„Elektromos mező” változatai közötti eltérés
a |
|||
7. sor: | 7. sor: | ||
ahol D az elektromos eltolás vektor, epszilon a vákum dielektromos állandója, E a térerővektor. | ahol D az elektromos eltolás vektor, epszilon a vákum dielektromos állandója, E a térerővektor. | ||
A vákum dielektromos állandója: | A vákum dielektromos állandója: | ||
− | + | <math> \varepsilon=\frac{1}{36 \pi} 10^{-9}\frac{As}{Vm} = 8.854 10^{-12} \frac{As}{Vm} </math> | |
Ezt most elmentem, amig rá nem jövök hogy kell epszilonnullát, nagyfi-t meg tizaminusztizenkettedikent irni. HA5KJ | Ezt most elmentem, amig rá nem jövök hogy kell epszilonnullát, nagyfi-t meg tizaminusztizenkettedikent irni. HA5KJ | ||
A valóságos dielektrikumok esetéban azt szokás megadni, hogy hányszorosára növeli az adott anyag a térerőt a vákumhoz képest. Ez a relatív dielektromos állandó. Például az üvegszálas nyáklemez 2.5 szeresére növeli a térerőt a vákumhoz képest. | A valóságos dielektrikumok esetéban azt szokás megadni, hogy hányszorosára növeli az adott anyag a térerőt a vákumhoz képest. Ez a relatív dielektromos állandó. Például az üvegszálas nyáklemez 2.5 szeresére növeli a térerőt a vákumhoz képest. |
A lap 2006. június 6., 21:12-kori változata
Az elektromágneses jelenségeket két csoportba szokás sorolni. Az első csoportba az elektromos, a másodikba a mágneses jelenségek tartoznak. Ennek megfelelően elektromos és mágneses tereket lehet elképzelni. Az elektromos tér erőhatást gyakorol a nyugvó és mozgó töltésekre, úgy, hogy ettől a mozgó töltések kinetikus energiája megváltozik. Az elektromos teret az erőhatás nagyságával lehet jellemezni.
- [math]F=qE [/math]
ahol F erővektor, q egységnyi próbatöltés, E a térerősség. Ha a jelenségeket csak vákumban vizsgálnánk, akkor az elektromos térerő a tér tetszőleges pontjában meghatározható lenne. A valóságos fizikai közegek megváltoztatják a térerősséget. Ezért az E vektortér helyett olyan D vektorteret kell elképzelni, mely figyelembe veszi a közeg úgynevezett dielektromos állandóját is. A D és E vektorterek közötti kapcsolat vákum esetén:
- [math]D=\varepsilon E [/math]
ahol D az elektromos eltolás vektor, epszilon a vákum dielektromos állandója, E a térerővektor. A vákum dielektromos állandója: [math] \varepsilon=\frac{1}{36 \pi} 10^{-9}\frac{As}{Vm} = 8.854 10^{-12} \frac{As}{Vm} [/math]
Ezt most elmentem, amig rá nem jövök hogy kell epszilonnullát, nagyfi-t meg tizaminusztizenkettedikent irni. HA5KJ A valóságos dielektrikumok esetéban azt szokás megadni, hogy hányszorosára növeli az adott anyag a térerőt a vákumhoz képest. Ez a relatív dielektromos állandó. Például az üvegszálas nyáklemez 2.5 szeresére növeli a térerőt a vákumhoz képest.