Vita:CW demodulátorok
A CW demodulátor köszönö viszonyban sincs valójában az AM demodulátorral. Az AM demodulációhoz például nem kell BFO. Ezért inkább keverőnek lehet tekinteni. Mint ilyen akár szélessávú is lehet, mint például egy mikrohullámú diódás keverő. A sávszélességhez tehát szintén nem sok köze van. A táviróüzem jó jel per zaj viszonyát miért kell olyan eszköz tulajdonságaival magyarázni, ami semmi hatással nincs a sávszélességre? A sávszélesség és a jel/zaj viszony szűrőkre, meg erősítőkre tartozik, megengedve, hogy egy keverőnek is van zaja. Minden keverőnél igen fontos a linearitás. Ugyanis mindig konkrét frekvencia előállítása a cél. Az lehet akár hang is, de miért kell torznak lennie? A linearitás figyelmen kívül hagyása során a spektrum dúsul. Ez nem lehet cél... HA5KJ
Kíváncsi voltam, ki szúrja ki ezeket leghamarabb. Látom, Te vagy az egyetlen egyenlőre, akinek ezek az eléggé nagy hülyeségek feltűnnek.
Pedig reménykedtem, hogy ezen felpiszkálás hatására valaki értelmes szócikket fog írni. A nagy Wikipédián ez legalábbis működik.
Akad jelentkező a téma kidolgozására?
--HG2ECZ 2006. június 13., 23:34 (CEST)
Engem nem piszkált fel. Elszomorított, és azt gondolom, ez az oldal sem lesz különb mint a többi eddigi próbálkozás. Ezt ugyanis nem igy kell csinálni. Akinek van hegedűje még nem Paganíni. Az eszköz jó. De a dal hamis. Még jó, hogy vannak botfülűek is.
- Ha szabad kerdeznem, Te mit teszel azert, hogy szebb legyen a dal? Azon kivul, hogy morogsz, es megsertodsz. Mert szerintem nem igenyel sokkal tobb erofeszitest egy-egy hibas gondolat olyanmodu javitasa, hogy illeszkedjek a szovegbe, es ne egy uzenet legyen csak ott. Az ifjak meg ifjak, de ha a tapasztalt kollegak nem hajlandoak cikket irni, honnan varjuk, hogy lassak, hogy milyennek kellene lennie egy igenyesen megirt cikknek?
Jóska! Ez a szócikk nagyon foghíjas. Nem segítenél be az analóg CW demodulátorok kialakítási lehetőségeinek ismertetésével?
--HG2ECZ 2006. június 19., 23:12 (CEST)
A cw jelek detektálására rengeteg kapcsolási elrendezés található könyvekben folyóiratokban vagy akár a neten is. Ad abszurdum még galvanikus detektorról is található leírás, melyben az elektrolit hőmérsékletével lehet szabályozni az érzékenységet HI. Ezért azt gondolom, előbb a detektorok működési elveivel, illetve a rájuk kapcsolt detektálandó jelek tulajdonságaival kell megismerkedni a rádióamatőrnek. Az sem közömbös, hogy ki mennyire van tisztában a saját hallásának működésével. Hogy tudja-e mitől érez tisztának egy hangot. Hogy tudja-e mitől fárad el egy versenyen az agya. Igy már van esély az egyes kapcsolások tulajdonságainak előzetes megjósolására, és a saját szempontok szerinti kiválasztásra. A saját konstrukciók kitalálásához is ez az út vezet. Lehet, hogy kellene valamilyen mi hogy működik topik is. A kész kapcsolási rajzok sokszor csak arra jók, hogy a kevésbé felkészült utánépítők három szabályzott szélessávu erősítő után építik be a kvarcszűrőt a home made berendezésekbe, és boldogok, hogy mennyi mindent hallanak rajta. Csak nem azt amit szeretnének.
-HA5KJ
Kérés: ha 4-5 jellegzetes módszert találsz/találunk valahol, légyszíves a gyakorlatias konstruktőri réteg kialakulása érdekében mellékelj ide. Mellékelése: feltöltöd a képet értelmes névvel ellátva a bal oldali File felküldése opcióval, majd [[Kép:CW_demod_galvanikus.png|right]] sorral illesztheted be. A right azt jelenti, hogy jobb oldalon helyezze el, de van left és center is, amely balra illetve középre igazít.
Ha van ábra, mindenki könnyebben szívja fel az információt - ezért lenne érdekes.
Kevésbé felkészült utánépítők problémája: igaz. Azonban a másik probléma az, ha túlbonyolítjuk a dolgokat. Ekkor elriasztódig a kísérletezéstől. Olyan készüléket úgysem fog fejből alkotni, amely tuti jó. De legalább alkosson - ha van kedve hozzá.
A szócikkek végére illesztendő legutolsó rajznak úgyis valahol egy korrekt tervezésű vevőáramkör felé kell majdan közelítenie. (majd - ha eljutunk addig ...)
--HG2ECZ 2006. június 24., 11:12 (CEST)
