<br />
* Szénmonoxid ( CO ):<br />
** Biomimetic.<br />
** Félvezető cellás.<br />
** Elektrokémiai cellás ( elektrolit + elektróda ).<br />
* Alkohol:<br />
<br />
<br />
<!-- http://epa.oszk.hu/00000/00025/00002/torok.html --></div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=%C3%89rz%C3%A9kel%C5%91&diff=7711Érzékelő2006-11-08T09:09:10Z<p>HA1DFO: linkek</p>
<hr />
<div>Az '''érzékelő''' a külvilág valamilyen jellemzőjét elektomos jellé alakítja át.<br />
Elv: célszerűen kiválasztott anyag a mérendő jellemzőre határozott elektromos jellel reagál.<br />
<br />
Bár az érzékelő gyakran valamilyen energiát alakít át elektromossá - például a termoelem hőenergiát -, de célja ''nem'' az energiatermelés.<br />
<br />
Néhány érzékelő működéséhez tápfeszültség kell ( szénmikrofon, Hall, GM-cső ).<br />
<br />
Gyakran van valamilyen átalakító az értékelő előtt ( például hosszúság értéket szög értékké átalakító egyszerű mechanika ).<br />
<br />
Az érzékelő mérőműszerhez, automatikához kapcsolódik.<br />
<br />
== Elemi érzékelők ==<br />
<br />
* '''Elektróda''' ( EKG, EEG ).<br />
* '''Kapcsoló''' ( helyzet, erőmentes ).<br />
* '''Ellenállás''' ( helyzet, potenciométer, nyálásmérő bélyeg ).<br />
* '''Piezo elem''' ( nyomás, hajlítás ).<br />
* '''Termisztor''' ( hőmérséklet ).<br />
* '''Termoelem''' ( hőmérséklet ).<br />
* '''Kondenzátor''' ( elektromos tér ).<br />
* '''Tekercs''' ( változó mágneses tér ).<br />
* '''Hall''' ( mágneses tér ).<br />
* '''Antenna''' ( rádióhullám ).<br />
* '''Fotoellenállás''' ( fény ).<br />
* '''Fotodióda félvezető, fototranzisztor''' ( fény ).<br />
* '''Fotodióda elektroncső''' ( fény ).<br />
* '''GM-cső''' ( radiokatív sugárzás ).<br />
* '''Elektrokémiai cella''' ( anyag ).<br />
<br />
== Szög ==<br />
<br />
* Forgópotméter, változtatható ellenállás.<br />
* Forgókondenzátor, változtatható kondenzátor.<br />
* Higanykapcsoló ( gravitáció irányával bezárt szög ).<br />
* Fényforrás + redőny + fényérzékelő ( optokapu ).<br />
<br />
== Hosszúság ==<br />
<br />
=== Hosszúság (diszkrét), helyzet ===<br />
<br />
* Kapcsoló ( erőmentes ).<br />
* Mágnes + lágyvas + rugó + kapcsoló. Lásd reed kapcsoló.<br />
* Fényforrás + redőny + fényérzékelő ( optokapu ).<br />
<br />
=== Hosszúság (analóg) ===<br />
<br />
* Tolópotméter, változtatható ellenállás, nyúlásmérő bélyeg.<br />
* Változtatható induktivitás.<br />
* Változtatható kapacitás.<br />
* Ultrahangos távolságérzékelő, sonar.<br />
* Radar.<br />
<br />
== Idő ==<br />
<br />
=== Idő (folyamatos) ===<br />
<br />
* RC, LC oszcillátor.<br />
* Kvarcoszcillátor.<br />
* Hangvilla.<br />
<br />
+ összehasonlító áramkör ami megszámolja, az eltelt idő hányszorosa az órajelnek.<br />
<br />
=== Idő (időpont) ===<br />
<br />
* [[DCF77]]<br />
* GPS<br />
<br />
== Fordulatszám ==<br />
<br />
Szög és időmérésre vezetik vissza.<br />
<br />
* Generátor (tachométer).<br />
* Dinamó.<br />
* Fényforrás + redőny + fényérzékelő (optokapu) + idő.<br />
<br />
== Sebesség ==<br />
<br />
Távolság és időmérésre vezetik vissza.<br />
<br />
* Doppler radar.<br />
<br />
== Erő ==<br />
<br />
Általában rugó + hosszúság vagy rugó + szög.<br />
<br />
* Nyomógomb (rugó + kapcsoló).<br />
* Rugó + nyúlásmérő bélyeg.<br />
* Piezo elem rezonanciafrekvencia mérés.<br />
<br />
== Gyorsulás ==<br />
<br />
Általában: tömeg + rugó + távolság.<br />
<br />
== Rezgés ==<br />
<br />
=== Hang ===<br />
<br />
* Dinamikus [[mikrofon]], dinamikus hangszóró: membrán + mágnes + [[tekercs]].<br />
* Kristály [[mikrofon]]: membrán + piezo.<br />
* Elektret [[mikrofon]]: membrán + [[kondenzátor]].<br />
* Szénmikrofon: membrán + [[ellenállás]] ( szénpor ).<br />
<br />
A membránt rugó tartja nyugalmi helyzetben.<br />
<br />
=== Lemezjátszó hangszedő ===<br />
<br />
* Piezo.<br />
* Mágneses ( álló tekercs mozgó mágnes ).<br />
* Dinamikus ( álló mágnes mozgó tekercs ).<br />
<br />
== Elektromos áram, feszültség ==<br />
<br />
* Elektróda ( EKG, EEG ).<br />
<br />
== Mágneses tér ==<br />
<br />
=== Mágneses tér (állandó) ===<br />
<br />
* Hall-elem.<br />
* Reed kapcsoló (lágyvas + rugó + kapcsoló).<br />
<br />
=== Mágneses tér ( változó ) ===<br />
<br />
* Tekercs.<br />
<br />
== Radioaktív sugárzás ==<br />
<br />
* Geiger-Müller cső.<br />
<br />
== Elektromágneses sugárzás ==<br />
<br />
* Antenna.<br />
<br />
== Fény, infravörös, ultraibolya sugárzás ==<br />
<br />
* Fotoellenállás.<br />
* Fotodióda ( elektroncső, félvezető, LED ).<br />
* Fototranzisztor.<br />
* Fototirisztor.<br />
<br />
Irányérzékenység külső optikai alkatrésszel befolyásolható.<br />
Szelektivitás külső szűrővel illetve az érzékelő anyagának megválasztásával tervezhető.<br />
<br />
== Hőmérséklet ==<br />
<br />
* Termisztor.<br />
* Termoelem.<br />
* Félvezető (dióda).<br />
* Hótágulás + kapcsoló (higanyos hőkapcsoló).<br />
* Hőtágulás-különbség + kapcsoló (bimetall).<br />
<br />
== Anyag áramlási sebesség ==<br />
<br />
* Propeller + tachométer.<br />
* Termisztor (fűtött ellenállás-szál hűlése, gázsebesség).<br />
<br />
== Anyag ==<br />
<br />
* Gravizáció + rugó + távolság.<br />
* Radioaktív sugárforrás + anyag + GM-cső.<br />
* Fémkereső, örvényáramos közelítés-kapcsoló.<br />
* Szenzor, kapacitív közelítés-kapcsoló.<br />
<br />
=== Anyag elosztás ===<br />
<br />
* Infravörös detektor.<br />
* Ultrahang detektor.<br />
* Radar.<br />
<br />
=== Szelektív anyagmennyiség ===<br />
<br />
* Fűtött termisztor vagy félvezető + katalizátor bevonat.<br />
<br />
* Szénmonoxid ( CO ):<br />
** Biomimetic.<br />
** Félvezető cellás.<br />
** Elektrokémiai cellás ( elektrolit + elektróda ).<br />
* Alkohol:<br />
<br />
<br />
<!-- http://epa.oszk.hu/00000/00025/00002/torok.html --></div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=%C3%89rz%C3%A9kel%C5%91&diff=7710Érzékelő2006-11-08T09:07:58Z<p>HA1DFO: DCF77</p>
<hr />
<div>Az '''érzékelő''' a külvilág valamilyen jellemzőjét elektomos jellé alakítja át.<br />
Elv: célszerűen kiválasztott anyag a mérendő jellemzőre határozott elektromos jellel reagál.<br />
<br />
Bár az érzékelő gyakran valamilyen energiát alakít át elektromossá - például a termoelem hőenergiát -, de célja ''nem'' az energiatermelés.<br />
<br />
Néhány érzékelő működéséhez tápfeszültség kell ( szénmikrofon, Hall, GM-cső ).<br />
<br />
Gyakran van valamilyen átalakító az értékelő előtt ( például hosszúság értéket szög értékké átalakító egyszerű mechanika ).<br />
<br />
Az érzékelő mérőműszerhez, automatikához kapcsolódik.<br />
<br />
== Elemi érzékelők ==<br />
<br />
* '''Elektróda''' ( EKG, EEG ).<br />
* '''Kapcsoló''' ( helyzet, erőmentes ).<br />
* '''Ellenállás''' ( helyzet, potenciométer, nyálásmérő bélyeg ).<br />
* '''Piezo elem''' ( nyomás, hajlítás ).<br />
* '''Termisztor''' ( hőmérséklet ).<br />
* '''Termoelem''' ( hőmérséklet ).<br />
* '''Kondenzátor''' ( elektromos tér ).<br />
* '''Tekercs''' ( változó mágneses tér ).<br />
* '''Hall''' ( mágneses tér ).<br />
* '''Antenna''' ( rádióhullám ).<br />
* '''Fotoellenállás''' ( fény ).<br />
* '''Fotodióda félvezető, fototranzisztor''' ( fény ).<br />
* '''Fotodióda elektroncső''' ( fény ).<br />
* '''GM-cső''' ( radiokatív sugárzás ).<br />
* '''Elektrokémiai cella''' ( anyag ).<br />
<br />
== Szög ==<br />
<br />
* Forgópotméter, változtatható ellenállás.<br />
* Forgókondenzátor, változtatható kondenzátor.<br />
* Higanykapcsoló ( gravitáció irányával bezárt szög ).<br />
* Fényforrás + redőny + fényérzékelő ( optokapu ).<br />
<br />
== Hosszúság ==<br />
<br />
=== Hosszúság (diszkrét), helyzet ===<br />
<br />
* Kapcsoló ( erőmentes ).<br />
* Mágnes + lágyvas + rugó + kapcsoló. Lásd reed kapcsoló.<br />
* Fényforrás + redőny + fényérzékelő ( optokapu ).<br />
<br />
=== Hosszúság (analóg) ===<br />
<br />
* Tolópotméter, változtatható ellenállás, nyúlásmérő bélyeg.<br />
* Változtatható induktivitás.<br />
* Változtatható kapacitás.<br />
* Ultrahangos távolságérzékelő, sonar.<br />
* Radar.<br />
<br />
== Idő ==<br />
<br />
=== Idő (folyamatos) ===<br />
<br />
* RC, LC oszcillátor.<br />
* Kvarcoszcillátor.<br />
* Hangvilla.<br />
<br />
+ összehasonlító áramkör ami megszámolja, az eltelt idő hányszorosa az órajelnek.<br />
<br />
=== Idő (időpont) ===<br />
<br />
* [[DCF77]]<br />
* GPS<br />
<br />
== Fordulatszám ==<br />
<br />
Szög és időmérésre vezetik vissza.<br />
<br />
* Generátor (tachométer).<br />
* Dinamó.<br />
* Fényforrás + redőny + fényérzékelő (optokapu) + idő.<br />
<br />
== Sebesség ==<br />
<br />
Távolság és időmérésre vezetik vissza.<br />
<br />
* Doppler radar.<br />
<br />
== Erő ==<br />
<br />
Általában rugó + hosszúság vagy rugó + szög.<br />
<br />
* Nyomógomb (rugó + kapcsoló).<br />
* Rugó + nyúlásmérő bélyeg.<br />
* Piezo elem rezonanciafrekvencia mérés.<br />
<br />
== Gyorsulás ==<br />
<br />
Általában: tömeg + rugó + távolság.<br />
<br />
== Rezgés ==<br />
<br />
=== Hang ===<br />
<br />
* Dinamikus mikrofon, dinamikus hangszóró: membrán + mágnes + tekercs.<br />
* Kristály mikrofon: membrán + piezo.<br />
* Elektret mikrofon: membrán + kondenzátor.<br />
* Szénmikrofon: membrán + ellenállás ( szénpor ).<br />
<br />
A membránt rugó tartja nyugalmi helyzetben.<br />
<br />
=== Lemezjátszó hangszedő ===<br />
<br />
* Piezo.<br />
* Mágneses ( álló tekercs mozgó mágnes ).<br />
* Dinamikus ( álló mágnes mozgó tekercs ).<br />
<br />
== Elektromos áram, feszültség ==<br />
<br />
* Elektróda ( EKG, EEG ).<br />
<br />
== Mágneses tér ==<br />
<br />
=== Mágneses tér (állandó) ===<br />
<br />
* Hall-elem.<br />
* Reed kapcsoló (lágyvas + rugó + kapcsoló).<br />
<br />
=== Mágneses tér ( változó ) ===<br />
<br />
* Tekercs.<br />
<br />
== Radioaktív sugárzás ==<br />
<br />
* Geiger-Müller cső.<br />
<br />
== Elektromágneses sugárzás ==<br />
<br />
* Antenna.<br />
<br />
== Fény, infravörös, ultraibolya sugárzás ==<br />
<br />
* Fotoellenállás.<br />
* Fotodióda ( elektroncső, félvezető, LED ).<br />
* Fototranzisztor.<br />
* Fototirisztor.<br />
<br />
Irányérzékenység külső optikai alkatrésszel befolyásolható.<br />
Szelektivitás külső szűrővel illetve az érzékelő anyagának megválasztásával tervezhető.<br />
<br />
== Hőmérséklet ==<br />
<br />
* Termisztor.<br />
* Termoelem.<br />
* Félvezető (dióda).<br />
* Hótágulás + kapcsoló (higanyos hőkapcsoló).<br />
* Hőtágulás-különbség + kapcsoló (bimetall).<br />
<br />
== Anyag áramlási sebesség ==<br />
<br />
* Propeller + tachométer.<br />
* Termisztor (fűtött ellenállás-szál hűlése, gázsebesség).<br />
<br />
== Anyag ==<br />
<br />
* Gravizáció + rugó + távolság.<br />
* Radioaktív sugárforrás + anyag + GM-cső.<br />
* Fémkereső, örvényáramos közelítés-kapcsoló.<br />
* Szenzor, kapacitív közelítés-kapcsoló.<br />
<br />
=== Anyag elosztás ===<br />
<br />
* Infravörös detektor.<br />
* Ultrahang detektor.<br />
* Radar.<br />
<br />
=== Szelektív anyagmennyiség ===<br />
<br />
* Fűtött termisztor vagy félvezető + katalizátor bevonat.<br />
<br />
* Szénmonoxid ( CO ):<br />
** Biomimetic.<br />
** Félvezető cellás.<br />
** Elektrokémiai cellás ( elektrolit + elektróda ).<br />
* Alkohol:<br />
<br />
<br />
<!-- http://epa.oszk.hu/00000/00025/00002/torok.html --></div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=%C3%89rz%C3%A9kel%C5%91&diff=7709Érzékelő2006-11-08T09:07:23Z<p>HA1DFO: higany</p>
<hr />
<div>Az '''érzékelő''' a külvilág valamilyen jellemzőjét elektomos jellé alakítja át.<br />
Elv: célszerűen kiválasztott anyag a mérendő jellemzőre határozott elektromos jellel reagál.<br />
<br />
Bár az érzékelő gyakran valamilyen energiát alakít át elektromossá - például a termoelem hőenergiát -, de célja ''nem'' az energiatermelés.<br />
<br />
Néhány érzékelő működéséhez tápfeszültség kell ( szénmikrofon, Hall, GM-cső ).<br />
<br />
Gyakran van valamilyen átalakító az értékelő előtt ( például hosszúság értéket szög értékké átalakító egyszerű mechanika ).<br />
<br />
Az érzékelő mérőműszerhez, automatikához kapcsolódik.<br />
<br />
== Elemi érzékelők ==<br />
<br />
* '''Elektróda''' ( EKG, EEG ).<br />
* '''Kapcsoló''' ( helyzet, erőmentes ).<br />
* '''Ellenállás''' ( helyzet, potenciométer, nyálásmérő bélyeg ).<br />
* '''Piezo elem''' ( nyomás, hajlítás ).<br />
* '''Termisztor''' ( hőmérséklet ).<br />
* '''Termoelem''' ( hőmérséklet ).<br />
* '''Kondenzátor''' ( elektromos tér ).<br />
* '''Tekercs''' ( változó mágneses tér ).<br />
* '''Hall''' ( mágneses tér ).<br />
* '''Antenna''' ( rádióhullám ).<br />
* '''Fotoellenállás''' ( fény ).<br />
* '''Fotodióda félvezető, fototranzisztor''' ( fény ).<br />
* '''Fotodióda elektroncső''' ( fény ).<br />
* '''GM-cső''' ( radiokatív sugárzás ).<br />
* '''Elektrokémiai cella''' ( anyag ).<br />
<br />
== Szög ==<br />
<br />
* Forgópotméter, változtatható ellenállás.<br />
* Forgókondenzátor, változtatható kondenzátor.<br />
* Higanykapcsoló ( gravitáció irányával bezárt szög ).<br />
* Fényforrás + redőny + fényérzékelő ( optokapu ).<br />
<br />
== Hosszúság ==<br />
<br />
=== Hosszúság (diszkrét), helyzet ===<br />
<br />
* Kapcsoló ( erőmentes ).<br />
* Mágnes + lágyvas + rugó + kapcsoló. Lásd reed kapcsoló.<br />
* Fényforrás + redőny + fényérzékelő ( optokapu ).<br />
<br />
=== Hosszúság (analóg) ===<br />
<br />
* Tolópotméter, változtatható ellenállás, nyúlásmérő bélyeg.<br />
* Változtatható induktivitás.<br />
* Változtatható kapacitás.<br />
* Ultrahangos távolságérzékelő, sonar.<br />
* Radar.<br />
<br />
== Idő ==<br />
<br />
=== Idő (folyamatos) ===<br />
<br />
* RC, LC oszcillátor.<br />
* Kvarcoszcillátor.<br />
* Hangvilla.<br />
<br />
+ összehasonlító áramkör ami megszámolja, az eltelt idő hányszorosa az órajelnek.<br />
<br />
=== Idő (időpont) ===<br />
<br />
* DCF77<br />
* GPS<br />
<br />
== Fordulatszám ==<br />
<br />
Szög és időmérésre vezetik vissza.<br />
<br />
* Generátor (tachométer).<br />
* Dinamó.<br />
* Fényforrás + redőny + fényérzékelő (optokapu) + idő.<br />
<br />
== Sebesség ==<br />
<br />
Távolság és időmérésre vezetik vissza.<br />
<br />
* Doppler radar.<br />
<br />
== Erő ==<br />
<br />
Általában rugó + hosszúság vagy rugó + szög.<br />
<br />
* Nyomógomb (rugó + kapcsoló).<br />
* Rugó + nyúlásmérő bélyeg.<br />
* Piezo elem rezonanciafrekvencia mérés.<br />
<br />
== Gyorsulás ==<br />
<br />
Általában: tömeg + rugó + távolság.<br />
<br />
== Rezgés ==<br />
<br />
=== Hang ===<br />
<br />
* Dinamikus mikrofon, dinamikus hangszóró: membrán + mágnes + tekercs.<br />
* Kristály mikrofon: membrán + piezo.<br />
* Elektret mikrofon: membrán + kondenzátor.<br />
* Szénmikrofon: membrán + ellenállás ( szénpor ).<br />
<br />
A membránt rugó tartja nyugalmi helyzetben.<br />
<br />
=== Lemezjátszó hangszedő ===<br />
<br />
* Piezo.<br />
* Mágneses ( álló tekercs mozgó mágnes ).<br />
* Dinamikus ( álló mágnes mozgó tekercs ).<br />
<br />
== Elektromos áram, feszültség ==<br />
<br />
* Elektróda ( EKG, EEG ).<br />
<br />
== Mágneses tér ==<br />
<br />
=== Mágneses tér (állandó) ===<br />
<br />
* Hall-elem.<br />
* Reed kapcsoló (lágyvas + rugó + kapcsoló).<br />
<br />
=== Mágneses tér ( változó ) ===<br />
<br />
* Tekercs.<br />
<br />
== Radioaktív sugárzás ==<br />
<br />
* Geiger-Müller cső.<br />
<br />
== Elektromágneses sugárzás ==<br />
<br />
* Antenna.<br />
<br />
== Fény, infravörös, ultraibolya sugárzás ==<br />
<br />
* Fotoellenállás.<br />
* Fotodióda ( elektroncső, félvezető, LED ).<br />
* Fototranzisztor.<br />
* Fototirisztor.<br />
<br />
Irányérzékenység külső optikai alkatrésszel befolyásolható.<br />
Szelektivitás külső szűrővel illetve az érzékelő anyagának megválasztásával tervezhető.<br />
<br />
== Hőmérséklet ==<br />
<br />
* Termisztor.<br />
* Termoelem.<br />
* Félvezető (dióda).<br />
* Hótágulás + kapcsoló (higanyos hőkapcsoló).<br />
* Hőtágulás-különbség + kapcsoló (bimetall).<br />
<br />
== Anyag áramlási sebesség ==<br />
<br />
* Propeller + tachométer.<br />
* Termisztor (fűtött ellenállás-szál hűlése, gázsebesség).<br />
<br />
== Anyag ==<br />
<br />
* Gravizáció + rugó + távolság.<br />
* Radioaktív sugárforrás + anyag + GM-cső.<br />
* Fémkereső, örvényáramos közelítés-kapcsoló.<br />
* Szenzor, kapacitív közelítés-kapcsoló.<br />
<br />
=== Anyag elosztás ===<br />
<br />
* Infravörös detektor.<br />
* Ultrahang detektor.<br />
* Radar.<br />
<br />
=== Szelektív anyagmennyiség ===<br />
<br />
* Fűtött termisztor vagy félvezető + katalizátor bevonat.<br />
<br />
* Szénmonoxid ( CO ):<br />
** Biomimetic.<br />
** Félvezető cellás.<br />
** Elektrokémiai cellás ( elektrolit + elektróda ).<br />
* Alkohol:<br />
<br />
<br />
<!-- http://epa.oszk.hu/00000/00025/00002/torok.html --></div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=Baycom_t%C3%ADpus%C3%BA_modem&diff=7642Baycom típusú modem2006-10-29T13:15:56Z<p>HA1DFO: megjegyzes</p>
<hr />
<div>A Baycom típusú [[AFSK]] modem nem más, mint egy H/L jelszintet 1200 illetve 2200 Hz-re leképező jelgenerátor, illetve vételkor az 1700 Hz alatti frekvenciát H szintnek, az 1700 Hz feletti frekvenciát L szintként detektáló eszköz.<br />
<br />
Szokás [[DCD]]-t beépíteni. <br />
Egyik megoldás a vett jelet dekódoló PLL behúzásának figyelése.<br />
Másik a már digitális RxD jel időzítésének figyelése ( digitális zajzár; másik PLL-lel vagy PIC-kel ).<br />
<br />
A H/L szinteket pedig a számítógépbe vezették. <br />
Az [[NRZI]] kódolással és az [[AX.25]] keretezéssel, valamint egyes esetekben a digitális zajzár működtetésének feladatával a számítógép vagy TNC foglalkozott.<br />
<br />
Alább néhány múzeális darab kapcsolása látható. <br />
A TCM3105-ös IC-t már ne nagyon akarja senki se beszerezni, mert már 1990-től nem gyártják.<br />
<br />
Az alkalmazott 1200 és 2200 Hz-es frekvencia megegyezik a BELL 202-es távbeszélő modem szabvánnyal.<br />
<br />
{|<br />
| [[Kép:Baycom1-c64.gif|thumb|TCM3105 IC-vel]] || [[Kép:Baycom2-c64.gif|thumb|XR2206 XR2211 IC-kkel]]<br />
|-<br />
| [[Kép:Baycom1.gif|thumb|TCM3105 IC-vel]] || [[Kép:Baycom2.gif|thumb|FX614 IC-vel]]<br />
|}<br />
<br />
Készült modem CMOS IC-kből <!-- HA5OB --> <br />
valamint vétel oldalon 758-as stereo dekóder (!) IC-vel, adás oldalon UJT-s oszcillátorral. <!-- HA3GO --><br />
<br />
Ha a rádió és a modem között DIN5 ( stereo Tuchel ) csatlakozás van, akkor annak szokásos bekötése:<br />
* 'A' változat <br />
** 1 TxA, adott hangfrekvenciás jel ( rádió &lt; modem )<br />
** 2 GND<br />
** 3 PTT, rádió adásra kapcsolás ( rádió &lt; modem )<br />
** 4 RxA, vett hangfrekvenciás jel ( rádió &gt; modem )<br />
** 5 SQ, vevő zajzár kimenete ( rádió &gt; modem )<br />
* 'B' változat<br />
** 1 RxA, vett hangfrekvenciás jel ( rádió &gt; modem )<br />
** 2 GND<br />
** 3 TxA, adott hangfrekvenciás jel ( rádió &lt; modem )<br />
** 4 NC<br />
** 5 PTT, rádió adásra kapcsolás ( rádió &lt; modem )<br />
<br />
Ha a modem és a TNC ( számítógép ) között DIN5 csatlakozás van, akkor annak szokásos bekötése:<br />
* 1 RxD, vett adat ( modem &gt; TNC )<br />
* 2 GND<br />
* 3 TxD, adott adat ( modem &lt; TNC )<br />
* 4 ~DCD, vett jel érzékelés ( modem &gt; TNC )<br />
* 5 PTT, rádió adásra kapcsolás ( modem &lt; TNC )<br />
<br />
A fenti ábrán látható egyszerű modemek az alábbi módon lettek számítógéphez csatlakoztatva:<br />
* '''ZX Spectrum''' [[Kép:ZX Specrum HAMCOM MODEM illesztő 1.jpg|thumb|right|Spectrum illesztő]]<br />
** Az illesztő közvetlenül a számítógép rendszerbuszára csatlakozik.<br />
** [[TTL]] szintekkel illeszkedik a modem felé.<br />
* '''Commodore 64''' esetén a kazettás egység bitszintű I/O-in keresztül:<br />
** ''adatbemenet (RxD)'': a magnó billentyűlenyomást detektáló vonala volt, néhány szoftvernél a bitszintű adatbemeneti (RD) láb<br />
** ''adatkimenet (TxD)'': a magnó motorját vezérlő lába volt.<br />
** ''adásra kapcsolás (PTT)'': a magnó csatlakozó bitszintű adatkimenete (WR) lába volt. Érdekessége, hogy a külső áramkör csak addig tartotta &#8222;nyomva&#8221; a PTT-t, amíg a szoftver fel-le rángatta a WR lábat. Ha elpusztult volna a szoftver, a periodikus lábállapot-invertálás elmaradt, ezáltal a rádió vételre állt vissza.<br />
* '''IBM PC''' illetve egyéb, RS232 interfésszel rendelkező számítógépek esetén is az egyszerű, bitállapotot közvetlenül leképző ( telefonos modemet vezérlő ) lábak lettek felhasználva. Tehát nem az RS232 szabványban használt RX/TX vonalak.<br />
** ''adatbemenet (RxD)'': CTS láb (9 pólusúnál 8-as láb; 25 pólusúnál 5-ös láb )<br />
** ''adatkimenet (TxD)'': DTR láb (9 pólusúnál 4-es láb; 25 pólusúnál 20-as láb)<br />
** ''adásra kapcsolás (PTT)'': RTS láb (9 pólusúnál 7-es láb; 25 pólusúnál 4-es láb)<br />
<br />
A jel invertálódására a szoftver nem volt érzékeny, mivel [[NRZI]] kódolást használtak. <br />
Ezáltal a rövidhullámon, SSB-be kapcsolt rádió esetén nem okozott problémát az [[LSB]]/[[USB]] mód eltévesztése sem.<br />
<br />
A Baycom típusú modem közvetlen PC-re kapcsolásának egyetlen komoly hátránya, hogy a szoftvernek tudnia kell a bitek átvételéhez időzítenie, mivel a soros portot csak mint közvetlen a bitből jelszintet képző eszközt használja. <br />
Ez C64-en, és DOS operációs rendszer alatt nem is volt probléma, azonban a multitaszkos modern operációs rendszerek esetén annál nagyobb gondot okoz. <!-- Kis kitekintés: a zenészeknek pontosan ugyanez a sirásuk a midijel miatt... --><br />
A GNU/Linux esetén a kernelbe építették a Baycom szoftvermodult, így GNU/Linux esetén használható maradt.<br />
<br />
A fentiek miatt ezen megoldás csak mint alkalmi illetve kísérleti megoldás jöhet szóba. <br />
Tartósabb célra történő rendszer építése esetén ajánlott valami külső, [[KISS]] interfésszel rendelkező mikrovezérlős [[TNC]] alkalmazása, amely RS232 protokollal kommunikál a PC-vel. <br />
Az RS232-n a [[TNC]] teljes AX.25 kereteket cserél a PC-vel (amihez nem fontos a precíz időzítés), ugyanakkor általában a fentiekhez hasonló Baycom típusú modem van a mikrovezérlőre építve. <br />
Így ennél a megoldásnál már a külső mikrovezérlő időzít. <br />
A PC csak [[AX.25]] szintű kereteket és [[TNC]] vezérlő parancsokat küldözget.<br />
<br />
Alkalmi megoldásként még szóba jöhet a [[soundmodem]] is, amely hangkártyával csinálja a modulációt és a demodulációt.<br />
<br />
[[Kategória:Rádióamatőr adatátvitel]]</div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=Szerkeszt%C5%91vita:HA1DFO&diff=7569Szerkesztővita:HA1DFO2006-10-19T01:24:02Z<p>HA1DFO: </p>
<hr />
<div>GNUplot teszt. Szerintem ez így már jó lesz...<br />
<br />
<gnuplot><br />
set output 'arvizturo_4.png'<br />
set size 1.2, 0.4<br />
set grid<br />
set xlabel "Periódus"<br />
set ylabel "Pillanatnyi értek"<br />
plot [-1:1] sin(6.283*x) title "Árvíztűrő tükörfúrógép"<br />
</gnuplot><br />
<br />
----<br />
<br />
<math>\int f(x) dx</math><br />
----<br />
<br />
Szia.<br />
Nézegetem azért a lapot. Megkaptam hogy mit tettem én. Nem sértődtem meg. Úgy látom nem vetted észre. Tulajdonképpen nekem tök mindegy, hogy az interneten hányan nézegetnek egy lapot. Azért térek vissza erre az oldalra mégis, mert az alapötletet igen jónak és szükségszerűnek tartom. Engem az érdekelne igazán, hogy ha valaki erre a lapra téved, legyen oka böngészgetni, és azt találja amit keres. Sőt olyat is találjon, amit ugyan nem keres, de épülésére szolgál. Szóval jegyezze meg, hogy a wiki.ham.hu nem rossz lap. Én egész életeben, -és ez nem kevés idő- szívtam az z elektrotechnikával. Folyton azt hittem már értem a dolgokat és mindíg bebizonyították az áramkörök, hogy tévedek. Az a szép a rádiótechnikában, hogy nem lehet kampányolni ilyen vagy olyan eredmény érdekében. Egyszerüen vagy elfogadja az ember a szabályokat, mert megismerte őket, vagy mondjon le a sikerről. <br />
Nem kioktatásnak szánom ezt. Nem tudom a neved, csak a hívójeled, és a szándékodat, hogy segíteni akarsz egy helyzeten, amit magam is szomorúnak tartok. Azért spekulálok most igy a gép mellett ülve, hogy mit írjak. Sok más dologgal is foglalkozhatnák, de ez fontosnak látszik. Azért fontos, mert úgy gondolom, hogy miért járja végig más azokat a zsákutcákat, amibe én betévedtem. <br />
Például, hogy amit ma leírok, azt két hét múlva nem feltétlenül fogom érteni, ha újra elolvasom. Ezért kezdtem -elismerem cinikusan és dühösen, kritizálni az oldalon megjelent írásokat. Mert végiggondoltam, hogy mit olvastam. Megpróbáltam a leírt dolgok mögött azt felismerni, hogy mit akar az oldal adni nekem. Ne legyenek illúzióid, más is igy fog ehhez viszonyulni. Ha kitalálod mi kell az oldalra, nyerő vagy. Ha csak szórakozol, mert a wiki egy szenzációs lehetőség, akkor ne csodálkozz, ha megnézed a látogatások, vagy hozzászólások történetét. A kitalálás nem egyszerű feladat, ha azt hiszed, akkor nyeld le a keserű pirulát, hogy hárman maradtatok. Akkor fogadd részvétem a felesleges munka ( tudom mekkora ) miatt. <br />
Aki véletlenül elkezdi szisztematikusan végégnézni, hogy mi minden van ezen a vebhelyen, feltételezem mániákus rádióamatőr. A sok szöveg eleve riasztó. Aki arra vetemedik, hogy mégis meg akar valamit tudni, annak viszont mindegy hogyan jut hozzá az információhoz. De az hamar feltűnik mindenkinek, hogy megkapja ezen a helyen, vagy vegye a kereső következő helyét. Ezért azt gondolom, jobban át kellene gondolni a főoldalon megjelenő címszavakat.<br />
Úgy kellene átgondolni, hogy később ne kelljen módosítani. Hogy eléggé általános legyen, de irányítsa a keresőt az általa megtudni kívánt dologhoz. Én például három napig gondolkodtam, hogy hogyan lehetne egy kezdő rádióamatőrt megismertetni a tápvonal fogalmával. Mire kezdett bennem körvonalazódni, ez a címszó meg is szűnt. <br />
Helyette lett koax kábel. Próbáltam kitalálni, mit mondjak annak aki azt hiszi, egy tápvonal áram vezetésére szolgáló drót. Ez is elég persze. Csak nem a tudáshoz. Ez pont arra jó, hogy valaki eldönthesse, tovább nem kell neki a témával foglalkozni, megállhat. Dehát tudod magad is, ez bonyolultabb probléma. A dolgok leegyszerüsítése sokszor belépőjegy a sikertelenséghez.<br />
A mérnök mindíg feltételez olyan tényezőket is, amik elkerülték a figyelmét. Csak a taxisofőrők meg a fodrászok tudják biztosan hogy működik a televíziós készülék. <br />
Megkeresett a Zsolt email-ben. Azt válaszoltam neki, hogy elöttem van a rádiótechnikai zsebkönyv, amit egy Magyari Béla nevü fazon adott ki 1959-ben. 22 doktor tette benne össze a tudását. Egymást lektorálták, mert a doktorok tudják, hogy tévedhetnek. De amit végül leírtak, az igaznak tekinthető. Nem baj, mindannyian tudunk olyan dolgokat, amit a doktorok akkor nem tudtak. A BME tankönyveiben is hemzsegnek a műszaki baromságok. Hidd el, régóta gyüjtöm őket. <br />
Én nem biztos hogy rádióamatőr vagyok a szó általános értelmében. Nekem a dolog azt jelenti, hogy megismerjem az általam használt, vagy konstruált berendezések működését. Semmi esetre sem éptenék olyan berendezést, mint a kenwood vagy yaesu, mert üzleti szempontok hidegen hagynak. Próbálom kiszűrni a müszaki megfontolásokat az ezekben alkalmazottak közül, mert a mérnöki gondolatokból soha nem elég. Az üzlet is tudás, de engem az nem érdekel. A feleségem intézi ezeket a dolgokat. <br />
Sokat írtam. Lehet, nem feleslegesen. Jobb lett volna például a lineár végfokozatok linearitásának ellenőrzése témában megosztani a tapasztalataimat valakikkel, akiket érdekel. Vagy az antennákkal kapcsolatos tévhitek eloszlatásával foglalkozni. De félek, ha nagynehezen megfogalmaznák valamit, kitörölné valaki aki nem is érti miről van szó. <br />
Dehát ez még odébb lenne...<br />
HA5KJ - Jóska<br />
<br />
----<br />
<br />
Szervusz, Kedves Jóska!<br />
<br />
A nevem Néher Márton, elnézést, hogy korábban nem derült ki. Nem szeretem a Mártont, nem is használom. <br />
Valóban azért csináltam ezt a honlapot, hogy maradandó értéket teremthessünk.<br />
És én nagyon szivesen változtatok a dolgokon, ha azokkal tényleg a lap sikerét szolgálhatom. Amint mondtad, valóban nem könnyű kitalálni, hogy mit, hogyan kell.<br />
Arra szeretnélek kérni nagy tisztelettel, mint már sokmindent látott amatőr kollégát, hogy ha van konkrét elképzelésed, vagy ötleted, kérlek ird meg, és végrehajtom. Ha gondolod, zárolhatjuk a kezdőlapot, ha már kialakultak rajta a jó cimszavak.<br />
Egészen pontosan talán az volt ennek az oldalnak az elinditásának az első gondolata, hogy HB9CV antenna leirást, és hogyan csináljunk-ot kerestem, illetve kollineárantennát. Arra gondoltam, milyen jó lenne ezt egyben tudni mindet. Sajnos azóta sincs se kollineár, se HB9CV, de még egy egyszerű dipól sincs.<br />
Én még reménykedek, hogy lesz belőlünk valami.<br />
<br />
Remélem együtt sikerül kitalálni, hogyan legyenek a dolgok, és akkor Neked is, és minden eddig csendben maradt kollégának meg tudunk felelni.<br />
<br />
73 de HA1DFO, Néher Márton<br />
<br />
----<br />
<br />
Szia Döme! <br />
<br />
Kíváncsi a család arra, hogy mekkora most a wiki ham hu ( mebibyte-ban )? Pre tnx.<br />
<br />
--[[User:Gg630504|Gg630504]] 2006. augusztus 2., 01:09 (CEST)<br />
<br />
----<br />
Az adatbázis 16 Mega tömörítés nélkül (sqldump), és ehhez jönnek még hozzá a képek, ami 19 megát tesz ki. Tehát összesen 36Mb.<br />
<br />
Üdv: [[User:Ha1dfo|ha1dfo]] 2006. augusztus 4., 01:28 (CEST)<br />
<br />
Tnx [[User:Gg630504|Gg630504]] 2006. augusztus 4., 01:33 (CEST)<br />
<br />
----</div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=NRZI&diff=7558NRZI2006-10-18T20:42:23Z<p>HA1DFO: Átirányítás ide: Bitcsoportok kódolása</p>
<hr />
<div>#REDIRECT [[Bitcsoportok kódolása#NRZI]]</div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=NRZI&diff=7557NRZI2006-10-18T20:41:09Z<p>HA1DFO: </p>
<hr />
<div>#REDIRECT [[Bitcsoportok_k%C3%B3dol%C3%A1sa#NRZI]]</div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=Fourier_transzform%C3%A1ci%C3%B3&diff=7539Fourier transzformáció2006-10-18T11:15:05Z<p>HA1DFO: </p>
<hr />
<div>Egy időben változó [[A jel matematikai leírása|jel]] előállítható különböző freknvenciájú, fázisú és amplitúdójú jelek összegeként. A '''Fourier-transzformáció''' az a művelet, amely egy adott jelhez megadja ezt a felbontást. A Fourier-transzformáció inverze szolgál arra, hogy a frekvencia spektrumból (''frekvenciatartomány'') megadja az időfüggő jelet (''időtartomány'').<br />
<br />
A Fourier-transzformáció ismerete alapvető fontosságú a lineáris rendszerek tulajdonságainak vizsgálatához. Mivel az áramkörök jelentős része frekvenciafüggő jelleget mutat, ezért a frekvenciatartománybeli viselkedés sokszor könnyebben leírható, mint az időtartománybeli.<br />
<br />
== A Fourier-transzformáció felhasználása ==<br />
<br />
Egy fontos alkalmazás különféle transzformációk elvégezése a jelen.<br />
<br />
'''Például:''' egy négyszögjelből lehet-e kis torzítású színuszjelet csinálni?<br />
<br />
Igen. A négyszögjel Fourier-sora <math>f(t)=\frac{4}{\pi}\Big( \sin(\omega t)+\frac{1}{3}\sin(3\omega t)+\frac{1}{5}\sin(5\omega t)+\frac{1}{7}\sin(7\omega t)+\dots \Big)</math><br />
<br />
<gnuplot><br />
set output 'negyszog_fourier_sor.png'<br />
set size 1.2, 0.4<br />
set yrange [-1.5:1.5]<br />
set xrange [0:20]<br />
set xlabel "Ido"<br />
set ylabel "Amplitudo"<br />
set samples 300<br />
<br />
PI=3.14159<br />
plot 4/PI*(sin(x)) title "4/PI*(sin(t))", 4/PI*(sin(x)+sin(3*x)/3) title "4/PI*(sin(t)+sin(3*t)/3)", 4/PI*(sin(x)+sin(3*x)/3+sin(5*x)/5) title "4/PI*(sin(t)+sin(3*t)/3+sin(5*t)/5)"<br />
</gnuplot><br />
<br />
A fenti Fourier sorból és a mellékelt ábrából látható, amennyiben beépítünk a jelútba egy olyan aluláteresztő szűrőt, amely a négyszögjel alapfrekvenciájának 3-szorosát már nem engedi át, akkor színuszjelet kapunk.<br />
<br />
További érdekes alkalmazása a szűrések és kiemelések. Azaz például egy hangfrekvenciás jelből egy sípolást el szeretnénk nyomni, vagy pedig egy bizonyos frekvenciatartományt fel szeretnénk hangosítani.<br />
<br />
Rádiófrekvenciás jel esetén a Fourier transzformáció legfontosabb alkalmazása az [[OFDM jel demodulálása]] során kerül előtérbe, ahol a sok vivőfrekvenciát nem sok digitális szűrővel választjuk szét, hanem egyetlen Fourier transzformációval.<br />
<br />
== Folytonos Fourier transzformáció ==<br />
<br />
Egy jel Fourier transzformáltja az a jel, amin ha elvégezzük az alább látható inverz-Fourier transzformációt, visszakapjuk a jelet:<br />
<br />
<math>f \left( t \right) = \frac{1}{\sqrt{2\pi}} \int\limits_{-\infty}^\infty F\left(j\omega\right) e^{j\omega t}\,d\omega</math><br />
<br />
Tehát a Fourier transzformáció:<br />
<br />
<math>F \left( j\omega \right) = \int\limits_{-\infty}^\infty f\left( t \right) e^{j\omega t}\,dt</math><br />
<br />
Ha már ilyen szép integráloknál tartunk, fontos megemliteni, hogy ez csak akkor végezhető el, ha a jel abszolút vagy négyzetesen integrálható. Tehát véges az energiatartalma.<br />
Megjegyzés: nem véges energiatartalmú jeleknek is létezhet Fourier transzformáltja, de azt nem ezzel az integrállal kell előállitani.<br />
<br />
A fenti összefüggésnél a <math>e^{j\omega t}=\cos(\omega t)+j \cdot \sin(\omega t)</math>, az <math>|F\left(j \omega\right)|</math> az amplitudóspektrum, az <math>arc(F(j\omega))</math> pedig a fázisspektrum.<br />
<br />
A Fourier transzformált előállitására egy kellemesebb módszer azt egy táblázatból kikeresni. Ebben az [http://en.wikipedia.org/wiki/Fourier_transform angol nyelvű wikipedia egy cikke] nagyon hasznos segitségnek bizonyult. Ugyanitt vannak táblázatba foglalva a Fourier transzformáció azonosságai.<br />
<br />
<br />
<!-- Háreszigorlat, fincsi, mi? --><br />
<br />
== Diszkrét Fourier Transzformáció (DFT) ==<br />
<br />
Az előző részben ismertetett folytonos Fourier transzformáció szép, azonban a gyakorlatban, mivel diszkrét idejű jelekkel dolgozunk, a transzformációt is ennek megfelelően egyszerűsítjük. Az alábbi összefüggéssel tehát az elemi színuszos komponensek számíthatóak ki.<br />
<br />
<math>X[k] = \sum_{n=0}^{N-1} x[n] \,e^{-j 2 \pi \frac{k}{N} n}</math><br />
<br />
A jelet pedig visszaállíthatjuk az egyes színuszos oszcillátorok jeleinek összegeként:<br />
<br />
<math>x[n] = \frac{1}{N} \sum_{k=0}^{N-1} X[k] e^{j 2 \pi \frac{k}{N} n} \quad \quad n = 0, 1, \dots, N-1 \,</math><br />
<br />
== Fast Fourier Transformáció (FFT) ==<br />
<br />
A gyors Fourier transzformáció eredménye egyezik a fenti DFT eredményével, azonban a művelethez szükséges idő nem N<sup>2</sup>, hanem N*log(N), ami például egy 1024 pontos transzformációnál 300-szor gyorsabb számítást jelent.<br />
<br />
Az FFT egyetlen korlátja, hogy a pontszám nem lehet tetszőleges, például nem lehet 1000 pontos, csak 2 valamely hatványa lehet. Azonban az említett sebességnövekedés miatt ezt a kompromisszumot elfogadjuk.<br />
<br />
== FFT megvalósítása ==<br />
<br />
FFT-t kétféleképpen csinálhatunk. Vagy letöltjük a http://www.fftw.org -ról az FFT függvénykönyvtárat, vagy saját magunk írunk egy FFT algoritmust.<br />
<br />
Az alábbiakban egy rádióamatőr célokra igen jól felhasználható FFT számító példa kerül ismertetésre.<br />
<br />
-- folyt köv --<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Digitális jelfeldolgozás]]</div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=Fourier_transzform%C3%A1ci%C3%B3&diff=7538Fourier transzformáció2006-10-18T11:14:21Z<p>HA1DFO: /* Folytonos Fourier transzformáció */</p>
<hr />
<div>Egy időben változó [[A jel matematikai leírása|jel]] előállítható különböző freknvenciájú, fázisú és amplitúdójú jelek összegeként. A '''Fourier-transzformáció''' az a művelet, amely egy adott jelhez megadja ezt a felbontást. A Fourier-transzformáció inverze szolgál arra, hogy a frekvencia spektrumból (''frekvenciatartomány'') megadja az időfüggő jelet (''időtartomány'').<br />
<br />
A Fourier-transzformáció ismerete alapvető fontosságú a lineáris rendszerek tulajdonságainak vizsgálatához. Mivel az áramkörök jelentős része frekvenciafüggő jelleget mutat, ezért a frekvenciatartománybeli viselkedés sokszor könnyebben leírható, mint az időtartománybeli.<br />
<br />
== A Fourier-transzformáció felhasználása ==<br />
<br />
Egy fontos alkalmazás különféle transzformációk elvégezése a jelen.<br />
<br />
'''Például:''' egy négyszögjelből lehet-e kis torzítású színuszjelet csinálni?<br />
<br />
Igen. A négyszögjel Fourier-sora <math>f(t)=\frac{4}{\pi}\Big( \sin(\omega t)+\frac{1}{3}\sin(3\omega t)+\frac{1}{5}\sin(5\omega t)+\frac{1}{7}\sin(7\omega t)+\dots \Big)</math><br />
<br />
<gnuplot><br />
set output 'negyszog_fourier_sor.png'<br />
set size 1.2, 0.4<br />
set yrange [-1.5:1.5]<br />
set xrange [0:20]<br />
set xlabel "Ido"<br />
set ylabel "Amplitudo"<br />
set samples 300<br />
<br />
PI=3.14159<br />
plot 4/PI*(sin(x)) title "4/PI*(sin(t))", 4/PI*(sin(x)+sin(3*x)/3) title "4/PI*(sin(t)+sin(3*t)/3)", 4/PI*(sin(x)+sin(3*x)/3+sin(5*x)/5) title "4/PI*(sin(t)+sin(3*t)/3+sin(5*t)/5)"<br />
</gnuplot><br />
<br />
A fenti Fourier sorból és a mellékelt ábrából látható, amennyiben beépítünk a jelútba egy olyan aluláteresztő szűrőt, amely a négyszögjel alapfrekvenciájának 3-szorosát már nem engedi át, akkor színuszjelet kapunk.<br />
<br />
További érdekes alkalmazása a szűrések és kiemelések. Azaz például egy hangfrekvenciás jelből egy sípolást el szeretnénk nyomni, vagy pedig egy bizonyos frekvenciatartományt fel szeretnénk hangosítani.<br />
<br />
Rádiófrekvenciás jel esetén a Fourier transzformáció legfontosabb alkalmazása az [[OFDM jel demodulálása]] során kerül előtérbe, ahol a sok vivőfrekvenciát nem sok digitális szűrővel választjuk szét, hanem egyetlen Fourier transzformációval.<br />
<br />
== Folytonos Fourier transzformáció ==<br />
<br />
Egy jel Fourier transzformáltja az a jel, amin ha elvégezzük az alább látható inverz-Fourier transzformációt, visszakapjuk a jelet:<br />
<br />
<math>f \left( t \right) = \frac{1}{\sqrt{2\pi}} \int\limits_{-\infty}^\infty F\left(j\omega\right) e^{j\omega t}\,d\omega</math><br />
<br />
Tehát a Fourier transzformáció:<br />
<br />
<math>F \left( j\omega \right) = \int\limits_{-\infty}^\infty f\left( t \right) e^{j\omega t}\,dt</math><br />
<br />
Ha már ilyen szép integráloknál tartunk, fontos megemliteni, hogy ez csak akkor végezhető el, ha a jel abszolút vagy négyzetesen integrálható. Tehát véges az energiatartalma.<br />
Megjegyzés: nem véges energiatartalmú jeleknek is létezhet Fourier transzformáltja, de azt nem ezzel az integrállal kell előállitani.<br />
<br />
A fenti összefüggésnél a <math>e^{j\omega t}=\cos(\omega t)+j \cdot \sin(\omega t)</math>, az <math>|F\left(j \omega\right)|</math> az amplitudóspektrum, az <math>arc(F(j\omega))</math> pedig a fázisspektrum.<br />
<br />
A Fourier transzformált előállitására egy kellemesebb módszer azt egy táblázatból kikeresni. Ebben az [http://en.wikipedia.org/wiki/Fourier_transform angol nyelvű wikipedia egy cikke] nagyon hasznos segitségnek bizonyult. Ugyanitt vannak táblázatba foglalva a Fourier transzformáció azonosságai.<br />
<br />
== Diszkrét Fourier Transzformáció (DFT) ==<br />
<br />
Az előző részben ismertetett folytonos Fourier transzformáció szép, azonban a gyakorlatban, mivel diszkrét idejű jelekkel dolgozunk, a transzformációt is ennek megfelelően egyszerűsítjük. Az alábbi összefüggéssel tehát az elemi színuszos komponensek számíthatóak ki.<br />
<br />
<math>X[k] = \sum_{n=0}^{N-1} x[n] \,e^{-j 2 \pi \frac{k}{N} n}</math><br />
<br />
A jelet pedig visszaállíthatjuk az egyes színuszos oszcillátorok jeleinek összegeként:<br />
<br />
<math>x[n] = \frac{1}{N} \sum_{k=0}^{N-1} X[k] e^{j 2 \pi \frac{k}{N} n} \quad \quad n = 0, 1, \dots, N-1 \,</math><br />
<br />
== Fast Fourier Transformáció (FFT) ==<br />
<br />
A gyors Fourier transzformáció eredménye egyezik a fenti DFT eredményével, azonban a művelethez szükséges idő nem N<sup>2</sup>, hanem N*log(N), ami például egy 1024 pontos transzformációnál 300-szor gyorsabb számítást jelent.<br />
<br />
Az FFT egyetlen korlátja, hogy a pontszám nem lehet tetszőleges, például nem lehet 1000 pontos, csak 2 valamely hatványa lehet. Azonban az említett sebességnövekedés miatt ezt a kompromisszumot elfogadjuk.<br />
<br />
== FFT megvalósítása ==<br />
<br />
FFT-t kétféleképpen csinálhatunk. Vagy letöltjük a http://www.fftw.org -ról az FFT függvénykönyvtárat, vagy saját magunk írunk egy FFT algoritmust.<br />
<br />
Az alábbiakban egy rádióamatőr célokra igen jól felhasználható FFT számító példa kerül ismertetésre.<br />
<br />
-- folyt köv --<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Digitális jelfeldolgozás]]</div>HA1DFOhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=Fourier_transzform%C3%A1ci%C3%B3&diff=7537Fourier transzformáció2006-10-18T11:09:49Z<p>HA1DFO: /* Folytonos Fourier transzformáció */ -- Egy ordenáré nagy tévedés javitva</p>
<hr />
<div>Egy időben változó [[A jel matematikai leírása|jel]] előállítható különböző freknvenciájú, fázisú és amplitúdójú jelek összegeként. A '''Fourier-transzformáció''' az a művelet, amely egy adott jelhez megadja ezt a felbontást. A Fourier-transzformáció inverze szolgál arra, hogy a frekvencia spektrumból (''frekvenciatartomány'') megadja az időfüggő jelet (''időtartomány'').<br />
<br />
A Fourier-transzformáció ismerete alapvető fontosságú a lineáris rendszerek tulajdonságainak vizsgálatához. Mivel az áramkörök jelentős része frekvenciafüggő jelleget mutat, ezért a frekvenciatartománybeli viselkedés sokszor könnyebben leírható, mint az időtartománybeli.<br />
<br />
== A Fourier-transzformáció felhasználása ==<br />
<br />
Egy fontos alkalmazás különféle transzformációk elvégezése a jelen.<br />
<br />
'''Például:''' egy négyszögjelből lehet-e kis torzítású színuszjelet csinálni?<br />
<br />
Igen. A négyszögjel Fourier-sora <math>f(t)=\frac{4}{\pi}\Big( \sin(\omega t)+\frac{1}{3}\sin(3\omega t)+\frac{1}{5}\sin(5\omega t)+\frac{1}{7}\sin(7\omega t)+\dots \Big)</math><br />
<br />
<gnuplot><br />
set output 'negyszog_fourier_sor.png'<br />
set size 1.2, 0.4<br />
set yrange [-1.5:1.5]<br />
set xrange [0:20]<br />
set xlabel "Ido"<br />
set ylabel "Amplitudo"<br />
set samples 300<br />
<br />
PI=3.14159<br />
plot 4/PI*(sin(x)) title "4/PI*(sin(t))", 4/PI*(sin(x)+sin(3*x)/3) title "4/PI*(sin(t)+sin(3*t)/3)", 4/PI*(sin(x)+sin(3*x)/3+sin(5*x)/5) title "4/PI*(sin(t)+sin(3*t)/3+sin(5*t)/5)"<br />
</gnuplot><br />
<br />
A fenti Fourier sorból és a mellékelt ábrából látható, amennyiben beépítünk a jelútba egy olyan aluláteresztő szűrőt, amely a négyszögjel alapfrekvenciájának 3-szorosát már nem engedi át, akkor színuszjelet kapunk.<br />
<br />
További érdekes alkalmazása a szűrések és kiemelések. Azaz például egy hangfrekvenciás jelből egy sípolást el szeretnénk nyomni, vagy pedig egy bizonyos frekvenciatartományt fel szeretnénk hangosítani.<br />
<br />
Rádiófrekvenciás jel esetén a Fourier transzformáció legfontosabb alkalmazása az [[OFDM jel demodulálása]] során kerül előtérbe, ahol a sok vivőfrekvenciát nem sok digitális szűrővel választjuk szét, hanem egyetlen Fourier transzformációval.<br />
<br />
== Folytonos Fourier transzformáció ==<br />
<br />
Egy jel Fourier transzformáltja az a jel, amin ha elvégezzük az alább látható inverz-Fourier transzformációt, visszakapjuk a jelet:<br />
<br />
<math>f \left( t \right) = \frac{1}{\sqrt{2\pi}} \int\limits_{-\infty}^\infty F\left(j\omega\right) e^{j\omega t}\,d\omega</math><br />
<br />
Tehát a Fourier transzformáció:<br />
<br />
<math>F \left( j\omega \right) = \int\limits_{-\infty}^\infty f\left( t \right) e^{j\omega t}\,dt</math><br />
<br />
Ha már ilyen szép integráloknál tartunk, fontos megemliteni, hogy ez csak akkor végezhető el, ha a jel abszolút vagy négyzetesen integrálható. Tehát véges az energiatartalma.<br />
Megjegyzés: nem véges energiatartalmú jeleknek is létezhet Fourier transzformáltja, de azt nem ezzel az integrállal kell előállitani.<br />
<br />
A fenti összefüggésnél a <math>e^{j\omega t}=\cos(\omega t)+j \cdot \sin(\omega t)</math>, az <math>|F\left(j \omega\right)|</math> az amplitudóspektrum, az <math>arc(F(j\omega))</math> pedig a fázisspektrum.<br />
<br />
== Diszkrét Fourier Transzformáció (DFT) ==<br />
<br />
Az előző részben ismertetett folytonos Fourier transzformáció szép, azonban a gyakorlatban, mivel diszkrét idejű jelekkel dolgozunk, a transzformációt is ennek megfelelően egyszerűsítjük. Az alábbi összefüggéssel tehát az elemi színuszos komponensek számíthatóak ki.<br />
<br />
<math>X[k] = \sum_{n=0}^{N-1} x[n] \,e^{-j 2 \pi \frac{k}{N} n}</math><br />
<br />
A jelet pedig visszaállíthatjuk az egyes színuszos oszcillátorok jeleinek összegeként:<br />
<br />
<math>x[n] = \frac{1}{N} \sum_{k=0}^{N-1} X[k] e^{j 2 \pi \frac{k}{N} n} \quad \quad n = 0, 1, \dots, N-1 \,</math><br />
<br />
== Fast Fourier Transformáció (FFT) ==<br />
<br />
A gyors Fourier transzformáció eredménye egyezik a fenti DFT eredményével, azonban a művelethez szükséges idő nem N<sup>2</sup>, hanem N*log(N), ami például egy 1024 pontos transzformációnál 300-szor gyorsabb számítást jelent.<br />
<br />
Az FFT egyetlen korlátja, hogy a pontszám nem lehet tetszőleges, például nem lehet 1000 pontos, csak 2 valamely hatványa lehet. Azonban az említett sebességnövekedés miatt ezt a kompromisszumot elfogadjuk.<br />
<br />
== FFT megvalósítása ==<br />
<br />
FFT-t kétféleképpen csinálhatunk. Vagy letöltjük a http://www.fftw.org -ról az FFT függvénykönyvtárat, vagy saját magunk írunk egy FFT algoritmust.<br />
<br />
Az alábbiakban egy rádióamatőr célokra igen jól felhasználható FFT számító példa kerül ismertetésre.<br />
<br />
-- folyt köv --<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Digitális jelfeldolgozás]]</div>HA1DFO