„Körsugárzó antennák” változatai közötti eltérés

Innen: HamWiki
 
1. sor: 1. sor:
 
Egyszerű és kis helyigényű antenna. Előnye a lapos sugárzási szög, amely a nagytávolságú összeköttetések létrehozásához szükséges. Könnyen földelhető, így életvédelmi szempontból is jó konstrukció.
 
Egyszerű és kis helyigényű antenna. Előnye a lapos sugárzási szög, amely a nagytávolságú összeköttetések létrehozásához szükséges. Könnyen földelhető, így életvédelmi szempontból is jó konstrukció.
 
Hátránya, hogy vételi oldalon kissé nagyobb a zaja, valamint a vízszintes polarizációjú antennával dolgozó állomások jeleit gyengébben veszi. Ennek ellenére kiváló DX antenna. Könnyű felszerelhetősége miatt kitelepülésekre is kiváló.
 
Hátránya, hogy vételi oldalon kissé nagyobb a zaja, valamint a vízszintes polarizációjú antennával dolgozó állomások jeleit gyengébben veszi. Ennek ellenére kiváló DX antenna. Könnyű felszerelhetősége miatt kitelepülésekre is kiváló.
Az antenna lényegében egy függőlegesen álló minimum 1/4 hullámhosszú sugárzóból, valamint az alul lévő betáplálási pont alatt elhelyezkedő földből áll. Ez vízparton vagy nagyon jól vezető egyéb talaj esetén maga a föld lehet, egyéb esetben pedig az antenna talppontjából sugárirányban kifeszített szintén 1/4 hullámhosszúságú huzalokból állhat.
+
Az antenna lényegében egy függőlegesen álló minimum 1/4 hullámhosszú sugárzóból, valamint az alul lévő betáplálási pont alatt elhelyezkedő földből áll. Ez vízparton vagy nagyon jól vezető egyéb talaj esetén maga a föld lehet, egyéb esetben pedig az antenna talppontjából sugárirányban kifeszített szintén 1/4 hullámhosszúságú huzalokból állhat. A vertikális antennák elhelyezésénél az a fő szempont, hogy az antenna "kilásson", azaz a kis emelkedési szögek irányában ne legyenek terepakadályok. Ez lapos tetőn könnyedén teljesíthető, más esetekben viszont sajnos fel kell emelni az antennát a megfelelő magasságba.
 
 
RAJZ !
 
  
 
Ezt az egyszerű alapesetet azután szinte a végtelenségig lehet bonyolítani. Lehetséges több sávos kialakítás is, ahol a sugárzóra megfelelő helyekre szerelt párhuzamos rezgőkörök minden használatos sávon a kívánt hosszt engedik működni.
 
Ezt az egyszerű alapesetet azután szinte a végtelenségig lehet bonyolítani. Lehetséges több sávos kialakítás is, ahol a sugárzóra megfelelő helyekre szerelt párhuzamos rezgőkörök minden használatos sávon a kívánt hosszt engedik működni.
 
Lehetséges az antenna alján egy reaktanciákból kialakított illesztőt használni (sávonként kapcsolva, ill. utánhangolva), amely gondoskodik arról, minden sávon rezonanciában legyen az antenna. Ez utóbbi esetben a sugárzó hossza nem lesz minden sávon 1/4 hullámhossz, ez módosítja a kisugárzás szögét, de ennek akár még előnyei is lehetnek.
 
Lehetséges az antenna alján egy reaktanciákból kialakított illesztőt használni (sávonként kapcsolva, ill. utánhangolva), amely gondoskodik arról, minden sávon rezonanciában legyen az antenna. Ez utóbbi esetben a sugárzó hossza nem lesz minden sávon 1/4 hullámhossz, ez módosítja a kisugárzás szögét, de ennek akár még előnyei is lehetnek.
Ugyanis az antenna hosszát növelve egészen 5/8 hullámhosszig bezárólag laposodik a fő kisugárzási szög, ezen hossz fölött viszont a lapos irány mellett megjelenik, majd a hosszt még tovább növelve egyre nagyobb lesz egy meredeken felfelé sugárzó nyaláb is. Ezért a soksávos antennák mindig kompromisszumos megoldást jelentenek (itt is) és működésük nem minden sávon egyforma hatásfokú.
+
Ugyanis az antenna hosszát növelve egészen 5/8 hullámhosszig bezárólag laposodik a fő kisugárzási szög, ezen hossz fölött viszont a lapos irány mellett megjelenik, majd a hosszt még tovább növelve egyre nagyobb lesz egy meredeken felfelé sugárzó nyaláb is. Ezért a soksávos antennák mindig kompromisszumos megoldást jelentenek (itt is) és működésük nem minden sávon egyforma hatásfokú. Ezért a gyárak hangzatos reklámjait és a publikált sugárzási nyereségeket illik higgadt szkepticizmussal olvasni . . .

A lap 2006. június 22., 15:56-kori változata

Egyszerű és kis helyigényű antenna. Előnye a lapos sugárzási szög, amely a nagytávolságú összeköttetések létrehozásához szükséges. Könnyen földelhető, így életvédelmi szempontból is jó konstrukció. Hátránya, hogy vételi oldalon kissé nagyobb a zaja, valamint a vízszintes polarizációjú antennával dolgozó állomások jeleit gyengébben veszi. Ennek ellenére kiváló DX antenna. Könnyű felszerelhetősége miatt kitelepülésekre is kiváló. Az antenna lényegében egy függőlegesen álló minimum 1/4 hullámhosszú sugárzóból, valamint az alul lévő betáplálási pont alatt elhelyezkedő földből áll. Ez vízparton vagy nagyon jól vezető egyéb talaj esetén maga a föld lehet, egyéb esetben pedig az antenna talppontjából sugárirányban kifeszített szintén 1/4 hullámhosszúságú huzalokból állhat. A vertikális antennák elhelyezésénél az a fő szempont, hogy az antenna "kilásson", azaz a kis emelkedési szögek irányában ne legyenek terepakadályok. Ez lapos tetőn könnyedén teljesíthető, más esetekben viszont sajnos fel kell emelni az antennát a megfelelő magasságba.

Ezt az egyszerű alapesetet azután szinte a végtelenségig lehet bonyolítani. Lehetséges több sávos kialakítás is, ahol a sugárzóra megfelelő helyekre szerelt párhuzamos rezgőkörök minden használatos sávon a kívánt hosszt engedik működni. Lehetséges az antenna alján egy reaktanciákból kialakított illesztőt használni (sávonként kapcsolva, ill. utánhangolva), amely gondoskodik arról, minden sávon rezonanciában legyen az antenna. Ez utóbbi esetben a sugárzó hossza nem lesz minden sávon 1/4 hullámhossz, ez módosítja a kisugárzás szögét, de ennek akár még előnyei is lehetnek. Ugyanis az antenna hosszát növelve egészen 5/8 hullámhosszig bezárólag laposodik a fő kisugárzási szög, ezen hossz fölött viszont a lapos irány mellett megjelenik, majd a hosszt még tovább növelve egyre nagyobb lesz egy meredeken felfelé sugárzó nyaláb is. Ezért a soksávos antennák mindig kompromisszumos megoldást jelentenek (itt is) és működésük nem minden sávon egyforma hatásfokú. Ezért a gyárak hangzatos reklámjait és a publikált sugárzási nyereségeket illik higgadt szkepticizmussal olvasni . . .