Kapcsoló dióda

Innen: HamWiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A kapcsoló dióda nagyfrekvenciás áramköri részek váltakozóáramú részeinek be/kikapcsolására szolgáló eszköz.

Működése

Alapjában véve hasonlít az egyenirányító dióda segítségével megépíthető egyenirányító alapkapcsoláshoz, azonban ez a dióda gyors és kicsi kapacitással rendelkezik, ezáltal kikapcsolt állapotában nem vezet jelet arra az áramköri részre, amely ki/bekapcsoására tervezték.

Gyakorlatban erre a célra kis áramerősségű jeldiódákat gyártanak, amelyek több GHz-es frekvencián is használhatók. Angol elnevezése PIN dióda.

Felhasználási példa

Kapcsolodioda pelda.gif

Az ábrán látható elrendezés L1, L2, L3 tekercsei gyakran 1 kΩ környéki ellenállással vannak helyettesítve. A működését megérthetjük, ha arra gondolunk, hogy a bal oldali Va csatlakozóra 0 V-ot téve a D1 dióda a 100 mV-os nagyságrendbe eső jelet nem engedi át, mivel a szilícium dióda nyitófeszültsége 0,5 V-nál nagyobb.

Ha a Vb csatlakozásra feszültséget kapcsolunk, a D2 diódán egyenáram fog folyni. Erre az egyenáramra szuperponálódik (összegződik) előjelesen az RF csatlakozón bejövő jel, amely hatására ez az áramingadozás a D2-L2 közös pontján is érzékelhető, a váltakozóáramú komponens pedig a C2 kondenzátoron keresztül az RX láb felöl kinyerhető. Azaz a jel tényleg átvezetődött az állandó áramú nyitóirányban előfeszített diódán keresztül.