Isotron antenna

Innen: HamWiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen HG2ECZ (vitalap | közreműködések) 2010. március 16., 12:29-kor történt szerkesztése után volt. (továbbdolgozás)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Középhullámú Isotron a főárbócon
Középhullámú Isotron segédtartón
20 méteres sávra készült Isotron, 1 sapka + 1 benyúló karral

Milyen antenna ez?

Az EH antenna mellett létezik egy másik érdekes konstrukció is a nagyon megrövidített (kompromisszumos) antennák területén. Az Isotron antenna a két végén nagy kiterjedésű kapacitással rendelkezik, közte egy ellenfázisú szimmetrikus tekercses táplálással. Lásd az ábrákat. Egy másik válfaja pedig csak egyik végén rendeklezik sapkával, az ellendarab egy benyúló kar.

A következő linkeken olvashatunk bővebben a középhullámú Isotron és egy 20 méteres sávra készült Isotron méretezéséről.

Az Isotron antenna műszaki szemmel

Az Isotron antenna egy erősen rövidített dipól antenna. A tetőkapacitása azonban teljes hosszában erőteljesebb áramerősséget okoz, összehasonlítva egy sima rúddal. Azaz az áram jelentős része végigszalad a tetőkapacitásig, így jobb a hatásfoka.

Impedanciájáról
  • erősen kapacitív, a végek kapacitása becsülhető a Kondenzátor szócikkben látható képlettel.
  • a kapacitív reaktanciát induktivitással ki lehet kompenzálni. Akár elosztott induktivitással is, azaz végigtekerve a tartócsövet.
  • ekkor maximum néhány ohm, rosszabb esetben tized ohm nagyságrendű valós ellenálláshoz jutunk. Az 50 ohmos koax jelét erre kell letranszformálni.
  • A maradék hibát antennahangoló segítségével kompenzálhatjuk. Az antennahangoló ellenére célszerű az impedanciákat a soros induktivitással nagyjából helyére tenni, mert a tunernek is véges az illesztési átfogóképessége. Ráadásul járulékos veszteségeket is okoz a kábel másik végén való impedanciára illesztés.