EchoLink - számítógépről használva

Innen: HamWiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen HA2MN (vitalap | közreműködések) 2006. szeptember 24., 04:06-kor történt szerkesztése után volt. (→‎A szoftver letöltése, telepítése, beüzemelése)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A szoftver célja

Az ECHOLINK „Voice over IP” kategóriába sorolható, azaz az internetes telefónia technológiát alkalmazó szoftver. Azonban ebben a globális rendszerben rádiófrekvenciás kapcsolt állomások (szimplex üzemmódú és átjátszó berendezések) is találhatók. Feladata kétoldalú, félduplex fónia összeköttetések biztosítása közvetlen internet kliensek közötti, továbbá rádiófrekvencia-internet-internet kliens, valamint rádiófrekvencia-internet-rádiófrekvencia (és vissza) útvonalon.

A program filozófiája a rövidhullámú sajátosságok virtuális leképzése, természetesen kizárva a terjedésből eredő bizonytalanságokat. A hangátvitel minősége kiemelkedőnek és stabilnak mondható, azonban a rendelkezésre álló sávszélesség és a világhaló pillanatnyi leterheltségének függvénye. A tapasztalatok szerint egy 33kb/s sebességű analóg telefonmodem már kielégítő adatátvitel érhető el abban az esetben, ha más internetes forgalmat nem bonyolít a kliens számítógép.

Az EchoLink-rendszer lehetőségei

A szélessávú internettel rendelkező felhasználók konferencia üzemmódban is használhatják a programot. A konferenciában részt vehetnek rádióállomások és kliens felhasználók egyaránt. A konferencia üzemmód megfelel a kör-QSO szabályainak.

A rendszer zárt, csak regisztrált, hívójeles rádióamatőr veheti igénybe - a szolgálat számára előirt protokollok és szokások betartásával.

Az EchoLink rendszerben miden regisztrált felhasználó un. egyedi node-számot kap. A rendszer felhasználói szinten a következő elemeket tartalmazza:

  • Egyéni hívójeles felhasználó, internetes kliens programmal (jele: hívójel).
  • Szimplex rádiófrekvenciát üzemeltető egyéni hívójeles felhasználó (Rádiólink, jele: hívójel-L).
  • Átjátszót üzemeltető hívójeles felhasználó (Repeater, jele: hívójel-R).
  • Konferencia-szerver (Conference, jele: fantázia- vagy funkciónév-C, -CONF) A konferencia szerver állandó üzemű és képes 50-200 felhasználót is azonos időben kiszolgálni, míg az egyéni konferenciák általában max. 7-8 felhasználót kezelnek, s csak addig, amíg a konferencia számítógép online státuszú.

Rádiófrekvenciáról rádiólink vagy átjátszó közbeiktatásával bármely más, online felhasználóhoz, konferenciához, továbbá konferencia-szerverhez lehet csatlakozni. Módszere: a node-szám (hívójel, vagy a konferncia-szerver nevének) elküldése DTMF kóddal.

Az Echolink programra épített globális rádióamatőr rendszer funkciója a közvetlen és hosszútávon stabil kommunikáció biztosítása kapcsolatépítés, műszaki témák megbeszélése, vészhelyzeti háttér-kommunikáció biztosítása, rádióamatőr képzés, nyelvtanulás, oktatás, a Nemzetközi Űrállomásról folytatott iskolai szakoktatás, stb. céljából.

A rendszert számos olyan fiatal és idős, hívójeles rádióamatőr is használja, akinek nincs lehetősége rádióberendezés üzemeltetésére anyagi, műszaki, törvényességi okok (antennatörvények), tulajadonosi tiltások és egészségi okok miatt.

A szoftver minimális rendszerkövetelménye

  • Operációs rendszer: Windows 95 (Winsock 2 and Internet Explorer 4.0 verzió szükséges) .. Windows XP
  • Processzor: P1-től (AMD K6-tól) felfelé
  • Memóriaigény: +4 MB
  • Merevlemez: +5 MB
  • Hangkártya: 8 vagy 16 bitestől felfelé
  • Analóg telefonmodem: 24 kb/s-tól felfelé, továbbá ISDN, (A)DSL, T1, stb.

A szoftver letöltése, telepítése, validálása

  • A szoftver letöltése, telepítése

A Windos operációs rendszerhez írt szoftver az EchoLink honlapjáról tölthető le. Telepítése az operációs rendszerben megszokottak szerint történik. A telepítés során kérdéseket kell megválaszolni, legfontosabb, hogy azt az alaphívójelet adjuk meg, amire engedéllyel rendelkezünk! Figyeljünk arra, hogy a telepítés alatt a számítógép internetes kapcsolatban legyen (a tűzfal figyelmeztetésére pedig adjuk meg az engedélyt az EchoLink rendszerhez való csatlakozásra)! A hívójelet a rendszer regisztrálja, azonban a szoftver üzemképtelen marad mindaddig, amíg a validációs (érvényesítési) eljárást végre nem hajtottuk.

  • Validációs eljárás

Az érvényesítési eljárás megkezdése előtt készítsünk szkennelt másolatot vagy digitális fényképet az rádióamatőr engedély azon oldaláról, amely a hívójelet és az adatokat, valamint a hatósági aláírást és a bélyegzőt tartalmazza (erre a célra megfelel a rádióamatőr igazolvány is).

A képfájlt (célszerűen hívójel.jpg, .jpeg, esetleg .tiff kiterjesztéssel) mentsük el a számítógépünkre, egy olyan könyvtárba, ahol később is megtaláljuk. Erre a fájlra esetleg más, validációt vagy autentikációt (hitelesítést) kérő programhoz, felhasználói felülethez is szükségünk lehet.

Ezután keressük fel az EchoLink honlapot és válasszuk a „Validation” menüpontot. A megnyíló új oldal kéri azt a hívójelet, amelyet a program telepítésekor beírtunk.

Amennyiben a telepítés sikeres volt, a rendszer visszajelzi, hogy a hívójel már regisztrálásra került (Hívójel – ready for validation).

Nyomjuk meg a „Request Validation” gombot.

A következő képernyőn „Scan and Upload” menüpontról továbblépve új oldalra jutunk.

A „Your E-Mail Address:” rovatba beírjuk a saját email címünket.

A következő lépésben a „Browse” gombot megnyomva, megjelenik a saját számítógép tartalma. Ebből kiválasztjuk azt a mappát, ahova az engedély fényképét mentettük. A fénykép fájl nevét megkeressük, a fájlt kijelöljük és az OK gomb megnyomásával megkezdődik a feltöltés. Amikor ezt végrehajtottuk, azt az utasítást kapjuk, hogy térjünk vissza az EchoLink főoldalára (a megadott linkre kattintva).

Néhány órán belül a program működőképessé válik, ha folyamat minden elemét sikeresen végrehajtottuk.

Erről értesítést a következő tárgyú levélben kapunk: "Validation Approved for XY0Z"

A szoftver beüzemelése

Az EchoLink program telepítését és az eredményes validációt követően a globális rendszer üzemeltetői 1-24 órán belül aktiválják a programot. Ennek látható eredménye, hogy megjelenik az állomások listája az eddig inaktív programban.

Az alapbeállításokkal elvileg az EchoLink teljesen üzemkésznek tűnik, azonban gyakori eset hogy ez nem így van.

A program három un. számítógépes portot használ.

TCP 5200

UDP 5198

UDP 5199

Amennyiben az állomások, országok listája látható, a TCP kommunikáció működik.

Az UDP portok biztosítják a különféle nódokhoz történő tartós kapcsolatot felépítését, és magát a kommunikációt.

Az UDP portok működését a számítógépben, a belső hálózat routerében, illetve ritkább esetben, a DSL és a kábel modemben engedélyezni kell.


  • Tűzfal, DSL és kábelmodem

Számos változatban létezik szoftveres tűzfal. Ezek telepítése a számítógépre még akkor is ajánlott, ha a gép fizikai tűzfallal védett belső hálózatban üzemel.

A tűzfalak beállítására vonatkozóan konkrét tanácsot a tűzfal súgója ad. Általános szabályként elmondható, hogy az EchoLink program esetében engedélyezni kell mind az internetes és a belső zóna elérését és engedélyezni kell a program szerver funkcióját.

A Windows XP beépített tűzfalvariánsainak beállítását az EchoLink honlapján részletesen tárgyalják.

Amennyiben a tűzfal beállítások sikeresek, az egymagában internetre csatlakozó gépek esetében a program összes funkciója (ritka kivétellel) működőképessé válik. DSL és kábel modemek esetében fordulhat az elő, hogy a modem routerként viselkedik és a gyártó tiltásokat épített be UDP portsorozatokra. Ha a modem nem konfigurálható a felhasználó számítógépéről, a szolgáltatóhoz kell fordulni.

A program működésének legegyszerűbb ellenőrzése, ha saját hívójelünkre próbálunk csatlakozni. Amennyiben ez sikeresen megtörténik, a program teljesen működőképes.


  • Router

Számtalan router változat létezik. A router feladata a belső hálózaton lévő gépek Internet ellátottságának biztosítása, egyben gyakori, hogy szigorú védelmet ellátó fizikai tűzfalként is funkcionál.

A routert konfigurálni kell ahhoz, hogy különleges portkapcsolatokat is létre lehessen hozni, ezek közé tartozik az EchoLink UDP portos kommunikációja. Az Echolink már hivatkozott honlapján bőséges mennyiségű tanács található a különböző típusú routerek beállításával kapcsolatban.

Általánosságban a következő elvek szerint kell beállítani a routert: Az UPnP forwarding vagy a portkijelölő táblázatába be kell írni a két UDP portot az echolink.exe programhoz rendelve. Ezt követően a konfigurációt el kell fogadtatni a routerrel (OK vagy Apply).

Fontos megjegyezni, hogy áramszünet esetén a router ugyan megtartja a konfigurációt, látszólag minden rendben lévőnek tűnik, azonban a funkciót nem aktiválja az újra üzembe helyezéskor, tehát ismételten el kell fogadtatni a beállítást!


  • DSL, Kábelmodem

A DSL és a kábelmodem is lehet router. Ritka esetben a gyári beállításokat kell megváltoztatni. Amennyiben a modem felhasználói gépről nem konfigurálható, a problémával a szolgáltatóhoz kell fordulni.


  • Hangrendszer

Az audió kontroll panelen felvételi eszközként a mikrofont kell beállítani. A hangerő (kivezérlés) beállítások, az audió minősége ellenőrizhetőek az ECHOTEST szerver segítségével.


Az EchoLink program beállítását segíti egy önállóan futtatható teszt program, amely megvizsgálja a számítógép beállításait, felépíthető kommunikációs kapcsolatait, a hangrendszer beállításait. A teszt az eredményt riportban foglalja össze. A program letölthető az EchoLink honlapjáról (a fentiekben megadott cím felkeresésével)és segítséget nyújt a kommunikációs problémák felderítésében.


Rádiólink és átjátszó üzem létesítése (Sysop mód)

A rádiós kapcsolat kialakításával az EchoLink honlapja részletesen foglalkozi, ezért itt további részletek közlését a téma bonyolultságára való tekintettel nem látjuk célszerűnek.

Az EchoLink története

Az EchoLink program kifejlesztője K1RFD.

A programfejlesztési munka olyan sikeres volt, hogy K1RFD-t kitüntetésben részesítette az ARRL. Természetesen a szerző és más rádióamatőr fejlesztők időszakonként frissített verzióval, illetve segédprogramokkal jelentkeznek.

Magyarországon az EchoLink elterjedését adminisztrációs és internetes infrastrukturális okok nehezítették. A 2006-ban megjelent, megreformált rádióamatőr rendelet az adminisztrációs akadályokat véglegesen felszámolta, az infrastruktúra fejlődése és további fejlesztése a szélessávú internet irányába mutat. Érdekességképpen célszerű megemlíteni, hogy az USA-ban a legtöbb internet felhasználó ma is analóg modemes vagy elavult ISDN rendszert használ, ugyanakkor idehaza pontosan fordított a helyzet, noha a felhasználók összlakossághoz viszonyított aránya messze elmarad az USA mögött.

Az első két kísérleti átjátszót Viktor, HG2QE helyezte üzembe 2004. február végén, márciusában. Mindkét átjátszó akkor dorogi telepítésű volt, a HG2RVC és a HG2RUB. A sikeres kísérleteknek köszönhetően az EchoLink rendszerbe kötött átjátszók az óta is üzemelnek, a következő változásokkal: A HG2RVC megmaradt regionális átjátszónak Dorogon, a HG2RUB felkerült a HG2RVD mellé az esztergomi Vaskapu-hegyre, s ez a két, nagy területet lefedő átjátszó került beiktatásra véglegesen a globális rendszerbe. Ezen két átjátszón keresztül akár DTMF-es kézirádióval minden földrész online státuszú felhasználója (egyéni kliens, rádiólink, átjatszó, nagy konferencia szerver) elérhető.

Nem sokkal később Budapesten is csatlakoztatták a HG5RUG hívójelű átjátszót a rendszerhez, amely fix kapcsolatban együtt működik a Tihanyban telepített HG2RVG hívójelű átjátszóval, biztosítva a Balatoni régió -Budapest és térsége egyidejű lefedését.

A hazai rendszer legfiatalabb tagja a HG3RVA átjátszó Pécsett a Misina-tetőn.

Jelen leírás a 2006. szeptember eleji, hazai állapotot rögzíti.

Az EchoLink egyre fontosabb szerepet játszik az USA (ARES, RACES) és az Indiai óceán térségében a katasztrófa-elhárításban. Első alkalommal 2003-ban építettek olyan ideiglenes rendszert, amely egy floridai hurrikán okozta, emberáldozatokkal és óriási anyagi károkkal járó vészhelyzet felszámolásában, mentésben és humanitárius feladatok ellátásában vett részt.

Magyarországon talán kevésbé ismeretes, hogy a nagy időjárási természeti csapások az USA délkeleti atlanti partvidékéről, valamint Mexikói öböl térségéből indulnak és elérhetik a kanadai határt is. A rendkívüli időjárási jelenségek összeomlaszthatják a teljes infrastruktúrát, így a hírközlést és villamos energiaellátást is.

Az EchoLink szerepvállalása ilyen esetekben nem tűnik igazán esélyesnek, hiszen az energiaellátás megszűntével leállnak a számítógépek, lemerülnek a laptopok. A rendszert a következőképpen alakították ki:

A katasztrófasújtott terület peremén találhatóak működő telefonvonalak. E pontokra hordozható átjátszókat telepítettek EchoLink kapcsolattal, s felszabadítottak egy mögöttes konferencia szervert, külön e célra. A területen elsődleges felderítést és a mentést végző rádióamatőrök kézrádiók segítségével tartották a kapcsolatot az átjátszókkal, amelyek az egész országban (világon) figyelhetővé tették a rádióforgalmat. Az információk alapján kaptak képet a civil szervezetek, segélyközpontok, s nem kis részben a hatóságok (FEMA) és a Nemzeti Gárda a humán és az anyagi erőforrások koncentrációs igényeiről. Az elsődleges mentés, felderítés befejeztével a rendszert fokozatosan lebontották, ugyanakkor a humanitárius kommunikációt még jó ideig fenntartották, igy a hatósági kommunikáció tehermentesült e feladatok kiszolgálásától.

Az eset ismételten bebizonyította, hogy a rádióamatőr szolgálat gyorsan, flexibilisen, újabb és újabb kisméretű, könnyen telepíthető technikával képes mozdulni, ami a hatóságokra és a militáris technikákra vonatkozóan nem igaz. Az amerikai vészhelyzeti rádióamatőr szolgálatok ezért szoros együttműködésben dolgoznak a hatóságokkal, s az EchoLink alkalmazásával hatékonyságuk tovább növekedett. A rádióamatőrök társadalmi megbecsülése többek között ezért is kiemelkedő az USA-ban.

Az EchoLink az USA-ban egyre inkább a rádióamatőr képzés segédeszközévé válik. Növekvő számú vizsgára készülő esetében követelik meg a felkészítők, hogy 70-100 szabályszerű nemzetközi összeköttetést naplózzon. Első lépcsőben csak kliens állomásokkal létesítenek a tanulók kapcsolatot, ez ugyan megfelel egy zárt internetes csetnek, így az elkövetett hibák nagy gondott nem okoznak. Ugyanakkor a felkészülők számára élményt jelent az idegen országok radióamatőreivel történő kapcsolatfelvétel. A következő lépcsőben megtanulják az átjátszókon való forgalmazás technikáját és etikáját, s ez már "éles" rádiófrekvenciás amatőr munka.

Magyarországon eddig nem került nyilvánosságra olyan hír, hogy az EchoLinket oktatási célra alkalmazták volna. Ennek három fő akadály van: kevés magyar állomás található a rendszerben, a felkészülők nyelvismeretének hiánya és a felkészítők egy részének ellenérzése a kombinált internetes/rádiófrekvenciás technológia alkalmazása iránt, noha ez az ellenérzés az interneten tükrözött packet rendszerre és annak telnetes írására, olvasására, továbbá a log programok TCP/IP alapú halózatba kötésére vonatkozóan nem áll fenn.