„Váltakozó áramú ellenállás” változatai közötti eltérés

Innen: HamWiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
53. sor: 53. sor:
 
[[Kép:ind.jpg]]
 
[[Kép:ind.jpg]]
  
 +
=== Kapacitív reaktancia X<sub>C</sub>===
 +
Tisztán kapacitív reaktanciája van az olyan körnek, amely csak (ideális) kondenzátorokból áll.
  
 +
<math>X_c=\frac{1}{j 2\pi f C}</math> = -j &middot; 1/ &omega; &middot; C, ahol f a frekvencia, C az eredő [[kapacitás]], &omega; a körfrekvencia, j a komplex képzetes rész jelölése.
  
=== Kapacitív reaktancia ===
+
Fázisviszonyok: A feszültség késik &phi; = 90<sup>o</sup>-ot az áramhoz képest. Csak a töltések fegyverzeten való felsorakozása után alakul kia teljes erőtér a kondenzátorban. 
  
 
[[Kép:cap.jpg]]
 
[[Kép:cap.jpg]]
 +
 +
=== L-C körök reaktanciája ===
 +
 +
Ha egy áramkörben mindkét elem előfordul, akkor az eredő reaktancia az induktív és kapacitív eredő reaktanciák összege.
 +
 +
Egyszerű példa: Sorbakapcsolt L és C eredő reaktanciája: Ha X<sub>L</sub>=j &middot; 3 ohm és  X<sub>C</sub> = -j &middot; 4 ohm, akkor az eredő reaktancia X=X<sub>L</sub>+X<sub>c</sub>=j &middot; 3 - j &middot; 4 = -j &middot; 1 ohm.
 +
 +
Ilyenkor azt mondjuk, hogy a kör kapacitív jellegű, mert eredőben kapacitív reaktanciát tartalmaz. Ellenkező esetben induktív jellegűnek mondhatnánk.
 +
 +
Fázisviszonyok: Ilyenkor a &phi fázisszög vagy +90<sup>o</sup> vagy -90<sup>o</sup>.
  
 
== Impedancia ==
 
== Impedancia ==
  
 +
Ha olyan áramkörről beszélünk, amelyben egyszerre előfordul ellenállás és energiatároló elem (L és/vagy C), akkor a kört eredő impedanciájával tudjuk jellemezni.
  
Az impedancia röviden a váltakozó-áramú ellenállást jelenti.
+
Az impedancia jele: Z
 
 
Jele: Z
 
  
 
Mértékegysége [Z] = 1 &Omega; (ohm)
 
Mértékegysége [Z] = 1 &Omega; (ohm)
  
Egy kétpólus impedanciája a rákapcsolt feszültség effektív értékének és annak hatására meginduló áramerősség [[effektív érték]]ének hányadosa: Z = U<sub>eff</sub>/I<sub>eff</sub>
+
Egy R-L, R-C vagy R-L-C kétpólus impedanciája a rákapcsolt feszültség effektív értékének és annak hatására meginduló áramerősség [[effektív érték]]ének hányadosa: Z = U<sub>eff</sub>/I<sub>eff</sub>
 
 
=== Tisztán ohmos körök esetén ===
 
  
A tisztán ohmos körök csak ellenállást tartalmaznak. (Ideális esetben, amikor elhanyagoljuk a szórt kapacitásokat és induktivitásokat.) Egy ilyen áramkör két pontján mért eredő ellenállása megegyezik az ugyanott mérhető eredő impedanciával. A mért feszültség és áramérték független a mennyiségek frekvenciájától, az áramkörön a feszültség és az áramerősség fázisban van.
+
Z = sqrt(R^2+X^2)
  
Fázisban van két mennyiség akkor, ha frekvenciájuk megegyezik és minden időpillanatban azonos a fázishelyzetük (például minden null-átmenetük egyszerre történik és nem ellenfázisban vannak).
+
Fázisviszonyok: -90<sup>o</sup> < &phi; <  +90<sup>o</sup>.
  
[[Kép:inphase.jpg]]
 
  
 
== ... ==
 
== ... ==
 
Táblázat: R,G,X,A,Z,Y
 
Táblázat: R,G,X,A,Z,Y

A lap 2006. október 20., 16:09-kori változata

Elektromos áramköröket különféle paraméterekkel jellemzünk, amelyek között nagyon fontosak az elektromos paraméterek, például működési feszültség, áramfelvétel, fogyasztás, bemeneti impedancia, kimemeti impedancia (ha van kimenete) stb.

Mielőtt eljutnánk az impedancia magyarázatához, előtte érintőlegesen nézzünk meg néhány szükséges ismeretanyagot. A téma alapos megértéséhez feltétlenül szükséges a Komplex számábrázolás ismerete.

Ellenállás

Ha egy ellenállásokból álló áramkör két pontjára egyenfeszültséget kapcsolunk, akkor áram indul meg a körben. Az áramerősség nagyságát a két pont közötti eredő ellenállás határozza meg. Bővebben: Elektromos ellenállás szócikkben.

Jele: R

Mértékegysége: 1 Ω (1 Ohm)

Kiszámítása: [math]R = \frac{U_{=}}{I_{=}}[/math]

Ha ugyanerre a hálózatra váltakozó feszültséget kapcsolunk, akkor szintén igaz a fenti képlet. A feszültség és áram helyére írhatjuk a mennyiségek effektív értékét és csúcsértékét is. A hányados minden időpillanatban ugyanakkora lesz, mert a feszültség és az áramerősség fázisban van egymással.

Bulb.gifFásiban van: Például két szinuszos mennyiség azonos frekvenciájú és minden időpillanatban azonos fázishelyzetű.

Inphase.jpg [math]R = \frac{U_{~}}{I_{~}} = \frac{U_{eff}}{I_{eff}} = \frac{U_{cs}}{I_{cs}} [/math]

A φ fázisszög 0, mert a feszültség és az áram fázis-eltérése 0.

A fogyasztón fellépő teljesítmény csak hatásos teljesítmény: P = U=*I==1/2 * U~ cs * I~ cs és [P] = W.

Reaktancia

Ha egy ideális tekercsre egyenfeszültséget kapcsolunk, akkor (állandósult állapotban) a tekercsen vágtelen nagy áram folyna, mert rövidzárként viselkedne.

Bulb.gifIdeális tekercs: Csak induktivitása (L) van, az egyéb komponenseit elhanyagoljuk, tehát az egyenáramú ellenállása 0 ohm.

Bulb.gifÁllandósult állapot: A bekapcsolási jelenségek okozta átmeneti állapotok (tranziensek) lecsengése után állandósult értékek állnak be.

Ha egy ideális kondenzátorra egyenfeszültséget kapcsolunk, akkor (állandósult állapotban) a kondenzátoron nem folyna áram, mert szakadásként viselkedne.

Bulb.gifIdeális kondenzátor: Csak kapacitása (C) van, az egyéb komponenseit elhanyagoljuk, tehát az egyenáramú ellenállása végtelen.


Ha azonban ezekre az energiatárolós elemekre (L, C) véges értékű váltakozó feszültséget kapcsolunk, akkor már másként viselkednek, azaz véges értékű váltakozó áram folyik át rajtuk.

A reaktancia jele: X Mértékegysége: 1 Ω (1 Ohm)

Az U~ hatására a körben folyó áram: [math]I = \frac{U_{~}}{X_{~}}[/math]

A fogyasztón fellépő teljesítmény csak meddő teljesítményből áll (ami energiatárolást fejez ki). Q = U2 / X és [Q]=var.

Induktív reaktancia: XL

Tisztán induktív reaktanciája van az olyan körnek, amely csak (ideális) tekerecsekből áll.

XL = j · 2πf · L = ω * L, ahol f a frekvencia, L az eredő induktivitás, ω a körfrekvencia, j a komplex képzetes rész jelölése.

Fázisviszonyok: A feszültség siet φ = 90o-ot az áramhoz képest. Ez a tekercs körüli mágneses erőtér felépülése miatt van.

Ind.jpg

Kapacitív reaktancia XC

Tisztán kapacitív reaktanciája van az olyan körnek, amely csak (ideális) kondenzátorokból áll.

[math]X_c=\frac{1}{j 2\pi f C}[/math] = -j · 1/ ω · C, ahol f a frekvencia, C az eredő kapacitás, ω a körfrekvencia, j a komplex képzetes rész jelölése.

Fázisviszonyok: A feszültség késik φ = 90o-ot az áramhoz képest. Csak a töltések fegyverzeten való felsorakozása után alakul kia teljes erőtér a kondenzátorban.

Cap.jpg

L-C körök reaktanciája

Ha egy áramkörben mindkét elem előfordul, akkor az eredő reaktancia az induktív és kapacitív eredő reaktanciák összege.

Egyszerű példa: Sorbakapcsolt L és C eredő reaktanciája: Ha XL=j · 3 ohm és XC = -j · 4 ohm, akkor az eredő reaktancia X=XL+Xc=j · 3 - j · 4 = -j · 1 ohm.

Ilyenkor azt mondjuk, hogy a kör kapacitív jellegű, mert eredőben kapacitív reaktanciát tartalmaz. Ellenkező esetben induktív jellegűnek mondhatnánk.

Fázisviszonyok: Ilyenkor a &phi fázisszög vagy +90o vagy -90o.

Impedancia

Ha olyan áramkörről beszélünk, amelyben egyszerre előfordul ellenállás és energiatároló elem (L és/vagy C), akkor a kört eredő impedanciájával tudjuk jellemezni.

Az impedancia jele: Z

Mértékegysége [Z] = 1 Ω (ohm)

Egy R-L, R-C vagy R-L-C kétpólus impedanciája a rákapcsolt feszültség effektív értékének és annak hatására meginduló áramerősség effektív értékének hányadosa: Z = Ueff/Ieff

Z = sqrt(R^2+X^2)

Fázisviszonyok: -90o < φ < +90o.


...

Táblázat: R,G,X,A,Z,Y