Hasznos tanácsok az amatőr sarok kialakításához

A HamWiki wikiből

Ezen a lapon pár gondolat az otthoni rádióamatőr "munkahely" kialakításával kapcsolatban.

Előre bocsátom a dolog egyáltalán nem egyszerű és igazán csak általános dolgokat lehet megfogalmazni, mivel minden attól függ mik a rendelkezésre álló lehetőségek. Nagyon nem mindegy például, hogy a QTH egy panelházban van, vagy pedig egy kertes házban kerül kialakításra. További befolyásoló tényező az illető rádióamatőr családi állapota. Az egyedül élő (singli) amatőrtársak helyzet jóval egyszerűbb, mivel nekik csak önmagukkal kell dűlőre jutni. Ellenben a házastársi kapcsolatban élő amatőröknek az amatőrsarok kialakítására készített terv első pontja, meggyőzni a házastársat képező hölgyet, urat! Lehet kompromisszumokat kötni. Például egy antenna elhelyezése egyenlő egy virágágyás kialakítása. Különösen konfliktusveszélyes, ha több amatőr él egy háztartásban.

Hol legyen?

A rádióállomást lehetőleg csendes lakótéri sarokban, a pincében, vagy a tetőtérben helyezzük el, ha a hőmérséklet az évszaknak megfelelően szabályozható, a pára- és a portartalom nem túl magas (korrózió, elszennyeződés miatti meghibásodások elkerülése érdekében).

Olyan helyet válasszunk, ahol nem zavarnak és mi sem zavarunk másokat.

A közös hálószoba például kevésbé jó választás! Gondoljunk arra, hogy éjszaka akarunk versenyezni és csak(!) távíró módban dolgozunk: a fejhallgatóból kiszűrődő zaj, a hagyományos kézi billentyű kopogása, a rádiókészülékben estlegesen megtalálható relék átkapcsolása, a kezelőszervek használatakor keletkezett zaj, a számítógép zaja, a szükséges fény bizonyosan zavarja a szobában alvó(ka)t.

A rádióállomást tehát célszerű külön helyiségben elhelyezni. Aki megengedheti magának - s erre a lehetőségek is adottak -, kis, különálló épületben helyezi el az amatőr sarkot. Kisméretű faház ma már nem elérhetetlen, sőt könnyűszerkezetes építéssel akár házilag is kivitelezhető.

Ha építmény létesítésébe kívánunk kezdeni, előzetesen mindenképpen tanulmányozzuk a helyi építési szabályzatot, konzultáljunk építész szakemberrel.

Elektromos ellátás

Súlyos hibákat lehet itt elkövetni! Csak és kizárólag megfelelő keresztmetszetű és védőföldeléssel ellátott elektromos hálózattal lehet dolgozni.

Számítsuk ki a várható elektromos igényt és próbáljunk egy független áramkört kialakítani a berendezéseink részére. Nagyon kellemetlen, ha az amatőr sarokban bekövetkezett zárlat, vagy túlterhelés miatt az egész házban elmegy az áram.

Sok készüléken nincs hálózati kapcsoló; a jellemzően dugasztáp folyamatosan fogyaszt. Célszerű minden dugaljhoz feliratozott, elérhető helyre szerelt kapcsolót beiktatni.

A megfelelő védőföldelés szükségességét ismét hangsúlyozom! Az életét kockáztatja, aki erre nem figyel! Ha nem vagyunk biztosak a 230 V-os elektromos hálózat szerelésében, akkor kérjünk fel szakembert (lehet amatőr is). Nagyon fontos! Elektromos hálózaton egyedül ne végezzünk munkát!

Figyelem!

A földelt, lengőkábeles elosztókban (hosszabbító) ne bízzunk, még akkor sem, ha azokat szakboltban vásároltuk. Ellenállásmérővel ellenőrizzük, hogy a villásdugó védőföld érintkezője és az elosztó minden egyes védőérintkezője között stabil galvanikus kapcsolat van (R=0 ohm).

Az erősáramú hálózatban gyakran előforduló jelenség az úgynevezett impulzusszerű túlfeszültség megjelenése. Gyakori a villámcsapás következtében a teljes hálózaton megjelenő (beleértve a kisfeszültségű hálózatot is) lökőfeszültség, amely több nagyságrenddel is meghaladhatja a névleges feszültséget, de lefutási ideje igen gyors. Emellett más eredetű túlfeszültség impulzusok is előfordulhatnak.

A nagy értékű elektronikai berendezéseknél ezek a jelenségek számos meghibásodást okoznak. A kisfeszültségű hálózatot el kell látni megfelelő túlfeszültség védelemmel. Erre a célra VDR ellenállást alkalmaznak, amelynek letörési feszültsége 350-360V (230V 50Hz-es hálózati feszültség esetén). A védelmet beépíthetik az elosztókba, a házi biztosítótábla áramköreibe. A rádióamatőr állomás és tartozékainak védelmét a hálózati, kis energiájú túlfeszültségek ellen erősen ajánlott biztosítani.

A rádióamatőr állomást és tartozékait használat után le kell választani a hálózatról, különösen akkor, ha a felügyelet az üzemszünet alatt nem biztosítható. Erre a célra alkalmazható egy megfelelő áramerősségre méretezett erősáramú főkapcsoló.

Bútor

Lehet egy íróasztal, sok fiókkal, plusz polcokkal, de készíthetünk, készíttethetünk egyedi bútort is. A manapság eléggé divatos, változatos színű bútorlapokból könnyedén elkészíthető az amatőr sarok bútorzata. Építkezzünk felfelé! Asztallal kombinált polcos megoldás kiváló lehet. A bútorhoz tartozik a szék! Nagyon fontos dolog a megfelelő ülő alkalmatosság kiválasztása. Elfogadható áron (12-15 ezer Forint) kaphatók már guruló forgó székek. Azt gondoljuk végig, hogy egy verseny alkalmával akár több órát fogunk a székben ülni.

A korszerű rádióállomás elengedhetetlen segédeszköze a számítógép. A billentyűzetet és a monitort célszerű úgy elehelyezni, hogy ezen eszközök és a rádió lehetőleg a szemünk látóterébe essenek, illetve a lehető legkevesebb szemmozgással és testmozgással lehessen áttekinteni ezen eszközöket. A monitort általában szemmagasságban tanácsos elhelyezni.

Megvilágítás

A jó megvilágítás is nagyon fontos! Ebben az esetben csak helyi megvilágítás jöhet szóba. Befolyásolhatja az egyéni érzés is a dolgot. Van, aki utálja a fénycsővilágítást. Szempont lehet az energia felhasználás is. Kedvező árfekvésben vásárolhatunk kompakt fénycsöves világító testeket. A megvilágítást úgy célszerű elhelyezni, hogy az ne zavarjon bennünket a készülékek kezelőszerveinek elérésében, illetve a készülékek kijelzőit is jól lássuk. Alkalmazhatunk több világító berendezést is eltérő teljesítménnyel. Például egy kisteljesítményű halogén izzós kis lámpa az éjszakai QSO-záshoz, egy nagyobb fényerejű pedig az esetleges javításhoz, olvasáshoz.

Mivel egyes energiatakarékos világítótestek rádiófrekvenciás zavarokat okozhatnak, ezzel nehezítik vagy lehetetlenné teszik a munkát a sávokban. Ezért megvásárlásuk a viszonylagosan magas áruk miatt kockázatos. Még az sem garancia, ha márkás termékről van szó. Csak otthoni próba alapján dönthető el, hogy keletkezik-e zavarás a használt rádiófrekvenciás spektrumban, vagy sem.

Rádióamatőr biztonsági ismeretek

Minden rádióamatőr állomás (háztartás) alapvető felszerelése a mentődoboz. Tartalma alkalmas kisebb sérülések ellátására. Komolyabb sérülés esetén a Mentőszolgálathoz kell fordulni.

A rádióállomás üzemeltetése során az alábbi, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemekkel kell számolni:

1. Áramütés, villámcsapás

Alapvető szabály - kötelezően feltételezve az érintésvédelmi rendszer meglétét -, hogy egy készülékben akkor végezhetünk bármilyen tevékenységet, ha azt a hálózatról leválasztjuk és a nagyfeszültségű áramköröket tartósan rövidre zárjuk!

Viszont a rádióamatőr tevékenység során számos esetben elkerülhetetlen a feszültség alatt végzett munka (kísérletek, optimális üzemi beállítások elvégzése, neutralizálás, stb.). Ez a tevékenység különösen akkor jelent kiemelt veszélyforrást, ha a felnyitott készülékben jelen van a hálózati feszültség, továbbá a hibrid készülékek (félvezetős és csöves), a nagyfeszültségű tápegységek és a csöves végfokozatok esetén a hálózati és a hálózati feszültséget többszörösen meghaladó nagyfeszültség. Ez utóbbi készülékek akkor is veszélyforrást jelentenek, ha a hálózatról leválasztott állapotban végzünk szerelési tevékenységet bennük (lásd: előző bekezdés).

A feszültség alatti munkának megvannak a szigorú szabályai. Rádióamatőr vonatkozásban a következő alapszabályokat feltétlenül tartsuk be:

- A munkát feltétlenül legalább egy, az áramütéses baleset esetén teendőkre kiképzett segítőtárs jelenlétében végezzük el!

- Csak a jobb kezünket használjuk – lehetőleg vastag szigetelő kesztyűt viselve a munka során, bal kezünk állandóan a hátunk mögött van!

- Olyan szerszámot használjunk, amely biztosítja a jó szigetelést a kezünk és a feszültség alatt álló részek között! Extrém nagy feszültség esetén (1000-3000V) speciálisan kalibrált szerszámok, védőkesztyűk szükségesek!

- Jó szigetelőanyagból készült, vastag talpú cipőt viseljünk!

- Az elvégzendő feladatot elméletileg, továbbá a beavatkozás helyét a munka elkezdése előtt alaposan tanulmányozzuk! Tervezzük meg a beavatkozás folyamatát!

- Csak pihenten, erősen koncentrálva kezdjünk a feladat végrehajtásához!

- Minden egyes mozdulatot alaposan fontoljunk meg!

Villámcsapás

A villám tulajdonsága, hogy kiszámíthatatlan a keletkezési helye, továbbá elsődleges és másodlagos hatásokkal jár. Megelőzendően a károkat (élet és vagyoni), a rádióállomás antennáit távolítsuk el a készülékekből, és azokat földeljük le. A természetbe kitelepült állomások esetében az antennákat távolítsuk el, az operátorok szabaduljanak meg a nagyobb fémtárgyaktól és keressenek biztonságosan védett, fedett menedékhelyet. Amennyiben erre lehetőség nem nyílik, úgy kell a vihart átvészelni, hogy minden fától távol, gödörben vagy sík terepen a földön fekve kell a vihar intenzitásának csökkenését kivárni. Amennyiben arra lehetőség van, sátorlappal vagy hálózsákkal védjük testi épségünket (megfázás, jégeső), de nagyobb fémtárgy ne legyen a közelünkben. Minden óvintézkedés megtétele ellenére sincs garancia a villámcsapás elkerülésére a szabadban, de a baleset esélye nagymértékben csökkenthető.

Elektromos vagy villámcsapásos balesetek jellemzői:

Az elektromos áram az emberi testben - csak úgy, mint az elektromos vezetőkben - a legkisebb ellenállású utat választja. Amennyiben az áramkör a jobb kéz – jobb láb útvonalon halad, a szíven keresztülfolyó áram erőssége lényegesen kisebb, mint a bal kéz – bal láb vagy a jobb kéz – bal kéz áramút esetén. A szíven áthaladó 3-5 mA áramerősség szívmegállást okoz! Szívmegállás következhet be akkor is, ha szívritmus egy adott pillanatában történik az áramütés (pillanatig tartó érintkezés szerencsétlen esete). Ne higgyünk azoknak, akik azt állítják, hogy bírják az áramütést, noha tudományos tény, hogy a sok áramütést elszenvedett ember tűrőképessége jelentősen megnő. Pusztán a véletlen műve, hogy melyik áramütés válik végzetessé.

Feladatok áramütéses (villámcsapásos) baleset estén:

- Amennyiben az áramütött nem szabadul ki az áramkörből, azonnal feszültségmentesíteni kell, vagy más biztonságos módon ki kell szabadítani az áramkörből (a mentő ne kapjon áramütést)! Ezzel egyidőben meg kell kezdeni a Mentőszolgálat értesítését (még akkor is, ha a balesetes nem ragadt az áramkörben és eszméletén van)!

- A balesetet szenvedett eszméletlen állapota esetén meg kell állapítani, hogy van-e szívműködés és légzés. Amennyiben légzés van, a balesetest az oldalára kell fektetni (ezzel megakadályozható a nyelv hátraesése és a balesetes fulladása), a légzés intenzitását állandóan figyelemmel kell kísérni a mentők megérkezéséig. Ha szükséges, mesterséges légzést kell alkalmazni gyengülő légzés estén.

- Amennyiben szívmegállást tapasztalunk, mesterséges légzést és szívmasszázst kell folytatni a következő módon: 5 erőteljes nyomás a szívgödörre, 1 szájon át való lélegeztetés. Ha a balesetes légzése és/vagy a szívműködése nem áll helyre, a megfelelő eljárást a mentők megérkezéséig folytatni kell.

- Amennyiben a balesetes eszméletét nem veszíti el, pihentetni és életfunkcióit folyamatosan figyelemmel kell kísérni a mentők megérkezéséig!

Gyakorlati tapasztalatok alapján az áramütést (villámcsapást) követő három napon belül a szív bármikor megállhat.

Elektromos és villámcsapás miatt bekövetkezett balesetek járhatnak másodlagos sérülésekkel (égés, törés, nyílt sebek). Az elsődleges mentőszemély(ek) feladata az életfunkciók fenntartása. Ritkán előfordulhat artériás, vénás vérzés (mint másodlagos sérülés), ennek csökkentése, megszüntetése is az elsődleges mentő feladata.

2. Tűzvédelem

Az elektromos berendezések látens tűzveszély forrásai, még akkor is, ha betartjuk az üzemvitel szabályait. Az elektromos tűz előjelei általában észlelhetőek a speciális égett szag (u.n. amperszag) megjelenésével. Elektromos tűz azonban váratlanul is kitörhet.

Mindkét esetben a berendezéseket azonnal le kell választani a hálózatról!

Előjelek észlelése estén a tűz kitörése megelőzhető, fel kell deríteni a hiba okát, s azt elhárítva lehet a berendezéseket újra használatba venni.

Váratlanul kitört tűz esetén a hálózati leválasztást követően az oltást azonnal meg kell kezdeni. Erre a célra vizet, mint oltóanyagot használni nem szabad, poroltó vagy más, elektromos tüzek oltására alkalmas oltóanyagot tartalmazó eszköz szükséges. A leválasztott berendezést feszültség alatt állónak kell tekinteni (pl. a feltöltött kondenzátorok miatt). Hasonlóan kell eljárni a hálózatról le nem választható berendezések estén is.

Amennyiben a tűz mértéke meghaladja az elsődlegesen kezelhető szintet (pl. egy ellenállás leégése továbbterjedő tüzet okoz), azonnal értesíteni kell a tűzoltóságot, s az oltást a tűzoltók megérkezéséig folytatni kell.

Tapasztalatok szerint a tüzek nagytöbbsége hirtelen kialakuló, veszélyes vegyi anyagokat tartalmazó füstképződéssel jár, továbbá nagyobb hőmérséklet elérése esetén egyes berendezési tárgyak (pl. monitor, TV) felrobbanhatnak. Tűzeseteknél elsődleges az életbiztonság, másodlagos a vagyonvédelem. Amennyiben a tűz olyan méreteket ölt, hogy elsődleges mentéssel kezelni nem lehet, a veszélyeztetett terület biztonságos elhagyása válik elsődleges mentési feladattá.

3. Bűncselekményekből, gondatlanságból származó károk

Ezen károk kellő odafigyeléssel, vagyonvédelmi intézkedésekkel elkerülhetőek, de nem minden esetben. Alapvető szabály, hogy az értékesebb készülékek gyári számát jegyezzük fel. Készülék(ek) eltűnése estén azonnal tegyünk bejelentést a rendőrségen, hogy a tárgykörözés mielőbb megkezdődhessen. Ugyanakkor célszerű a berendezés(ek) eltűnését az rádióamatőr szolgálatot felügyelő hatóság felé is jelezni, a Monitoring Szolgálat észlelheti a jogtalan használatot.

Antennák

Az antennák elhelyezésével azért nem foglalkozom, mert az tényleg teljesen egyedi. Tartsuk be a vonatkozó rendeletben leírtakat!