„Fresnel zóna” változatai közötti eltérés
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
(Kezdet + kategória) |
a (+számoló) |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
A rádiófrekvenciás hullámterjedés során az átvitel szakaszcsillapítása nem csak akkor nő meg, ha optikailag nem látható a túlsó pont, hanem ha az úgynevezett Fresnel-zóna takarásba kerül. Kiemelt szerepe van az első Fresnel zónának, mert az energia körülbelül 90 %-a ezen a nyomvonalon halad keresztül. | A rádiófrekvenciás hullámterjedés során az átvitel szakaszcsillapítása nem csak akkor nő meg, ha optikailag nem látható a túlsó pont, hanem ha az úgynevezett Fresnel-zóna takarásba kerül. Kiemelt szerepe van az első Fresnel zónának, mert az energia körülbelül 90 %-a ezen a nyomvonalon halad keresztül. | ||
| − | == A Fresnel-zóna számítása | + | == A Fresnel-zóna számítása == |
[[Kép:Fresnel zona.jpg | center]] | [[Kép:Fresnel zona.jpg | center]] | ||
| + | |||
| + | <szamolo sor=5 oszlop=30 szoveg="D: km, d: km, f: GHz, r: méter" jobb>f = 0,145;D = 20;d = 10;;r=17,3*sqrt((d*(D-d))/(f*D));</szamolo> | ||
<math>r = 17,3 \cdot \sqrt\frac{d \cdot (D - d)} {f \cdot D}</math> | <math>r = 17,3 \cdot \sqrt\frac{d \cdot (D - d)} {f \cdot D}</math> | ||
A lap 2011. február 8., 09:11-kori változata
A Fresnel-zónáról
A rádiófrekvenciás hullámterjedés során az átvitel szakaszcsillapítása nem csak akkor nő meg, ha optikailag nem látható a túlsó pont, hanem ha az úgynevezett Fresnel-zóna takarásba kerül. Kiemelt szerepe van az első Fresnel zónának, mert az energia körülbelül 90 %-a ezen a nyomvonalon halad keresztül.
A Fresnel-zóna számítása
<szamolo sor=5 oszlop=30 szoveg="D: km, d: km, f: GHz, r: méter" jobb>f = 0,145;D = 20;d = 10;;r=17,3*sqrt((d*(D-d))/(f*D));</szamolo>
[math]r = 17,3 \cdot \sqrt\frac{d \cdot (D - d)} {f \cdot D}[/math]
ahol:
- r = fresnel zóna sugara, méterben
- f = frequencia GHz-ben
- d = vizsgált távolság kilométerben
- D = teljes távolság kilométerben
Ahogy logikus is, de a képlet számlálója kiadja, félúton ( d = D/2 -nél ) a legnagyobb a Fresnel-zóna.
