HAM

Innen: HamWiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A szó jelentése

Nemzetközi egyezményes rövidítés, amely a rádióamatőrt jelenti. Az angol nyelvterületen a rádióamatőr személyét inkább teljes nevén, hamradio operator-nak nevezik, ám távírón a csatorna szűkössége okán a ham szót használják a teljes kifejezés helyett.

A szó kialakulása

A HAM szó sok év alatt alakult ki. Az 1900-as évek elején a szakképzésben nem részesült embert jelölte. Például „ham actor”, mint nem ezt a szakmát tanult (= szakképzetlen, kedvtelési céllal tevékenykedő, amatőr) színész.

A vezetékes távírót is lelkes rajongói a papír alapú hivatalos kiértékelés helyett a dallama alapján füllel vették. Őket is ham-nak nevezték az újságokban. Megjegyzendő, hogy a hivatalos szakmabeliek pejoratív értelemben is használták ezt a kifejezést („ez az ember is csak egy ham”).

Innen már csak egy lépés volt, hogy ráragadjon az 1910-es években a nem ezt a szakmát tanult, ám annál inkább érdeklődő lelkes rádióbarkácsolókra a ham kifejezés, illetve teljes nevén hamradio operator.

A HAM szerepe a rádiózás történetében

A technikatörténet érdekessége, hogy a XX. században a lelkesen kísérletező amatőröknek (ham) igen sokmindent köszönhetett a vezeték nélküli hírközlés tudománya. Akár elektronikai trükkök, akár hullámterjedés megismerése terén.

Az ezredfordulót közelítve azonban a vezeték nélküli hírközlés (és adatátvitel) technikája az addigra szinte teljes mértékben felfedezett elektronikai trükkök után már oly mértékben támaszkodott a matematikai háttérismeretekre (matematikai algoritmusokra), hogy a lelkes hobbisták már nem tudnak sok újat hozni. Napjainkban inkább az igen erőteljes szakképzésben részesült, ám mégis a rádióamatőr kedvtelési célú játékok iránt érdeklődő rádióamatőr társaink szűk csoportja hozhat egy-egy újdonságot a felszínre.

Napjaink rádióamatőre

Napjaink rádióamatőre tapasztalati úton megismeri a rádióhullámok csodálatos világát. Szintén tapasztalati úton az elektronika és az áramkörépítés varázsát (jé, megszólalt!). Az újdonságok felfedezése már csak egy igen szűk, szakképzett rádióamatőrködő réteg játékát képezi, amely eredményét viszont első kézből ismerheti meg a „hétköznapi” rádióamatőr is (lásd például a digitális információátvitel trükkös megoldásait, otthon reprodukálható SDR készülékeket, WSPR hálózatot, APRS hálózatot, stb.).