https://wiki.ham.hu/api.php?action=feedcontributions&user=Ha8fn&feedformat=atomHamWiki - Szerkesztő közreműködései [hu]2024-03-29T14:33:21ZSzerkesztő közreműködéseiMediaWiki 1.34.1https://wiki.ham.hu/index.php?title=AX.25_protokoll&diff=5464AX.25 protokoll2006-07-25T09:40:28Z<p>Ha8fn: /* Csomagtípus (keretek) */</p>
<hr />
<div>Az AX.25 protokoll részletes leírása a http://www.tapr.org/pdf/AX25.2.2.pdf címen elérhető. Az alábbi szócikkben ennek legfontosabb elemei kerülnek ismertetésre.<br />
<br />
== Packet céljára használt frekvencia és moduláció ==<br />
<br />
== Adatcsomag kódolása ==<br />
<br />
== Címzés ==<br />
<br />
== Csomagtípus (keretek) ==<br />
<br />
Az AX.25 három féle csomagtípust ún. keretet (frame) definiál:<br />
# I (Information) információs keret;<br />
# S (Supervisory) felügyelő keret;<br />
# U (Unnumbered) sorszámozatlan keret.<br />
<br><br />
Minden keret tovább bontható kisebb egységekre ún. mezőkre.<br />
:* S és U keret esetén:<br />
::{| border="1"<br />
! Flag !! Address !! Control !! Info !! FCS !! Flag<br />
|-<br />
| 01111110 || 112/224(560)bit || 8/16bit || N*8bit || 16bit || 01111110<br />
|}<br />
:* I keret esetén:<br />
::{| border="1"<br />
! Flag !! Address !! Control !! PID !! Info !! FCS !! Flag<br />
|-<br />
| 01111110 || 112/224(560)bit || 8/16bit || 8bit || N*8bit || 16bit || 01111110<br />
|}<br />
<br><br />
Az egyes mezők jelentése:<br />
:;*Flag (jelzőzászló)<br />
::A keret elejét és végét jelző bitsorozat, 1 byte hosszú és mindig 01111110 alakú. Sehol máshol a keretben nem fordulhat elő 6 darab 1-es, ha mégis, akkor automatikusan az ötödik 1-es után a küldő oldal beszúr egy 0-t, amit a vevő oldal automatikusan kivesz. Ezt hívják ""bit beszúrásnak"" (bit stuffing). Két egymást követő keret használhat közös flag-et, ebben az esetben ugyanaz a flag jelzi az első keret végét és a következő keret elejét.<br />
:;*Address (címzés)<br />
::A címzés mező definiálja mind a feladó mind a címzett címét, valamint esetleges 2-es rétegbeli átjátszók címét. Ez a mező almezőkre oszthatók, amelyek egy-egy címet tartalmaznak. A cím mindig 7 byte hosszú, az első 6 byte hívójel formátum, azaz nagybetűs alfanumerikus [[Karakterkódolás#ASCII_karakterek|ASCII]] karaktereket, illetve rövidebb hívójelek esetén a maradék byte-okon szóközöket tartalmazhat. A hetedik byte az ún. SSID (Secondary Station Identifier) másodlagos állomás azonosító amely ugyanazon hívójel al-állomásait különbözteti meg. Az SSID a hetedik byte 1-4 bitjein van ábrázolva amely így 16 különböző (0-15) al-állomás megkülönböztetését teszi lehetővé. Az AX.25 legújabb 2.2 verziója már csak maximum 2 átjátszó állomást enged meg, míg az előzőleg publikált és a szoftverek túlnyomó részében megvalósított 2-es verzió hetet.<br />
:;*Control (vezérlő)<br />
::A vezérlő mező határozza meg, hogy milyen típusú keretről van szó (I, U, S - lásd följebb), illetve sorszámozott keretek esetén a keret sorszámát és még egyéb információkat, pl '''P'''oll (kérés) illetve '''F'''inal (a pollra adott válasz). ''Ezeknek a biteknek a felsorolása túlmutat eme dokumentum határain. [- a szerkesztő], az oldal elején hivatkozott dokumentumben utána lehet nézni''<br />
:;*PID Protocol Identifier (protokoll azonosító)<br />
::A 3-as rétegben használt protokollt azonosítja. Lásd később a [[AX25#PID|PID]] leírásánál.<br />
:;*Info (információ)<br />
::Maga a hasznos információ, amit át akarunk vinni. Maximum 256 byte hosszú, és a byte egész számú többszöröse lehet. Ez a két feltétel a bit beszúrás előtti állapotban érvényes.<br />
:;*FCS Frame-Check Sequence (keret ellenőrző sorozat<br />
::A [[HDLC]] ajánlása alapján számolt sorozat, amelyet mind az adó és a vevő is előállít annak érdekében, hogy megállapítsa vajon az adott keretben előfordult-e hiba.<br />
<br />
== PID ==<br />
<br />
[[Kategória:Konstruktőri ismeretek]]<br />
[[Kategória:Rádióamatőr adatátviteli protokollok]]</div>Ha8fnhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=AX.25_protokoll&diff=5463AX.25 protokoll2006-07-25T09:39:35Z<p>Ha8fn: /* Csomagtípus (keretek) */</p>
<hr />
<div>Az AX.25 protokoll részletes leírása a http://www.tapr.org/pdf/AX25.2.2.pdf címen elérhető. Az alábbi szócikkben ennek legfontosabb elemei kerülnek ismertetésre.<br />
<br />
== Packet céljára használt frekvencia és moduláció ==<br />
<br />
== Adatcsomag kódolása ==<br />
<br />
== Címzés ==<br />
<br />
== Csomagtípus (keretek) ==<br />
<br />
Az AX.25 három féle csomagtípust ún. keretet (frame) definiál:<br />
# I (Information) információs keret;<br />
# S (Supervisory) felügyelő keret;<br />
# U (Unnumbered) sorszámozatlan keret.<br />
<br><br />
Minden keret tovább bontható kisebb egységekre ún. mezőkre.<br />
:* S és U keret esetén:<br />
::{| border="1"<br />
! Flag !! Address !! Control !! Info !! FCS !! Flag<br />
|-<br />
| 01111110 || 112/224(560)bit || 8/16bit || N*8bit || 16bit || 01111110<br />
|}<br />
:* I keret esetén:<br />
::{| border="1"<br />
! Flag !! Address !! Control !! PID !! Info !! FCS !! Flag<br />
|-<br />
| 01111110 || 112/224(560)bit || 8/16bit || 8bit || N*8bit || 16bit || 01111110<br />
|}<br />
<br><br />
Az egyes mezők jelentése:<br />
:;*Flag (jelzőzászló)<br />
::A keret elejét és végét jelző bitsorozat, 1 byte hosszú és mindig 01111110 alakú. Sehol máshol a keretben nem fordulhat elő 6 darab 1-es, ha mégis, akkor automatikusan az ötödik 1-es után a küldő oldal beszúr egy 0-t, amit a vevő oldal automatikusan kivesz. Ezt hívják ""bit beszúrásnak"" (bit stuffing). Két egymást követő keret használhat közös flag-et, ebben az esetben ugyanaz a flag jelzi az első keret végét és a következő keret elejét.<br />
:;*Address (címzés)<br />
::A címzés mező definiálja mind a feladó mind a címzett címét, valamint esetleges 2-es rétegbeli átjátszók címét. Ez a mező almezőkre oszthatók, amelyek egy-egy címet tartalmaznak. A cím mindig 7 byte hosszú, az első 6 byte hívójel formátum, azaz nagybetűs alfanumerikus [[Karakterkódolás#ASCII_karakterek|ASCII]] karaktereket, illetve rövidebb hívójelek esetén a maradék byte-okon szóközöket tartalmazhat. A hetedik byte az ún. SSID (Secondary Station Identifier) másodlagos állomás azonosító amely ugyanazon hívójel al-állomásait különbözteti meg. Az SSID a hetedik byte 1-4 bitjein van ábrázolva amely így 16 különböző (0-15) al-állomás megkülönböztetését teszi lehetővé. Az AX.25 legújabb 2.2 verziója már csak maximum 2 átjátszó állomást enged meg, míg az előzőleg publikált és a szoftverek túlnyomó részében megvalósított 2-es verzió hetet.<br />
:;*Control (vezérlő)<br />
::A vezérlő mező határozza meg, hogy milyen típusú keretről van szó (I, U, S - lásd följebb), illetve sorszámozott keretek esetén a keret sorszámát és még egyéb információkat, pl '''P'''oll (kérés) illetve '''F'''inal (a pollra adott válasz). ''Ezeknek a biteknek a felsorolása túlmutat eme dokumentum határain. [- a szerkesztő], az oldal elején hivatkozott dokumentumben utána lehet nézni''<br />
:;*PID Protocol Identifier (protokoll azonosító)<br />
::A 3-as rétegben használt protokollt azonosítja. Lásd később a PID leírásánál.<br />
:;*Info (információ)<br />
::Maga a hasznos információ, amit át akarunk vinni. Maximum 256 byte hosszú, és a byte egész számú többszöröse lehet. Ez a két feltétel a bit beszúrás előtti állapotban érvényes.<br />
:;*FCS Frame-Check Sequence (keret ellenőrző sorozat<br />
::A [[HDLC]] ajánlása alapján számolt sorozat, amelyet mind az adó és a vevő is előállít annak érdekében, hogy megállapítsa vajon az adott keretben előfordult-e hiba.<br />
<br />
== PID ==<br />
<br />
[[Kategória:Konstruktőri ismeretek]]<br />
[[Kategória:Rádióamatőr adatátviteli protokollok]]</div>Ha8fnhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=AX.25_protokoll&diff=5462AX.25 protokoll2006-07-25T09:38:59Z<p>Ha8fn: </p>
<hr />
<div>Az AX.25 protokoll részletes leírása a http://www.tapr.org/pdf/AX25.2.2.pdf címen elérhető. Az alábbi szócikkben ennek legfontosabb elemei kerülnek ismertetésre.<br />
<br />
== Packet céljára használt frekvencia és moduláció ==<br />
<br />
== Adatcsomag kódolása ==<br />
<br />
== Címzés ==<br />
<br />
== Csomagtípus (keretek) ==<br />
<br />
Az AX.25 három féle csomagtípust ún. keretet (frame) definiál:<br />
# I (Information) információs keret;<br />
# S (Supervisory) felügyelő keret;<br />
# U (Unnumbered) sorszámozatlan keret.<br />
<br><br />
Minden keret tovább bontható kisebb egységekre ún. mezőkre.<br />
:* S és U keret esetén:<br />
::{| border="1"<br />
! Flag !! Address !! Control !! Info !! FCS !! Flag<br />
|-<br />
| 01111110 || 112/224(560)bit || 8/16bit || N*8bit || 16bit || 01111110<br />
|}<br />
:* I keret esetén:<br />
::{| border="1"<br />
! Flag !! Address !! Control !! PID !! Info !! FCS !! Flag<br />
|-<br />
| 01111110 || 112/224(560)bit || 8/16bit || 8bit || N*8bit || 16bit || 01111110<br />
|}<br />
<br><br />
Az egyes mezők jelentése:<br />
:;*Flag (jelzőzászló)<br />
::A keret elejét és végét jelző bitsorozat, 1 byte hosszú és mindig 01111110 alakú. Sehol máshol a keretben nem fordulhat elő 6 darab 1-es, ha mégis, akkor automatikusan az ötödik 1-es után a küldő oldal beszúr egy 0-t, amit a vevő oldal automatikusan kivesz. Ezt hívják ""bit beszúrásnak"" (bit stuffing). Két egymást követő keret használhat közös flag-et, ebben az esetben ugyanaz a flag jelzi az első keret végét és a következő keret elejét.<br />
:;*Address (címzés)<br />
::A címzés mező definiálja mind a feladó mind a címzett címét, valamint esetleges 2-es rétegbeli átjátszók címét. Ez a mező almezőkre oszthatók, amelyek egy-egy címet tartalmaznak. A cím mindig 7 byte hosszú, az első 6 byte hívójel formátum, azaz nagybetűs alfanumerikus [[Karakterkódolás#ASCII|ASCII]] karaktereket, illetve rövidebb hívójelek esetén a maradék byte-okon szóközöket tartalmazhat. A hetedik byte az ún. SSID (Secondary Station Identifier) másodlagos állomás azonosító amely ugyanazon hívójel al-állomásait különbözteti meg. Az SSID a hetedik byte 1-4 bitjein van ábrázolva amely így 16 különböző (0-15) al-állomás megkülönböztetését teszi lehetővé. Az AX.25 legújabb 2.2 verziója már csak maximum 2 átjátszó állomást enged meg, míg az előzőleg publikált és a szoftverek túlnyomó részében megvalósított 2-es verzió hetet.<br />
:;*Control (vezérlő)<br />
::A vezérlő mező határozza meg, hogy milyen típusú keretről van szó (I, U, S - lásd följebb), illetve sorszámozott keretek esetén a keret sorszámát és még egyéb információkat, pl '''P'''oll (kérés) illetve '''F'''inal (a pollra adott válasz). ''Ezeknek a biteknek a felsorolása túlmutat eme dokumentum határain. [- a szerkesztő], az oldal elején hivatkozott dokumentumben utána lehet nézni''<br />
:;*PID Protocol Identifier (protokoll azonosító)<br />
::A 3-as rétegben használt protokollt azonosítja. Lásd később a PID leírásánál.<br />
:;*Info (információ)<br />
::Maga a hasznos információ, amit át akarunk vinni. Maximum 256 byte hosszú, és a byte egész számú többszöröse lehet. Ez a két feltétel a bit beszúrás előtti állapotban érvényes.<br />
:;*FCS Frame-Check Sequence (keret ellenőrző sorozat<br />
::A [[HDLC]] ajánlása alapján számolt sorozat, amelyet mind az adó és a vevő is előállít annak érdekében, hogy megállapítsa vajon az adott keretben előfordult-e hiba.<br />
<br />
== PID ==<br />
<br />
[[Kategória:Konstruktőri ismeretek]]<br />
[[Kategória:Rádióamatőr adatátviteli protokollok]]</div>Ha8fnhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=AX.25_protokoll&diff=5461AX.25 protokoll2006-07-25T09:37:47Z<p>Ha8fn: </p>
<hr />
<div>Az AX.25 protokoll részletes leírása a http://www.tapr.org/pdf/AX25.2.2.pdf címen elérhető. Az alábbi szócikkben ennek legfontosabb elemei kerülnek ismertetésre.<br />
<br />
== Packet céljára használt frekvencia és moduláció ==<br />
<br />
== Adatcsomag kódolása ==<br />
<br />
== Címzés ==<br />
<br />
== Csomagtípus (keretek) ==<br />
<br />
Az AX.25 három féle csomagtípust ún. keretet (frame) definiál:<br />
# I (Information) információs keret;<br />
# S (Supervisory) felügyelő keret;<br />
# U (Unnumbered) sorszámozatlan keret.<br />
<br><br />
Minden keret tovább bontható kisebb egységekre ún. mezőkre.<br />
:* S és U keret esetén:<br />
::{| border="1"<br />
! Flag !! Address !! Control !! Info !! FCS !! Flag<br />
|-<br />
| 01111110 || 112/224(560)bit || 8/16bit || N*8bit || 16bit || 01111110<br />
|}<br />
:* I keret esetén:<br />
::{| border="1"<br />
! Flag !! Address !! Control !! PID !! Info !! FCS !! Flag<br />
|-<br />
| 01111110 || 112/224(560)bit || 8/16bit || 8bit || N*8bit || 16bit || 01111110<br />
|}<br />
<br><br />
Az egyes mezők jelentése:<br />
:;*Flag (jelzőzászló)<br />
::A keret elejét és végét jelző bitsorozat, 1 byte hosszú és mindig 01111110 alakú. Sehol máshol a keretben nem fordulhat elő 6 darab 1-es, ha mégis, akkor automatikusan az ötödik 1-es után a küldő oldal beszúr egy 0-t, amit a vevő oldal automatikusan kivesz. Ezt hívják ""bit beszúrásnak"" (bit stuffing). Két egymást követő keret használhat közös flag-et, ebben az esetben ugyanaz a flag jelzi az első keret végét és a következő keret elejét.<br />
:;*Address (címzés)<br />
::A címzés mező definiálja mind a feladó mind a címzett címét, valamint esetleges 2-es rétegbeli átjátszók címét. Ez a mező almezőkre oszthatók, amelyek egy-egy címet tartalmaznak. A cím mindig 7 byte hosszú, az első 6 byte hívójel formátum, azaz nagybetűs alfanumerikus [[Karakterkódolás#ASCII]] karaktereket, illetve rövidebb hívójelek esetén a maradék byte-okon szóközöket tartalmazhat. A hetedik byte az ún. SSID (Secondary Station Identifier) másodlagos állomás azonosító amely ugyanazon hívójel al-állomásait különbözteti meg. Az SSID a hetedik byte 1-4 bitjein van ábrázolva amely így 16 különböző (0-15) al-állomás megkülönböztetését teszi lehetővé. Az AX.25 legújabb 2.2 verziója már csak maximum 2 átjátszó állomást enged meg, míg az előzőleg publikált és a szoftverek túlnyomó részében megvalósított 2-es verzió hetet.<br />
:;*Control (vezérlő)<br />
::A vezérlő mező határozza meg, hogy milyen típusú keretről van szó (I, U, S - lásd följebb), illetve sorszámozott keretek esetén a keret sorszámát és még egyéb információkat, pl '''P'''oll (kérés) illetve '''F'''inal (a pollra adott válasz). ''Ezeknek a biteknek a felsorolása túlmutat eme dokumentum határain. [- a szerkesztő], az oldal elején hivatkozott dokumentumben utána lehet nézni''<br />
:;*PID Protocol Identifier (protokoll azonosító)<br />
::A 3-as rétegben használt protokollt azonosítja. Lásd később a PID leírásánál.<br />
:;*Info (információ)<br />
::Maga a hasznos információ, amit át akarunk vinni. Maximum 256 byte hosszú, és a byte egész számú többszöröse lehet. Ez a két feltétel a bit beszúrás előtti állapotban érvényes.<br />
:;*FCS Frame-Check Sequence (keret ellenőrző sorozat<br />
::A [[HDLC]] ajánlása alapján számolt sorozat, amelyet mind az adó és a vevő is előállít annak érdekében, hogy megállapítsa vajon az adott keretben előfordult-e hiba.<br />
<br />
== PID ==<br />
<br />
[[Kategória:Konstruktőri ismeretek]]<br />
[[Kategória:Rádióamatőr adatátviteli protokollok]]</div>Ha8fnhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Konstrukt%C5%91ri_ismeretek&diff=5460Kategória:Konstruktőri ismeretek2006-07-25T09:37:08Z<p>Ha8fn: </p>
<hr />
<div>Alkategóriák, összefoglaló lapok:<br />
<br />
* [[:Kategória:Műszaki alapfogalmak]] és a [[Műszaki alapfogalmak]]<br />
* [[:Kategória:Elektronikai alkatrészek]] és az [[Elektronikai alkatrészek]]<br />
* [[:Kategória:Rádióamatőr kapcsolások]] és a [[Rádióamatőr kapcsolások]]<br />
* [[:Kategória:Rádióamatőr műszerek]] és a [[Rádióamatőr műszerek]]<br />
* [[:Kategória:Rádióamatőr adatátviteli protokollok]] és a [[Rádióamatőr adatátviteli protokollok]]</div>Ha8fnhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=HDLC&diff=5458HDLC2006-07-25T09:31:37Z<p>Ha8fn: </p>
<hr />
<div>[http://en.wikipedia.org/wiki/HDLC High-Level Data Link Control]<br />
<br />
[[Kategória:Konstruktőri ismeretek]]<br />
[[Kategória:Rádióamatőr adatátviteli protokollok]]</div>Ha8fnhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=HDLC&diff=5457HDLC2006-07-25T09:30:46Z<p>Ha8fn: </p>
<hr />
<div>[http://en.wikipedia.org/wiki/HDLC High-Level Data Link Control]</div>Ha8fnhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=R%C3%A1di%C3%B3amat%C5%91r_adat%C3%A1tvitel&diff=5456Rádióamatőr adatátvitel2006-07-25T09:29:32Z<p>Ha8fn: </p>
<hr />
<div>== Klasszikus csomagrádió protokolljai ==<br />
<br />
* [[AX.25]]<br />
* [[ROSE]]<br />
* [[NET/ROM]]<br />
* [[KISS]]<br />
* [[RMNC-FLEXNET]]<br />
<br />
* [[YAPP]] - Csomagrádió bináris fájltovábbítási protokollja<br />
<br />
== [[APRS]] (AX.25 felett) ==<br />
<br />
* [[APRS protokoll]]<br />
<br />
== Háttérismeret ==<br />
<br />
* [[ISO OSI rétegek]]<br />
* [[TCP/IP]]<br />
* [[Karakterkódolás]]<br />
* [[HDLC]]<br />
<br />
[[Kategória:Tartalomjegyzék]]</div>Ha8fnhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=R%C3%A1di%C3%B3amat%C5%91r_adat%C3%A1tvitel&diff=5454Rádióamatőr adatátvitel2006-07-25T09:23:29Z<p>Ha8fn: </p>
<hr />
<div>== Klasszikus csomagrádió protokolljai ==<br />
<br />
* [[AX.25]]<br />
* [[ROSE]]<br />
* [[NET/ROM]]<br />
* [[KISS]]<br />
* [[RMNC-FLEXNET]]<br />
<br />
* [[YAPP]] - Csomagrádió bináris fájltovábbítási protokollja<br />
<br />
== [[APRS]] (AX.25 felett) ==<br />
<br />
* [[APRS protokoll]]<br />
<br />
== Háttérismeret ==<br />
<br />
* [[ISO OSI rétegek]]<br />
* [[TCP/IP]]<br />
* [[Karakterkódolás]]<br />
* [[HDLC]]<br />
<br />
[[Kategória:Tartalomjegyzék]]<br />
[[Kategória:Konstruktőri ismeretek]]</div>Ha8fnhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=AX.25_protokoll&diff=5453AX.25 protokoll2006-07-25T09:22:46Z<p>Ha8fn: </p>
<hr />
<div>Az AX.25 protokoll részletes leírása a http://www.tapr.org/pdf/AX25.2.2.pdf címen elérhető. Az alábbi szócikkben ennek legfontosabb elemei kerülnek ismertetésre.<br />
<br />
== Packet céljára használt frekvencia és moduláció ==<br />
<br />
== Adatcsomag kódolása ==<br />
<br />
== Címzés ==<br />
<br />
== Csomagtípus (keretek) ==<br />
<br />
Az AX.25 három féle csomagtípust ún. keretet (frame) definiál:<br />
# I (Information) információs keret;<br />
# S (Supervisory) felügyelő keret;<br />
# U (Unnumbered) sorszámozatlan keret.<br />
<br><br />
Minden keret tovább bontható kisebb egységekre ún. mezőkre.<br />
:* S és U keret esetén:<br />
::{| border="1"<br />
! Flag !! Address !! Control !! Info !! FCS !! Flag<br />
|-<br />
| 01111110 || 112/224(560)bit || 8/16bit || N*8bit || 16bit || 01111110<br />
|}<br />
:* I keret esetén:<br />
::{| border="1"<br />
! Flag !! Address !! Control !! PID !! Info !! FCS !! Flag<br />
|-<br />
| 01111110 || 112/224(560)bit || 8/16bit || 8bit || N*8bit || 16bit || 01111110<br />
|}<br />
<br><br />
Az egyes mezők jelentése:<br />
:;*Flag (jelzőzászló)<br />
::A keret elejét és végét jelző bitsorozat, 1 byte hosszú és mindig 01111110 alakú. Sehol máshol a keretben nem fordulhat elő 6 darab 1-es, ha mégis, akkor automatikusan az ötödik 1-es után a küldő oldal beszúr egy 0-t, amit a vevő oldal automatikusan kivesz. Ezt hívják ""bit beszúrásnak"" (bit stuffing). Két egymást követő keret használhat közös flag-et, ebben az esetben ugyanaz a flag jelzi az első keret végét és a következő keret elejét.<br />
:;*Address (címzés)<br />
::A címzés mező definiálja mind a feladó mind a címzett címét, valamint esetleges 2-es rétegbeli átjátszók címét. Ez a mező almezőkre oszthatók, amelyek egy-egy címet tartalmaznak. A cím mindig 7 byte hosszú, az első 6 byte hívójel formátum, azaz nagybetűs alfanumerikus ASCII karaktereket, illetve rövidebb hívójelek esetén a maradék byte-okon szóközöket tartalmazhat. A hetedik byte az ún. SSID (Secondary Station Identifier) másodlagos állomás azonosító amely ugyanazon hívójel al-állomásait különbözteti meg. Az SSID a hetedik byte 1-4 bitjein van ábrázolva amely így 16 különböző (0-15) al-állomás megkülönböztetését teszi lehetővé. Az AX.25 legújabb 2.2 verziója már csak maximum 2 átjátszó állomást enged meg, míg az előzőleg publikált és a szoftverek túlnyomó részében megvalósított 2-es verzió hetet.<br />
:;*Control (vezérlő)<br />
::A vezérlő mező határozza meg, hogy milyen típusú keretről van szó (I, U, S - lásd följebb), illetve sorszámozott keretek esetén a keret sorszámát és még egyéb információkat, pl '''P'''oll (kérés) illetve '''F'''inal (a pollra adott válasz). ''Ezeknek a biteknek a felsorolása túlmutat eme dokumentum határain. [- a szerkesztő], az oldal elején hivatkozott dokumentumben utána lehet nézni''<br />
:;*PID Protocol Identifier (protokoll azonosító)<br />
::A 3-as rétegben használt protokollt azonosítja. Lásd később a [[AX25:5|PID]] leírásánál.<br />
:;*Info (információ)<br />
::Maga a hasznos információ, amit át akarunk vinni. Maximum 256 byte hosszú, és a byte egész számú többszöröse lehet. Ez a két feltétel a bit beszúrás előtti állapotban érvényes.<br />
:;*FCS Frame-Check Sequence (keret ellenőrző sorozat<br />
::A [[HDLC]] ajánlása alapján számolt sorozat, amelyet mind az adó és a vevő is előállít annak érdekében, hogy megállapítsa vajon az adott keretben előfordult-e hiba.<br />
<br />
== PID ==<br />
<br />
[[Kategória:Konstruktőri ismeretek]]<br />
[[Kategória:Rádióamatőr adatátviteli protokollok]]</div>Ha8fnhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=R%C3%A1di%C3%B3amat%C5%91r_adat%C3%A1tvitel&diff=5451Rádióamatőr adatátvitel2006-07-25T09:15:34Z<p>Ha8fn: /* Háttérismeret */</p>
<hr />
<div>== Klasszikus csomagrádió protokolljai ==<br />
<br />
* [[AX.25]]<br />
* [[ROSE]]<br />
* [[NET/ROM]]<br />
* [[KISS]]<br />
* [[RMNC-FLEXNET]]<br />
<br />
* [[YAPP]] - Csomagrádió bináris fájltovábbítási protokollja<br />
<br />
== [[APRS]] (AX.25 felett) ==<br />
<br />
* [[APRS protokoll]]<br />
<br />
== Háttérismeret ==<br />
<br />
* [[ISO OSI rétegek]]<br />
* [[TCP/IP]]<br />
* [[Karakterkódolás]]<br />
* [[HDLC]]<br />
<br />
[[Kategória:Tartalomjegyzék]]</div>Ha8fnhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=AX.25_protokoll&diff=5450AX.25 protokoll2006-07-25T09:14:35Z<p>Ha8fn: /* Csomagtípus (keretek) */</p>
<hr />
<div>Az AX.25 protokoll részletes leírása a http://www.tapr.org/pdf/AX25.2.2.pdf címen elérhető. Az alábbi szócikkben ennek legfontosabb elemei kerülnek ismertetésre.<br />
<br />
== Packet céljára használt frekvencia és moduláció ==<br />
<br />
== Adatcsomag kódolása ==<br />
<br />
== Címzés ==<br />
<br />
== Csomagtípus (keretek) ==<br />
<br />
Az AX.25 három féle csomagtípust ún. keretet (frame) definiál:<br />
# I (Information) információs keret;<br />
# S (Supervisory) felügyelő keret;<br />
# U (Unnumbered) sorszámozatlan keret.<br />
<br><br />
Minden keret tovább bontható kisebb egységekre ún. mezőkre.<br />
:* S és U keret esetén:<br />
::{| border="1"<br />
! Flag !! Address !! Control !! Info !! FCS !! Flag<br />
|-<br />
| 01111110 || 112/224(560)bit || 8/16bit || N*8bit || 16bit || 01111110<br />
|}<br />
:* I keret esetén:<br />
::{| border="1"<br />
! Flag !! Address !! Control !! PID !! Info !! FCS !! Flag<br />
|-<br />
| 01111110 || 112/224(560)bit || 8/16bit || 8bit || N*8bit || 16bit || 01111110<br />
|}<br />
<br><br />
Az egyes mezők jelentése:<br />
:;*Flag (jelzőzászló)<br />
::A keret elejét és végét jelző bitsorozat, 1 byte hosszú és mindig 01111110 alakú. Sehol máshol a keretben nem fordulhat elő 6 darab 1-es, ha mégis, akkor automatikusan az ötödik 1-es után a küldő oldal beszúr egy 0-t, amit a vevő oldal automatikusan kivesz. Ezt hívják ""bit beszúrásnak"" (bit stuffing). Két egymást követő keret használhat közös flag-et, ebben az esetben ugyanaz a flag jelzi az első keret végét és a következő keret elejét.<br />
:;*Address (címzés)<br />
::A címzés mező definiálja mind a feladó mind a címzett címét, valamint esetleges 2-es rétegbeli átjátszók címét. Ez a mező almezőkre oszthatók, amelyek egy-egy címet tartalmaznak. A cím mindig 7 byte hosszú, az első 6 byte hívójel formátum, azaz nagybetűs alfanumerikus ASCII karaktereket, illetve rövidebb hívójelek esetén a maradék byte-okon szóközöket tartalmazhat. A hetedik byte az ún. SSID (Secondary Station Identifier) másodlagos állomás azonosító amely ugyanazon hívójel al-állomásait különbözteti meg. Az SSID a hetedik byte 1-4 bitjein van ábrázolva amely így 16 különböző (0-15) al-állomás megkülönböztetését teszi lehetővé. Az AX.25 legújabb 2.2 verziója már csak maximum 2 átjátszó állomást enged meg, míg az előzőleg publikált és a szoftverek túlnyomó részében megvalósított 2-es verzió hetet.<br />
:;*Control (vezérlő)<br />
::A vezérlő mező határozza meg, hogy milyen típusú keretről van szó (I, U, S - lásd följebb), illetve sorszámozott keretek esetén a keret sorszámát és még egyéb információkat, pl '''P'''oll (kérés) illetve '''F'''inal (a pollra adott válasz). ''Ezeknek a biteknek a felsorolása túlmutat eme dokumentum határain. [- a szerkesztő], az oldal elején hivatkozott dokumentumben utána lehet nézni''<br />
:;*PID Protocol Identifier (protokoll azonosító)<br />
::A 3-as rétegben használt protokollt azonosítja. Lásd később a [[AX25:5|PID]] leírásánál.<br />
:;*Info (információ)<br />
::Maga a hasznos információ, amit át akarunk vinni. Maximum 256 byte hosszú, és a byte egész számú többszöröse lehet. Ez a két feltétel a bit beszúrás előtti állapotban érvényes.<br />
:;*FCS Frame-Check Sequence (keret ellenőrző sorozat<br />
::A [[HDLC]] ajánlása alapján számolt sorozat, amelyet mind az adó és a vevő is előállít annak érdekében, hogy megállapítsa vajon az adott keretben előfordult-e hiba.<br />
<br />
== PID ==</div>Ha8fnhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=AX.25_protokoll&diff=5449AX.25 protokoll2006-07-25T09:02:27Z<p>Ha8fn: /* Csomagtípus (keretek) */</p>
<hr />
<div>Az AX.25 protokoll részletes leírása a http://www.tapr.org/pdf/AX25.2.2.pdf címen elérhető. Az alábbi szócikkben ennek legfontosabb elemei kerülnek ismertetésre.<br />
<br />
== Packet céljára használt frekvencia és moduláció ==<br />
<br />
== Adatcsomag kódolása ==<br />
<br />
== Címzés ==<br />
<br />
== Csomagtípus (keretek) ==<br />
<br />
Az AX.25 három féle csomagtípust ún. keretet (frame) definiál:<br />
# I (Information) információs keret;<br />
# S (Supervisory) felügyelő keret;<br />
# U (Unnumbered) sorszámozatlan keret.<br />
<br><br />
Minden keret tovább bontható kisebb egységekre ún. mezőkre.<br />
:* S és U keret esetén:<br />
::{| border="1"<br />
! Flag !! Address !! Control !! Info !! FCS !! Flag<br />
|-<br />
| 01111110 || 112/224bit || 8/16bit || N*8bit || 16bit || 01111110<br />
|}<br />
:* I keret esetén:<br />
::{| border="1"<br />
! Flag !! Address !! Control !! PID !! Info !! FCS !! Flag<br />
|-<br />
| 01111110 || 112/224bit || 8/16bit || 8bit || N*8bit || 16bit || 01111110<br />
|}<br />
<br><br />
Az egyes mezők jelentése:<br />
:;*Flag (jelzőzászló)<br />
::A keret elejét és végét jelző bitsorozat, 1 byte hosszú és mindig 01111110 alakú. Sehol máshol a keretben nem fordulhat elő 6 darab 1-es, ha mégis, akkor automatikusan az ötödik 1-es után a küldő oldal beszúr egy 0-t, amit a vevő oldal automatikusan kivesz. Ezt hívják ""bit beszúrásnak"" (bit stuffing). Két egymást követő keret használhat közös flag-et, ebben az esetben ugyanaz a flag jelzi az első keret végét és a következő keret elejét.<br />
:;*Address (címzés)<br />
::A címzés mező definiálja mind a feladó mind a címzett címét, valamint esetleges 2-es rétegbeli átjátszók címét. Ez a mező almezőkre oszthatók, amelyek egy-egy címet tartalmaznak. A cím mindig 7 byte hosszú, az első 6 byte hívójel formátum, azaz nagybetűs alfanumerikus ASCII karaktereket, illetve rövidebb hívójelek esetén a maradék byte-okon szóközöket tartalmazhat. A hetedik byte az ún. SSID (Secondary Station Identifier) másodlagos állomás azonosító amely ugyanazon hívójel al-állomásait különbözteti meg. Az SSID a hetedik byte 1-4 bitjein van ábrázolva amely így 16 különböző (0-15) al-állomás megkülönböztetését teszi lehetővé.<br />
:;*Control (vezérlő)<br />
::A vezérlő mező határozza meg, hogy milyen típusú keretről van szó (I, U, S - lásd följebb), illetve sorszámozott keretek esetén a keret sorszámát és még egyéb információkat, pl '''P'''oll (kérés) illetve '''F'''inal (a pollra adott válasz). ''Ezeknek a biteknek a felsorolása túlmutat eme dokumentum határain. [- a szerkesztő], az oldal elején hivatkozott dokumentumben utána lehet nézni''<br />
:;*PID Protocol Identifier (protokoll azonosító)<br />
::A 3-as rétegben használt protokollt azonosítja. Lásd később a [[AX25#5|PID]] leírásánál.<br />
:;*Info (információ)<br />
::Maga a hasznos információ, amit át akarunk vinni. Maximum 256 byte hosszú, és a byte egész számú többszöröse lehet. Ez a két feltétel a bit beszúrás előtti állapotban érvényes.<br />
:;*FCS Frame-Check Sequence (keret ellenőrző sorozat<br />
::A HDLC ajánlása alapján számolt sorozat, amelyet mind az adó és a vevő is előállít annak érdekében, hogy megállapítsa vajon az adott keretben előfordult-e hiba.<br />
<br />
== PID ==</div>Ha8fnhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=AX.25_protokoll&diff=5448AX.25 protokoll2006-07-25T09:01:00Z<p>Ha8fn: </p>
<hr />
<div>Az AX.25 protokoll részletes leírása a http://www.tapr.org/pdf/AX25.2.2.pdf címen elérhető. Az alábbi szócikkben ennek legfontosabb elemei kerülnek ismertetésre.<br />
<br />
== Packet céljára használt frekvencia és moduláció ==<br />
<br />
== Adatcsomag kódolása ==<br />
<br />
== Címzés ==<br />
<br />
== Csomagtípus (keretek) ==<br />
<br />
Az AX.25 három féle csomagtípust ún. keretet (frame) definiál:<br />
# I (Information) információs keret;<br />
# S (Supervisory) felügyelő keret;<br />
# U (Unnumbered) sorszámozatlan keret.<br />
<br><br />
Minden keret tovább bontható kisebb egységekre ún. mezőkre.<br />
:* S és U keret esetén:<br />
::{| border="1"<br />
! Flag !! Address !! Control !! Info !! FCS !! Flag<br />
|-<br />
| 01111110 || 112/224bit || 8/16bit || N*8bit || 16bit || 01111110<br />
|}<br />
:* I keret esetén:<br />
::{| border="1"<br />
! Flag !! Address !! Control !! PID !! Info !! FCS !! Flag<br />
|-<br />
| 01111110 || 112/224bit || 8/16bit || 8bit || N*8bit || 16bit || 01111110<br />
|}<br />
<br><br />
Az egyes mezők jelentése:<br />
:;*Flag (jelzőzászló)<br />
::A keret elejét és végét jelző bitsorozat, 1 byte hosszú és mindig 01111110 alakú. Sehol máshol a keretben nem fordulhat elő 6 darab 1-es, ha mégis, akkor automatikusan az ötödik 1-es után a küldő oldal beszúr egy 0-t, amit a vevő oldal automatikusan kivesz. Ezt hívják ""bit beszúrásnak"" (bit stuffing). Két egymást követő keret használhat közös flag-et, ebben az esetben ugyanaz a flag jelzi az első keret végét és a következő keret elejét.<br />
:;*Address (címzés)<br />
::A címzés mező definiálja mind a feladó mind a címzett címét, valamint esetleges 2-es rétegbeli átjátszók címét. Ez a mező almezőkre oszthatók, amelyek egy-egy címet tartalmaznak. A cím mindig 7 byte hosszú, az első 6 byte hívójel formátum, azaz nagybetűs alfanumerikus ASCII karaktereket, illetve rövidebb hívójelek esetén a maradék byte-okon szóközöket tartalmazhat. A hetedik byte az ún. SSID (Secondary Station Identifier) másodlagos állomás azonosító amely ugyanazon hívójel al-állomásait különbözteti meg. Az SSID a hetedik byte 1-4 bitjein van ábrázolva amely így 16 különböző (0-15) al-állomás megkülönböztetését teszi lehetővé.<br />
:;*Control (vezérlő)<br />
::A vezérlő mező határozza meg, hogy milyen típusú keretről van szó (I, U, S - lásd följebb), illetve sorszámozott keretek esetén a keret sorszámát és még egyéb információkat, pl '''P'''oll (kérés) illetve '''F'''inal (a pollra adott válasz). ''Ezeknek a biteknek a felsorolása túlmutat eme dokumentum határain. [- a szerkesztő], az oldal elején hivatkozott dokumentumben utána lehet nézni''<br />
:;*PID Protocol Identifier (protokoll azonosító)<br />
::A 3-as rétegben használt protokollt azonosítja. Lásd később a [[AX25#PID|PID]] leírásánál.<br />
:;*Info (információ)<br />
::Maga a hasznos információ, amit át akarunk vinni. Maximum 256 byte hosszú, és a byte egész számú többszöröse lehet. Ez a két feltétel a bit beszúrás előtti állapotban érvényes.<br />
:;*FCS Frame-Check Sequence (keret ellenőrző sorozat<br />
::A HDLC ajánlása alapján számolt sorozat, amelyet mind az adó és a vevő is előállít annak érdekében, hogy megállapítsa vajon az adott keretben előfordult-e hiba.<br />
<br />
== PID ==</div>Ha8fnhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=AX.25_protokoll&diff=5447AX.25 protokoll2006-07-25T08:58:18Z<p>Ha8fn: /* Csomagtípus (keretek) */</p>
<hr />
<div>Az AX.25 protokoll részletes leírása a http://www.tapr.org/pdf/AX25.2.2.pdf címen elérhető. Az alábbi szócikkben ennek legfontosabb elemei kerülnek ismertetésre.<br />
<br />
== Packet céljára használt frekvencia és moduláció ==<br />
<br />
== Adatcsomag kódolása ==<br />
<br />
== Címzés ==<br />
<br />
== Csomagtípus (keretek) ==<br />
<br />
Az AX.25 három féle csomagtípust ún. keretet (frame) definiál:<br />
# I (Information) információs keret;<br />
# S (Supervisory) felügyelő keret;<br />
# U (Unnumbered) sorszámozatlan keret.<br />
<br><br />
Minden keret tovább bontható kisebb egységekre ún. mezőkre.<br />
:* S és U keret esetén:<br />
::{| border="1"<br />
! Flag !! Address !! Control !! Info !! FCS !! Flag<br />
|-<br />
| 01111110 || 112/224bit || 8/16bit || N*8bit || 16bit || 01111110<br />
|}<br />
:* I keret esetén:<br />
::{| border="1"<br />
! Flag !! Address !! Control !! PID !! Info !! FCS !! Flag<br />
|-<br />
| 01111110 || 112/224bit || 8/16bit || 8bit || N*8bit || 16bit || 01111110<br />
|}<br />
<br><br />
Az egyes mezők jelentése:<br />
:;*Flag (jelzőzászló)<br />
::A keret elejét és végét jelző bitsorozat, 1 byte hosszú és mindig 01111110 alakú. Sehol máshol a keretben nem fordulhat elő 6 darab 1-es, ha mégis, akkor automatikusan az ötödik 1-es után a küldő oldal beszúr egy 0-t, amit a vevő oldal automatikusan kivesz. Ezt hívják ""bit beszúrásnak"" (bit stuffing). Két egymást követő keret használhat közös flag-et, ebben az esetben ugyanaz a flag jelzi az első keret végét és a következő keret elejét.<br />
:;*Address (címzés)<br />
::A címzés mező definiálja mind a feladó mind a címzett címét, valamint esetleges 2-es rétegbeli átjátszók címét. Ez a mező almezőkre oszthatók, amelyek egy-egy címet tartalmaznak. A cím mindig 7 byte hosszú, az első 6 byte hívójel formátum, azaz nagybetűs alfanumerikus ASCII karaktereket, illetve rövidebb hívójelek esetén a maradék byte-okon szóközöket tartalmazhat. A hetedik byte az ún. SSID (Secondary Station Identifier) másodlagos állomás azonosító amely ugyanazon hívójel al-állomásait különbözteti meg. Az SSID a hetedik byte 1-4 bitjein van ábrázolva amely így 16 különböző (0-15) al-állomás megkülönböztetését teszi lehetővé.<br />
:;*Control (vezérlő)<br />
::A vezérlő mező határozza meg, hogy milyen típusú keretről van szó (I, U, S - lásd följebb), illetve sorszámozott keretek esetén a keret sorszámát és még egyéb információkat, pl '''P'''oll (kérés) illetve '''F'''inal (a pollra adott válasz). ''Ezeknek a biteknek a felsorolása túlmutat eme dokumentum határain. [- a szerkesztő], az oldal elején hivatkozott dokumentumben utána lehet nézni''<br />
:;*PID Protocol Identifier (protokoll azonosító)<br />
::A 3-as rétegben használt protokollt azonosítja. Lásd később a [[AX25#PID]] leírásánál.<br />
:;*Info (információ)<br />
::Maga a hasznos információ, amit át akarunk vinni. Maximum 256 byte hosszú, és a byte egész számú többszöröse lehet. Ez a két feltétel a bit beszúrás előtti állapotban érvényes.<br />
:;*FCS Frame-Check Sequence (keret ellenőrző sorozat<br />
::A HDLC ajánlása alapján számolt sorozat, amelyet mind az adó és a vevő is előállít annak érdekében, hogy megállapítsa vajon az adott keretben előfordult-e hiba.<br />
<br />
== PID ==</div>Ha8fnhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=AX.25_protokoll&diff=5446AX.25 protokoll2006-07-25T08:56:45Z<p>Ha8fn: /* Csomagtípus */</p>
<hr />
<div>Az AX.25 protokoll részletes leírása a http://www.tapr.org/pdf/AX25.2.2.pdf címen elérhető. Az alábbi szócikkben ennek legfontosabb elemei kerülnek ismertetésre.<br />
<br />
== Packet céljára használt frekvencia és moduláció ==<br />
<br />
== Adatcsomag kódolása ==<br />
<br />
== Címzés ==<br />
<br />
== Csomagtípus (keretek) ==<br />
<br />
Az AX.25 három féle csomagtípust ún. keretet (frame) definiál:<br />
# I (Information) információs keret;<br />
# S (Supervisory) felügyelő keret;<br />
# U (Unnumbered) sorszámozatlan keret.<br />
<br><br />
Minden keret tovább bontható kisebb egységekre ún. mezőkre.<br />
:* S és U keret esetén:<br />
::{| border="1"<br />
! Flag !! Address !! Control !! Info !! FCS !! Flag<br />
|-<br />
| 01111110 || 112/224bit || 8/16bit || N*8bit || 16bit || 01111110<br />
|}<br />
:* I keret esetén:<br />
::{| border="1"<br />
! Flag !! Address !! Control !! PID !! Info !! FCS !! Flag<br />
|-<br />
| 01111110 || 112/224bit || 8/16bit || 8bit || N*8bit || 16bit || 01111110<br />
|}<br />
<br><br />
Az egyes mezők jelentése:<br />
:;*Flag (jelzőzászló)<br />
::A keret elejét és végét jelző bitsorozat, 1 byte hosszú és mindig 01111110 alakú. Sehol máshol a keretben nem fordulhat elő 6 darab 1-es, ha mégis, akkor automatikusan az ötödik 1-es után a küldő oldal beszúr egy 0-t, amit a vevő oldal automatikusan kivesz. Ezt hívják ""bit beszúrásnak"" (bit stuffing). Két egymást követő keret használhat közös flag-et, ebben az esetben ugyanaz a flag jelzi az első keret végét és a következő keret elejét.<br />
:;*Address (címzés)<br />
::A címzés mező definiálja mind a feladó mind a címzett címét, valamint esetleges 2-es rétegbeli átjátszók címét. Ez a mező almezőkre oszthatók, amelyek egy-egy címet tartalmaznak. A cím mindig 7 byte hosszú, az első 6 byte hívójel formátum, azaz nagybetűs alfanumerikus ASCII karaktereket, illetve rövidebb hívójelek esetén a maradék byte-okon szóközöket tartalmazhat. A hetedik byte az ún. SSID (Secondary Station Identifier) másodlagos állomás azonosító amely ugyanazon hívójel al-állomásait különbözteti meg. Az SSID a hetedik byte 1-4 bitjein van ábrázolva amely így 16 különböző (0-15) al-állomás megkülönböztetését teszi lehetővé.<br />
:;*Control (vezérlő)<br />
::A vezérlő mező határozza meg, hogy milyen típusú keretről van szó (I, U, S - lásd följebb), illetve sorszámozott keretek esetén a keret sorszámát és még egyéb információkat, pl '''P'''oll (kérés) illetve '''F'''inal (a pollra adott válasz). ''Ezeknek a biteknek a felsorolása túlmutat eme dokumentum határain. [- a szerkesztő], az oldal elején hivatkozott dokumentumben utána lehet nézni''<br />
:;*PID Protocol Identifier (protokoll azonosító)<br />
::A 3-as rétegben használt protokollt azonosítja. Lásd később a [[PID]] leírásánál.<br />
:;*Info (információ)<br />
::Maga a hasznos információ, amit át akarunk vinni. Maximum 256 byte hosszú, és a byte egész számú többszöröse lehet. Ez a két feltétel a bit beszúrás előtti állapotban érvényes.<br />
:;*FCS Frame-Check Sequence (keret ellenőrző sorozat<br />
::A HDLC ajánlása alapján számolt sorozat, amelyet mind az adó és a vevő is előállít annak érdekében, hogy megállapítsa vajon az adott keretben előfordult-e hiba.<br />
<br />
== PID ==</div>Ha8fnhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Ha8fn&diff=4591Szerkesztő:Ha8fn2006-06-30T16:40:19Z<p>Ha8fn: </p>
<hr />
<div>[http://hg8psz.juris.u-szeged.hu/~ha8fn ha8fn]</div>Ha8fnhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=ISO_OSI_r%C3%A9tegek&diff=4590ISO OSI rétegek2006-06-30T16:37:49Z<p>Ha8fn: </p>
<hr />
<div>'''A hálózatok szabványosítása'''<br />
<br />
Valamennyi állomás és hálózat csak akkor tud egymás között kommunikálni, ha közös szabványt használnak. Néhány évvel ezelőtt még minden számítógépgyártó saját architektúrával rendelkezett, amelyek nem voltak egymással kompatibilisek. Ez jelentősen megnehezítette a kapcsolatok felépítését. Napjainkban használatos szabványokat egységes egésszé fogja össze az OSI hivatkozási modell, amelyet gyakorlatilag a teljes számítógépgyártó ipar elfogadott.<br />
<br />
<br />
=== Az OSI hivatkozási modell ===<br />
<br />
A Nemzetközi Szabványügyi Hivatal (''International Standards Organisation ISO'') 1978-ban kidolgozta a Nyitott Rendszerek Összekapcsolásának (''Open Systems Interconnection OSI'') referencia modelljét, amely lehetővé teszi a kapcsolatot a kommunikációs eszközök széles választéka között. Ennek érdekében az összeköttetés hét rétegét definiálták. Alapelve az, hogy a hálózatokat egymásra épülő rétegek sorozataiként kell megtervezni, így a teljes folyamat sokkal áttekinthetőbbé, kezelhetőbbé válik.<br />
<br />
Maga az OSI modell nem egy hálózati hierarchia, hanem csak azt mondja meg, hogy az egyes rétegeknek mi a szerepük. Minden réteg csak a közvetlen felette állónak nyújt szolgálatot és a közvetlen alatta lévőnek ad utasításokat. Az egyik gép n-edik rétege a másik gép n-edik rétegével kommunikál, tehát a látszólagos adatáramlás vízszintes. A gyakorlatban az adatáramlás úgy hajtódik végre, hogy a legfelső szint elindítja a bitfolyamot. Ezt az alatta levő réteg módosítja, feltördeli, fejlécet, ellenőrző összegeket rakhat rá, és tovább küldi az alatta levőnek. Az alatta levő réteg nem tudja, hogy a kapott bitfolyam melyik része a tényleges adat és melyik az előző réteg fejléce. Egyként kezeli és ugyanúgy megcsinálja a maga manipulációit. Legvégül a fizikai rétegen keresztül átküldi a célállomásnak, ahol annak rétegei fordított sorrendben elvégzik a megfelelő műveleteket. Lebontják az fejléceket, összeállítják az eredeti üzenetet. Igy jön ki a látszólagos vízszintes információáramlás.<br />
<br />
Az egyes rétegek önálló protokollt használnak. Felépítésük modul rendszerű és független a többi rétegtől, így önállóan fejleszthetők illetve szükség esetén kicserélhetők a többi réteg módosítása nélkül. A rádióamatőr hálózat is ezt a felépítést követi, ezért meg kell vele ismerkednünk.<br />
<br />
'''Az OSI rétegei:'''<br />
: 7. Application Layer alkalmazási réteg<br />
: 6. Presentation Layer megjelenítési réteg<br />
: 5. Session Layer viszonyréteg<br />
: 4. Transport Layer szállítási réteg<br />
: 3. Network Layer hálózati réteg<br />
: 2. Data Link Layer adatkapcsolati réteg<br />
: 1. Physical Layer fizikai réteg<br />
<br />
=== Fizikai réteg ===<br />
A fizikai réteg a bitek kommunikációs csatornára való kibocsátásáért felelős. Biztosítania kell, hogy az adó oldalon kibocsátott 1-et a vevő is 1-nek és ne 0-nak vegye. A tipikus kérdések itt a következők: hány voltnyi feszültségkülönbség ábrázolja a logikai 1-et és hány volt a 0-át; hány mikroszekundum legyen egy bit; folyhasson-e egyidőben mindkét irányú adatátvitel; hogyan épüljön fel a kezdeti kapcsolat illetve hogyan bomoljon fel; stb. A rádió, a modemek, az átviteli közeg és a különböző elektromos szabványok vagy a csatornához való hozzáférés, mind a fizikai réteggel függnek össze.<br />
<br />
=== Adatkapcsolati réteg ===<br />
<br />
Az adatkapcsolati réteg alapvető feladata az, hogy hibamentes átvitelt biztosítson a hálózati réteg számára. A küldő fél a bemenő adatokat adatkeretekké tördeli, a kereteket sorrendhelyesen továbbítja, végül a vevő által visszaküldött nyugtakereteket feldolgozza. Mivel a fizikai réteg csak a bitfolyam adásával és vételével foglalkozik, ezért az adatkapcsolati rétegre hárul az adatkeretek határainak létrehozása és felismerése. Ezt speciális bitmintáknak a keret elé, illetve mögé illesztésével lehet elérni. A csatorna zajossága miatt a keretek sérülhetnek. Ebben az esetben a forrásgép adatkapcsolati szoftverének újra kell adnia a keretet. Ugyanannak a keretnek a többszöri újraadása viszont kettőzött keretek megjelenésével járhat. Esetleges csomagvesztés ellen a csomagok sorszámozásával lehet védekezni. E réteg feladata a megsérült, elveszett vagy megkettőzött keretek miatt felmerülő problémák megoldása. Egy másik, az adatkapcsolati rétegben előforduló probléma az, hogy a gyors adók adatelárasztással fenyegetik a lassú vevőket. Valamilyen forgalomirányítási mechanizmust kell bevezetni annak érdekében, hogy az adók tudhassák, hogy a vevők egy adott pillanatban mekkora szabad pufferterülettel rendelkeznek. Ezt a szintet definiálja az AX.25 protokoll.<br />
<br />
=== Hálózati réteg ===<br />
<br />
A hálózati réteg a kommunikációs alhálózatok működését vezérli. Megtervezi a forrás- és célállomás közti útvonalat. Az útvonal meghatározása történhet statikus, ritkán változtatható táblák segítségével, illetve a kommunikáció kezdetén is. Felügyeli a csomagok forgalmát, hogy ne legyen torlódás, és tartalmazza az erre vonatkozó számlázást is. Több alhálózat összekapcsolását is a hálózati réteg végzi, ezért gondoskodnia kell az eltérő címzés, csomaghossz, átviteli sebesség különbségéből adódó problémák megoldásáról is. A hálózati rétegnek el kell rejtenie a szállítási réteg elől az alhálózat típusát és topológiáját. Két alapvető alhálózat-szervezési filozófia van: az egyik az összeköttetésalapú és az összeköttetésmentes.<br />
<br />
=== Szállítási réteg ===<br />
<br />
A szállítási réteg alapvető feladata, hogy a viszonyrétegtől kapott adatfolyamot kisebb darabokra vágja szét, ha szükséges, akkor a túloldalon ezeket sorrendhelyesen visszaállítsa. Biztosítania kell a hibamentes adatátvitelt. Közönséges körülmények között a szállítási réteg minden szállítási összeköttetés számára, amelyek a viszonyréteg kérésére jönnek létre, egy-egy hálózati összeköttetést hoz létre. Előfordulhat azonban, hogy több párhuzamos összeköttetést hoz létre, vagy éppen ellenkezőleg, összenyalábol több szállítási összeköttetést egy hálózati összeköttetésbe. A szállítási protokoll jellemzi a hálózat felhasználóinak nyújtott szolgáltatás minőségét. Legnépszerűbb a hibamentes átvitel, ahol sorrendhelyesen érkeznek meg az adatok. Egy másik fajta szolgáltatásnál egymástól függetlenül, nem sorrendhelyesen érkeznek meg az üzenetek. A harmadik típusnál egy célállomáscsoportnak küldenek üzenetet. A szállítási réteg egy valódi forrás-cél, vagy másképpen két végpont közötti réteg.<br />
<br />
=== Viszonyréteg ===<br />
<br />
A viszonyréteg lehetővé teszi, hogy különböző gépek felhasználói viszonyt létesítsenek egymással. A viszonyréteg, akárcsak a szállítási réteg különleges adatátvitelt tesz lehetővé, de néhány olyan szolgáltatással is ki van egészítve, amelyek egyes alkalmazásokhoz hasznosak lehetnek. Egy viszony például alkalmas arra, hogy egy felhasználó bejelentkezzen egy távoli időosztásos rendszerbe, vagy hogy állományokat továbbítson két gép között. A viszonyréteg egyik szolgáltatása a párbeszéd szervezése. A viszonyok egyidőben egy- és kétirányú adatáramlást is lehetővé tehetnek. A viszonyréteg egy másik szolgáltatása a szinkronizáció. Gondoljunk bele, hogy egy hosszú adatátvitel a vége előtt nemsokkal megszakad. Ahhoz, hogy ne kelljen az egészet előlről kezdeni, beépítünk szinkronizációs pontokat, ahonnan kezdve folytatni tudjuk a műveletet.<br />
<br />
=== Megjelenítési réteg ===<br />
<br />
A megjelenítési réteg az átviendő információ szintaktikájával és szemantikájával foglalkozik. Szinte minden gép más kódolást használ adatfüzérek, lebegőpontos számok, struktúrák ábrázolására. Azért, hogy a különböző ábrázolásmódú számítógépek is kommunikálni tudjanak egymással, a kicserélendő adatstruktúrákat szabványos kódolással kell definiálni. Magába foglalja még a hatékonyabb adatátvitelhez szükséges adattömörítési eljárásokat, és gondoskodik az adatok titkosításáról.<br />
<br />
=== Alkalmazási réteg ===<br />
<br />
Az alkalmazási réteg széles körben igényelt protokollokat tartalmaz. Például több száz inkompatibilis termináltípus létezik ma a világon. Meglehetősen bonyolult lenne egy olyan alkalmazás írása, amely csak egy részén működne helyesen. Ennek megoldására definiálni kell egy hálózati virtuális terminált, és a többi programot ezt felhasználva kell megírni. Más típusú alkalmazási rétegfeladat az állománytovábbítás, elektronikus levelezés, távoli bejelentkezés, katalógusok, nyilvántartások kezelése.<br />
<br />
<br />
A gyakorlatban ezek a rétegek nem feltétlenül különülnek el egymástól és az sem biztos, hogy valamennyi megvalósításra kerül. Nyilvánvaló, hogy a két alsó fizikai és adatkapcsolati rétegnek mindig meg kell lenni, hogy egyáltalán át lehessen vinni az adatokat két állomás között. A hálózati és szállítási réteg már csak a rendszer speciális elemeinél jelenik meg, de valamennyi a közös AX.25 protokollt használja az adatkapcsolat létrehozására. Nem használjuk a viszonyréteget és el szokott maradni a megjelenítési réteg is, az ASCII kód általános elterjedése miatt. A legfelső, alkalmazási réteg az, amely fogadja illetve előállítja az átvitendő adatokat.</div>Ha8fnhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=ISO_OSI_r%C3%A9tegek&diff=4589ISO OSI rétegek2006-06-30T14:54:41Z<p>Ha8fn: </p>
<hr />
<div>'''A hálózatok szabványosítása'''<br />
<br />
Valamennyi állomás és hálózat csak akkor tud egymás között kommunikálni, ha közös szabványt használnak. Néhány évvel ezelőtt még minden számítógépgyártó saját architektúrával rendelkezett, amelyek nem voltak egymással kompatibilisek. Ez jelentősen megnehezítette a kapcsolatok felépítését. Napjainkban használatos szabványokat egységes egésszé fogja össze az OSI hivatkozási modell, amelyet gyakorlatilag a teljes számítógépgyártó ipar elfogadott.<br />
<br />
<br />
'''Az OSI hivatkozási modell'''<br />
<br />
A Nemzetközi Szabványügyi Hivatal (''International Standards Organisation ISO'') 1978-ban kidolgozta a Nyitott Rendszerek Összekapcsolásának (''Open Systems Interconnection OSI'') referencia modelljét, amely lehetővé teszi a kapcsolatot a kommunikációs eszközök széles választéka között. Ennek érdekében az összeköttetés hét rétegét definiálták. Alapelve az, hogy a hálózatokat egymásra épülő rétegek sorozataiként kell megtervezni, így a teljes folyamat sokkal áttekinthetőbbé, kezelhetőbbé válik.<br />
<br />
Maga az OSI modell nem egy hálózati hierarchia, hanem csak azt mondja meg, hogy az egyes rétegeknek mi a szerepük. Minden réteg csak a közvetlen felette állónak nyújt szolgálatot és a közvetlen alatta lévőnek ad utasításokat. Az egyik gép n-edik rétege a másik gép n-edik rétegével kommunikál, tehát a látszólagos adatáramlás vízszintes. A gyakorlatban az adatáramlás úgy hajtódik végre, hogy a legfelső szint elindítja a bitfolyamot. Ezt az alatta levő réteg módosítja, feltördeli, fejlécet, ellenőrző összegeket rakhat rá, és tovább küldi az alatta levőnek. Az alatta levő réteg nem tudja, hogy a kapott bitfolyam melyik része a tényleges adat és melyik az előző réteg fejléce. Egyként kezeli és ugyanúgy megcsinálja a maga manipulációit. Legvégül a fizikai rétegen keresztül átküldi a célállomásnak, ahol annak rétegei fordított sorrendben elvégzik a megfelelő műveleteket. Lebontják az fejléceket, összeállítják az eredeti üzenetet. Igy jön ki a látszólagos vízszintes információáramlás.<br />
<br />
Az egyes rétegek önálló protokollt használnak. Felépítésük modul rendszerű és független a többi rétegtől, így önállóan fejleszthetők illetve szükség esetén kicserélhetők a többi réteg módosítása nélkül. A rádióamatőr hálózat is ezt a felépítést követi, ezért meg kell vele ismerkednünk.<br />
<br />
<br />
'''Az OSI rétegei:'''<br />
<br />
7. Application Layer alkalmazási réteg<br />
<br />
6. Presentation Layer megjelenítési réteg<br />
<br />
5. Session Layer viszonyréteg<br />
<br />
4. Transport Layer szállítási réteg<br />
<br />
3. Network Layer hálózati réteg<br />
<br />
2. Data Link Layer adatkapcsolati réteg<br />
<br />
1. Physical Layer fizikai réteg<br />
<br />
<br />
== '''Fizikai réteg''' ==<br />
<br />
A fizikai réteg a bitek kommunikációs csatornára való kibocsátásáért felelős. Biztosítania kell, hogy az adó oldalon kibocsátott 1-et a vevő is 1-nek és ne 0-nak vegye. A tipikus kérdések itt a következők: hány voltnyi feszültségkülönbség ábrázolja a logikai 1-et és hány volt a 0-át; hány mikroszekundum legyen egy bit; folyhasson-e egyidőben mindkét irányú adatátvitel; hogyan épüljön fel a kezdeti kapcsolat illetve hogyan bomoljon fel; stb. A rádió, a modemek, az átviteli közeg és a különböző elektromos szabványok vagy a csatornához való hozzáférés, mind a fizikai réteggel függnek össze.<br />
<br />
== '''Adatkapcsolati réteg''' ==<br />
<br />
Az adatkapcsolati réteg alapvető feladata az, hogy hibamentes átvitelt biztosítson a hálózati réteg számára. A küldő fél a bemenő adatokat adatkeretekké tördeli, a kereteket sorrendhelyesen továbbítja, végül a vevő által visszaküldött nyugtakereteket feldolgozza. Mivel a fizikai réteg csak a bitfolyam adásával és vételével foglalkozik, ezért az adatkapcsolati rétegre hárul az adatkeretek határainak létrehozása és felismerése. Ezt speciális bitmintáknak a keret elé, illetve mögé illesztésével lehet elérni. A csatorna zajossága miatt a keretek sérülhetnek. Ebben az esetben a forrásgép adatkapcsolati szoftverének újra kell adnia a keretet. Ugyanannak a keretnek a többszöri újraadása viszont kettőzött keretek megjelenésével járhat. Esetleges csomagvesztés ellen a csomagok sorszámozásával lehet védekezni. E réteg feladata a megsérült, elveszett vagy megkettőzött keretek miatt felmerülő problémák megoldása. Egy másik, az adatkapcsolati rétegben előforduló probléma az, hogy a gyors adók adatelárasztással fenyegetik a lassú vevőket. Valamilyen forgalomirányítási mechanizmust kell bevezetni annak érdekében, hogy az adók tudhassák, hogy a vevők egy adott pillanatban mekkora szabad pufferterülettel rendelkeznek. Ezt a szintet definiálja az AX.25 protokoll.<br />
<br />
== '''Hálózati réteg''' ==<br />
<br />
A hálózati réteg a kommunikációs alhálózatok működését vezérli. Megtervezi a forrás- és célállomás közti útvonalat. Az útvonal meghatározása történhet statikus, ritkán változtatható táblák segítségével, illetve a kommunikáció kezdetén is. Felügyeli a csomagok forgalmát, hogy ne legyen torlódás, és tartalmazza az erre vonatkozó számlázást is. Több alhálózat összekapcsolását is a hálózati réteg végzi, ezért gondoskodnia kell az eltérő címzés, csomaghossz, átviteli sebesség különbségéből adódó problémák megoldásáról is. A hálózati rétegnek el kell rejtenie a szállítási réteg elől az alhálózat típusát és topológiáját. Két alapvető alhálózat-szervezési filozófia van: az egyik az összeköttetésalapú és az összeköttetésmentes.<br />
<br />
== '''Szállítási réteg''' ==<br />
<br />
A szállítási réteg alapvető feladata, hogy a viszonyrétegtől kapott adatfolyamot kisebb darabokra vágja szét, ha szükséges, akkor a túloldalon ezeket sorrendhelyesen visszaállítsa. Biztosítania kell a hibamentes adatátvitelt. Közönséges körülmények között a szállítási réteg minden szállítási összeköttetés számára, amelyek a viszonyréteg kérésére jönnek létre, egy-egy hálózati összeköttetést hoz létre. Előfordulhat azonban, hogy több párhuzamos összeköttetést hoz létre, vagy éppen ellenkezőleg, összenyalábol több szállítási összeköttetést egy hálózati összeköttetésbe. A szállítási protokoll jellemzi a hálózat felhasználóinak nyújtott szolgáltatás minőségét. Legnépszerűbb a hibamentes átvitel, ahol sorrendhelyesen érkeznek meg az adatok. Egy másik fajta szolgáltatásnál egymástól függetlenül, nem sorrendhelyesen érkeznek meg az üzenetek. A harmadik típusnál egy célállomáscsoportnak küldenek üzenetet. A szállítási réteg egy valódi forrás-cél, vagy másképpen két végpont közötti réteg.<br />
<br />
== '''Viszonyréteg''' ==<br />
<br />
A viszonyréteg lehetővé teszi, hogy különböző gépek felhasználói viszonyt létesítsenek egymással. A viszonyréteg, akárcsak a szállítási réteg különleges adatátvitelt tesz lehetővé, de néhány olyan szolgáltatással is ki van egészítve, amelyek egyes alkalmazásokhoz hasznosak lehetnek. Egy viszony például alkalmas arra, hogy egy felhasználó bejelentkezzen egy távoli időosztásos rendszerbe, vagy hogy állományokat továbbítson két gép között. A viszonyréteg egyik szolgáltatása a párbeszéd szervezése. A viszonyok egyidőben egy- és kétirányú adatáramlást is lehetővé tehetnek. A viszonyréteg egy másik szolgáltatása a szinkronizáció. Gondoljunk bele, hogy egy hosszú adatátvitel a vége előtt nemsokkal megszakad. Ahhoz, hogy ne kelljen az egészet előlről kezdeni, beépítünk szinkronizációs pontokat, ahonnan kezdve folytatni tudjuk a műveletet.<br />
<br />
== '''Megjelenítési réteg''' ==<br />
<br />
A megjelenítési réteg az átviendő információ szintaktikájával és szemantikájával foglalkozik. Szinte minden gép más kódolást használ adatfüzérek, lebegőpontos számok, struktúrák ábrázolására. Azért, hogy a különböző ábrázolásmódú számítógépek is kommunikálni tudjanak egymással, a kicserélendő adatstruktúrákat szabványos kódolással kell definiálni. Magába foglalja még a hatékonyabb adatátvitelhez szükséges adattömörítési eljárásokat, és gondoskodik az adatok titkosításáról.<br />
<br />
== '''Alkalmazási réteg''' ==<br />
<br />
Az alkalmazási réteg széles körben igényelt protokollokat tartalmaz. Például több száz inkompatibilis termináltípus létezik ma a világon. Meglehetősen bonyolult lenne egy olyan alkalmazás írása, amely csak egy részén működne helyesen. Ennek megoldására definiálni kell egy hálózati virtuális terminált, és a többi programot ezt felhasználva kell megírni. Más típusú alkalmazási rétegfeladat az állománytovábbítás, elektronikus levelezés, távoli bejelentkezés, katalógusok, nyilvántartások kezelése.<br />
<br />
<br />
A gyakorlatban ezek a rétegek nem feltétlenül különülnek el egymástól és az sem biztos, hogy valamennyi megvalósításra kerül. Nyilvánvaló, hogy a két alsó fizikai és adatkapcsolati rétegnek mindig meg kell lenni, hogy egyáltalán át lehessen vinni az adatokat két állomás között. A hálózati és szállítási réteg már csak a rendszer speciális elemeinél jelenik meg, de valamennyi a közös AX.25 protokollt használja az adatkapcsolat létrehozására. Nem használjuk a viszonyréteget és el szokott maradni a megjelenítési réteg is, az ASCII kód általános elterjedése miatt. A legfelső, alkalmazási réteg az, amely fogadja illetve előállítja az átvitendő adatokat.</div>Ha8fnhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=ISO_OSI_r%C3%A9tegek&diff=4588ISO OSI rétegek2006-06-30T14:50:36Z<p>Ha8fn: ISO OSI rétegek rövid ismertető</p>
<hr />
<div>'''A hálózatok szabványosítása'''<br />
<br />
Valamennyi állomás és hálózat csak akkor tud egymás között kommunikálni, ha közös szabványt használnak. Néhány évvel ezelőtt még minden számítógépgyártó saját architektúrával rendelkezett, amelyek nem voltak egymással kompatibilisek. Ez jelentősen megnehezítette a kapcsolatok felépítését. Napjainkban használatos szabványokat egységes egésszé fogja össze az OSI hivatkozási modell, amelyet gyakorlatilag a teljes számítógépgyártó ipar elfogadott.<br />
<br />
<br />
'''Az OSI hivatkozási modell'''<br />
<br />
A Nemzetközi Szabványügyi Hivatal (''International Standards Organisation ISO'') 1978-ban kidolgozta a Nyitott Rendszerek Összekapcsolásának (''Open Systems Interconnection OSI'') referencia modelljét, amely lehetővé teszi a kapcsolatot a kommunikációs eszközök széles választéka között. Ennek érdekében az összeköttetés hét rétegét definiálták. Alapelve az, hogy a hálózatokat egymásra épülő rétegek sorozataiként kell megtervezni, így a teljes folyamat sokkal áttekinthetőbbé, kezelhetőbbé válik.<br />
<br />
Maga az OSI modell nem egy hálózati hierarchia, hanem csak azt mondja meg, hogy az egyes rétegeknek mi a szerepük. Minden réteg csak a közvetlen felette állónak nyújt szolgálatot és a közvetlen alatta lévőnek ad utasításokat. Az egyik gép n-edik rétege a másik gép n-edik rétegével kommunikál, tehát a látszólagos adatáramlás vízszintes. A gyakorlatban az adatáramlás úgy hajtódik végre, hogy a legfelső szint elindítja a bitfolyamot. Ezt az alatta levő réteg módosítja, feltördeli, fejlécet, ellenőrző összegeket rakhat rá, és tovább küldi az alatta levőnek. Az alatta levő réteg nem tudja, hogy a kapott bitfolyam melyik része a tényleges adat és melyik az előző réteg fejléce. Egyként kezeli és ugyanúgy megcsinálja a maga manipulációit. Legvégül a fizikai rétegen keresztül átküldi a célállomásnak, ahol annak rétegei fordított sorrendben elvégzik a megfelelő műveleteket. Lebontják az fejléceket, összeállítják az eredeti üzenetet. Igy jön ki a látszólagos vízszintes információáramlás.<br />
<br />
Az egyes rétegek önálló protokollt használnak. Felépítésük modul rendszerű és független a többi rétegtől, így önállóan fejleszthetők illetve szükség esetén kicserélhetők a többi réteg módosítása nélkül. A rádióamatőr hálózat is ezt a felépítést követi, ezért meg kell vele ismerkednünk.<br />
<br />
<br />
'''Az OSI rétegei:'''<br />
<br />
7. Application Layer alkalmazási réteg<br />
<br />
6. Presentation Layer megjelenítési réteg<br />
<br />
5. Session Layer viszonyréteg<br />
<br />
4. Transport Layer szállítási réteg<br />
<br />
3. Network Layer hálózati réteg<br />
<br />
2. Data Link Layer adatkapcsolati réteg<br />
<br />
1. Physical Layer fizikai réteg<br />
<br />
<br />
'''Fizikai réteg'''<br />
<br />
A fizikai réteg a bitek kommunikációs csatornára való kibocsátásáért felelős. Biztosítania kell, hogy az adó oldalon kibocsátott 1-et a vevő is 1-nek és ne 0-nak vegye. A tipikus kérdések itt a következők: hány voltnyi feszültségkülönbség ábrázolja a logikai 1-et és hány volt a 0-át; hány mikroszekundum legyen egy bit; folyhasson-e egyidőben mindkét irányú adatátvitel; hogyan épüljön fel a kezdeti kapcsolat illetve hogyan bomoljon fel; stb. A rádió, a modemek, az átviteli közeg és a különböző elektromos szabványok vagy a csatornához való hozzáférés, mind a fizikai réteggel függnek össze.<br />
<br />
'''Adatkapcsolati réteg'''<br />
<br />
Az adatkapcsolati réteg alapvető feladata az, hogy hibamentes átvitelt biztosítson a hálózati réteg számára. A küldő fél a bemenő adatokat adatkeretekké tördeli, a kereteket sorrendhelyesen továbbítja, végül a vevő által visszaküldött nyugtakereteket feldolgozza. Mivel a fizikai réteg csak a bitfolyam adásával és vételével foglalkozik, ezért az adatkapcsolati rétegre hárul az adatkeretek határainak létrehozása és felismerése. Ezt speciális bitmintáknak a keret elé, illetve mögé illesztésével lehet elérni. A csatorna zajossága miatt a keretek sérülhetnek. Ebben az esetben a forrásgép adatkapcsolati szoftverének újra kell adnia a keretet. Ugyanannak a keretnek a többszöri újraadása viszont kettőzött keretek megjelenésével járhat. Esetleges csomagvesztés ellen a csomagok sorszámozásával lehet védekezni. E réteg feladata a megsérült, elveszett vagy megkettőzött keretek miatt felmerülő problémák megoldása. Egy másik, az adatkapcsolati rétegben előforduló probléma az, hogy a gyors adók adatelárasztással fenyegetik a lassú vevőket. Valamilyen forgalomirányítási mechanizmust kell bevezetni annak érdekében, hogy az adók tudhassák, hogy a vevők egy adott pillanatban mekkora szabad pufferterülettel rendelkeznek. Ezt a szintet definiálja az AX.25 protokoll.<br />
<br />
'''Hálózati réteg'''<br />
<br />
A hálózati réteg a kommunikációs alhálózatok működését vezérli. Megtervezi a forrás- és célállomás közti útvonalat. Az útvonal meghatározása történhet statikus, ritkán változtatható táblák segítségével, illetve a kommunikáció kezdetén is. Felügyeli a csomagok forgalmát, hogy ne legyen torlódás, és tartalmazza az erre vonatkozó számlázást is. Több alhálózat összekapcsolását is a hálózati réteg végzi, ezért gondoskodnia kell az eltérő címzés, csomaghossz, átviteli sebesség különbségéből adódó problémák megoldásáról is. A hálózati rétegnek el kell rejtenie a szállítási réteg elől az alhálózat típusát és topológiáját. Két alapvető alhálózat-szervezési filozófia van: az egyik az összeköttetésalapú és az összeköttetésmentes.<br />
<br />
'''Szállítási réteg'''<br />
<br />
A szállítási réteg alapvető feladata, hogy a viszonyrétegtől kapott adatfolyamot kisebb darabokra vágja szét, ha szükséges, akkor a túloldalon ezeket sorrendhelyesen visszaállítsa. Biztosítania kell a hibamentes adatátvitelt. Közönséges körülmények között a szállítási réteg minden szállítási összeköttetés számára, amelyek a viszonyréteg kérésére jönnek létre, egy-egy hálózati összeköttetést hoz létre. Előfordulhat azonban, hogy több párhuzamos összeköttetést hoz létre, vagy éppen ellenkezőleg, összenyalábol több szállítási összeköttetést egy hálózati összeköttetésbe. A szállítási protokoll jellemzi a hálózat felhasználóinak nyújtott szolgáltatás minőségét. Legnépszerűbb a hibamentes átvitel, ahol sorrendhelyesen érkeznek meg az adatok. Egy másik fajta szolgáltatásnál egymástól függetlenül, nem sorrendhelyesen érkeznek meg az üzenetek. A harmadik típusnál egy célállomáscsoportnak küldenek üzenetet. A szállítási réteg egy valódi forrás-cél, vagy másképpen két végpont közötti réteg.<br />
<br />
'''Viszonyréteg'''<br />
<br />
A viszonyréteg lehetővé teszi, hogy különböző gépek felhasználói viszonyt létesítsenek egymással. A viszonyréteg, akárcsak a szállítási réteg különleges adatátvitelt tesz lehetővé, de néhány olyan szolgáltatással is ki van egészítve, amelyek egyes alkalmazásokhoz hasznosak lehetnek. Egy viszony például alkalmas arra, hogy egy felhasználó bejelentkezzen egy távoli időosztásos rendszerbe, vagy hogy állományokat továbbítson két gép között. A viszonyréteg egyik szolgáltatása a párbeszéd szervezése. A viszonyok egyidőben egy- és kétirányú adatáramlást is lehetővé tehetnek. A viszonyréteg egy másik szolgáltatása a szinkronizáció. Gondoljunk bele, hogy egy hosszú adatátvitel a vége előtt nemsokkal megszakad. Ahhoz, hogy ne kelljen az egészet előlről kezdeni, beépítünk szinkronizációs pontokat, ahonnan kezdve folytatni tudjuk a műveletet.<br />
<br />
'''Megjelenítési réteg'''<br />
<br />
A megjelenítési réteg az átviendő információ szintaktikájával és szemantikájával foglalkozik. Szinte minden gép más kódolást használ adatfüzérek, lebegőpontos számok, struktúrák ábrázolására. Azért, hogy a különböző ábrázolásmódú számítógépek is kommunikálni tudjanak egymással, a kicserélendő adatstruktúrákat szabványos kódolással kell definiálni. Magába foglalja még a hatékonyabb adatátvitelhez szükséges adattömörítési eljárásokat, és gondoskodik az adatok titkosításáról.<br />
<br />
'''Alkalmazási réteg'''<br />
<br />
Az alkalmazási réteg széles körben igényelt protokollokat tartalmaz. Például több száz inkompatibilis termináltípus létezik ma a világon. Meglehetősen bonyolult lenne egy olyan alkalmazás írása, amely csak egy részén működne helyesen. Ennek megoldására definiálni kell egy hálózati virtuális terminált, és a többi programot ezt felhasználva kell megírni. Más típusú alkalmazási rétegfeladat az állománytovábbítás, elektronikus levelezés, távoli bejelentkezés, katalógusok, nyilvántartások kezelése.<br />
<br />
<br />
A gyakorlatban ezek a rétegek nem feltétlenül különülnek el egymástól és az sem biztos, hogy valamennyi megvalósításra kerül. Nyilvánvaló, hogy a két alsó fizikai és adatkapcsolati rétegnek mindig meg kell lenni, hogy egyáltalán át lehessen vinni az adatokat két állomás között. A hálózati és szállítási réteg már csak a rendszer speciális elemeinél jelenik meg, de valamennyi a közös AX.25 protokollt használja az adatkapcsolat létrehozására. Nem használjuk a viszonyréteget és el szokott maradni a megjelenítési réteg is, az ASCII kód általános elterjedése miatt. A legfelső, alkalmazási réteg az, amely fogadja illetve előállítja az átvitendő adatokat.</div>Ha8fnhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=R%C3%A1di%C3%B3amat%C5%91r_adat%C3%A1tvitel&diff=4586Rádióamatőr adatátvitel2006-06-30T14:17:13Z<p>Ha8fn: </p>
<hr />
<div>* [[AX.25]]<br />
* [[ROSE]]<br />
* [[NET/ROM]]<br />
* [[KISS]]<br />
* [[RMNC-FLEXNET]]<br />
<br />
----<br />
* [[Háttér]]</div>Ha8fnhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=R%C3%A1di%C3%B3amat%C5%91r_szoftverek&diff=4585Rádióamatőr szoftverek2006-06-30T14:14:24Z<p>Ha8fn: </p>
<hr />
<div>* [[Digitális üzemmódok szoftverei]]<br />
* [[SSTV szoftverek]]<br />
* [[Rádió-vezérlő szoftverek]]<br />
* [[Morzegyakorlók]]<br />
* [[QTH számoló programok]]<br />
* [[QSL-lap készitő programok]]<br />
* [[LOG-vezető programok]]<br />
* [[Műholdas szoftverek]]<br />
* [[Egyéb amatőr szoftverek]]<br />
----<br />
* [[Rádióamatőr adatátviteli protokollok]]<br />
<br />
[[Kategória:Tartalomjegyzék]]</div>Ha8fnhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=R%C3%A1di%C3%B3frekvenci%C3%A1s_csatlakoz%C3%B3k&diff=2200Rádiófrekvenciás csatlakozók2006-06-09T22:53:34Z<p>Ha8fn: /* BNC csatlakozó */</p>
<hr />
<div>Alábbiakban a rádióamatőr készülékeknél leggyakrabban előforduló rádiófrekvenciás csatlakozók kerülnek bemutatásra.<br />
<br />
== BNC csatlakozó ==<br />
<br />
5 Watt alatti készülékek esetén elterjedt ez a csatlakozó. Előnye a kis mérete, hátránya hogy kontakthiba - ritkán ugyan - de kialakulhat. Ezzel a csatlakozóval a 23 cm-es amatőrsávig találkozhatunk.<br />
<br />
{| width="80%"<br />
| [[Kép:BNC_talp.gif]] || [[Kép:BNC_dugo.gif]] || [[Kép:BNC_toldo.gif]]<br />
|-<br />
| BNC talpas aljzat || BNC dugó || BNC toldó<br />
|}<br />
<br />
'''Vigyázzunk arra, hogy rádióamatőr készülékhez 50 ohmos típust vegyünk''' (létezik 75 ohmos és igen ritkán 93 ohmos is)<br />
<br />
== PL (Amphenol) csatlakozó ==<br />
<br />
A PL csatlakozót a 10 W-ot meghaladó teljesítményű rövidhullámú készülékeknél használják. De gyakran találkozhatunk ezzel a csatlakozóval a 2 méteres hullámsávban dolgozó adóberendezéseknél is. Azonban 70 cm-re már nem ajánlott a használata.<br />
<br />
{| width="80%"<br />
| [[Kép:PL_talp.gif]] || [[Kép:PL_dugo.gif]] || [[Kép:PL_toldo.gif]]<br />
|-<br />
| PL talpas aljzat || PL dugó || PL toldó<br />
|}<br />
<br />
== N csatlakozó ==<br />
<br />
Az N csatlakozó nagyon jó tulajdonságokkal bír. Ezért a 70 cm-es sávban és az felett a 10 W-ot meghaladó adókészülékek esetén szinte kizárólagos a használata. Esetenként a 2 méteres sávban üzemelő adóra is ezt a csatlakozót szerelik.<br />
<br />
{| width="80%"<br />
| [[Kép:N_talp.gif]] || [[Kép:N_dugo.gif]] || [[Kép:N_toldo.gif]]<br />
|-<br />
| N talpas aljzat || N dugó || N toldó<br />
|}<br />
<br />
== SMA csatlakozó ==<br />
<br />
Az SMA csatlakozó nagyon kis méretű, ennek ellenére kiváló tulajdonságokkal bír. Egyetlen hátránya a kis méretéből fakad, nem a nagy teljesítmények átvitelére lett tervezve illetve az erősebb mechanikai igénybevételt sem bírja. Így kis 5 watt alatti teljesítményű [[VHF]], [[UHF]] és [[SHF]] miniatűr kézirádiók esetén illetve mikrohullámú berendezésekben előszeretettel használják ezt a csatlakozótípust.<br />
<br />
{| width="80%"<br />
| [[Kép:SMA_alj.gif]] || [[Kép:SMA_dugo.gif]] || [[Kép:SMA_toldo.gif]]<br />
|-<br />
| SMA menetes aljzat || SMA dugó || SMA toldó<br />
|}<br />
<br />
A rádióamatőr gyakorlatban azonban számtalanszor átalakítjuk BNC-re, és BNC csatlakozóval szerelt botantennát vagy antennakábelt csatlakoztatunk rá.<br />
<br />
'''Vigyázzunk arra, hogy SMA csatlakozóból forgalomban van balos és jobbos menetű is. Illetve inverz is.'''<br />
<br />
== Átalakítók, toldók ==<br />
<br />
Néha előfordul, hogy toldani kell a kábelt. Ekkor szabályosan eljárva toldó közdarabbal is toldhatunk. Azonban vegyük mindig figyelembe azt, hogy a toldások számottevő veszteséget okoznak a jelátvitel során.<br />
<br />
Olyan helyzet is előfordul, hogy például a rádiókészülék SMA csatlakozóval van ellátva, az antenna felé a kábel pedig BNC-vel. Ekkor szükségünk lehet átalakítókra.<br />
<br />
Leggyakrabban az alábbi átalakítókkal találkozhatunk:<br />
<br />
* PL-ről BNC-re<br />
* SMA-ról BNC-re: a mini kézirádiók SMA csatlakozóval rendelkeznek.<br />
<br />
{| width="50%"<br />
| [[Kép:PL_BNC.gif]] || [[Kép:SMA_BNC.gif]]<br />
|-<br />
| PL-BNC átmenet || SMA-BNC átmenet<br />
|}</div>Ha8fnhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=Kezd%C5%91lap&diff=1550Kezdőlap2006-06-05T08:30:19Z<p>Ha8fn: /* Rövid infók az admintól */</p>
<hr />
<div><font size=5>Légy üdvözölve a [[wiki.ham.hu:Névjegy|wiki.ham.hu]]-n!</font><br />
<br />
<br />
== Jótanácsok: ==<br />
<br />
<b>Szerkesztéshez tanácsos regisztrálni magad. Érdemes a hívójelet NAGYBETŰVEL írni a regisztrációkor, mert az első betű nagy lesz. <br />
A Ha1dfo-nál pedig szebb a HA1DFO :).<br />
Továbbá mindenki számára hasznos információk: '''[[Hogyan szerkessz egy lapot]]'''.<br />
Igen hasznos olvasmány az első cikk közlése előtt, illetve amikor elakadsz - például egy táblázat összeállítása során.<br />
Ha cikket írsz, és valamit nem tudsz, akkor ne ilyedj meg, hagyd nyugodtan üresen, biztosan lesz valaki, aki kijavítja. Elvégre is valami ilyesmiről szól ez az egész.</b><br />
<br />
== Navigáció ==<br />
<b><br />
[[Általános]]<br />
<br />
[[Forgalmazás]]<br />
<br />
[[Versenyek]]<br />
<br />
[[Rádióépités]]<br />
<br />
[[Antennák]]<br />
<br />
[[Elektronikus alkatrészek]]<br />
<br />
[[Műszaki ismeretek]]<br />
<br />
[[Fizikai háttér]]<br />
<br />
[[Aktivitások]]<br />
</b><br />
<br />
A lista folyamatosan bővül olyan pontokkal, amik nem bekategorizálhatók ezen témák valamelyikébe. A többit kérem szépen ezeken belül elhelyezni.<br />
<br />
== Rövid infók az [[User:ha1dfo|admin]]tól ==<br />
* A wiki.ham.hu szervere: egy 2x300MHz Sun Ultra2, 1.5GB RAMmal, amit HA8FN Lacitól kaptunk. Az operációs rendszer Solaris 10, aminek a bekonfigurálásánál sokat segitett nekünk Laci. Itt szeretnék külön köszönetet mondani érte.<br />
* A SCSI merevlemezek a nagyobb megbízhatóság miatt RAID1 és RAID5-be vannak kötve. Durva beavatkozásra tesztelve. :-)<br />
* Az adatok megmaradásáról a napi differenciális mentés gondoskodik.<br />
* A benntmaradt angol szövegek folyamatosan "magyaritódnak".<br />
<br />
==Egyéb témák==<br />
[[wiki.ham.hu logó]]<br />
<br />
ham.hu és wiki.ham.hu logóterveket tobábbra is várunk. A legjobb logóterv elkészitőjének a nyereménye: 2 üveg // doboz sör.<br />
<br />
----<br />
Telepitettem egy kiegészitőt, aminek a segitségével lehet függvények képét kirajzoltatni, ha olyan témában ir valaki. Itt van erre egy példa:<br />
<br />
<nowiki><gnuplot><br />
set output 'quadFuncs.png'<br />
set size 0.4,0.4<br />
set grid<br />
set xlabel "x"<br />
set ylabel "y"<br />
plot [x=-4:4] x**2-3, -x**2<br />
</gnuplot></nowiki><br />
<br />
Amit kötelező megadni: az a '''set output ' ''' ''filenev'' ''' ' ''', es a '''plot [''' ''tartomány'' ''']''' ''függvény''<br />
<br />
<gnuplot><br />
set output 'quadFuncs.png'<br />
set size 0.5,0.5<br />
set grid<br />
set xlabel "x"<br />
set ylabel "y"<br />
plot [x=-4:4] x**2-3, -x**2<br />
</gnuplot></div>Ha8fn