Rádiózás története

Rádió előtt

• 1831 : Michael Faraday (1791-1867) felfedezte az elektromágneses indukciót.
• 1838 : K.A. Steinheil egyvezetékes távírója. A másik vezetőnek a föld vezetését használta.
• 1842 : Joseph Henry (1797-1878) a kisütött Leydeni palack vagy kondenzátor oszcillációját figyelte meg.
• 1844 : Samuel F.B. Morse (1791-1872) elküldte első nagytávolságú (kb. 40 mérföldes) táviratát.
• 1846 : Faraday felvetette, hogy a fény és az elektromosság ugyanannak az energiának a különböző megnyilvánulásai.
• 1864 : James Clerk Maxwell (1831-1879) megalkotta a „Maxwell egyenleteket”, amik az elektromágneses hullámokat írják le.
• 1865 : Mahlon Loomis (1826-1886) vezetékmentes táviratot küldött két Virginiai hegy között. Az átvitelt a földben folyó áram kimutathatóságára alapozta.
• 1874 : Karl Ferdinand Braun (1850-1918) felfedezte a metál-sulfid kristályban az egyirányú áramvezetést.
• 1875 : Werner Siemens (1816-1892) bemutatta, hogy a vezetőben az elektronok közel fénysebességgel haladnak.
• 1876 : Alexander G. Bell (1847-1922) bemutatta a telefonját. (Megj.: mások is felfedezték a telefont)
• 1877 : Thomas A. Edison (1847-1931) viaszhengerre rögzített hangot.
• 1878 : Edisonaz elektromos világításon kezdett dolgozni.
• 1879 : A Berlini Tudományos Akadémia pénzt ajánlott fel annak, aki kisérleti jelleggel be tud mutatni egy olyan berendezést, ami változó elektromos áramot generál a mágneses térre és viszont. Erre Heinrich Hertz is jelentkezett.
• 1883 : Az „Edison-effektust” is feltatlálta Thomas Edison, aki egyik kisérletében az izzólámpába egy harmadik, nem bekötött szálat is beépített, amin meglepetésére egyenáram jött ki. Később ebből nőtte ki magát az elektroncsöves dióda, majd trióda.
• 1885 : Edouard Branly (1844-1940) az erős impulzusok előállítási lehetőségét kutatta. Közben feltalálta a 'coherer'-nek nevezett eszközt, amellyel a Hertz-hullámokat detektálta.
• 1887 : Heinrich Hertz (1857-1894) bizonyította a Maxwell-elméletet, mely szerint az elektromosság térhullámok formájában is terjed.
• 1890 : Pupin Mihály egy kisnyomású vákumcsővel kisütésével kisérletezett, és feltalálta az elektromos rezonátort.
• 1894 : Guglielmo Marconi (1874-1937) olvasta Heirich Hertz elektromágneses hullámokkal kapcsolatos felfedezését.

A rádiózás hajnala

• 1895 : Károly Iréneusz József 10 km-t hidal át Nagyvárad és Perceszentmárton között.
• 1895 : Guglielmo Marconinak sikerült a család birtokán rádión keresztül jelzést adni 1.2 mérföldes távolságból.
• 1896 : Nikola Tesla (1856-1943) bemutatta a forgóréses szikratávíróját.
• 1896 : Alexander Popov antennát és földelést ad a 'coherer'-hez.
• 1900 : Reginald Fessenden (1866-1932) szikratávírót modulált emberi hanggal.
• 1906 : Szikratávírót leváltó Alexanderson alternátor szabadalmaztatása, karácsonykor első adás.
• 1906 : Az Alexanderson alternátorral egyidőben Lee De Forest audioncsövet (mai nevén triódát) szabadalmaztatott.
• 1911 : Fiatal rádióamatőrök vevőt építettek a rendelkezésre álló alkatrészekből. Annak ellenére, hogy fejhallgatót lehetett kapni, sok nyílvános telefonkészülék esett áldozatául ezeknek a fejlesztéseknek.
• 1914 : Hiram Percy Maxim megalapítja az A.R.R.L.-t (Amerikai Rádióamatőr Szövetséget)
• 1914 : Lakihegyi távíróállomás felépítése

Szuperheterodin vevő

• 1920 : Edwin Armstrong (1890-1954) bejelenti az első szuperheterodin rendszerű vevőt.
• 1920 : Edwin Armstrong kifejleszti a Szuper-Regenerativ rendszerű vevőjét.
• 1924 : A műsorszóró sávot 550 - 1550 kHz között határozzák meg.
• 1924 : Megalapitják a Műegyetemi Rádió Club-ot (május 20-án)
• 1925 : Első hivatalos hazai rádió műsorszórás elindulása.
• 1928 : Lakihegy: az első, 20 kW teljesítményű Telefunken adó megkezdi működését (április 29)
• 1928 : Megalapitják a Magyar Rádióamatőr Szövetség elődjét, a Magyar Rövidhullámú Amatőrök Egyesületét (MRAE) (1928. január 2.)
• 1931 : Rókavadászat sportág indulása. (tömegesen csak 1934. őszén, 230 méteres sávban volt verseny)

Lakihegyi szivarantenna felépül

• 1933 : Lakihegy: Üzembe állítják a 120 kW-os Standard adót a 314 m magas BLOW-KNOX rendszerű "szivar" alakú, önsugárzó, rácsos szerkezetű antennával. (1933. december 2.)
• 1934 : Edwin Armstrong a frekvenciamoduláció (FM) elméletét fejleszti, amit következő évben be is mutat.
• 1936 : Rádió Technika folyóirat (1944. májusában betiltották).
• 1937 : A magyar rádióamatőr szervezet felvételt nyer az IARU-ba.
• 1939 : Fekete-fehér TV-k gyártása.
• 1941 : Az FCC engedélyezi az FM műsorszórást 42-50 MHz-en. Ugyanebben az évben volt a színes TV bemutatása az USA-ban.
• 1946 : Első sikeres Föld-Hold-Föld összeköttetési kísérlet (BME).
• 1947 : Tranzisztor, mint erősítőelem (1925-ben és 1934-ben már publikálva illetve szabadalmaztatva lett a jelenség)
• 1951 : Rádiótechnika néven újraindul az 1944-ben betiltott folyóirat (1951. november).
• 1952 : A Sony kisméretű tranzisztoros rádiót gyárt.
• 1954 : A BME Schönherz kollégiumi rádióklubjának (HA5KFU) megalakulása (ez még a Várban történt).
• 1960-as évek eleje : SSB üzemmód
• 1961 : FM sztereó műsorsugárzás engedélyezése.

Műholdas korszak indulása

• 1963 : Első kísérleti távközlési műhold.
• 1968 : Lakihegy: 2x150 kW adó, 314 méteres szivarantennát nagyobb átütési feszültségű kerámiával látják el.
• 1972 : A kommunikációs műholdak engedélyezése.
• 1982 : Sztereo AM adás engedélyezése (nem terjedt el)
• 1983 : Analóg mobiltelefonhálózatok születése

A rádióamatőr csomagrádió

• 1984 : AX.25 2.0 - a rádióamatőr csomagrádió alapprotokolja. Eredetileg 1978 óta kísérleteztek vele.
• 1984 : A BME rádióklubjában műholdra tápegység készül. Ezzel kezdetét veszik a világűrbe történő fejlesztések.
• 1986 : RDS megjelenése a rádiózásban.
• 1987 : Csomagrádiós kísérletek a BME-n.
• 1990 : Internet bevezetése a BME-re

GSM telefónia és a digitális rádiózás hajnala

• 1991 : A GSM rendszerű mobiltelefon megjelenése.
• 1992 : Az első 'on-air' DAB tesztek.
• 1993 : Internet bevezetése a BME Schönherz kollégiumába. Ezáltal a Budapesti és a külföldi rádióamatőr csomagrádió hálózatok összeköthetőkké válnak.
• 1995 : DAB tesztadás Magyarországon. A magyar rádiózás 70. évfordulójára, 1995. december 1-én.
• 1998 : Első rendszeres DVB-T műsorsugárzás Nagy-Britanniában
• 1999 : Első magyarországi DVB-T adáskísérletek (UHF 43 és 51-es csatorna, 1 kW ERP)
• 2000 : Internetes kísérleti vételmegfigyelő állomás a BME rádióklubjában.
• 2002 : Kabhegyre is kerül kísérleti DVB-T adó (UHF 64-es csatorna, 2,5 kW ERP)
• 2003 : Az első 'on-air' DRM tesztek.
• 2003 : Internetes DRM kísérleti vételmegfigyelő állomás a BME rádióklubjában, majd a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál.
• 2003 : Távíró kódtábla hivatalosan bővült a '@' karakterrel ( 2003. december 3. ).

A digitális rádiózás és televiziózás korszaka

• 2004 : DRM üzemszerű tesztek indulása külföldön (január)
• 2004 : DVB-T üzemszerű sugárzását indul hazánkban (október)
• 2006 : Első DVB-H kísérletek hazánkban
• 2006 : Megkezdik a rendőrség, tűzoltóság, mentők, stb. analóg rádióberendezéseinek lecserélését a teljesen digitális EDR/TETRA rendszerre.
• 2008 : decemberben elindul a DVB-T adás hazánkban is.

Lásd még

• Elektronika tegnap - ma - holnap, Borbás