https://wiki.ham.hu/api.php?action=feedcontributions&user=HG8LKX&feedformat=atomHamWiki - Szerkesztő közreműködései [hu]2024-03-29T12:17:03ZSzerkesztő közreműködéseiMediaWiki 1.34.1https://wiki.ham.hu/index.php?title=Vita:FSK&diff=6848Vita:FSK2006-10-15T10:41:11Z<p>HG8LKX: </p>
<hr />
<div>''"300 baud esetén 300 Hz és 550 Hz - rövidhullámon QSO-zásra, '''SSB módban'''"'' :<br />
<br />
Ez így megtévesztő. Az SSB miatt ekkor már FSK hagyja el a rádiót (és nem AFSK!)<br />
Csak FM/AM esetében van értelmezve az AFSK...<br />
<br />
--[[User:Doky|HG8LKX]]-- 2006. október 15.</div>HG8LKXhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=Vita:FSK&diff=6847Vita:FSK2006-10-15T10:33:08Z<p>HG8LKX: </p>
<hr />
<div>''"300 baud esetén 300 Hz és 550 Hz - rövidhullámon QSO-zásra, '''SSB módban'''"'' :<br />
<br />
Ez így megtévesztő. Az SSB miatt ekkor már FSK hagyja el a rádiót (és nem AFSK!)<br />
Csak FM/AM esetében van értelmezve az AFSK...</div>HG8LKXhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=Vita:ISO_OSI_r%C3%A9tegek&diff=5730Vita:ISO OSI rétegek2006-08-10T13:09:19Z<p>HG8LKX: </p>
<hr />
<div>Érdeks ötletek az OSI / TCP/IP / AX.25 szócikkekhez:<br />
<br />
http://hu.wikipedia.org/wiki/OSI_modell Van benne már 2.5 rétegről is szó a 2 és 3 közt.<br />
<br />
Aztán összevethető az OSI szócikk a http://hu.wikipedia.org/wiki/TCPIP -vel. Érdemes jó ábrákért a német és angol oldalakat is felkeresni. Pl. http://en.wikipedia.org/wiki/Internet_protocol_suite aztán közös erővel vmi jó összefoglalót írni róla az ezirányba érdeklődő rádióamatőrök számára.<br />
<br />
Német OSI szócikk sem semmi színes táblázatok terén: http://de.wikipedia.org/wiki/OSI-Modell<br />
<br />
Az alábbit pl. a német Wikipédiáról szereztem. Aranyos színvilágú táblázat!<br />
<br />
{| border="0" cellspacing="3" style="text-align: center;" align="center"<br />
|-----<br />
| width="80" | <br />
| width="30" | <br />
| width="30" | <br />
| width="30" | <br />
| width="30" | <br />
| width="30" | <br />
| width="15" | <br />
| width="15" | <br />
| width="30" | <br />
| width="30" | <br />
| width="30" | <br />
| width="30" | <br />
|-----<br />
! bgcolor="#EEEEEE" colspan="1" | TCP/IP-Schicht<br />
! bgcolor="#EEEEEE" colspan="12" | Protokolle (Auswahl)<br />
|-----<br />
| bgcolor="#FFCC99" colspan="1" | '''Anwendung'''<br />
| bgcolor="#9999FF" colspan="1" | HTTP<br />
| bgcolor="#9999FF" colspan="1" | FTP<br />
| bgcolor="#9999FF" colspan="1" | SMTP<br />
| bgcolor="#9999FF" colspan="1" | POP3<br />
| bgcolor="#9999FF" colspan="1" | Telnet<br />
| bgcolor="#9999FF" colspan="2" | DNS<br />
| bgcolor="#9999FF" colspan="1" | SNMP<br />
| bgcolor="#9999FF" colspan="1" | RIP<br />
| bgcolor="#9999FF" colspan="1" | SSH<br />
| bgcolor="#9999FF" colspan="1" | IPFIX<br />
|-----<br />
| bgcolor="#FFCC99" colspan="1" | '''Transport'''<br />
| bgcolor="#9999FF" colspan="6" | TCP<br />
| bgcolor="#9999FF" colspan="3" | UDP<br />
| bgcolor="#9999FF" colspan="3" | SCTP<br />
|-----<br />
| bgcolor="#FFCC99" colspan="1" | '''Internet'''<br />
| bgcolor="#9999FF" colspan="12" | IP (IPv4,IPv6)<br />
|-----<br />
| bgcolor="#FFCC99" colspan="1" | '''Netzzugang'''<br />
| bgcolor="#9999FF" colspan="12" | Ethernet, WLAN, Token Ring<br />
|}<br />
<br />
Rádióamatőr vonatkozásban további jó táblázat van a http://www.ibiblio.org/pub/Linux/docs/HOWTO/other-formats/pdf/AX25-HOWTO.pdf 4. oldalán.<br />
<br />
--[[User:HG2ECZ|HG2ECZ]] 2006. július 2., 04:06 (CEST)<br />
<br />
Azért nem ártana megjegyezni, hogy az OSI rétegek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ehelyett az internet és annak négy rétegű architektúrája tombol az egész világon, most úgy 30 évvel a kitalálása után. És például a számítástechnika olyan jelentős szereplői mint mikroszoft 95-ben felhagytak a saját elképzeléseikkel, hogy áttérhessenek a 4 rétegű TCP architektúrára. Pedig az OSI már akkor is öreg volt...<br />
<br />
Amúgy a viszony réteg funkciót azzal szoktam magyarázni, hogy a desktopon megnyithatsz pl 4 terminál ablakot, és mindegyikből más távoli gépre lépsz be. A viszonyréteg funkciójú szoftver meg nyilvántartja, hogy melyik ablak melyik távoli géppel folytat viszonyt, nehogy összekeveredjenek a szövegek az ablakokban. Logikai linkek?<br />
<br />
<br />
HA5KJ<br />
<br />
Ja, a 4 rétegő hierarchia rajzát meg a németek az rfc791 internetes dokumentumból vették. Csak azt el lehet olvasni írógépes terminállal is. Mert az eredeti szándék az volt a neten, hogy mindenki, bármilyen eszközzel is nyomul, elérhesse az információt. Ugy látszik az amerikai védelmi minisztériumnak nem volt 'trendi' az .xls formátum. Nyilván nem értenek a dologhoz...<br />
<br />
HA5KJ<br />
<br />
<br />
Utána meg elábrándoztam azon, miért nem foglalkozom már vagy 8 éve az AX25-el, miért van egyre kevesebb csiripelés a sávokon. <br />
Az biztos, hogy amikor bejött a pakett, olyat nyujtott, ami még nem volt. Most mintha olyat nyujtana ami már soha nem kell. Sokkal jobb technológiákkal vagyunk körülvéve. Kellene megint egy lépés, amivel ezeket is le lehet kőrözni. Ami miatt esetleg többszáz kompjuterbuzi adóengedélyért rohanna. Nyilván a kommunikáció területén kellene valami lépés. Amiben nemm függnénk szolgáltatóktól. Vagy éppen erre épülve kellene kialakítani egy olyan világot, ami vonzó lehetne a kívűlállóknak, és persze nekünk is jobb lenne. Ahelyett hogy a neten egyébként is fellelhető információk újabb és újabb változatainak begépelésével töltenénk az időnket.<br />
Aki azt csinálja amit már mások kitaláltak örökre elmarad. Nem ezen az úton járunk?<br />
<br />
HA5KJ<br />
<br />
----<br />
<br />
Egyet kell értsek Jóskával azügyben, nehogy túl nagy hangsúlyt fektessünk az OSI-ra, és a kisebbet a valós világra.<br />
<br />
Egy másik kérdés: Ethernet + TCP/IP megszokott látványa mellett láttatok-e már ATM hálózatot? Mármint nem bankautomatát :)<br />
<br />
Tehát ahol 48+5 byte-os fizikai csomagok vannak és max 64 kbps-es logikai csomagok... Az egy érdekes másik világ. Keress rá az ATM és MPLS szavakra. Az MPLS mellesleg az ATM utódja. Nekem volt szerencsém közelebbről megismerni. Még a low-level HDB3 vonalkódolást is.<br />
<br />
<br />
AX25 helyzete: teljes egyetértés. A legnagyobb baj mellesleg nem az AX25-el van, hanem a modulátor (AFSK-1200, FSK-9600), amely helyett rég komplexebb, mini DSP-re épülő egységkit által előállított hatékony modulációra kellett volna áttérni. Továbbá az alkalmazási réteg terén is gáz van. Elég csak azzal szemléltetni, hogy a DOS korszakában természetes volt a 101 gombos billentyűzet. Ma inkább az 5 gombos 2 görgös egér felé megyünk, billentyűt egyre ritkábban akar a nép keze ügyében látni...<br />
<br />
Azért valahol mégiscsak jó a wiki - és hogy összejöttünk egy páran. Érdekes gondolatokat boncolgatunk minden téren.<br />
<br />
--[[User:HG2ECZ|HG2ECZ]] 2006. július 12., 18:50 (CEST)<br />
<br />
----<br />
Csak megjegyezném hogy az ADSL modemek ATM protokollal kommunikálnak a központ felé, így <br />
aki adsl-t használ az ATM-et is használ egyúttal, persze ezt lehet hogy nem tudja... Az <br />
országos szolgáltatók gerinchálózatában szintén van ATM rész amin átmegy az IP jel. <br />
<br />
Modulátorok: <br />
A jelenleg elterjedt AFSK-1200, FSK-9600 modemek csak 2 állapotúak.<br />
<br />
URH-n FM (F1) rádiókkal (C-oszt végfok + 24kHz KF) elérhető lenne 4 vagy 8 állapotú PSK <br />
is könnyedén, ami viszont csak kicsit nagyobb (<50kbps) sebességet jelentene.<br />
<br />
RH SSB (J2) rádiókkal (lineár végfok + 2.2kHz KF) sebességbeli fejlődés nem várható, csak <br />
alacsonysebességű modulációs módokat lehet használni, igaz abból bármi 'emulálható' velük <br />
(ofdm/fsk/psk/QAM).<br />
<br />
Ezen sebesség-határokat a jelenleg használt rádiókkal nem lehetséges átlépni. Az <br />
átépítéstől (C-végfok AM modulációja 16/64QAM-hez; SSB-kf sávszélesség nagyságrendekkel <br />
való növelése) pedig sokan elriadnának.<br />
Úgyhogy valóban nagy alkalmazási szintű ötlet kellene a (kis sebesség) <-> (korszerű és <br />
vonzó) szembenállás miatt.<br />
<br />
--[[User:Doky|hg8lkx]] 2006.08.10.</div>HG8LKXhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=Vita:ISO_OSI_r%C3%A9tegek&diff=5729Vita:ISO OSI rétegek2006-08-10T13:07:47Z<p>HG8LKX: </p>
<hr />
<div>Érdeks ötletek az OSI / TCP/IP / AX.25 szócikkekhez:<br />
<br />
http://hu.wikipedia.org/wiki/OSI_modell Van benne már 2.5 rétegről is szó a 2 és 3 közt.<br />
<br />
Aztán összevethető az OSI szócikk a http://hu.wikipedia.org/wiki/TCPIP -vel. Érdemes jó ábrákért a német és angol oldalakat is felkeresni. Pl. http://en.wikipedia.org/wiki/Internet_protocol_suite aztán közös erővel vmi jó összefoglalót írni róla az ezirányba érdeklődő rádióamatőrök számára.<br />
<br />
Német OSI szócikk sem semmi színes táblázatok terén: http://de.wikipedia.org/wiki/OSI-Modell<br />
<br />
Az alábbit pl. a német Wikipédiáról szereztem. Aranyos színvilágú táblázat!<br />
<br />
{| border="0" cellspacing="3" style="text-align: center;" align="center"<br />
|-----<br />
| width="80" | <br />
| width="30" | <br />
| width="30" | <br />
| width="30" | <br />
| width="30" | <br />
| width="30" | <br />
| width="15" | <br />
| width="15" | <br />
| width="30" | <br />
| width="30" | <br />
| width="30" | <br />
| width="30" | <br />
|-----<br />
! bgcolor="#EEEEEE" colspan="1" | TCP/IP-Schicht<br />
! bgcolor="#EEEEEE" colspan="12" | Protokolle (Auswahl)<br />
|-----<br />
| bgcolor="#FFCC99" colspan="1" | '''Anwendung'''<br />
| bgcolor="#9999FF" colspan="1" | HTTP<br />
| bgcolor="#9999FF" colspan="1" | FTP<br />
| bgcolor="#9999FF" colspan="1" | SMTP<br />
| bgcolor="#9999FF" colspan="1" | POP3<br />
| bgcolor="#9999FF" colspan="1" | Telnet<br />
| bgcolor="#9999FF" colspan="2" | DNS<br />
| bgcolor="#9999FF" colspan="1" | SNMP<br />
| bgcolor="#9999FF" colspan="1" | RIP<br />
| bgcolor="#9999FF" colspan="1" | SSH<br />
| bgcolor="#9999FF" colspan="1" | IPFIX<br />
|-----<br />
| bgcolor="#FFCC99" colspan="1" | '''Transport'''<br />
| bgcolor="#9999FF" colspan="6" | TCP<br />
| bgcolor="#9999FF" colspan="3" | UDP<br />
| bgcolor="#9999FF" colspan="3" | SCTP<br />
|-----<br />
| bgcolor="#FFCC99" colspan="1" | '''Internet'''<br />
| bgcolor="#9999FF" colspan="12" | IP (IPv4,IPv6)<br />
|-----<br />
| bgcolor="#FFCC99" colspan="1" | '''Netzzugang'''<br />
| bgcolor="#9999FF" colspan="12" | Ethernet, WLAN, Token Ring<br />
|}<br />
<br />
Rádióamatőr vonatkozásban további jó táblázat van a http://www.ibiblio.org/pub/Linux/docs/HOWTO/other-formats/pdf/AX25-HOWTO.pdf 4. oldalán.<br />
<br />
--[[User:HG2ECZ|HG2ECZ]] 2006. július 2., 04:06 (CEST)<br />
<br />
Azért nem ártana megjegyezni, hogy az OSI rétegek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ehelyett az internet és annak négy rétegű architektúrája tombol az egész világon, most úgy 30 évvel a kitalálása után. És például a számítástechnika olyan jelentős szereplői mint mikroszoft 95-ben felhagytak a saját elképzeléseikkel, hogy áttérhessenek a 4 rétegű TCP architektúrára. Pedig az OSI már akkor is öreg volt...<br />
<br />
Amúgy a viszony réteg funkciót azzal szoktam magyarázni, hogy a desktopon megnyithatsz pl 4 terminál ablakot, és mindegyikből más távoli gépre lépsz be. A viszonyréteg funkciójú szoftver meg nyilvántartja, hogy melyik ablak melyik távoli géppel folytat viszonyt, nehogy összekeveredjenek a szövegek az ablakokban. Logikai linkek?<br />
<br />
<br />
HA5KJ<br />
<br />
Ja, a 4 rétegő hierarchia rajzát meg a németek az rfc791 internetes dokumentumból vették. Csak azt el lehet olvasni írógépes terminállal is. Mert az eredeti szándék az volt a neten, hogy mindenki, bármilyen eszközzel is nyomul, elérhesse az információt. Ugy látszik az amerikai védelmi minisztériumnak nem volt 'trendi' az .xls formátum. Nyilván nem értenek a dologhoz...<br />
<br />
HA5KJ<br />
<br />
<br />
Utána meg elábrándoztam azon, miért nem foglalkozom már vagy 8 éve az AX25-el, miért van egyre kevesebb csiripelés a sávokon. <br />
Az biztos, hogy amikor bejött a pakett, olyat nyujtott, ami még nem volt. Most mintha olyat nyujtana ami már soha nem kell. Sokkal jobb technológiákkal vagyunk körülvéve. Kellene megint egy lépés, amivel ezeket is le lehet kőrözni. Ami miatt esetleg többszáz kompjuterbuzi adóengedélyért rohanna. Nyilván a kommunikáció területén kellene valami lépés. Amiben nemm függnénk szolgáltatóktól. Vagy éppen erre épülve kellene kialakítani egy olyan világot, ami vonzó lehetne a kívűlállóknak, és persze nekünk is jobb lenne. Ahelyett hogy a neten egyébként is fellelhető információk újabb és újabb változatainak begépelésével töltenénk az időnket.<br />
Aki azt csinálja amit már mások kitaláltak örökre elmarad. Nem ezen az úton járunk?<br />
<br />
HA5KJ<br />
<br />
----<br />
<br />
Egyet kell értsek Jóskával azügyben, nehogy túl nagy hangsúlyt fektessünk az OSI-ra, és a kisebbet a valós világra.<br />
<br />
Egy másik kérdés: Ethernet + TCP/IP megszokott látványa mellett láttatok-e már ATM hálózatot? Mármint nem bankautomatát :)<br />
<br />
Tehát ahol 48+5 byte-os fizikai csomagok vannak és max 64 kbps-es logikai csomagok... Az egy érdekes másik világ. Keress rá az ATM és MPLS szavakra. Az MPLS mellesleg az ATM utódja. Nekem volt szerencsém közelebbről megismerni. Még a low-level HDB3 vonalkódolást is.<br />
<br />
<br />
AX25 helyzete: teljes egyetértés. A legnagyobb baj mellesleg nem az AX25-el van, hanem a modulátor (AFSK-1200, FSK-9600), amely helyett rég komplexebb, mini DSP-re épülő egységkit által előállított hatékony modulációra kellett volna áttérni. Továbbá az alkalmazási réteg terén is gáz van. Elég csak azzal szemléltetni, hogy a DOS korszakában természetes volt a 101 gombos billentyűzet. Ma inkább az 5 gombos 2 görgös egér felé megyünk, billentyűt egyre ritkábban akar a nép keze ügyében látni...<br />
<br />
Azért valahol mégiscsak jó a wiki - és hogy összejöttünk egy páran. Érdekes gondolatokat boncolgatunk minden téren.<br />
<br />
--[[User:HG2ECZ|HG2ECZ]] 2006. július 12., 18:50 (CEST)<br />
<br />
----<br />
Csak megjegyezném hogy az ADSL modemek ATM protokollal kommunikálnak a központ felé, így <br />
aki adsl-t használ az ATM-et is használ egyúttal, persze ezt lehet hogy nem tudja... Az <br />
országos szolgáltatók gerinchálózatában szintén van ATM rész amin átmegy az IP jel. <br />
<br />
Modulátorok: <br />
A jelenleg elterjedt AFSK-1200, FSK-9600 modemek csak 2 állapotúak.<br />
<br />
URH-n FM (F1-F2) rádiókkal (C-oszt végfok + 24kHz KF) elérhető lenne 4 vagy 8 állapotú PSK <br />
is könnyedén, ami viszont csak kicsit nagyobb (<50kbps) sebességet jelentene.<br />
<br />
RH SSB (J2) rádiókkal (lineár végfok + 2.2kHz KF) sebességbeli fejlődés nem várható, csak <br />
alacsonysebességű modulációs módokat lehet használni, igaz abból bármi 'emulálható' velük <br />
(ofdm/fsk/psk/QAM).<br />
<br />
Ezen sebesség-határokat a jelenleg használt rádiókkal nem lehetséges átlépni. Az <br />
átépítéstől (C-végfok AM modulációja 16/64QAM-hez; SSB-kf sávszélesség nagyságrendekkel <br />
való növelése) pedig sokan elriadnának.<br />
Úgyhogy valóban nagy alkalmazási szintű ötlet kellene a (kis sebesség) <-> (korszerű és <br />
vonzó) szembenállás miatt.<br />
<br />
--[[User:Doky|hg8lkx]] 2006.08.10.</div>HG8LKXhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=Vita:EH_antenna&diff=5676Vita:EH antenna2006-08-08T07:38:05Z<p>HG8LKX: </p>
<hr />
<div>Sziasztok!<br />
<br />
A honlapomra (ha7jca.tripod.com) feltettem az UA1ACO Vlad által részletesen ismertetett módszer szerint elkészített EH-antenna készítésének fázisait bemutató fotókat. Az oroszok külön honlapot szentelnek a témának, amelyen összegyűjtik a külföldi tapasztalatokat is és orosz nyelvre lefordítva közkinccsé teszik azokat (www.ehant.qrz.ru). Itt minden össze van gyűjtve, amit tudni érdemes a témában és rendkívül részletesen, széleskörűen, és igényesen ismertetik ezt az antenna típust. Megkértem Vlad OM engedélyét (aki a saját honlapján több tíz oldalon keresztül ismerteti a különféle EH antenna típusokat és ami a lényeg: a "gyártástechnológiát" és a behangolás nem éppen egyszuerű menetét) a honlapja tartalmának lefordítására és magyar nyelven történő közzétételére. <br />
A megépített antennát mostanában fogom "telepíteni" és a tapasztalatokat megosztom. Kiváncsi vagyok, igaz-e a hír, mi szerint ez az 50 cm hosszú és 32 mm átmérőjű kis rúd közel egyenértékű a félhullámú dipóllal.<br />
HA7JCA<br />
<br />
----<br />
<br />
Javaslom, kellene egy ábrát és néhány fotót a leg beváltabbról csinálni és egy jó bemutató szócikket a működéséről, előnyéről, hátrányáról - pl. a magamfajta EH-kezdő számára - aztán pedig összeszedni a <nowiki>== További információk ==</nowiki> szakaszba tematikusan értelmes linkeket.<br />
<br />
Bárki segíthet a szócikkek közös összelapátolásában, az eredmény a hazai rádióamatőröké marad :)<br />
<br />
--[[User:HG2ECZ|HG2ECZ]] 2006. június 29., 20:27 (CEST)<br />
<br />
<br />
A képek mennyisége miatt a saját honlapomra tettem fel az általam elkészített, Star típusú EH-antenna fotóit. (http://ha7jca.tripod.com). Ezt UA1ACO részletes útmutatásai szerint készítettem el. Kiteszem továbbá - ha sikerül - a wiki-re a méretező programot.<br />
<br />
Feltettem a honlapomra az EH-antenna méretezési programját és az általam elkészített példány részletes leírását.<br />
<br />
----<br />
<br />
Egy működési elv, egy "robbantott ábra", 1-2 igen szemléletes fotó és egy méretezési leírás jól jönne a wiki-re. A szócikk végén pedig "Bővebb információ az EH antennákról" szakaszban a honlapod és más igen érdekes honlapokra linkek.<br />
<br />
A lényeg, hogy az érdeklődő gyorsan megértse az EH antenna lényegét, lássa a várható paramétereit és működését, felépítését. A továbbiakban pedig annak a honlapnak hisz, amelyikben akar a konkrét implementációt illetően. Tényleg mennyi lehet a nyeresége? (dBd-ben)<br />
<br />
Más: Tegnap újraírtam és kibővítettem a bal oldali menüben található ''Segítség'' pontot. Remélem a szerkesztés során tényleg hasznos segédlet lesz.<br />
<br />
--[[User:HG2ECZ|HG2ECZ]] 2006. július 4., 07:21 (CEST)<br />
<br />
Most fordítom az EH-antenna működési elvét magyarázó leírást. Több mint négy oldal, elég kemény tartalommal. Amint kész vagyok, felteszem. <br />
Még tanulom a wikit, ha ezen túl leszek, ide is teszek majd fel anyagot.<br />
<br />
<br />
Szevasztok. A cikkből semmit nem értek. Mi az, hogy haladó mozgásuk van az elektronoknak az antennában? És mit csinálnak a drót végén? Mi az hogy FORGÓ mozgásuk van hasznosítva? Azt nem spin-nek szokás nevezni? Mi is az a bizonyos harmadik vektor? Újabb fajta elektromágneses hullámok vannak, ahol az E és H viszonya nem a közeg tulajdonságaitól függ? Semmi akadálya a gondolatok pongyola megfogalmazásának. Csak nem sok értelme van, ha mások nem értik.<br />
HA5KJ<br />
<br />
----<br />
<br />
Jóska!<br />
<br />
Rátapintottál a lényegre. Mi is erre lennénk kíváncsiak. Ha megtudsz valamit (vagy akár más rádióamatőr is), akkor örömmel olvasnám a szócikkben.<br />
<br />
Egyenlőre szomorúan konstatálom, hogy Gyulán kívül senki sem ért (látszólag) ehhez az antennához. Gyula pedig ennyit tudott az interneten megjelent cikkekből kihámozni. Köszönet a szorgos kezdeményezéséért.<br />
<br />
Mégegyszer írom: ha valamit megtudsz, légyszíves javítsd ki a szócikkben, hogy mindannyiunk tanulhasson belőle!<br />
<br />
--[[User:HG2ECZ|HG2ECZ]] 2006. július 7., 22:13 (CEST)<br />
<br />
Miről is van szó?<br />
<br />
Első gondolatok az eh-antenna.com oldal kezdőlapjáról. ( Ted Hart írása )<br />
<br />
<br />
Fordítás:<br />
<br />
<br />
„Az első dokumentum azért készült ,hogy útmutatóként / magyarázatként szolgáljon új fizikai elvekről, melyek bevezetnek az EH antennák elméletébe. Ezek nélkül az új fizikai elméletek nélkül nem magyarázható az EH antennák működése. A második dokumentum, melyre mint Maxwell három dimenzióban elnevezéssel hivatkozunk, olyan írás, melyet egy orosz fizikus készített az elektron 3 dimenziós szemlélete, szemben annak hagyományos rectilinear ( egyenesvonalú) mozgásán alapuló szemlélettel.”<br />
<br />
<br />
Megjegyzés:<br />
<br />
<br />
-Hajlandó vagyok új elveket elfogadni, ha a kiindulási alap elfogadható. Az egyenesvonalú mozgással kapcsolatos szemléletről nem hallottam. Azt tudom, hogy például a magnetronok működése azon alapul, hogy a mágneses térrel körpályára lehet kényszeríteni a katódból kilépő elektronokat. Ezt az elméletet. Vagyis az eddigi elméletek alaposan kitérnek az elektronok három dimenziós viselkedésére. Megjegyzem Maxwell elmélete is három dimenziós. Hogy mást ne mondjak, a rádióhullámok terjedése is a Poyting vektorral magyarázható, P=ExH, ami egy vektoriális szorzat, három dimenziós vektorhármas. Az E és H vektor síkja egymásra merőleges, lásd rádióamatőr vizsgakérdések, és a poyting vektor erre a síkra merőleges, mutatván a hullám terjedési irányát. -<br />
<br />
<br />
„Ennek a matematikai gyakorlatnak az eredménye a korábban nem ismert, új formájú sugárzás, melyet az ember nem ismert, de egyértelmű az EH antennákkal való kísérletezés után. Ezért ennek a dokumentumnak a címe:<br />
<br />
ELEKTROMÁGNESES MEZŐ STRUKTÚRA- DINAMIKUS ELEKTRON HULLÁMOK ( tömeg-töltés) írta Vladimir I. Korobejnyikov.”<br />
<br />
<br />
- Mintha Ted Hart azt állítaná, hogy nem ő találta ki. De azért szabadalmaztatta?<br />
<br />
Az elvek bizonyítását nem a gyakorlat alapján szokás végezni. A gyakorlat egy jelenség megfigyeléséről és felhasználásáról szól. Az elmélet a jelenség okainak megértéséről és feltárásáról. A jelenség félremagyarázásának történelmi hagyományai vannak. Arisztotelész például látván a kilőtt nyil mozgását, azzal magyarázta, hogy a mozgásba hozott levegő viszi a nyilvesszőt. Elkerülte a figyelmét, hogy a kilőtt nyilvessző akár légüres térben is haladhat. Vagyis a gyakorlati megfigyelések és a magyarázatok között akadhat hézag.-<br />
<br />
<br />
„ Nagyon bonyolult alaposan átérezni olyan fizikus munkájának jelentőségét mint Vlagyimir, melyről azt gondolom megérdemli a Nóbel díjat. Elegendő lenne megosztani munkáját a világgal, például mint ahogy én előterjesztem az EH antennák elméletét. Csapatunk azon fáradozik, hogy a Hz sugárzású antennákat bevezessük a professzionális és katonai alkalmazások világába. Ez segíteni fog a kommunikáció széles körében közösen használni ugyanazt a frekvenciát, a hagyományos és az új Hz sugárzás segítségével. Ezen a veblapon létrehozunk egy speciális szekciót az EH antennákról, és információkat adunk a tervezésről és felhasználásról. Nagyon izgalmas új koncepciók fejlődését követni megjelenésüktől kezdve, és érdekes a fizikai alkalmazások fejlődését látni. Úgy látszik Vlagyimir kitalálta, hogyan lehet megduplázni a világ számára a frekvencia spektrumot. Felfedezése megérdemli, hogy a történelem legnagyobb eredményei közé sorolhassuk.”<br />
<br />
-Mintha azt mondaná, hogy a Hz sugárzás és a hagyományos elektromágneses hullámok más természetűek lennének, és emiatt külön adókkal és vevőkkel lehetne használni ugyanazt a frekvenciát a kétféle rádióhullám esetében, anélkül, hogy egymást zavarnák. Nekem már sikerült olyan antennát és rádiót csinálni, ami a hagyományos rádióhullámokat nem vette. Sajnos azonban Hz hullámokat sem vett. De azt hiszem jó úton vagyok én is a Nóbel díj felé. <br />
<br />
A rádiózás hajnalán az elektromágneses hullámokat egyébként Hertz féle hullámoknak nevezték, felfedezőjéről.-<br />
<br />
<br />
HA5KJ<br />
--------------<br />
<br />
Jóska!<br />
Biztosan igazad van, hozzászólásodból ítélve nagy tapasztalatokkal rendelkezel az elektromágneses sugárzás, a hullámok terén. Csak az első hozzászólásodat nem értem. Lehet, hogy pongyolán fogalmaztam, de akkor a cikk szerzője, Ted Hart is. Lehet, hogy ő is (én biztosan) laikus a témában, nem ismeri az angol szakkifejezéseket (bár "azt állítja magáról", hogy villamosmérnök)és így termászetesen fogalma sincs, hogy a "spin" kifejezést illene használnia a pórias, dilettánsnak és a fene tudja miért, de mindenki által közérthető forgó (rotary) szó helyett. Csak zárójelben jegyzem meg: nagy szégyene, sőt: bűne! a magyar tudós és mérnök társadalomnak, hogy azon szakkifejezésekre, amelyekre lusták voltak találni magyar megfelelőt, gátlástalanul átvették az adott idegen nyelv szavát. Igaz, ha egy magyar szöveg tele van tűzdelve idegen szavakkal, akkor sokkal "tudományosabbnak" hat és nagyot dob az előadó image-én...na jó, jelen esetben: szakmai tekintélyén.<br />
Én nem vagyok a témában szakavatott, de megragadott Ted azon mondata, miszerint (megint csak pongyolán fogalmazva)ez a bizonyos harmadik vektor, ami az elektronok forgó mozgása következtében jelenik meg, eddig ismeretlen volt és ezért nem is szerepel a szakkönyvekben. Vagy igaz a vektor létezése, vagy nem. De nem vagyok biztos benne, hogy mára már mindent tudunk az elektromágneses hullámokról. Vagy igen? Látod, ÉN tele vagyok kételyekkel, éppen ezért nem zárkózok el semmi új gondolattól. Lehet, hogy ez a Ted tényleg valami létező, eddig még nem ismert dologra jött rá? Tudod, ilyenkor mindig eszembe jutnak azok a nagy tekintélyű, tiszteletre méló tudósok, akik évszázadokon át tekintélyük minden súlyát latba vetve hangoztatták, hogy olyan anyagból nem lehet hajót készíteni, aminek a fajsúlya nehezebb a víznél, az az úszó szerkezet soha nem fog fentmaradni a víz felszínén. Látod, így állok én azokhoz a nagyhangú tudósokhoz, szakemberekhez, akik túlságosan határozottan állítanak, vagy tagadnak valamit, kétkedve fogadom azok szavát, akik önmagukat a Titkok Tudóinak kiáltják ki, akik azért mert nem értenek valamit, vagy az eddigi ismereteikkel ellentmondó állításokba ütköznek, azonnal kiátkozzák a nyilatkozót. <br />
Ami számora eddig ismertté vált az EH-antennákról.<br />
Az ellenzők véleménye (a teljesség igénye nélkül): <br />
- többen ellenzik, mint pártolják,<br />
- sokan műtehernek tekintik,<br />
- sokak szerint igazából a tápkábel sugároz, nem pedig a végén az a vacak,<br />
- foglalkozni se érdemes vele. <br />
A pártolók véleménye:<br />
- jól behangolva egyenértékű sugárzási teljesítménnyel rendelkezik, mint a félhullámú dipól,<br />
- nagyon nehéz behangolni, mert csak az SWR-re történő beállítás hamis képet ad, és valóban csak egy nagyon lerövidített dipóllá (minidipóllá) silányulhat az antenna, annak minden hátrányos tulajdonságával,<br />
- ha a megépítés egy nap, akkor a behangolás legalább két napot vesz igénybe,<br />
- csak egy rezonanciapontja van, így a felharmonikus sugárzás felejthető,<br />
- tekintve, hogy alapvetően az elektromos tér dominál, a mágneses jellegű zavarokra hatékonyan érzéketlen.<br />
- rendkívül kis mérete miatt jó megoldást jelent azok részére, akiknek nem áll rendelkezésre kellő hely a félhullámú dipól, vagy hasonló, klasszikus antenna telepítésére.<br />
- keveseknek adatik meg, hogy már az első EH-antennája sikeresre kerekedjen, éppen a behangolás nehézségei miatt. <br />
- széles sávú, így a sávon belül nem igényel utánhangolást (szemben a mágneses antennával)<br />
<br />
Nem tudom, hogy ezekl az állítások igazak-e? De ha csak töredéke igaz, már megéri kipróbálni, eljátszadozni vele, kisérletezgetni. Hízelgő HG2ECZ állítása de én sem értek az EH-antennákhoz. Csupán felkeltette az érdeklődésemet és építettem egyet. A fent említett hangolási okom miatt rövid dipól (műteher, vagy nevezzétek aminek akarjátok) lett, mert rosszul hangoltam be. Készül a második, immár némi építési, hangolási tapasztalat birtokában. Lehet hogy százan ellenzik és tagadják az EH-antennát, de nekem annak a bizonyos százegyediknek a véleménye, tapasztalata sokkal szimpatikusabb, aki azt mondja, az övé jól működik, kedvezőek a tapasztalatai, ezért érdemes belevágni, kísérletezgetni vele. Ugyanezt tettem a kb. 80 cm átmérőjű, fűtésszerelők által használt rézcsőből készített mágneses hurok antennával is. Borzalmasan keskeny sávú, folyton után kell hangolni sávon belül is, de azért kellemes meglepetés volt, mikor vastag, téglafalú ház pincéjéből (fölötte vasbeton födém) a fémpolcra állított, téglafalnak támasztott antennával, kb. 50 W teljesítménnyel játszásiból visszahivtam egy belgát 7 MHz-n, és válaszolt, 579-et adva. Több QSO-t csak azért nem kockáztattam, mert az alkalmazott hangoló forgókondi a kis légrés miatt (régi műsorvevő rádióból kitermelve) piszokul szikrázott minden billentyű lenyomásnál, pedig - tudva lévően - nincs is galvanikus kapcsolatban a csatolóhurokkal.<br />
HA7JCA (Gyula)<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
-----<br />
Gratulálok ennek a lapnak minden szerkesztőjének. Nagyon szép lett.<br />
<br />
Körülbelül így képzeltem el ezt a wikipédiát!<br />
<br />
<br />
[[User:Ha1dfo|ha1dfo]] 2006. július 10., 14:09 (CEST)<br />
<br />
----<br />
<br />
<br />
Megpróbáltam objektívebb szócikket varázsolni az eredeti szócikkből. Ha valakinek vannak pontosabb objektív mérőszámai, illetve a működésével kapcsolatban kevésbé misztikus elmélete, kérem ossza meg velünk. HA7JCA Gyulának pedig kiemelt köszönet az élvezetes szócikkért! De a többieknek is, akik akár itt, akár a PannonDX listán segítettek a hitvilágon túlmutató objektívebb paraméterekhez jutáshoz.<br />
<br />
--[[User:HG2ECZ|HG2ECZ]] 2006. július 11., 13:19 (CEST)<br />
<br />
Ez a ket allitas nem ellentmondas?<br />
<br />
"A mágneses hurokantennákkal ellentétben sávszélessége elegendő a teljes amatőrsávra (amelyikre méretezve van), így nem kell sávon belül utánhangolni. "<br />
<br />
<br />
"nagyon érzékeny a behangolásra, hangolatlan helyen (sávon kívül) használva akár 10 dB-vel rosszabb eredményt is mutat. "<br />
<br />
A masodikat elhiszem ;-)<br />
<br />
--[[User:HA5CQZ|HA5CQZ]] 2006. július 11., 15:00 (CEST)<br />
----<br />
Nekem nem ellentmondás: Egy egész sávon jól szól, aztán egy másikon meg sehogy...<br />
<br />
[[User:Ha1dfo|ha1dfo]] 2006. július 11., 15:20 (CEST)<br />
<br />
Az a bajom, hogy az antenna honnan tudja, hol a savhatar?<br />
Miert pont 3500-3800 kHz, vagy mas hangolassal eppen 7000-7100 kHz (ujabban 7200 ;-)?<br />
Nemtom vilagos-e, amire gondolok...<br />
<br />
Talan itt lehet vmi finomsag:<br />
"Nagyon sokan itt véreznek el, mert rosszul hangolják be az antennát [...]"<br />
<br />
Gyula, hogyan kell jol behangolni?<br />
<br />
Kicsit tovabb wikisitettem a szoveget.<br />
<br />
--[[User:HA5CQZ|HA5CQZ]] 2006. július 11., 15:48 (CEST)<br />
<br />
<br />
----<br />
<br />
Ahogy kivettem a szövegekből eddig, az átmérő és hossz arányokkal, stb. állítólag belőhető a sávszélessége. Ha jól méretezzük, akkor 2.0-ás SWR alatt lefoghatjuk az adott rádióamatőr sáv szélességét. De vigyázzunk, hogy a méretezéskor illetve hangoláskor a rádióamatőr sávközép legyen a mérce, ne pl. a sáv vége.<br />
<br />
Továbbá azt is olvastam, hogy minél keskenyebb sávú, annál jobban "muzsikál". Állítólag ...<br />
<br />
De a szócikk - mint látszik - még javítható. Így aki jobb dolgokat olvas, próbálja tökéletesíteni. Csak jobb lesz - a nagytestvérben szerzett tapasztalatok szerint.<br />
<br />
Amit nagyon fel szeretnék lelni: antennaméret és nyereség (-? dBd) alakulásáról hihető ábrát valahonnan, kb. 1/100 &lambda; ... 1/10 &lambda; közt.<br />
<br />
--[[User:HG2ECZ|HG2ECZ]] 2006. július 11., 16:00 (CEST)<br />
<br />
HA7JCA <br />
<br />
Kedves Gyula!<br />
<br />
<br />
Nem hinném, hogy nagy tapasztalatokkal rendelkezem az elektromágneses sugárzás és hullámok terén. Inkább a józan paraszti eszemre hagyatkozom egy egy probléma megmagyarázását illetően. Ha nem sikerül, akkor szakkönyveket böngészek. Sokszor előfordul, hogy akkor sem értek valamit. Van úgy, hogy fel is adom átmenetileg a válsz megtalálását, csak nem hagy nyugodni egy-egy nyitva maradt kérdés.<br />
Ez a sugárzás is ilyen. Mindenki megtapasztalta már, hogy az oszcillátorok rezgőköre valamit sugároz. A GDO-val hullámmérő üzemben igy lehet ellenőrizni a frekit. Ha az oszcillátor teljesítményét és a benne folyó áramot, feszültséget növeljük, a GDO távolabbról is veszi. De az biztos, hogy a felfogható jel gyorsan csökken a távolság növelésével. Ezért aztán hamar rájöttek az emberek, hogy nem a rezgőkőr az alkalmas eszköz elektromágneses hullámok kisugárzására, hanem az antenna. A két eszköz teljesen másképp működik.<br />
A rezgőkőrnek úgynevezett indukciós tere van. Nem csak a tekercs mágneses indukciós terére gondolok. A kondi fegyverzetei között villamos, vagy elektromos indukciós tér van. Sok helyen úgy magyarázzák az antennák működését, hogy szét kell húzni a kondi két lemezét, és antennává alakul. Aki ezt elhiszi, utána már semmit nem fog érteni. Ha egy magneses hurok egymenetes tekercsét 20 mm-es rézcsőből készitik, akkor igaz ugyan, hogy a köráramot nem korlátozza akkora veszteségi ellenállás mint egy egyszerű rezgőkörben De a tekercs indukciós teret fog létrehozni. A nagy jóság miatt ilyen rezgőkőrben a feszültség is igen nagy lehet. Lehet belerakni nagyfeszültségű forgót, mert ugye nekünk egy bizonyos freki kell, szükséges a hangolhatóság. A nagy jóságra törekvéssel ( rézcső ) egyből hazavágjuk a nagy sávszéleséget. Másrész a kondi villamos indukciós tere ott marad a fegyverzetek között. Vagyis egy rezgőkőr közelében az indukciós tér tartalmaz ugyan mágneses és elektromos teret, de az ezek egymáshozvaló viszonya a geometriai viszonyoktól függ. A tekercset akár árnyékolhatom is, akkor nem fog akkora mágneses indukciót okozni mint korábban, miközben a kondi villamos tere ( ami mondjuk nincs árnyékolva ) változatlan marad. Nem hinném, hogy bármi kétséged lenne ezzel kapcsolatban, mert Te is igy tapasztaltad. <br />
Arra viszont rájöttek a tudósok, hogy a rádióhullámoknál a mágneses és rá merőleges elektromos tér viszonya mindíg állandó.<br />
Pontosan E=300xH. ahol E a villamos térerősség mV/m-ben, H meg a mágneses térerősség négyzetcentiméterenkénti erővonalszáma. A kétféle mező, az elektromos és a mágneses nem törődik azzal, hogy milyen áram hozta létre, csak az számít, hogy a közegnek, amiben terjed mekkora a dielektromos állandója meg a mágneses permeabilitása. Csakis ezektől függ a kétféle tér egymáshoz viszonyított aránya. Ráadásul a kétféle tér rezgése is mindíg fázisban van, levegőben meg vákumban legalábbis. Ebből az következik, hogy amikor az EH antennát hangolják, akkor nem az elektromágneses hullám fázisait állítgatják, hanem az eszköz indukciós terének fázisait. Az meg lehet akármilyen, mert a fázisok változnak ha hangolunk egy rezgőkőrt.<br />
Az antenna is rezgőkőr valahol, tehát neki is van indukciós tere, de van sugárzási tere is. Az antenna közelében a kétféle tér keveredik. De míg a sugárzási tér a távolsággal fordított arányban csökken, az indukciós tér sokkal gyorabban. Néhány hullámhossznyi távolságban már elhanyagolhatóan kicsivé válik a sugárzási térhez képest. Ezért szoktak az antennáknál közeli és távoli zónákról beszélni. A közeli zóna 80 m-en úgy 400 méteres körzet. Ebben a kőrzetben minden vaskerítésben, esőcsatornában feszültség indukálódik, és így áram keletkezik. Ezek a tárgyak többé kevésbé továbbsugározzák a felvett energiát, ( mert nincsenek leillesztve, -vajjon miért volt tilos lakihegyen antennával táplálni a villanyégőket HI) )módosítván például a dipólunk sugárzási karakterisztikáját. Aki azt mondja, a riportban, hogy szálirányba esik a partnere azért nem hallja, nyilván nem olvasta a mondat másik felét a dipólokról, hogy ugyanis szabad térben nyolcas a karakterisztika. <br />
Nem kétlem, hogy egy rezgőkőrrel is lehet qso-kat csinálni. Terjedéstől függ. A zsebrádió mágneses antennája is jól veszi az állomásokat. Magam is kisérleteztem 80m-es ferritrudas vétellel. Nem is rossz.<br />
De azért, noha tudom nem mindenki szereti a képleteket, egyet mégis ideírok. A képlet egyszerűsített. Kihagytam belőle az irányokra, fázisokra vonatkozó részeket, és azt mutatja, hogy amikor egy hullámhosszhoz képest rövid dróton áram folyik, akkor a drótra merőleges távoli pontban elhelyezett 1m-es vele párhuzamos vezetékben hány mV feszültség keletkezik.<br />
<br />
<math>E= {{I\cdot l\cdot 60\cdot \pi }\over {d\cdot \lambda}}</math><br />
<br />
Itt E az 1m-es drótban keletkező feszültség a távoli pontban. I a rövid sugárzó vezetékben folyó áram. Az l a sugárzó vezeték hossza. A d az 1m-es drót merőleges távolsága a sugárzótól, míg lambda a hullámhossz.<br />
<br />
Ebből látszik, hogy a távoli pontban keletkező térerő csak az antennában folyó áramtól és az antenna hosszától függ<br />
Némi geometriai készséggel egy vaságy, vagy egy rakéta oldalába épített réssugárzó rendszer sugárzási karakterisztikája is kiszámolható. <br />
<br />
Megjegyzem, hogy hosszabb antennahuzalon nem azonos áram folyik mindenhol. Esetleg az íránya is változik. De ha ismerjük az árameloszlást például egy dipólon, akkor az egyes rövid szakaszok hatását tetszőleges távoli pontra összegezhetjük.<br />
<br />
Régebben az amatőr legfontosabb műszere az antenna drótba iktatott izzó volt. Kár hogy megfeledkeztünk erről. Elméleteket gyártunk szimmetrizálókról decibelekkel bombázzuk egymást, ahelyett, hogy a dipól két szára és a koax két vége közé beiktatnánk egy-egy 6V 20W-os izzót. Egyből minden világos lenne. Nem hiszem, hogy egetrengető újdonságokat mondtam. Csak sorba próbáltam rakni amit már egyébként is tudunk.<br />
73! HA5KJ Jóska<br />
<br />
<br />
----<br />
<br />
Es azt se felejtsuk el, hogy attol, hogy E es H meroleges, attol meg nincs feltetlenul sugarzas.<br />
Ld. permanens magnes egy feltoltott kondenzator fegyverzetei kozott.<br />
<br />
Ja, es hogy a H letrehozasahoz sem kell ''vezetesi'' aram. Eppen eleg, ha az E valtozik. Kulonben hogyan terjedne az elektromagneses hullam?<br />
<br />
--[[User:HA5CQZ|HA5CQZ]] 2006. július 14., 16:49 (CEST)<br />
<br />
----<br />
<br />
Bocsi, de nekem nagyon szúrja a szemem hogy az ismertetett (megépített) antennának ''ismeretlen a'' működési '''''frekvencisávja'''''! Se sávszélesség, se talpponti impedancia se SWR...<br />
Szóval ezen 55cm-es antenna 1 sávos (melyik az az 1)? vagy a teljes RH sávra (3-30MHz) jó? vagy..<br />
<br />
--[[User:Doky|hg8lkx]] 2006.08.08.</div>HG8LKXhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:HG8LKX&diff=5671Szerkesztő:HG8LKX2006-08-07T22:11:43Z<p>HG8LKX: </p>
<hr />
<div>== HG8LKX ==<br />
op.: Tamás<br />
<br />
QTH: Budapest, Pesterzsébet - JN97NK<br />
<br />
Elérhetőség: orvos.tamas kukac gmail.com</div>HG8LKXhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:HG8LKX&diff=5670Szerkesztő:HG8LKX2006-08-07T22:08:37Z<p>HG8LKX: </p>
<hr />
<div>== HG8LKX ==<br />
op.: Tamás<br />
<br />
QTH: Budapest, Pesterzsébet - JN97NK<br />
<br />
Elérhetőség: orvos.tamas gmail.com</div>HG8LKXhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:HG8LKX&diff=5669Szerkesztő:HG8LKX2006-08-07T22:07:56Z<p>HG8LKX: </p>
<hr />
<div>== HG8LKX ==<br />
op.: Tamás<br />
<br />
QTH: Budapest, Pesterzsébet JN97NK<br />
<br />
Elérhetőség: orvos.tamas gmail.com</div>HG8LKXhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=Vita:EH_antenna&diff=5668Vita:EH antenna2006-08-07T22:00:21Z<p>HG8LKX: </p>
<hr />
<div>Sziasztok!<br />
<br />
A honlapomra (ha7jca.tripod.com) feltettem az UA1ACO Vlad által részletesen ismertetett módszer szerint elkészített EH-antenna készítésének fázisait bemutató fotókat. Az oroszok külön honlapot szentelnek a témának, amelyen összegyűjtik a külföldi tapasztalatokat is és orosz nyelvre lefordítva közkinccsé teszik azokat (www.ehant.qrz.ru). Itt minden össze van gyűjtve, amit tudni érdemes a témában és rendkívül részletesen, széleskörűen, és igényesen ismertetik ezt az antenna típust. Megkértem Vlad OM engedélyét (aki a saját honlapján több tíz oldalon keresztül ismerteti a különféle EH antenna típusokat és ami a lényeg: a "gyártástechnológiát" és a behangolás nem éppen egyszuerű menetét) a honlapja tartalmának lefordítására és magyar nyelven történő közzétételére. <br />
A megépített antennát mostanában fogom "telepíteni" és a tapasztalatokat megosztom. Kiváncsi vagyok, igaz-e a hír, mi szerint ez az 50 cm hosszú és 32 mm átmérőjű kis rúd közel egyenértékű a félhullámú dipóllal.<br />
HA7JCA<br />
<br />
----<br />
<br />
Javaslom, kellene egy ábrát és néhány fotót a leg beváltabbról csinálni és egy jó bemutató szócikket a működéséről, előnyéről, hátrányáról - pl. a magamfajta EH-kezdő számára - aztán pedig összeszedni a <nowiki>== További információk ==</nowiki> szakaszba tematikusan értelmes linkeket.<br />
<br />
Bárki segíthet a szócikkek közös összelapátolásában, az eredmény a hazai rádióamatőröké marad :)<br />
<br />
--[[User:HG2ECZ|HG2ECZ]] 2006. június 29., 20:27 (CEST)<br />
<br />
<br />
A képek mennyisége miatt a saját honlapomra tettem fel az általam elkészített, Star típusú EH-antenna fotóit. (http://ha7jca.tripod.com). Ezt UA1ACO részletes útmutatásai szerint készítettem el. Kiteszem továbbá - ha sikerül - a wiki-re a méretező programot.<br />
<br />
Feltettem a honlapomra az EH-antenna méretezési programját és az általam elkészített példány részletes leírását.<br />
<br />
----<br />
<br />
Egy működési elv, egy "robbantott ábra", 1-2 igen szemléletes fotó és egy méretezési leírás jól jönne a wiki-re. A szócikk végén pedig "Bővebb információ az EH antennákról" szakaszban a honlapod és más igen érdekes honlapokra linkek.<br />
<br />
A lényeg, hogy az érdeklődő gyorsan megértse az EH antenna lényegét, lássa a várható paramétereit és működését, felépítését. A továbbiakban pedig annak a honlapnak hisz, amelyikben akar a konkrét implementációt illetően. Tényleg mennyi lehet a nyeresége? (dBd-ben)<br />
<br />
Más: Tegnap újraírtam és kibővítettem a bal oldali menüben található ''Segítség'' pontot. Remélem a szerkesztés során tényleg hasznos segédlet lesz.<br />
<br />
--[[User:HG2ECZ|HG2ECZ]] 2006. július 4., 07:21 (CEST)<br />
<br />
Most fordítom az EH-antenna működési elvét magyarázó leírást. Több mint négy oldal, elég kemény tartalommal. Amint kész vagyok, felteszem. <br />
Még tanulom a wikit, ha ezen túl leszek, ide is teszek majd fel anyagot.<br />
<br />
<br />
Szevasztok. A cikkből semmit nem értek. Mi az, hogy haladó mozgásuk van az elektronoknak az antennában? És mit csinálnak a drót végén? Mi az hogy FORGÓ mozgásuk van hasznosítva? Azt nem spin-nek szokás nevezni? Mi is az a bizonyos harmadik vektor? Újabb fajta elektromágneses hullámok vannak, ahol az E és H viszonya nem a közeg tulajdonságaitól függ? Semmi akadálya a gondolatok pongyola megfogalmazásának. Csak nem sok értelme van, ha mások nem értik.<br />
HA5KJ<br />
<br />
----<br />
<br />
Jóska!<br />
<br />
Rátapintottál a lényegre. Mi is erre lennénk kíváncsiak. Ha megtudsz valamit (vagy akár más rádióamatőr is), akkor örömmel olvasnám a szócikkben.<br />
<br />
Egyenlőre szomorúan konstatálom, hogy Gyulán kívül senki sem ért (látszólag) ehhez az antennához. Gyula pedig ennyit tudott az interneten megjelent cikkekből kihámozni. Köszönet a szorgos kezdeményezéséért.<br />
<br />
Mégegyszer írom: ha valamit megtudsz, légyszíves javítsd ki a szócikkben, hogy mindannyiunk tanulhasson belőle!<br />
<br />
--[[User:HG2ECZ|HG2ECZ]] 2006. július 7., 22:13 (CEST)<br />
<br />
Miről is van szó?<br />
<br />
Első gondolatok az eh-antenna.com oldal kezdőlapjáról. ( Ted Hart írása )<br />
<br />
<br />
Fordítás:<br />
<br />
<br />
„Az első dokumentum azért készült ,hogy útmutatóként / magyarázatként szolgáljon új fizikai elvekről, melyek bevezetnek az EH antennák elméletébe. Ezek nélkül az új fizikai elméletek nélkül nem magyarázható az EH antennák működése. A második dokumentum, melyre mint Maxwell három dimenzióban elnevezéssel hivatkozunk, olyan írás, melyet egy orosz fizikus készített az elektron 3 dimenziós szemlélete, szemben annak hagyományos rectilinear ( egyenesvonalú) mozgásán alapuló szemlélettel.”<br />
<br />
<br />
Megjegyzés:<br />
<br />
<br />
-Hajlandó vagyok új elveket elfogadni, ha a kiindulási alap elfogadható. Az egyenesvonalú mozgással kapcsolatos szemléletről nem hallottam. Azt tudom, hogy például a magnetronok működése azon alapul, hogy a mágneses térrel körpályára lehet kényszeríteni a katódból kilépő elektronokat. Ezt az elméletet. Vagyis az eddigi elméletek alaposan kitérnek az elektronok három dimenziós viselkedésére. Megjegyzem Maxwell elmélete is három dimenziós. Hogy mást ne mondjak, a rádióhullámok terjedése is a Poyting vektorral magyarázható, P=ExH, ami egy vektoriális szorzat, három dimenziós vektorhármas. Az E és H vektor síkja egymásra merőleges, lásd rádióamatőr vizsgakérdések, és a poyting vektor erre a síkra merőleges, mutatván a hullám terjedési irányát. -<br />
<br />
<br />
„Ennek a matematikai gyakorlatnak az eredménye a korábban nem ismert, új formájú sugárzás, melyet az ember nem ismert, de egyértelmű az EH antennákkal való kísérletezés után. Ezért ennek a dokumentumnak a címe:<br />
<br />
ELEKTROMÁGNESES MEZŐ STRUKTÚRA- DINAMIKUS ELEKTRON HULLÁMOK ( tömeg-töltés) írta Vladimir I. Korobejnyikov.”<br />
<br />
<br />
- Mintha Ted Hart azt állítaná, hogy nem ő találta ki. De azért szabadalmaztatta?<br />
<br />
Az elvek bizonyítását nem a gyakorlat alapján szokás végezni. A gyakorlat egy jelenség megfigyeléséről és felhasználásáról szól. Az elmélet a jelenség okainak megértéséről és feltárásáról. A jelenség félremagyarázásának történelmi hagyományai vannak. Arisztotelész például látván a kilőtt nyil mozgását, azzal magyarázta, hogy a mozgásba hozott levegő viszi a nyilvesszőt. Elkerülte a figyelmét, hogy a kilőtt nyilvessző akár légüres térben is haladhat. Vagyis a gyakorlati megfigyelések és a magyarázatok között akadhat hézag.-<br />
<br />
<br />
„ Nagyon bonyolult alaposan átérezni olyan fizikus munkájának jelentőségét mint Vlagyimir, melyről azt gondolom megérdemli a Nóbel díjat. Elegendő lenne megosztani munkáját a világgal, például mint ahogy én előterjesztem az EH antennák elméletét. Csapatunk azon fáradozik, hogy a Hz sugárzású antennákat bevezessük a professzionális és katonai alkalmazások világába. Ez segíteni fog a kommunikáció széles körében közösen használni ugyanazt a frekvenciát, a hagyományos és az új Hz sugárzás segítségével. Ezen a veblapon létrehozunk egy speciális szekciót az EH antennákról, és információkat adunk a tervezésről és felhasználásról. Nagyon izgalmas új koncepciók fejlődését követni megjelenésüktől kezdve, és érdekes a fizikai alkalmazások fejlődését látni. Úgy látszik Vlagyimir kitalálta, hogyan lehet megduplázni a világ számára a frekvencia spektrumot. Felfedezése megérdemli, hogy a történelem legnagyobb eredményei közé sorolhassuk.”<br />
<br />
-Mintha azt mondaná, hogy a Hz sugárzás és a hagyományos elektromágneses hullámok más természetűek lennének, és emiatt külön adókkal és vevőkkel lehetne használni ugyanazt a frekvenciát a kétféle rádióhullám esetében, anélkül, hogy egymást zavarnák. Nekem már sikerült olyan antennát és rádiót csinálni, ami a hagyományos rádióhullámokat nem vette. Sajnos azonban Hz hullámokat sem vett. De azt hiszem jó úton vagyok én is a Nóbel díj felé. <br />
<br />
A rádiózás hajnalán az elektromágneses hullámokat egyébként Hertz féle hullámoknak nevezték, felfedezőjéről.-<br />
<br />
<br />
HA5KJ<br />
--------------<br />
<br />
Jóska!<br />
Biztosan igazad van, hozzászólásodból ítélve nagy tapasztalatokkal rendelkezel az elektromágneses sugárzás, a hullámok terén. Csak az első hozzászólásodat nem értem. Lehet, hogy pongyolán fogalmaztam, de akkor a cikk szerzője, Ted Hart is. Lehet, hogy ő is (én biztosan) laikus a témában, nem ismeri az angol szakkifejezéseket (bár "azt állítja magáról", hogy villamosmérnök)és így termászetesen fogalma sincs, hogy a "spin" kifejezést illene használnia a pórias, dilettánsnak és a fene tudja miért, de mindenki által közérthető forgó (rotary) szó helyett. Csak zárójelben jegyzem meg: nagy szégyene, sőt: bűne! a magyar tudós és mérnök társadalomnak, hogy azon szakkifejezésekre, amelyekre lusták voltak találni magyar megfelelőt, gátlástalanul átvették az adott idegen nyelv szavát. Igaz, ha egy magyar szöveg tele van tűzdelve idegen szavakkal, akkor sokkal "tudományosabbnak" hat és nagyot dob az előadó image-én...na jó, jelen esetben: szakmai tekintélyén.<br />
Én nem vagyok a témában szakavatott, de megragadott Ted azon mondata, miszerint (megint csak pongyolán fogalmazva)ez a bizonyos harmadik vektor, ami az elektronok forgó mozgása következtében jelenik meg, eddig ismeretlen volt és ezért nem is szerepel a szakkönyvekben. Vagy igaz a vektor létezése, vagy nem. De nem vagyok biztos benne, hogy mára már mindent tudunk az elektromágneses hullámokról. Vagy igen? Látod, ÉN tele vagyok kételyekkel, éppen ezért nem zárkózok el semmi új gondolattól. Lehet, hogy ez a Ted tényleg valami létező, eddig még nem ismert dologra jött rá? Tudod, ilyenkor mindig eszembe jutnak azok a nagy tekintélyű, tiszteletre méló tudósok, akik évszázadokon át tekintélyük minden súlyát latba vetve hangoztatták, hogy olyan anyagból nem lehet hajót készíteni, aminek a fajsúlya nehezebb a víznél, az az úszó szerkezet soha nem fog fentmaradni a víz felszínén. Látod, így állok én azokhoz a nagyhangú tudósokhoz, szakemberekhez, akik túlságosan határozottan állítanak, vagy tagadnak valamit, kétkedve fogadom azok szavát, akik önmagukat a Titkok Tudóinak kiáltják ki, akik azért mert nem értenek valamit, vagy az eddigi ismereteikkel ellentmondó állításokba ütköznek, azonnal kiátkozzák a nyilatkozót. <br />
Ami számora eddig ismertté vált az EH-antennákról.<br />
Az ellenzők véleménye (a teljesség igénye nélkül): <br />
- többen ellenzik, mint pártolják,<br />
- sokan műtehernek tekintik,<br />
- sokak szerint igazából a tápkábel sugároz, nem pedig a végén az a vacak,<br />
- foglalkozni se érdemes vele. <br />
A pártolók véleménye:<br />
- jól behangolva egyenértékű sugárzási teljesítménnyel rendelkezik, mint a félhullámú dipól,<br />
- nagyon nehéz behangolni, mert csak az SWR-re történő beállítás hamis képet ad, és valóban csak egy nagyon lerövidített dipóllá (minidipóllá) silányulhat az antenna, annak minden hátrányos tulajdonságával,<br />
- ha a megépítés egy nap, akkor a behangolás legalább két napot vesz igénybe,<br />
- csak egy rezonanciapontja van, így a felharmonikus sugárzás felejthető,<br />
- tekintve, hogy alapvetően az elektromos tér dominál, a mágneses jellegű zavarokra hatékonyan érzéketlen.<br />
- rendkívül kis mérete miatt jó megoldást jelent azok részére, akiknek nem áll rendelkezésre kellő hely a félhullámú dipól, vagy hasonló, klasszikus antenna telepítésére.<br />
- keveseknek adatik meg, hogy már az első EH-antennája sikeresre kerekedjen, éppen a behangolás nehézségei miatt. <br />
- széles sávú, így a sávon belül nem igényel utánhangolást (szemben a mágneses antennával)<br />
<br />
Nem tudom, hogy ezekl az állítások igazak-e? De ha csak töredéke igaz, már megéri kipróbálni, eljátszadozni vele, kisérletezgetni. Hízelgő HG2ECZ állítása de én sem értek az EH-antennákhoz. Csupán felkeltette az érdeklődésemet és építettem egyet. A fent említett hangolási okom miatt rövid dipól (műteher, vagy nevezzétek aminek akarjátok) lett, mert rosszul hangoltam be. Készül a második, immár némi építési, hangolási tapasztalat birtokában. Lehet hogy százan ellenzik és tagadják az EH-antennát, de nekem annak a bizonyos százegyediknek a véleménye, tapasztalata sokkal szimpatikusabb, aki azt mondja, az övé jól működik, kedvezőek a tapasztalatai, ezért érdemes belevágni, kísérletezgetni vele. Ugyanezt tettem a kb. 80 cm átmérőjű, fűtésszerelők által használt rézcsőből készített mágneses hurok antennával is. Borzalmasan keskeny sávú, folyton után kell hangolni sávon belül is, de azért kellemes meglepetés volt, mikor vastag, téglafalú ház pincéjéből (fölötte vasbeton födém) a fémpolcra állított, téglafalnak támasztott antennával, kb. 50 W teljesítménnyel játszásiból visszahivtam egy belgát 7 MHz-n, és válaszolt, 579-et adva. Több QSO-t csak azért nem kockáztattam, mert az alkalmazott hangoló forgókondi a kis légrés miatt (régi műsorvevő rádióból kitermelve) piszokul szikrázott minden billentyű lenyomásnál, pedig - tudva lévően - nincs is galvanikus kapcsolatban a csatolóhurokkal.<br />
HA7JCA (Gyula)<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
-----<br />
Gratulálok ennek a lapnak minden szerkesztőjének. Nagyon szép lett.<br />
<br />
Körülbelül így képzeltem el ezt a wikipédiát!<br />
<br />
<br />
[[User:Ha1dfo|ha1dfo]] 2006. július 10., 14:09 (CEST)<br />
<br />
----<br />
<br />
<br />
Megpróbáltam objektívebb szócikket varázsolni az eredeti szócikkből. Ha valakinek vannak pontosabb objektív mérőszámai, illetve a működésével kapcsolatban kevésbé misztikus elmélete, kérem ossza meg velünk. HA7JCA Gyulának pedig kiemelt köszönet az élvezetes szócikkért! De a többieknek is, akik akár itt, akár a PannonDX listán segítettek a hitvilágon túlmutató objektívebb paraméterekhez jutáshoz.<br />
<br />
--[[User:HG2ECZ|HG2ECZ]] 2006. július 11., 13:19 (CEST)<br />
<br />
Ez a ket allitas nem ellentmondas?<br />
<br />
"A mágneses hurokantennákkal ellentétben sávszélessége elegendő a teljes amatőrsávra (amelyikre méretezve van), így nem kell sávon belül utánhangolni. "<br />
<br />
<br />
"nagyon érzékeny a behangolásra, hangolatlan helyen (sávon kívül) használva akár 10 dB-vel rosszabb eredményt is mutat. "<br />
<br />
A masodikat elhiszem ;-)<br />
<br />
--[[User:HA5CQZ|HA5CQZ]] 2006. július 11., 15:00 (CEST)<br />
----<br />
Nekem nem ellentmondás: Egy egész sávon jól szól, aztán egy másikon meg sehogy...<br />
<br />
[[User:Ha1dfo|ha1dfo]] 2006. július 11., 15:20 (CEST)<br />
<br />
Az a bajom, hogy az antenna honnan tudja, hol a savhatar?<br />
Miert pont 3500-3800 kHz, vagy mas hangolassal eppen 7000-7100 kHz (ujabban 7200 ;-)?<br />
Nemtom vilagos-e, amire gondolok...<br />
<br />
Talan itt lehet vmi finomsag:<br />
"Nagyon sokan itt véreznek el, mert rosszul hangolják be az antennát [...]"<br />
<br />
Gyula, hogyan kell jol behangolni?<br />
<br />
Kicsit tovabb wikisitettem a szoveget.<br />
<br />
--[[User:HA5CQZ|HA5CQZ]] 2006. július 11., 15:48 (CEST)<br />
<br />
<br />
----<br />
<br />
Ahogy kivettem a szövegekből eddig, az átmérő és hossz arányokkal, stb. állítólag belőhető a sávszélessége. Ha jól méretezzük, akkor 2.0-ás SWR alatt lefoghatjuk az adott rádióamatőr sáv szélességét. De vigyázzunk, hogy a méretezéskor illetve hangoláskor a rádióamatőr sávközép legyen a mérce, ne pl. a sáv vége.<br />
<br />
Továbbá azt is olvastam, hogy minél keskenyebb sávú, annál jobban "muzsikál". Állítólag ...<br />
<br />
De a szócikk - mint látszik - még javítható. Így aki jobb dolgokat olvas, próbálja tökéletesíteni. Csak jobb lesz - a nagytestvérben szerzett tapasztalatok szerint.<br />
<br />
Amit nagyon fel szeretnék lelni: antennaméret és nyereség (-? dBd) alakulásáról hihető ábrát valahonnan, kb. 1/100 &lambda; ... 1/10 &lambda; közt.<br />
<br />
--[[User:HG2ECZ|HG2ECZ]] 2006. július 11., 16:00 (CEST)<br />
<br />
HA7JCA <br />
<br />
Kedves Gyula!<br />
<br />
<br />
Nem hinném, hogy nagy tapasztalatokkal rendelkezem az elektromágneses sugárzás és hullámok terén. Inkább a józan paraszti eszemre hagyatkozom egy egy probléma megmagyarázását illetően. Ha nem sikerül, akkor szakkönyveket böngészek. Sokszor előfordul, hogy akkor sem értek valamit. Van úgy, hogy fel is adom átmenetileg a válsz megtalálását, csak nem hagy nyugodni egy-egy nyitva maradt kérdés.<br />
Ez a sugárzás is ilyen. Mindenki megtapasztalta már, hogy az oszcillátorok rezgőköre valamit sugároz. A GDO-val hullámmérő üzemben igy lehet ellenőrizni a frekit. Ha az oszcillátor teljesítményét és a benne folyó áramot, feszültséget növeljük, a GDO távolabbról is veszi. De az biztos, hogy a felfogható jel gyorsan csökken a távolság növelésével. Ezért aztán hamar rájöttek az emberek, hogy nem a rezgőkőr az alkalmas eszköz elektromágneses hullámok kisugárzására, hanem az antenna. A két eszköz teljesen másképp működik.<br />
A rezgőkőrnek úgynevezett indukciós tere van. Nem csak a tekercs mágneses indukciós terére gondolok. A kondi fegyverzetei között villamos, vagy elektromos indukciós tér van. Sok helyen úgy magyarázzák az antennák működését, hogy szét kell húzni a kondi két lemezét, és antennává alakul. Aki ezt elhiszi, utána már semmit nem fog érteni. Ha egy magneses hurok egymenetes tekercsét 20 mm-es rézcsőből készitik, akkor igaz ugyan, hogy a köráramot nem korlátozza akkora veszteségi ellenállás mint egy egyszerű rezgőkörben De a tekercs indukciós teret fog létrehozni. A nagy jóság miatt ilyen rezgőkőrben a feszültség is igen nagy lehet. Lehet belerakni nagyfeszültségű forgót, mert ugye nekünk egy bizonyos freki kell, szükséges a hangolhatóság. A nagy jóságra törekvéssel ( rézcső ) egyből hazavágjuk a nagy sávszéleséget. Másrész a kondi villamos indukciós tere ott marad a fegyverzetek között. Vagyis egy rezgőkőr közelében az indukciós tér tartalmaz ugyan mágneses és elektromos teret, de az ezek egymáshozvaló viszonya a geometriai viszonyoktól függ. A tekercset akár árnyékolhatom is, akkor nem fog akkora mágneses indukciót okozni mint korábban, miközben a kondi villamos tere ( ami mondjuk nincs árnyékolva ) változatlan marad. Nem hinném, hogy bármi kétséged lenne ezzel kapcsolatban, mert Te is igy tapasztaltad. <br />
Arra viszont rájöttek a tudósok, hogy a rádióhullámoknál a mágneses és rá merőleges elektromos tér viszonya mindíg állandó.<br />
Pontosan E=300xH. ahol E a villamos térerősség mV/m-ben, H meg a mágneses térerősség négyzetcentiméterenkénti erővonalszáma. A kétféle mező, az elektromos és a mágneses nem törődik azzal, hogy milyen áram hozta létre, csak az számít, hogy a közegnek, amiben terjed mekkora a dielektromos állandója meg a mágneses permeabilitása. Csakis ezektől függ a kétféle tér egymáshoz viszonyított aránya. Ráadásul a kétféle tér rezgése is mindíg fázisban van, levegőben meg vákumban legalábbis. Ebből az következik, hogy amikor az EH antennát hangolják, akkor nem az elektromágneses hullám fázisait állítgatják, hanem az eszköz indukciós terének fázisait. Az meg lehet akármilyen, mert a fázisok változnak ha hangolunk egy rezgőkőrt.<br />
Az antenna is rezgőkőr valahol, tehát neki is van indukciós tere, de van sugárzási tere is. Az antenna közelében a kétféle tér keveredik. De míg a sugárzási tér a távolsággal fordított arányban csökken, az indukciós tér sokkal gyorabban. Néhány hullámhossznyi távolságban már elhanyagolhatóan kicsivé válik a sugárzási térhez képest. Ezért szoktak az antennáknál közeli és távoli zónákról beszélni. A közeli zóna 80 m-en úgy 400 méteres körzet. Ebben a kőrzetben minden vaskerítésben, esőcsatornában feszültség indukálódik, és így áram keletkezik. Ezek a tárgyak többé kevésbé továbbsugározzák a felvett energiát, ( mert nincsenek leillesztve, -vajjon miért volt tilos lakihegyen antennával táplálni a villanyégőket HI) )módosítván például a dipólunk sugárzási karakterisztikáját. Aki azt mondja, a riportban, hogy szálirányba esik a partnere azért nem hallja, nyilván nem olvasta a mondat másik felét a dipólokról, hogy ugyanis szabad térben nyolcas a karakterisztika. <br />
Nem kétlem, hogy egy rezgőkőrrel is lehet qso-kat csinálni. Terjedéstől függ. A zsebrádió mágneses antennája is jól veszi az állomásokat. Magam is kisérleteztem 80m-es ferritrudas vétellel. Nem is rossz.<br />
De azért, noha tudom nem mindenki szereti a képleteket, egyet mégis ideírok. A képlet egyszerűsített. Kihagytam belőle az irányokra, fázisokra vonatkozó részeket, és azt mutatja, hogy amikor egy hullámhosszhoz képest rövid dróton áram folyik, akkor a drótra merőleges távoli pontban elhelyezett 1m-es vele párhuzamos vezetékben hány mV feszültség keletkezik.<br />
<br />
<math>E= {{I\cdot l\cdot 60\cdot \pi }\over {d\cdot \lambda}}</math><br />
<br />
Itt E az 1m-es drótban keletkező feszültség a távoli pontban. I a rövid sugárzó vezetékben folyó áram. Az l a sugárzó vezeték hossza. A d az 1m-es drót merőleges távolsága a sugárzótól, míg lambda a hullámhossz.<br />
<br />
Ebből látszik, hogy a távoli pontban keletkező térerő csak az antennában folyó áramtól és az antenna hosszától függ<br />
Némi geometriai készséggel egy vaságy, vagy egy rakéta oldalába épített réssugárzó rendszer sugárzási karakterisztikája is kiszámolható. <br />
<br />
Megjegyzem, hogy hosszabb antennahuzalon nem azonos áram folyik mindenhol. Esetleg az íránya is változik. De ha ismerjük az árameloszlást például egy dipólon, akkor az egyes rövid szakaszok hatását tetszőleges távoli pontra összegezhetjük.<br />
<br />
Régebben az amatőr legfontosabb műszere az antenna drótba iktatott izzó volt. Kár hogy megfeledkeztünk erről. Elméleteket gyártunk szimmetrizálókról decibelekkel bombázzuk egymást, ahelyett, hogy a dipól két szára és a koax két vége közé beiktatnánk egy-egy 6V 20W-os izzót. Egyből minden világos lenne. Nem hiszem, hogy egetrengető újdonságokat mondtam. Csak sorba próbáltam rakni amit már egyébként is tudunk.<br />
73! HA5KJ Jóska<br />
<br />
<br />
----<br />
<br />
Es azt se felejtsuk el, hogy attol, hogy E es H meroleges, attol meg nincs feltetlenul sugarzas.<br />
Ld. permanens magnes egy feltoltott kondenzator fegyverzetei kozott.<br />
<br />
Ja, es hogy a H letrehozasahoz sem kell ''vezetesi'' aram. Eppen eleg, ha az E valtozik. Kulonben hogyan terjedne az elektromagneses hullam?<br />
<br />
--[[User:HA5CQZ|HA5CQZ]] 2006. július 14., 16:49 (CEST)<br />
<br />
----<br />
<br />
Bocsi, de nekem nagyon szúrja a szemem hogy az ismertetett (megépített) antennának ''ismeretlen a'' működési '''''frekvenciája'''''! Se sávszélesség, se talpponti impedancia se SWR...<br />
Szóval ezen 55cm-es antenna 1 sávos (melyik az az 1)? vagy a teljes RH sávra (3-30MHz) jó? vagy..<br />
<br />
--[[User:Doky|hg8lkx]] 2006.08.08.</div>HG8LKXhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=Vita:EH_antenna&diff=5667Vita:EH antenna2006-08-07T21:58:06Z<p>HG8LKX: </p>
<hr />
<div>Sziasztok!<br />
<br />
A honlapomra (ha7jca.tripod.com) feltettem az UA1ACO Vlad által részletesen ismertetett módszer szerint elkészített EH-antenna készítésének fázisait bemutató fotókat. Az oroszok külön honlapot szentelnek a témának, amelyen összegyűjtik a külföldi tapasztalatokat is és orosz nyelvre lefordítva közkinccsé teszik azokat (www.ehant.qrz.ru). Itt minden össze van gyűjtve, amit tudni érdemes a témában és rendkívül részletesen, széleskörűen, és igényesen ismertetik ezt az antenna típust. Megkértem Vlad OM engedélyét (aki a saját honlapján több tíz oldalon keresztül ismerteti a különféle EH antenna típusokat és ami a lényeg: a "gyártástechnológiát" és a behangolás nem éppen egyszuerű menetét) a honlapja tartalmának lefordítására és magyar nyelven történő közzétételére. <br />
A megépített antennát mostanában fogom "telepíteni" és a tapasztalatokat megosztom. Kiváncsi vagyok, igaz-e a hír, mi szerint ez az 50 cm hosszú és 32 mm átmérőjű kis rúd közel egyenértékű a félhullámú dipóllal.<br />
HA7JCA<br />
<br />
----<br />
<br />
Javaslom, kellene egy ábrát és néhány fotót a leg beváltabbról csinálni és egy jó bemutató szócikket a működéséről, előnyéről, hátrányáról - pl. a magamfajta EH-kezdő számára - aztán pedig összeszedni a <nowiki>== További információk ==</nowiki> szakaszba tematikusan értelmes linkeket.<br />
<br />
Bárki segíthet a szócikkek közös összelapátolásában, az eredmény a hazai rádióamatőröké marad :)<br />
<br />
--[[User:HG2ECZ|HG2ECZ]] 2006. június 29., 20:27 (CEST)<br />
<br />
<br />
A képek mennyisége miatt a saját honlapomra tettem fel az általam elkészített, Star típusú EH-antenna fotóit. (http://ha7jca.tripod.com). Ezt UA1ACO részletes útmutatásai szerint készítettem el. Kiteszem továbbá - ha sikerül - a wiki-re a méretező programot.<br />
<br />
Feltettem a honlapomra az EH-antenna méretezési programját és az általam elkészített példány részletes leírását.<br />
<br />
----<br />
<br />
Egy működési elv, egy "robbantott ábra", 1-2 igen szemléletes fotó és egy méretezési leírás jól jönne a wiki-re. A szócikk végén pedig "Bővebb információ az EH antennákról" szakaszban a honlapod és más igen érdekes honlapokra linkek.<br />
<br />
A lényeg, hogy az érdeklődő gyorsan megértse az EH antenna lényegét, lássa a várható paramétereit és működését, felépítését. A továbbiakban pedig annak a honlapnak hisz, amelyikben akar a konkrét implementációt illetően. Tényleg mennyi lehet a nyeresége? (dBd-ben)<br />
<br />
Más: Tegnap újraírtam és kibővítettem a bal oldali menüben található ''Segítség'' pontot. Remélem a szerkesztés során tényleg hasznos segédlet lesz.<br />
<br />
--[[User:HG2ECZ|HG2ECZ]] 2006. július 4., 07:21 (CEST)<br />
<br />
Most fordítom az EH-antenna működési elvét magyarázó leírást. Több mint négy oldal, elég kemény tartalommal. Amint kész vagyok, felteszem. <br />
Még tanulom a wikit, ha ezen túl leszek, ide is teszek majd fel anyagot.<br />
<br />
<br />
Szevasztok. A cikkből semmit nem értek. Mi az, hogy haladó mozgásuk van az elektronoknak az antennában? És mit csinálnak a drót végén? Mi az hogy FORGÓ mozgásuk van hasznosítva? Azt nem spin-nek szokás nevezni? Mi is az a bizonyos harmadik vektor? Újabb fajta elektromágneses hullámok vannak, ahol az E és H viszonya nem a közeg tulajdonságaitól függ? Semmi akadálya a gondolatok pongyola megfogalmazásának. Csak nem sok értelme van, ha mások nem értik.<br />
HA5KJ<br />
<br />
----<br />
<br />
Jóska!<br />
<br />
Rátapintottál a lényegre. Mi is erre lennénk kíváncsiak. Ha megtudsz valamit (vagy akár más rádióamatőr is), akkor örömmel olvasnám a szócikkben.<br />
<br />
Egyenlőre szomorúan konstatálom, hogy Gyulán kívül senki sem ért (látszólag) ehhez az antennához. Gyula pedig ennyit tudott az interneten megjelent cikkekből kihámozni. Köszönet a szorgos kezdeményezéséért.<br />
<br />
Mégegyszer írom: ha valamit megtudsz, légyszíves javítsd ki a szócikkben, hogy mindannyiunk tanulhasson belőle!<br />
<br />
--[[User:HG2ECZ|HG2ECZ]] 2006. július 7., 22:13 (CEST)<br />
<br />
Miről is van szó?<br />
<br />
Első gondolatok az eh-antenna.com oldal kezdőlapjáról. ( Ted Hart írása )<br />
<br />
<br />
Fordítás:<br />
<br />
<br />
„Az első dokumentum azért készült ,hogy útmutatóként / magyarázatként szolgáljon új fizikai elvekről, melyek bevezetnek az EH antennák elméletébe. Ezek nélkül az új fizikai elméletek nélkül nem magyarázható az EH antennák működése. A második dokumentum, melyre mint Maxwell három dimenzióban elnevezéssel hivatkozunk, olyan írás, melyet egy orosz fizikus készített az elektron 3 dimenziós szemlélete, szemben annak hagyományos rectilinear ( egyenesvonalú) mozgásán alapuló szemlélettel.”<br />
<br />
<br />
Megjegyzés:<br />
<br />
<br />
-Hajlandó vagyok új elveket elfogadni, ha a kiindulási alap elfogadható. Az egyenesvonalú mozgással kapcsolatos szemléletről nem hallottam. Azt tudom, hogy például a magnetronok működése azon alapul, hogy a mágneses térrel körpályára lehet kényszeríteni a katódból kilépő elektronokat. Ezt az elméletet. Vagyis az eddigi elméletek alaposan kitérnek az elektronok három dimenziós viselkedésére. Megjegyzem Maxwell elmélete is három dimenziós. Hogy mást ne mondjak, a rádióhullámok terjedése is a Poyting vektorral magyarázható, P=ExH, ami egy vektoriális szorzat, három dimenziós vektorhármas. Az E és H vektor síkja egymásra merőleges, lásd rádióamatőr vizsgakérdések, és a poyting vektor erre a síkra merőleges, mutatván a hullám terjedési irányát. -<br />
<br />
<br />
„Ennek a matematikai gyakorlatnak az eredménye a korábban nem ismert, új formájú sugárzás, melyet az ember nem ismert, de egyértelmű az EH antennákkal való kísérletezés után. Ezért ennek a dokumentumnak a címe:<br />
<br />
ELEKTROMÁGNESES MEZŐ STRUKTÚRA- DINAMIKUS ELEKTRON HULLÁMOK ( tömeg-töltés) írta Vladimir I. Korobejnyikov.”<br />
<br />
<br />
- Mintha Ted Hart azt állítaná, hogy nem ő találta ki. De azért szabadalmaztatta?<br />
<br />
Az elvek bizonyítását nem a gyakorlat alapján szokás végezni. A gyakorlat egy jelenség megfigyeléséről és felhasználásáról szól. Az elmélet a jelenség okainak megértéséről és feltárásáról. A jelenség félremagyarázásának történelmi hagyományai vannak. Arisztotelész például látván a kilőtt nyil mozgását, azzal magyarázta, hogy a mozgásba hozott levegő viszi a nyilvesszőt. Elkerülte a figyelmét, hogy a kilőtt nyilvessző akár légüres térben is haladhat. Vagyis a gyakorlati megfigyelések és a magyarázatok között akadhat hézag.-<br />
<br />
<br />
„ Nagyon bonyolult alaposan átérezni olyan fizikus munkájának jelentőségét mint Vlagyimir, melyről azt gondolom megérdemli a Nóbel díjat. Elegendő lenne megosztani munkáját a világgal, például mint ahogy én előterjesztem az EH antennák elméletét. Csapatunk azon fáradozik, hogy a Hz sugárzású antennákat bevezessük a professzionális és katonai alkalmazások világába. Ez segíteni fog a kommunikáció széles körében közösen használni ugyanazt a frekvenciát, a hagyományos és az új Hz sugárzás segítségével. Ezen a veblapon létrehozunk egy speciális szekciót az EH antennákról, és információkat adunk a tervezésről és felhasználásról. Nagyon izgalmas új koncepciók fejlődését követni megjelenésüktől kezdve, és érdekes a fizikai alkalmazások fejlődését látni. Úgy látszik Vlagyimir kitalálta, hogyan lehet megduplázni a világ számára a frekvencia spektrumot. Felfedezése megérdemli, hogy a történelem legnagyobb eredményei közé sorolhassuk.”<br />
<br />
-Mintha azt mondaná, hogy a Hz sugárzás és a hagyományos elektromágneses hullámok más természetűek lennének, és emiatt külön adókkal és vevőkkel lehetne használni ugyanazt a frekvenciát a kétféle rádióhullám esetében, anélkül, hogy egymást zavarnák. Nekem már sikerült olyan antennát és rádiót csinálni, ami a hagyományos rádióhullámokat nem vette. Sajnos azonban Hz hullámokat sem vett. De azt hiszem jó úton vagyok én is a Nóbel díj felé. <br />
<br />
A rádiózás hajnalán az elektromágneses hullámokat egyébként Hertz féle hullámoknak nevezték, felfedezőjéről.-<br />
<br />
<br />
HA5KJ<br />
--------------<br />
<br />
Jóska!<br />
Biztosan igazad van, hozzászólásodból ítélve nagy tapasztalatokkal rendelkezel az elektromágneses sugárzás, a hullámok terén. Csak az első hozzászólásodat nem értem. Lehet, hogy pongyolán fogalmaztam, de akkor a cikk szerzője, Ted Hart is. Lehet, hogy ő is (én biztosan) laikus a témában, nem ismeri az angol szakkifejezéseket (bár "azt állítja magáról", hogy villamosmérnök)és így termászetesen fogalma sincs, hogy a "spin" kifejezést illene használnia a pórias, dilettánsnak és a fene tudja miért, de mindenki által közérthető forgó (rotary) szó helyett. Csak zárójelben jegyzem meg: nagy szégyene, sőt: bűne! a magyar tudós és mérnök társadalomnak, hogy azon szakkifejezésekre, amelyekre lusták voltak találni magyar megfelelőt, gátlástalanul átvették az adott idegen nyelv szavát. Igaz, ha egy magyar szöveg tele van tűzdelve idegen szavakkal, akkor sokkal "tudományosabbnak" hat és nagyot dob az előadó image-én...na jó, jelen esetben: szakmai tekintélyén.<br />
Én nem vagyok a témában szakavatott, de megragadott Ted azon mondata, miszerint (megint csak pongyolán fogalmazva)ez a bizonyos harmadik vektor, ami az elektronok forgó mozgása következtében jelenik meg, eddig ismeretlen volt és ezért nem is szerepel a szakkönyvekben. Vagy igaz a vektor létezése, vagy nem. De nem vagyok biztos benne, hogy mára már mindent tudunk az elektromágneses hullámokról. Vagy igen? Látod, ÉN tele vagyok kételyekkel, éppen ezért nem zárkózok el semmi új gondolattól. Lehet, hogy ez a Ted tényleg valami létező, eddig még nem ismert dologra jött rá? Tudod, ilyenkor mindig eszembe jutnak azok a nagy tekintélyű, tiszteletre méló tudósok, akik évszázadokon át tekintélyük minden súlyát latba vetve hangoztatták, hogy olyan anyagból nem lehet hajót készíteni, aminek a fajsúlya nehezebb a víznél, az az úszó szerkezet soha nem fog fentmaradni a víz felszínén. Látod, így állok én azokhoz a nagyhangú tudósokhoz, szakemberekhez, akik túlságosan határozottan állítanak, vagy tagadnak valamit, kétkedve fogadom azok szavát, akik önmagukat a Titkok Tudóinak kiáltják ki, akik azért mert nem értenek valamit, vagy az eddigi ismereteikkel ellentmondó állításokba ütköznek, azonnal kiátkozzák a nyilatkozót. <br />
Ami számora eddig ismertté vált az EH-antennákról.<br />
Az ellenzők véleménye (a teljesség igénye nélkül): <br />
- többen ellenzik, mint pártolják,<br />
- sokan műtehernek tekintik,<br />
- sokak szerint igazából a tápkábel sugároz, nem pedig a végén az a vacak,<br />
- foglalkozni se érdemes vele. <br />
A pártolók véleménye:<br />
- jól behangolva egyenértékű sugárzási teljesítménnyel rendelkezik, mint a félhullámú dipól,<br />
- nagyon nehéz behangolni, mert csak az SWR-re történő beállítás hamis képet ad, és valóban csak egy nagyon lerövidített dipóllá (minidipóllá) silányulhat az antenna, annak minden hátrányos tulajdonságával,<br />
- ha a megépítés egy nap, akkor a behangolás legalább két napot vesz igénybe,<br />
- csak egy rezonanciapontja van, így a felharmonikus sugárzás felejthető,<br />
- tekintve, hogy alapvetően az elektromos tér dominál, a mágneses jellegű zavarokra hatékonyan érzéketlen.<br />
- rendkívül kis mérete miatt jó megoldást jelent azok részére, akiknek nem áll rendelkezésre kellő hely a félhullámú dipól, vagy hasonló, klasszikus antenna telepítésére.<br />
- keveseknek adatik meg, hogy már az első EH-antennája sikeresre kerekedjen, éppen a behangolás nehézségei miatt. <br />
- széles sávú, így a sávon belül nem igényel utánhangolást (szemben a mágneses antennával)<br />
<br />
Nem tudom, hogy ezekl az állítások igazak-e? De ha csak töredéke igaz, már megéri kipróbálni, eljátszadozni vele, kisérletezgetni. Hízelgő HG2ECZ állítása de én sem értek az EH-antennákhoz. Csupán felkeltette az érdeklődésemet és építettem egyet. A fent említett hangolási okom miatt rövid dipól (műteher, vagy nevezzétek aminek akarjátok) lett, mert rosszul hangoltam be. Készül a második, immár némi építési, hangolási tapasztalat birtokában. Lehet hogy százan ellenzik és tagadják az EH-antennát, de nekem annak a bizonyos százegyediknek a véleménye, tapasztalata sokkal szimpatikusabb, aki azt mondja, az övé jól működik, kedvezőek a tapasztalatai, ezért érdemes belevágni, kísérletezgetni vele. Ugyanezt tettem a kb. 80 cm átmérőjű, fűtésszerelők által használt rézcsőből készített mágneses hurok antennával is. Borzalmasan keskeny sávú, folyton után kell hangolni sávon belül is, de azért kellemes meglepetés volt, mikor vastag, téglafalú ház pincéjéből (fölötte vasbeton födém) a fémpolcra állított, téglafalnak támasztott antennával, kb. 50 W teljesítménnyel játszásiból visszahivtam egy belgát 7 MHz-n, és válaszolt, 579-et adva. Több QSO-t csak azért nem kockáztattam, mert az alkalmazott hangoló forgókondi a kis légrés miatt (régi műsorvevő rádióból kitermelve) piszokul szikrázott minden billentyű lenyomásnál, pedig - tudva lévően - nincs is galvanikus kapcsolatban a csatolóhurokkal.<br />
HA7JCA (Gyula)<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
-----<br />
Gratulálok ennek a lapnak minden szerkesztőjének. Nagyon szép lett.<br />
<br />
Körülbelül így képzeltem el ezt a wikipédiát!<br />
<br />
<br />
[[User:Ha1dfo|ha1dfo]] 2006. július 10., 14:09 (CEST)<br />
<br />
----<br />
<br />
<br />
Megpróbáltam objektívebb szócikket varázsolni az eredeti szócikkből. Ha valakinek vannak pontosabb objektív mérőszámai, illetve a működésével kapcsolatban kevésbé misztikus elmélete, kérem ossza meg velünk. HA7JCA Gyulának pedig kiemelt köszönet az élvezetes szócikkért! De a többieknek is, akik akár itt, akár a PannonDX listán segítettek a hitvilágon túlmutató objektívebb paraméterekhez jutáshoz.<br />
<br />
--[[User:HG2ECZ|HG2ECZ]] 2006. július 11., 13:19 (CEST)<br />
<br />
Ez a ket allitas nem ellentmondas?<br />
<br />
"A mágneses hurokantennákkal ellentétben sávszélessége elegendő a teljes amatőrsávra (amelyikre méretezve van), így nem kell sávon belül utánhangolni. "<br />
<br />
<br />
"nagyon érzékeny a behangolásra, hangolatlan helyen (sávon kívül) használva akár 10 dB-vel rosszabb eredményt is mutat. "<br />
<br />
A masodikat elhiszem ;-)<br />
<br />
--[[User:HA5CQZ|HA5CQZ]] 2006. július 11., 15:00 (CEST)<br />
----<br />
Nekem nem ellentmondás: Egy egész sávon jól szól, aztán egy másikon meg sehogy...<br />
<br />
[[User:Ha1dfo|ha1dfo]] 2006. július 11., 15:20 (CEST)<br />
<br />
Az a bajom, hogy az antenna honnan tudja, hol a savhatar?<br />
Miert pont 3500-3800 kHz, vagy mas hangolassal eppen 7000-7100 kHz (ujabban 7200 ;-)?<br />
Nemtom vilagos-e, amire gondolok...<br />
<br />
Talan itt lehet vmi finomsag:<br />
"Nagyon sokan itt véreznek el, mert rosszul hangolják be az antennát [...]"<br />
<br />
Gyula, hogyan kell jol behangolni?<br />
<br />
Kicsit tovabb wikisitettem a szoveget.<br />
<br />
--[[User:HA5CQZ|HA5CQZ]] 2006. július 11., 15:48 (CEST)<br />
<br />
<br />
----<br />
<br />
Ahogy kivettem a szövegekből eddig, az átmérő és hossz arányokkal, stb. állítólag belőhető a sávszélessége. Ha jól méretezzük, akkor 2.0-ás SWR alatt lefoghatjuk az adott rádióamatőr sáv szélességét. De vigyázzunk, hogy a méretezéskor illetve hangoláskor a rádióamatőr sávközép legyen a mérce, ne pl. a sáv vége.<br />
<br />
Továbbá azt is olvastam, hogy minél keskenyebb sávú, annál jobban "muzsikál". Állítólag ...<br />
<br />
De a szócikk - mint látszik - még javítható. Így aki jobb dolgokat olvas, próbálja tökéletesíteni. Csak jobb lesz - a nagytestvérben szerzett tapasztalatok szerint.<br />
<br />
Amit nagyon fel szeretnék lelni: antennaméret és nyereség (-? dBd) alakulásáról hihető ábrát valahonnan, kb. 1/100 &lambda; ... 1/10 &lambda; közt.<br />
<br />
--[[User:HG2ECZ|HG2ECZ]] 2006. július 11., 16:00 (CEST)<br />
<br />
HA7JCA <br />
<br />
Kedves Gyula!<br />
<br />
<br />
Nem hinném, hogy nagy tapasztalatokkal rendelkezem az elektromágneses sugárzás és hullámok terén. Inkább a józan paraszti eszemre hagyatkozom egy egy probléma megmagyarázását illetően. Ha nem sikerül, akkor szakkönyveket böngészek. Sokszor előfordul, hogy akkor sem értek valamit. Van úgy, hogy fel is adom átmenetileg a válsz megtalálását, csak nem hagy nyugodni egy-egy nyitva maradt kérdés.<br />
Ez a sugárzás is ilyen. Mindenki megtapasztalta már, hogy az oszcillátorok rezgőköre valamit sugároz. A GDO-val hullámmérő üzemben igy lehet ellenőrizni a frekit. Ha az oszcillátor teljesítményét és a benne folyó áramot, feszültséget növeljük, a GDO távolabbról is veszi. De az biztos, hogy a felfogható jel gyorsan csökken a távolság növelésével. Ezért aztán hamar rájöttek az emberek, hogy nem a rezgőkőr az alkalmas eszköz elektromágneses hullámok kisugárzására, hanem az antenna. A két eszköz teljesen másképp működik.<br />
A rezgőkőrnek úgynevezett indukciós tere van. Nem csak a tekercs mágneses indukciós terére gondolok. A kondi fegyverzetei között villamos, vagy elektromos indukciós tér van. Sok helyen úgy magyarázzák az antennák működését, hogy szét kell húzni a kondi két lemezét, és antennává alakul. Aki ezt elhiszi, utána már semmit nem fog érteni. Ha egy magneses hurok egymenetes tekercsét 20 mm-es rézcsőből készitik, akkor igaz ugyan, hogy a köráramot nem korlátozza akkora veszteségi ellenállás mint egy egyszerű rezgőkörben De a tekercs indukciós teret fog létrehozni. A nagy jóság miatt ilyen rezgőkőrben a feszültség is igen nagy lehet. Lehet belerakni nagyfeszültségű forgót, mert ugye nekünk egy bizonyos freki kell, szükséges a hangolhatóság. A nagy jóságra törekvéssel ( rézcső ) egyből hazavágjuk a nagy sávszéleséget. Másrész a kondi villamos indukciós tere ott marad a fegyverzetek között. Vagyis egy rezgőkőr közelében az indukciós tér tartalmaz ugyan mágneses és elektromos teret, de az ezek egymáshozvaló viszonya a geometriai viszonyoktól függ. A tekercset akár árnyékolhatom is, akkor nem fog akkora mágneses indukciót okozni mint korábban, miközben a kondi villamos tere ( ami mondjuk nincs árnyékolva ) változatlan marad. Nem hinném, hogy bármi kétséged lenne ezzel kapcsolatban, mert Te is igy tapasztaltad. <br />
Arra viszont rájöttek a tudósok, hogy a rádióhullámoknál a mágneses és rá merőleges elektromos tér viszonya mindíg állandó.<br />
Pontosan E=300xH. ahol E a villamos térerősség mV/m-ben, H meg a mágneses térerősség négyzetcentiméterenkénti erővonalszáma. A kétféle mező, az elektromos és a mágneses nem törődik azzal, hogy milyen áram hozta létre, csak az számít, hogy a közegnek, amiben terjed mekkora a dielektromos állandója meg a mágneses permeabilitása. Csakis ezektől függ a kétféle tér egymáshoz viszonyított aránya. Ráadásul a kétféle tér rezgése is mindíg fázisban van, levegőben meg vákumban legalábbis. Ebből az következik, hogy amikor az EH antennát hangolják, akkor nem az elektromágneses hullám fázisait állítgatják, hanem az eszköz indukciós terének fázisait. Az meg lehet akármilyen, mert a fázisok változnak ha hangolunk egy rezgőkőrt.<br />
Az antenna is rezgőkőr valahol, tehát neki is van indukciós tere, de van sugárzási tere is. Az antenna közelében a kétféle tér keveredik. De míg a sugárzási tér a távolsággal fordított arányban csökken, az indukciós tér sokkal gyorabban. Néhány hullámhossznyi távolságban már elhanyagolhatóan kicsivé válik a sugárzási térhez képest. Ezért szoktak az antennáknál közeli és távoli zónákról beszélni. A közeli zóna 80 m-en úgy 400 méteres körzet. Ebben a kőrzetben minden vaskerítésben, esőcsatornában feszültség indukálódik, és így áram keletkezik. Ezek a tárgyak többé kevésbé továbbsugározzák a felvett energiát, ( mert nincsenek leillesztve, -vajjon miért volt tilos lakihegyen antennával táplálni a villanyégőket HI) )módosítván például a dipólunk sugárzási karakterisztikáját. Aki azt mondja, a riportban, hogy szálirányba esik a partnere azért nem hallja, nyilván nem olvasta a mondat másik felét a dipólokról, hogy ugyanis szabad térben nyolcas a karakterisztika. <br />
Nem kétlem, hogy egy rezgőkőrrel is lehet qso-kat csinálni. Terjedéstől függ. A zsebrádió mágneses antennája is jól veszi az állomásokat. Magam is kisérleteztem 80m-es ferritrudas vétellel. Nem is rossz.<br />
De azért, noha tudom nem mindenki szereti a képleteket, egyet mégis ideírok. A képlet egyszerűsített. Kihagytam belőle az irányokra, fázisokra vonatkozó részeket, és azt mutatja, hogy amikor egy hullámhosszhoz képest rövid dróton áram folyik, akkor a drótra merőleges távoli pontban elhelyezett 1m-es vele párhuzamos vezetékben hány mV feszültség keletkezik.<br />
<br />
<math>E= {{I\cdot l\cdot 60\cdot \pi }\over {d\cdot \lambda}}</math><br />
<br />
Itt E az 1m-es drótban keletkező feszültség a távoli pontban. I a rövid sugárzó vezetékben folyó áram. Az l a sugárzó vezeték hossza. A d az 1m-es drót merőleges távolsága a sugárzótól, míg lambda a hullámhossz.<br />
<br />
Ebből látszik, hogy a távoli pontban keletkező térerő csak az antennában folyó áramtól és az antenna hosszától függ<br />
Némi geometriai készséggel egy vaságy, vagy egy rakéta oldalába épített réssugárzó rendszer sugárzási karakterisztikája is kiszámolható. <br />
<br />
Megjegyzem, hogy hosszabb antennahuzalon nem azonos áram folyik mindenhol. Esetleg az íránya is változik. De ha ismerjük az árameloszlást például egy dipólon, akkor az egyes rövid szakaszok hatását tetszőleges távoli pontra összegezhetjük.<br />
<br />
Régebben az amatőr legfontosabb műszere az antenna drótba iktatott izzó volt. Kár hogy megfeledkeztünk erről. Elméleteket gyártunk szimmetrizálókról decibelekkel bombázzuk egymást, ahelyett, hogy a dipól két szára és a koax két vége közé beiktatnánk egy-egy 6V 20W-os izzót. Egyből minden világos lenne. Nem hiszem, hogy egetrengető újdonságokat mondtam. Csak sorba próbáltam rakni amit már egyébként is tudunk.<br />
73! HA5KJ Jóska<br />
<br />
<br />
----<br />
<br />
Es azt se felejtsuk el, hogy attol, hogy E es H meroleges, attol meg nincs feltetlenul sugarzas.<br />
Ld. permanens magnes egy feltoltott kondenzator fegyverzetei kozott.<br />
<br />
Ja, es hogy a H letrehozasahoz sem kell ''vezetesi'' aram. Eppen eleg, ha az E valtozik. Kulonben hogyan terjedne az elektromagneses hullam?<br />
<br />
--[[User:HA5CQZ|HA5CQZ]] 2006. július 14., 16:49 (CEST)<br />
<br />
----<br />
<br />
Bocsi, de nekem nagyon szúrja a szemem hogy az ismertetett (megépített) antennának ismeretlen a működési '''''frekvenciája'''''! Se sávszélesség, se talpponti impedancia se SWR...<br />
Szóval ezen 55cm-es antenna 1 sávos (melyik az az 1)? vagy a teljes RH sávra (3-30MHz) jó? vagy..<br />
<br />
--[[User:Doky|hg8lkx]] 2006.08.08.</div>HG8LKXhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=Vita:EH_antenna&diff=5666Vita:EH antenna2006-08-07T21:54:25Z<p>HG8LKX: </p>
<hr />
<div>Sziasztok!<br />
<br />
A honlapomra (ha7jca.tripod.com) feltettem az UA1ACO Vlad által részletesen ismertetett módszer szerint elkészített EH-antenna készítésének fázisait bemutató fotókat. Az oroszok külön honlapot szentelnek a témának, amelyen összegyűjtik a külföldi tapasztalatokat is és orosz nyelvre lefordítva közkinccsé teszik azokat (www.ehant.qrz.ru). Itt minden össze van gyűjtve, amit tudni érdemes a témában és rendkívül részletesen, széleskörűen, és igényesen ismertetik ezt az antenna típust. Megkértem Vlad OM engedélyét (aki a saját honlapján több tíz oldalon keresztül ismerteti a különféle EH antenna típusokat és ami a lényeg: a "gyártástechnológiát" és a behangolás nem éppen egyszuerű menetét) a honlapja tartalmának lefordítására és magyar nyelven történő közzétételére. <br />
A megépített antennát mostanában fogom "telepíteni" és a tapasztalatokat megosztom. Kiváncsi vagyok, igaz-e a hír, mi szerint ez az 50 cm hosszú és 32 mm átmérőjű kis rúd közel egyenértékű a félhullámú dipóllal.<br />
HA7JCA<br />
<br />
----<br />
<br />
Javaslom, kellene egy ábrát és néhány fotót a leg beváltabbról csinálni és egy jó bemutató szócikket a működéséről, előnyéről, hátrányáról - pl. a magamfajta EH-kezdő számára - aztán pedig összeszedni a <nowiki>== További információk ==</nowiki> szakaszba tematikusan értelmes linkeket.<br />
<br />
Bárki segíthet a szócikkek közös összelapátolásában, az eredmény a hazai rádióamatőröké marad :)<br />
<br />
--[[User:HG2ECZ|HG2ECZ]] 2006. június 29., 20:27 (CEST)<br />
<br />
<br />
A képek mennyisége miatt a saját honlapomra tettem fel az általam elkészített, Star típusú EH-antenna fotóit. (http://ha7jca.tripod.com). Ezt UA1ACO részletes útmutatásai szerint készítettem el. Kiteszem továbbá - ha sikerül - a wiki-re a méretező programot.<br />
<br />
Feltettem a honlapomra az EH-antenna méretezési programját és az általam elkészített példány részletes leírását.<br />
<br />
----<br />
<br />
Egy működési elv, egy "robbantott ábra", 1-2 igen szemléletes fotó és egy méretezési leírás jól jönne a wiki-re. A szócikk végén pedig "Bővebb információ az EH antennákról" szakaszban a honlapod és más igen érdekes honlapokra linkek.<br />
<br />
A lényeg, hogy az érdeklődő gyorsan megértse az EH antenna lényegét, lássa a várható paramétereit és működését, felépítését. A továbbiakban pedig annak a honlapnak hisz, amelyikben akar a konkrét implementációt illetően. Tényleg mennyi lehet a nyeresége? (dBd-ben)<br />
<br />
Más: Tegnap újraírtam és kibővítettem a bal oldali menüben található ''Segítség'' pontot. Remélem a szerkesztés során tényleg hasznos segédlet lesz.<br />
<br />
--[[User:HG2ECZ|HG2ECZ]] 2006. július 4., 07:21 (CEST)<br />
<br />
Most fordítom az EH-antenna működési elvét magyarázó leírást. Több mint négy oldal, elég kemény tartalommal. Amint kész vagyok, felteszem. <br />
Még tanulom a wikit, ha ezen túl leszek, ide is teszek majd fel anyagot.<br />
<br />
<br />
Szevasztok. A cikkből semmit nem értek. Mi az, hogy haladó mozgásuk van az elektronoknak az antennában? És mit csinálnak a drót végén? Mi az hogy FORGÓ mozgásuk van hasznosítva? Azt nem spin-nek szokás nevezni? Mi is az a bizonyos harmadik vektor? Újabb fajta elektromágneses hullámok vannak, ahol az E és H viszonya nem a közeg tulajdonságaitól függ? Semmi akadálya a gondolatok pongyola megfogalmazásának. Csak nem sok értelme van, ha mások nem értik.<br />
HA5KJ<br />
<br />
----<br />
<br />
Jóska!<br />
<br />
Rátapintottál a lényegre. Mi is erre lennénk kíváncsiak. Ha megtudsz valamit (vagy akár más rádióamatőr is), akkor örömmel olvasnám a szócikkben.<br />
<br />
Egyenlőre szomorúan konstatálom, hogy Gyulán kívül senki sem ért (látszólag) ehhez az antennához. Gyula pedig ennyit tudott az interneten megjelent cikkekből kihámozni. Köszönet a szorgos kezdeményezéséért.<br />
<br />
Mégegyszer írom: ha valamit megtudsz, légyszíves javítsd ki a szócikkben, hogy mindannyiunk tanulhasson belőle!<br />
<br />
--[[User:HG2ECZ|HG2ECZ]] 2006. július 7., 22:13 (CEST)<br />
<br />
Miről is van szó?<br />
<br />
Első gondolatok az eh-antenna.com oldal kezdőlapjáról. ( Ted Hart írása )<br />
<br />
<br />
Fordítás:<br />
<br />
<br />
„Az első dokumentum azért készült ,hogy útmutatóként / magyarázatként szolgáljon új fizikai elvekről, melyek bevezetnek az EH antennák elméletébe. Ezek nélkül az új fizikai elméletek nélkül nem magyarázható az EH antennák működése. A második dokumentum, melyre mint Maxwell három dimenzióban elnevezéssel hivatkozunk, olyan írás, melyet egy orosz fizikus készített az elektron 3 dimenziós szemlélete, szemben annak hagyományos rectilinear ( egyenesvonalú) mozgásán alapuló szemlélettel.”<br />
<br />
<br />
Megjegyzés:<br />
<br />
<br />
-Hajlandó vagyok új elveket elfogadni, ha a kiindulási alap elfogadható. Az egyenesvonalú mozgással kapcsolatos szemléletről nem hallottam. Azt tudom, hogy például a magnetronok működése azon alapul, hogy a mágneses térrel körpályára lehet kényszeríteni a katódból kilépő elektronokat. Ezt az elméletet. Vagyis az eddigi elméletek alaposan kitérnek az elektronok három dimenziós viselkedésére. Megjegyzem Maxwell elmélete is három dimenziós. Hogy mást ne mondjak, a rádióhullámok terjedése is a Poyting vektorral magyarázható, P=ExH, ami egy vektoriális szorzat, három dimenziós vektorhármas. Az E és H vektor síkja egymásra merőleges, lásd rádióamatőr vizsgakérdések, és a poyting vektor erre a síkra merőleges, mutatván a hullám terjedési irányát. -<br />
<br />
<br />
„Ennek a matematikai gyakorlatnak az eredménye a korábban nem ismert, új formájú sugárzás, melyet az ember nem ismert, de egyértelmű az EH antennákkal való kísérletezés után. Ezért ennek a dokumentumnak a címe:<br />
<br />
ELEKTROMÁGNESES MEZŐ STRUKTÚRA- DINAMIKUS ELEKTRON HULLÁMOK ( tömeg-töltés) írta Vladimir I. Korobejnyikov.”<br />
<br />
<br />
- Mintha Ted Hart azt állítaná, hogy nem ő találta ki. De azért szabadalmaztatta?<br />
<br />
Az elvek bizonyítását nem a gyakorlat alapján szokás végezni. A gyakorlat egy jelenség megfigyeléséről és felhasználásáról szól. Az elmélet a jelenség okainak megértéséről és feltárásáról. A jelenség félremagyarázásának történelmi hagyományai vannak. Arisztotelész például látván a kilőtt nyil mozgását, azzal magyarázta, hogy a mozgásba hozott levegő viszi a nyilvesszőt. Elkerülte a figyelmét, hogy a kilőtt nyilvessző akár légüres térben is haladhat. Vagyis a gyakorlati megfigyelések és a magyarázatok között akadhat hézag.-<br />
<br />
<br />
„ Nagyon bonyolult alaposan átérezni olyan fizikus munkájának jelentőségét mint Vlagyimir, melyről azt gondolom megérdemli a Nóbel díjat. Elegendő lenne megosztani munkáját a világgal, például mint ahogy én előterjesztem az EH antennák elméletét. Csapatunk azon fáradozik, hogy a Hz sugárzású antennákat bevezessük a professzionális és katonai alkalmazások világába. Ez segíteni fog a kommunikáció széles körében közösen használni ugyanazt a frekvenciát, a hagyományos és az új Hz sugárzás segítségével. Ezen a veblapon létrehozunk egy speciális szekciót az EH antennákról, és információkat adunk a tervezésről és felhasználásról. Nagyon izgalmas új koncepciók fejlődését követni megjelenésüktől kezdve, és érdekes a fizikai alkalmazások fejlődését látni. Úgy látszik Vlagyimir kitalálta, hogyan lehet megduplázni a világ számára a frekvencia spektrumot. Felfedezése megérdemli, hogy a történelem legnagyobb eredményei közé sorolhassuk.”<br />
<br />
-Mintha azt mondaná, hogy a Hz sugárzás és a hagyományos elektromágneses hullámok más természetűek lennének, és emiatt külön adókkal és vevőkkel lehetne használni ugyanazt a frekvenciát a kétféle rádióhullám esetében, anélkül, hogy egymást zavarnák. Nekem már sikerült olyan antennát és rádiót csinálni, ami a hagyományos rádióhullámokat nem vette. Sajnos azonban Hz hullámokat sem vett. De azt hiszem jó úton vagyok én is a Nóbel díj felé. <br />
<br />
A rádiózás hajnalán az elektromágneses hullámokat egyébként Hertz féle hullámoknak nevezték, felfedezőjéről.-<br />
<br />
<br />
HA5KJ<br />
--------------<br />
<br />
Jóska!<br />
Biztosan igazad van, hozzászólásodból ítélve nagy tapasztalatokkal rendelkezel az elektromágneses sugárzás, a hullámok terén. Csak az első hozzászólásodat nem értem. Lehet, hogy pongyolán fogalmaztam, de akkor a cikk szerzője, Ted Hart is. Lehet, hogy ő is (én biztosan) laikus a témában, nem ismeri az angol szakkifejezéseket (bár "azt állítja magáról", hogy villamosmérnök)és így termászetesen fogalma sincs, hogy a "spin" kifejezést illene használnia a pórias, dilettánsnak és a fene tudja miért, de mindenki által közérthető forgó (rotary) szó helyett. Csak zárójelben jegyzem meg: nagy szégyene, sőt: bűne! a magyar tudós és mérnök társadalomnak, hogy azon szakkifejezésekre, amelyekre lusták voltak találni magyar megfelelőt, gátlástalanul átvették az adott idegen nyelv szavát. Igaz, ha egy magyar szöveg tele van tűzdelve idegen szavakkal, akkor sokkal "tudományosabbnak" hat és nagyot dob az előadó image-én...na jó, jelen esetben: szakmai tekintélyén.<br />
Én nem vagyok a témában szakavatott, de megragadott Ted azon mondata, miszerint (megint csak pongyolán fogalmazva)ez a bizonyos harmadik vektor, ami az elektronok forgó mozgása következtében jelenik meg, eddig ismeretlen volt és ezért nem is szerepel a szakkönyvekben. Vagy igaz a vektor létezése, vagy nem. De nem vagyok biztos benne, hogy mára már mindent tudunk az elektromágneses hullámokról. Vagy igen? Látod, ÉN tele vagyok kételyekkel, éppen ezért nem zárkózok el semmi új gondolattól. Lehet, hogy ez a Ted tényleg valami létező, eddig még nem ismert dologra jött rá? Tudod, ilyenkor mindig eszembe jutnak azok a nagy tekintélyű, tiszteletre méló tudósok, akik évszázadokon át tekintélyük minden súlyát latba vetve hangoztatták, hogy olyan anyagból nem lehet hajót készíteni, aminek a fajsúlya nehezebb a víznél, az az úszó szerkezet soha nem fog fentmaradni a víz felszínén. Látod, így állok én azokhoz a nagyhangú tudósokhoz, szakemberekhez, akik túlságosan határozottan állítanak, vagy tagadnak valamit, kétkedve fogadom azok szavát, akik önmagukat a Titkok Tudóinak kiáltják ki, akik azért mert nem értenek valamit, vagy az eddigi ismereteikkel ellentmondó állításokba ütköznek, azonnal kiátkozzák a nyilatkozót. <br />
Ami számora eddig ismertté vált az EH-antennákról.<br />
Az ellenzők véleménye (a teljesség igénye nélkül): <br />
- többen ellenzik, mint pártolják,<br />
- sokan műtehernek tekintik,<br />
- sokak szerint igazából a tápkábel sugároz, nem pedig a végén az a vacak,<br />
- foglalkozni se érdemes vele. <br />
A pártolók véleménye:<br />
- jól behangolva egyenértékű sugárzási teljesítménnyel rendelkezik, mint a félhullámú dipól,<br />
- nagyon nehéz behangolni, mert csak az SWR-re történő beállítás hamis képet ad, és valóban csak egy nagyon lerövidített dipóllá (minidipóllá) silányulhat az antenna, annak minden hátrányos tulajdonságával,<br />
- ha a megépítés egy nap, akkor a behangolás legalább két napot vesz igénybe,<br />
- csak egy rezonanciapontja van, így a felharmonikus sugárzás felejthető,<br />
- tekintve, hogy alapvetően az elektromos tér dominál, a mágneses jellegű zavarokra hatékonyan érzéketlen.<br />
- rendkívül kis mérete miatt jó megoldást jelent azok részére, akiknek nem áll rendelkezésre kellő hely a félhullámú dipól, vagy hasonló, klasszikus antenna telepítésére.<br />
- keveseknek adatik meg, hogy már az első EH-antennája sikeresre kerekedjen, éppen a behangolás nehézségei miatt. <br />
- széles sávú, így a sávon belül nem igényel utánhangolást (szemben a mágneses antennával)<br />
<br />
Nem tudom, hogy ezekl az állítások igazak-e? De ha csak töredéke igaz, már megéri kipróbálni, eljátszadozni vele, kisérletezgetni. Hízelgő HG2ECZ állítása de én sem értek az EH-antennákhoz. Csupán felkeltette az érdeklődésemet és építettem egyet. A fent említett hangolási okom miatt rövid dipól (műteher, vagy nevezzétek aminek akarjátok) lett, mert rosszul hangoltam be. Készül a második, immár némi építési, hangolási tapasztalat birtokában. Lehet hogy százan ellenzik és tagadják az EH-antennát, de nekem annak a bizonyos százegyediknek a véleménye, tapasztalata sokkal szimpatikusabb, aki azt mondja, az övé jól működik, kedvezőek a tapasztalatai, ezért érdemes belevágni, kísérletezgetni vele. Ugyanezt tettem a kb. 80 cm átmérőjű, fűtésszerelők által használt rézcsőből készített mágneses hurok antennával is. Borzalmasan keskeny sávú, folyton után kell hangolni sávon belül is, de azért kellemes meglepetés volt, mikor vastag, téglafalú ház pincéjéből (fölötte vasbeton födém) a fémpolcra állított, téglafalnak támasztott antennával, kb. 50 W teljesítménnyel játszásiból visszahivtam egy belgát 7 MHz-n, és válaszolt, 579-et adva. Több QSO-t csak azért nem kockáztattam, mert az alkalmazott hangoló forgókondi a kis légrés miatt (régi műsorvevő rádióból kitermelve) piszokul szikrázott minden billentyű lenyomásnál, pedig - tudva lévően - nincs is galvanikus kapcsolatban a csatolóhurokkal.<br />
HA7JCA (Gyula)<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
-----<br />
Gratulálok ennek a lapnak minden szerkesztőjének. Nagyon szép lett.<br />
<br />
Körülbelül így képzeltem el ezt a wikipédiát!<br />
<br />
<br />
[[User:Ha1dfo|ha1dfo]] 2006. július 10., 14:09 (CEST)<br />
<br />
----<br />
<br />
<br />
Megpróbáltam objektívebb szócikket varázsolni az eredeti szócikkből. Ha valakinek vannak pontosabb objektív mérőszámai, illetve a működésével kapcsolatban kevésbé misztikus elmélete, kérem ossza meg velünk. HA7JCA Gyulának pedig kiemelt köszönet az élvezetes szócikkért! De a többieknek is, akik akár itt, akár a PannonDX listán segítettek a hitvilágon túlmutató objektívebb paraméterekhez jutáshoz.<br />
<br />
--[[User:HG2ECZ|HG2ECZ]] 2006. július 11., 13:19 (CEST)<br />
<br />
Ez a ket allitas nem ellentmondas?<br />
<br />
"A mágneses hurokantennákkal ellentétben sávszélessége elegendő a teljes amatőrsávra (amelyikre méretezve van), így nem kell sávon belül utánhangolni. "<br />
<br />
<br />
"nagyon érzékeny a behangolásra, hangolatlan helyen (sávon kívül) használva akár 10 dB-vel rosszabb eredményt is mutat. "<br />
<br />
A masodikat elhiszem ;-)<br />
<br />
--[[User:HA5CQZ|HA5CQZ]] 2006. július 11., 15:00 (CEST)<br />
----<br />
Nekem nem ellentmondás: Egy egész sávon jól szól, aztán egy másikon meg sehogy...<br />
<br />
[[User:Ha1dfo|ha1dfo]] 2006. július 11., 15:20 (CEST)<br />
<br />
Az a bajom, hogy az antenna honnan tudja, hol a savhatar?<br />
Miert pont 3500-3800 kHz, vagy mas hangolassal eppen 7000-7100 kHz (ujabban 7200 ;-)?<br />
Nemtom vilagos-e, amire gondolok...<br />
<br />
Talan itt lehet vmi finomsag:<br />
"Nagyon sokan itt véreznek el, mert rosszul hangolják be az antennát [...]"<br />
<br />
Gyula, hogyan kell jol behangolni?<br />
<br />
Kicsit tovabb wikisitettem a szoveget.<br />
<br />
--[[User:HA5CQZ|HA5CQZ]] 2006. július 11., 15:48 (CEST)<br />
<br />
<br />
----<br />
<br />
Ahogy kivettem a szövegekből eddig, az átmérő és hossz arányokkal, stb. állítólag belőhető a sávszélessége. Ha jól méretezzük, akkor 2.0-ás SWR alatt lefoghatjuk az adott rádióamatőr sáv szélességét. De vigyázzunk, hogy a méretezéskor illetve hangoláskor a rádióamatőr sávközép legyen a mérce, ne pl. a sáv vége.<br />
<br />
Továbbá azt is olvastam, hogy minél keskenyebb sávú, annál jobban "muzsikál". Állítólag ...<br />
<br />
De a szócikk - mint látszik - még javítható. Így aki jobb dolgokat olvas, próbálja tökéletesíteni. Csak jobb lesz - a nagytestvérben szerzett tapasztalatok szerint.<br />
<br />
Amit nagyon fel szeretnék lelni: antennaméret és nyereség (-? dBd) alakulásáról hihető ábrát valahonnan, kb. 1/100 &lambda; ... 1/10 &lambda; közt.<br />
<br />
--[[User:HG2ECZ|HG2ECZ]] 2006. július 11., 16:00 (CEST)<br />
<br />
HA7JCA <br />
<br />
Kedves Gyula!<br />
<br />
<br />
Nem hinném, hogy nagy tapasztalatokkal rendelkezem az elektromágneses sugárzás és hullámok terén. Inkább a józan paraszti eszemre hagyatkozom egy egy probléma megmagyarázását illetően. Ha nem sikerül, akkor szakkönyveket böngészek. Sokszor előfordul, hogy akkor sem értek valamit. Van úgy, hogy fel is adom átmenetileg a válsz megtalálását, csak nem hagy nyugodni egy-egy nyitva maradt kérdés.<br />
Ez a sugárzás is ilyen. Mindenki megtapasztalta már, hogy az oszcillátorok rezgőköre valamit sugároz. A GDO-val hullámmérő üzemben igy lehet ellenőrizni a frekit. Ha az oszcillátor teljesítményét és a benne folyó áramot, feszültséget növeljük, a GDO távolabbról is veszi. De az biztos, hogy a felfogható jel gyorsan csökken a távolság növelésével. Ezért aztán hamar rájöttek az emberek, hogy nem a rezgőkőr az alkalmas eszköz elektromágneses hullámok kisugárzására, hanem az antenna. A két eszköz teljesen másképp működik.<br />
A rezgőkőrnek úgynevezett indukciós tere van. Nem csak a tekercs mágneses indukciós terére gondolok. A kondi fegyverzetei között villamos, vagy elektromos indukciós tér van. Sok helyen úgy magyarázzák az antennák működését, hogy szét kell húzni a kondi két lemezét, és antennává alakul. Aki ezt elhiszi, utána már semmit nem fog érteni. Ha egy magneses hurok egymenetes tekercsét 20 mm-es rézcsőből készitik, akkor igaz ugyan, hogy a köráramot nem korlátozza akkora veszteségi ellenállás mint egy egyszerű rezgőkörben De a tekercs indukciós teret fog létrehozni. A nagy jóság miatt ilyen rezgőkőrben a feszültség is igen nagy lehet. Lehet belerakni nagyfeszültségű forgót, mert ugye nekünk egy bizonyos freki kell, szükséges a hangolhatóság. A nagy jóságra törekvéssel ( rézcső ) egyből hazavágjuk a nagy sávszéleséget. Másrész a kondi villamos indukciós tere ott marad a fegyverzetek között. Vagyis egy rezgőkőr közelében az indukciós tér tartalmaz ugyan mágneses és elektromos teret, de az ezek egymáshozvaló viszonya a geometriai viszonyoktól függ. A tekercset akár árnyékolhatom is, akkor nem fog akkora mágneses indukciót okozni mint korábban, miközben a kondi villamos tere ( ami mondjuk nincs árnyékolva ) változatlan marad. Nem hinném, hogy bármi kétséged lenne ezzel kapcsolatban, mert Te is igy tapasztaltad. <br />
Arra viszont rájöttek a tudósok, hogy a rádióhullámoknál a mágneses és rá merőleges elektromos tér viszonya mindíg állandó.<br />
Pontosan E=300xH. ahol E a villamos térerősség mV/m-ben, H meg a mágneses térerősség négyzetcentiméterenkénti erővonalszáma. A kétféle mező, az elektromos és a mágneses nem törődik azzal, hogy milyen áram hozta létre, csak az számít, hogy a közegnek, amiben terjed mekkora a dielektromos állandója meg a mágneses permeabilitása. Csakis ezektől függ a kétféle tér egymáshoz viszonyított aránya. Ráadásul a kétféle tér rezgése is mindíg fázisban van, levegőben meg vákumban legalábbis. Ebből az következik, hogy amikor az EH antennát hangolják, akkor nem az elektromágneses hullám fázisait állítgatják, hanem az eszköz indukciós terének fázisait. Az meg lehet akármilyen, mert a fázisok változnak ha hangolunk egy rezgőkőrt.<br />
Az antenna is rezgőkőr valahol, tehát neki is van indukciós tere, de van sugárzási tere is. Az antenna közelében a kétféle tér keveredik. De míg a sugárzási tér a távolsággal fordított arányban csökken, az indukciós tér sokkal gyorabban. Néhány hullámhossznyi távolságban már elhanyagolhatóan kicsivé válik a sugárzási térhez képest. Ezért szoktak az antennáknál közeli és távoli zónákról beszélni. A közeli zóna 80 m-en úgy 400 méteres körzet. Ebben a kőrzetben minden vaskerítésben, esőcsatornában feszültség indukálódik, és így áram keletkezik. Ezek a tárgyak többé kevésbé továbbsugározzák a felvett energiát, ( mert nincsenek leillesztve, -vajjon miért volt tilos lakihegyen antennával táplálni a villanyégőket HI) )módosítván például a dipólunk sugárzási karakterisztikáját. Aki azt mondja, a riportban, hogy szálirányba esik a partnere azért nem hallja, nyilván nem olvasta a mondat másik felét a dipólokról, hogy ugyanis szabad térben nyolcas a karakterisztika. <br />
Nem kétlem, hogy egy rezgőkőrrel is lehet qso-kat csinálni. Terjedéstől függ. A zsebrádió mágneses antennája is jól veszi az állomásokat. Magam is kisérleteztem 80m-es ferritrudas vétellel. Nem is rossz.<br />
De azért, noha tudom nem mindenki szereti a képleteket, egyet mégis ideírok. A képlet egyszerűsített. Kihagytam belőle az irányokra, fázisokra vonatkozó részeket, és azt mutatja, hogy amikor egy hullámhosszhoz képest rövid dróton áram folyik, akkor a drótra merőleges távoli pontban elhelyezett 1m-es vele párhuzamos vezetékben hány mV feszültség keletkezik.<br />
<br />
<math>E= {{I\cdot l\cdot 60\cdot \pi }\over {d\cdot \lambda}}</math><br />
<br />
Itt E az 1m-es drótban keletkező feszültség a távoli pontban. I a rövid sugárzó vezetékben folyó áram. Az l a sugárzó vezeték hossza. A d az 1m-es drót merőleges távolsága a sugárzótól, míg lambda a hullámhossz.<br />
<br />
Ebből látszik, hogy a távoli pontban keletkező térerő csak az antennában folyó áramtól és az antenna hosszától függ<br />
Némi geometriai készséggel egy vaságy, vagy egy rakéta oldalába épített réssugárzó rendszer sugárzási karakterisztikája is kiszámolható. <br />
<br />
Megjegyzem, hogy hosszabb antennahuzalon nem azonos áram folyik mindenhol. Esetleg az íránya is változik. De ha ismerjük az árameloszlást például egy dipólon, akkor az egyes rövid szakaszok hatását tetszőleges távoli pontra összegezhetjük.<br />
<br />
Régebben az amatőr legfontosabb műszere az antenna drótba iktatott izzó volt. Kár hogy megfeledkeztünk erről. Elméleteket gyártunk szimmetrizálókról decibelekkel bombázzuk egymást, ahelyett, hogy a dipól két szára és a koax két vége közé beiktatnánk egy-egy 6V 20W-os izzót. Egyből minden világos lenne. Nem hiszem, hogy egetrengető újdonságokat mondtam. Csak sorba próbáltam rakni amit már egyébként is tudunk.<br />
73! HA5KJ Jóska<br />
<br />
<br />
----<br />
<br />
Es azt se felejtsuk el, hogy attol, hogy E es H meroleges, attol meg nincs feltetlenul sugarzas.<br />
Ld. permanens magnes egy feltoltott kondenzator fegyverzetei kozott.<br />
<br />
Ja, es hogy a H letrehozasahoz sem kell ''vezetesi'' aram. Eppen eleg, ha az E valtozik. Kulonben hogyan terjedne az elektromagneses hullam?<br />
<br />
--[[User:HA5CQZ|HA5CQZ]] 2006. július 14., 16:49 (CEST)<br />
<br />
----<br />
<br />
Bocsi, de nekem nagyon szúrja a szemem hogy az ismertetett (megépített) antennának ismeretlen a működési '''''frekvenciája'''''! Se sávszélesség, se talpponti impedancia se SWR...<br />
Szóval ezen 55cm-es antenna 1 sávos (melyik az az 1)? vagy a teljes RH sávra (3-30MHz) jó? vagy..<br />
<br />
--[[User:HG8LKX|HG8LKX]] 2006.08.08.</div>HG8LKXhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=Vita:EH_antenna&diff=5665Vita:EH antenna2006-08-07T21:49:42Z<p>HG8LKX: </p>
<hr />
<div>Sziasztok!<br />
<br />
A honlapomra (ha7jca.tripod.com) feltettem az UA1ACO Vlad által részletesen ismertetett módszer szerint elkészített EH-antenna készítésének fázisait bemutató fotókat. Az oroszok külön honlapot szentelnek a témának, amelyen összegyűjtik a külföldi tapasztalatokat is és orosz nyelvre lefordítva közkinccsé teszik azokat (www.ehant.qrz.ru). Itt minden össze van gyűjtve, amit tudni érdemes a témában és rendkívül részletesen, széleskörűen, és igényesen ismertetik ezt az antenna típust. Megkértem Vlad OM engedélyét (aki a saját honlapján több tíz oldalon keresztül ismerteti a különféle EH antenna típusokat és ami a lényeg: a "gyártástechnológiát" és a behangolás nem éppen egyszuerű menetét) a honlapja tartalmának lefordítására és magyar nyelven történő közzétételére. <br />
A megépített antennát mostanában fogom "telepíteni" és a tapasztalatokat megosztom. Kiváncsi vagyok, igaz-e a hír, mi szerint ez az 50 cm hosszú és 32 mm átmérőjű kis rúd közel egyenértékű a félhullámú dipóllal.<br />
HA7JCA<br />
<br />
----<br />
<br />
Javaslom, kellene egy ábrát és néhány fotót a leg beváltabbról csinálni és egy jó bemutató szócikket a működéséről, előnyéről, hátrányáról - pl. a magamfajta EH-kezdő számára - aztán pedig összeszedni a <nowiki>== További információk ==</nowiki> szakaszba tematikusan értelmes linkeket.<br />
<br />
Bárki segíthet a szócikkek közös összelapátolásában, az eredmény a hazai rádióamatőröké marad :)<br />
<br />
--[[User:HG2ECZ|HG2ECZ]] 2006. június 29., 20:27 (CEST)<br />
<br />
<br />
A képek mennyisége miatt a saját honlapomra tettem fel az általam elkészített, Star típusú EH-antenna fotóit. (http://ha7jca.tripod.com). Ezt UA1ACO részletes útmutatásai szerint készítettem el. Kiteszem továbbá - ha sikerül - a wiki-re a méretező programot.<br />
<br />
Feltettem a honlapomra az EH-antenna méretezési programját és az általam elkészített példány részletes leírását.<br />
<br />
----<br />
<br />
Egy működési elv, egy "robbantott ábra", 1-2 igen szemléletes fotó és egy méretezési leírás jól jönne a wiki-re. A szócikk végén pedig "Bővebb információ az EH antennákról" szakaszban a honlapod és más igen érdekes honlapokra linkek.<br />
<br />
A lényeg, hogy az érdeklődő gyorsan megértse az EH antenna lényegét, lássa a várható paramétereit és működését, felépítését. A továbbiakban pedig annak a honlapnak hisz, amelyikben akar a konkrét implementációt illetően. Tényleg mennyi lehet a nyeresége? (dBd-ben)<br />
<br />
Más: Tegnap újraírtam és kibővítettem a bal oldali menüben található ''Segítség'' pontot. Remélem a szerkesztés során tényleg hasznos segédlet lesz.<br />
<br />
--[[User:HG2ECZ|HG2ECZ]] 2006. július 4., 07:21 (CEST)<br />
<br />
Most fordítom az EH-antenna működési elvét magyarázó leírást. Több mint négy oldal, elég kemény tartalommal. Amint kész vagyok, felteszem. <br />
Még tanulom a wikit, ha ezen túl leszek, ide is teszek majd fel anyagot.<br />
<br />
<br />
Szevasztok. A cikkből semmit nem értek. Mi az, hogy haladó mozgásuk van az elektronoknak az antennában? És mit csinálnak a drót végén? Mi az hogy FORGÓ mozgásuk van hasznosítva? Azt nem spin-nek szokás nevezni? Mi is az a bizonyos harmadik vektor? Újabb fajta elektromágneses hullámok vannak, ahol az E és H viszonya nem a közeg tulajdonságaitól függ? Semmi akadálya a gondolatok pongyola megfogalmazásának. Csak nem sok értelme van, ha mások nem értik.<br />
HA5KJ<br />
<br />
----<br />
<br />
Jóska!<br />
<br />
Rátapintottál a lényegre. Mi is erre lennénk kíváncsiak. Ha megtudsz valamit (vagy akár más rádióamatőr is), akkor örömmel olvasnám a szócikkben.<br />
<br />
Egyenlőre szomorúan konstatálom, hogy Gyulán kívül senki sem ért (látszólag) ehhez az antennához. Gyula pedig ennyit tudott az interneten megjelent cikkekből kihámozni. Köszönet a szorgos kezdeményezéséért.<br />
<br />
Mégegyszer írom: ha valamit megtudsz, légyszíves javítsd ki a szócikkben, hogy mindannyiunk tanulhasson belőle!<br />
<br />
--[[User:HG2ECZ|HG2ECZ]] 2006. július 7., 22:13 (CEST)<br />
<br />
Miről is van szó?<br />
<br />
Első gondolatok az eh-antenna.com oldal kezdőlapjáról. ( Ted Hart írása )<br />
<br />
<br />
Fordítás:<br />
<br />
<br />
„Az első dokumentum azért készült ,hogy útmutatóként / magyarázatként szolgáljon új fizikai elvekről, melyek bevezetnek az EH antennák elméletébe. Ezek nélkül az új fizikai elméletek nélkül nem magyarázható az EH antennák működése. A második dokumentum, melyre mint Maxwell három dimenzióban elnevezéssel hivatkozunk, olyan írás, melyet egy orosz fizikus készített az elektron 3 dimenziós szemlélete, szemben annak hagyományos rectilinear ( egyenesvonalú) mozgásán alapuló szemlélettel.”<br />
<br />
<br />
Megjegyzés:<br />
<br />
<br />
-Hajlandó vagyok új elveket elfogadni, ha a kiindulási alap elfogadható. Az egyenesvonalú mozgással kapcsolatos szemléletről nem hallottam. Azt tudom, hogy például a magnetronok működése azon alapul, hogy a mágneses térrel körpályára lehet kényszeríteni a katódból kilépő elektronokat. Ezt az elméletet. Vagyis az eddigi elméletek alaposan kitérnek az elektronok három dimenziós viselkedésére. Megjegyzem Maxwell elmélete is három dimenziós. Hogy mást ne mondjak, a rádióhullámok terjedése is a Poyting vektorral magyarázható, P=ExH, ami egy vektoriális szorzat, három dimenziós vektorhármas. Az E és H vektor síkja egymásra merőleges, lásd rádióamatőr vizsgakérdések, és a poyting vektor erre a síkra merőleges, mutatván a hullám terjedési irányát. -<br />
<br />
<br />
„Ennek a matematikai gyakorlatnak az eredménye a korábban nem ismert, új formájú sugárzás, melyet az ember nem ismert, de egyértelmű az EH antennákkal való kísérletezés után. Ezért ennek a dokumentumnak a címe:<br />
<br />
ELEKTROMÁGNESES MEZŐ STRUKTÚRA- DINAMIKUS ELEKTRON HULLÁMOK ( tömeg-töltés) írta Vladimir I. Korobejnyikov.”<br />
<br />
<br />
- Mintha Ted Hart azt állítaná, hogy nem ő találta ki. De azért szabadalmaztatta?<br />
<br />
Az elvek bizonyítását nem a gyakorlat alapján szokás végezni. A gyakorlat egy jelenség megfigyeléséről és felhasználásáról szól. Az elmélet a jelenség okainak megértéséről és feltárásáról. A jelenség félremagyarázásának történelmi hagyományai vannak. Arisztotelész például látván a kilőtt nyil mozgását, azzal magyarázta, hogy a mozgásba hozott levegő viszi a nyilvesszőt. Elkerülte a figyelmét, hogy a kilőtt nyilvessző akár légüres térben is haladhat. Vagyis a gyakorlati megfigyelések és a magyarázatok között akadhat hézag.-<br />
<br />
<br />
„ Nagyon bonyolult alaposan átérezni olyan fizikus munkájának jelentőségét mint Vlagyimir, melyről azt gondolom megérdemli a Nóbel díjat. Elegendő lenne megosztani munkáját a világgal, például mint ahogy én előterjesztem az EH antennák elméletét. Csapatunk azon fáradozik, hogy a Hz sugárzású antennákat bevezessük a professzionális és katonai alkalmazások világába. Ez segíteni fog a kommunikáció széles körében közösen használni ugyanazt a frekvenciát, a hagyományos és az új Hz sugárzás segítségével. Ezen a veblapon létrehozunk egy speciális szekciót az EH antennákról, és információkat adunk a tervezésről és felhasználásról. Nagyon izgalmas új koncepciók fejlődését követni megjelenésüktől kezdve, és érdekes a fizikai alkalmazások fejlődését látni. Úgy látszik Vlagyimir kitalálta, hogyan lehet megduplázni a világ számára a frekvencia spektrumot. Felfedezése megérdemli, hogy a történelem legnagyobb eredményei közé sorolhassuk.”<br />
<br />
-Mintha azt mondaná, hogy a Hz sugárzás és a hagyományos elektromágneses hullámok más természetűek lennének, és emiatt külön adókkal és vevőkkel lehetne használni ugyanazt a frekvenciát a kétféle rádióhullám esetében, anélkül, hogy egymást zavarnák. Nekem már sikerült olyan antennát és rádiót csinálni, ami a hagyományos rádióhullámokat nem vette. Sajnos azonban Hz hullámokat sem vett. De azt hiszem jó úton vagyok én is a Nóbel díj felé. <br />
<br />
A rádiózás hajnalán az elektromágneses hullámokat egyébként Hertz féle hullámoknak nevezték, felfedezőjéről.-<br />
<br />
<br />
HA5KJ<br />
--------------<br />
<br />
Jóska!<br />
Biztosan igazad van, hozzászólásodból ítélve nagy tapasztalatokkal rendelkezel az elektromágneses sugárzás, a hullámok terén. Csak az első hozzászólásodat nem értem. Lehet, hogy pongyolán fogalmaztam, de akkor a cikk szerzője, Ted Hart is. Lehet, hogy ő is (én biztosan) laikus a témában, nem ismeri az angol szakkifejezéseket (bár "azt állítja magáról", hogy villamosmérnök)és így termászetesen fogalma sincs, hogy a "spin" kifejezést illene használnia a pórias, dilettánsnak és a fene tudja miért, de mindenki által közérthető forgó (rotary) szó helyett. Csak zárójelben jegyzem meg: nagy szégyene, sőt: bűne! a magyar tudós és mérnök társadalomnak, hogy azon szakkifejezésekre, amelyekre lusták voltak találni magyar megfelelőt, gátlástalanul átvették az adott idegen nyelv szavát. Igaz, ha egy magyar szöveg tele van tűzdelve idegen szavakkal, akkor sokkal "tudományosabbnak" hat és nagyot dob az előadó image-én...na jó, jelen esetben: szakmai tekintélyén.<br />
Én nem vagyok a témában szakavatott, de megragadott Ted azon mondata, miszerint (megint csak pongyolán fogalmazva)ez a bizonyos harmadik vektor, ami az elektronok forgó mozgása következtében jelenik meg, eddig ismeretlen volt és ezért nem is szerepel a szakkönyvekben. Vagy igaz a vektor létezése, vagy nem. De nem vagyok biztos benne, hogy mára már mindent tudunk az elektromágneses hullámokról. Vagy igen? Látod, ÉN tele vagyok kételyekkel, éppen ezért nem zárkózok el semmi új gondolattól. Lehet, hogy ez a Ted tényleg valami létező, eddig még nem ismert dologra jött rá? Tudod, ilyenkor mindig eszembe jutnak azok a nagy tekintélyű, tiszteletre méló tudósok, akik évszázadokon át tekintélyük minden súlyát latba vetve hangoztatták, hogy olyan anyagból nem lehet hajót készíteni, aminek a fajsúlya nehezebb a víznél, az az úszó szerkezet soha nem fog fentmaradni a víz felszínén. Látod, így állok én azokhoz a nagyhangú tudósokhoz, szakemberekhez, akik túlságosan határozottan állítanak, vagy tagadnak valamit, kétkedve fogadom azok szavát, akik önmagukat a Titkok Tudóinak kiáltják ki, akik azért mert nem értenek valamit, vagy az eddigi ismereteikkel ellentmondó állításokba ütköznek, azonnal kiátkozzák a nyilatkozót. <br />
Ami számora eddig ismertté vált az EH-antennákról.<br />
Az ellenzők véleménye (a teljesség igénye nélkül): <br />
- többen ellenzik, mint pártolják,<br />
- sokan műtehernek tekintik,<br />
- sokak szerint igazából a tápkábel sugároz, nem pedig a végén az a vacak,<br />
- foglalkozni se érdemes vele. <br />
A pártolók véleménye:<br />
- jól behangolva egyenértékű sugárzási teljesítménnyel rendelkezik, mint a félhullámú dipól,<br />
- nagyon nehéz behangolni, mert csak az SWR-re történő beállítás hamis képet ad, és valóban csak egy nagyon lerövidített dipóllá (minidipóllá) silányulhat az antenna, annak minden hátrányos tulajdonságával,<br />
- ha a megépítés egy nap, akkor a behangolás legalább két napot vesz igénybe,<br />
- csak egy rezonanciapontja van, így a felharmonikus sugárzás felejthető,<br />
- tekintve, hogy alapvetően az elektromos tér dominál, a mágneses jellegű zavarokra hatékonyan érzéketlen.<br />
- rendkívül kis mérete miatt jó megoldást jelent azok részére, akiknek nem áll rendelkezésre kellő hely a félhullámú dipól, vagy hasonló, klasszikus antenna telepítésére.<br />
- keveseknek adatik meg, hogy már az első EH-antennája sikeresre kerekedjen, éppen a behangolás nehézségei miatt. <br />
- széles sávú, így a sávon belül nem igényel utánhangolást (szemben a mágneses antennával)<br />
<br />
Nem tudom, hogy ezekl az állítások igazak-e? De ha csak töredéke igaz, már megéri kipróbálni, eljátszadozni vele, kisérletezgetni. Hízelgő HG2ECZ állítása de én sem értek az EH-antennákhoz. Csupán felkeltette az érdeklődésemet és építettem egyet. A fent említett hangolási okom miatt rövid dipól (műteher, vagy nevezzétek aminek akarjátok) lett, mert rosszul hangoltam be. Készül a második, immár némi építési, hangolási tapasztalat birtokában. Lehet hogy százan ellenzik és tagadják az EH-antennát, de nekem annak a bizonyos százegyediknek a véleménye, tapasztalata sokkal szimpatikusabb, aki azt mondja, az övé jól működik, kedvezőek a tapasztalatai, ezért érdemes belevágni, kísérletezgetni vele. Ugyanezt tettem a kb. 80 cm átmérőjű, fűtésszerelők által használt rézcsőből készített mágneses hurok antennával is. Borzalmasan keskeny sávú, folyton után kell hangolni sávon belül is, de azért kellemes meglepetés volt, mikor vastag, téglafalú ház pincéjéből (fölötte vasbeton födém) a fémpolcra állított, téglafalnak támasztott antennával, kb. 50 W teljesítménnyel játszásiból visszahivtam egy belgát 7 MHz-n, és válaszolt, 579-et adva. Több QSO-t csak azért nem kockáztattam, mert az alkalmazott hangoló forgókondi a kis légrés miatt (régi műsorvevő rádióból kitermelve) piszokul szikrázott minden billentyű lenyomásnál, pedig - tudva lévően - nincs is galvanikus kapcsolatban a csatolóhurokkal.<br />
HA7JCA (Gyula)<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
-----<br />
Gratulálok ennek a lapnak minden szerkesztőjének. Nagyon szép lett.<br />
<br />
Körülbelül így képzeltem el ezt a wikipédiát!<br />
<br />
<br />
[[User:Ha1dfo|ha1dfo]] 2006. július 10., 14:09 (CEST)<br />
<br />
----<br />
<br />
<br />
Megpróbáltam objektívebb szócikket varázsolni az eredeti szócikkből. Ha valakinek vannak pontosabb objektív mérőszámai, illetve a működésével kapcsolatban kevésbé misztikus elmélete, kérem ossza meg velünk. HA7JCA Gyulának pedig kiemelt köszönet az élvezetes szócikkért! De a többieknek is, akik akár itt, akár a PannonDX listán segítettek a hitvilágon túlmutató objektívebb paraméterekhez jutáshoz.<br />
<br />
--[[User:HG2ECZ|HG2ECZ]] 2006. július 11., 13:19 (CEST)<br />
<br />
Ez a ket allitas nem ellentmondas?<br />
<br />
"A mágneses hurokantennákkal ellentétben sávszélessége elegendő a teljes amatőrsávra (amelyikre méretezve van), így nem kell sávon belül utánhangolni. "<br />
<br />
<br />
"nagyon érzékeny a behangolásra, hangolatlan helyen (sávon kívül) használva akár 10 dB-vel rosszabb eredményt is mutat. "<br />
<br />
A masodikat elhiszem ;-)<br />
<br />
--[[User:HA5CQZ|HA5CQZ]] 2006. július 11., 15:00 (CEST)<br />
----<br />
Nekem nem ellentmondás: Egy egész sávon jól szól, aztán egy másikon meg sehogy...<br />
<br />
[[User:Ha1dfo|ha1dfo]] 2006. július 11., 15:20 (CEST)<br />
<br />
Az a bajom, hogy az antenna honnan tudja, hol a savhatar?<br />
Miert pont 3500-3800 kHz, vagy mas hangolassal eppen 7000-7100 kHz (ujabban 7200 ;-)?<br />
Nemtom vilagos-e, amire gondolok...<br />
<br />
Talan itt lehet vmi finomsag:<br />
"Nagyon sokan itt véreznek el, mert rosszul hangolják be az antennát [...]"<br />
<br />
Gyula, hogyan kell jol behangolni?<br />
<br />
Kicsit tovabb wikisitettem a szoveget.<br />
<br />
--[[User:HA5CQZ|HA5CQZ]] 2006. július 11., 15:48 (CEST)<br />
<br />
<br />
----<br />
<br />
Ahogy kivettem a szövegekből eddig, az átmérő és hossz arányokkal, stb. állítólag belőhető a sávszélessége. Ha jól méretezzük, akkor 2.0-ás SWR alatt lefoghatjuk az adott rádióamatőr sáv szélességét. De vigyázzunk, hogy a méretezéskor illetve hangoláskor a rádióamatőr sávközép legyen a mérce, ne pl. a sáv vége.<br />
<br />
Továbbá azt is olvastam, hogy minél keskenyebb sávú, annál jobban "muzsikál". Állítólag ...<br />
<br />
De a szócikk - mint látszik - még javítható. Így aki jobb dolgokat olvas, próbálja tökéletesíteni. Csak jobb lesz - a nagytestvérben szerzett tapasztalatok szerint.<br />
<br />
Amit nagyon fel szeretnék lelni: antennaméret és nyereség (-? dBd) alakulásáról hihető ábrát valahonnan, kb. 1/100 &lambda; ... 1/10 &lambda; közt.<br />
<br />
--[[User:HG2ECZ|HG2ECZ]] 2006. július 11., 16:00 (CEST)<br />
<br />
HA7JCA <br />
<br />
Kedves Gyula!<br />
<br />
<br />
Nem hinném, hogy nagy tapasztalatokkal rendelkezem az elektromágneses sugárzás és hullámok terén. Inkább a józan paraszti eszemre hagyatkozom egy egy probléma megmagyarázását illetően. Ha nem sikerül, akkor szakkönyveket böngészek. Sokszor előfordul, hogy akkor sem értek valamit. Van úgy, hogy fel is adom átmenetileg a válsz megtalálását, csak nem hagy nyugodni egy-egy nyitva maradt kérdés.<br />
Ez a sugárzás is ilyen. Mindenki megtapasztalta már, hogy az oszcillátorok rezgőköre valamit sugároz. A GDO-val hullámmérő üzemben igy lehet ellenőrizni a frekit. Ha az oszcillátor teljesítményét és a benne folyó áramot, feszültséget növeljük, a GDO távolabbról is veszi. De az biztos, hogy a felfogható jel gyorsan csökken a távolság növelésével. Ezért aztán hamar rájöttek az emberek, hogy nem a rezgőkőr az alkalmas eszköz elektromágneses hullámok kisugárzására, hanem az antenna. A két eszköz teljesen másképp működik.<br />
A rezgőkőrnek úgynevezett indukciós tere van. Nem csak a tekercs mágneses indukciós terére gondolok. A kondi fegyverzetei között villamos, vagy elektromos indukciós tér van. Sok helyen úgy magyarázzák az antennák működését, hogy szét kell húzni a kondi két lemezét, és antennává alakul. Aki ezt elhiszi, utána már semmit nem fog érteni. Ha egy magneses hurok egymenetes tekercsét 20 mm-es rézcsőből készitik, akkor igaz ugyan, hogy a köráramot nem korlátozza akkora veszteségi ellenállás mint egy egyszerű rezgőkörben De a tekercs indukciós teret fog létrehozni. A nagy jóság miatt ilyen rezgőkőrben a feszültség is igen nagy lehet. Lehet belerakni nagyfeszültségű forgót, mert ugye nekünk egy bizonyos freki kell, szükséges a hangolhatóság. A nagy jóságra törekvéssel ( rézcső ) egyből hazavágjuk a nagy sávszéleséget. Másrész a kondi villamos indukciós tere ott marad a fegyverzetek között. Vagyis egy rezgőkőr közelében az indukciós tér tartalmaz ugyan mágneses és elektromos teret, de az ezek egymáshozvaló viszonya a geometriai viszonyoktól függ. A tekercset akár árnyékolhatom is, akkor nem fog akkora mágneses indukciót okozni mint korábban, miközben a kondi villamos tere ( ami mondjuk nincs árnyékolva ) változatlan marad. Nem hinném, hogy bármi kétséged lenne ezzel kapcsolatban, mert Te is igy tapasztaltad. <br />
Arra viszont rájöttek a tudósok, hogy a rádióhullámoknál a mágneses és rá merőleges elektromos tér viszonya mindíg állandó.<br />
Pontosan E=300xH. ahol E a villamos térerősség mV/m-ben, H meg a mágneses térerősség négyzetcentiméterenkénti erővonalszáma. A kétféle mező, az elektromos és a mágneses nem törődik azzal, hogy milyen áram hozta létre, csak az számít, hogy a közegnek, amiben terjed mekkora a dielektromos állandója meg a mágneses permeabilitása. Csakis ezektől függ a kétféle tér egymáshoz viszonyított aránya. Ráadásul a kétféle tér rezgése is mindíg fázisban van, levegőben meg vákumban legalábbis. Ebből az következik, hogy amikor az EH antennát hangolják, akkor nem az elektromágneses hullám fázisait állítgatják, hanem az eszköz indukciós terének fázisait. Az meg lehet akármilyen, mert a fázisok változnak ha hangolunk egy rezgőkőrt.<br />
Az antenna is rezgőkőr valahol, tehát neki is van indukciós tere, de van sugárzási tere is. Az antenna közelében a kétféle tér keveredik. De míg a sugárzási tér a távolsággal fordított arányban csökken, az indukciós tér sokkal gyorabban. Néhány hullámhossznyi távolságban már elhanyagolhatóan kicsivé válik a sugárzási térhez képest. Ezért szoktak az antennáknál közeli és távoli zónákról beszélni. A közeli zóna 80 m-en úgy 400 méteres körzet. Ebben a kőrzetben minden vaskerítésben, esőcsatornában feszültség indukálódik, és így áram keletkezik. Ezek a tárgyak többé kevésbé továbbsugározzák a felvett energiát, ( mert nincsenek leillesztve, -vajjon miért volt tilos lakihegyen antennával táplálni a villanyégőket HI) )módosítván például a dipólunk sugárzási karakterisztikáját. Aki azt mondja, a riportban, hogy szálirányba esik a partnere azért nem hallja, nyilván nem olvasta a mondat másik felét a dipólokról, hogy ugyanis szabad térben nyolcas a karakterisztika. <br />
Nem kétlem, hogy egy rezgőkőrrel is lehet qso-kat csinálni. Terjedéstől függ. A zsebrádió mágneses antennája is jól veszi az állomásokat. Magam is kisérleteztem 80m-es ferritrudas vétellel. Nem is rossz.<br />
De azért, noha tudom nem mindenki szereti a képleteket, egyet mégis ideírok. A képlet egyszerűsített. Kihagytam belőle az irányokra, fázisokra vonatkozó részeket, és azt mutatja, hogy amikor egy hullámhosszhoz képest rövid dróton áram folyik, akkor a drótra merőleges távoli pontban elhelyezett 1m-es vele párhuzamos vezetékben hány mV feszültség keletkezik.<br />
<br />
<math>E= {{I\cdot l\cdot 60\cdot \pi }\over {d\cdot \lambda}}</math><br />
<br />
Itt E az 1m-es drótban keletkező feszültség a távoli pontban. I a rövid sugárzó vezetékben folyó áram. Az l a sugárzó vezeték hossza. A d az 1m-es drót merőleges távolsága a sugárzótól, míg lambda a hullámhossz.<br />
<br />
Ebből látszik, hogy a távoli pontban keletkező térerő csak az antennában folyó áramtól és az antenna hosszától függ<br />
Némi geometriai készséggel egy vaságy, vagy egy rakéta oldalába épített réssugárzó rendszer sugárzási karakterisztikája is kiszámolható. <br />
<br />
Megjegyzem, hogy hosszabb antennahuzalon nem azonos áram folyik mindenhol. Esetleg az íránya is változik. De ha ismerjük az árameloszlást például egy dipólon, akkor az egyes rövid szakaszok hatását tetszőleges távoli pontra összegezhetjük.<br />
<br />
Régebben az amatőr legfontosabb műszere az antenna drótba iktatott izzó volt. Kár hogy megfeledkeztünk erről. Elméleteket gyártunk szimmetrizálókról decibelekkel bombázzuk egymást, ahelyett, hogy a dipól két szára és a koax két vége közé beiktatnánk egy-egy 6V 20W-os izzót. Egyből minden világos lenne. Nem hiszem, hogy egetrengető újdonságokat mondtam. Csak sorba próbáltam rakni amit már egyébként is tudunk.<br />
73! HA5KJ Jóska<br />
<br />
<br />
----<br />
<br />
Es azt se felejtsuk el, hogy attol, hogy E es H meroleges, attol meg nincs feltetlenul sugarzas.<br />
Ld. permanens magnes egy feltoltott kondenzator fegyverzetei kozott.<br />
<br />
Ja, es hogy a H letrehozasahoz sem kell ''vezetesi'' aram. Eppen eleg, ha az E valtozik. Kulonben hogyan terjedne az elektromagneses hullam?<br />
<br />
--[[User:HA5CQZ|HA5CQZ]] 2006. július 14., 16:49 (CEST)<br />
<br />
Bocsi, de nekem nagyon szúrja a szemem hogy az ismertetett megépített antennának ismeretlen a működési ''frekvenciája''! Se sávszélesség, se talpponti impedancia se SWR...<br />
Szóval ezen 55cm-es antenna 1 sávos (melyik az az 1)? vagy a teljes RH sávra (3-30MHz) jó? vagy..<br />
hg8lkx - 2006.08.08.</div>HG8LKXhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=Koax_kolline%C3%A1r&diff=5635Koax kollineár2006-08-06T12:19:31Z<p>HG8LKX: /* Működési elv */</p>
<hr />
<div>WB3AYW skicce a koax-kollineár antennáról,és az egyes elemek összeillesztéséről<br />
[[Kép:koax_kollinear.jpg|thumb]]<br />
[[Kép:koax_kollinear_illesztes.jpg|thumb]]<br />
<br />
== Működési elv ==<br />
Valaki segítene ebben? Nem merek hülyeségeket írni.<br />
<br />
----<br />
<br />
Koaxiális antennának az olyan félhullámú dipólus-sort nevezzük melyeknek tagjai közvetlenül egymás mellett találhatóak, és táplálásuk egymáson keresztül történik.<br />
<br />
[[Kép:CoaxCollinear_lkx.gif]]<br />
<br />
(ép. tapasztalataim nincsenek róla)<br />
<br />
== Tapasztalatok ==<br />
Építettem egy ilyen antennát mikrohullámra. A következő lényeges dolgokat említeném meg:<br />
* Mikrohullámon a nagyon kicsi lambda miatt nagyon pontosan kell méretezni<br />
* Nehéz SWRt mérni <!-- Bár nekem sincs túl sok tapasztalatom ilyen nagy frekvenciákon való épitgetésnél--><br />
* Az RG-58 <!-- Az RG-58-nak becézett jeltemető--> hideg ere nem egy túl nagy eresztés...<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Technikai háttérismeretek]]<br />
[[Kategória:Antennák]]</div>HG8LKXhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=Koax_kolline%C3%A1r&diff=5634Koax kollineár2006-08-06T12:17:22Z<p>HG8LKX: </p>
<hr />
<div>WB3AYW skicce a koax-kollineár antennáról,és az egyes elemek összeillesztéséről<br />
[[Kép:koax_kollinear.jpg|thumb]]<br />
[[Kép:koax_kollinear_illesztes.jpg|thumb]]<br />
<br />
== Működési elv ==<br />
Valaki segítene ebben? Nem merek hülyeségeket írni.<br />
<br />
----<br />
<br />
Koaxiális antennának az olyan félhullámú dipólus-sort nevezzük melyeknek tagjai közvetlenül egymás mellett találhatóak, és táplálásuk egymáson keresztül történik.<br />
<br />
[[Kép:CoaxCollinear_lkx.gif]]<br />
(ép. tapasztalataim nincsenek róla)<br />
<br />
== Tapasztalatok ==<br />
Építettem egy ilyen antennát mikrohullámra. A következő lényeges dolgokat említeném meg:<br />
* Mikrohullámon a nagyon kicsi lambda miatt nagyon pontosan kell méretezni<br />
* Nehéz SWRt mérni <!-- Bár nekem sincs túl sok tapasztalatom ilyen nagy frekvenciákon való épitgetésnél--><br />
* Az RG-58 <!-- Az RG-58-nak becézett jeltemető--> hideg ere nem egy túl nagy eresztés...<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Technikai háttérismeretek]]<br />
[[Kategória:Antennák]]</div>HG8LKXhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=Koax_kolline%C3%A1r&diff=5633Koax kollineár2006-08-06T12:13:26Z<p>HG8LKX: /* Működési elv */</p>
<hr />
<div>WB3AYW skicce a koax-kollineár antennáról,és az egyes elemek összeillesztéséről<br />
[[Kép:koax_kollinear.jpg|thumb]]<br />
[[Kép:koax_kollinear_illesztes.jpg|thumb]]<br />
<br />
== Működési elv ==<br />
Valaki segítene ebben? Nem merek hülyeségeket írni.<br />
<br />
----<br />
<br />
Koaxiális antennának az olyan félhullámú dipólus-sort nevezzük melyeknek tagjai közvetlenül egymás mellett találhatóak, és táplálásuk egymáson keresztül történik.<br />
<br />
[[Kép:CoaxCollinear_lkx.gif]]<br />
<br />
== Tapasztalatok ==<br />
Építettem egy ilyen antennát mikrohullámra. A következő lényeges dolgokat említeném meg:<br />
* Mikrohullámon a nagyon kicsi lambda miatt nagyon pontosan kell méretezni<br />
* Nehéz SWRt mérni <!-- Bár nekem sincs túl sok tapasztalatom ilyen nagy frekvenciákon való épitgetésnél--><br />
* Az RG-58 <!-- Az RG-58-nak becézett jeltemető--> hideg ere nem egy túl nagy eresztés...<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Technikai háttérismeretek]]<br />
[[Kategória:Antennák]]</div>HG8LKXhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=Koax_kolline%C3%A1r&diff=5632Koax kollineár2006-08-06T12:12:52Z<p>HG8LKX: /* Működési elv */</p>
<hr />
<div>WB3AYW skicce a koax-kollineár antennáról,és az egyes elemek összeillesztéséről<br />
[[Kép:koax_kollinear.jpg|thumb]]<br />
[[Kép:koax_kollinear_illesztes.jpg|thumb]]<br />
<br />
== Működési elv ==<br />
Valaki segítene ebben? Nem merek hülyeségeket írni.<br />
<br />
Koaxiális antennának az olyan félhullámú dipólus-sort nevezzük melyeknek tagjai közvetlenül egymás mellett találhatóak, és táplálásuk egymáson keresztül történik.<br />
<br />
[[Kép:CoaxCollinear_lkx.gif]]<br />
<br />
== Tapasztalatok ==<br />
Építettem egy ilyen antennát mikrohullámra. A következő lényeges dolgokat említeném meg:<br />
* Mikrohullámon a nagyon kicsi lambda miatt nagyon pontosan kell méretezni<br />
* Nehéz SWRt mérni <!-- Bár nekem sincs túl sok tapasztalatom ilyen nagy frekvenciákon való épitgetésnél--><br />
* Az RG-58 <!-- Az RG-58-nak becézett jeltemető--> hideg ere nem egy túl nagy eresztés...<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Technikai háttérismeretek]]<br />
[[Kategória:Antennák]]</div>HG8LKXhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:CoaxCollinear_lkx.gif&diff=5631Fájl:CoaxCollinear lkx.gif2006-08-06T12:11:31Z<p>HG8LKX: </p>
<hr />
<div></div>HG8LKXhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:HG8LKX&diff=5630Szerkesztő:HG8LKX2006-08-06T11:42:14Z<p>HG8LKX: </p>
<hr />
<div>== HG8LKX ==<br />
op.: Tamás<br />
<br />
QTH: Budapest, Pesterzsébet JN97NK<br />
<br />
Elérhetőség: orvos.tamas kukac gmail.com</div>HG8LKXhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=Vita:Hajd%C3%BA_QTC&diff=5553Vita:Hajdú QTC2006-08-02T20:06:53Z<p>HG8LKX: /* utolsó QTC */</p>
<hr />
<div>Kérés: ha nem percdíjas, lassú internetelérésed van, vagy úgyis meghallgatnád a QTC-t, végy le egy QTC-t és segíts a tartalomjegyzék összeállításában.<br />
<br />
A 2005. januárihoz hasonló stílusban összeállított tartalomjegyzéket akár magad is a helyére is másolhatod, akár ide a vita lapra is felteheted. Ez utóbbi esetben nem kell a szövegformázással bajlódnod, valamelyikünk hamarosan formázva a helyére teszi.<br />
<br />
Hogyan? MP3 lejátszóval hallgatva, amikor a szignállal elválasztva jön a következő téma, akkor kezdeti időpont (10 mp-re lefelé kerekítve) és a témát próbáld találóan megfogalmazni.<br />
<br />
Ha egy adott személy interjúja, akkor célszerű a hívójellel kezdeni, ha több személy, akkor csak a téma legyen a tartalomjegyzékben. Azaz valahogy ésszerűen...<br />
<br />
Köszönöm a segítséget!<br />
<br />
--[[User:HG2ECZ|HG2ECZ]] 2006. június 15., 13:07 (CEST)<br />
<br />
----<br />
<br />
== utolsó QTC ==<br />
<br />
Az utolsó (múlthavi) QTC linkje döglött...<br />
/hg8lkx/</div>HG8LKXhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=Vita:Hajd%C3%BA_QTC&diff=5552Vita:Hajdú QTC2006-08-02T20:06:15Z<p>HG8LKX: /* utolsó QTC */</p>
<hr />
<div>Kérés: ha nem percdíjas, lassú internetelérésed van, vagy úgyis meghallgatnád a QTC-t, végy le egy QTC-t és segíts a tartalomjegyzék összeállításában.<br />
<br />
A 2005. januárihoz hasonló stílusban összeállított tartalomjegyzéket akár magad is a helyére is másolhatod, akár ide a vita lapra is felteheted. Ez utóbbi esetben nem kell a szövegformázással bajlódnod, valamelyikünk hamarosan formázva a helyére teszi.<br />
<br />
Hogyan? MP3 lejátszóval hallgatva, amikor a szignállal elválasztva jön a következő téma, akkor kezdeti időpont (10 mp-re lefelé kerekítve) és a témát próbáld találóan megfogalmazni.<br />
<br />
Ha egy adott személy interjúja, akkor célszerű a hívójellel kezdeni, ha több személy, akkor csak a téma legyen a tartalomjegyzékben. Azaz valahogy ésszerűen...<br />
<br />
Köszönöm a segítséget!<br />
<br />
--[[User:HG2ECZ|HG2ECZ]] 2006. június 15., 13:07 (CEST)<br />
<br />
----<br />
<br />
== utolsó QTC ==<br />
<br />
Az utolsó (múlthavi) QTC linkje döglött...<br />
/hg8lkx/</div>HG8LKXhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=Vita:Hajd%C3%BA_QTC&diff=5551Vita:Hajdú QTC2006-08-02T20:01:40Z<p>HG8LKX: /* utolsó QTC */</p>
<hr />
<div>Kérés: ha nem percdíjas, lassú internetelérésed van, vagy úgyis meghallgatnád a QTC-t, végy le egy QTC-t és segíts a tartalomjegyzék összeállításában.<br />
<br />
A 2005. januárihoz hasonló stílusban összeállított tartalomjegyzéket akár magad is a helyére is másolhatod, akár ide a vita lapra is felteheted. Ez utóbbi esetben nem kell a szövegformázással bajlódnod, valamelyikünk hamarosan formázva a helyére teszi.<br />
<br />
Hogyan? MP3 lejátszóval hallgatva, amikor a szignállal elválasztva jön a következő téma, akkor kezdeti időpont (10 mp-re lefelé kerekítve) és a témát próbáld találóan megfogalmazni.<br />
<br />
Ha egy adott személy interjúja, akkor célszerű a hívójellel kezdeni, ha több személy, akkor csak a téma legyen a tartalomjegyzékben. Azaz valahogy ésszerűen...<br />
<br />
Köszönöm a segítséget!<br />
<br />
--[[User:HG2ECZ|HG2ECZ]] 2006. június 15., 13:07 (CEST)<br />
<br />
----<br />
<br />
== utolsó QTC ==<br />
<br />
Az utolsó (múlthavi) QTC linkje döglött...<br />
És a következő QTC időpontja se tiszta. (Minden csüt. szombat vasárnap qtc?? meg mit követő hét kedd?) /hg8lkx/</div>HG8LKXhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=Vita:Hajd%C3%BA_QTC&diff=5550Vita:Hajdú QTC2006-08-02T19:58:42Z<p>HG8LKX: /* utolsó QTC */</p>
<hr />
<div>Kérés: ha nem percdíjas, lassú internetelérésed van, vagy úgyis meghallgatnád a QTC-t, végy le egy QTC-t és segíts a tartalomjegyzék összeállításában.<br />
<br />
A 2005. januárihoz hasonló stílusban összeállított tartalomjegyzéket akár magad is a helyére is másolhatod, akár ide a vita lapra is felteheted. Ez utóbbi esetben nem kell a szövegformázással bajlódnod, valamelyikünk hamarosan formázva a helyére teszi.<br />
<br />
Hogyan? MP3 lejátszóval hallgatva, amikor a szignállal elválasztva jön a következő téma, akkor kezdeti időpont (10 mp-re lefelé kerekítve) és a témát próbáld találóan megfogalmazni.<br />
<br />
Ha egy adott személy interjúja, akkor célszerű a hívójellel kezdeni, ha több személy, akkor csak a téma legyen a tartalomjegyzékben. Azaz valahogy ésszerűen...<br />
<br />
Köszönöm a segítséget!<br />
<br />
--[[User:HG2ECZ|HG2ECZ]] 2006. június 15., 13:07 (CEST)<br />
<br />
----<br />
<br />
== utolsó QTC ==<br />
<br />
Az utolsó (múlthavi) QTC linkje döglött...<br />
És a következő QTC időpontja se tiszta. (Minden csüt. szombat vasárnap qtc?? meg mit követő hét kedd?)</div>HG8LKXhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=Vita:Hajd%C3%BA_QTC&diff=5549Vita:Hajdú QTC2006-08-02T19:45:56Z<p>HG8LKX: utolsó QTC</p>
<hr />
<div>Kérés: ha nem percdíjas, lassú internetelérésed van, vagy úgyis meghallgatnád a QTC-t, végy le egy QTC-t és segíts a tartalomjegyzék összeállításában.<br />
<br />
A 2005. januárihoz hasonló stílusban összeállított tartalomjegyzéket akár magad is a helyére is másolhatod, akár ide a vita lapra is felteheted. Ez utóbbi esetben nem kell a szövegformázással bajlódnod, valamelyikünk hamarosan formázva a helyére teszi.<br />
<br />
Hogyan? MP3 lejátszóval hallgatva, amikor a szignállal elválasztva jön a következő téma, akkor kezdeti időpont (10 mp-re lefelé kerekítve) és a témát próbáld találóan megfogalmazni.<br />
<br />
Ha egy adott személy interjúja, akkor célszerű a hívójellel kezdeni, ha több személy, akkor csak a téma legyen a tartalomjegyzékben. Azaz valahogy ésszerűen...<br />
<br />
Köszönöm a segítséget!<br />
<br />
--[[User:HG2ECZ|HG2ECZ]] 2006. június 15., 13:07 (CEST)<br />
<br />
----<br />
<br />
== utolsó QTC ==<br />
<br />
Az utolsó QTC linkje döglött...</div>HG8LKXhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Waveguide2.jpg&diff=5346Fájl:Waveguide2.jpg2006-07-18T22:50:21Z<p>HG8LKX: </p>
<hr />
<div></div>HG8LKXhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=F%C3%A1jl:Waveguide.jpg&diff=5344Fájl:Waveguide.jpg2006-07-18T22:37:03Z<p>HG8LKX: Waveguide</p>
<hr />
<div>Waveguide</div>HG8LKXhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=T%C3%A1pvonalak&diff=5343Tápvonalak2006-07-18T22:31:05Z<p>HG8LKX: /* Tápvonalak fajtái */</p>
<hr />
<div>A '''tápvonalak''' feladata a rádiófrekvenciás jel a forrástól az antenna vagy vevő felé való továbbítása.<br />
<br />
Ezen kívül rezonáns körként, induktivitásként vagy kapacitásként, fázistoló áramkörként ( kerülővezeték ) impedancia transzformálásra ( negyed hullámú szakasz ), tetszőleges impedanciájó pont áthelyezésére ( félhullámú szakasz )is lehet őket alkalmazni.<br />
<br />
== Tápvonalak fajtái ==<br />
<br />
A legelterjedtebb tápvonalak:<br />
<br />
* [[koax kábel]]<br />
* [[szimmetrikus tápvonal]]<br />
* [[Csőtápvonal]] - Mikrohullámú tápvonal<br />
* [[stripline tápvonal]] - tápvonal nyomtatott áramköri lapon<br />
<br />
== Hullámimpedancia ==<br />
<br />
Hullámimpedancia jelentősége: A legnagyobb teljesítményt akkor tudjuk kinyerni, ha a fogyasztó ellenállása megegyezik a jelforrás belső ellenállásával.<br />
<br />
Az 1 hullámhosszt közelítő vagy meghaladó hosszúságú tápvonalak esetén még egy fontos tényező is van: amennyiben a tápvonal hullámimpedanciája és a fogyasztó hullámimpedanciája eltér, akkor amint a jel a fogyasztóhoz ér, a jel egy része visszaverődik és parazita lengést okoz a tápvonalban.<br />
<br />
Ez a lengés (amit állóhullámarány-mérővel tudunk detektálni) azon túl, hogy sugárzási veszteséget okoz, még a végfokban található félvezetőt is képes az általa okozott túlfeszültséggel tönkretenni. Ezért 2-nél nagyobb SWR esetén nem célszerű nagyobb jelet adnunk a tápvonalra.<br />
<br />
== Elmélet: hullámimpedancia meghatározása ==<br />
<br />
Koax kábel hullámellenállása: <math>Z_0=\frac{60}{\sqrt{\varepsilon}} ln \frac{b}{a} [\Omega]</math><br />
vagy aki ln-t nem szereti, 10-es alapú logaritmussal kifejezve: <math>Z_0=\frac{138}{\sqrt{\varepsilon}} lg \frac{b}{a} [\Omega]</math><br />
<br />
Ahol ''b'' a köpeny átmérő, ''a'' pedig a melegér átmérő. Epszilon a dielektrikum dielektromos állandója.<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Technikai háttérismeretek]]</div>HG8LKXhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=T%C3%A1pvonalak&diff=5342Tápvonalak2006-07-18T22:14:46Z<p>HG8LKX: /* Tápvonalak fajtái */</p>
<hr />
<div>A '''tápvonalak''' feladata a rádiófrekvenciás jel a forrástól az antenna vagy vevő felé való továbbítása.<br />
<br />
Ezen kívül rezonáns körként, induktivitásként vagy kapacitásként, fázistoló áramkörként ( kerülővezeték ) impedancia transzformálásra ( negyed hullámú szakasz ), tetszőleges impedanciájó pont áthelyezésére ( félhullámú szakasz )is lehet őket alkalmazni.<br />
<br />
== Tápvonalak fajtái ==<br />
<br />
A legelterjedtebb tápvonalak:<br />
<br />
* [[koax kábel]]<br />
* [[szimmetrikus tápvonal]]<br />
* [[Csőtápvonal]]<br />
* [[stripline tápvonal]] - tápvonal nyomtatott áramköri lapon<br />
<br />
== Hullámimpedancia ==<br />
<br />
Hullámimpedancia jelentősége: A legnagyobb teljesítményt akkor tudjuk kinyerni, ha a fogyasztó ellenállása megegyezik a jelforrás belső ellenállásával.<br />
<br />
Az 1 hullámhosszt közelítő vagy meghaladó hosszúságú tápvonalak esetén még egy fontos tényező is van: amennyiben a tápvonal hullámimpedanciája és a fogyasztó hullámimpedanciája eltér, akkor amint a jel a fogyasztóhoz ér, a jel egy része visszaverődik és parazita lengést okoz a tápvonalban.<br />
<br />
Ez a lengés (amit állóhullámarány-mérővel tudunk detektálni) azon túl, hogy sugárzási veszteséget okoz, még a végfokban található félvezetőt is képes az általa okozott túlfeszültséggel tönkretenni. Ezért 2-nél nagyobb SWR esetén nem célszerű nagyobb jelet adnunk a tápvonalra.<br />
<br />
== Elmélet: hullámimpedancia meghatározása ==<br />
<br />
Koax kábel hullámellenállása: <math>Z_0=\frac{60}{\sqrt{\varepsilon}} ln \frac{b}{a} [\Omega]</math><br />
vagy aki ln-t nem szereti, 10-es alapú logaritmussal kifejezve: <math>Z_0=\frac{138}{\sqrt{\varepsilon}} lg \frac{b}{a} [\Omega]</math><br />
<br />
Ahol ''b'' a köpeny átmérő, ''a'' pedig a melegér átmérő. Epszilon a dielektrikum dielektromos állandója.<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Technikai háttérismeretek]]</div>HG8LKXhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=R%C3%A1di%C3%B3frekvenci%C3%A1s_csatlakoz%C3%B3k&diff=5341Rádiófrekvenciás csatlakozók2006-07-18T21:59:02Z<p>HG8LKX: </p>
<hr />
<div>Alábbiakban a rádióamatőr készülékeknél leggyakrabban előforduló rádiófrekvenciás csatlakozók kerülnek bemutatásra.<br />
<br />
== BNC csatlakozó ==<br />
<br />
5 Watt alatti készülékek esetén elterjedt ez a csatlakozó. Előnye a kis mérete, hátránya hogy kontakthiba - ritkán ugyan - de kialakulhat. Ezzel a csatlakozóval a 23 cm-es amatőrsávig találkozhatunk.<br />
<br />
{| width="80%"<br />
| [[Kép:BNC_talp.gif]] || [[Kép:BNC_dugo.gif]] || [[Kép:BNC_toldo.gif]]<br />
|-<br />
| BNC talpas aljzat || BNC dugó || BNC toldó<br />
|}<br />
<br />
'''Vigyázzunk arra, hogy rádióamatőr készülékhez 50 ohmos típust vegyünk''' (létezik 75 ohmos és igen ritkán 93 ohmos is)<br />
<br />
== PL (Amphenol) csatlakozó ==<br />
<br />
A PL csatlakozót a 10 W-ot meghaladó teljesítményű rövidhullámú készülékeknél használják. 100MHz felett nem javasolt a használata, de gyakran találkozhatunk ezzel a csatlakozóval a 2 méteres hullámsávban dolgozó adóberendezéseknél is. Azonban 70 cm-re már semmiképp sem ajánlott a használata. Minőségileg az ezüstözött kivitel teflon szigetelővel sokkal jobb és könnyebben szerelhető, mint az olcsó nikkelezett fajta. (Ez általában minden rádiófrekvenciás csatlakozóra érvényes.)<br />
<br />
Pontos megnevezésük: apa: PL-259 dugó, anya: SO-239 aljzat<br />
<br />
<br />
{| width="80%"<br />
| [[Kép:PL_talp.gif]] || [[Kép:PL_dugo.gif]] || [[Kép:PL_toldo.gif]]<br />
|-<br />
| SO-239 talpas aljzat || PL-259 dugó || PL toldó<br />
|}<br />
<br />
== N csatlakozó ==<br />
<br />
Az N csatlakozó nagyon jó tulajdonságokkal bír. Ezért a 70 cm-es sávban és az felett a 10 W-ot meghaladó adókészülékek esetén szinte kizárólagos a használata. Esetenként a 2 méteres sávban üzemelő adóra is ezt a csatlakozót szerelik.<br />
<br />
{| width="80%"<br />
| [[Kép:N_talp.gif]] || [[Kép:N_dugo.gif]] || [[Kép:N_toldo.gif]]<br />
|-<br />
| N talpas aljzat || N dugó || N toldó<br />
|}<br />
<br />
== SMA csatlakozó ==<br />
<br />
Az SMA csatlakozó nagyon kis méretű, ennek ellenére kiváló tulajdonságokkal bír. Egyetlen hátránya a kis méretéből fakad, nem a nagy teljesítmények átvitelére lett tervezve illetve az erősebb mechanikai igénybevételt sem bírja. Így kis 5 watt alatti teljesítményű [[VHF]], [[UHF]] és [[SHF]] miniatűr kézirádiók esetén illetve mikrohullámú berendezésekben előszeretettel használják ezt a csatlakozótípust.<br />
<br />
{| width="80%"<br />
| [[Kép:SMA_alj.gif]] || [[Kép:SMA_dugo.gif]] || [[Kép:SMA_toldo.gif]]<br />
|-<br />
| SMA menetes aljzat || SMA dugó || SMA toldó<br />
|}<br />
<br />
A rádióamatőr gyakorlatban azonban számtalanszor átalakítjuk BNC-re, és BNC csatlakozóval szerelt botantennát vagy antennakábelt csatlakoztatunk rá.<br />
<br />
'''Vigyázzunk arra, hogy SMA csatlakozóból forgalomban van balos és jobbos menetű is. Illetve inverz is.'''<br />
<br />
== Átalakítók, toldók ==<br />
<br />
Néha előfordul, hogy toldani kell a kábelt. Ekkor szabályosan eljárva toldó közdarabbal is toldhatunk. Azonban vegyük mindig figyelembe azt, hogy a toldások számottevő veszteséget okoznak a jelátvitel során.<br />
<br />
Olyan helyzet is előfordul, hogy például a rádiókészülék SMA csatlakozóval van ellátva, az antenna felé a kábel pedig BNC-vel. Ekkor szükségünk lehet átalakítókra.<br />
<br />
Leggyakrabban az alábbi átalakítókkal találkozhatunk:<br />
<br />
* PL-ről BNC-re<br />
* SMA-ról BNC-re: a mini kézirádiók SMA csatlakozóval rendelkeznek.<br />
<br />
{| width="50%"<br />
| [[Kép:PL_BNC.gif]] || [[Kép:SMA_BNC.gif]]<br />
|-<br />
| PL-BNC átmenet || SMA-BNC átmenet<br />
|}<br />
<br />
További info: [http://ece-www.colorado.edu/~kuester/Coax/connchart.htm Common Coaxial Connectors]<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Technikai háttérismeretek]]<br />
[[Kategória:Elektronikai alkatrészek]]</div>HG8LKXhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=Vita:R%C3%A1di%C3%B3frekvenci%C3%A1s_csatlakoz%C3%B3k&diff=5340Vita:Rádiófrekvenciás csatlakozók2006-07-18T21:17:14Z<p>HG8LKX: </p>
<hr />
<div>A PL-259 -et jól tudom hogy M-csatlakozónak is nevezik? /hg8lkx/</div>HG8LKXhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=Vita:R%C3%A1di%C3%B3frekvenci%C3%A1s_csatlakoz%C3%B3k&diff=5339Vita:Rádiófrekvenciás csatlakozók2006-07-18T21:15:17Z<p>HG8LKX: </p>
<hr />
<div>A PL-259 -et jól tudom hogy M-csatlakozónak is nevezik?</div>HG8LKXhttps://wiki.ham.hu/index.php?title=R%C3%A1di%C3%B3frekvenci%C3%A1s_csatlakoz%C3%B3k&diff=5338Rádiófrekvenciás csatlakozók2006-07-18T21:11:14Z<p>HG8LKX: /* PL (Amphenol) csatlakozó */</p>
<hr />
<div>Alábbiakban a rádióamatőr készülékeknél leggyakrabban előforduló rádiófrekvenciás csatlakozók kerülnek bemutatásra.<br />
<br />
== BNC csatlakozó ==<br />
<br />
5 Watt alatti készülékek esetén elterjedt ez a csatlakozó. Előnye a kis mérete, hátránya hogy kontakthiba - ritkán ugyan - de kialakulhat. Ezzel a csatlakozóval a 23 cm-es amatőrsávig találkozhatunk.<br />
<br />
{| width="80%"<br />
| [[Kép:BNC_talp.gif]] || [[Kép:BNC_dugo.gif]] || [[Kép:BNC_toldo.gif]]<br />
|-<br />
| BNC talpas aljzat || BNC dugó || BNC toldó<br />
|}<br />
<br />
'''Vigyázzunk arra, hogy rádióamatőr készülékhez 50 ohmos típust vegyünk''' (létezik 75 ohmos és igen ritkán 93 ohmos is)<br />
<br />
== PL (Amphenol) csatlakozó ==<br />
<br />
A PL csatlakozót a 10 W-ot meghaladó teljesítményű rövidhullámú készülékeknél használják. 100MHz felett nem javasolt a használata, de gyakran találkozhatunk ezzel a csatlakozóval a 2 méteres hullámsávban dolgozó adóberendezéseknél is. Azonban 70 cm-re már semmiképp sem ajánlott a használata. Minőségileg az ezüstözött kivitel teflon szigetelővel sokkal jobb és könnyebben szerelhető, mint az olcsó nikkelezett fajta. (Ez általában minden rádiófrekvenciás csatlakozóra érvényes.)<br />
<br />
Pontos megnevezésük: apa: PL-259 dugó, anya: SO-239 aljzat<br />
<br />
<br />
{| width="80%"<br />
| [[Kép:PL_talp.gif]] || [[Kép:PL_dugo.gif]] || [[Kép:PL_toldo.gif]]<br />
|-<br />
| SO-239 talpas aljzat || PL-259 dugó || PL toldó<br />
|}<br />
<br />
== N csatlakozó ==<br />
<br />
Az N csatlakozó nagyon jó tulajdonságokkal bír. Ezért a 70 cm-es sávban és az felett a 10 W-ot meghaladó adókészülékek esetén szinte kizárólagos a használata. Esetenként a 2 méteres sávban üzemelő adóra is ezt a csatlakozót szerelik.<br />
<br />
{| width="80%"<br />
| [[Kép:N_talp.gif]] || [[Kép:N_dugo.gif]] || [[Kép:N_toldo.gif]]<br />
|-<br />
| N talpas aljzat || N dugó || N toldó<br />
|}<br />
<br />
== SMA csatlakozó ==<br />
<br />
Az SMA csatlakozó nagyon kis méretű, ennek ellenére kiváló tulajdonságokkal bír. Egyetlen hátránya a kis méretéből fakad, nem a nagy teljesítmények átvitelére lett tervezve illetve az erősebb mechanikai igénybevételt sem bírja. Így kis 5 watt alatti teljesítményű [[VHF]], [[UHF]] és [[SHF]] miniatűr kézirádiók esetén illetve mikrohullámú berendezésekben előszeretettel használják ezt a csatlakozótípust.<br />
<br />
{| width="80%"<br />
| [[Kép:SMA_alj.gif]] || [[Kép:SMA_dugo.gif]] || [[Kép:SMA_toldo.gif]]<br />
|-<br />
| SMA menetes aljzat || SMA dugó || SMA toldó<br />
|}<br />
<br />
A rádióamatőr gyakorlatban azonban számtalanszor átalakítjuk BNC-re, és BNC csatlakozóval szerelt botantennát vagy antennakábelt csatlakoztatunk rá.<br />
<br />
'''Vigyázzunk arra, hogy SMA csatlakozóból forgalomban van balos és jobbos menetű is. Illetve inverz is.'''<br />
<br />
== Átalakítók, toldók ==<br />
<br />
Néha előfordul, hogy toldani kell a kábelt. Ekkor szabályosan eljárva toldó közdarabbal is toldhatunk. Azonban vegyük mindig figyelembe azt, hogy a toldások számottevő veszteséget okoznak a jelátvitel során.<br />
<br />
Olyan helyzet is előfordul, hogy például a rádiókészülék SMA csatlakozóval van ellátva, az antenna felé a kábel pedig BNC-vel. Ekkor szükségünk lehet átalakítókra.<br />
<br />
Leggyakrabban az alábbi átalakítókkal találkozhatunk:<br />
<br />
* PL-ről BNC-re<br />
* SMA-ról BNC-re: a mini kézirádiók SMA csatlakozóval rendelkeznek.<br />
<br />
{| width="50%"<br />
| [[Kép:PL_BNC.gif]] || [[Kép:SMA_BNC.gif]]<br />
|-<br />
| PL-BNC átmenet || SMA-BNC átmenet<br />
|}<br />
<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Technikai háttérismeretek]]<br />
[[Kategória:Elektronikai alkatrészek]]</div>HG8LKX