„Antennák” változatai közötti eltérés

Innen: HamWiki
(Villámvédelem)
a (Villámvédelem)
41. sor: 41. sor:
 
Rendkívül fontos, hogy az antennáink megfelelő módon le legyek földelve. Villámcsapás esetén a földeletlen antenna a levezető kábelen keresztül beviszi a villámot a lakásba, aminek a következményeit gondolom nem kell különösebben ecsetelni. De a szimmetrikus huzalantennák statikus feltöltődése sem kellemes dolog, ha rajtunk keresztül egyenlítődik ki . . . .
 
Rendkívül fontos, hogy az antennáink megfelelő módon le legyek földelve. Villámcsapás esetén a földeletlen antenna a levezető kábelen keresztül beviszi a villámot a lakásba, aminek a következményeit gondolom nem kell különösebben ecsetelni. De a szimmetrikus huzalantennák statikus feltöltődése sem kellemes dolog, ha rajtunk keresztül egyenlítődik ki . . . .
  
Yagi és vertikális antennáknál általában könnyű a helyzet. Az antenna általában galvanikusan földelt, így elég az antenna árbocot ill. tartó csövet összekötni megfelelő vastag vezetékkel a házon lévő villámvédelmi rendszerrel, illetve egyedi antennatartó esetén a külön kiépített  villámvédelmi földeléssel.
+
Yagi és vertikális antennáknál viszonylag könnyű a helyzet. Az antenna általában galvanikusan földelt, így elég az antenna árbocot ill. tartó csövet összekötni megfelelő vastag vezetékkel a házon lévő villámvédelmi rendszerrel, illetve egyedi antennatartó esetén a külön kiépített  villámvédelmi földeléssel.
 
Szimmetrikus ill. földfüggetlen antennák esetén pedig az lehet a megoldás, hogy a tápláló koaxiális vezeték harisnyáját kötjük össze még lehetőleg a tetőn a villámhárító rendszerrel. Erre célszerű egy vízmentes villanyszerelő dobozt használni, amelyben a koaxiális kábelt megszakítjuk, feldugózzuk és egy toldóval kötjük össze. Ezt a toldót pedig egy vastag vezetékkel összekötjük a villámhárítóval. Így a statikus töltéseket könnyedén leviszi (mivel a szimmetrikus antennáknál kötelező jelleggel jelen lévő balun galvanikusan rövidzár), esetleges villámcsapásnál pedig az antenna és a földelőpont között lévő kábel "halála" árán jó eséllyel megvédi a többi kábelt illetve a másik végén lévőket.
 
Szimmetrikus ill. földfüggetlen antennák esetén pedig az lehet a megoldás, hogy a tápláló koaxiális vezeték harisnyáját kötjük össze még lehetőleg a tetőn a villámhárító rendszerrel. Erre célszerű egy vízmentes villanyszerelő dobozt használni, amelyben a koaxiális kábelt megszakítjuk, feldugózzuk és egy toldóval kötjük össze. Ezt a toldót pedig egy vastag vezetékkel összekötjük a villámhárítóval. Így a statikus töltéseket könnyedén leviszi (mivel a szimmetrikus antennáknál kötelező jelleggel jelen lévő balun galvanikusan rövidzár), esetleges villámcsapásnál pedig az antenna és a földelőpont között lévő kábel "halála" árán jó eséllyel megvédi a többi kábelt illetve a másik végén lévőket.
 
Természetesen a legjobb minőségű földelés mellett is javallt zivatar esetén hanyagolni a rádiózást és célszerű kihúzni az antenna csatlakozót a készülékből. Megéri . . .
 
Természetesen a legjobb minőségű földelés mellett is javallt zivatar esetén hanyagolni a rádiózást és célszerű kihúzni az antenna csatlakozót a készülékből. Megéri . . .

A lap 2006. június 22., 20:27-kori változata

Mottó: A legjobb erősítő az antenna.

Folyománya: A legjobb antenna az ellenállomásig ér. Csak a forgatás problematikus

Antennák a hosszúhullámú (2200 méteres) sávra

Antennák a rövidhullámú sávokra

Alapszabály, hogy a jó antenna a legfontosabb eleme egy rádióállomásnak. Sokan elhanyagolják ezt a kérdést és "valami dróttal" rádióznak, pedig hihetetlen különbségeket lehet tapasztalni egy jó antenna használata esetén. Sajnos azt is el kell fogadni, a mai viszonyok nem kedveznek nekünk, aki nem családi házban lakik, annak rendkívül nehéz megfelelő engedélyek birtokába jutnia, ennek ellenére törekedni kell a kivitelezhető legjobb antenna megépítésére. De ami a legfontosabb, az antennánk rendelkezzen megfelelő földeléssel, abban soha ne kössünk kompromisszumot !

Antennák az URH sávra

Antennák az SHF sávra

Egyéb mechanikai konstrukciók


Villámvédelem

Rendkívül fontos, hogy az antennáink megfelelő módon le legyek földelve. Villámcsapás esetén a földeletlen antenna a levezető kábelen keresztül beviszi a villámot a lakásba, aminek a következményeit gondolom nem kell különösebben ecsetelni. De a szimmetrikus huzalantennák statikus feltöltődése sem kellemes dolog, ha rajtunk keresztül egyenlítődik ki . . . .

Yagi és vertikális antennáknál viszonylag könnyű a helyzet. Az antenna általában galvanikusan földelt, így elég az antenna árbocot ill. tartó csövet összekötni megfelelő vastag vezetékkel a házon lévő villámvédelmi rendszerrel, illetve egyedi antennatartó esetén a külön kiépített villámvédelmi földeléssel. Szimmetrikus ill. földfüggetlen antennák esetén pedig az lehet a megoldás, hogy a tápláló koaxiális vezeték harisnyáját kötjük össze még lehetőleg a tetőn a villámhárító rendszerrel. Erre célszerű egy vízmentes villanyszerelő dobozt használni, amelyben a koaxiális kábelt megszakítjuk, feldugózzuk és egy toldóval kötjük össze. Ezt a toldót pedig egy vastag vezetékkel összekötjük a villámhárítóval. Így a statikus töltéseket könnyedén leviszi (mivel a szimmetrikus antennáknál kötelező jelleggel jelen lévő balun galvanikusan rövidzár), esetleges villámcsapásnál pedig az antenna és a földelőpont között lévő kábel "halála" árán jó eséllyel megvédi a többi kábelt illetve a másik végén lévőket. Természetesen a legjobb minőségű földelés mellett is javallt zivatar esetén hanyagolni a rádiózást és célszerű kihúzni az antenna csatlakozót a készülékből. Megéri . . .