„DRM” változatai közötti eltérés
a |
(DRM spektrum és jelkorrekciók, OFDM.) |
||
17. sor: | 17. sor: | ||
== A megvalósítás == | == A megvalósítás == | ||
+ | |||
+ | A DRM vétele során - amennyiben készítünk vagy kiegészítünk egy rövidhullámú rádióvevőt oly módon, hogy 12 kHz±5 kHz-re keverje le az állomás frekvencájának közepét, akkor egy átlagos számítógépben megtalálható, 48000 minta/másodperc sebességgel digitalizálni képes hangkártyával a számítógépbe vihetjük a jelet, így könnyűszerrel demodulálhatjuk. Erre létezik egy kiváló nyílt forráskódú fejlesztés, a http://drm.sourceforge.net címen. | ||
+ | |||
+ | [[Kép:DRM radio1.png|center]] | ||
+ | |||
+ | Megjegyzendő, hogy már léteznek rendes rádiókészülékek is rá, de még drágák. Így a kísérletező kedvű rádióamatőrök inkább a szoftveres megoldással szoktak kísérletezni. | ||
=== Rádiófrekvenciás spektrumképe === | === Rádiófrekvenciás spektrumképe === | ||
+ | |||
+ | A rádiófrekvenciás spektrumképe egyenletes energiasűrüséggel tölti ki a 9 illetve 10 kHz-es csatornát. Ezt úgy érik el, hogy a rendelkezésre álló sávszélességet 200 modulált vivővel töltik ki. Az alábbi ábrán a piros vonal mutatja az adás során kibocsátott spektrumképet, a kék ábra pedig a vevő bemenetére jutó spektrumképet. Mint látszik rajta, az [ionoszféra] a [többutas terjedés|szelektív fading] jelenségét okozza rajta, azaz egyetlen csatornán belül a különböző frekvenciájú pontok más-más csillapítást szenvednek. Ezeknek a pontoknak a helye időben változó, mivel az [ionoszféra] pillanatnyi elhelyezkedésétől függ. | ||
+ | |||
+ | Az alábbi ábrán a 12 kHz-re lekevert rádiófrekvenciás jel látható. | ||
+ | |||
+ | [[Kép:DRM spektrumkep.png|center]] | ||
=== Jelkorrekciók - az ionoszféra hatásainak csillapítására === | === Jelkorrekciók - az ionoszféra hatásainak csillapítására === | ||
+ | |||
+ | Az iment szo volt rola, hogy az [ionoszféra] ''turbulens változása'' és az általa okozott [többutas terjedés|szelektív fading] mennyire eltorzítja a vevő vemenetére érkező jelet. Tekintettel arra, hogy a ''fading''-jelenséget a többutas terjedés okozza, próbáljuk meg kimutatni a jelutakat. | ||
+ | |||
+ | Ezt az impulzusválasz-diagram ábrázolja. Azaz az idő fügvényében mekkora energia-adagok érkeznek be, amiböl a [[többutas terjedés]] jelútjai az időtengelyen szépen kirajzolódnak. | ||
+ | |||
+ | [[Kép:DRM_impulzusvalasz.png|center]] | ||
+ | |||
+ | A fentiek alapján nincs más dolga a vevőnek, minthogy ezen információk alapján a jelet egy inverz inpulzusválaszú szűrővel visszakorrigálja, majd jöhet a tényleges demodulálás. | ||
+ | |||
+ | == OFDM jel == | ||
+ | |||
+ | A demodulálás során a legelső lépés annak megállapítása, hogy hol van pontosan a demodulálandó jel frekvenciája. Ebben 3 erősebb amplitúdójú, konstans fázisszögű vivő segíti a vevőt. Miután ez megvan, jöhet a jel vivőfrekvenciára szétbontása. Ezt [[Fourier transzformáció]] segítségével végzi, amely megadja minden egyes vivőre a pillanatnyi [[komplex számábrázolás|komplex]] amplitudót. | ||
=== FAC, SDC, MSC === | === FAC, SDC, MSC === | ||
27. sor: | 51. sor: | ||
=== Rádióamatőr vonatkozásai === | === Rádióamatőr vonatkozásai === | ||
− | |||
== Hol tart most a DRM? == | == Hol tart most a DRM? == |
A lap 2006. július 5., 11:23-kori változata
A DRM a Digital Radio Mondiale (szabadfordításban: digitális világrádió) az AM műsorsugárzási mód leváltására készült digitális megoldás.
Tartalomjegyzék
Előzmények
Az AM műsorsugárzás a rossz minősége és a szelektív fading okozta ingadozása miatt egyre népszerűtlenebbé vált napjainkra. Azonban a hullámterjedési tulajdonságai miatt még mindig ígéretesnek tűnik, de nem analóg átviteli csatornaként.
A DRM konzorciumot hosszas előkészítés után 1998-ban az EU és Kína összefogása hívta életre. Cél a közép- és rövidhullámú sáv hullámterjedési tulajdonságainak kihasználásával jobb minőségű és lefedettságű műsorszórás elérése.
A fejlesztés során alapvető célok
- jobb minőséget és sztereo hanghatást keltsen
- járulékos szolgáltatásai legyenek. Például böngészhető szöveges hírek
- automatikus adóváltás, ha más frekvencián jobb vételi jellemzőkkel elérhető ez a műsor
- frekvenciagazdálkodási okok miatt egyetlen AM műsorcsatornában, azaz 9 illetve 10 kHz sávszélességben elférjen
- egycsatornás működés mellett alkalmas legyen duplacsatornás működésre is
- jó minőségű zene átvitele mellett alkalmas legyen két különböző nyelvű hang egyidejű továbbítására
A megvalósítás
A DRM vétele során - amennyiben készítünk vagy kiegészítünk egy rövidhullámú rádióvevőt oly módon, hogy 12 kHz±5 kHz-re keverje le az állomás frekvencájának közepét, akkor egy átlagos számítógépben megtalálható, 48000 minta/másodperc sebességgel digitalizálni képes hangkártyával a számítógépbe vihetjük a jelet, így könnyűszerrel demodulálhatjuk. Erre létezik egy kiváló nyílt forráskódú fejlesztés, a http://drm.sourceforge.net címen.
Megjegyzendő, hogy már léteznek rendes rádiókészülékek is rá, de még drágák. Így a kísérletező kedvű rádióamatőrök inkább a szoftveres megoldással szoktak kísérletezni.
Rádiófrekvenciás spektrumképe
A rádiófrekvenciás spektrumképe egyenletes energiasűrüséggel tölti ki a 9 illetve 10 kHz-es csatornát. Ezt úgy érik el, hogy a rendelkezésre álló sávszélességet 200 modulált vivővel töltik ki. Az alábbi ábrán a piros vonal mutatja az adás során kibocsátott spektrumképet, a kék ábra pedig a vevő bemenetére jutó spektrumképet. Mint látszik rajta, az [ionoszféra] a [többutas terjedés|szelektív fading] jelenségét okozza rajta, azaz egyetlen csatornán belül a különböző frekvenciájú pontok más-más csillapítást szenvednek. Ezeknek a pontoknak a helye időben változó, mivel az [ionoszféra] pillanatnyi elhelyezkedésétől függ.
Az alábbi ábrán a 12 kHz-re lekevert rádiófrekvenciás jel látható.
Jelkorrekciók - az ionoszféra hatásainak csillapítására
Az iment szo volt rola, hogy az [ionoszféra] turbulens változása és az általa okozott [többutas terjedés|szelektív fading] mennyire eltorzítja a vevő vemenetére érkező jelet. Tekintettel arra, hogy a fading-jelenséget a többutas terjedés okozza, próbáljuk meg kimutatni a jelutakat.
Ezt az impulzusválasz-diagram ábrázolja. Azaz az idő fügvényében mekkora energia-adagok érkeznek be, amiböl a többutas terjedés jelútjai az időtengelyen szépen kirajzolódnak.
A fentiek alapján nincs más dolga a vevőnek, minthogy ezen információk alapján a jelet egy inverz inpulzusválaszú szűrővel visszakorrigálja, majd jöhet a tényleges demodulálás.
OFDM jel
A demodulálás során a legelső lépés annak megállapítása, hogy hol van pontosan a demodulálandó jel frekvenciája. Ebben 3 erősebb amplitúdójú, konstans fázisszögű vivő segíti a vevőt. Miután ez megvan, jöhet a jel vivőfrekvenciára szétbontása. Ezt Fourier transzformáció segítségével végzi, amely megadja minden egyes vivőre a pillanatnyi komplex amplitudót.