Energiatárolás helyzeti energiával

A helyzeti energiával történő energiatárolás sem napjaink találmánya. Gondoljunk például a súlyokkal működtetett mechanikus faliórára vagy akár a vízikerék által forgatott bütykös tengellyel megemelt nehéz kovácskalapácsra.

Tulajdonságai

A magasba feljuttatott tömeg helyzeti energiája: E = m*g*h, ahol m a tömeg, g a gravitációs állandó (9,81 m/s²), h a magasság méterben. Az energia tehát

1. függ a magasba juttatott anyag tömegétől
2. függ a magasságtól

Feljuttatott tömeg lehet akár kötélen felvitlázott függőteher, amely leengedésekor forgatja meg a generátor vagy közvetlen meghajtás tengelyét. De lehet akár felszivattyúzott víz, amely utána a csőben nagynyomású vizierőművet (vagy közvetlen meghajtást) fog forgásra bírni.

Előnyös tulajdonságai

• egyszerű, olcsó. Főleg a felszivattyúzott víz.

Hátrányos tulajdonságai

• nem igazán hordozható.
• 10 méter magasságnál 27 Wh / tonna energiamennyiség érhető el vele.
• Mellékesen: másodpercenként minden liter víz 1 méternyi eséséből 9,8 watt teljesítmény nyerhető. Azaz 1 m³/másodperc vízhozam és 10 méter esés 98 kW kivonható energiát jelent, ami az átalakítási veszteségeket most nem számolva egy apróbb falu átlagos villamos energiaszükségletét fedezi. Lásd vizierőmű.

Felhasználás

• Vizierőmű
• Energiatárolásra (felszivattyúzni éjjel a felső tárolóba a vizet, reggel erőművet hajtani ezzel is)