Antenna

Innen: HamWiki

Az amatőr rádióállomás antennájának a feladata kettős: adáskor az adó által előállított rádiófrekvenciás teljesítményt elektromágneses hullámok formájában kisugározza, vételkor pedig a vétel helyén elektromágneses térerőt létrehozó adóállomások elektromágneses hullámai hatására feszültség indukálódik benne, amelyet a vevőkészülék bemenetére vezetnek.

Az antenna mint nyitott rezgőkör működik, amely az adott (vett) jel vivőfrekvenciájára van hangolva. A rezgőkör nyitott volta azt jelenti, hogy az adáskor bevezetett rádiófrekvenciás teljesítmény a rezgőkörből kisugárzódik, vételkor pedig a külső elektromágneses térnek a rezonanciafrekvenciával megegyező frekvenciájú komponense indukálja (azonos térerő mellett) a legnagyobb feszültséget az antennában.

Az antenna huzaldarabokból ( henger, zártszelvény, stb. ), esetleg vezető felületekből ( sík, hengerpalást, parabola ) épül fel. Egyenes mellett kör, spirál alakú huzalok is előfordulnak, valamint a huzalok téglalap, négyzet, háromszög, stb. alakot is formálhatnak. Az antenna elemei osztott paraméterű rezgőkört alkotnak. Ez azt jelenti, hogy egy huzaldarab egyes részei kondenzátor fegyverzeteként csatolásban vannak a környező elemekkel, illetve saját maga többi részével; valamint az egyes elemek tekercsekként is működnek, amik szintén csatolásban vannak. Ezeknek a kondenzátoroknak és tekercseknek a kapacitását és induktivitását a huzal fizikai méretei ( hossza, átmérője ) határozzák meg. Ez a kapacitás és induktivitás határozza meg a rezonanciafrekvenciát. Végső soron az antenna fizikai méretei és a rezonanciafrekvencia egyértelműen összefügg egymással ( ha a környezet hatásától eltekintesz ).

Az antenna (rezonanciafrekvenciáját, talpponti impedanciáját, sugárzási karakterisztikáját, nyereségét stb. illetően) adó- és vevőantennaként egyformán viselkedik.

Lásd: antennák.