„Tápvonalak” változatai közötti eltérés
a |
|||
| 23. sor: | 23. sor: | ||
Ahol ''b'' a köpeny átmérő, ''a'' pedig a melegér átmérő. Epszilon a dielektrikum dielektromos állandója. | Ahol ''b'' a köpeny átmérő, ''a'' pedig a melegér átmérő. Epszilon a dielektrikum dielektromos állandója. | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
[[Kategória:Technikai háttérismeretek]] | [[Kategória:Technikai háttérismeretek]] | ||
A lap 2006. június 28., 14:22-kori változata
A tápvonalak feladata a rádiófrekvenciás jel a forrástól az antenna vagy vevő felé való továbbítása.
Tápvonalak fajtái
A legelterjedtebb tápvonalak:
- koax kábel
- szimmetrikus tápvonal
- stripline tápvonal - tápvonal nyomtatott áramköri lapon
Hullámimpedancia
Hullámimpedancia jelentősége: A legnagyobb teljesítményt akkor tudjuk kinyerni, ha a fogyasztó ellenállása megegyezik a jelforrás belső ellenállásával.
Az 1 hullámhosszt közelítő vagy meghaladó hosszúságú tápvonalak esetén még egy fontos tényező is van: amennyiben a tápvonal hullámimpedanciája és a fogyasztó hullámimpedanciája eltér, akkor amint a jel a fogyasztóhoz ér, a jel egy része visszaverődik és parazita lengést okoz a tápvonalban.
Ez a lengés (amit állóhullámarány-mérővel tudunk detektálni) azon túl, hogy sugárzási veszteséget okoz, még a végfokban található félvezetőt is képes az általa okozott túlfeszültséggel tönkretenni. Ezért 2-nél nagyobb SWR esetén nem célszerű nagyobb jelet adnunk a tápvonalra.
Elmélet: hullámimpedancia meghatározása
Koax kábel hullámellenállása: [math]Z_0=\frac{60}{\sqrt{\varepsilon}} ln \frac{b}{a} [\Omega][/math] vagy aki ln-t nem szereti, 10-es alapú logaritmussal kifejezve: [math]Z_0=\frac{138}{\sqrt{\varepsilon}} lg \frac{b}{a} [\Omega][/math]
Ahol b a köpeny átmérő, a pedig a melegér átmérő. Epszilon a dielektrikum dielektromos állandója.
