Vita:EH antenna

Innen: HamWiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen HA 7 JQU (vitalap | közreműködések) 2007. december 12., 02:16-kor történt szerkesztése után volt.

Sziasztok!

A honlapomra (ha7jca.tripod.com) feltettem az UA1ACO Vlad által részletesen ismertetett módszer szerint elkészített EH-antenna készítésének fázisait bemutató fotókat. Az oroszok külön honlapot szentelnek a témának, amelyen összegyűjtik a külföldi tapasztalatokat is és orosz nyelvre lefordítva közkinccsé teszik azokat (www.ehant.qrz.ru). Itt minden össze van gyűjtve, amit tudni érdemes a témában és rendkívül részletesen, széleskörűen, és igényesen ismertetik ezt az antenna típust. Megkértem Vlad OM engedélyét (aki a saját honlapján több tíz oldalon keresztül ismerteti a különféle EH antenna típusokat és ami a lényeg: a "gyártástechnológiát" és a behangolás nem éppen egyszuerű menetét) a honlapja tartalmának lefordítására és magyar nyelven történő közzétételére. A megépített antennát mostanában fogom "telepíteni" és a tapasztalatokat megosztom. Kiváncsi vagyok, igaz-e a hír, mi szerint ez az 50 cm hosszú és 32 mm átmérőjű kis rúd közel egyenértékű a félhullámú dipóllal. HA7JCA


Javaslom, kellene egy ábrát és néhány fotót a leg beváltabbról csinálni és egy jó bemutató szócikket a működéséről, előnyéről, hátrányáról - pl. a magamfajta EH-kezdő számára - aztán pedig összeszedni a == További információk == szakaszba tematikusan értelmes linkeket.

Bárki segíthet a szócikkek közös összelapátolásában, az eredmény a hazai rádióamatőröké marad :)

--HG2ECZ 2006. június 29., 20:27 (CEST)


A képek mennyisége miatt a saját honlapomra tettem fel az általam elkészített, Star típusú EH-antenna fotóit. (http://ha7jca.tripod.com). Ezt UA1ACO részletes útmutatásai szerint készítettem el. Kiteszem továbbá - ha sikerül - a wiki-re a méretező programot.

Feltettem a honlapomra az EH-antenna méretezési programját és az általam elkészített példány részletes leírását.


Egy működési elv, egy "robbantott ábra", 1-2 igen szemléletes fotó és egy méretezési leírás jól jönne a wiki-re. A szócikk végén pedig "Bővebb információ az EH antennákról" szakaszban a honlapod és más igen érdekes honlapokra linkek.

A lényeg, hogy az érdeklődő gyorsan megértse az EH antenna lényegét, lássa a várható paramétereit és működését, felépítését. A továbbiakban pedig annak a honlapnak hisz, amelyikben akar a konkrét implementációt illetően. Tényleg mennyi lehet a nyeresége? (dBd-ben)

Más: Tegnap újraírtam és kibővítettem a bal oldali menüben található Segítség pontot. Remélem a szerkesztés során tényleg hasznos segédlet lesz.

--HG2ECZ 2006. július 4., 07:21 (CEST)

Most fordítom az EH-antenna működési elvét magyarázó leírást. Több mint négy oldal, elég kemény tartalommal. Amint kész vagyok, felteszem. Még tanulom a wikit, ha ezen túl leszek, ide is teszek majd fel anyagot.


Szevasztok. A cikkből semmit nem értek. Mi az, hogy haladó mozgásuk van az elektronoknak az antennában? És mit csinálnak a drót végén? Mi az hogy FORGÓ mozgásuk van hasznosítva? Azt nem spin-nek szokás nevezni? Mi is az a bizonyos harmadik vektor? Újabb fajta elektromágneses hullámok vannak, ahol az E és H viszonya nem a közeg tulajdonságaitól függ? Semmi akadálya a gondolatok pongyola megfogalmazásának. Csak nem sok értelme van, ha mások nem értik. HA5KJ


Jóska!

Rátapintottál a lényegre. Mi is erre lennénk kíváncsiak. Ha megtudsz valamit (vagy akár más rádióamatőr is), akkor örömmel olvasnám a szócikkben.

Egyenlőre szomorúan konstatálom, hogy Gyulán kívül senki sem ért (látszólag) ehhez az antennához. Gyula pedig ennyit tudott az interneten megjelent cikkekből kihámozni. Köszönet a szorgos kezdeményezéséért.

Mégegyszer írom: ha valamit megtudsz, légyszíves javítsd ki a szócikkben, hogy mindannyiunk tanulhasson belőle!

--HG2ECZ 2006. július 7., 22:13 (CEST)

Miről is van szó?

Első gondolatok az eh-antenna.com oldal kezdőlapjáról. ( Ted Hart írása )


Fordítás:


„Az első dokumentum azért készült ,hogy útmutatóként / magyarázatként szolgáljon új fizikai elvekről, melyek bevezetnek az EH antennák elméletébe. Ezek nélkül az új fizikai elméletek nélkül nem magyarázható az EH antennák működése. A második dokumentum, melyre mint Maxwell három dimenzióban elnevezéssel hivatkozunk, olyan írás, melyet egy orosz fizikus készített az elektron 3 dimenziós szemlélete, szemben annak hagyományos rectilinear ( egyenesvonalú) mozgásán alapuló szemlélettel.”


Megjegyzés:


-Hajlandó vagyok új elveket elfogadni, ha a kiindulási alap elfogadható. Az egyenesvonalú mozgással kapcsolatos szemléletről nem hallottam. Azt tudom, hogy például a magnetronok működése azon alapul, hogy a mágneses térrel körpályára lehet kényszeríteni a katódból kilépő elektronokat. Ezt az elméletet. Vagyis az eddigi elméletek alaposan kitérnek az elektronok három dimenziós viselkedésére. Megjegyzem Maxwell elmélete is három dimenziós. Hogy mást ne mondjak, a rádióhullámok terjedése is a Poyting vektorral magyarázható, P=ExH, ami egy vektoriális szorzat, három dimenziós vektorhármas. Az E és H vektor síkja egymásra merőleges, lásd rádióamatőr vizsgakérdések, és a poyting vektor erre a síkra merőleges, mutatván a hullám terjedési irányát. -


„Ennek a matematikai gyakorlatnak az eredménye a korábban nem ismert, új formájú sugárzás, melyet az ember nem ismert, de egyértelmű az EH antennákkal való kísérletezés után. Ezért ennek a dokumentumnak a címe:

ELEKTROMÁGNESES MEZŐ STRUKTÚRA- DINAMIKUS ELEKTRON HULLÁMOK ( tömeg-töltés) írta Vladimir I. Korobejnyikov.”


- Mintha Ted Hart azt állítaná, hogy nem ő találta ki. De azért szabadalmaztatta?

Az elvek bizonyítását nem a gyakorlat alapján szokás végezni. A gyakorlat egy jelenség megfigyeléséről és felhasználásáról szól. Az elmélet a jelenség okainak megértéséről és feltárásáról. A jelenség félremagyarázásának történelmi hagyományai vannak. Arisztotelész például látván a kilőtt nyil mozgását, azzal magyarázta, hogy a mozgásba hozott levegő viszi a nyilvesszőt. Elkerülte a figyelmét, hogy a kilőtt nyilvessző akár légüres térben is haladhat. Vagyis a gyakorlati megfigyelések és a magyarázatok között akadhat hézag.-


„ Nagyon bonyolult alaposan átérezni olyan fizikus munkájának jelentőségét mint Vlagyimir, melyről azt gondolom megérdemli a Nóbel díjat. Elegendő lenne megosztani munkáját a világgal, például mint ahogy én előterjesztem az EH antennák elméletét. Csapatunk azon fáradozik, hogy a Hz sugárzású antennákat bevezessük a professzionális és katonai alkalmazások világába. Ez segíteni fog a kommunikáció széles körében közösen használni ugyanazt a frekvenciát, a hagyományos és az új Hz sugárzás segítségével. Ezen a veblapon létrehozunk egy speciális szekciót az EH antennákról, és információkat adunk a tervezésről és felhasználásról. Nagyon izgalmas új koncepciók fejlődését követni megjelenésüktől kezdve, és érdekes a fizikai alkalmazások fejlődését látni. Úgy látszik Vlagyimir kitalálta, hogyan lehet megduplázni a világ számára a frekvencia spektrumot. Felfedezése megérdemli, hogy a történelem legnagyobb eredményei közé sorolhassuk.”

-Mintha azt mondaná, hogy a Hz sugárzás és a hagyományos elektromágneses hullámok más természetűek lennének, és emiatt külön adókkal és vevőkkel lehetne használni ugyanazt a frekvenciát a kétféle rádióhullám esetében, anélkül, hogy egymást zavarnák. Nekem már sikerült olyan antennát és rádiót csinálni, ami a hagyományos rádióhullámokat nem vette. Sajnos azonban Hz hullámokat sem vett. De azt hiszem jó úton vagyok én is a Nóbel díj felé.

A rádiózás hajnalán az elektromágneses hullámokat egyébként Hertz féle hullámoknak nevezték, felfedezőjéről.-


HA5KJ


Jóska! Biztosan igazad van, hozzászólásodból ítélve nagy tapasztalatokkal rendelkezel az elektromágneses sugárzás, a hullámok terén. Csak az első hozzászólásodat nem értem. Lehet, hogy pongyolán fogalmaztam, de akkor a cikk szerzője, Ted Hart is. Lehet, hogy ő is (én biztosan) laikus a témában, nem ismeri az angol szakkifejezéseket (bár "azt állítja magáról", hogy villamosmérnök)és így termászetesen fogalma sincs, hogy a "spin" kifejezést illene használnia a pórias, dilettánsnak és a fene tudja miért, de mindenki által közérthető forgó (rotary) szó helyett. Csak zárójelben jegyzem meg: nagy szégyene, sőt: bűne! a magyar tudós és mérnök társadalomnak, hogy azon szakkifejezésekre, amelyekre lusták voltak találni magyar megfelelőt, gátlástalanul átvették az adott idegen nyelv szavát. Igaz, ha egy magyar szöveg tele van tűzdelve idegen szavakkal, akkor sokkal "tudományosabbnak" hat és nagyot dob az előadó image-én...na jó, jelen esetben: szakmai tekintélyén. Én nem vagyok a témában szakavatott, de megragadott Ted azon mondata, miszerint (megint csak pongyolán fogalmazva)ez a bizonyos harmadik vektor, ami az elektronok forgó mozgása következtében jelenik meg, eddig ismeretlen volt és ezért nem is szerepel a szakkönyvekben. Vagy igaz a vektor létezése, vagy nem. De nem vagyok biztos benne, hogy mára már mindent tudunk az elektromágneses hullámokról. Vagy igen? Látod, ÉN tele vagyok kételyekkel, éppen ezért nem zárkózok el semmi új gondolattól. Lehet, hogy ez a Ted tényleg valami létező, eddig még nem ismert dologra jött rá? Tudod, ilyenkor mindig eszembe jutnak azok a nagy tekintélyű, tiszteletre méló tudósok, akik évszázadokon át tekintélyük minden súlyát latba vetve hangoztatták, hogy olyan anyagból nem lehet hajót készíteni, aminek a fajsúlya nehezebb a víznél, az az úszó szerkezet soha nem fog fentmaradni a víz felszínén. Látod, így állok én azokhoz a nagyhangú tudósokhoz, szakemberekhez, akik túlságosan határozottan állítanak, vagy tagadnak valamit, kétkedve fogadom azok szavát, akik önmagukat a Titkok Tudóinak kiáltják ki, akik azért mert nem értenek valamit, vagy az eddigi ismereteikkel ellentmondó állításokba ütköznek, azonnal kiátkozzák a nyilatkozót. Ami számora eddig ismertté vált az EH-antennákról. Az ellenzők véleménye (a teljesség igénye nélkül): - többen ellenzik, mint pártolják, - sokan műtehernek tekintik, - sokak szerint igazából a tápkábel sugároz, nem pedig a végén az a vacak, - foglalkozni se érdemes vele. A pártolók véleménye: - jól behangolva egyenértékű sugárzási teljesítménnyel rendelkezik, mint a félhullámú dipól, - nagyon nehéz behangolni, mert csak az SWR-re történő beállítás hamis képet ad, és valóban csak egy nagyon lerövidített dipóllá (minidipóllá) silányulhat az antenna, annak minden hátrányos tulajdonságával, - ha a megépítés egy nap, akkor a behangolás legalább két napot vesz igénybe, - csak egy rezonanciapontja van, így a felharmonikus sugárzás felejthető, - tekintve, hogy alapvetően az elektromos tér dominál, a mágneses jellegű zavarokra hatékonyan érzéketlen. - rendkívül kis mérete miatt jó megoldást jelent azok részére, akiknek nem áll rendelkezésre kellő hely a félhullámú dipól, vagy hasonló, klasszikus antenna telepítésére. - keveseknek adatik meg, hogy már az első EH-antennája sikeresre kerekedjen, éppen a behangolás nehézségei miatt. - széles sávú, így a sávon belül nem igényel utánhangolást (szemben a mágneses antennával)

Nem tudom, hogy ezekl az állítások igazak-e? De ha csak töredéke igaz, már megéri kipróbálni, eljátszadozni vele, kisérletezgetni. Hízelgő HG2ECZ állítása de én sem értek az EH-antennákhoz. Csupán felkeltette az érdeklődésemet és építettem egyet. A fent említett hangolási okom miatt rövid dipól (műteher, vagy nevezzétek aminek akarjátok) lett, mert rosszul hangoltam be. Készül a második, immár némi építési, hangolási tapasztalat birtokában. Lehet hogy százan ellenzik és tagadják az EH-antennát, de nekem annak a bizonyos százegyediknek a véleménye, tapasztalata sokkal szimpatikusabb, aki azt mondja, az övé jól működik, kedvezőek a tapasztalatai, ezért érdemes belevágni, kísérletezgetni vele. Ugyanezt tettem a kb. 80 cm átmérőjű, fűtésszerelők által használt rézcsőből készített mágneses hurok antennával is. Borzalmasan keskeny sávú, folyton után kell hangolni sávon belül is, de azért kellemes meglepetés volt, mikor vastag, téglafalú ház pincéjéből (fölötte vasbeton födém) a fémpolcra állított, téglafalnak támasztott antennával, kb. 50 W teljesítménnyel játszásiból visszahivtam egy belgát 7 MHz-n, és válaszolt, 579-et adva. Több QSO-t csak azért nem kockáztattam, mert az alkalmazott hangoló forgókondi a kis légrés miatt (régi műsorvevő rádióból kitermelve) piszokul szikrázott minden billentyű lenyomásnál, pedig - tudva lévően - nincs is galvanikus kapcsolatban a csatolóhurokkal. HA7JCA (Gyula)





Gratulálok ennek a lapnak minden szerkesztőjének. Nagyon szép lett.

Körülbelül így képzeltem el ezt a wikipédiát!


ha1dfo 2006. július 10., 14:09 (CEST)



Megpróbáltam objektívebb szócikket varázsolni az eredeti szócikkből. Ha valakinek vannak pontosabb objektív mérőszámai, illetve a működésével kapcsolatban kevésbé misztikus elmélete, kérem ossza meg velünk. HA7JCA Gyulának pedig kiemelt köszönet az élvezetes szócikkért! De a többieknek is, akik akár itt, akár a PannonDX listán segítettek a hitvilágon túlmutató objektívebb paraméterekhez jutáshoz.

--HG2ECZ 2006. július 11., 13:19 (CEST)

Ez a ket allitas nem ellentmondas?

"A mágneses hurokantennákkal ellentétben sávszélessége elegendő a teljes amatőrsávra (amelyikre méretezve van), így nem kell sávon belül utánhangolni. "


"nagyon érzékeny a behangolásra, hangolatlan helyen (sávon kívül) használva akár 10 dB-vel rosszabb eredményt is mutat. "

A masodikat elhiszem ;-)

--HA5CQZ 2006. július 11., 15:00 (CEST)


Nekem nem ellentmondás: Egy egész sávon jól szól, aztán egy másikon meg sehogy...

ha1dfo 2006. július 11., 15:20 (CEST)

Az a bajom, hogy az antenna honnan tudja, hol a savhatar? Miert pont 3500-3800 kHz, vagy mas hangolassal eppen 7000-7100 kHz (ujabban 7200 ;-)? Nemtom vilagos-e, amire gondolok...

Talan itt lehet vmi finomsag: "Nagyon sokan itt véreznek el, mert rosszul hangolják be az antennát [...]"

Gyula, hogyan kell jol behangolni?

Kicsit tovabb wikisitettem a szoveget.

--HA5CQZ 2006. július 11., 15:48 (CEST)



Ahogy kivettem a szövegekből eddig, az átmérő és hossz arányokkal, stb. állítólag belőhető a sávszélessége. Ha jól méretezzük, akkor 2.0-ás SWR alatt lefoghatjuk az adott rádióamatőr sáv szélességét. De vigyázzunk, hogy a méretezéskor illetve hangoláskor a rádióamatőr sávközép legyen a mérce, ne pl. a sáv vége.

Továbbá azt is olvastam, hogy minél keskenyebb sávú, annál jobban "muzsikál". Állítólag ...

De a szócikk - mint látszik - még javítható. Így aki jobb dolgokat olvas, próbálja tökéletesíteni. Csak jobb lesz - a nagytestvérben szerzett tapasztalatok szerint.

Amit nagyon fel szeretnék lelni: antennaméret és nyereség (-? dBd) alakulásáról hihető ábrát valahonnan, kb. 1/100 λ ... 1/10 λ közt.

--HG2ECZ 2006. július 11., 16:00 (CEST)

HA7JCA

Kedves Gyula!


Nem hinném, hogy nagy tapasztalatokkal rendelkezem az elektromágneses sugárzás és hullámok terén. Inkább a józan paraszti eszemre hagyatkozom egy egy probléma megmagyarázását illetően. Ha nem sikerül, akkor szakkönyveket böngészek. Sokszor előfordul, hogy akkor sem értek valamit. Van úgy, hogy fel is adom átmenetileg a válsz megtalálását, csak nem hagy nyugodni egy-egy nyitva maradt kérdés. Ez a sugárzás is ilyen. Mindenki megtapasztalta már, hogy az oszcillátorok rezgőköre valamit sugároz. A GDO-val hullámmérő üzemben igy lehet ellenőrizni a frekit. Ha az oszcillátor teljesítményét és a benne folyó áramot, feszültséget növeljük, a GDO távolabbról is veszi. De az biztos, hogy a felfogható jel gyorsan csökken a távolság növelésével. Ezért aztán hamar rájöttek az emberek, hogy nem a rezgőkőr az alkalmas eszköz elektromágneses hullámok kisugárzására, hanem az antenna. A két eszköz teljesen másképp működik. A rezgőkőrnek úgynevezett indukciós tere van. Nem csak a tekercs mágneses indukciós terére gondolok. A kondi fegyverzetei között villamos, vagy elektromos indukciós tér van. Sok helyen úgy magyarázzák az antennák működését, hogy szét kell húzni a kondi két lemezét, és antennává alakul. Aki ezt elhiszi, utána már semmit nem fog érteni. Ha egy magneses hurok egymenetes tekercsét 20 mm-es rézcsőből készitik, akkor igaz ugyan, hogy a köráramot nem korlátozza akkora veszteségi ellenállás mint egy egyszerű rezgőkörben De a tekercs indukciós teret fog létrehozni. A nagy jóság miatt ilyen rezgőkőrben a feszültség is igen nagy lehet. Lehet belerakni nagyfeszültségű forgót, mert ugye nekünk egy bizonyos freki kell, szükséges a hangolhatóság. A nagy jóságra törekvéssel ( rézcső ) egyből hazavágjuk a nagy sávszéleséget. Másrész a kondi villamos indukciós tere ott marad a fegyverzetek között. Vagyis egy rezgőkőr közelében az indukciós tér tartalmaz ugyan mágneses és elektromos teret, de az ezek egymáshozvaló viszonya a geometriai viszonyoktól függ. A tekercset akár árnyékolhatom is, akkor nem fog akkora mágneses indukciót okozni mint korábban, miközben a kondi villamos tere ( ami mondjuk nincs árnyékolva ) változatlan marad. Nem hinném, hogy bármi kétséged lenne ezzel kapcsolatban, mert Te is igy tapasztaltad. Arra viszont rájöttek a tudósok, hogy a rádióhullámoknál a mágneses és rá merőleges elektromos tér viszonya mindíg állandó. Pontosan E=300xH. ahol E a villamos térerősség mV/m-ben, H meg a mágneses térerősség négyzetcentiméterenkénti erővonalszáma. A kétféle mező, az elektromos és a mágneses nem törődik azzal, hogy milyen áram hozta létre, csak az számít, hogy a közegnek, amiben terjed mekkora a dielektromos állandója meg a mágneses permeabilitása. Csakis ezektől függ a kétféle tér egymáshoz viszonyított aránya. Ráadásul a kétféle tér rezgése is mindíg fázisban van, levegőben meg vákumban legalábbis. Ebből az következik, hogy amikor az EH antennát hangolják, akkor nem az elektromágneses hullám fázisait állítgatják, hanem az eszköz indukciós terének fázisait. Az meg lehet akármilyen, mert a fázisok változnak ha hangolunk egy rezgőkőrt. Az antenna is rezgőkőr valahol, tehát neki is van indukciós tere, de van sugárzási tere is. Az antenna közelében a kétféle tér keveredik. De míg a sugárzási tér a távolsággal fordított arányban csökken, az indukciós tér sokkal gyorabban. Néhány hullámhossznyi távolságban már elhanyagolhatóan kicsivé válik a sugárzási térhez képest. Ezért szoktak az antennáknál közeli és távoli zónákról beszélni. A közeli zóna 80 m-en úgy 400 méteres körzet. Ebben a kőrzetben minden vaskerítésben, esőcsatornában feszültség indukálódik, és így áram keletkezik. Ezek a tárgyak többé kevésbé továbbsugározzák a felvett energiát, ( mert nincsenek leillesztve, -vajjon miért volt tilos lakihegyen antennával táplálni a villanyégőket HI) )módosítván például a dipólunk sugárzási karakterisztikáját. Aki azt mondja, a riportban, hogy szálirányba esik a partnere azért nem hallja, nyilván nem olvasta a mondat másik felét a dipólokról, hogy ugyanis szabad térben nyolcas a karakterisztika. Nem kétlem, hogy egy rezgőkőrrel is lehet qso-kat csinálni. Terjedéstől függ. A zsebrádió mágneses antennája is jól veszi az állomásokat. Magam is kisérleteztem 80m-es ferritrudas vétellel. Nem is rossz. De azért, noha tudom nem mindenki szereti a képleteket, egyet mégis ideírok. A képlet egyszerűsített. Kihagytam belőle az irányokra, fázisokra vonatkozó részeket, és azt mutatja, hogy amikor egy hullámhosszhoz képest rövid dróton áram folyik, akkor a drótra merőleges távoli pontban elhelyezett 1m-es vele párhuzamos vezetékben hány mV feszültség keletkezik.

[math]E= {{I\cdot l\cdot 60\cdot \pi }\over {d\cdot \lambda}}[/math]

Itt E az 1m-es drótban keletkező feszültség a távoli pontban. I a rövid sugárzó vezetékben folyó áram. Az l a sugárzó vezeték hossza. A d az 1m-es drót merőleges távolsága a sugárzótól, míg lambda a hullámhossz.

Ebből látszik, hogy a távoli pontban keletkező térerő csak az antennában folyó áramtól és az antenna hosszától függ Némi geometriai készséggel egy vaságy, vagy egy rakéta oldalába épített réssugárzó rendszer sugárzási karakterisztikája is kiszámolható.

Megjegyzem, hogy hosszabb antennahuzalon nem azonos áram folyik mindenhol. Esetleg az íránya is változik. De ha ismerjük az árameloszlást például egy dipólon, akkor az egyes rövid szakaszok hatását tetszőleges távoli pontra összegezhetjük.

Régebben az amatőr legfontosabb műszere az antenna drótba iktatott izzó volt. Kár hogy megfeledkeztünk erről. Elméleteket gyártunk szimmetrizálókról decibelekkel bombázzuk egymást, ahelyett, hogy a dipól két szára és a koax két vége közé beiktatnánk egy-egy 6V 20W-os izzót. Egyből minden világos lenne. Nem hiszem, hogy egetrengető újdonságokat mondtam. Csak sorba próbáltam rakni amit már egyébként is tudunk. 73! HA5KJ Jóska



Es azt se felejtsuk el, hogy attol, hogy E es H meroleges, attol meg nincs feltetlenul sugarzas. Ld. permanens magnes egy feltoltott kondenzator fegyverzetei kozott.

Ja, es hogy a H letrehozasahoz sem kell vezetesi aram. Eppen eleg, ha az E valtozik. Kulonben hogyan terjedne az elektromagneses hullam?

--HA5CQZ 2006. július 14., 16:49 (CEST)


Bocsi, de nekem nagyon szúrja a szemem hogy az ismertetett (megépített) antennának ismeretlen a működési frekvencisávja! Se sávszélesség, se talpponti impedancia se SWR... Szóval ezen 55cm-es antenna 1 sávos (melyik az az 1)? vagy a teljes RH sávra (3-30MHz) jó? vagy..

--hg8lkx 2006.08.08.


Bocs, elfelejtettem a frekit megadni, de már pótoltam. Az antennát 14 MHz-re készítettem el. Természetesen egysávos, mint minden EH-antenna. A hangolás menetét hamarosan leírom, csak végzek az otthoni házi feladataimmal...lakásfelújítás... Üdv: HA7JCA

Sziasztok! Nekem is lenne néhány gondolatom: Mindenek előtt jelzem, hogy rendelkezémre áll egy sorozatban gyártott 80m-es példány, amit módomban állt kívül belül (szerkezetileg!) megismernem. Mértem itt ott, ezt azt, de ténylegesen nem használtam, hibásan kaptam kézhez. A gazdája nagyon jó eredményeket ért el vele! Véleményem szerint az EH antenna nem más mint egy viszonylag közönséges nagyonrövid dipol, illesztve 50-ohmra. Olvastam itt, és máshol is, mindenféle érdekes működési módról. Anak ellenére hogy ezt az antenna típust rádióamatőr szempontból rendkívül előnyösnek tartom, ezeket inkább nem minősíteném. Véleményem szerint, egy vertikális antenna előnyös lapos sugárzási tulajdonsága nem sokat torzul akkor sem, ha az példánk szerint egy nagyon rövid dipol. Az 1-2% hullámhosszú dipol, erősen megközelítené a fiktív izotróp sugárzót, de a földtől való véges magassága mégis kölcsönöz neki 1-2dB nyereséget. De hangsúlyozom, szerintem mégsem ez a kis nyereség az előnye, hanem a körsugárzó jellege, és a feltételezetten lapos sugárzási tulajdonsága. Ezt a fázistoló tekercs segítheti még elő, a rövid méretek mellett. És ezekből az adódhat, hogy a néhány, vagy néhányszor 10km távolságú állomásoknál előnyösebb lehet egy vízszintesen kifeszített dipol (a főirányban) de egy távoli földrésznél már nem valószínű. Az EH lapos sugárzásából adódó kevesebb visszaverődés miatt. Ezeket egyébként a tulaj meg is erősítette egyidejű összehasonlítás után. Rádióamatőr körökben ismeretes, hogy bármit le lehet hangolni a kívánt frekire :) Ezen a módon, egy antennának nevezett vezető darabra rá lehet kényszeríteni hogy lesugározza a betáplált teljesítményt. Figyelem, ez nem egyezik meg azzal, mintha egy veszteséges elemet, mint pl. egy lezáró ellenállást szerelünk a koax végére! Az is tökéletes SWR-t mutat, de nem sugároz semmit, elfűti. Viszont ha (közel-)"veszteségmentes" elemekből épül az illesztő hálózat akkor mód van arra, hogy az "antenna" lesugározza a betáplált teljesítményt. Természetesen a rá jellemző, közelről sem biztos hogy a kívántnak kedvező sugárzási tulajdonságokkal. Egy ilyen antenna illesztéséhez annál "több" frekvenciafüggő elem kell minnél távolabb van a rezonáns mérettől, és annál jobban szűkül is a használható frekvencia tartomány. Ennél az antenna típusnál ez kb 3.5MHz-en 80-150KHz, kiviteltől függ. ÉS ebből adódik az emlegetett "monorezonancia" is, hiszen a tényleges méret szerinti 100MHz körül lenne. A különböző hullámterjedési módusok az antenna felületén, vagy a sugárzási térben pedig nem tudom hogy miben okoznának változást! Hogyan lehet elrontani a hangolást egy rezonanciánál? Vagy sikerül elérni illesztett állapotot vagy sem. Az esetleges "hókuszpókusz" módustranszformáció ha ad a talppontban egy rezonanciát és egy kezelhető impedancia értéket akkor az már használható. Ha mégis olyan bonyolult, miért nem olvasható mégsem a tényleges hangolás menete sehol? Az érthető, hogy valóban kritikus lehet egy apró változás is, de akkor a pontos méreteket kellene leírni. Elég nehéz lehet ugyanis kísérleti jelleggel ezt megtalálni. A föllelhető számítások támpontot jelenthetnek a közelítésben, de az álltalam látott gyári darabra sajnos nem igazak! Mindenkit buzdítok ezen antenna kipróbálására és fejlesztésére, de mégis jelzem hogy nem biztos a siker! HA7JQU Sanya